TOP100 2019 VAS MEGYE

VAS MEGYE

VAS MEGYE

LEGNAGYOBB

VÁLLALKOZÁSAI

a 2018-as év eredményei alapján

A

kiadványa

Köszöntő

Tisztelt Olvasó!

Szalay Attila

UniCredit Bank, Középnyugat-magyarországi régió vezetője

MI IS AZ ELITE?

A Londoni Tőzsde Csoport programja, amely a gyors

növekedésű magánvállalatoknak segít a további növekedésre

való felkészülésben tapasztalatok megosztásával,

finanszírozási lehetőségek megismertetésével

és oktatási programmal.

KINEK SZÓL AZ ELITE?

Olyan vállalkozásoknak, amelyek erős üzleti modellel

és világos növekedési stratégiával rendelkeznek és

elkötelezettek abban, hogy véghezvigyék a további

fejlődéshez szükséges hasznos változtatásokat.

MIT KAPNAK EZEK A CÉGEK AZ ELITE-TŐL?

A képzés csak egy része a programnak. Ezen felül hozzáférést

biztosít egy vállalkozókból, befektetőkből, vállalati

tanácsadókból álló közösséghez. A közösség tagjai egy

egyedülálló digitális platformon keresztül, napi szinten

tarthatják a kapcsolatot egymással. A program elvégzését

követően pedig tagjai lesznek az ELITE Alumninak is,

amely további kapcsolati tőkét jelenthet számukra.

HOGYAN KAPCSOLÓDIK AZ UNICREDIT AZ ELITE

PROGRAMHOZ?

Az ELITE nagyon sok partnerrel működik szerte Európában.

Közép-Európában, és így Magyarországon az

ELITE Lounge kizárólagos banki partnere az UniCredit

Bank, mely 2015 végén csatlakozott a programhoz,

valamint a Budapesti Értéktőzsde.

MIÉRT ÉRDEMES JELENTKEZNI A PROGRAMRA?

Az ELITE programban részt vevő ügyfeleink visszajelzései

alapján több dolog is motiválhatja a céget

a részvételre. Van, aki a hosszú távú növekedési

tervei miatt jelentkezik. Van, aki épp a gyerekeinek

készül átadni a cég irányítását, és elsősorban őket

kívánja erre a feladatra felkészíteni. Van, aki az

újonnan vett vállalatot és annak a vezetését szeretné

összekovácsolni és közösen dolgozni a vállalat

stratégiáján. Mivel a programban nem egy ember,

hanem a cég vesz részt, a különböző modulokban

a vállalat különböző szakembereit lehet delegálni,

így mindenki a megfelelő szakterület ismeretanyagával

találkozik.

Egy kedves ügyfelünk visszajelzése szerint a programnak

köszönhetően nemcsak azt tanulták meg, hogy

milyen vállalattá kell válniuk ahhoz, hogy a befektetők

számára vonzó célpont legyenek, de számos befektetői,

tanácsadói kapcsolatra is szert tettek, amely

elengedhetetlen volt számukra a tőzsdére vezető

úton.

MILYEN SZAKASZOKBÓL ÁLL A PROGRAM?

Ez egy kétéves képzés. Az első szakasz átfogó

tréninget nyújt az alapítóknak, menedzsereknek:

célja a szervezeti változások ösztönzése és a hoszszú

távú finanszírozási lehetőségek értékelése.

A második egyéves szakasz célja egyfajta coaching

az új menedzselési gyakorlat elsajátítására:

felkészítés a további növekedésre és a külső befektetésekre.

A programot új ismeretek és kapcsolatok birtokában

fejezik be a résztvevők. Ehhez az Elite különleges,

heterogén céges kapcsolati rendszert biztosít: 25

országból, 34 szektorból több mint 1100 cég vett

részt, vesz részt a programban.

Idén hetedik alkalommal elemezzük

és összegezzük a megye gazdasági

szereplőinek teljesítményét. Bár

az elmúlt időszakban volt arra próbálkozás,

hogy hasonló kiadványokban mutassák

be térségünk gazdaságának teljesítményét,

a hiteles és pontos számokat

– ahogy már olvasóink megszokhatták –

ebben a kiadványban kell keresni. Hiszen,

ahogy eddig mindig, a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága,

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának

Tervezési és Elemzési

Osztálya és a Központi Statisztikai Hivatal

volt segítségünkre abban, hogy a lehető

legátfogóbb képet kaphassuk a 2018-as

évről. Miközben egyébként ezeket a számokat

elemezzük, sorra érkeznek azok

a hírek, amelyek arról szólnak, hogy mind

régiós, mind uniós szinten a legerőteljesebb

növekedést tudta felmutatni a magyar

gazdaság a harmadik negyedévben.

A MEGYE NAPILAPJA

A VAS MEGYE

ÉRTÉKTÁRÁBAN

TOP 100 – VAS MEGYE GAZDASÁGA

A Központi Statisztikai Hivatal adatai

szerint ugyanis a július–szeptemberi időszakban

5, szezonálisan és naptárhatással

kiigazítva pedig 4,8 százalékkal nőtt

az előző év azonos időszakához képest

Magyarország GDP-je. A várakozásokat

felülmúló növekedés hátterében Varga

Mihály pénzügyminiszter szerint négy

tényező állt: a megkezdett gazdasági intézkedések,

a foglalkoztatás bővülése és

a bérfelzárkóztatás, a szűkülő kereslet ellenére

a pozitív irányú exportkapacitás és

az uniós források hatékonyabb felhasználása.

Emellett persze egyre gyakrabban

szóba kerül, hogy érkeznek azok a bizonyos

viharfelhők. Nemrég Orbán Viktor

miniszterelnök arról beszélt, hogy nehéz

próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések

szerint a nyugat-európai gazdaságokra

hidegebb, borúsabb idők jönnek.

Mint mondta: illúziónk nem lehet, hatása

lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk

valójában, hogy milyen az ellenálló

képességünk, mennyire tudjuk megvédeni

azt, amit már elértünk, az a következő

egy-két évben dől el. A magyar gazdaság

jelenleg stabil lábakon áll, bíznunk kell

a legjobbakban. Ami pedig már biztos:

a 2019-es számok is nagyon jól alakulnak.

Lőrincz-Farkas Eszter

főszerkesztő

Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat,

hogy napilapunk, a megye napilapja, a Vas

Megyei Értéktár Bizottság októberi döntése

alapján felvételt nyert a Vas Megye Értéktárba.

A Vas Népe történelmet ír és

őriz, büszke Vas Megyei Érték.

Köszönjük előfizetőink, olvasóink, partnereink

hűségét, az Önök kitartó, minőségi

hírszolgáltatás iránti igénye

újabb és újabb sikerekre

sarkall minket.

A Mediaworks Hungary Zrt. kiadványa

Hirdetésfelvétel: Vas megyei hirdetés,

Felelős kiadó: Örömmel Liszkay értesítjük Gábor elnök-vezérigazgató kedves olvasóinkat, hogy napilapunk, 9700 Szombathely, a megye Széll Kálmán u. 40. Telefon: 94/522-598

Főszerkesztő: Lőrincz-Farkas Eszter

Felelős szerkesztő: napilapja, Nagy a Vas IldikóMegyei Értéktár Bizottság októberi Nyomda: döntése Gyomai alapján Kner Nyomda Zrt.

Megyei üzletszervezési vezető: Németh Balázs

Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató

Szerkesztés: felvételt Vas Népe nyert szerkesztősége, a Vas Megye Értéktárba. A Vas Népe történelmet ír és

9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 40. Telefon: 94/522-560

ISSN: 2063-8698

őriz, büszke Vas Megyei Érték.

Köszönjük előfizetőink, olvasóink, partnereink hűségét, az Önök

Top 100 Vas megye gazdasága 2019

3

Köszöntő

Kedvező foglalkoztatási mutatók

A

Mediaworks 2019-ben is az érdeklődő olvasók kezébe adja az előző

év száz legsikeresebb Vas megyei vállalkozását bemutató kiadványát,

a „TOP 100”-at. A szűkebb pátriánk gazdasági életével foglalkozók

számára szinte már kötelező olvasmány ez a kiadványsorozat,

amelynek legújabb száma is a megszokott magas színvonalat képviseli mind

tartalmában, mind pedig külső megjelenésében.

A Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjeként

hadd osszak meg néhány időszerű

gondolatot a Tisztelt Olvasóval megyénk

gazdasági életéről, különösen annak egy

sajátos szegmenséről, a hivatalom munkájához

ezer szállal kapcsolódó foglalkoztatási

helyzetről:

A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés

Szervezete (OECD) az idei esztendő elején

mutatta be hazánk gazdaságáról szóló jelentését.

Ezen országtanulmány szerint

a magyar gazdaság a magas foglalkoztatási

szintnek köszönhetően erős fellendülés

közepén jár, amely a béreket, a fogyasztói

bizalmat és a belföldi keresletet is növeli.

A jelentést Alvaro Pereira, az OECD Közgazdasági

Igazgatósága Országtanulmányi

Részlegének igazgatója az alábbi szavakkal

mutatta be Budapesten: „A magyar gazdaság

gyors ütemben növekszik, példátlan

foglalkoztatási szintekkel, történelmileg

alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel,

ami mind hozzájárul a keresletvezérelt

gazdasági növekedéshez”.

Ha visszatekintünk az elmúlt évek

munkaerőpiaci folyamatainak alakulására

Vas megyében, azok szintén a fenti

jellemzőket erősítik meg. A 2008-ban

kezdődő gazdasági válság következtében,

amely igen erőteljesen érintette a megye

gazdaságát, a munkanélküliség 2010-ben

%

Vas megye

Országos

80

75

70

65

60

55

50

45

40

A foglalkoztatási ráta alakulása

érte el a csúcspontját. A Központi Statisztikai

Hivatal munkaerő-felmérése szerint

Vas megyében - a 15–64 éves népességen

belül – tizenkét ezer volt a munkanélküliek

száma.

2011-től kezdődően fő tendenciaként

a csökkenés jellemezte a munkanélküliek

számának alakulását, 2018-ban a felmérés

szerint a megyében a 2010. évinél több

mint 73%-kal volt kevesebb álláskereső.

Ezzel párhuzamosan, 2010-től kezdődően

a gazdasági tényezők kedvezően hatottak

a munkaerőpiaci folyamatok alakulására,

és évről évre bővült a foglalkoztatottak

száma. 2018-ban Vas megyében 123,3 ezer

volt a foglalkoztatottak száma, az előző évinél

3,8%-kal több, a 2010. évit pedig több

mint 20%-kal haladta meg.

Az eltelt kilenc esztendőben Vas megyében

valamelyest nagyobb ütemben bővült

a foglalkoztatás, mint országosan.

A foglalkoztatási arány Vas megyében

2018-ban 73,2%-ra emelkedett, 2,8%-ponttal

meghaladva az előző évit, és 15,6%-ponttal

meghaladva a 2010. évit.

A foglalkoztatás bővülésének meghatározó

tényezője a piaci munkahelyek számának

növekedése volt. A munkaerő iránti

kereslet továbbra is jellemző a megye gazdasági

szereplőinek részéről. A munkáltatók

magasabb fizetésekkel igyekeznek

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

I. félév

57,6

54,9

60,6

55,4

62,2

56,7

62,0

58,1

66,9

61,8

69,7

63,9

69,3

66,5

70,4

68,2

73,2

69,2

73,4

69,9

2019

II. félév

74,6

70,0

Harangozó Bertalan

Vas megyei kormánymegbízott

munkaerőhöz jutni, illetve a meglévő munkaerőt

megtartani. 2018-ban a bruttó átlagkereset

növekedésének a mértéke mind

Vas megyében, mind országosan meghaladta

a 10%-ot. Az emelések eredményeként

2018-ban Vas megyében 303 047 Ft

volt a bruttó átlagkereset. A bérek emelése

mellett a cégek számos pluszjuttatást

kínálnak, például fejlesztik cafeteriarendszerüket,

vagy egészségmegőrzési

programokat és szűrővizsgálatokat biztosítanak

dolgozóik számára.

A fiatalok munkaerőpiaci integrációjának

elősegítése érdekében a rendelkezésre

álló uniós források felhasználásával Ifjúsági

Garancia Rendszert működtetünk.

A program sikeres megvalósítása érdekében

együttműködünk a gazdaság szereplőivel,

civil szervezetekkel és az oktatási

rendszer szereplőivel. Ennek eredményeként

az elmúlt időszakban folyamatosan

csökkent a fiatal álláskeresők száma is.

Megyénk kedvező gazdasági, benne foglalkoztatási

eredményeiben kiemelkedő

szerepe van az itt működő száz legnagyobb

vállalkozás hozzájárulásának. Ezekről

a cégekről – a hagyományokhoz hűen

– kiváló tájékoztatást nyújt a TOP 100 kiadványsorozat

2019-es száma. Elkészítésében

köszönet illeti a kiadvány szerkesztőit,

valamennyi közreműködő hozzájárulását

a kiadvány tartalmához.

Kívánom, hogy haszonnal forgassa minden

érdeklődő és minden érintett.

Fókuszban a falvak

A

2019-es év sok szempontból

fontos mérföldkövet jelentett

az önkormányzatok számára.

Egyrészt önkormányzati

elöljárókat választottak a települések,

ami újabb öt évre határozta meg

a városok és falvak jövőjét. Másrészt

révbe ért sok fejlesztés, leginkább

azok, amelyek a 2014-2020 közötti

európai uniós fejlesztési ciklus önkormányzatok

számára egyik legfontosabb

programja, a Terület- és Településfejlesztési

Operatív Program (TOP)

keretében indultak el, még 2016-

2017-ben. A Vas Megyei Önkormányzat

kiemelt feladatának tekintette

a kistelepülések felkarolását, a mintegy

21 milliárd Ft-os keret jelentős

részét eleve a községek fejlesztésére

különítette el. A forrásokért folytatott

küzdelemben azok a kistelepülések is

labdába rúghattak, amelyek korábban

kénytelenek voltak a pénzügyileg és

fejlesztési szaktudás szempontjából is

szinte leküzdhetetlen versenyelőnnyel

rendelkező városokkal versenyezni.

Harmadrészt, a hétéves időszak célegyenesébe

forduló uniós programok mellett

hazai forrásból is komoly program indult

a vidék felzárkóztatására: a kormány meghirdette

a Magyar Falu Programot, ami

az év tavaszától több hullámban indítva

szinte minden önkormányzati alapfeladat

fejlesztésére kínált pályázati forrásokat.

Ennek a programnak a vonzerejét az adja,

hogy – mivel az uniós jogszabályok nem

vonatkoznak rá, ezért – egyszerű módon,

kevés adminisztrációval és gyorsított eljárásban

születik döntés a projektekről,

és azok elszámolása is kevesebb bürokratikus

terhet követel majd meg az önkormányzatoktól.

Bőven volt tehát mit tenni a fejlesztéseken

dolgozóknak: az önkormányzatok megrendelőként

a futó beruházások végrehajtását

és elszámolását kellett, hogy felügyeljék

(csak a TOP keretében támogatott mintegy

170 projektből közel 40 beruházás ebben

az esztendőben fejeződött be), de reagálniuk

kellett a Magyar Falu Program sorozatban

megjelenő pályázati felhívásaira is.

Idén 15 ablakot nyitott meg ebben a programban

a kormány, a közösségi terek fejlesztésétől

kezdve az orvosi rendelők megújításán

keresztül egészen az önkormányzati

utak felújításáig terjedt a spektrum.

Megyei fejlesztések

Majthényi László

a Vas Megyei Közgyűlés elnöke

A TOP is kínált még elérhető fejlesztési

forrásokat 2019-ben: maradványösszegek

terhére 5 milliárd Ft forrást tudott meghirdetni

a Vas Megyei Önkormányzat a program

Irányító Hatóságával közösen. Ezen

összeg fele a demográfiai és családpolitikai

célokkal összefüggésben új bölcsődék

építésére volt fordítható, amelyre több

mint húsz projektet nyújtottak be a megyéből,

összesen 250 új férőhely létrehozására.

Az idén megnyílt források emellett

óvodák fejlesztésére, csapadékvíz-elvezetési

rendszerek megújítására, turisztikai

attrakciók fejlesztésére és hivatásforgalmi

célú kerékpárutak építésére lesznek majd

fordíthatók. A döntések a projektekről jövő

év folyamán születhetnek meg, ezek a beruházások

így 2020-2021-ben valósulhatnak

meg.

Az idei évi beruházási dömping az építőipar

teljesítményén is meglátszott. Jóllehet

az önkormányzati szektor csak egy kisebb

szeletét adja a beruházásoknak, hiszen

a lakásépítések és a nagy állami beruházások

is jelentős kapacitásokat kötöttek le

2019-ben, de az év első kilenc hónapjában

az előző év azonos időszakához viszonyítva

az építőipari termelés 28,0%-kal emelkedett

az országban. Az épületek építésének

volumene Vas megyében az első félévben

az előző évi érték 111,4%-át érte el.

A 170 folyamatban lévő TOP-projekt nemcsak

a kivitelező építőipari vállalkozások,

de az építész tervezők, pályázati és közbeszerzési

szakértők számára is kihívást jelentett.

Az építőipar piaci telítettsége – párosulva

a munkaerő-hiánnyal – erősen felhajtotta

az árakat, így szinte minden beruházó

szembesült azzal a problémával, hogy

mire a közbeszerzési eljárások elindultak,

a költségek túllépték az eredetileg elnyert

támogatást, így az egyébként 100%-os támogatás

mellé jelentős mértékű önerőt is

kellett biztosítaniuk, vagy más módon voltak

kénytelenek biztosítani a hiányzó öszszegeket.

A megnövekedett költségekre

indokolt esetben kiegészítő támogatás is

igényelhető a Kormány egyedi döntésével.

Ilyen típusú pótlólagos forrás biztosításáról

már 16 projekt esetében történt meg

a döntés, összesen 360 millió Ft értékben.

Az ott élők régi álma vált valóra a Vasszécseny, Csempeszkopács, Tanakajd és a megyei

önkormányzat konzorciuma által megvalósult kerékpárútépítéssel

FOTÓ: HB

4



5

Lukácsházán részben TOP-os forrásból épülhetett új bölcsőde

FOTÓ: OHR TIBOR

A megyében zajló TOP-os beruházások

közül – ide nem értve a Szombathelyen

megvalósuló, külön keretből finanszírozott

projekteket – 100 fejlesztés már lezárult

(ez 10 milliárd Ft értékű beruházást

jelent), 21 esetben már folyamatban

van az építkezés (3,5 milliárd Ft összköltséggel),

további 12 projekt esetében már

megindították a közbeszerzési eljárást

(közel 3 milliárd Ft értékben). További 27

projekt (3,5 milliárd Ft összköltséggel)

előkészítési fázisban van, itt a támogatási

szerződések megkötése és a műszaki tervek

kidolgozása az aktuális feladat.

A megyében megvalósuló TOP projekteket

ellenőrzési szempontból a Magyar

Államkincstár Vas Megyei Igazgatósága,

mint közreműködő szervezet kezeli.

A nyertes projektek közül 73 (összesen

9,2 milliárd Ft összköltségű beruházás)

esetében a Vas Megyei Önkormányzat,

illetve annak hivatala segíti a települési

önkormányzatokat az adminisztráció,

a projektmenedzsment teendőiben.

A megyei önkormányzat szakemberei

az idén további 25 új TOP projekt, illetve

12 Magyar Falu Programhoz benyújtott

kérelem előkészítésében és benyújtásában

működtek közre, ami 4,6 milliárd

forintnyi új beruházást jelenthet a megyében.

A TOP által támogatott fejlesztések között

központi helyet foglalnak el a középületek

energetikai korszerűsítését célzó projektek.

Erre a célra 4 milliárd Ft állt rendelkezésre.

Ebben a felhívásban általános iskolák

fejlesztésére is lehetőség nyílt, a keret

több mint fele (2,2 milliárd Ft) vidéki iskolák

hőszigetelését és fűtéskorszerűsítését

finanszírozta, így 19 db oktatási intézmény

vált korszerűbbé. Az önkormányzati épületek

energetikai fejlesztésével összesen

évente 3200 tonna szén-dioxid-megtakarítás

érhető el.

Az általános iskolákhoz képest – melyek

alapvetően központi, ágazati programokból

fejleszthetőek – óvodákra és bölcsődékre

nagyobb összegeket juttatott a megyei

program. Az új bölcsődékkel együtt 60 intézmény

újulhat meg, vagy éppen indulhat

el a TOP keretében.

Háziorvosi rendelők fejlesztésére is jutott

forrás, az erre a célra szánt 600 milliós keretből

20 háziorvosi rendelő épületét újították

meg a megyében, a pénzből orvosi eszközök

cseréjére is futotta.

A közintézmények megújítása mellett a nagyobb

települések gazdasági infrastruktúra

fejlesztésére is pályáztak. Ipari parkokat

alakítottak ki, illetve a hagyományos

piactereket korszerűsítették több járási

központban. A gazdaságfejlesztési forrásokból

turisztikai beruházások is finanszírozhatók

voltak, vízparti fejlesztések, kerékpárutak

és túraútvonalak is szerepeltek

a támogatott projektek között.

A program támogatta a városközpontok

megújítását is, de – mivel a klímavédelem

ennél a pályázati kiírásnál is előtérbe

került – azzal a feltétellel, hogy a beruházások

során nemcsak térkövezés, de

zöldfelületek fejlesztése is történik. A klímaváltozás

okozta kihívásokra történő

felkészülést még egy területen támogatja

a TOP: a csapadékvíz-elvezetési rendszerek

fejlesztésére is jelentős összeget különítettek

el, így a megye leginkább veszélyeztetett

(hegyvidéki, vagy éppen a Rába

térségében fekvő) településein korszerűsíthetők

a vízelvezetési rendszerek. A beruházások

tervezése során fontos cél volt,

hogy a vizet lehetőség szerint ne vezessék

ki a térségből, hogy az aszályos időszakokra

gondolva a felesleg környező tájban,

talajvízben, vizes élőhelyeken raktározható

legyen.

A biztonságos kerékpározás érdekében

a megye legforgalmasabb útjai mentén, főként

a Szombathelyre bevezető utak mellett

bicikliutak épültek, összesen 17 kilométer

hosszan, melyet 2020-ban – a frissen

benyújtott pályázatok megvalósulásával

– további szakaszok követhetnek.

Schaeffler – közös jövőnk,

a Te sikered

www.schaeffler.hu • karrier@schaeffler.com

6 Top 100 Vas megye gazdasága 2019

Cégadatok 2018

Cégadatok 2018

A Vas megyei TOP 100

társaság kiemelt adatai

Sorrend

2018.

évi nettó

árbevétel

alapján

Előző évi

rangsor

Név Székhely Fő tevékenység megnevezése

1. 1. SCHAFFLER SAVARIA KFT. SZOMBATHELY

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek

gyártása

Nettó árbevétel Export Létszám

Üzemi (üzleti)

tevékenység

eredménye

Tárgyévben üzembe

helyezett beruházások

aktivált értéke

Saját tőke

Mérlegfőösszeg

2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017.

millió Ft Index (%) millió Ft Index (%) fő Index (%) millió Ft Index (%) millió Ft Index (%) millió Ft Index (%) millió Ft Index (%)

250 349 259 272 103,6 241 267 250 048 103,6 3 279 3 485 106,3 15 407 16 758 108,8 13 334 9 078 68,1 22 227 38 072 171,3 116 537 125 223 107,5

2. 2. APTIV SERVICES HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Elektronikai alkatrész gyártása 189 663 190 656 100,5 177 028 163 678 92,5 1 759 1 833 104,2 -26 852 -428 - 11 410 0 77 088 79 553 103,2 123 768 139 400 112,6

3. n.ny. DELPHI POWERTRAIN SYSTEMS HUNGARY KFT. SZOMBATHELY

4. 4. BPW-HUNGÁRIA KFT. SZOMBATHELY

Járművillamossági, -elektronikai

készülékek gyártása


gyártása

n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.

77 343 85 350 110,4 75 075 82 697 110,2 1 480 1 518 102,6 2 680 2 906 108,4 4 448 2 881 64,8 29 445 33 349 113,3 40 750 44 430 109,0

5. 3. TDK HUNGARY COMPONENTS KFT. SZOMBATHELY Elektronikai alkatrész gyártása 79 261 79 157 99,9 74 304 73 836 99,4 2 153 2 262 105,1 682 406 59,5 2 606 2 524 96,9 16 513 16 865 102,1 60 790 65 812 108,3

6. 11. SWIETELSKY VASÚTTECHNIKA KFT. CELLDÖMÖLK Vasút építése 33 838 58 814 173,8 602 548 91,0 317 376 118,6 2 998 3 741 124,8 376 403 107,2 4 497 5 633 125,3 76 670 62 506 81,5

7. 5. LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG ZRT. RÉPCELAK Ipari gáz gyártása 50 938 58 514 114,9 4 894 8 064 164,8 429 420 97,9

10

983

12

934

117,8 4 661 3 868 83,0 38 473 40 249 104,6 48 382 51 638 106,7

8. n.ny. Nem nyilvános n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.

9. 9. ALLISON TRANSMISSION HUNGARY KFT. SZENTGOTTHÁRD M.n.s. egyéb speciális gép gyártása 38 803 45 026 116,0 38 803 45 026 116,0 6 6 100,0 1 864 2 223 119,3 199 186 93,5 10 308 12 595 122,2 15 202 17 452 114,8

10. 6. OPEL SZENTGOTTHÁRD AUTÓIPARI KFT. SZENTGOTTHÁRD Közúti gépjármű gyártása 46 530 38 365 82,5 44 406 36 316 81,8 1 251 1 007 80,5 5 534 723 13,1 4 255 1 206 28,3 208 742 218 612 104,7 223 959 232 887 104,0

11. 10. FALCO ZRT. SZOMBATHELY Falemezgyártás 35 575 35 862 100,8 21 884 22 313 102,0 295 301 102,0 3 325 129 3,9 605 1 268 209,6 15 077 13 173 87,4 43 224 54 890 127,0

12. 12. SETON HUNGARY FELDOLGOZÓ KFT. JÁNOSHÁZA Bőr, szőrme kikészítése 32 684 35 702 109,2 32 639 35 640 109,2 844 870 103,1 -1 294 -462 - 324 103 31,8 -543 -409 - 7 897 8 607 109,0



15. 14. PACCOR HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Műanyag csomagolóeszköz gyártása 23 125 24 730 106,9 15 538 16 751 107,8 610 613 100,5 2 004 2 477 123,6 1 035 1 496 144,5 5 478 7 063 128,9 17 985 20 437 113,6

16. 18. TARAVIS BAROMFI- ÉS ÉLELMISZERIPARI KFT. SÁRVÁR Baromfihús feldolgozása, tartósítása 18 549 19 349 104,3 1 572 1 030 65,5 585 526 89,9 100 294 294,0 612 437 71,4 848 1 057 124,6 7 308 9 699 132,7

17. 17.

