Jó Tudni! 2011. december - Hanka Média Reklámiroda
Jó Tudni! 2011. december - Hanka Média Reklámiroda
Jó Tudni! 2011. december - Hanka Média Reklámiroda
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
UNIÓS FEJLESZTÉSEK<br />
Új épületszárny a csomádi óvodában<br />
Immár kilencven kisgyermeket helyezhetnek el kényelmesen a kibővített<br />
csomádi óvodában – derült ki november 19-én, az új épületszárny<br />
ünnepélyes átadásán. Egy csoportszoba, tornaszoba, szociális<br />
helyiségek épültek, a pinceszinten pedig tárolót alakítottak ki.<br />
Fűtött járdák Veresegyházon<br />
Egy fi llérjébe sem kerül a városnak, hogy télen hó- és jégmentes<br />
járdákon közlekedjenek lakói, hiszen ez a földfelszín alatt futó termálvezeték<br />
áldásos hatása. Ám ennél jóval nagyobb előnye is van<br />
az immár 14,5 kilométer hosszban futó rendszernek: a számítások<br />
szerint évente 2,2 millió köbméter gázt nem kell megvásárolnia és<br />
elégetnie a termállal fűtő közintézményeknek és üzemeknek.<br />
Mindez a „Veresegyház geotermikus<br />
közmű kiterjesztése<br />
új termálkút fúrásával” elnevezésű<br />
projekt zárórendezvényén<br />
hangzott el november 30-án a<br />
veresegyházi Innovációs Központban.<br />
Pásztor Béla polgármester<br />
felidézte a kezdeteket: 1987ben<br />
fúrták az első termelőkutat,<br />
1992-ben megépült a termálfürdő,<br />
majd a geotermikus<br />
fűtésrendszerre kapcsolódott<br />
az iskola, a művelődési ház, később<br />
az új Mézesvölgyi iskola<br />
és a tanuszoda is. A visszasajtoló<br />
kút megépülése jelentette<br />
a nagy lépést: 2007-től számos<br />
közintézmény csatlakozhatott a<br />
rendszerre, 2011 őszétől pedig<br />
az újabb termelőkút fúrásával<br />
és a vezeték kiépítésével immár<br />
tízzel több, mintegy 45 nagyfogyasztó<br />
élvezheti az olcsó energiaforrás<br />
nyújtotta előnyöket.<br />
„Norvég, dán, osztrák, japán,<br />
kínai szakemberek, befektetők<br />
jártak nálunk az elmúlt években,<br />
hogy a termálenergia felhasználásáról<br />
informálódjanak. Ezzel számukra<br />
is példát tudtunk mutatni.”<br />
– hangsúlyozta a polgármester.<br />
„Nem várhatjuk ölbe tett kézzel<br />
a sült galambot… ami manapság<br />
ritkán érkezik. A települések számára<br />
az öngondoskodás jelentheti<br />
Új bútorok, játékok, az udvaron új játszóeszközök várják a kicsiket.<br />
Az üzemeltetési költségeket csökkentik majd a megújuló energia<br />
felhasználásával kialakított épületgépészeti megoldások. Földhővel<br />
klimatizálnak, és napkollektorok biztosítják a konyha számára a<br />
használati meleg vizet.<br />
A KMOP 4.6.1/B-09-2010-0015 uniós projektre Csomád önkormányzata<br />
96 millió forint támogatást nyert el.<br />
Építés közben Szépek a részletek<br />
a kiutat. Országszerte sokszor elhangzik,<br />
hogy jobban ki kell használni<br />
a termálenergiát. Mi ezt<br />
megtesszük. Ez a kincs a miénk!”<br />
Szita Gábor, a Porció Kft. ügyvezetője<br />
mindezt megerősítette:<br />
„Ekkora vezetékhálózat Magyarországon<br />
nincs másutt. Az elmúlt<br />
18 év alatt Veresegyházon kiépíthettük<br />
az ország legkiterjedtebb<br />
városi geotermikus rendszerét.”<br />
A környezetvédelmi előnyök is<br />
kiemelkedőek. A most átadott<br />
vezetéknek köszönhetően megduplázódott<br />
a szám: évente immár<br />
2,2 millió köbméter gázt<br />
nem kell megvásárolni és elégetni,<br />
így annak égésterméke sem<br />
rontja a város levegőjét. És ez<br />
csak javulhat, hiszen a közeljövő<br />
terveiben a Ligetek városrész<br />
kétszáz lakának termálfűtésre<br />
átállítása is szerepel.<br />
Csikós István projektmenedzser,<br />
a Városfejlesztő Kft. ügyvezetője<br />
a járulékos előnyökre<br />
hívta fel a fi gyelmet: „Belgium-<br />
ban fűtött autópályákon, Veresegyházon<br />
pedig fűtött járdákon<br />
közlekedhetünk”. Ez abból adódik,<br />
hogy az előremenő vezeték<br />
szigetelt, ám a visszamenő már<br />
szigeteletlen, másfél méterrel a<br />
föld alatt fut, így a használt víz<br />
hőjéből jut a járdákra is. A vezető<br />
kiemelte, a 60 százalékos<br />
európai uniós és állami támogatás<br />
nélkül nem lehetett volna<br />
megvalósítani a fejlesztést: a<br />
mintegy 650 millió forintos beruházáshoz<br />
385 millió forintot<br />
nyertek el pályázaton, amihez<br />
az önkormányzat 40 százalékos<br />
önrésszel járult hozzá.<br />
A projekt (KMOP-3.3.3-09-<br />
2010-0003) az Európai Unió és<br />
a magyar állam támogatásával,<br />
az Európai Regionális Fejlesztési<br />
Alap társfi nanszírozásával<br />
valósult meg.<br />
9