Az Imperial Smelting eljárás
Az Imperial Smelting eljárás
Az Imperial Smelting eljárás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Az</strong> <strong>Imperial</strong> <strong>Smelting</strong> berendezéskomplexumban a fémek előállítása a berendezés<br />
fő célja, míg a kénsav-előállítás a berendezés mellékcélja. <strong>Az</strong> „Elhasznált<br />
elemek újraértékesítése” nevű funkcionális egységet új „<strong>eljárás</strong>i termék”-ként<br />
(referenciaáramként) először meg kell konstruálni, és a tényleges<br />
„<strong>eljárás</strong>i termékek” (referenciaáramok) „cink” „ólom” és „kénsav” mellé kell állítani.<br />
A többi anyag- és energiaáramnak ezekhez a referenciaáramokhoz való<br />
hozzárendelése, lehetőség szerint, „okozó” alapon történik. Ez érvényes az<br />
elemekből előállított cinkre, a redukciós szénre (koksz), valamint az eredményként<br />
megjelenő CO2-emissziókra.<br />
<strong>Az</strong>okban az esetekben amikor „okozó” alapon nem lehet a hozzárendelést<br />
elvégezni, az allokációt a részt vevő referenciaáramok tömegarányai alapján<br />
végzik. Ebben az esetben a feldolgozott elemmennyiséget a belőle visszanyert<br />
cinkmennyiséghez viszonyítják. Ilyen tömegáramhoz viszonyított allokációkat<br />
a földgáz, fűtőolaj és villamos áram, valamint az ezen energiahordozókkal<br />
kapcsolatos CO2-emisszióknál végeztek.<br />
Előzetes kapcsolatláncok az energiahordozók<br />
biztosítására<br />
Mind a két <strong>eljárás</strong> modellezésében és az anyagáramok számításában a<br />
szükséges energiahordozók (fűtőolaj , földgáz, szén és villamos áram) biztosításához<br />
szükséges előzetes kapcsolatláncokat számításba kell venni.<br />
A elhasznált elemekből kinyert szekunder nyersanyagok tekintetében az<br />
egyes szemügyre vett <strong>eljárás</strong>ok erősen eltérnek egymástól. Míg a Sumitomo/<br />
Batrec <strong>eljárás</strong>nál cink és ferromangán nyerhető vissza, addig az I.S. <strong>eljárás</strong><br />
kizárólag a cink előállítására szolgál. <strong>Az</strong> elhasznált elemek vas- és mangántartalma<br />
ennél az <strong>eljárás</strong>nál a salakba kerül, és ezzel szekunder nyersanyagként<br />
nem használható fel (eltekintve a salakfeldolgozás lehetőségétől).<br />
A különböző <strong>eljárás</strong>-forgatókönyvek mindenre kiterjedő határozott összehasonlításához,<br />
hasznosságazonosságot (funkcionális ekvivalenciát) kell előállítani.<br />
<strong>Az</strong> input oldaláról ez akkor érhető el, ha két azonos, egységes összetételű,<br />
bizonyos mennyiségű elemre lehet az összehasonlítást vonatkoztatni.<br />
<strong>Az</strong> output oldaláról az azonos használati érték azáltal érhető el, hogy az<br />
egyes újrahasznosítási <strong>eljárás</strong>oknak azokat a környezeti hatásait is javukra<br />
írják, amelyek a primer nyersanyagokból készült anyagok értékesülésekor keletkeztek<br />
volna.<br />
<strong>Az</strong> összehasonlítás céljaira, az elhasznált elemekből I.S. aknakemencében<br />
történő cinkkinyerést egyenértékű folyamatként tekintik a primer nyersanyagokból<br />
(szulfidos cinkérckoncentrátumokból) való cinkkinyeréssel. Ebben<br />
az esetben, a Sumitomo/Batrec <strong>eljárás</strong> ekvivalens <strong>eljárás</strong>ához, a szulfidos<br />
primer nyersanyagokból való cinkkinyerés mellett a ferromangán mangánércekből<br />
elektromos ívfénykemencében való előállítását is hozzá kell számítani.