18. 16.

SCHOTT HUNGARY GYÓGYSZERIPARI ÜVEGTERMÉK-

GYÁRTÓ KFT.

KROMBERG ÉS SCHUBERT KÁBELEKET ÉS

KÁBELRENDSZEREKET GYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT.

LUKÁCSHÁZA Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása 19 299 18 494 95,8 18 922 17 936 94,8 567 560 98,8 2 909 2 679 92,1 213 621 291,5 6 526 6 579 100,8 14 863 13 335 89,7

KŐSZEG

Egyéb elektronikus, villamos vezeték,

kábel gyártása

19 992 18 361 91,8 19 992 18 361 91,8 617 559 90,6 195 174 89,2 n.ny. n.ny. n.ny. 2 243 2 534 113,0 5 346 5 571 104,2


20. 19. ADA NOVA KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 15 414 15 240 98,9 15 071 14 805 98,2 654 635 97,1 1 600 884 55,3 247 203 82,2 7 008 7 322 104,5 8 316 8 843 106,3

21. 22. KISWIRE SZENTGOTTHÁRD KFT. SZENTGOTTHÁRD

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag

gyártása

11 721 13 930 118,8 1 817 2 842 156,4 188 190 101,1 605 752 124,3 0 0 - 8 335 9 188 110,2 15 014 15 701 104,6


23. 21. MAM HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. VASKERESZTES Egyéb műanyag termék gyártása 13 610 12 783 93,9 13 152 12 260 93,2 472 471 99,8 577 461 79,9 1 935 1 135 58,7 4 836 5 537 114,5 13 788 13 637 98,9


25. 23. WORLD PROTEINS IPARI, KERESKEDELMI KFT. SZOMBATHELY Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem 10 749 10 668 99,2 10 749 10 668 99,2 1 1 100,0 56 8 14,3 2 1 50,0 468 486 103,8 660 1 452 220,0

26. 24. ADA HUNGARIA BÚTORGYÁR KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 10 383 10 510 101,2 9 930 10 000 100,7 678 680 100,3 n.ny. n.ny. n.ny. 86 1 688

27. 25.

HÉTFORRÁS NAGYKERESKEDELMI ÉS

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

1

962,8

3 715 3 334 89,7 5 472 6 100 111,5

SZOMBATHELY Raktározás, tárolás 10 344 10 282 99,4 0 0 - 107 109 101,9 126 100 79,4 125 278 222,4 1 278 1 341 104,9 4 397 4 760 108,3

28. 26. SÁGA FOODS ÉLELMISZERIPARI ZRT. SÁRVÁR Baromfihús feldolgozása, tartósítása 9 168 9 527 103,9 108 106 98,1 289 289 100,0 137 41 29,9 423 420 99,3 2 348 2 272 96,8 5 738 5 669 98,8

29. 27.

KARINTIA KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS

SZOLGÁLTATÓ KFT.

VASVÁR

30. 31. GRAVITÁCIÓ KERESKEDELMI KFT. SZOMBATHELY

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány

nagykereskedelme

Fa-, építőanyag-, szaniterárunagykereskedelem

8 998 8 614 95,7 4 788 4 042 84,4 39 39 100,0 50 111 222,0 64 88 137,5 748 776 103,7 2 262 2 183 96,5

7 052 8 384 118,9 18 119 661,1 87 93 106,9 264 326 123,5 76 378 497,4 1 289 1 604 124,4 3 037 3 973 130,8

Top 100 Vas megye gazdasága 2019 Top 100 Vas megye gazdasága 2019

8 9

Cégadatok 2018

Sorrend

2018.

évi

árbevétel

alapján

10

nettó

Előző évi

Név

rangsor

46. MIELL QUALITY KFT.

33. HARMADIK FORRÁS-COOP KERESKEDELMI

FÜRGE DIÁK PIACKUTATÓ SZOLGÁLTATÓ

47.

ISKOLASZÖVETKEZET

34. SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT.

HIRSCH POROZELL MŰANYAGIPARI

38.

KERESKEDELMI KFT.

DOMINO TRANS NEMZETKÖZI-BELFÖLDI

37.

SZÁLLITMÁNYOZÓ KÜLKERESKEDELMI

DUNA-COOP NAGYKERESKEDELMI

41.

ELOSZTÓ-SZOLGÁLTATÓ KFT.

- HOMLOK ÉPÍTŐ ZRT.

48. FE-ZO KERESKEDELMI KFT.

SZOVA SZOMBATHELYI VAGYONHASZNOSÍTÓ

53.

VÁROSGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT

PVS-HUNGARY MŰANYAGFELDOLGOZÓ,

61.

KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ

51. AUTOFOKUSZ KERESKEDELMI Top 100 Vas megye gazdasága 2019 Cégadatok 2018

Saját tőke

Mérlegfőösszeg

1

814

628,0


Üzemi (üzleti) Tárgyévben üzembe


tevékenység helyezett beruházások

eredménye aktivált értéke

Székhely Fő tevékenység megnevezése

33. VASVÁR

M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti

szolgáltatás

36. KFT. SZOMBATHELY

Élelmiszer jellegű bolti vegyes

kiskereskedelem

40.

41. SZOMBATHELY

Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási

tevékenység

42.

ÉS

43.

FUVAROZÓ ÉS

KFT.

47.

BESZERZŐ-

Tejtermék, tojás, zsiradék

SZOMBATHELY

nagykereskedelme

55. NAGYSIMONYI Vasút építése 650 3 949 607,5 0 0 - 12 32 266,7 50 846

1

83 137 165,1 50

692,0

57. SZENTGOTTHÁRD


kiskereskedelem

61.

ÉS

ZRT.

62.

KFT.

63. ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. SZOMBATHELY

Személygépjármű-, könnyűgépjárműkereskedelem

2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017.


31. 29. KÖNIG MASCHINEN SÜTŐIPARI GÉPGYÁRTÓ KFT. CELLDÖMÖLK Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 7 425 8 033 108,2 6 923 7 166 103,5 272 274 100,7 366 677 185,0 1 219 77 6,3 1 635 2 089 127,8 3 599 3 998 111,1

32. 30. VASIVÍZ VAS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ ZRT. SZOMBATHELY Víztermelés, -kezelés, -ellátás 7 291 7 500 102,9 20 16 80,0 607 588 96,9 41 10 24,4 444 280 63,1 3 167 3 177 100,3 6 135 5 855 95,4

4 359 7 245 166,2 680 768 112,9 152 192 126,3 736 1 183 160,7 263 280 106,5 1 101 1 827 165,9 2 254 3 489 154,8


35. 35. RÁBAPARTI JÁRMŰJAVÍTÓ ÉS SZOLG. KFT. KÖRMEND Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem 5 312 6 165 116,1 0 0 - 36 38 105,6 n.ny. n.ny. n.ny. 36 45 125,0 1 408 1 569 111,4 1 514 1 688 111,5

5 875 6 147 104,6 0 0 - 290 312 107,6 60 59 98,3 27 66 244,4 229 288 125,8 1 469 1 623 110,5



39. 75. WESTROLL KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. SZOMBATHELY n.ny. 2 540 5 399 212,6 n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. 49 119 242,9 0 0 - 172 179 104,1 325 432 132,9

SZOMBATHELY Piac-, közvélemény-kutatás 4 325 5 384 124,5 0 0 - 59 63 106,8 n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. 138 161 116,7 496 795 160,3

5 386 5 347 99,3 1 001 1 182 118,1 499 445 89,2 164 151 92,1 434 539 124,2 5 059 5 212 103,0 5 821 6 069 104,3

SÁRVÁR Műanyag csomagolóeszköz gyártása 5 003 5 295 105,8 995 1 0,1 169 159 94,1 143 127 88,8 219 408 186,3 782 866 110,7 4 199 4 517 107,6

VISZÁK Közúti áruszállítás 5 092 5 095 100,1 1 908 1 880 98,5 114 116 101,8 n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.


45. 42. VOG EXPORT-IMPORT KFT. BÜK Vegyes termékkörű nagykereskedelem 4 608 4 933 107,1 758 737 97,2 54 54 100,0 87 62 71,3 58 70 120,7 2 206 2 247 101,9 3 220 3 221 100,0

46. 32. EDILKAMIN INTERNATIONAL KERESKEDELMI KFT. SÁRVÁR Központi fűtési kazán, radiátor gyártása 6 371 4 926 77,3 5 933 4 648 78,3 130 104 80,0 368 719 195,4 117 102 87,2 5 691 5 376 94,5 8 890 8 685 97,7

4 701 4 638 98,7 0 0 - 39 38 97,4 23 12 52,2 4 1 25,0 187 197 105,3 988 955 96,7




51. 59. AKMÉ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT. SZOMBATHELY Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem 3 142 4 400 140,0 10 81 810,0 47 57 121,3 255 303 118,8 72 36 50,0 698 852 122,1 1 123 1 324 117,9

52. 49. WIBEBA-HUNGARIA FAIPARI KFT. RÖNÖK Fűrészárugyártás 3 616 4 311 119,2 3 451 4 193 121,5 61 60 98,4 191 304 159,2 24 77 320,8 2 502 2 723 108,8 2 932 3 175 108,3



878 2 516 286,6

56. 45. SÁGHEGY IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. KEMENESSZENTMÁRTON M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 4 381 3 839 87,6 4 264 3 825 89,7 16 16 100,0 204 246 120,6 225 114 50,7 534 708 132,6 1 796 2 179 121,3

3 667 3 765 102,7 0 0 - 141 145 102,8 88 73 83,0 0 0 - 585 649 110,9 980 1 013 103,4

58. 66. PANDAN MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT. SZOMBATHELY Műanyag csomagolóeszköz gyártása 2 917 3 635 124,6 764 1 031 134,9 79 78 98,7 n.ny. n.ny. n.ny. 25 217 868,0 839 857 102,1 2 059 2 194 106,6

59. 62. CONCORDIA SZOMBATHELY KERESKEDELMI KFT. SZOMBATHELY Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem 2 968 3 617 121,9 0 0 - 8 9 112,5 102 112 109,8 11 13 118,2 339 440 129,8 432 530 122,7


SZOMBATHELY Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 3 345 3 487 104,2 0 0 - 281 275 97,9 521 230 44,1 722 204 28,3 5 885 5 719 97,2 14 021 15 840 113,0

CELLDÖMÖLK Egyéb műanyag termék gyártása 2 992 3 451 115,3 1 328 1 405 105,8 97 89 91,8 221 230 104,1 778 491 63,1 711 868 122,1 1 979 2 482 125,4

3 488 3 442 98,7 8 6 75,0 37 41 110,8 n.ny. n.ny. n.ny. 33 25 75,8 353 384 108,8 1 843 1 988 107,9


65. 82. VASI ÁRCSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. SZOMBATHELY Lakó- és nem lakóépület építése 2 392 3 368 140,8 0 0 - 8 10 125,0 450 385 85,6 387 609 157,4 2 164 2 127 98,3 3 639 2 839 78,0

11

Cégadatok 2018

Cégadatok 2018

Sorrend

2018.

évi nettó

árbevétel

alapján

Előző évi

rangsor



Üzemi (üzleti)

tevékenység

eredménye

Tárgyévben üzembe

helyezett beruházások

aktivált értéke

Saját tőke

Mérlegfőösszeg

2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017. 2017. 2018. 2018/2017.




68. 55. SÁRVÁRI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. SÁRVÁR Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése 3 266 3 051 93,4 320 1 312 410,0 208 193 92,8 482 314 65,1 469 453 96,6 6 367 6 570 103,2 7 237 7 194 99,4

69. 64. SZOMBATHELYI COOP KERESKEDELMI ZRT. SZOMBATHELY

70. -

ALADDIN MEDICAL KERESKEDELMI ÉS

SZOLGÁLTATÓ KFT.

SZOMBATHELY


kiskereskedelem

Gyógyszer, gyógyászati termék

nagykereskedelme

2 943 2 980 101,3 0 0 - 194 190 97,9 66 8 12,1 98 51 52,0 1 250 1 243 99,4 1 760 1 747 99,3

694 2 936 423,1 0 0 - 20 19 95,0 50 411 822,0 6 57 950,0 280 655 233,9 467 809 173,2

71. - SUXESS LOGISTIC HUNGARY SZOLGÁLTATÓ KFT. LUKÁCSHÁZA Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 1 634 2 934 179,6 510 603 118,2 34 30 88,2 63 65 103,2 26 25 96,2 224 260 116,1 529 433 81,9



74. 97. VASI ÁRCSI ÉPÍTŐ KFT. SZOMBATHELY Lakó- és nem lakóépület építése 1 963 2 881 146,8 0 0 - 18 20 111,1 414 332 80,2 2 19 950,0 468 403 86,1 846 1 097 129,7

75. 73.

MEDIQ DIREKT GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ

KERESKEDELMI KFT.

GÉRCE

Gyógyszer, gyógyászati termék

nagykereskedelme

2 706 2 842 105,0 0 0 - 24 31 129,2 286 255 89,2 68 12 17,6 518 760 146,7 934 1 180 126,3


77. n.ny. KRISTILLA SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. KÖRMEND Szállodai szolgáltatás n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.


79. 80. SZOMBATHELYI TÁVHŐSZOLG. KFT. SZOMBATHELY Gőzellátás, légkondicionálás 2 452 2 724 111,1 0 0 - 84 86 102,4 202 83 41,1 163 300 184,0 3 637 3 751 103,1 4 880 5 210 106,8

80. 60. FLEXTRONICS SÁRVÁR LOGISTICS KFT. SÁRVÁR

81. 68.

BABATI ÉS TÁRSA HÚSFELDOLGOZÓ ÉS

KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ KFT.



3 111 2 653 85,3 2 860 2 370 82,9 0 1 - 172 74 43,0 - - - 1 912 2 196 114,9 2 107 2 396 113,7

KÖRMEND Húsfeldolgozás, -tartósítás 2 770 2 652 95,7 12 27 225,0 135 141 104,4 13 33 253,8 23 86 373,9 737 749 101,6 1 323 1 288 97,4



84. 87.

BEKO ENGINEERING GÉPGYÁRTÓ ÉS

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ADATFELDOLGOZO MÉRNÖKI

IRODA KFT.

SZOMBATHELY

Mérnöki tevékenység, műszaki

tanácsadás

2 292 2 561 111,7 236 431 182,6 132 124 93,9 267 284 106,4 98 - - 967 867 89,7 1 347 1 225 90,9

85. - Nem nyilvános n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.


87. 85.

AUTÓ BAUMGARTNER KERESKEDELMI ÉS

SZOLGÁLTATÓ KFT.

SZOMBATHELY

Személygépjármű-, könnyűgépjárműkereskedelem

2 354 2 502 106,3 335 324 96,7 32 33 103,1 64 61 95,3 256 276 107,8 757 795 105,0 1 745 1 375 78,8


89. 84. VOLEISPED SZÁLL. ÉS FUVAROZÓ KFT. SZOMBATHELY Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 2 359 2 435 103,2 691 757 109,6 55 56 101,8 95 70 73,7 147 213 144,9 1 111 1 153 103,8 1 393 1 422 102,1

90. 70. KOPPÁNY 2007 KFT. ACSÁD Közúti áruszállítás 2 745 2 429 88,5 2 702 2 196 81,3 89 82 92,1 158 11 7,0 11 5 45,5 6 8 133,3 282 339 120,2



93. 92. SABINA IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. SZOMBATHELY Egyéb bútor gyártása 2 127 2 407 113,2 1 901 2 138 112,5 344 329 95,6 65 63 96,9 23 173 752,2 558 563 100,9 1 728 2 059 119,2

94. 88.

LORRY GM SZÁLLÍTMÁNYOZÓ, KERESKEDELMI ÉS

SZOLGÁLTATÓ KFT.

KÖRMEND Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 2 238 2 385 106,6 0 1 062 - 44 46 104,5 39 -45 - 217 11 5,1 483 430 89,0 1 396 1 469 105,2




98. - VASÚTGÉP KFT. CELLDÖMÖLK Vasút építése 1 765 2 254 127,7 - 84 - 1 0 0,0 68 456 670,6 7 14 200,0 211 593 281,0 1 060 805 75,9

99. 93. SÁRVÁRI GYÓGYFÜRDŐ KFT. SÁRVÁR Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 2 093 2 246 107,3 0 0 - 152 154 101,3 295 307 104,1 206 249 120,9 3 447 3 661 106,2 8 143 8 177 100,4

100. 94. VERSTEIJNEN LOGISTICS KFT. SÁRVÁR Közúti áruszállítás 2 069 2 188 105,8 1 119 1 058 94,5 64 61 95,3 50 57 114,0 0 3 - 241 245 101,7 513 585 114,0

12 Top 100 Vas megye gazdasága 2019 Top 100 Vas megye gazdasága 2019

13

Cégadatok 2018

A Vas megyei TOP 50 társaság

átlagos állományi létszáma

Sorrend

2018. évi

átlagos

állományi

létszám

alapján

Előző évi

rangsor


Létszám

2017. 2018. 2018/2017.

fő Index (%)

1. n.ny. Nem nyilvános n.ny. n.ny. n.ny. n.ny. n.ny.

2. 2. SCHAFFLER SAVARIA KFT. SZOMBATHELY


gyártása

3 279 3 485 106,3

3. 4. TDK HUNGARY COMPONENTS KFT. SZOMBATHELY Elektronikai alkatrész gyártása 2 153 2 262 105,1

4. 3. APTIV SERVICES HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Elektronikai alkatrész gyártása 1 759 1 833 104,2


6. 6. BPW-HUNGÁRIA KFT. SZOMBATHELY


gyártása

1 480 1 518 102,6

7. 7. OPEL SZENTGOTTHÁRD AUTÓIPARI KFT. SZENTGOTTHÁRD Közúti gépjármű gyártása 1 251 1 007 80,5

8. 9. SETON HUNGARY FELDOLGOZÓ KFT. JÁNOSHÁZA Bőr, szőrme kikészítése 844 870 103,1


10. 10. ADA HUNGARIA BÚTORGYÁR KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 678 680 100,3

11. 11. ADA NOVA KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 654 635 97,1

12. 13. PACCOR HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Műanyag csomagolóeszköz gyártása 610 613 100,5

13. 14. VASIVÍZ VAS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ ZRT. SZOMBATHELY Víztermelés, -kezelés, -ellátás 607 588 96,9

14. 16.

15. 12.


GYÁRTÓ KFT.



LUKÁCSHÁZA Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása 567 560 98,8

KŐSZEG

Egyéb elektronikus, villamos vezeték,

kábel gyártása

617 559 90,6

16. 15. TARAVIS BAROMFI- ÉS ÉLELMISZERIPARI KFT. SÁRVÁR Baromfihús feldolgozása, tartósítása 585 526 89,9

17. 18. MAM HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. VASKERESZTES Egyéb műanyag termék gyártása 472 471 99,8

18. 17. SZOMBATHELYI ERDÉSZETI ZRT. SZOMBATHELY

Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási

tevékenység

499 445 89,2

19. 19. LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG ZRT. RÉPCELAK Ipari gáz gyártása 429 420 97,9


21. 23. SWIETELSKY VASÚTTECHNIKA KFT. CELLDÖMÖLK Vasút építése 317 376 118,6

22. 20. SABINA IPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT. SZOMBATHELY Egyéb bútor gyártása 344 329 95,6


Az Aptivról

Az Aptiv (megelőző nevén Delphi Automotive) a Powertrain

(hajtásrendszerek) üzletág különválásával jött létre,

amely Delphi Technologies PLC néven működik tovább.

Globális technológiai vállalat, amely biztonságosabb,

zöldebb és összekapcsolt megoldásokat fejleszt a mobilitás

jövőjének megteremtése érdekében. A dublini

székhelyű Aptiv 147 000 munkatárssal rendelkezik, 14

technikai központot, valamint gyártóegységeket és ügyféltámogató

központokat működtet 45 országban.

Az Aptiv Magyarországon

Az Aptiv a Delphi eddigi stabil teljesítményeire épít,

Szombathelyen 1991 óta van jelen és több, mint 2000

embernek ad munkát. A helyi gyárban 2016 óta, európai

gyárak közül egyedüliként kezdtük meg az Aktív Biztonságtechnikai

berendezések gyártását.

A termékek célja a balesetek elkerülése fejlett elektronikai

eszközökkel, szenzorokkal, beavatkozókkal. Termékeink

közé tartoznak radarok, kamerák és központi

vezérlőegységek. Ezenkívül portfoliónk egyebek között

kiterjed szerelvényekre, műanyag öntvényekre, biztosíték-

és relétáblákra, valamint központi elektronikák házba

szerelésére.

Karrierlehetőségek

Az autóipari vállalatunk teljes működési területén kínálunk

állást szakképzett munkatársaknak. Keresünk magasan

képzett, speciális szaktudással és tapasztalattal

rendelkező villamos-, gépész- és minőségbiztosítási

mérnököket.

• 2019-ben folyamatosan bővítjük termelésünket,

ezért várjuk alapfokú végzettségű pályázók jelentkezését

gyártósori operátor munkakörbe.

• A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők a karbantartási

és szerszámjavítás területén betöltendő

állásokra jelentkezhetnek.

• A tanulók számára is kínálunk lehetőségeket a termelésben,

a szerszámüzemben, irodai pozíciókban,

vagy épp a mérnöki területen.

Aktuális állásajánlatainkért kérjük, forduljon HR munkatársainkhoz

a lenti elérhetőségeken.

Aptiv Services Hungary Kft.

9700 Szombathely, Zanati út 29/A.; Puskás T. u. 10.

Tel: 94/517-800

E-mail: jelentkezes@aptiv.com

14


www.aptiv.com

Sorrend

2018. évi

átlagos

állományi

létszám

alapján

Cégadatok 2018

Előző évi

rangsor

24. 25. HARMADIK FORRÁS-COOP KERESKEDELMI KFT. SZOMBATHELY


kiskereskedelem

290 312 107,6

25. 24. FALCO ZRT. SZOMBATHELY Falemezgyártás 295 301 102,0


27. 26. SÁGA FOODS ÉLELMISZERIPARI ZRT. SÁRVÁR Baromfihús feldolgozása, tartósítása 289 289 100,0

28. 28. VILLSZÖV VILLAMOSSÁGI ÉS VASIPARI ZRT. SZOMBATHELY

29. 27.

SZOVA SZOMBATHELYI VAGYONHASZNOSÍTÓ ÉS

VÁROSGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT ZRT.



273 278 101,8

SZOMBATHELY Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 281 275 97,9

30. 29. KÖNIG MASCHINEN SÜTŐIPARI GÉPGYÁRTÓ KFT. CELLDÖMÖLK Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 272 274 100,7


32. 31. FERROSÜT SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI KFT. SZOMBATHELY Kenyér, friss pékáru gyártása 210 198 94,3

33. 30.

SAUBERMACHER - FOCUSON LOGISTICS KERESKEDELMI

ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

SZOMBATHELY Rakománykezelés 269 194 72,1

34. 32. SÁRVÁRI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. SÁRVÁR Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése 208 193 92,8

35. 40. MIELL QUALITY KFT. VASVÁR

36. 34. KISWIRE SZENTGOTTHÁRD KFT. SZENTGOTTHÁRD

36. 33. SZOMBATHELYI COOP KERESKEDELMI ZRT. SZOMBATHELY

M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti

szolgáltatás

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag

gyártása


kiskereskedelem

152 192 126,3

188 190 101,1

194 190 97,9

38. 36. BÜKI GYÓGYFÜRDŐ ZRT. BÜK Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 174 162 93,1

39. 37.

HIRSCH POROZELL MŰANYAGIPARI ÉS KERESKEDELMI

KFT.


40. 44. ISI AUTOMOTIVE HUNGARY KERESKEDELMI KFT. SZOMBATHELY

SÁRVÁR Műanyag csomagolóeszköz gyártása 169 159 94,1


gyártása

Létszám

2017. 2018. 2018/2017.

fő Index (%)

137 158 115,3

41. 39. SÁRVÁRI GYÓGYFÜRDŐ KFT. SÁRVÁR Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 152 154 101,3


43. 38. MOZDONY- ÉS VASÚTI JÁRMŰJAVÍTÓ KFT. SZOMBATHELY Egyéb közlekedési eszköz javítása 153 145 94,8

Atársaságok egyaránt az osztrák ADA konszern

tagjai, a rendkívül stabil piaci és pénzügyi

pozíciókkal rendelkező ADA Möbelwerke Holding

AG 100%-ostulajdonában álló leányvállalatai.

Az ADA-csoport védjegye mindig isaminőség

volt. Erősségei a rugalmasság, az egyedi vevői

igényeknek való megfelelés, a rövid teljesítési

határidők, a sokszínűség, az innováció, a

folyamatos és magas szintű termékfejlesztési

tevékenység.

A cégcsoport az iparágon belül jelentős piaci

részesedéssel bír, Ausztriában piacvezető. Akét

magyarországileányvállalatisjelentőspozíciókkal

bírahazai bútorpiacon: 2016-osadatokalapján az

ADANovaKft.a2., az ADAHungáriaKft.pedig a4.

legnagyobb forgalmúbútorgyártócég –utóbbi az

első akárpitozottbútorok gyártásában.

Első külföldi leányvállalatként jött létre az ADAcsoporton

belül az ADA Hungária Kft. 1992-

ben, s hajtott végre ez évben egy zöldmezős

gyárberuházást, majd kezdte meg 1993-ban a

termelést. Acég folyamatosan bővült, fejlődött

(1999-ben valósult meg a gyárberuházás II.,

2018-ban III. üteme), s vált mostanra az egyik

legnagyobb hazai bútoripari vállalattá, s a

legnagyobb kárpitosbútor-gyártóvá. Évente kb.

41.000 bútort készít, s ezzel a nyugat-európai

bútorpiacmeghatározó szereplője.

Második magyarországi leányvállalatként 2002-

ben került sor az ADA Nova Kft. (korábbi nevén

NOVA Bútor Kft.) megalapítására: először novai,

később egy zöldmezős gyárberuházás révén

egy zalaegerszegi telephellyel. A folyamatos,

Az ADAHungáriaBútorgyár Kft.

és az ADANovaKft.ahazai bútoripar

legfontosabb szereplőiközétartoznak.

létrehozásának célja a gyártási folyamataink

felülvizsgálata, újratervezése, átszervezése,

költséghatékonnyá tétele, az anyagáramlás

létrehozása volt, mely csoportról csoportra

megtörtént.

