URB.0-URBANISZTIKA-KEZDŐKNEK

URB.0 / Urbanisztika kezdőknek
jelenése volt. A 19. század városépítése az épített környezet
szabályozásában szigorúan elválasztotta a köz- illetve
a magánszféra területeit, feladatait.
Ezzel párhuzamosan azonban egyre több olyan
havária-jelenség mutatkozott, amely társadalmi szinten
jelezte a város diszfunkcióit, mint a kolerajárványok, a
városi szmog nyomán kialakuló angolkór, a lakásnyomor,
a városi bűnözés, stb. A várostervezés első szószólói
ezért nem is építészek, hanem orvosok és a társadalom
jobbításáért felelősséget érző közszereplők voltak. A
19. század közgazdasági elméletei a kapitalista gazdaságba
való állami beavatkozást, az urbanisztika pedig a
társadalmi tervezést alapozták meg. Mai településeink
spontán változásai is olyan konfliktusokat hordozhatnak
magukban, amelyek nemcsak esztétikai igényeinkkel, de
a hatékonyságról, élhetőségről, társadalmi igazságosságról
alkotott elveinkkel sem egyeztethetők össze. Az
urbánus környezetben nem választhatók el egymástól
az épített környezet, a gazdaság és a társadalom problémái,
ezért a városfejlesztésnek ezeket a beavatkozásokat
mindig együttesen, összefüggéseiben kell tekintenie.
A történelem folyamán a megvalósításra törő, központi
tervezés konjunktúrája egybeesett a nagy birodalmak,
abszolutista uralkodók, központosított gazdasági,
társadalmi és térszerkezetek, totalitárius rendszerek
működésével. A középkori város önigazgatási hagyományain
alapulva azonban a 19. századtól fejlődnek azok a
technikák, amelyek a települési közigazgatás és demokráciagyakorlás
keretei között, egyre nagyobb és hatékonyabb
részvétellel és elsősorban folyamatszabályozási
eszközökkel irányítják a település fejlődését. A voluntarista
tervezés 20. századi szellemi háttere a modernizmus
gondolatköre, amely az állandó fejlődést, növekedést,
előrehaladást tekinti célnak, és ennek megfelelően
a meghaladottat negatívan ítéli meg. A modernizációs
modellek mögött ideológiától függetlenül egy hegemón
fejlődési elmélet állt, amely egy eszme alapján elképzelt
egységes nemzeti államot akart létrehozni. Ennek alapja
a gazdaság, elsősorban az ipari termelés növelése, bővítése
volt, eszközei a központi irányítás, a hierarchikus
bürokrácia és a nagy szervezetek lettek.
Nyugat-Európában azonban az olajválság után,
Kelet-Európában a rendszerváltást követően megkérdőjeleződött
a modernista tervezési paradigma. A térszerkezet
kialakulásában a gazdaság szerepe csökkent, az
ipar helyett a kultúra és a politika került előtérbe. Ekkor
tört előre a posztmodern tervezés, amely azonban nem
a modern modernista értelemben való meghaladása! A
posztmodern gondolkodásban egy jelenség egyszerre
több jelentést is hordozhat, párhuzamos magyarázatok
egyszerre érvényesek lehetnek. Az igazság a személyek
egy-egy csoportja által megerősített tudás, így felerősödik
a paradigmaválasztás lehetősége. A várostervezésre
lefordítva a posztmodern tervezésben alapvető az érintettek
részvétele, helyre szabott fejlődési pályák válnak
lehetővé és a tervező szerepe is átalakul.
Magyarországon a kilencvenes években elkezdődött
a településtervezés átalakulása. A települések kiterjedt
tervezési önállóságot kaptak, új tervfajták jelentek
meg, kísérletek történtek a várostervezés participatív
átalakítására. Ez a folyamat azonban az utóbbi években
a települések gyengítésével, a közigazgatás és a tervezés
központosításával újból megfordulni látszik.
1.4. A településtervezés fajtái
A gyakorlati településtervezésben a tervek és a tervezési
folyamatok alapján három nagy típust különböztetünk
meg, amelyeknek egyensúlya a város adott céljaitól és eszközeitől
függ:
• a stratégiai típusú,
• a fejlesztési, illetve
• a rendezési tervezést.
A stratégiai településtervezés feladata a legalapvetőbb
jövőbeni prioritásokat tartalmazó „stratégia”, a
meghatározott mozgástéren belül a lehetséges pályák
megrajzolása, amikhez minden aktuális fejlesztési programot
viszonyítani kell. Stratégiai típusú terv ma Magyarországon
a településfejlesztési koncepció és részben
az integrált településfejlesztési stratégia, de számos
szakterületen, mint a környezetvédelemben, közlekedésfejlesztésben,
hulladékkezelésben, intézményfejlesztésben,
stb. is végeznek a települések stratégiai tervezést.
Számos országban a települési stratégiai tervezés része
ezeken kívül a gazdaságfejlesztés és a lakáspolitika is.
14