Az ADA Hungária Kft.-nél egy kb. 35 fős csapat,

az ADA Nova Kft.-nél egy kisebb team foglalkozik

termékfejlesztéssel. A fejlesztés Körmenden

kizárólag afőgyártott termékcsoportot jelentő

kárpitozott bútorokra irányul; Nován saját

fejlesztésűek az ágyak és matracok. Az ADA

igyekszik minden lehetőséget megragadni apiaci

igények megismerésére: részt vesz alegnagyobb

európai bútoripari kiállításokon, vásárokon (Köln,

Milano), ahol is tájékozódhat az aktuális piaci

trendekről, igényekről, árakról. Folyamatosan

konzultál beszállítóival, illetve bevonja

megrendelőit atermékek fejlesztésébe.

Vállalati kultúránkban kiemelt szerepe van a

környezettudatosságnak,energiahatékonyságnak.

Törekszünk arra, hogy az anyagok maximális

kihasználása mellett kevés hulladékot

termeljünk, alapvetően minden folyamatunkban

igyekszünk környezettudatosan eljárni. Az

ADA-csoport a fenntartható fejlődés zálogát

a környezetvédelemben látja. Törekszünk

arra, hogy cégeink gazdasági fejlődése az

ökológiai és szociális szempontok együttes

figyelembevételévelvalósuljon meg.

A beruházó vállalatok legfontosabb

pénzügyi, gazdálkodási mutatóira a stabilitás,

kiszámíthatóságjellemző.

A beruházó vállalatok komoly múlttal,

tradícióval rendelkeznek Magyarországon.

Erős, stabil a sok éves ADA-múlttal rendelkező

munkavállalók jelentette belső szakmai bázis. Az

új munkavállalóinkat döntően magunk tanítjuk

ki akárpitos szakmára. Számos kollégánk 10, sőt

többen 20 éves ADA-s jubileumukat is ünnepelték

már. Maga az ADA Hungária Kft. pedig tavaly

ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját.

Az ADA-csoport Magyarországon is igyekszik jó

munkafeltételeket, megfelelő, európai színvonalú

munkakörnyezetet biztosítani dolgozói számára.

Az ADA stabil munkahelyet, hosszútávú biztos

megélhetést kínál adolgozóinak, akik kulturált,

színvonalas munkaköröket tölthetnek be. A

teljesítményarányos béren és 13. havi fizetésen

felül a dolgozóknak nyújtott kedvezmények

között szerepelnek: ötletprémium, toborzási

prémium, kedvezményes bankszámlacsomag,

kedvezményes telefonos tarifacsomag,

sportversenyeken való részvétel támogatása,

tartósan beteg dolgozóink támogatása. AzADA

tanfolyamokat, képzéseket biztosít dolgozói

számára, szakmai tovább fejlődésük érdekében.

A statisztikai állományi létszám a két társaság

összességében az elmúlt években folyamatosan

nőtt, elsősorban az ADA Nova Kft. állományi

létszámának dinamikusan emelkedése

következtében. Fejlesztési terveink további

munkahelyteremtésselszámolnak.

Célunk a hosszú távú, stabil piaci jelenlét, a

kiszámítható, fenntartható fejlődés. Az ADAcsoport

magyarországi vállalatainak törekvése,

hogy a konszernen belül minél több termék

gyártását nyerjék meg amaguk számára, ezzel

számos munkahelyet teremtve a nyugatmagyarországi

régióban élők számára. Kiemelten

fontos számukra atársadalmi felelősségvállalás,

mind a munkavállalók, mind a környezeti

fenntarthatóság, mind ahelyi, kulturális értékek

megőrzése tekintetében. Erre vonatkozóan az

ADA Hungária Kft. ésazADA Nova Kft. számos

társadalmi, karitatív tevékenységet végez. A

beruházó vállalatok igyekeznek megfelelő

munkafeltételeket biztosítani munkavállalóik

számára, sélen járnak az alkalmazottak megfelelő

munkakörnyezetének kialakításában.

43. 42. FE-ZO KERESKEDELMI KFT. SZENTGOTTHÁRD


kiskereskedelem

141 145 102,8

16

45. 45.

BABATI ÉS TÁRSA HÚSFELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI

SZOLGÁLTATÓ KFT.


KÖRMEND Húsfeldolgozás, -tartósítás 135 141 104,4

46. 41. Nem nyilvános SZOMBATHELY Lábbeligyártás 144 140 97,2

47. - GALAMBOS LOGISTIC KFT. VÉP Raktározás, tárolás 182 139 76,4


49. 49. SZOMBATHELYI TANGAZDASÁG ZRT. SÁRVÁR Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése 127 124 97,6

49. 46.

BEKO ENGINEERING GÉPGYÁRTÓ ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI

ADATFELDOLGOZO MÉRNÖKI IRODA KFT.

SZOMBATHELY

Mérnöki tevékenység, műszaki

tanácsadás

132 124 93,9

dinamikus bővülés eredményeként - 2016-os

adatok szerint –acég az ország 2. számúbútoripari

vállalatává fejlődött. Mára a két magyarországi

leányvállalatsúlya nagyjából kiegyenlítetté vált.

A körmendi ADA Hungária Kft. elsősorban

kárpitozott bútorok, ülőgarnitúrák, ágyak,

étkezősarkok gyártására specializálódott, míg az

ADA Nova Kft. ágyakat, ágyrácsokat, matracokat

gyárt.

Gyáraink raktárra nem, csak kizárólag vevői

megrendelésre termelnek.

Gépparkunk és atermelés technológiai színvonala

az elvárásoknak megfelelőmértékben korszerű.

A gyártási folyamatokat a vállalatcsoporton

belül magunk fejlesztjük. KVP csoportunk

Cégadatok 2018

Cégadatok 2018

Vas megye TOP 3

kiemelkedő vállalkozásai

kistérségenként

Sorszám

1.

ŐRISZENTPÉTERI KISTÉRSÉG

A gazdasági társaság neve Székhelye Fő tevékenysége

DOMINO TRANS NEMZETKÖZI-BELFÖLDI FUVAROZÓ ÉS

SZÁLLÍTMÁNYOZÓ KÜLKERESKEDELMI KFT.

Értékesítés nettó

árbevétel 2018.

(millió Ft)

VISZÁK Közúti áruszállítás 5 095

2. DOMINÓ LOGISTIC KFT. VISZÁK Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 1 966

3. SPILÁK KERESKEDELMI KFT. BAJÁNSENYE Hús-, húskészítmény nagykereskedelme 1 797

CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)

1. SWIETELSKY VASÚTTECHNIKA KFT. CELLDÖMÖLK Vasút építése 58 814

2. Nem nyilvános n.ny. n.ny. n.ny

3. SETON HUNGARY FELDOLGOZÓ KFT. JÁNOSHÁZA Bőr, szőrme kikészítése 35 702

1. LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG ZRT. RÉPCELAK Ipari gáz gyártása 58 514


3. TARAVIS BAROMFI- ÉS ÉLELMISZERIPARI KFT. SÁRVÁR Baromfihús feldolgozása, tartósítása 19 349

CSEPREGI KISTÉRSÉG

SZENTGOTTHÁRDI KISTÉRSÉG

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)


2. VOG EXPORT-IMPORT KFT. BÜK Vegyes termékkörű nagykereskedelem 4 933

3. UNIRIV IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. CSEPREG Fémmegmunkálás 2 109

1. ALLISON TRANSMISSION HUNGARY KFT. SZENTGOTTHÁRD M.n.s. egyéb speciális gép gyártása 45 026

2. OPEL SZENTGOTTHÁRD AUTÓIPARI KFT. SZENTGOTTHÁRD Közúti gépjármű gyártása 38 365

3. KISWIRE SZENTGOTTHÁRD KFT. SZENTGOTTHÁRD Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása 13 930

KÖRMENDI KISTÉRSÉG

SZOMBATHELYI KISTÉRSÉG

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)

Sorszám



árbevétel 2018.

(millió Ft)

1. ADA NOVA KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 15 240

2. ADA HUNGARIA BÚTORGYÁR KFT. KÖRMEND Egyéb bútor gyártása 10 510

3. RÁBAPARTI JÁRMŰJAVÍTÓ ÉS SZOLG. KFT. KÖRMEND Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem 6 165

1. SCHAFFLER SAVARIA KFT. SZOMBATHELY Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 259 272

2. APTIV SERVICES HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Elektronikai alkatrész gyártása 190 656

3. DELPHI POWERTRAIN SYSTEMS HUNGARY KFT. SZOMBATHELY Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása n.ny

Sorszám

1.

2.

KŐSZEGI KISTÉRSÉG



GYÁRTÓ KFT.




árbevétel 2018.

(millió Ft)

LUKÁCSHÁZA Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása 18 494

KŐSZEG Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása 18 361

3. SUXESS LOGISTIC HUNGARY SZOLGÁLTATÓ KFT. LUKÁCSHÁZA Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 2 934

Sorszám

VASVÁRI KISTÉRSÉG



árbevétel 2018.

(millió Ft)


2.

KARINTIA KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS

SZOLGÁLTATÓ KFT.

VASVÁR Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme 8 614

3. MIELL QUALITY KFT. VASVÁR M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 7 245



18 19

NAV-elemzés

A 2018. évi gazdasági folyamatok

alakulása

BEVEZETŐ

Eltelt egy újabb év, és újra eljött az idő,

hogy a korábbiakhoz hasonlóan egyenleget

vonjunk a megye gazdaságáról, az azt

működtető gazdálkodók tevékenységéről,

a meghatározó trendekről, folyamatokról

és a változásokról egyaránt. A Nemzeti

Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron

Megyei Adó- és Vámigazgatósága idén is

elkészítette rangsorait és elemzéseit a Vas

megyei TOP 100 kiadványhoz.

A stratégia változatlan: be kívánjuk mutatni

legnagyobbjaink teljesítményét a megye

teljes és az ország egészének gazdasági

teljesítményéhez mérten. Elemzéseink

és rangsoraink jellegén és szempontrendszerén

a historikus összehasonlíthatóság

érdekében nem változtattunk: a megyei

gazdasági társaságok legfrissebb társaságiadó-bevallásaiban

szereplő nettó árbevételt,

illetve foglalkoztatotti létszámot állítottuk

sorrendbe, és a TOP 100 árbevételű

cég, illetve a TOP 50 foglalkoztató adatait

hasonlítottuk saját előző évi, és az egy évvel

korábbi listán szereplők akkori teljesítményéhez.

Az adattartalmat és ezáltal a levonható

következtetéseket érdemben befolyásolják

az adóalanyi körben, a jogszabályi

háttérben és a számviteli elszámolásban

bekövetkezett változások (mint például

a naptáritól eltérő üzleti évre váltás,

egyszerűsített adózási formákra áttérés,

nemzetközi számviteli standardok szerinti

bevallásbenyújtás, székhely vagy

tevékenység megváltoztatása, összeolvadás/szétválás/megszűnés),

illetve adózóink

bevalláskitöltési pontossága (adatminőség,

teljes körűség, tájékoztató jellegű

adatok önkéntes szolgáltatása).

A korábbiakhoz hasonlóan két rangsort

hoztunk létre

• a száz legnagyobb nettó értékesítési árbevétellel

rendelkező megyei vállalat,

ahol a listára kerüléshez a tavalyi 1915

millió Ft-hoz képest 14,3%-kal magasabb,

2188 millió Ft árbevételszint volt

szükséges,

• és az ötven legnagyobb átlagos

foglalkoztatotti létszámú megyei társaság,

ahol a belépési küszöbérték 123 főről

124 főre módosult.

Minden egyes listába került adózónktól

egyedi írásos hozzájárulást kértünk adatai

nyilvánosságra hozatalához: a megkeresett

társaságok 86,7%-a válaszolt elektronikus

megkeresésünkre, és a válaszadók

77,6%-a részben vagy egészben vállalta

a nyilvánosságot. Azon társaságoknál,

akik csak részben, vagy egyáltalán nem

vállalták a nyilvánosságot, az adatok helyén

„nem nyilvános” jelzés szerepel.

A rangsorokban túlnyomó részben a korábbi

évekről már ismerős neveket találunk,

de mint mindig, most is jelennek

meg új szereplők. A 2018. évi TOP 100 árbevételi

listában az előző évihez képest 8,

a 2018. évi TOP 50 foglalkoztatói listában 3

új adózó található.

Az árbevétel és a foglalkoztatotti létszám

kapcsolatát mutatja, hogy 37 adózó mindkét

listán szerepel.

ÖSSZEGZÉS A TOP-

VÁLLALATOKRÓL

A 2018-as TOP 100 vállalkozás összesen

1 570 646 millió Ft nettó árbevételt ért el,

ami 11,5%-kal haladta meg az ugyanezen

vállalatok által előző évben realizált bevételt

és 11,8%-kal több a 2017. évi TOP 100

árbevételnél.

Az idei és a tavalyi TOP 100 árbevételi

listában egyaránt szereplő 92 adózó közül

10-en tartották pozíciójukat, 28 cég

tudott előre lépni, és 54-en rontották helyezésüket.

A TOP 100-as kör üzemi (üzleti) eredménytermelő

képessége az előző évi gyengélkedést

követően látványos javulást mutat:

az üzemi szintű eredményesség a 2018-

as TOP 100-ak saját egy évvel korábbi

2,8%-ához, illetve a 2017-es TOP 100 cég

2,7%-ához képest 2018-ban 4,1%-ra nőtt.

Mindemellett a beruházási hajlandóság is

erősödött: a tárgyévben üzembe helyezett

beruházások aktivált értéke az idei TOP

100-ak előző évi értékét 5,9%-kal, a 2017-

es TOP-társaságokét pedig 3,6%-kal múlta

felül.

A TOP 50 vállalkozás együttes 2018. évi

átlagos állományi létszáma 1%-kal több

az ugyanezen cégeknél előző évben foglalkoztatottak

számánál, azonban a 2017. évi

TOP 50-létszámhoz képest 1,2%-os az elmaradás.

A 2018-as 50 legnagyobb foglalkoztató

több mint felénél csökkent kisebbnagyobb

mértékben a dolgozók száma.

Összességében minden vizsgált szempont

szerint fejlődés és bővülés jellemzi a megye

legjelentősebb vállalatait 2018-ban.

Változatlanul meghatározó a feldolgozóipar

szerepe, a TOP 100 árbevételtömegben

a 40 feldolgozóipari cég súlya 76,9%-os,

míg a TOP 50 foglalkoztató közti 30 feldolgozóipari

vállalat létszámaránya 71,3%-os.

A KIEMELT ADÓ- ÉS

JÁRULÉKBEVÉTELEK

ALAKULÁSA VAS MEGYÉBEN

2018-ban Vas megyében a kiemelt adónemek

(személyi jövedelemadó, belföldi és

import áfa, társadalombiztosítási és a Nemzeti

Foglalkoztatási Alapot megillető járulék,

egészségügyi hozzájárulás, szakképzési

hozzájárulás, társasági adó, lakossági

és a pénzügyi tranzakciós illeték, jövedéki

adó, uniós vámbevétel) önadózáson alapuló

nettó bevételeinek összege – az egy évvel

korábbit 4,0%-kal meghaladva – 194,8 milliárd

Ft volt.

A költségvetés adóbevételeinek alakulását

a gazdálkodás általános külső és belső

körülményei, a munkaerőpiac Versenyképességi

Megállapodás következtében

történő kedvező alakulása és a feketegazdaság

visszaszorítása érdekében tett intézkedések

mellett az adómorál javulása

határozta meg. Az egyes adónemek pénzforgalmát

jelentősen befolyásolták a szabályozásbeli

változások, úgymint a munkáltatói

járulékkulcs csökkentése, a megbízható

adózók részére biztosított gyorsított

áfakiutalás, illetve a családi adókedvezmény

további emelése.

A megyében a legjelentősebb adónemek

(áfa, szja, tb-alapok, nfa, eho, tao, jövedéki

adó, uniós vám) együttes nettó bevételeinek

összege 190 milliárd Ft-ot tett ki.

Megnevezés

Pénzforgalom alakulása Vas megyében 2017–2018. évben

95,3

3,0

4,1

FOGLALKOZTATÁS

általános forgalmi adó

jövedéki adó

uniós vámbevétel

személyi jövedelemadó

6,4

2017. év 2018. év Változás Változás

milliárd Ft %

általános forgalmi adó 25,2 28,8 3,6 114,3

személyi jövedelemadó 38,5 42,5 4,0 110,4

tb alapok bevétele 89,0 95,3 6,3 107,1

NFA-t megillető bevétel 7,8 4,1 -3,7 52,6

eho 3,1 3,0 -0,1 96,8

társasági adó 6,0 6,4 0,4 106,7

jövedéki adó 10,8 8,0 -2,8 74,1

uniós vámbevétel 2,0 1,9 -0,1 95,0

Összesen: 182,4 190,0 7,6 104,2

Kiemelt bevételek összesen 187,3 194,8 7,5 104,0

A legjelentősebb adónemek és járulékok nettó bevételeinek megoszlása 2018. évben

(Mrd Ft)

28,8

FOGYASZTÁS

LAKOSSÁG

8,0

42,5

tb alapok bevétele

NFA-t megilletőbevétel

eho

társasági adó

1,9

NAV-elemzés

Ezen belül továbbra is a legnagyobb részesedéssel

a társadalombiztosítási bevételek

(egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási,

illetve a nemzeti foglalkoztatási alapokat

megillető járulék) bírtak, mintegy

52,3%-os arányban, de jelentős még az szja

22,4%-os súlya is. Ezen adónemek vonatkozásában

az országos szintű befizetésekhez

a megye 1,6%-ban járult hozzá.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ címén

a megyei székhelyű adózók összességében

– az import termékek áfáját is beleértve

– 82,1 milliárd Ft befizetést teljesítettek,

amely 10,6%-kal meghaladta az előző

évi eredményt köszönhetően a belföldi

értékesítés több mint 13%-os emelkedésének.

A kiutalt áfa összege 8,8%-kal, 53,3

milliárd Ft-ra nőtt egy év alatt, amelyet befolyásolt

a megbízható adózók gyorsított

áfakiutalására vonatkozó jogszabályi változás.

Az előzőek eredményeként a nettó

áfa-pénzforgalom 28,8 milliárd Ft befizetés

volt, amely 14,3%-kal múlta felül a 2017.

évit. Országosan a pozitív nettó áfabevétel

11,4%-kal emelkedett, melynek összegéhez

a megye 0,7%-kal járult hozzá.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBÓL a befizetések

és visszaigénylések egyenlegeként

2018. évben 42,5 milliárd Ft bevétel keletkezett.

Az országos dinamikától kissé elmaradva,

de a 10,4%-os növekedésnek köszönhetően

a megye 2%-ban járult hozzá

az országosan képződött mintegy 260 milliárd

Ft-os nettó személyi jövedelemadó bevétel

emelkedéséhez.

A munkáltatók által végrehajtott bérfejlesztések,

a bérminimumok kötelező emelése,

illetve a közszférában bevezetett különböző

életpályamodellek, továbbá a nem

rendszeres juttatások elősegítették a bevételekre

pozitívan ható bérkiáramlást, melyet

a kétgyermekes családok családi adókedvezményének

további emelése némileg

mérsékelt. Az év során az adózók 44,8 milliárd

Ft befizetést teljesítettek, 4,2 milliárd

Ft-tal meghaladva a bázisidőszaki teljesítményt.

Ezt tompította az adó-visszaigénylések

131 millió Ft-os emelkedése, melyben

jelentős szerepe van az önkéntes kölcsönös

egészség-, nyugdíjpénztári, nyugdíj-előtakarékossági

és nyugdíjbiztosítási visszaigénylések

erőteljes 36,7%-os növekedésének.

Ezáltal az egy főre jutó kiutalás nagysága

átlagosan 34,8 ezer Ft-ot tett ki.

A megyében a TÁRSADALOMBIZTOSÍ-

TÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK számláira

közvetlenül beérkező bevételek nettó öszszege

– 7,1%-os bővülés következtében –

95,3 milliárd Ft-ban teljesült 2018. év során.

Az egyes alapok bevételének alakulásában

döntő szerepet játszott a felosztási

20



21

NAV-elemzés

arányok változása, illetve a munkáltatókat

terhelő járulékkulcs 22%-ról 19,5%-ra történő

csökkenése, valamint az emelkedő bérek

ezt ellentételező pozitív bevételi hatása.

A foglalkoztatás és a járulékalap együttes

növekedésének köszönhetően a megyei

bevétel a kulcscsökkentés ellenére is nőtt,

így a megye 2,1%-ban járult hozzá az országosan

képződött bevételhez.

NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAPRA

nettó 4,1 milliárd Ft bevétel teljesült előző

évitől 47,4%-kal elmaradóan, e csökkenésben

érdemi hatása volt a felosztási arányok

változásának.

Az EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS nettó

3 milliárd Ft-os bevétele 3,2%-kal elmaradt

az egy évvel korábbitól. Az eho-kulcs 22%-

ról 19,5%-ra való csökkentése és az eho köteles

jövedelmek alakulása együttesen befolyásolta

az eltelt időszak bevételét, amely

elsősorban februártól éreztette hatását.

Ugyanakkor 2017 januárjában még a 27%-

os eho-kulcs jelent meg a pénzügyi teljesítésben

magas bázis adatokat indukálva.

Mindemellett a foglalkoztatásbővülés

növekvően hatott a béren kívüli juttatások

utáni eho-kötelezettségekre. Megyénk

1,7%-ban járult hozzá az országos ehobevételek

alakulásához.

TÁRSASÁGI ADÓ címén a megyei vállalkozások

9,5 milliárd Ft-ot fizettek be, amely

4,4%-kal több az egy évvel korábbinál.

Az adóelőleg-fizetési kötelezettség 2018.

évi összege az adóelőleg-módosítással

együtt csak kismértékben (+1,0%) emelkedett,

míg a decemberi adóelőleg-kiegészítés

20,0%-kal felülmúlta a 2017. évit. A kiutalások

összege – az előző évivel azonosan,

– 3,1 milliárd Ft-ot tett ki. Továbbra is

jelentős, 2,3 milliárd Ft a kedvezményezett

célra történő felajánlások értéke, amely 0,2

milliárd Ft-tal emelkedett. A befizetések

növekedése és a kiutalások stagnálása miatt

a megyei nettó pénzforgalom – az országos

39,1%-os visszaeséssel szemben – 6,7%-

kal, 6,4 milliárd Ft-ra nőtt.

JÖVEDÉKI ADÓBÓL 2018. évben 8 milliárd

Ft nettó bevétel származott, 25,9%-kal

elmaradva az előző évi értéktől, ami többnyire

az üzemanyag jövedékiadó-bevételek

visszaesésének volt köszönhető.

Az üzemanyagok jövedéki adója a 9,2 milliárd

Ft-os befizetések és az 1,3 milliárd Ftos

kiutalások egyenlegeként 7,9 milliárd

Ft-os nettó egyenleggel zárt, ami 26,7%-kal

alacsonyabb, mint a bázis.

Az egyéb termékek jövedéki adójának nettó

egyenlegén összegszerűségében bázist

25,6%-kal meghaladóan 108 millió Ft bevétel

keletkezett. Ebben jelentős szerepe van

a NETA tv. 2019. január 1-jei azon módosításának,

mely kihatással van az alkoholtermékek

2019. évi adómértékére is, ami

2018. utolsó negyedévében készletfelhalmozást,

és egyúttal jövedékiadó-bevételnövekedést

eredményezett.

UNIÓS VÁM vonatkozásában csökkenés

mutatkozik, a befolyt 1,9 milliárd Ft nettó

bevétel 5,0%-kal alacsonyabb a 2017. évinél.

A bevétel csökkenéséhez hozzájárult

egy feldolgozóipari elektronikai alkatrészt

gyártó társaság forgalmának elmaradása,

valamint a kiutalás összegének emelkedése

is. Az országosan beszedett, 30,7%-kal

emelkedő bevételből a megye 2,4%-os részarányt

képviselt.

ÖSSZEFOGLALÁSUL a fenti adónemek vonatkozásában

a megyei többlet döntően

a tb-alapok, szja, áfa és társaságiadó-bevételek

emelkedéséből származott. A legdinamikusabb,

közel 14,3%-os növekedést

az áfánál tapasztaltunk, míg nominális értékben

a legnagyobb összegű, 6,3 milliárd

Ft-os bevételi többlet a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainál keletkezett.

2019. I. FÉLÉV során Vas megyében a kiemelt

adónemekből 92,7 milliárd Ft folyt

be, mely mintegy 1,5%-kal növekedett

az egy évvel korábbi adatokhoz képest,

de 11,4%-kal elmaradt az országos dinamikától.

Az egyes adónemek esetében a megyei

bevételek alakulását az általános gazdasági

körülményeken kívül az üzleti

és a költségvetési szférát érintő szervezeti

változások mellett jelentősen befolyásolták

a szabályozásbeli módosítások.

Így a családi adókedvezmény további

bővülése, a munkáltatói járulékkulcs

csökkentése, a társadalombiztosítási

alapok közötti felosztási elvek újabb

változása, az egészségügyi hozzájárulási

adó szociális hozzájárulási adóban

történő megjelenése, a saját jogú nyugdíjasok

foglalkoztatásából eredő bevétel

kiesése, a „cafeteria” rendszerben

nyújtható juttatások szűkülése, a szociá

lis hozzájárulási adóból igénybe vehető

kedvezmények szabályozásának

változása mind hatással volt az első félévi

bevételekre.

A jelentősebb adónemek vonatkozásában

többnyire kedvező dinamika tapasztalható,

bár országos átlagot meghaladóan csak

a jövedéki adó nettó bevétele nőtt, közel

18%-kal, amely az üzemanyag jövedéki adó

bevételének II. negyedévi megugrásának

volt köszönhető.

A foglalkoztatottság növekedésének érezhető

lassulása és a jogszabályi változások

együttesen az újabb bérrendezések mellett

a bevétel növekedésének irányába hatottak,

melyek az első félévben kedvezően

befolyásolták a foglalkoztatáshoz kapcsolódó

adó- és járulékbevételeket. Ugyanakkor

a nettó áfabevétel a befizetések mérsékelt

és a kiutalások dinamikus növekedése következtében

jelentősen elmaradt az előző

év I. félévitől. Ehhez számottevően az exportorientált

járműipari tendenciák, illetve

egy megyei szinten meghatározó járműipari

vállalkozás elszámolási relációváltozása

járult hozzá (érdemi strukturális változás

nélkül).

A VASI ADÓALANYI KÖR ÉS

A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

GAZDASÁGI SZEREPE

A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK 1

TÜKRÉBEN

A MEGYE GAZDÁLKODÓI ÁLTALÁBAN

A megyei működő adóalanyok száma 2018

során 2,4%-kal nőtt, így év végére megközelítette

a 44 ezret, az országos működő

adóalanyszám 2,3%-át adva. Az év folyamán

közel 2800 adózó kezdte meg újonnan,

és közel 1700 társaság szüntette meg

tevékenységét a megyében.

Gazdálkodó szervezetek

Önálló tevékenységet végző

magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Vas megye adóalanyi megoszlása adózói

körönként 2018-ban

1

Az elemzésünk a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások által benyújtott társaságiadó-bevallások 2019. július 31-i állapot szerinti

adatai alapján készült.

31,7%

40,6%

27,7%

ÚJ UTAK A LOGISZTIKÁBAN

www.simontrans.hu simontrans@simontrans.hu H-9700 Szombathely, Jávor u. 25. 0694 505 382 0630 327 1000

22


NAV-elemzés

NAV-elemzés

A vállalkozási formák megoszlásában kisebb

elmozdulások történtek: 2018 végén

a gazdálkodó szervezetek 12 200 feletti

száma 97 gazdálkodóval több mint előző

évben. A társas vállalkozásokon belül

a korlátolt felelősségű társaságok száma

(+0,6%) alig változott, míg a részvénytársaságok

száma 7,7%-os növekedést mutatott,

a betéti társaságok száma pedig 1,2%-

kal csökkent.

A magángazdálkodók körében az egyéni

vállalkozások száma 6,8%-kal (+893

fő) emelkedett, közelítve a 14 000 főhöz.

Az adószámmal rendelkező, de nem egyéni

vállalkozóként tevékenységet folytató

(pl. őstermelő, ingatlan-bérbeadó, szellemi

szabadfoglalkozású) magánszemélyek

száma év végére megközelítette a 17 900

főt, a 46 fős (+0,3%) növekedés következtében.

2018 folyamán 1500 adózó (+24,4%) jelentkezett

be a kisadózó vállalkozások tételes

adója szerinti adózás hatálya alá, így

év végén már közel 7600 katás adóalany

volt a megyében, ami az országos kataalanyszám

2,5%-a.

2018 végén mintegy 420 adózó volt csőd,

felszámolás, végelszámolási eljárás alatt,

lényegesen kevesebb (–15,8%), mint a megelőző

év végén, köszönhetően a felszámolási

eljárások (–16,4%) csökkenésének.

A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI

A 44 ezer főt meghaladó vasi adóalanyi

kör 15,5%-a, szám szerint 6452 naptári

évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó

vasi székhelyű társaság nyújtott

be társaságiadó-bevallást a 2018. évi teljesítményéről,

ez az országos számnak

– az egy évvel korábbival közel azonosan

– 1,9%-át jelentette.

Az előző évek trendje folytatódott,

a megyei székhelyű vállalkozások által

benyújtott társaságiadó-bevallások

száma tovább mérséklődött. 2018-

ról az egy évvel korábbihoz viszonyítva

7,8%-kal kevesebb ilyen bevallást dolgozott

fel az Adóhatóság, amelyben döntően

a kisebb cégek számára kedvezőbb

adózási formát kínáló lehetőségek játszanak

szerepet (kata, kiva). Ezért a legnagyobb

volumenben (–400 db, –6,6%)

a 0–9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú

mikrovállalkozások száma mérséklődött.

Ennek ellenére súlyuk nőtt, hiszen

már a megyei vállalkozások 88,1%-

át adták.

Jóval kisebb nagyságrendben, 30-cal

csökkent a társaságok 6,5%-át kitevő 10–

49 főt alkalmazó kisvállalkozások száma

Vállalkozások számának megoszlása

méretük alapján

1800

1700

1600

1600

1500

1400

1300

1200

1100

1000

Mikrovállalkozások

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Nagyvállalkozások

Egyéb vállalkozások

900

800

700

600

500

400

300

200

100

1,4%

0

6,5%

Mrd Ft

990,9

403,6

587,3

0,4%

3,6%

348,0

88,1%

492,5

422,7

515,9

• Belföldi értékesítés

532,7

550,9

550,8

558,5

• Export

az előző évhez képest, míg az 1,4%-os súlyú,

50–249 főt foglalkoztató középvállalkozásoké

alig változott (–1 db). A 250 főnél

nagyobb létszámmal működő 24 társaság

változatlanul a legkisebb, 0,4%-os

részaránnyal bírt. A máshová nem sorolható

egyéb vállalkozói kategóriába tartozók

(jellemzően vállalkozói tevékenységet

is végző alapítványok, egyesületek,

ügyvédi irodák, illetve előzőekbe nem sorolt

vállalkozások) száma is kevesebb 111

darabbal, így részesedésük 1,3% ponttal

3,6%-ra csökkent.

A bevallások legnagyobb részét, több

mint egyötödét (21,2%) a megyében továbbra

is a kereskedelem, gépjárműjavítással

foglalkozó vállalkozások adták be.

Őket követték a szakmai, tudományos,

műszaki tevékenységet végzők 11,6%-os

aránnyal, majd az építőipari vállalkozások

10,1%-os súllyal. Hasonló részarányt

képviselt még az ingatlanügyletek (9,7%),

és a feldolgozóipar (9,3%) is. Mindegyik

nemzetgazdasági ágazatban visszaesett

a társaságok száma, legjelentősebben

azonban a kereskedelem, gépjárműjavítás

területén csökkent a benyújtott bevallások

darabszáma (–130 db).

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

Nettó árbevétel összetevőinek alakulása 2008–2018. évben

A vasi székhelyű vállalkozások által

a társaságiadó-bevallásokban kimutatott

2018. évi értékesítés nettó árbevétele

1753,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 8,3%-

kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Országosan ezzel szemben szerényebb

mértékben, 2,8%-kal nőttek a bevételek.

A megyében realizálódott az országos bevétel

2,0%-a, amely arány közel azonos

az előző évivel.

Az egyes nemzetgazdasági ágak közül változatlanul

a feldolgozóipar teljesítménye

621,9

561,8

632,7

771,0

648,9

676,9 729,9

1753,1

877,0 889,0 937,4

865,9

815,7

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018.

a meghatározó, a megye nettó árbevételének

61,9%-át adta, 9,2%-os növekedés

mellett. A feldolgozóiparon belül a legerőteljesebb

bővülés (+23,9%) a járműgyártás

területén tapasztalható. A második

legnagyobb, 17,4%-os súllyal bíró kereskedelem,

gépjárműjavítás ágazatban

11,0%-os növekedést mértünk. Az ezt követő,

5,7%-os arányt képviselő szállítás,

raktározás árbevétele viszont stagnált.

A kiemelt ágazatok közül a legdinamikusabb,

23,8%-os gyarapodás az adminisztratív

és szolgáltatási tevékenységet végző

vállalkozások körében jelentkezett, míg

a legnagyobb, 8,1%-os visszaesés a szakmai,

tudományos, műszaki tevékenység

területén. Utóbbi két ágazat részesedése

az összmegyei árbevételből marginális,

egyikük sem érte el a 2%-ot.

A megyei vállalkozások mintegy 0,4%-

át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták

az árbevétel közel felét (49,4%)

2018-ban is, melynek összege alig változott

(–0,4%) az előző évhez képest. Ugyanakkor

a mikro-, kis-, középvállalkozási

szektorban 5,8%-os volt az emelkedés,

melyen belül a legnagyobb ütemű bővülés

a kisvállalkozásoknál mutatkozott

(+8,4%). Az árbevételen belül 8,5%-os

részaránnyal bíró egyéb vállalatoknál is

több mint kétszeres növekedést mértünk,

döntően egy nemzetközi járműipari cégcsoport

vasi tagjának 2017-ben kezdődött

szervezeti átalakulása kapcsán.

A megyei értékesítés relációnkénti összetételében

a magasabb részarányt 2018-

ban is az export adta 53,5%-kal, 5,4%-os

növekedés eredményeként 937,4 milliárd

Ft értékben. A határon túli értékesítés jelentős

részét, 71,8%-át kitevő nagyvállalkozások

forgalma 4,5%-kal visszaesett,

amelyet egy feldolgozóipari ipari gép, berendezést

javító nagyvállalat üzletágának

külföldre történő telepítése befolyásolt

érdemben. Ezzel egyidejűleg a mikro-,

kis- és középvállalkozások árbevétele

7,1%-kal emelkedett egy év alatt.

Az árbevétel és a vállalatméret kapcsolatát

illetően a vállalatméret növekedésével

jellemzően növekszik a határon túli forgalom

összértékesítésen belüli aránya.

Míg a mikrovállalkozásoknál 9,6%, a kisvállalkozásoknál

19,8%, a középvállalkozásoknál

pedig 34,0% volt ez a ráta, addig

a nagyvállalkozások értékesítésének

77,8%-a származott határon túli értékesítésből.

Belföldön 815,7 milliárd Ft árbevétel

keletkezett, 11,8%-kal több mint

egy évvel korábban. Mindegyik vállalatméretben

nőtt a hazai piac szerepe,

átlag feletti emelkedés a nagy- és egyéb

vállalkozások (+31,5%) körében jelentkezett.

Ehhez hozzájárult, hogy a korábban

említett járműipari cégcsoport

két (nagy- és egyéb kategóriában tartozó)

tagjának „belső” elszámolási rendjében

bővült az egymás közti forgalom.

Ugyanakkor a mikro- és középvállalkozási

szektorban közel 3%-os (2,5%, ill.

2,9%), a kisvállalkozásoknál pedig ennél

magasabb mértékű, 9,3%-os volt az emelkedés.

KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK

A Vas megyében működő vállalkozások

2018-ban 1743,3 milliárd Ft költséget

és ráfordítást számoltak el. Ez 5,3%-kal

több az előző évinél, miközben az üzemi

bevételek 6,6%-kal emelkedtek. Ennek

következtében a későbbiekben részletezésre

kerülő üzemi eredménytömeg

meghaladta a bázisévit.

Az üzemi költségek és ráfordítások öszszes

üzemi bevételhez viszonyított aránya,

azaz a költségszint így 96,2-ról

94,9%-ra mérséklődött 2018-ban.

A ráfordítások több mint háromnegyedét

(78,7%), 1372,7 milliárd Ft-ot az anyagjellegű

ráfordítások tették ki, amelyek

összege 9,2%-kal felülmúlta az egy évvel

korábbit. A 228,0 milliárd Ft személyi

jellegű ráfordítások 13,1%-ot képviseltek

az üzemi költségeken belül, 5,0%-os

dinamika mellett. A humán ráfordítások

növekedésében a minimálbér és a garantált

bérminimum emelése, ill. annak általános

bérnövelő hatása játszott főszerepet.

Az eszközök fizikai elhasználódása, elavulása,

azaz az értékcsökkenési leírás

címén elszámolt összeg kismértékű,

1,8%-os emelkedés következtében 78,5

milliárd Ft volt, mely az összes ráfordítás

4,5%-át jelentette. A fennmaradó,

3,7%-os részarányt képviselő – az előzőekbe

be nem sorolt – egyéb ráfordítás

64,1 milliárd Ft-os értéke a 2017. évinek,

60,9%-a. A visszaesés döntően a korábban

említett feldolgozóipari nagyvállalat

bázisidőszakban elszámolt nagy összegű

ráfordításával van összefüggésben.

Az üzemi költségeken, ráfordításokon

41,9% és 58,1%-os arányban osztoztak

a mikro-, kis- és középvállalkozási szektor,

valamint a nagy- és egyéb vállalkozások,

mely arány közel azonos a nettó

árbevételnél kimutatott megoszlással.

A költségek mindegyik kategóriában

emelkedtek, legnagyobb mértékben

a kisvállalkozásoknál (+9,2%).

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2018. évben a társas vállalkozásoknál

93,5 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény

képződött, amely 41,0%-kal több

az előző évinél. Ez lényegében egyetlen

nagyadózóhoz köthető, melynél a bázisidőszakban

szervezeti átalakulása kapcsán

kimutatott, negatív összegű üzemi

eredmény jelentősen mérséklődött. Így

az üzemi eredménytermelő képesség látványosan,

4,1%-ról 5,3%-ra javult.

A pénzügyi műveletek eredménye 2017.

évhez hasonlóan negatív volt, összege

2,9 milliárd Ft-ról 9,0 milliárd Ft-ra emelkedett.

A vállalkozások 62,5%-a, 4030 társaság

mutatott ki pozitív adózás előtti eredményt,

mely arány 0,5% ponttal kedvezőbb

az egy évvel korábbinál. Így a veszteséges

és a nulla adózás előtti eredményt

elérők súlya 37,5%-ra csökkent,

számuk 2422 db volt.

Az adózás előtti nyereség összege 2,3%-

kal magasabb, a veszteség pedig 45,5%-

kal alacsonyabb a 2017. évinél, amelyek

hatására az adózás előtti eredmény

az előző évi szintet közel egyharmadával

meghaladva, 84,5 milliárd Ft-ot tett

ki. A növekedésben szerepet játszott,

hogy a korábban említett adózó bázisévi

kimagasló vesztesége is lényegesen

lecsökkent.

Az egyes vállalkozói kategóriák esetében

lényegesen eltérő mértékű

az adózás előtti eredmény változása.

A mikrovállalkozások eredménye bővült

(5,2%) annak ellenére, hogy e kategóriába

tartozó vállalkozások száma csökkent.

Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások

eredménye elmaradt (–0,5%, ill. –22,2%)

az egy évvel korábbitól. A nagyvállalkozások

jelentősen, több mint két és félszeresével

magasabb (+160,1%) összeget mutattak

ki, így az eredménytömegből való

részesedésük 21,7%-ról 42,5%-ra emelkedett,

melyet a fentiekben hivatkozott vállalkozás

eredményjavulása befolyásolt.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társas vállalkozások az adózás előtti

eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása

után 105,0 milliárd Ft pozitív

adóalapot szerepeltettek bevallásaikban,

mely 6,4%-kal meghaladta az egy évvel

korábbit. Ennek következtében a pozitív

adóalap után számított adó is emelkedett

6,7%-kal, összege 9,5 milliárd Ft-ot tett ki.

A számított adót 2,1 milliárd Ft-tal csökkentették

az igénybe vett adókedvezmé-

24



25

NAV-elemzés

HDPE,LDPE,

BOPP,LÉGPÁRNÁS

ÉS HABFÓLIÁK

KONFEKCIONÁLÁSA.

Egyedi

csomagolóanyagok

tervezése és

újrahasznosítása.

Elérhetőség:

H-9600 Sárvár, Ikervári u. 40.

E-mail:

nemethcsomagolas@gmail.com

Telefon: +36 30/994-8554

Telefon/ Fax: +36 95/326-944

www.nemethcsomagolas.hu

nyek, melyek a 2017. évi értéknek közel

duplája. A növekedés oka elsősorban,

hogy egy járműipari vállalkozás 0,7 milliárd

Ft-tal nagyobb összegű fejlesztési adókedvezményt

érvényesített 2018. évben.

A kedvezmények figyelembevétele után

7,4 milliárd Ft társaságiadó-fizetési kötelezettség

keletkezett a megyében, amely

3,9%-kal (–0,3 milliárd Ft) kevesebb

az egy évvel korábbinál.

MÉRLEGADATOK

A társas vállalkozások jegyzett tőkéje

3,3%-os növekedés hatására 129,6 milliárd

Ft-ra emelkedett. Ezen belül a megyében

meghatározó, 54,5%-os részaránnyal bíró

külföldi tulajdon 6,8%-kal nőtt, melyben

döntően két járműipari vállalkozás tőkebevonása

játszott szerepet. A belföldi társasági,

valamint magánszemélyi tulajdon

összességében 27,9%-ot tett ki, ennek öszszege

alig változott. Nemzetgazdasági ágazati

megoszlás szerint a megyében továbbra

is a legtőkeerősebb a feldolgozóipar

volt, 53,2%-os részesedéssel.

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások

aktivált értéke 80,1 milliárd Ft-ot tett

ki, amely 10,8%-kal alacsonyabb az egy évvel

korábbinál.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS

VÁLLALKOZÁSOKNÁL

44,0%

2,7%

Mikrovállalkozások

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Nagyvállalkozások

Egyéb vállalkozások

18,3%

17,6%

17,4%

Foglalkoztatotti létszám megoszlása

vállalkozások mérete alapján

A társaságiadó-bevallások adatai alapján

a megyében illetékességgel rendelkező

adózók által foglalkoztatottak átlagos

statisztikai állományi létszáma 48 022 fő

volt, amely 1270 fővel, 2,6%-kal csökkent

az előző évhez képest. Ebben szerepet játszott,

hogy közel 550 darabbal kevesebb

vállalkozás nyújtott be bevallást 2018-ra

vonatkozóan, többek között az egyszerűbb

adminisztrációs teherrel járó elszámolási

lehetőségek (kata, kiva) elszívó

hatása miatt. Ezenkívül székhelyáthelyezések,

illetve tevékenységmegszüntetések

is hozzájárultak a negatív változáshoz.

Az adatokat torzítja az is, hogy egy

korábban csődeljárás alatt álló, feldolgozóipari

nagyvállalat – az elemzésünk elkészítéséig

– a 2018. évi társaságiadóbevallását

nem nyújtotta be, míg a bázisévben

394 főt mutatott ki. Ezen adózó

létszámadatával korrigálva a tényleges

csökkenés nem érné el a 900 főt.

Az átlagos foglalkoztatotti létszám

– az egy évvel korábbival azonosan –

az országosnak 2,3%-át tette ki.

A megyei székhelyű társaságoknál dolgozók

44,0%-át a nagyvállalatok alkalmazták,

körükben 3,5%-os (–775 fő) a csökkenés,

amelyhez hozzájárult az előzőekben

említett társaság hiányzó adata, valamint

egy feldolgozóipari, ipari gép, berendezés

javításával foglalkozó társaságnál jelentkező

közel 300 fős csökkenés is. A többi

munkavállalót közel azonos megoszlással

a mikro-, kis- és középvállalkozások

foglalkoztatták (17–18%). Ezen kategóriákban

összességében kisebb mértékű

visszaesés (–1,9%) mutatkozott.

Ágazati szempontból a legtöbb munkavállalót

(45,0%) – az előző évhez hasonlóan

– a feldolgozóipar foglalkoztatta, itt

4,7%-os létszámcsökkenés volt tapasztalható.

A 13,7%-os részarányt képviselő

szállítás, raktározás területén viszont

1,8%-os növekedés mutatkozott az egy

évvel korábbihoz képest. A harmadik

legnagyobb súllyal bíró, 12,1%-os részarányú

kereskedelem, gépjárműjavítás

ágazatában 2,8%-kal mérséklődött a foglalkoztatottak

száma. Ugyanakkor a többi

ágazat részesedése egyenként nem

érte el az 5%-ot, közülük legnagyobb

nagyságrendben (+114 fő) az adminisztratív

és szolgáltató tevékenység területén

nőtt a foglalkoztatás 2017. évhez képest.

A megyében a bérköltség emelkedése

(+5,0%) és a foglalkoztatottak számának

mérséklődése (-2,6%) következtében

az egy foglalkoztatottra jutó éves bérköltség

7,8%-kal, 249 ezer Ft-tal magasabb,

3461,1 ezer Ft lett 2018. évben. Ez azonban

az országos átlagtól (3472,4 ezer Ft/

fő) némileg elmaradt.

Összességében a megye a csökkenő társaságiadó-alanyszám

mellett is fejlődést

tudott mutatni: bővült az árbevételi forgalom

és az eredménytömeg is, ráadásul

javult az üzemi eredménytermelő képesség

még a növekvő személyi jellegű kifizetések

ellenére is, bár csökkenő beruházási

hajlandóság mellett.

A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN

RANGSOROLT LEGNAGYOBB 100

VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

10

30

11

TOP100 adózói kör

ágazati megoszlása

(%)

5

Celldömölk

Csepreg

Körmend

Őriszentpéter

Kőszeg

15

50

Sárvár

Szentgotthárd

Szombathely

Vasvár

Vas megyei TOP 100 adózók kistérségi

eloszlása 2018-ban (db)

1

Az elemzés tartalmazza az eltérő üzleti éves vállalkozások adatait.

A 2018. évben realizált árbevétel alapján

rangsorolt 100 legnagyobb társaság 1

fele, 50 adózó székhelye Szombathelyen

és vonzáskörzetében található. A kistérségi

rangsorban a második legnagyobb

15 gazdálkodóval a Sárvári. Ezt követte

a Celldömölki és a Körmendi kistérség

13, illetve 7 top-adózóval. A Szentgotthárdi,

a Vasvári, a Kőszegi kistérséghez

5–4–3 vállalkozás tartozott, míg 2 adózó

a Csepregi, és további 1 az Őriszentpéteri

kistérségben székelt.

A gazdálkodási formák közt legnépszerűbb

a korlátolt felelősségű társaság,

100-ból 85 adózó működött ebben a formában,

míg a másik nagyobb csoportot

a részvénytársaságok alkották 13 vállalattal.

Emellett 2 egyéb gazdálkodó

– köztük betéti társaság, iskolaszövetkezet

– került be a megye legnagyobb társaságai

közé.

Nemzetgazdasági ágak szerint a TOP

100-ból 40 vállalkozás a feldolgozóiparban

működött. A második legnagyobb

számosságú ágazat 30 gazdálkodóval

a kereskedelem. Még jelentősebb hányad,

10 társaság foglalkozott szállítással,

raktározással. A fennmaradó 20 cég

az építőipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

szálláshely-szolgáltatás, ingatlanügyletek,

illetve egyéb ágazatok között

szóródott.

Vállalkozásméret szerint 69%-ot a mikro-,

kis- és középvállalkozások, további

28%-ot a nagyvállalatok tesznek ki, a maradékon

pedig az egyéb (fentiekbe nem

illő, vagy a besoroláshoz szükséges adatot

nem szolgáltató) adózók osztoznak.

A listára kerüléshez legalább 2188 millió

Ft árbevételt kellett elérniük a társaságoknak.

Ez a küszöbérték 14,3%-kal

magasabb az egy évvel korábbi listáénál.

Feldolgozóipar

Egyéb ipar

3

Kereskedelem, gépjárműjavítás

1

7

2

4

13

A TOP 100-listán az előző évihez képest

8 új szereplő is megjelent. Az idei és előző

évi rangsorban egyaránt szereplő 92

adózó közül 10-en tartották pozíciójukat,

melyek több mint kétharmada feldolgozóipari

kötődésű. A rangsorban 28 cég

tudott előrelépni, közülük legtöbben egy

helyet javítottak, míg a legnagyobb, 36

helyezést előrelépő vállalkozás egy elektronikai,

híradástechnikai berendezéseket

és alkatrészeiket forgalmazó nagykereskedő

volt. Ezen adózónál megfordult

az előző évi trend, hisz akkor ő volt

a legtöbb pozíciót veszítő, míg 2018. évi

helyezése a 2016. évit is 12 hellyel múlta

felül. A vállalkozások több mint fele rontott

előző évi helyezésén, jellemzően két

hellyel, de a legnagyobb mértékű visszalépést

(–25 helyezés) egy közúti áruszállító

társaságnál tapasztaltunk.

A 100 legnagyobb árbevételű megyei társaság

között 14 naptári évtől eltérő üzleti

év szerint gazdálkodó vállalkozás található.

A TOP 100 együttes 2018. évi nettó árbevétele

1 570 646 millió Ft-ot tett ki,

amely 11,5%-kal több az általuk előző évben

realizáltnál. A 2018. évi TOP 100-árbevételt

a 2017. évihez hasonlítva a növekmény

magasabb, 11,8%. Az idei lista

árbevételi átlaga 15 706 millió Ft, középértéke

pedig 4416 millió Ft volt.

A 2018. évi TOP-lista 75 adózójánál öszszesen

19,6%-kal emelkedett, míg 25-

nél csökkent (–13,4%) a nettó árbevétel

2017-ről 2018. évre. Meghatározó a határon

túli értékesítés súlya (67%), melynek

összege 9,5%-kal 1 053 334 millió Ft-ra

emelkedett.

A legmagasabb árbevételt 2018. évben

is egy közúti jármű-, járműmotor-alkatrészt

gyártó vállalat realizálta 259 272

millió Ft összegben, 3,6%-kal felülmúlva

88,0% Szállítás, raktározás

87,0%

9

40

Egyéb

76,9

TOP100 árbevétel

ágazati megoszlása

(%)

2,9 4,0

10,6

5,6


27

NAV-elemzés

az egy évvel korábbi saját forgalmát, és ő

egyben a megye legnagyobb exportőre is,

a teljes TOP 100-export 23,8%-ával.

A 100 legnagyobb társaság közel 31 ezer

főt foglalkoztatott kismértékben (+0,3%)

meghaladva az előző évit. A legtöbb új

munkavállalót ez évben is a feldolgozóipar

alkalmazta.

A TOP 100 üzemi (üzleti) tevékenység

eredménytömege 64 707 millió Ft volt,

mely 65,1%-kal múlta felül ugyanezen

cégek egy évvel korábbi üzemi eredményét.

Ezáltal a TOP 100 eredménytermelő

képessége az előző évi gyengélkedést

követően javulást mutat: a 2018-as 100

legnagyobb forgalmú cég üzemi eredményessége

a saját egy évvel korábbi

2,8%-ához, illetve a 2017-os TOP 100 cég

2,7%-ához képest 4,1%-ra nőtt.

Emelkedett a tárgyévben üzembe helyezett

beruházások aktivált értéke is, öszszege

52 829 millió Ft-ot tett ki, ami

ugyanezen cégek előző évi értékét 5,9%-

kal, a 2017-os TOP-társaságok értékét pedig

3,6%-kal múlta felül.

Összességében minden általunk vizsgált

szempont szerint pozitív folyamatok

zajlottak a megyei TOP 100 vállalatnál

2018-ban: nőtt az árbevételtömeg,

javult az eredménytermelő képesség,

fokozódott a beruházási hajlandóság.

Változatlanul meghatározó szerep jutott

a feldolgozóiparnak: ezen ágazat 40

vállalkozása adta a TOP 100-árbevétel

több mint ¾ részét, az export közel 95%-

át, az üzemi eredménytömeg szintén ¾

részét és a beruházási érték ~ 82%-át.

4%

6%

2%

4%

4%

A foglalkoztatotti létszámban az árbevételi

és eredménysúlynál jelentősen alacsonyabb,

nem egész 69%-os és csökkenő

az ágazat részesedése, összefüggésben

az átlagon felüli, folyamatosan fokozódó

robotizációval és az ehhez kapcsolódó kimagasló

beruházási értékkel.

A LEGNAGYOBB 50

FOGLALKOZTATÓ ELEMZÉSE

2%

2018. évben a foglalkoztatotti létszám

alapján rangsorolt 50 legnagyobb társaság

1 közül a legtöbb, 25 adózó székhelye

Szombathelyen és vonzáskörzetében található.

A második legnagyobb kistérség

9 gazdálkodóval a Sárvári, majd a Celldömölki,

a Szentgotthárdi és a Körmendi

kistérség következik 4, illetve 3-3 adózóval.

2-2-2 adózó székhelye a Kőszegi,

a Csepregi és a Vasvári kistérségben található.

A TOP-foglalkoztatók között a legnépszerűbb

gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű

társaság, 35 adózó működött ebben

a formában, míg a másik nagy csoportot

a részvénytársaságok alkották

14 vállalkozással. További 1 gazdálkodó

külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepeként

került be a megye legnagyobb

munkáltatói közé.

TEÁOR-főcsoportok szerint 30 vállalkozás

működött a feldolgozóipar területén,

míg az ipar más területein (pl. építőipar,

energiaipar, vízellátás) 2 adózó érintett.

Kereskedelmi tevékenységet 3 adózó folytatott,

míg 3 társaság szállítással, raktározással

foglalkozott. A fennmaradó 12

cég a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

szálláshely-szolgáltatás, ingatlanügylet,

illetve egyéb ágazatokhoz tartozott.

Az 50 legnagyobb foglalkoztató között 8

naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő

vállalkozás található.

Az idei megyei rangsorban az előző évihez

képest 3 új szereplő bukkant fel.

A TOP 50 munkáltató 2018. évi átlagos

állományi létszáma megközelítette

a 30 ezer főt, amely alig 100 fővel több

az ugyanezen cégeknél előző évben foglalkoztatottak

számánál (bár volt 2018 folyamán

alakult, ezért bázisadat-hiányos

vállalkozás is), és kissé (–1,2%) elmaradt

a 2017. évi TOP 50-hez képest. A társaságok

48%-ánál emelkedett a dolgozók száma,

összesen közel 1,3 ezer fővel, míg

több mint felénél mintegy ezerfős csökkenés

mutatkozott, további 1 vállalkozásnál

pedig változatlan maradt az átlagos

állományi létszám.

2018-ban utoljára a megye legnagyobb

foglalkoztatója a 2019 során már átalakult

(Budapestre centralizált) nyugat-dunántúli

tömegközlekedési társaság, ahol egy

év alatt 0,9%-kal (–37 fő) csökkent az átlagos

állományi létszám. A második legnagyobb

foglalkoztató változatlanul egy

közúti jármű-, járműmotor-alkatrészt

gyártó vállalat, ahol a legnagyobb, 206 fős

létszámemelkedés realizálódott. A ranglista

harmadik helyén ezúttal is egy

elektronikaialkatrész-gyártó áll, amely

109 fős növekedést tudhat magáénak.

4%

6%

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Egyéb szolgáltatás

Építőipar

6%

Feldolgozóipar

Ingatlanügyek

2%

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Szállítás, raktározás

60%

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

Vas megye átlagos állományi létszám alapján vett TOP 50 adózóinak ágazati megoszlása

AFerrosüt Kft 2019-ben is méltán volt büszke a

„Hagyományos kovászos kenyerek gyártója” megnevezésre,

mivel a hagyományokat megtartva ez évben is ebben az irányba fejlesztettük termékeinket.

Számunkra fontos az új trendek bevezetése mellett az egészséges táplálkozásra való ösztönzés és aminôségi

pékáru gyártás.

Fejlesztéseink közül jelentôsebb a körmendi gyárunkban év közben üzembe helyezett 2 db modern

kemence. Aszállítási kapacitásunk növelése és agazdaságos üzemanyag fogyasztás biztosítása érdekében

beszereztünk 15 db Citroen Jumper típusú, kiemelten pékáru szállításra kialakított gépkocsit.

Ezen gépkocsik elsôsorban avidéki üzemek szállítási kapacitásának biztosítását segítik elô.

Agazdaságos mûködés érdekében összevontuk avasvári és körmendi üzemeket körmendi telephellyel,

melyet abiztonságos ellátás és ajobb minôség érdekében tovább kívánunk fejleszteni, aszombathelyi

gyárunk szintjére.

Sajnos a pék szakma sincs jobb helyzetben munkaerô szempontjából,

mint bármely magyarországi vállalkozás. Folyamatosan keresünk új

munkaerôket, hogy a megye lakosságának kiszolgálása kenyér

és péksütemény vonatkozásában maradéktalanul biztosítható

legyen.

A minôségi termékgyártás garanciája a rendszeresen

karbantartott és ellenôrzött ISO és HACCP rendszerünk

fejlesztése. Szakember gárdánk azon dolgozik, hogy a

vásárlói igényeket megismerje és az ellátási körhöz

tartozó kereskedelmi egységeket mindig alegjobb áru

és minôségû sütôipari termékekkel lássa el. Ez nem

csak cél, hanem elvárás is partnereink részérôl,

melyet ajövôben is prioritásként kezel a

Ferrosüt Kft.

A cégcsoport alapvető tevékenysége élelmiszerek kis- és

nagykereskedelme. A Hétforrás Zrt. a tartós élelmiszerek

és háztartási vegyiáruk nagykereskedelemével, a

Duna Coop Kft. a friss élelmiszerek nagykereskedelmével

foglalkozik önálló társaságként. A bolti élelmiszer

kiskereskedelmet a Harmadik Forrás-Coop Kft. végzi,

Coop franchise keretében.

A cégcsoport 46 saját üzemeltetésű (Coop) üzlet mellett

közel 500 üzlet élelmiszerekkel való áruutánpótlását végzi

a szombathelyi székhellyel. A boltok 12.018 cikkes választékból

(melyből raktári tartós élelmiszer 5.820, friss raktári élelmiszer 1.962, művi szállításos

termék 4.236) rendelhetnek, amit 24 órán belüli szállítással teljesít a társaság.

A vásárlói igényeket szem előtt tartva a Harmadik Forrás-Coop Kft. folyamatosan korszerűsíti

az üzleteit, 2019. évben a pacsai, az alsóőrsi és a kónyi Coop Szupermarketek

felújítására került sor, ennek során az üzletterek bővítésére, építőmesteri- és gépészeti

felújításra, valamint a boltberendezés teljes cseréjére került sor.

A 6.000 cikkelemre növelt választékban megtalálhatóak a Coop márkatermékek és továbbra

is nagy teret kapnak a vásárlók által kedvelt szállítói brandek. Egyre több funkcionális

(„mentes”, egészségtudatos, „zöld”) termék választékban tartásával korszerűsítik

a bolti kínálatot, a tradicionális termékeken felül, ez utóbbiakból nagy területen

található a boltokban a zöldség-gyümölcs, közel 300 cikkelemből áll a helyben sütött

finom- és pékáru kínálat, továbbá 250 cikkelemes az előhűtött baromi-, sertés- és marhahús

választék.

A cégcsoport szárazáru raktárának korszerűsítése 2019. év elején befejeződött.

A szárazáru raktár 1.350 m2 alapterülettel és 1.040 EUR raklap tárolóhellyel bővült,

elsősorban a Coca-Cola regionális raktári terítési funkciójának átvétele miatt.

KSH

Vas megye gazdasága, 2018

Az elérhető legfrissebb éves, valamint évközi statisztikai adatok alapján a megye gazdaságában az országos

folyamatokkal ellentétes, kedvezőtlen változás tapasztalható Vas megyében. A megyei székhelyű gazdasági

szervezetek beruházásai, valamint elsősorban a járműipar termelésének mérséklődése miatt az ipari termelés

volumene nem érte el az előző évit. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor jelentős mértékben bővült és ezzel

párhuzamosan az új lakások iránti kereslet is megugrott.

A megye vendégforgalma elmaradt az előző évitől, melynek hátterében a külföldi – elsősorban a német és az osztrák –

vendégek csökkenő vendégéjszakái állnak.

Az elmúlt években adódtak kedvezőtlen irányú változások is a megye munkaerőpiaci helyzetében, így 2018-ban mind

a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. Utóbbi ellenére a megye fontosabb munkaerőpiaci mutatói

még mindig kedvezőbbek az országos átlagnál.

A MEGYE GAZDASÁGI

FEJLETTSÉGE, A GAZDASÁG

ÁGAZATI SZERKEZETE

4,0

Millió forint %

4,0 132

3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

0,00

125,1

2,7

128,5

3,0

129,8

%

120 100

1. ábra

Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása Vas megyében

2. ábra

Az egy főre jutó GDP Vas megyében az országos és az EU-28 átlagának százalékában

(vásárlóerő-paritáson)

*Előzetes adat.

116

2012 2013 2014 2015 2016 2017* év

Egy főre jutó bruttó hazai termék

Az egy főre jutó bruttó hazai termék a megyék átlagának %-ában

100

80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

124,7

3,3 3,4

93,7

61,4

126,9

3,6

97,0 99,8 96,7 98,3 95,6

65,0

2012 2013 2014 2015 2016 2017* év

Az országos átlag százalékában

124,3

3,7

130

128

126

124

122

120

118

67,8

*Előzetes adat

65,8 65,6 64,8

Az EU-28 átlagának százalékában

Vas megyében 2017-ben piaci beszerzési

áron 949 milliárd forint értékű bruttó hazai

terméket állítottak elő, az országos GDP

2,5%-át. Ez az arány 2013 óta gyakorlatilag

változatlan. Az egy főre jutó GDP 2017-ben

3,7 millió forintot tett ki, ami a főváros és

a megyék rangsorában 2015 óta az 5. helyet

képviselte. Az egy főre jutó GDP az országos

átlag 96%-át tette ki 2017-ben, ami

némileg alacsonyabb, mint az ezt megelőző

években. A fővárosnak jelentős szerepe

van a gazdasági teljesítmény alakulásában,

ezért Vas megye adatát érdemes

a Budapest nélküli megyék átlagához hasonlítani:

a megyében az egy lakosra jutó

GDP a gazdasági válságból való kilábalás

időszakában növekvő tendenciát mutatott,

2015 óta azonban lényegében a vidéki átlagot

közel negyedével haladta meg. A területi

rangsorban így Vas néhány évi folyamatos

javulást követően ismét visszacsúszott

a már említett 5. helyre.

A nemzetközi összehasonlításban használatos

vásárlóerő-paritáson számolva – ami

kiküszöböli az egyes tagállamok közötti

árszínvonal-különbséget – az egy lakosra

jutó GDP Vas megyében az EU-28 átlagának

65%-át érte el 2017-ben, ami némileg

alacsonyabb, mint az ezt megelőző négy évben

volt.

2017-ben Vas megyében 803 milliárd forint

bruttó hozzáadott értéket állítottak

elő. Az országos átlaghoz képest a termelő

nemzetgazdasági ágak szerepe nagyobb,

a szolgáltatóké kisebb. A megye gazdasági

teljesítményét elsősorban az ipar határozza

meg: 2017-ben a nemzetgazdasági

ág a bruttó hozzáadott érték 43%-át adta,

miközben országosan 26%-át képviselte.

6,4

5,2

Vas megye

14,9

9,7

1,0 1,1 8,0

14,2

17,5

3,6

5,1

2,9

2,9

4,4

5,5

Ország

6,0

18,4

3. ábra

A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2017*, %

*Előzetes adat.

Az átlaghoz viszonyítva Vas megyében

az építőipar és a mezőgazdaság szerepe

hangsúlyosabb. A teljes szolgáltató szektor

részesedése az országosnál 20 százalékponttal

kisebb, 46% volt, ahol a közigazgatás,

oktatás, egészségügyi szolgáltatás

(15%) és a kereskedelem, szállítás és raktározás,

vendéglátás (14%) aránya a meghatározó.

A szolgáltató szektorban az egyéb

szolgáltatás kivételével minden nemzetgazdasági

ág részesedése alacsonyabb volt

az országosnál.

A főváros nélkül számított megyei átlaghoz

képest a mezőgazdaság kivételével kisebb

eltérés mutatkozott 2017-ben: Vas megyében

alacsonyabb a mezőgazdaság és

a szolgáltató szektor súlya (1,4 és 8,3 százalékponttal),

az iparé és az építőiparé (8,8

és 0,9 százalékponttal) viszont magasabb.

A szomszédos megyékhez képest Vas megyében

a legnagyobb az építőipar részesedése.

Az ipar szerepe egyedül Győr-Moson-

Sopron megyében jelentősebb a vasinál.

VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET

26,0

4,3

2017-ben Vas megyében nonprofit gazdasági

társaságok nélkül számítva 17 062 vállalkozás

tartozott a működő vállalkozások 1

közé. Számuk az előző évinél 7,6%-kal,

az öt évvel korábbihoz képest 14%-kal volt

nagyobb és mindkét esetben az országos

átlagot meghaladó mértékben nőtt. A 2012-

ben végbement számottevő csökkenést,

42,7

Mezőgazdaság

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, szállítás és

raktározás, vendéglátás

Információ, komunikáció

Pénzügyi biztosítási

tevékenységek

Ingatlanügyletek

Üzleti szolgáltatások

Közigazgatás, oktatás,

egészségügyi szolgáltatás

Egyéb szolgáltatások

amely alapvetően az egyéni vállalkozások

fogyásának következménye volt, 2013-tól

emelkedő tendencia váltotta fel.

2017-ben Vas megyében a megyei székhelyű,

működő vállalkozások 63%-a, az országos

átlagnál 12 százalékponttal nagyobb

hányada, volt önálló vállalkozó,

4,4

Ország

KSH

a többiek társas gazdálkodási formában

folytatták tevékenységüket.

2017-ben a Vas megyei székhelyű, működő

társas vállalkozások száma az előző

évinél 3,5, az öt évvel korábbinál 11%-kal

volt kevesebb. A társas vállalkozások 72%-

át a korlátolt felelősségű társaságok, 24%-

át betéti társaságok alkották 34 részvénytársaság

mellett. Az egyéni vállalkozások

(2010-től önálló vállalkozók) száma a 2000-

es évek második felétől 2012-ig folyamatosan

csökkent. A trendet csak a 2010. évi

szerény mértékű bővülés szakította meg,

majd 2013-tól ismét minden évben növekedés

mutatkozott. 2017-ben, az országos átlagot

kismértékben meghaladva, számuk

15%-kal emelkedett. Az öt évvel korábbihoz

képest 37%-os volt a növekedés, amely

már elmaradt az országostól.

A működő vállalkozások 96%-a legfeljebb 9

főt foglalkoztatott, 10–49 fős szervezet 547,

50–249 fős 108, ennél is nagyobb létszámú

pedig 31 volt a megyében. Utóbbiak főként

a feldolgozóiparban (24) tevékenykedtek.

2017-ben Vas megyében ezer lakosra 67

működő vállalkozás jutott, hattal kevesebb,

mint országosan. Ezzel az értékkel,

a megyei mutatók csökkenő sorrendjét tekintve

a középmezőny elején foglalt helyet.

Szombathely vállalkozássűrűsége sokkal

kedvezőbb: 2017-ben a megyeszékhelyen

Társas vállalkozások

Önálló vállalkozások

Vas megye

14,7

5,5 5,2

4,7

5,6 4,2

2,8

5,6 7,1

8,0

17,9

Kereskedelem

8,5

9,9

Tudományos és

műszaki

tevékenység

Építőipar

Feldolgozóipar

Ingatlanügyletek

8,8

21,8

21,5

19,1

10,0

14,7

Mezőgazdaság

Vendéglátás

Egészségügyi

szolgáltatások

Adminisztratív

szolgáltatás

Több nemzetgazdasági

ág

Ország

4. ábra

A működő vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2017*, %

* Működő nonprofit gazdasági társaságok nélkül.

4,4

4,9

5,4

19,9

3,8

4,5

5,9

25,4

6,4

Építőipar

6,1

5,1

Egyéb

szolgáltatások

Kereskedelem

Tudományos és

műszaki

tevékenység

Mezőgazdaság

5,7

9,9

11,7

15,2

14,8

10,7

13,7

12,4

14,1

Feldolgozóipar

Oktatás

Pénzügyi

szolgáltatás

Vendéglátás

Több nemzetgazdasági

ág

1

Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja.

30



31

32

180

160

140

120

100

80

60

40

20

00

KSH

% 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Országos átlag %-ában

5. ábra

Az egy lakosra jutó külföldi tőke alakulása Vas megyében*

* Az országos átlag számításánál figyelembe vettük a területre be nem sorolható tőkét is.


Megyék átlagának %-ában

ezer lakosra 89 vállalkozás jutott, a megyei

jogú városok átlagánál 4-gyel több.

2019. június végén 46 ezer Vas megyei székhelyű

regisztrált gazdasági szervezet szerepelt

nyilvántartásban, ebből 42 ezer vállalkozásként.

Utóbbiak száma az egy évvel

korábbihoz viszonyítva 1,3%-kal nőtt. A regisztrált

vállalkozások ötödét kitevő társas

vállalkozások száma kismértékben csökkent,

az önálló vállalkozóké 2,4%-kal nőtt.

2019 I. félévében 1,7 ezer szervezet alakult,

és 1,1 ezer szervezet szűnt meg a megyében,

14%-kal, illetve negyedével több, mint

az előző év azonos időszakában.

2017-ben Vas megyei székhellyel 509 közvetlen

külfölditőke-befektetéssel rendelkező

vállalkozás működött, melyek külföldi

tőkéje 2017 végén együttesen 602 milliárd

forintot tett ki. Az egy vállalkozásra jutó

külfölditőke-befektetés nagysága (1183

millió forint) 12%-kal meghaladta az országos

átlagot, a megyékétől azonban 17%-kal

elmaradt. Folytatódott az előző évek tendenciája:

csökkenő vállalkozásszám mellett

folyó áron számítva évről évre nőtt

a külföldi tőke nagysága. Bár a tőkenövekedés

üteme kisebb volt, mint a 2011–2014

közötti időszakban, 2017-ben 17%-kal magasabb

összegű külföldi tőke jutott egy vállalkozásra,

mint egy évvel és 2,2-szer akkora,

mint öt évvel korábban.

2017-ben a közvetlen külfölditőke-befektetések

egy lakosra jutó értéke 2377 ezer forint

volt, ami közel megegyezett az országossal,

a megyék átlagát pedig több mint

hattizedével meghaladta. Mindez összefüggésben

van az invesztíciók fővárosi

koncentrálódásával, valamint azzal, hogy

lakosságarányosan néhány megye gazdasági

szervezetei, köztük Vas megyeiek is

jelentős külföldi tőkeállománnyal rendelkeznek.

Az országos átlag százalékában

kifejezett vasi mutatószám 37 százalékpontot,

a megyék átlagához mért mutató

38 százalékpontot javult öt év alatt. Az egy

40

30

20

10

0

-10

-20

-30

%

-14,7

22,8

lakosra jutó külföldi befektetések alapján

2017-ben Vas megye a főváros és a megyék

rangsorában az egy évvel korábbihoz hasonlóan

az 5. helyet foglalta el. A megyei

székhelyű vállalkozásokba invesztált működő

külfölditőke-befektetések döntő része

93%-a a feldolgozóiparba került. Az ingatlanügyletek

és a vendéglátás területén

a külföldi befektetések együtt véve is

mindössze 3,8%-a működött.

2012–2017 között 234 milliárd forinttal

nőtt a megye külfölditőke-állománya.

Az időszak alatt bekövetkezett tőkemozgások,

az esetleges működést is érintő adminisztrációs

döntések a külföldi érdekeltségű

szervezetek számának változása mellett

jelentős változást eredményeztek a külföldi

tőke nagyságát illetően. 2017-ben a feldolgozóiparban

mintegy 260 milliárd forinttal,

a vendéglátásban 8,2 milliárddal,

az ingatlanügyletek területén pedig

4,3 milliárddal volt több külföldi működő

tőke az öt évvel korábbinál. Ezzel szemben

a tudományos és műszaki tevékenységben

29 milliárd forinttal kisebb külföldi tőkét

könyveltek el.

BERUHÁZÁS 3

6. ábra

A beruházások volumenváltozása* (előző év=100,0%)

A Vas megyei szervezetek 2018-ban 119

milliárd forint értékű új beruházást valósítottak

meg, összehasonlító áron 1,8%-kal kevesebbet,

mint 2017-ben. Országosan 23%-

kal növekedett a beruházások volumene.

2014 2015 2016 2017 2018*

*a 2018. évi adatok előzetesek

2

Az országos átlag tartalmazza a területre be nem sorolható tőkét is.

3

Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, a szervezetek beruházásait székhely szerint tartalmazzák, függetlenül a beruházás

helyétől, és a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési szervekre és a kijelölt

nonprofit szervezetekre vonatkoznak. A 2018. évi és a 2019. I. félévi adatok előzetesek.

13,6

4,9

Vas megye

-22,2

-17,0

Ország

27,6

28,9

-1,8

23,0

Vas

megye

Ország

A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus

támogatásából finanszírozott beruházások

befejeződése következtében 2016 folyamán

a megyében 22, míg országosan 17%-

kal visszaesett a beruházások volumene.

2017-ben az újabb források rendelkezésére

állásával jelentős élénkülés következett

be. 2018-ban az előző évi kimagasló volumennövekedést

mérséklődés váltotta fel.

Ugyan a beruházások értékének hattizedét

adó feldolgozóipar összehasonlító áron

8,4%-kal többet fordított új beruházásokra

a 2017. évinél, ez mégsem tudta ellensúlyozni

a döntően kisebb súlyú nemzetgazdasági

ágakban, mint például a szállítás

és raktározás, kereskedelem, energiaipar,

építőipar, bekövetkezett visszaesést.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési

források 31%-át épületek és egyéb

KSH

63,1 5,3 5,7 4,9 4,1 3,8 3,4 9,5

32,8 4,0 19,2 6,7 6,1 2,52,1 26,5

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

%

Feldolgozóipar Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Közigazgatás

Kereskedelem Építőipar Egészségügyi szolgáltatás Többi nemzetgazdasági ág

7. ábra

A beruházások értékének megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013–2018*

*Folyó áron számítva, a 2018. évi előzetes adatokkal.

építmények építésére, közel felét import,

19%-át belföldi gépek, berendezések és járművek

beszerzésére fordították. Az épületek

és egyéb építmények beruházási volumene

18%-kal csökkent. A hazai gyártású

gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke

reálértéken 16, a külföldieké

5,2%-kal nőtt. Az értékadatok alapján a gépek,

berendezések és járművek 72%-a importból

származott.

A Vas megyei szervezetek 2013–2018 között

folyó áron 647 milliárd forint értékű beruházást

valósítottak meg, az országos 2,2%-

át. 2018-ban a beruházások volumene a megyében

5,6%-kal elmaradt a 2013. évitől,

míg országosan 69%-kal meghaladta azt.

A 2013 és 2018 közötti megyei beruházások

értékéből legnagyobb arányban a feldolgozóipar,

a szállítás és raktározás, a mezőgazdaság,

a közigazgatás és a kereskedelem

részesült. Közülük a feldolgozóipar súlya

(63%) volt kiemelkedő, az országos átlagot is

jelentősen meghaladta (30 százalékponttal).

A 2013 és 2018 közötti beruházások 64%-

át gépek és berendezések beszerzésére,

28%-át épületek és egyéb építmények építésére,

6,6%-át járművek vásárlására, 1,3%-

át pedig egyéb célra (tenyész- és igásállatra,

földre, telekre, erdőre stb.) fordították.

A megyében nagyobb volt a gépek, berendezésekre

és kisebb az épületek és egyéb

építményekre költött összegek aránya,

mint országosan. A Vas megyei szervezeteknél

a gépek, berendezések 73, a járművek

88%-a importból származott.

A megvalósított beruházások értékéből

2013 és 2018 között a megyében évente átlagosan

425 ezer forint jutott egy lakosra,

Rábaparti Járműjavító és SzolgáltatóKft.

Személy- és tehergépkocsi, autóbusz; mindentípusúgépjármű:

•műszaki vizsgáztatása•javítása, vizsgára felkészítése •tachográf beszerelése, hitelesítése

VIZSGABÁZISOK

Körmend, Bajcsy-Zs. u. 5. Szombathely, Csaba u. 17.

94/410-222,94/594-211, 30/637-6135 94/311-571, 30/630-3781

rabaparti@rabaparti-szerviz.hu,www.rabaparti-szerviz.hu

Válasszon Minôséget Kedvezô Áron!

Extra adalékkal ellátott üzemanyagot.

Tankoljon ÖnisMagyar Benzinkúton!

A Magyar Benzinkúthálózat kútjait megtalálja:

•Körmend,Bajcsy-Zs.u.5.94/594-476 •Szombathely, Csabau.17. 94/500-235

•Szombathely, Söptei úti körforgalom 94/313-119 •Sárvár, Szombathelyi út 95/523-080

•Jánosháza,Sümegi út 95/551-040

KSH

mely az országos átlagnak 84, a megyék átlagának

120%-át tette ki. A mutatót tekintve

Vas megye a főváros és a megyék rangsorában

a 6. helyet foglalta el.

A megye nemzetgazdasági beruházásokon

belüli súlya a főváros és a megyék között

a vizsgált időszak folyamán 2015-ben

emelkedett, majd azt követően évről évre

csökkent.

2019. I. félévében sem történt kedvező változás,

a megyei szervezetek beruházási volumene

14%-kal elmaradt az előző év azonos

időszakához képest. Ezzel szemben országosan

16%-os növekedés volt.

LAKÁSÉPÍTÉSEK

600

600

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

0

darab

59

75

68

72

151

77

66

73

91

Vas megyében a 2013-tól kezdődő időszakban

a lakásépítések száma hullámzóan alakult:

a 2014. évi átmeneti élénkülés után

2016-ban, majd 2018-ban vett újra dinamikus

lendületet. A tavalyi év folyamán 521 új

lakás épült, ami közel négytizedével haladta

meg az egy évvel korábbit, és közel 2,6-szerese

volt a vizsgált időszakban mélypontot

jelentő 2013. évinek. Tízezer lakosra 21 épített

lakás jutott (országosan 18). A használatbavételek

több mint hattizede a megyeszékhelyen,

17%-a a megye többi városában

(elsősorban Szentgotthárdon, Celldömölkön

és Sárváron), 22%-a a községekben, főleg

a megyeszékhely agglomerációjában történt.

A lakások 53%-a családi házként, 37%-a

többszintes, többlakásos épületben, 8,8%-

a csoportházban és lakóparki környezetben

épült.

A lakásépítések 52%-át vállalkozások, 48%-

át természetes személyek finanszírozták.

A természetes személyek által épített lakások

száma 54%-kal, a vállalkozások beruházásában

épülteké 38%-kal bővült az előző

évhez képest. Az új lakások 52%-át értékesítésre,

46%-át saját használatra és

mindössze 1,9%-át bérbeadásra szánták.

Az épített lakások 47%-a 4 vagy annál több,

további közel harmada három szobával

rendelkezett. Az új lakások átlagos alapterülete

(97 m2) meghaladta a 2017-est, de

még így is elmaradt az országostól.

Az év folyamán kiadott lakásépítési engedélyek

és az új lakások építésére vonatkozó

egyszerű bejelentések együttes száma 1119

volt, az egy évvel korábbinál 5,0%-kal több.

2018 folyamán 48 lakás szűnt meg, így

az építések és megszűnések egyenlegeként

Vas megye lakásállománya 473-mal gyarapodott.

2019. január 1-jén a megye lakásállománya

112 ezer volt. A laksűrűségi mutató

az országos tendenciáknak megfelelően

csökkenő, 2019 év elején száz lakásban átlagosan

227-en éltek.

Az évközi adatok tanúsága szerint 2019 I.

félévében is folytatódott a bővülés: a megyében

269 lakást vettek használatba, közel

négytizedével többet, mint az előző év

azonos időszakában.

MEZŐGAZDASÁG

Az agráriumon belül Vas a kisebb súlyt

képviselő megyék közé tartozik, az ágazat

által megtermelt bruttó hozzáadott érték

2017-ben az országosnak mindössze 3,1%-

át tette ki. A mezőgazdaság teljesítménye

az elmúlt 6 évben – a 2015. évi átmeneti

visszaesés kivételével – folyamatosan nőtt,

bruttó hozzáadott értéke 2017-ben már

meghaladta a 44 milliárd forintot.

2013 2014 2015 2016 2017

47

141

155

Megyeszékhely Többi város Község

8. ábra

Épített lakások Vas megyében településtípusonként

161

51

264

114

90

317

2018

2018-ban a megyei beruházások országosnál

nagyobb hányadát, 4,0%-át fordították

agrárfejlesztésekre. A 4,7 milliárd forintot

29%-át import gépbeszerzésekre, 25%-

át tenyészállatok vásárlására költötték.

A 15–74 éves foglalkoztatottak 6,0%-a (országosan

4,8%), mintegy 7,5 ezer fő dolgozott

a mezőgazdaságban. A teljes munkaidőben

alkalmazásban állók – az országos

átlagnál közel 6 ezer forinttal többet – havi

bruttó 261 ezer forintot kerestek.

A 269 ezer hektár termőterület 65%-a mezőgazdasági,

35%-a erdőművelés alatt állt

2018-ban. Az erdő aránya a megyék között

továbbra is a 6. legmagasabb. A mezőgazdasági

terület kilenctizedét szántóként

hasznosították. A szántó területe a legfrissebb,

2019. június 1-jei adatok alapján további

2,4%-kal bővült.

A szántóterület közel hattizedét gabonafélék,

elsősorban búza, kukorica és árpa foglalták

el, míg a vetésforgóba kiválóan illeszthető

napraforgó és repce együttesen

a szántó 21%-át borította. 2018 időjárása

a nyári betakarítású növényeknek kevésbé

kedvezett. A 45 ezer hektáron termesztett

legfontosabb kenyérgabonánkból, a búzából

az egy évvel korábbinál 4,4%-kal nagyobb

területen csak 2,3%-kal termett több.

Őszi árpát 16%-kal nagyobb területről takarítottak

be, de termésátlaga 10%-kal elmaradt

az előző évitől, míg a tavaszi árpa területe

közel a felére, hozama is kevesebb,

mint hattizedére esett vissza. A kimagasló

eredményeket hozó 2017-es évet követően

a mintegy 26 ezer hektáron – Bács-Kiskun

megye mögött a második legnagyobb területen

– termesztett repce betakarított területe

5,9, termésmennyisége 8,1%-kal mérséklődött,

termésátlaga azonban még így is meghaladta

a 3 tonnát. A szántó 16%-át elfoglaló

kukorica tavaszi fejlődését a gyors és tartós

felmelegedés kedvezően befolyásolta, amiből

az előző évinél 9,0%-kal kisebb területről

2,8%-kal több szemtermést takarítottak

be közel 8 tonnás hektáronkénti hozammal.

Az előzetes adatok alapján 2019-ben

csökkent az őszi búza és a napraforgó vetésterülete,

ugyanakkor kukoricából és

repcéből az előző évinél nagyobb területen

vetettek.

Az állattenyésztésben a szarvasmarha-,

a tyúk-, és a pulykatartás a meghatározó.

2018 végén szarvasmarhából az évtized

legnagyobb állományát, több mint 36 ezret

istállóztak, tyúkokból pedig az elmúlt

évekhez hasonlóan 1,1 milliót írtak össze,

előbbi a hazai állomány 4,1, utóbbi a 3,6%-

át adta. A pulykanevelés szerepe továbbra

is jelentős a megyében, ahol az ország állományának

ötödét tartották. A tartási kedv

az utóbbi évek hanyatlását követően élénkült,

2018-ban 10%-kal nőtt az állomány,

létszáma megközelítette az 580 ezret.

IPAR

Búza

Kukorica

Silókukorica

Repce

Árpa

Napraforgó

Lucerna

0 50 100 150 200 250

21

20

15

15

64

64

74

80

2017-ben Vas megye az ország ipari bruttó

hozzáadott értékének 4,1%-át adta. Az öszszes

megyei kibocsátásból a nemzetgazdasági

ág 43%-kal részesedett, ami 17 százalékponttal

magasabb volt mint az országos

átlag. Az ipar gazdasági jelentősége emelkedett

az évtized folyamán: a bruttó hozzáadott

értékből mért aránya öt év alatt 2,8

százalékponttal nőtt. 2018-ban a megyei

székhelyű gazdasági szervezetek által beruházásokra

fordított összegek közel kétharmadát

az iparban használták fel.

A négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások

megyei telephelyein a termelés

volumene az elmúlt 5 évben folyamatosan

emelkedett, de a növekedés üteme évről

évre mérséklődött. 2018-ban 2013-hoz képest

a termelési érték összehasonlító áron

1,4-szeresére nőtt.

Az ipari vállalkozások megyei telephelyein

2018-ban 1398 milliárd forint ipari termelési

értéket állítottak elő, az országos

4,4%-át. A termelés volumene az országos

3,4%-os növekedéstől elmaradva, 0,9%-kal

emelkedett az előző évhez képest. Az egy

lakosra jutó ipari termelési érték ennek

ellenére egyre nagyobb mértékben múlta

felül az átlagost: 2013-ban az országos átlag

1,5-szerese volt, a 2018. évi 5,5 millió

forint pedig már 1,7-szeresét tette ki.

A 49 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató

megyei székhelyű ipari vállalkozások

ipari termelési értéke (víz- és hulladékgazdálkodás

nélkül) 2018-ban 1029

milliárd forint volt, volumene az országos

98

112

195

192

228

230

0 50 100 150 200 250

ezer tonna

2018 2013–2017. évek átlaga

9. ábra

A fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége Vas megyében

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

Milliárd forint

912

104,8

117,8

1091

1203

111,0

KSH

2,6%-os növekedéssel szemben 2,5%-kal

mérséklődött.

A megyei székhelyű ipar termelésének

55%-a járműgyártásból, elsősorban alkatrészek

előállításából származott. 2018-

ban a járműgyártás termelésének volumene

2,9%-kal mérséklődött, ezen belül a járművillamossági,

-elektronikai készülékek

gyártása visszaesett, ugyanakkor a járműipar

kibocsátásának hattizedét adó közúti

jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

stagnált. A megye iparában, viszonylag

jelentős súlyt képviselő területek közül

a villamos berendezés gyártásának volumene

1,2%-kal mérséklődött, a gumi-, műanyag-

és építőanyag-iparé viszont 3,9%-

kal emelkedett.

1294

107,5

Termelési érték Volumenindex (előző év = 100,0)

1340 1398

101,9

100,9

2013 2014 2015 2016 2017 2018

%

125

10. ábra

A termelési érték és a volumenindex alakulása telephely szerint Vas megyében*

*A négy főnél többet foglalkoztató szervezetek adatai.

Egyéb fel nem sorolt

24,2%

Gép, gépi

berendezés

gyártása

5,3%

Gumi-,

műanyag- és

építőanyag-ipar

6,7%

Villamos

berendezések

gyártása

8,6%

120

115

110

105

100

95

90

Járműgyártás

55,2%

11. ábra

Az ipari termelés megoszlása Vas megyében*, 2018

*Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül, a 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű

ipari vállalkozások adatai alapján.

34



35

36

KSH

Gép, gépi

berendezés

gyártása

Textil- és bőripar

Villamosberendezés

gyártása

Járműgyártás

Egyéb feldolgozóipar

és javítás

Fa-, papír- és

nyomdaipar

Gumi-, műanyagés

építőanyagipar

Kohászat,

fémfeldolgozás

12. ábra

Az exportértékesítés aránya a feldolgozóipar egyes területein*, 2018

*A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások adatai alapján.

A megye ipara erősen exportorientált, főként

külföldi értékesítésre termelő járműgyártás

jelentősebb súlyából adódóan.

2018-ban az értékesítés bevételeinek

86%-a származott külpiacokról, ami 16

százalékponttal meghaladta az országos

átlagot. Az alágak döntő többségében nagyobb

volt az exportértékesítés aránya,

mint országosan.

A megye ipari teljesítménye 2019 I. félévében

a 2018. évinél nagyobb mértékben

emelkedett. A megye ipari telephelyein

743 milliárd forint termelési értéket állítottak

elő, volumenében 4,2%-kal többet, mint

egy évvel korábban. Országosan a növekedés

nagyobb (5,3%) volt. A legalább 50 főt

foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások

547 milliárd forintos kibocsátása

összehasonlító áron 2,3%-kal (országosan

4,3%-kal) bővült az előző év azonos

időszakához képest. A növekedéshez jelentősen

hozzájárult a kohászat, fémfeldolgozás,

a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar

és az egyéb feldolgozóipar. A járműgyártás

volumene 1,3%-kal gyarapodott.

ÉPÍTŐIPAR 4

0

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

%

Vas megyében

Országosan

A Vas megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató

építőipari vállalkozások termelésének

volumene 2013 óta hullámzóan

alakult: a 2013-as növekedést csökkenés

követte. A 2015-ös kimagasló volumennövekedést

visszaesés váltotta fel. A 2016. évi

megtorpanás után 2017-től újra lendületet

vett a megye építőipari termelése. 2018-

4

A 2018. évi és a 2019. I. félévi adatok előzetesek.


%

60

40

20

0

-20

-40

-60

59,2

75,3

73,0

71,0

64,7

70,2

14,4

70,0

2,4

-9,3

87,1

90,1

98,7

98,3

96,8

89,6

95,2

91,5

88,2

13,3

Építőipari termelés összesen

45,7

ban a magyar építőipari termelés 2,8%-át

kitevő 66 milliárd forintos termelési érték

összehasonlító áron 35%-kal haladta meg

az előző évit. Az országos építőipari tevékenység

bővülése a megyeinél kisebb volt.

Az egy lakosra jutó termelési érték (260

ezer forint) a hazai átlag 107%-át érte el.

A termelés mindkét építményfőcsoportban

nőtt, a termelési érték 78%-át az egyéb építmények

építése adta. A fennmaradó rész

épületek építéséből származott.

2019 első félévében a megye építőiparában

ismét visszaesés tapasztalható: a 24 milliárd

forintos termelési érték összehasonlító

áron 26%-kal alacsonyabb volt, mint az előző

év azonos időszakában. Ez elsősorban

15,6

a termelési érték mintegy héttizedét kitevő

egyéb építmények építményfőcsoportban

bekövetkezett 35%-os visszaesésnek

tudható be.

2018-ban a termelés bővülése mellett

az építőiparban alkalmazásban állók átlagos

állományi létszáma (2683 fő) egy év

alatt 9,6%-kal emelkedett.

2018-ban ágazatok szerint a megyei építőipari

vállalkozások termelésének 68%-a

az egyéb építmények kivitelezésére szakosodott

vállalkozások tevékenységéből származott,

az épületek építését végző szervezetek

a termelési érték 18%-át képviselték,

a speciális szaképítési munkát végzők

pedig 14%-át állították elő. A termelés

mindhárom ágazatban nőtt. A legnagyobb

mértékben az egyéb építmények építésénél,

ahol a termelés volumene 145%-a volt

a 2017. évinek.

A szerződésállomány nagysága az építőipari

termelés csökkenését vetíti előre.

-43,5

2013 2014 2015 2016 2017 2018

Alkalmazásaban állók létszáma

13. ábra

Az építőipari termelés volumenének és az alkalmazásban állók létszámának változása*

(az előző évhez képest)

*A 2018. évre vonatkozó adatok előzetesek.

-5,6

28,6

Speciális

szaképítés

14%

3,4

35,2

Épületek

építése

18% Egyéb

építmények

építése

68%

9,6

14. ábra

Az építőipar termelési értékének megoszlása

ágazatonként, 2018*

*Előzetes adatok alapján

A vállalkozások 2018-ban 51 milliárd forint

értékű munkára kötöttek új szerződéseket,

ami összehasonlító áron 74%-kal

csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az év végi rendelésállomány 126

milliárd forint volt, háromnegyede a 2017.

év véginek.

2019 első felében a 10 milliárd forint értékű

új lekötések értéke 62%-kal alacsonyabb

volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A június végi 90 milliárd forint értékű

szerződésállomány pedig 47%-kal

esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

TURIZMUS

2018 júliusában, Vas megyében 162 kereskedelmi

szálláshely 4,6 ezer szobával és

15,7 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

A működő egységek száma 13-mal, a szobák

száma 151-gyel, a férőhelyeké több

mint 400-zal nőtt az egy évvel korábbihoz

képest.

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek

forgalma a 2010-es években szinte folyamatosan

bővült. Ez a folyamat 2018-ra némileg

megtört: ugyan a vendégek száma

(538 ezer) 3,3%-kal meghaladta az előző

évit, a vendégéjszakáké (1645 ezer) 0,7%-

Vendégéjszaka, ezer

1800

1600

1400

1200

1000

800

600

400

200

0

609

2013 2014 2015 2016 2017

Külföldi

616

Belföldi

15. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása Vas megyében

659

720 754 766

kal elmaradt attól. A kismértékű csökkenés

oka a külföldi vendégéjszakák elmaradásában

(az előző évhez képest –5,9%) keresendő.

A belföldi forgalom ugyanakkor

mind a vendégszám (7,0%), mind a vendégéjszakák

(5,3%) tekintetében erősödött.

Az átlagos tartózkodási idő a belföldieknél

nem változott (2,8 éjszaka), míg a külföldieknél

(3,4 éjszaka) kissé csökkent.

703

KSH

765 806

856 892 839

2018

A vendégforgalom csökkenése a panziók

kivételével minden szállástípusban megfigyelhető

volt. A vendégéjszakák közel

nyolctizedét kitevő szállodákban 1,3%-kal

kevesebb, a panziókban 42%-kal több vendégéjszakát

regisztráltak.

A megye külföldi vendégforgalma nagyon

koncentrált: a vendégéjszakák 84%-át 3 ország

vendégei adták. A 41%-ot képviselő

A jövőt tesszük kockára, ha nem fejlesztünk

– beszélgetés Sipos Tompa Jánossal, a CO-OP Vasvár Kft. ügyvezető igazgatójával

A CO-OP Vasvár Kft. összesen

huszonhat élelmiszer és napicikk

boltot működtet a városban és a

Hegyháton. Az elmúlt évekhez

hasonlóan idén is elmondható:

a cég annak ellenére sem zárt be

üzletet, hogy a dohányáru-kereskedelem

koncentrálása miatt

jelentős árbevételtől esett el. Köszönhető

ez a rugalmas üzletpolitikának

és az átgondolt fejlesztéseknek.

Ma élelmiszert árusítani

csak igényes környezetben lehet.

A kiskereskedelmi hálózat hegyháti

működtetője erről kivétel

nélkül minden üzletében gondoskodott.

Az üzletek nagy része kistelepüléseken

működik. Vasváron négy bolt

üzemel.

– Az üzletpolitikánk továbbra is

az, hogy ki kell tartanunk ott, ahol

megvan az a kör, aki helyben akar

és tud vásárolni. Természetesen a

térségben ez elsősorban az idősebb,

nyugdíjas korosztályt jelenti. Vasváron

strukturáltabb a vásárlói kör.

Itt erős a versenyhelyzet is. –foglalta

össze a vevői igények szempontjából

összetett hegyháti helyzetképet Sipos

Tompa János.

A CO-OP Vasvár Kft a vásárlói

igényeket figyelembe véve a Hegyhát

falvaiban üzleteinek kínálatát

friss áruk, köztük hús, zöldség és

gyümölcs kínálatával szélesítette. Az

ügyvezető szerint ez a kompletté tett

bolti kínálat teszi a jövőben fenntarthatóvá

a háromszáz-ötszáz lakosú

falvak üzleteit.

A cég a térség egyik legnagyobb

foglalkoztatója: Jelenleg kilencvenkettő

alkalmazottja van.

– A foglalkoztatottak létszáma öt

év óta kilencven fő fölötti – hangsúlyozta

az ügyvezető.

A fejlesztésekről kérdezve Sipos

Tompa Jánost elmondta: Az elmúlt

10 évben folyamatos felújításokat végeztek

boltjaikban és modern informatikai

rendszereket vezettek be az

üzletekbe. Ezeket pályázati pénzekből

és külső források igénybevételével

oldották meg.

A jelentős beruházások közt említette

Sipos Tompa János a vasvári

CO-OP- szuper üzlet energiatakarékos,

hűtő - fűtő rendszerének kialakítását.

A hűtőkből származó meleget,

az úgynevezett hulladék energiát egy

korszerű technológia segítségével

hasznosítják a téli fűtéshez. Anyagi

kihívás volt az online kasszákra való

átállás és csere is. Két év alatt így

majdnem 100 millió forintos fejlesztést

tudhat maga mögött a cég.

A jövőről kérdezve a szakembert

így összegezte a terveket:

– A fennmaradás szempontjából

nincs más választás: A jövőt tesszük

kockára, ha nem fejlesztünk. (x)

KSH

csehek vendégéjszakái 2,2%-kal nőttek, de

a 27%-ot képviselő osztrákok itt tartózkodása

6,5%-kal, a további 16%-os részesedéssel

bíró németeké jelentősen, 12%-kal esett

vissza.

A megyei kereskedelmi szálláshelyek

2018-ban a vendégéjszakában mért országos

forgalom 5,3%-át adták, a főváros, Zala,

Veszprém és Somogy megye után az 5. legmagasabb

hányadot. Bük, Sárvár és Szombathely

kiemelkedő helyet tölt be a megye

idegenforgalmában, 2018-ban ebben a három

városban koncentrálódott az összes

vendégéjszaka 81%-a. Sárváron kismértékű

bővülés történt, a másik két településen

azonban csökkent a vendégéjszakák

száma.

2018-ban a megye kereskedelmi szálláshelyein

26,3 milliárd forint bruttó árbevétel

képződött, az előző évinél folyó áron 7,8%-

kal több. Az árbevétel 49%-a szállásdíjakból,

27%-a vendéglátásból és 24%-a egyéb

szolgáltatásokból származott. A megyébe

érkező belföldi vendégek az elfogadóhelyeken

1,47 milliárd forint értékben, a 2017.

évit 11%-kal meghaladóan fizettek Szépkártyával.

A 2019. január–júliusi előzetes évközi adatok

szerint a megye vendégforgalma kismértékben

bővült az előző év azonos időszakához

képest.

A kereskedelmi szálláshelyek mellett üzleti

célú egyéb szálláshelyek is kínálnak

szálláshelyi szolgáltatásokat. 2018 végén

1131 egyéb szálláshelyi vendéglátó 3,2 ezer

szobával és 7,3 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

A kapacitások növekedését a vendégforgalom

nem követte: 2018-ban 3,9%-

kal kevesebb vendég (88 ezer) 0,9%-kal kevesebb

éjszakát (301 ezer) töltött el, mint

egy évvel korábban.

MUNKAERŐPIAC

A munkaerő-felmérés előző évhez viszonyított

adatai alapján 2018-ban Vas megyében

az aktív népesség számának és

a foglalkoztatottság szintjének növekedése

a munkanélküliek emelkedő számával párosult.

A megye 15–74 éves népességének

65,0%-a, 128,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív.

Számuk egy év alatt 4,2%-kal bővült,

melyet a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése

is befolyásolt. Az aktivitási arány

2,5 százalékponttal felülmúlta az országos

szintet. A mutató értékét figyelembe véve

2018

2013

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

%

Csehország Ausztria Németország Szlovákia Lengyelország

Oroszország Többi küldő ország

16. ábra

A Vas megyei kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmának országonkénti

megoszlása

Vendégéjszaka, ezer

350

300

250

200

150

100

50

0

101

31,3

41,1

122

138

28,2

27,3

22,3

15,5

2013 2014 2015 2016 2017

Külföldi

177

Belföldi

1,4

4,2

2,1

5,3

3,2

1,9

187 186

92 90 98 108 117 115

17. ábra

Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak száma Vas megyében

6,8

9,4

2018

%

70

60

50

40

30

20

10

0

2013 2014 2015 2016 2017 2018

Foglalkoztatási arány

Vas öt év alatt két helyet lépett előre a főváros

és a megyék rangsorában és Győr-Moson-Sopron,

valamint Budapest után a harmadik

legkedvezőbb helyet foglalta el.

A gazdaságilag aktívak közül a foglalkoztatottak

száma egy év alatt 3,5%-kal, 125,0

ezerre nőtt, mellettük pedig 3,2 ezer munkanélküli

volt jelen a munkaerőpiacon.

A 2013–2018 közötti időszakban mintegy

16 ezer fővel és az országossal azonos

ütemben (15%-kal) bővült a foglalkoztatottak

száma, a munkanélkülieké ugyanekkor

az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben,

több mint hattizedével fogyott a megyében.

2013 és 2018 között a 15–74 éves

népességen belüli foglalkoztatási arány így

9,0 százalékpontot ugorva, 63,4%-ra emelkedett,

a munkanélküliségi ráta pedig 5,0

százalékponttal, 2,5%-ra esett vissza. 2018-

ban a megye foglalkoztatási aránya és

munkanélküliségi rátája is kedvezőbb volt

az országosnál (60,1, illetve 3,7%).

A gazdaságilag inaktívak száma 2018-ban

69,0 ezer főt tett ki, 6,9%-kal kevesebbet

az egy évvel korábbinál, a vizsgált 2013–

2018 közötti időszakban pedig összességében

16%-kal csökkent, melyet a nyugdíjkorhatár

folyamatos emelkedése is befolyásolt.

A legfrissebb adatok szerint 2019 II. negyedévében

a megye foglalkoztatási aránya

64,9, munkanélküliségi rátája 2,5%

volt, előbbi 4,1 százalékponttal magasabb,

utóbbi 0,9 százalékponttal alacsonyabb

volt az országos átlagnál.

Az intézményi munkaügyi statisztika alapján

Vas megyében 2018-ban átlagosan 71

ezren álltak alkalmazásban 6 , 0,7%-kal kevesebben,

mint egy évvel korábban. 64%-

Aktivitási arány

18. ábra

A 15–74 éves népesség foglalkoztatási és aktivitási arányának alakulása Vas megyében

Foglalkoztatási arány, százalék

80

80

70

60

50

40

30

20

10

0

70

60

50

40

30

20

10

0

Győr-Moson-Sopron

Vas

Budapest

Komárom-Esztergom

Fejér

19. ábra

Foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta, 2018

Pest

Zala

Veszprém

Bács-Kiskun

Csongrád

Foglalkoztatási arány

Békés

Nógrád

Heves

Hajdú-Bihar

Munkanélküliségi ráta

KSH

uk fizikai munkát végzett, teljes munkaidőben

92%-uk dolgozott. A szellemi foglalkozásúak

állományának bővülése kisebb,

a fizikai foglalkozásúak létszámának csökkenése

nagyobb mértékű volt, mint országosan.

Az alkalmazottak 74%-át foglalkoztató

versenyszférában 0,9%-kal csökkent

a létszám, a költségvetési szerveknél pedig

2,1%-kal dolgoztak kevesebben az egy évvel

korábbinál.

Az alkalmazásban állók 41%-át az iparban,

52%-át a szolgáltatási szektorban foglalkoztatták.

A nemzetgazdasági ágak közül

közel 28 ezer főnek a feldolgozóipar

adott munkát, létszámuk 0,8%-kal fogyott

az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb

létszámfogyás – termeléscsökkenéssel

párosulva – az egyéb feldolgozóipar

és javításban, de kisebb létszámot foglalkoztattak

az élelmiszeriparban, a számítógép,

elektronikai optikai termékek gyártásában

és a textiliparban is. A szolgáltatói

szférában a szállítás és raktározás a legnagyobb

létszámot foglalkoztató terület

(6700 fő), de 6 ezer vagy ahhoz közel eső

számban dolgoztak az egészségügyi szolgáltatásban,

a kereskedelemben, a közigazgatásban

és az oktatásban is. Az utóbbi

négy gazdasági ágban együtt véve mintegy

23 ezer főt foglalkoztattak. Közülük

egyedül a kereskedelemben emelkedett

az alkalmazásban állók száma, az oktatásban

stagnált, míg a szállítás és raktározásban,

a közigazgatásban és az egészségügyi

szolgáltatásban átlagot meghaladó

csökkenés mutatkozott, melyhez nagymértékben

hozzájárult a közfoglalkoztatás

munkaerőigényének folyamatos mérséklődése

is.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók

havi bruttó átlagkeresete 303 ezer forintot,

míg nettó átlagkeresetük 7 202 ezer

forintot tett ki, egyaránt 10,4%-kal többet

az egy évvel korábbinál. A bruttó átlagke-

Baranya

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Munkanélküliségi ráta, százalék

Tolna

Borsod-Abaúj-Zemplén

Somogy

10

9,0

8,0

7,0

6,0

5,0

4,0

3,0

2,0

1,0

0,0

5

Az üzleti célú egyéb (2009-ig magán-) szálláshely-szolgáltatást a kereskedelmi szálláshelytípusokba nem tartozó, nem kizárólag

szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épületben vagy annak lehatárolt részében nyújtják a vendéglátók a vendégek

részére. Idetartoznak a falusi szálláshelyek is.

6

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek

székhely szerinti adatai.

7

Adókedvezmények nélkül.

38



39

KSH

Információ és kommunikáció

Energiaipar

Feldolgozóipar

Művészet és szabadidő

Közigazgatás

Pénzügyi szolgáltatás

Oktatás

Építőipar

Szállítás és raktározás

Tudományos és műszaki tevékenység

Víz- és hulladékgazdálkodás

Bányászat

Ingatlanügyletek

Egészségügyi szolgáltatás

Mezőgazdaság

Egyéb szolgáltatás

Kereskedelem

Adminisztratív szolgáltatás

Vendéglátás

Nemzetgazdasági ágak összesen

277

229

225

218

202

208

201

199

190

187

186

178

178

174

174

162

159

155

129

202

0 450

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500

ezer forint/hó

Vas megye

Ország összesen

20. ábra

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2018

Nem vagyunk egyformák.

Igényeink különböznek. Akkor is ha hirdetésről

van szó. Újság, online, közösség… mindenki mást

szeretne. De egyvalamiben egyet értünk:

eredményességet akarunk!

eredményes hirdetések,

kapcsolt megoldások

145

141

169

170

181

229

222

213

206

200

210

202

185

219

261

250

308

373

364

404

resetek növekedésének mértéke 0,9 százalékponttal,

összegük 8,2%-kal, azaz mintegy

27 ezer forinttal maradt el az országos

átlagtól.

A fizikai munkát végzők keresete a szellemi

foglalkozásúakénál nagyobb mértékben

nőtt, de összege egyik esetben sem érte el

az országos átlagot.

2018-ban tevékenységátsorolás és adatszolgáltatói

kör változás következtében

a tudományos és műszaki tevékenység kivételével

minden gazdasági ágban emelkedett

az átlagkereset, mértéke 5,1–58%

között szóródott. A jelentősebb létszámot

foglalkoztató nemzetgazdasági ágak közül

a feldolgozóiparban 9,6, a szállítás és

raktározásban 13, az egészségügy területén

15, a kereskedelemben 16, a közigazgatásban

8,3, míg az oktatásban 5,1%-kal volt

magasabb a havi bruttó átlagkereset, mint

egy évvel korábban. A növekedés mértéke

csak a kereskedelemben, valamint a szállítás

és raktározásban haladta meg az országos

átlagot.

2019 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban

állók havi bruttó átlagkeresete

326 ezer forint volt, 9,7%-kal múlta

felül az egy évvel korábbit. A növekedés

üteme kisebb volt, mint országosan. A keresetek

így 34 ezer forinttal, 9,4%-kal elmaradtak

az országos átlagtól.

AKMÉ

Szerszámáruház

Öntsegítjük szakértelmünkkel

Szerszámáruházunkkal működésének huszonöt éve során

nagyon erős pozíciót vívtunk ki a szerszámgépek forgalmazásában.

Szinte valamennyi jelentős márkának (Makita,

Metabo, Bosch, Hikoki, Festool, Milwaukee, Dewalt, stb.)

kiemelt márkakereskedője vagyunk, sőt szombathelyi

cégként országosan is a legnagyobb forgalmazók közé tartozunk,

így vásárlóinkat a legjobb feltételekkel tudjuk kiszolgálni.

Kiterjedt viszonteladói hálózattal rendelkezünk,

így a Dunántúl minden nagyobb városában van partnerünk.

Budapesten a szombathelyinél is nagyobb áruházat

működtetünk, és a webáruházunkat is innen szolgáljuk ki.

Elektromos kéziszerszámok, építőipari gépek és szerszámok,

áramfejlesztők, kompresszorok, hegesztéstechnikai

gépek, kertészeti és erdészeti gépek, munkaruházat, kötőelemek,

stb. – hosszú ideig tartana felsorolnunk, hogy mi

minden található meg nálunk. Kitűnően felszerelt gépkölcsönzővel

és alkatrészbolttal is rendelkezünk.

Webáruház:

www.akme.hu

AKMÉ Szerszámáruház

9700 Szombathely, Pályau.10-16.

E-mail:info@akme.hu

Tel.:94/505-401;Fax:94/505-402

Gépkölcsönző,szerviz és alkatrészbolt

Pályau.3/C.Tel.: 94/321-845

Csavaráru-,barkácsbolt

9700 Szombathely,Mátyás Király u. 36.

Tel.: +36(94)505-655

Szerszámáruház Budapest

1103 Budapest(X.ker.), Gyömrői út 76-80.

TISZTA PROFIT

Nem mindegy, milyen munkakörnyezetben dolgozunk,

ráadásul ügyfeleink első benyomását is nagyban meghatározhatja

az irodáink, ügyféltereink tisztasága, ez pedig természetesen

hatással van az elérhető profitunkra is. Az igényes

és eredményorientált cégeknek ezért érdemes szerződni

egy komplex szolgáltatásokat nyújtó, minőségi, és a legújabb

gépparkkal rendelkező tisztítás-technológiai vállalkozással.

Handler Tamás a több, mint 30 főt foglalkoztató vasitakaritas.hu

cégvezetője szerint felmérések bizonyítják, hogy a munkavállalók

hatékonyabban dolgoznak egy tiszta környezetben. A minőségi

munkavégzésre, legyen szó

gyártási folyamatokról, irodai

munkáról, ügyfélszerzésről nagy

hatással van a munkahelyi tisztaság.

Mindennapjainkban nagyon

fontos és meghatározó az

első benyomás, akár egy munkafelvételre,

akár egy új ügyfél

megszerzésére gondolunk.

A takarítási feladatok kiszervezésének

számos előnye van.

Nem kell aggódnunk a szabadságok,

betegségek miatti helyettesítések,

az eszköz- és árubeszerzés miatt. Megszűnnek a bérszámfejtési

és egyéb, a munkaerő foglalkoztatásával járó költségek

és biztosított a szakmai irányítás. A komplex szolgáltatást igénybe

vevő ügyfelek ráadásul időt, energiát spórolhatnak meg, amelyet

nyereségük növelése érdekében a tényleges tevékenységük fejlesztésére

fordíthatnak.

Handler Tamás hozzátette, hogy működésük során számos, a

gyártás, logisztika, könnyűipar, turizmus iparágakban működő vas

megyei vállalkozással megismertethették már a test reszabott

szolgáltatásaikat és örömére szolgál, hogy egyre többen ismerik

fel a tisztaság és profit közötti összefüggést.

9700 Szombathely, Zanati út 26.

+36 70 409 2655

www.vasitakaritas.hu info@vasitakaritas.hu

Agrárkamara

Dr. Pusztavámi Márton, az agrárgazdasági kamara vasi elnöke megmutatott egy repcetáblát, ahol jól fejlett, egészséges növényeket

találtunk, így bizakodva vághatunk neki a télnek

FOTÓ: CSEH GÁBOR

Kiváló fajták, modern technológia és az együttműködés

vezet sikerre

Beérett a gyümölcs,

rekordtermés született!

A

vasi gazdák rekordtermést

értek el a kalászosok termesztésében

idén, amivel

bebizonyították, hogy vannak

még tartalékok a mezőgazdaságban.

Egy kísérletnek köszönhetően pedig

az is kiderült, van létjogosultsága

az öntözéses gazdálkodás meghonosításának.

A Nemzeti Agrárgazdasági

Kamara Vas megyei elnökével, dr.

Pusztavámi Mártonnal beszélgettünk

az elért eredményekről és arról, hogy

nincs okunk és lehetőségünk hátradőlni,

mindenben tovább kell fejlődnünk.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)

Vas Megyei Szervezete a kezdetektől fogva

úgy gondolta, hogy a versenyképes gazdálkodásnak

nincs alternatívája, ehhez pedig

elengedhetetlen a termelési színvonal jelentős

mértékű emelése. Ekkor indították útjára

a búzatermelési versenyt, amelyek eredményei

egyértelműen igazolták az elképzelések

helyességét, ennek ellenére amikor

három évvel ezelőtt meghirdették a 2-4-

6-os programot, ami két éven belüli négytonnás

repce és hattonnás búza termésátlagokat

tűzött ki célul, sokan megfogalmazták

kételyeiket. Tavaly egy júniusi vihar

– ami a megye búzatábláinak a felét lefektette

– meghiúsította a vállalást, azonban

idén minden létező rekordot megdöntöttek

a vasi gazdák – hangsúlyozza dr. Pusztavámi

Márton, a agrárgazdasági kamara vasi

elnöke, akivel az elmúlt év eredményeiről

és a jövő kihívásairól beszélgettünk.

A megyében az őszi búza termésátlaga 6,4

tonna lett hektáronként, fontos kiemelni,

hogy ez az összes vasi gazda átlaga, a versenyzők

ennél messze jobb eredményeket

értek el, étkezési kategóriában: 9,34, míg

takarmány kategóriában: 9,77 tonna lett

a hektáronkénti termésmennyiség. Rekordtermést

arattak az őszi árpa (6,4 t/

ha) és a tavaszi árpa (5,3 t/ha) esetében is,

míg a repce (3,6 t/ha) alig maradt csak el

a 2016-os: 3,66 tonnás rekordtól. – Igazolva

lett tehát, amit mi már régóta gondoltunk,

a megye alkalmas a magas színvonalú termesztésre,

és jócskán van még tartalék

a mezőgazdaságban. A siker kulcsa a kiváló

technológia, vagyis a jól megválasztott

fajta, a műtrágya és a növényvédő szer helyes

alkalmazása. Nem arról van tehát szó,

hogy miközben Vas megyében kiváló időjárási

körülmények uralkodtak, máshol mindent

tönkretettek a viharok, meg az aszály,

nálunk is kijutott a rossz időből bőven.

A fuzárium fertőzés országosan elég jelentős

mértékben pusztított idén, az intenzív

permetezésnek köszönhetően a vasi búzáknál

azonban nem okozott akkor gondot.

Nem véletlen, hogy a sokéves tendencia folyamatosan

emelkedő termésátlagokat jelez

nálunk – fogalmaz a kamarai elnök.

Nemcsak a termésátlagban győztünk le

mindenkit, magasan a megyében használják

a legtöbb fémzárolt vetőmagot is, míg

az országos átlag mindössze 18 százalék,

addig Vas megyében ezeknek a vetőmagoknak

az aránya 45 százalék, amelynek

a felét ráadásul akciós áron vásárolhatták

meg a gazdák. Pozitív, hogy Vas megyében

az országos tendenciával szemben, a szójatermő

terület nagysága igen nagymértékben

megemelkedett, a legfontosabb fehérjenövényünkből

8500 hektáron vetettek

idén a vasi gazdák. A termésátlagok

és az előkészületek arra utalnak, hogy ezt

2020-ban sikerül megismételni, az előzetes

felmérések szerint 8900 hektár körüli

lesz a szójával vetett terület nagysága.

Mindez azért fontos, mert szójából rengeteget,

mintegy 600-700 ezer tonnányit importálunk,

javarészt takarmányozási célra,

csakhogy az import szója – a magyarral

ellentétben – nem GMO-mentes. Ha minden

megyében hasonló nagyságú területen

vetnék a szóját, mint nálunk, akkor nem,

vagy sokkal kisebb mértékben szorulnánk

importra. Jelenleg pénzügyileg is megéri

a szójatermesztés a gazdáknak.

Ráadásul a termőföldek – köszönhetően

a kamara egyik legnagyobb sikerének,

a jégkármérséklő rendszer tavalyi elindításának

– még nagyobb biztonságban vannak.

A NAK 2018 májusára készítette el

az Európában egyedülálló, a teljes országot

lefedő jégkármérséklő rendszerét, amivel

több tízmilliárd forint termelési értéket

mentettek meg úgy, hogy mindez egy

forint pluszbefizetést sem igényel a termelők

részéről. A szélsőséges időjárás miatt

az összes zivatarhoz tartozó kár jelentősen

növekedett tavalyhoz képest. 2018-ban

45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer

hektár volt. Ennek ellenére idén mindöszsze

37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt

a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-

es, utolsó országos védekezés nélkül töltött

év értékének. A jégkár aránya a bejelentett

mezőgazdasági káron belül 2018-ban

és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban

ez többször is elérte a 37 százalékot

is. A kamara elnöke hangsúlyozza, az országos

jégkármérséklő rendszer „csak”

csökkenti a károkat, a jégesőt nem szünteti

meg, de azzal, hogy a talajgenerátorok

Agrárkamara

segítségével levegőbe juttatott ezüstjodid

kristályok csökkentik a jégszemcsék méretét,

azok jó eséllyel elolvadnak, míg a földre

érnek, de ha nem – kisebb méretüknél

fogva – akkor is jóval enyhébb kárt okoznak.

A rendszer ráadásul nemcsak a mezőgazdasági

termelésben lévő növényeket

védi, hanem gyakorlatilag mindent, így

az autókban, épületekben keletkezett károkat

is csökkenti. Összesen 986 talajgenerátor

biztosítja az országos lefedettséget,

amiből Vas megyében 39 található.

Továbbra is napirenden van a földek öntözésének

kérdése, ami Vas megyében eddig

sem volt divat és sajnos továbbra sem

az, viszont egy 14 hektáros búzaföldön elvégzett

kísérlet igazolta a mesterséges vízpótlás

létjogosultságát. A Vasszilvágy közelében

végzett kísérletnél kiderült, hogy

a búza optimális időben történő kisadagú

öntözése is hatásos, mivel két tonna terméstöbbletet

jelentett a nem öntözött területekhez

képest, ami nagyjából 110-120 ezer forint

pluszbevételt jelent hektáronként. Mivel

a csévélődobos öntözést meglehetősen

régi gépekkel végezték, pontos megtérülést

nem tudtak számolni, de ezzel együtt

is nyilvánvaló, hogy megéri öntözni. Könynyen

előfordulhat persze, hogy van olyan

év, amikor egyáltalán nem is kell öntözni,

de meg kell adni a lehetőségét annak, hogy

extrém időjárás esetén is tisztességes hozamot

adjanak a táblák. Az öntözéses gazdálkodásra

való átállás egyre sürgetőbb, egyfokos

hőmérséklet emelkedés 5-8 százalékos

visszaesést eredményez a búza termésmennyiségénél,

ha rossz időben kapja a növény

a meleget, még nagyobb lehet a kár.

Fontos megjegyezni, hogy az öntözésfejlesztés

terén országosan már történtek

előrelépések. Elindult a díjmentes

aszálymonitoring-hálózat, illetve egy-egy

hónappal, március 1-től október 31-ig meghosszabbították

az öntözési idényt, így

a gazdálkodók két hónappal tovább juthatnak

kedvezményesen öntözővízhez. Emellett

a kamara javaslatára a gazdálkodók

az eddigi öt év helyett már húsz évre is

kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt,

az engedélyeztetés pedig könnyebbé vált.

Az öntözést gátló problémák feloldása, illetve

a fejlesztés érdekében több előremutató

kormányhatározat is született az elmúlt

másfél évben. Az előirányzott feladatok

egyaránt vonatkoznak vízkínálati és

vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató

intézkedésekre. Létrejött az öntözési

igazgatási szerv a Nemzeti Földügyi Központ

gondozása alatt, amely szakmailag és

jogilag segíti az öntözni kívánó termelőket.

Egy kormányhatározat alapján 2020-

tól 2030-ig évi 17 milliárd forintot különítenek

el vízgazdálkodási beruházásokra.

A 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat

fejlesztését támogatja, annak érdekében,

hogy a csatornák víz szállítására alkalmas

állapotba kerüljenek – ott, ahol valós

öntözési igények vannak. A NAK által

korábban elvégzett vízigényfelmérés eredményeivel

összhangban már ebben az évben

elkezdődtek a munkálatok, hét kiemelt

beruházásnak folyik az előkészítése. Ahogyan

előkészületben van az öntözéses gazdálkodásról

szóló törvény is, ami számos

előremutató intézkedést foglal magában.

A reális cél, hogy 2022-ig mintegy 100 ezer

hektárral bővüljön, azaz közel megkétszereződjön

az öntözhető terület nagysága.

Az öntözés mellett a precíziós gazdálkodás

és a legmodernebb technika az, ami segít-

Őszi búza termésátlagok 2019 (kg/ha)

GRAFIKA: NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA VAS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA

42



43

Agrárkamara

VOSZ

Vasi VOSZ: összefogják a helyi vállalkozókat és

elismerik a kiválóságokat

Gazdasági-munkaadói

érdekképviselet és

kulturális küldetés

Az idei aratás eredménye a vasi gazdák minden várakozását felülmúlta, az átlagtermés is magasabb lett, mint amit a három éve meghirdetett

2-4-6-os program résztvevőitől vártak

FOTÓ: UNGER TAMÁS

het, persze ezeket nem könnyű integrálni,

ráadásul a mezőgazdasági drónhasználat

a törvényi szabályozás hiánya miatt egyelőre

tiltott, igaz februárban várható e téren

valamilyen előrelépés.

Ahogyan fontos előrelépni minden másban

is, mivel hiába számítanak kiválónak

a vasi gazdák eredményei az országban,

ha az őszi búzából a világrekord 16,5 tonna

hektáronként. A rekordot, az angol Tym

Lamyman állított be, akit a kamara egy delegációval

– köztük vasi gazdákkal – idén

májusban meglátogatott. A termelés sarkalatos

pontjának a forgatás nélküli talajművelést,

talajlazítózást, a megfelelő, több részletben

történő tápanyag utánpótlást, a nitrogénadagolás

pontos időzítését – akár háromszáz

kilogramm kijuttatását – valamint

a növények lombtrágyázását emelte ki a rekorder

gazda. Mindehhez jön még az elnyújtott

tenyészidőszak. A búza vetőmag szeptember

elején már a földbe kerül, azonban

az aratást, amíg lehet – akár augusztus közepéig

– kitolják. Ezekkel a megoldásokkal,

a nem kimondottan ideálisnak nevezhető,

kavicsos talajon is évről évre növekvő termésátlagokkal

tud dolgozni, így szinte minden

évben új rekord születik. Az, hogy Vas

megye jóval az országos átlag felett teljesít,

annak is köszönhető, hogy a helyi gazdákhoz

eljutó kamarai kiadványokból megismerhetik

a legmodernebb termelési technológiákat

és a világ legjobb termelőit. – Mindehhez

párosul még, hogy tagjainknak a világ

vezető fajtáit kínáljuk rendkívül kedvező

áron, és szerencsére egyre többen élnek

is a lehetőséggel és kipróbálják a vetőmagpiac

legújabb innovációit, de még mindig

nem elegen. Sokan vannak, akik ragaszkodnak

a megszokotthoz és sajnos sokan vannak

azok is, akiket minden erőfeszítésünk

ellenére egyszerűen nem sikerül megszólítanunk.

Annak ellenére így van ez, hogy

az agárgazdasági kamara vasi szervezete

az egyetlen az országban, amelyik rendszeres

időközönként kiadványokat jelentet

meg. Persze nem könnyű a helyzetünk, hiszen

ha szervezünk egy rendkívül sikeres

fórumot, amire eljönnek kétszázan, akkor

még mindig kilencezren vannak azok, akik

otthon maradtak. Tavalyi célkitűzésünket,

miszerint a vasi 9200 fős tagságunkból legalább

1500 tagunkat el szeretnénk érni kiadványainkkal

– benne a kamarai, az ágazatot

érintő hírekkel – nem sikerült idén

sem megvalósítani, ezért most többszörösen

azon vagyunk, hogy ezt az adóságunkat

végre törlesszük. Nem könnyíti meg

azonban a helyzetünket, hogy az egész ágazat

elöregedett, a gazdák hatvan százaléka

60 évnél idősebb. A kamara minden erejével

azon van, hogy a generációváltás zökkenőmentes

legyen – hangsúlyozza dr. Pusztavámi

Márton.

Az egyre erősödő verseny mellett fel kell

ismerni, hogy szükség van az együttműködésre,

ezért ki kell alakítani a termőföldtől

az asztalig terjedően a különböző méretű

gazdaságok termékpálya szintű szerveződésének

kölcsönös előnyökön nyugvó új

szabályozási rendszerét. Emiatt olyan jogszabályi

környezetet kell kialakítani, mely

a közösségi formák jelenlegi hátrányait

kompenzálva támogatni és ösztönözni tudja

az önkéntes együttműködés minden irányát

és formáját.

A mezőgazdaságban persze nem elég a közvetlen

környezetünk és az országos trendek

alapos ismerete, szükség van a nemzetközi

kitekintésre is. Bár a Brexit gyakorlatilag

két éve napirenden van, a britek

egyelőre nettó befizetők, azt azonban,

hogy ez meddig fog tartani nem tudni. Ráadásul

az már most biztosnak látszik, hogy

az agrártámogatások rendszerét átalakítják,

amivel nem könnyítik meg a pénzek

lehívását, ráadásul az összegek is csökkenni

fognak. A kamarai elnök emlékeztetett,

hiába értek el országos viszonylatban idén

kiváló eredményeket, ha Magyarországtól

keletre és nyugatra is jóval magasabbak

a termésátlagok, nagyobb a dotáció, miközben

a költségek mindenütt hasonlóak. Nem

szabad elfelejtenünk, hogy a magyar gazdatársadalom

veszteséges lenne a támogatások

nélkül, ezért ha a termelés színvonalán

nem tudunk változtatni, akkor menthetetlenül

lemaradunk. Nekünk nem lépést

kell tartani a világgal, hanem utolérni

a legjobbakat. Rengeteg a tennivaló, mert

ami elég volt tegnap és ma, az kevés lesz

holnap.

Képviselik a vasi vállalkozók érdekeit az országos és a helyi döntéshozó

fórumokon, feladatuknak tekintik a kis- és középvállalkozások

tőkeerejének és piacképességének növelését. Szakmai javaslatokat

tesznek és naprakészen tájékoztatnak a szabályozó-változásokról –

a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vasi szervezete

évtizedek óta aktív a megyében. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország

egyik legnagyobb társadalmi programjává nőtte ki magát a Prima Primissima

Díj. A hozzá kapcsolódó, vállalkozók összefogásával megvalósuló területi Prima

Díjak rendszeréhez Vas megye az elsők között csatlakozott. Az idén már 15.

alkalommal került sor a megye kiválóságainak találkozójára – a VOSZ Vas

megyei szervezetét sokan ezzel is azonosítják. Szárnyas János négy éve elnöke

a szervezetnek. A pusztacsói építőipari vállalkozót és Pócza Zoltán elnökségi

tagot a 2019-es év történéseiről, eredményeiről, a vasi vállalkozókat leginkább

foglalkoztató témákról faggattuk.

– Mindenekelőtt arról: nagy veszteség

ért bennünket az idén, szeptemberben temettük

el Szőnye Józsefet. A VOSZ egykori

Vas megyei elnöke, a Kőszeg és Vidéke

Ipartestület örökös elnöke, a Vas Megyei

Prima gálák elindítója, egykori lakatosipari

vállalkozó küzdelmes élet után 72 évesen

halt meg. Továbbvisszük az örökségét

– mondta Szárnyas János, akitől megtudtuk

még: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos

Szövetsége és a Vas megyei szervezet

az idén is hívott össze elnökségi üléseket

és közgyűléseket, valamint programokat

is szervezett, hogy folyamatosan tájékoztassa

tagságát a vállalkozókat érintő

változásokról. Január 24-én találkozott először

a tagság: egyebek mellett értékelték

az előző évi Prima díjátadó gálákat, döntöttek

a 2019. évi megyei és szekcióközgyűlések

rendjéről és beszámoltak a tagozati

elnökök. Az április 2-i megyei elnöki ülésen

Kecskeméten a kkv-törvény és -stratégia,

valamint a területi szervezetek objektív

értékelése is napirenden szerepelt. Két

héttel később, az országos elnökségi ülésen

beszámolók hangzottak el, megszületett

az ez évi költségvetési előirányzati javaslat

és ismertették a KAVOSZ kérdőíves

felmérésének tapasztalatait. Május 11-én

a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok

Szövetsége ülésére kapott meghívást a vasi

VOSZ. Tárgyaltak Magyarország fejlődésének

fő irányairól, esélyekről és veszélyekről,

az ország helyzetéről az EU-ban,

valamint a kormány főbb célkitűzéseiről.

A május 14-i VOSZ megyei közgyűlésen

döntött az elnökség a Vas megyei Prima

Díj kategóriagyőzteseiről, a Prima gála

Pócza Zoltán elnökségi tag

FOTÓ: SZP

időpontjáról, tervezett lebonyolításáról és

a rendezvény költségvetéséről is, ezenkívül

az elnök tájékoztatott az aznapi országos

VOSZ küldöttgyűlésről.

A szeptember 10-i Prima-választó közgyűléssel

kapcsolatban Pócza Zoltán kiemelte:

ott vetítették le az elkészült kisfilmeket

a Prima-jelöltekről, majd titkos szavazással

választották ki a megyei Prima díjazottakat.

Előtte előadások hangzottak el a zömében

vállalkozó résztvevőknek: a Család és

KarrierPont Kőszeg képviseletében Incédi-

Pál Kata a nők atipikus foglalkoztatásáról

beszélt; vállalkozásoknak kínált szolgáltatásait

és digitális újdonságait mutatta

be a K&H bank két vezetője, végül Kovács

Az idén 15. alkalommal találkoztak Vas megye kiválóságai – az eseményt hagyományosan

jelöltállítás, a kategóriagyőztesek kiválasztása és szavazás előzte meg. A szeptemberi közgyűlésén

a VOSZ megyei szervezetének tagsága titkos szavazáson döntött a Prima díjasok

személyéről. A képen Szárnyas János, a VOSZ Vas megyei elnöke

FOTÓ: OHR TIBOR

44



45

Csoportkép a körmendi Batthyány-kastély színháztermében október 5-én rendezett Prima gáláról.

A Vas megyei Prima díj kategóriáinak legjobbjai: magyar irodalom – Alexa Károly, magyar színház- és filmművészet – Boros Ferenc és Horváth

Zoltán, magyar képzőművészet – Oroszy Csaba, magyar tudomány – Kolláth Zoltán, magyar oktatás és köznevelés – Glavanics Krisztina,

magyar építészet és építőművészet – Mátis Barna, magyar sajtó – Benkő Sándor, magyar sport – Ferencz Csaba, magyar népművészet

és közművelődés – Dvorákné Kővári Anikó, magyar zeneművészet – Bejczi Károlyné. Az ifjúsági díj jelöltjei: Busznyák Renáta és Varga

Bence. Prima díjazottak 2019-ben: Alexa Károly, Glavanics Krisztina, Ferencz Csaba. Ifjúsági Prima díjazott: Varga Bence. Közönségdíjas:

Dvorákné Kővári Anikó. A VOSZ Vas Megyei Szervezete által odaítélt a „2019. ÉV MEGYEI VÁLLALKOZÓJA” díjazottjai: Desics Rita – Toronyi

Sütőipari Kft., Schmidt Katalin – LIGNOMAT Kft., Dobos János – Nyugat Méh Kereskedelmi Kft., Kalocsai Norbert – Kelet-Ablak Kft. A VOSZ

országos „2019. ÉV VÁLLALKOZÓJA” díjra jelöltek: Racker Balázs – Rabacsa Metalltechnik Kft., Sümeghy Mihály – Vasi Agrocenter Kft.

Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban részesültek: Andor Eszter, Orbán Róbert és Völler László

FOTÓ: SZENDI PÉTER

Géza, a Szombathelyi Mesebolt Bábszínház

igazgatója szólt támogatói programjukról.

Szeptember 12-én, a VOSZ ismét országos

elnökségi ülést tartott, amelyen Szárnyas

János képviselte Vas megyét. Itt terjesztették

elő az Év vállalkozója, a Megyei/Regionális

Év Vállalkozója és a Kiemelkedő Társadalmi

Szerepvállalásért Díj ez évi díjazottjait.

Pócza Zoltán és Szárnyas János is

emlékezetesnek mondta a VOSZ-tagság október

végi szakmai-csapatépítő kirándulását.

Huszonegyen keltek útra: két nap alatt

gyárlátogatás, a szlovéniai Ptuj önkormányzati

vezetőivel való találkozás, jeruzalemi

borkóstoló, a lendvai Területi Kisipari és

Vállalkozói Kamarával való kapcsolatfelvétel,

városnézés és egy mintagazdaság megtekintése

is szerepelt a programok között.

Szárnyas János a vasi vállalkozók ismertségét

és elismertségét firtató kérdésre kifejtette:

helyzetük egyre jobb, de még nem lehetnek

elégedettek. A zömében a kkv-szektorban

dolgozó vállalkozó tagjaik sokszor nem

tudják felvenni a versenyt a multinacionális

cégekkel. Szeretnék elérni, hogy az emberek

még jobban becsüljék meg a hozzájuk

fizikailag is közelebb eső vállalkozásokat és

vállalkozókat, hiszen velük könnyebb a napi

szintű kapcsolattartás, van „arca” munkájuknak.

A VOSZ megyei szervezetére váró

46

VOSZ


szakmai érdekképviseleti munkájuk fő irányát

abban jelölte ki, hogy kiszámítható vállalkozói

környezetet lehessen kialakítani

az országban, tervezhető jogi-gazdasági szabályozással.

Mint mondta, fenn kell tartani

a vállalkozások termelékenységét, innovatív

megoldásokkal kell segíteniük tagságukat

és megoldási javaslatokat kell adniuk

a munkaerőpiaci problémákra. Igazi sikertörténetnek

nevezte a kis- és középvállalkozások

likviditását biztosító hitelkonstrukciót,

a Széchenyi-kártya hitelprogramot. (A

programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója,

Krisán László elmondta, számításuk

szerint a Széchenyi Kártya Programon keresztül

a tavalyi 21 ezer igénylésben kihelyezett

több mint 260 milliárd forint hitel

4-5 milliárd forintjába került az államnak

a kamattámogatás, és a kezességi díj részbeni

átvállalása, valamint az alacsony bedőlési

arány miatt, ugyanakkor a finanszírozás

felhasználásával a vállalkozások 60–

75 milliárd forint adót, járulékot fizettek

be a költségvetésnek.) Persze a vasi VOSZ

e mellett is folyamatosan tájékoztatja tagságát

a banki-pénzügyi szektor aktuálisan

legkedvezőbb lehetőségeiről. Pályázati

tanácsadást, munkaerőpiaci tájékoztatókat,

workshopokat szerveznek részükre. És

hogy jelent-e problémát a megyében a családi

vállalkozásoknál a generációváltás kérdése,

és miben segít a VOSZ? – ezzel kapcsolatban

Szárnyas János úgy nyilatkozott: a családi

vállalkozásokba nincs beleszólásuk,

de megadnak minden segítséget, ha hozzájuk

fordul egy vállalkozás. Érzékelik persze

a generációváltás folyamatát és örülnek, ha

az minél gördülékenyebben megy végbe. Ha

felteszik nekik a kérdést, hogy milyen ágazatokban

érdemes pályázniuk a kisebb vállalkozásoknak,

a válaszuk az: mindig az aktuális

európai uniós és magyarországi pályázati

kiírások határozzák meg a lehetőségeket.

A kormány ágazati szintekre bontva

írja ki ezeket, több alkalommal kikérik

a VOSZ véleményét is. Optimálisan a minél

nagyobb hozzáadott értékű termékek és

szolgáltatások dominálnak ezekben az esetekben

– a megfelelő információkat tagjaikkal

megosztják. Egyértelműen szeretnék, ha

bővülne a VOSZ megyei tagsága, tisztában

vannak azzal, hogy ezt kizárólag jó példával

elöl járva, kitartó munkával és a nyilvánosság

erejével érhetik el.

Egyedülálló társadalmi elfogadottság,

figyelem és elismerés övezi a Prima

Primissima országos díjakat, melyeket

2003 óta ad át a Demján Sándor által létrehozott

alapítvány. Célja a magyar szellemi

élet nagyszerű teljesítményeinek elismeré-

se, a kiemelt támogatással a magyar értelmiség

eredményeinek megőrzése, a hazai

tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének

pártoktól független erősítése. A jelöltek

listáján az idén is a tudomány, a művészet,

a kultúra és a sport példaértékű teljesítményt

nyújtó képviselői szerepelnek.

A Prima Primissima országos díjazás már

2005-ben kiegészült a területi Prima díjak

rendszerével. A helyi közösségeket is erősíti

az értelmiségi eredmények elismerése.

Az idén 16. alkalommal került sor Vas

megye kiválóságainak találkozójára –

az eseményt hagyományosan jelöltállítás,

a kategóriagyőztesek kiválasztása és

szavazás előzte meg. Hasonlóan a Prima

Primissima díjhoz, megyénkben is tíz kategóriában

voltak jelöltek, közülük a VOSZ

Vas megyei elnöksége választott egy-egy

győztest, majd titkos szavazással döntöttek

arról, hogy a tízből ki legyen idén a három

Prima díjas. A VOSZ országos kezdeményezésére

új díjjal bővült az elismerések sora:

tavaly és az idén is adtak át kiemelkedő

társadalmi szerepvállalásért díjakat a közélet

kategóriákba nem sorolható példaképeknek.

2019-ben Vas megye három Prima

díjasa – Alexa Károly irodalomtörténész,

Glavanics Krisztina pedagógus, Narda polgármestere

és Ferencz Csaba kosárlabdázó

– nettó 1–1 millió forinttal lett gazdagabb

alapítványi támogatás formájában. A Vas

Népe megyei napilap segítségével az idén

is lehetőség volt közönségszavazatok leadására.

A közönségdíjas – Dvorákné Kővári

Anikó, a kőszegi Hajnalcsillag Néptáncegyüttes

alapítója, néptáncoktató – díjazásáról

dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere

gondoskodott, a díj összege 250

ezer forint. A harminc év alatti tehetséges

fiatalok megismertetéséért alapított Vas

Október végén kétnapos magyarországi–szlovéniai szakmai kirándulást szerveztek FOTÓ: VOSZ

Megyei Ifjúsági Különdíj is gazdára talált

a gálán. Két Ifjúsági Prima jelölt közül választhatott

a közönség, mindketten – Busznyák

Renáta közgazdász, hobbi cukrász

és Varga Bence zenész – megérdemelték

a kiemelt figyelmet és a nyilvánosságot.

A vaol.hu oldalon bonyolított közönségszavazáson

Varga Bence, a Zaporozsec zenekar

szöveg- és zeneszerzője gyűjtötte be

a legtöbb voksot – őt is 250 ezer forint illette.

A VOSZ az elismerésen keresztül szeretné

megismertetni a szélesebb közönséggel

tehetséges fiataljainkat, a jövő reménységeit.

A média segítségével rájuk irányítani

a figyelmet, bemutatni tehetségüket, elkötelezettségüket

és példát mutatni a többi fiatalnak.

Céljuk, hogy minél több ifjú megbizonyosodjon

róla: nemcsak szükség van

rájuk Magyarországon, hanem lehetőségük

is van kibontakoztatni tehetségüket.

A szervezők most is nagy hangsúlyt fektettek

arra, hogy a megye legnagyobb értékű

díjainak átadásán a közélet meghatározó

szereplői is jelen legyenek, társadalmi

megerősítést és rangot adva az eseménynek.

Idén az alapításának 775. évét

ünneplő Körmenden rendezték a Prima

gálát. Október 5-én a Batthyány Kastély

színháztermében a díjátadón jelen voltak

a VOSZ Országos vezetősége tagjai, a Vas

megyei Közgyűlés és a Vas megyei Kormányhivatal

vezetői, a megye városainak

polgármesterei és meghatározó intézményeinek

vezetői. Csakúgy, mint a díj támogatói,

az annak összegét biztosító vállalkozók,

akik e napon tisztelegtek a kultúra,

tudomány és művészetek képviselői

előtt. Társadalmi példát mutattak összefogásban

és a politikán túlmutató értékek

megbecsülésében.

Szerelés Karbantartás Javítás

Ipari kapuk

Zsalúziák

VOSZ

Gyorskapuk

9700 Szombathely, Hunyadi út 11.

Tel.: 94/501-289, Mobil: 20/9222-830

Web: www.xkft.hu, E-mail: info@xkft.hu

Turisztika

Turisztika

Többen jöttek, tovább maradtak és több az alkalmazott

Csehországból, Ausztriából érezik

a legtöbb külföldi vendég

Háromezerrel több vendégéjszakát számoltak Vasban éves összevetésben.

A belföldi turizmus élénkült, a külföldi visszaesett egy kicsit, bár

ez nem az USA-ból érkezett turistákon múlt, hiszen onnan háromszoros

Vas megyében tartózkodást számolt a KSH az év első felében. Közben

többen dolgoztak a turizmusban, mint tavaly ugyanekkor, és mintegy 10 százalékkal

nőtt a szálláshely-szolgáltatásban alkalmazottak átlagkeresete.

OKTÓBERIG

A Nyugat-Dunántúlon csak Vas megyében

mutat bővülést a turizmus – látszik a Központi

Statisztikai Hivatal 2019 első háromnegyed

évét összegző számsoraiban. Vas

megye kereskedelmi szálláshelyein 1 280

567 vendégéjszakát töltöttek el a turisták

idén január 1-je és október 1-je között. Ez

azt jelenti, hogy mintegy 3 ezerrel nőtt a

vendégéjszakaszám éves szinten. Közben

Zalában mintegy 40 ezres visszaesés mutatkozott,

Győr-Moson-Sopron megye kereskedelmi

szálláshelyein pedig 19 ezerrel

voltak kevesebben – vagyis csak Vas

megye mutat bővülést a Nyugat-Dunántúlon.

A negyedéveket összegző sorban látszik

az is, hogy a tavasz is élénküléssel

zárt, míg az évindítás visszaesést hozott a

Vas megyei kereskedelmi szálláshelyeken.

Szám szerint az év első három hónapjában

327 782 éjszakára fogadtak turistákat a

vasi szállásadók, míg egy évvel korábban

ugyanezen időszakban 334 499 vendégéjszakát

számolt a KSH a megyében. A csaknem

7 ezres első negyedéves visszaesés

után az április–május–június hónaphármas

már bővülést hozott, hiszen az év első

felében összesen 742 55 vendégéjszaka realizálódott

a vasi szálláshelyeken, mintegy

9 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

Régiós kitekintésben az látszik, hogy Győr-

Moson-Sopron megyében a harmadik negyedév

végére látszó visszaesés folyamatos

csökkenés eredménye: az első negyedév,

aztán az első félév is mínuszos lett a Győr-

Moson-Sopron megyei kereskedelmi szálláshelyeken

éves összehasonlításban. Zala

megyében az év első fele a vasihoz hasonló

mutatót hozott: az első negyedév visszaesése

után az előző évinél erősebb lett az első félév

összességében – de aztán a vasival ellentétben

július 1-je és október 1-je között Zalában

megtorpant a bővülés. És hiába a vasi erősödés,

a Nyugat-Dunántúl egésze mínuszos

lett a vendégéjszakák számában idén, eddig.

Fontos figyelembe venni, hogy a KSH-adatsor

csak számokat sorol: azok mögé például

a hosszú hétvégéket, vagyis az úgynevezett

naptárhatást is érdemes figyelembe

venni, több száz wellnesshétvége realizálódik

a két napnál hosszabb hétvégéken és

nem mindegy, hogy ilyenből mennyi adódik

az adott negyedévekre.

KÜLFÖLDIEK

Míg összességében nőtt, addig csak a külföldi

turistákat nézve csökkent a Vas megyében

eltöltött vendégéjszakák száma, ez

is kiderül a KSH adatsoraiból. Összesen

mintegy 649 ezer éjszakát töltöttek külföldi

vendégek Vas megye kereskedelmi

szálláshelyein idén január 1-je és október

1-je között. Tavaly ugyanekkor már 653

ezer külföldi vendégéjszakát számolhattak

a vasi panziók, szállodák, vagyis mintegy

fél százalékos a visszaesés. A negyedéves

adatsorokból látszik, hogy a gyenge

évkezdés után a tavasz második része és

a nyár első harmada hozott csak bővülést

a vasi szálláshelyeken a külföldieket nézve.

Az első negyedévben 7 ezerrel volt kevesebb

külföldi vendégéjszaka, mint tavaly

ugyanekkor, azonban az első félév mintegy

4 ezerrel többet mutat. Aztán a július,

augusztus és szeptember hónapok ismét

gyengébbek lettek a Vas megyei szálláshelyeken,

mint 2018 ugyanezen hónapjai

a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat

nézve.

Érdekes a régiós kitekintés is, Győr-Moson-Sopron

megyében például mindhárom

idei negyedéves összegzés visszaesést mutat

a teljes vendégéjszakaszámban, azonban

a külföldi vendégekből többet számolhattak

folyamatosan. Már az első negyedévben

ezerrel, azóta 10-11 ezerrel több külföldi

vett ki szállást Győr-Moson-Sopron

megyében. Zala megyében pedig éppen

ellentétes a mutató a KSH-adatsor szerint:

már az idei első negyedévben csökkenés

látszott, ez pedig folytatódott tavasszal, aztán

a nyári hetekben és az ősz első hónapjában

is.

Míg a belföldi vendégéjszakákat nézve a

naptárhatásról, vagyis például a hosszú

hétvégék alakulásáról nem szabad megfeledkezni,

addig a külföldi vendégéjszakáknál

a vendégmunkásokkal is számolni

kell. A Központi Statisztikai Hivatal

számai a kereskedelmi szálláshelyek foglaltságát

mutatják – de nem minden vendégéjszaka

a turizmust gyarapítja, hiszen

ugyanígy jelentkezik ha hetekre, akár hónapokra

szállnak meg külföldi vendégmunkások.

Persze nem egy az egyben kell

velük számolni, hiszen egy részük száll

meg kereskedelmi szálláshelyen.

HONNAN?

Az országokra lebontott külföldi vendégforgalmat

is ugyanúgy árnyalja a vendégmunkások

száma – ez utóbbit nem tartalmazza,

nem különíti el a KSH jelentése, abban

a szám szerint realizálódott vendégéjszakákat

követhetjük nyomon. Vas megyére

lebontva a küldő országok adatai az első

félévre érhetőek el, azt a KSH megyejelentése

tartalmazza.

Eszerint összesen 118 805 külföldi járt,

pontosabban éjszakázott Vas megyében

idén január 1-je és július 1-je között. A

külföldiek között 116 821 Európa valamely

országából érkezett és kitűnik a

cseh „dominancia”, hiszen 47 545 Csehországból

érkezett vendégről tud a KSH.

Ausztria a második legjelentősebb küldő

ország a megyébe: 41 613 osztrák fordult

meg, illetve maradt legalább egy éjszakára

Vas megye kereskedelmi szálláshelyein.

A két legjelentősebb küldőországból

érkezettek az előző év azonos időszakához

képest körülbelül 5 százalékos elmozdulást

mutatnak a vendégszámban:

a csehek 5 százalékkal többen, az osztrákok

mintegy 5 százalékkal kevesebben

jöttek. Vendégszám szerint Németország

dobogós még, azzal együtt is, hogy

negyed annyi turistát küldtek, mint az

osztrákok. Összesen 9555 németországi

vendég járt Vasban, ez éves szinten

mintegy 30 százalékos visszaesést mutat.

Szlovákia a negyedik legjelentősebb

küldőország a 7523 vendéggel, ez

Sárváron a wellness mellé kulturális csemegéket is kínálnak

körülbelül 6 százalékkal kevesebb mint

egy évvel korábban volt, ugyancsak az év

első hat hónapját nézve.

Európán kívülre tekintve az látszik, hogy

Ázsiából 1141 vendéget számoltak Vas megyében

az idei első félévben, ez mintegy

28 százalékkal több, mint egy évvel korábban

volt. Ázsiából Izraelt és Kínát emeli

ki a KSH megyejelentése: az utóbbi vendégforgalom

5 százalékos visszaesést, az

előbbi vendégforgalom pedig duplázást

mutat. Az Amerikai Egyesült Államokból

644 vendég fordult meg Vas megyében az

év első felében, ez kétszer annyi vendég az

USA-ból, mint tavaly január 1-je és július

1-je között volt.

Ha nem vendégszámot, hanem arányt nézünk,

akkor a legjelentősebb emelkedés

Belgiumnál látszik: mint küldőország 401

turistát „delegált” Vas megyébe Belgium,

ez a tavalyi belga vendégforgalom csaknem

háromszorosa, 290 százaléka.

Természetesen az esetleges üzleti utakkal

itt is számolni kell, árnyalja a KSH-összegzést,

ha hozzávesszük például a belgiumi–

Vas megyei céges érdekeltségeket, azon

keresztül az ahhoz kapcsolódó „vendégeskedést”.

És ez persze az összes többi külföldi

vendégéjszakánál számít – de erre

nem tér ki a megyejelentés.

Arányokat nézve a német vendégek után

a hollandiaiak száma esett vissza a legnagyobb

mértékben: a 349 holland vendég

73 százaléka a tavaly ugyanekkor érkezett

hollandiai turistákénak. Jelentősebb viszszaesést

mutat még Olaszország, Dánia és

Svédország ebben, vagyis a küldőországok

sorában.

FOTÓ: PAJOR ANDRÁS

ÉJSZAKASZÁM

A legtöbb vendégéjszakát csehek töltötték

Vas megyében 2019 első félévében: 169 32

éjszakát számolt a KSH. Ez éves szinten

emelkedést mutat, vagyis nemcsak többen

jöttek, hanem tovább maradtak a cseh vendégek,

mint tavaly. Bár nem kiugró, 6 százalékos

az emelkedés, szám szerint 3,6 át-

48



49

Turisztika

Megbízhatóság

lagos vendégéjszakaszámot jelent. Ahogy

a vendégek, úgy az éjszakák számában is

az osztrákok a másodikok Vas megyében

115 503 éjszakával, ami 2,8 átlagos tartózkodási

időt jelent és mintegy 4 százalékos

visszaesést a tavalyi év ugyanezen időszakához

nézve. Éjszakaszám szerint a németek

dobogósok még 61 452 Vas megyében

töltött éjszakával, ami 6,4 éjszakányi átlagos

itt tartózkodás és kereken 2 százalékos

visszaesés 2018 első feléhez arányítva.

Tízezer feletti éjszakát jelez még a KSH a

Szlovákiából érkezetteknél, majdnem 20

ezer éjszakát vásároltak a vasi kereskedelmi

szálláshelyeken és átlagosan 2,6 éjszaka

volt a tartózkodásuk, éves összevetésben

ez majdnem 7 százalékos csökkenés.

Az Európán kívülről érkezettek mindanynyian

tovább időztek Vas megyében, mint

tavaly – ez is kitűnik a statisztikai hivatal

táblázatából. Az Ázsiából érkezettek

2793 éjszakát vásároltak Vas megyében, ez

76 százalékos éves emelkedés. Valószínűleg

európai, de lehet, hogy csak közép-európai

vagy magyarországi körút része volt

az ázsiai vendégek részéről Vas megye, hiszen

átlagosan 2,4 éjszakát tartózkodtak

itt. De ez nem egységes, érdekes a nagy

különbség, ami kitűnik a küldőországok

között. Ázsiából itt is kettő országot emel

ki a KSH-jelentés, Izraelt és Kínát. Kínából

1,4 itt töltött vendégéjszaka az átlag, míg

aki Izraelből jött, az átlagosan 6,6 éjszakát

töltött itt. A kínai „vendégség” az itt töltött

időt nézve mintegy 20 százalékos emelkedést

mutat éves szinten, míg az izraeli

vendégéjszakaszám megháromszorozódott

a tavalyi első félévhez képest, egészen pontosan

306 százaléka az idei a tavalyinak.

Az USA-ból is hasonló emelkedés látszik

Vas megyében. Az Amerikai Egyesült Államokból

érkezett vendégek átlagosan 4,2

éjszakát időztek Vas megye kereskedelmi

szálláshelyein, az összesen 2691 éjszaka

pedig a 279 százaléka a tavaly ugyanekkor

realizálódott vendégéjszakáknak az USAból.

Az is látszik az összegzésből, hogy a

legtovább az orosz vendégek maradtak, az

Oroszországból érkezettek átlagosan 6,9 éjszakát

töltöttek Vas megye kereskedelmi

szálláshelyein az idei első félévben.

SZÁLLODA VAGY PANZIÓ

Kőszeghegyalja a túrázók kedvelt úti célja

Változatos mutatókat sorol a Központi Statisztikai

Hivatal a szállástípusok összesítésénél.

Az idei első félévben mintegy 203

ezer vendég volt a vasi szállodákban és 25

ezer a panziókban. Előbbi több mint 4 százalékos,

utóbbi 1 százalékos emelkedés az

előző év azonos időszakához képest. A szállodákat

nézve a külföldi és a belföldi forgalom

is nőtt: előbbi 1,5, utóbbi pedig 7,4

százalékkal. A panzióknál 0,6 százalékkal

kevesebb volt a külföldi és 1,4 százalékkal

több a belföldről érkezett vendég.

Az itt tartózkodást nézve a szállodák több

mint 3 százalékos bővülést könyvelhettek

el, míg a panziók 0,2 százalékos csökkenést

az előző évhez képest. A KSH-adatsor

szerint 612 ezer volt a szállodákban, és 53

ezer a vasi panziókban eltöltött vendégéjszaka

a belföldi és a külföldi itt tartózkodókat

is számolva idén január 1-je és július

1-je között.

TURIZMUS MINT MUNKAADÓ

FOTÓ: SZENDI PÉTER

A vasi turizmusmutatók „másik fele” a vendégeket

fogadók oldala, abban is első féléves

összegzések a legfrissebbek, ugyancsak

megyejelentésében tette közzé azokat

a KSH. Látszik az összesítésben, hogy

az előző évinél több, összesen 2282 volt az

alkalmazásban állók száma a szálláshelyszolgáltatás,

vendéglátás szektorban idén

január 1-je és július 1-je között. Fontos látni,

hogy az alkalmazottakat sorolja a statisztika,

a más formában a turizmusban

dolgozók, foglalkoztatottak nem kerülnek

ebbe az összeírásba. Az alkalmazottakból

362 volt a szellemi, és 1918 a fizikai dolgozók

száma a megyében.

Érdekes vetülete a nemzetgazdasági ágazatonként

készült összeírásnak, hogy hasonló

létszámban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

adott munkát Vas megyében,

és nem sokkal kevesebben tevékenykedtek

tudományos, műszaki területen, valamint

a turizmusnál valamivel többet, de nagyságrendileg

hasonló volt a foglalkoztatottak

száma az építőiparban a megyében.

Maradva a szálláshely-szolgáltatásnál: az

összes dolgozó száma 6,4 százalékkal lett

több éves összevetésben, a fizikai dolgozók

száma 7,3 százalékkal, a szellemi foglalkozásúaké

5,5 százalékkal emelkedett.

Ugyancsak a foglalkoztatás mutatója, hogy

az alkalmazotti státuszban, teljes munkaidőt

nézve a legkevésbé jól fizető ágazat a

turizmus Vas megyében. Az idei első félévben

mintegy 213 ezer forint volt a havi átlagos

bruttó kereset a szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás területén. Nettóban nézve

141 ezer forint volt az átlag. Ennél kevesebbet

egyik nemzetgazdasági ágazatban sem

adtak, sőt például az iparban és azon belül

a feldolgozóiparban, valamint a kommunikációs

szektorban mintegy 100 ezer forinttal

magasabb a havi átlagos nettó kereset,

mint a turizmusban.

Régiós kitekintést téve kiderül, hogy a három

megye közül Vasban a legalacsonyabb

a turizmusban alkalmazottak keresete.

Győr-Moson-Sopron megyében 144 ezer,

Zala megyében csaknem 149 ezer forint a

nettó havi átlagkereset.

Biztató viszont, hogy ha nem is átlag felett,

de nőttek a keresetek a szálláshely-szolgáltatás

és vendéglátás területén éves szinten.

Bruttóban és nettóban is 10 százalék körüli

a keresetemelkedés a Vas megyében dolgozók

fizetéseit összegző KSH-táblázat szerint.

A szomszédos megyékben is jobban

kerestek a turizmusban alkalmazottak,

mint tavaly ugyanekkor: Győr-Moson-Sopron

megyében mintegy 6 százalék körüli,

Zalában pedig 12 százalékos volt az éves

keresetemelkedés ebben a szektorban.

Objektivitás

Pontosság

A Központi Statisztikai Hivatal a vállalkozásukat érintő statisztikákat és információkat hivatalos forrásból

biztosítja, amellyel hozzájárul partnerei hosszú távú sikeréhez a gazdaság valamennyi területén.

Vegye igénybe szakértő kollégáink segítségét az alábbi kérdésekben:

• Adatösszeállítások a döntéshozatal támogatására számos területen

- gazdasági szervezetek regisztere

- területi adatbázisok

- Európai Uniós adatbázisokból származó adatállományok

- egyedi megrendelések alapján összeállított táblázatos adatok

• Egyedi megrendelésre készített elemzések

• Statisztikai kiadványok

- gyorstájékoztatók 13 témakörben

- évkönyvek, adattárak

• Besorolások és igazolások

- fogyasztói árindex

- statisztikai számjel

Minőség

Szolgáltatások

Információszolgálatunk támogatja partnereinket az adatkeresésben és minden statisztikai kérdésben

személyesen, telefonon és e-mailben egyaránt.

Elérhetőség: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5-7.

Telefon: (+36-1) 345-6789

E-Mail: www.kapcsolat.ksh.hu/ContactCenter

Web: ww.ksh.hu

50


Látogasson el a KSH weboldalára, kövesse hivatalunk Facebook és LinkedIn oldalait!

volvo XC40

CÉLRATÖRŐ SOKSZÍNŰSÉG

Alpok Autó Kft. 9700 Szombathely, Zanati u. 5. alpokauto.hu

A VOLVO XC40 vegyes fogyasztása 5,5–8,3 l/100 km, CO 2

-kibocsátása 143–189 g/km között van.

TOP100 2019 VAS MEGYE

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?