16.01.2013 Views

Az Imperial Smelting eljárás

Az Imperial Smelting eljárás

Az Imperial Smelting eljárás

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Az</strong> <strong>Imperial</strong> <strong>Smelting</strong> berendezéskomplexumban a fémek előállítása a berendezés<br />

fő célja, míg a kénsav-előállítás a berendezés mellékcélja. <strong>Az</strong> „Elhasznált<br />

elemek újraértékesítése” nevű funkcionális egységet új „<strong>eljárás</strong>i termék”-ként<br />

(referenciaáramként) először meg kell konstruálni, és a tényleges<br />

„<strong>eljárás</strong>i termékek” (referenciaáramok) „cink” „ólom” és „kénsav” mellé kell állítani.<br />

A többi anyag- és energiaáramnak ezekhez a referenciaáramokhoz való<br />

hozzárendelése, lehetőség szerint, „okozó” alapon történik. Ez érvényes az<br />

elemekből előállított cinkre, a redukciós szénre (koksz), valamint az eredményként<br />

megjelenő CO2-emissziókra.<br />

<strong>Az</strong>okban az esetekben amikor „okozó” alapon nem lehet a hozzárendelést<br />

elvégezni, az allokációt a részt vevő referenciaáramok tömegarányai alapján<br />

végzik. Ebben az esetben a feldolgozott elemmennyiséget a belőle visszanyert<br />

cinkmennyiséghez viszonyítják. Ilyen tömegáramhoz viszonyított allokációkat<br />

a földgáz, fűtőolaj és villamos áram, valamint az ezen energiahordozókkal<br />

kapcsolatos CO2-emisszióknál végeztek.<br />

Előzetes kapcsolatláncok az energiahordozók<br />

biztosítására<br />

Mind a két <strong>eljárás</strong> modellezésében és az anyagáramok számításában a<br />

szükséges energiahordozók (fűtőolaj , földgáz, szén és villamos áram) biztosításához<br />

szükséges előzetes kapcsolatláncokat számításba kell venni.<br />

A elhasznált elemekből kinyert szekunder nyersanyagok tekintetében az<br />

egyes szemügyre vett <strong>eljárás</strong>ok erősen eltérnek egymástól. Míg a Sumitomo/<br />

Batrec <strong>eljárás</strong>nál cink és ferromangán nyerhető vissza, addig az I.S. <strong>eljárás</strong><br />

kizárólag a cink előállítására szolgál. <strong>Az</strong> elhasznált elemek vas- és mangántartalma<br />

ennél az <strong>eljárás</strong>nál a salakba kerül, és ezzel szekunder nyersanyagként<br />

nem használható fel (eltekintve a salakfeldolgozás lehetőségétől).<br />

A különböző <strong>eljárás</strong>-forgatókönyvek mindenre kiterjedő határozott összehasonlításához,<br />

hasznosságazonosságot (funkcionális ekvivalenciát) kell előállítani.<br />

<strong>Az</strong> input oldaláról ez akkor érhető el, ha két azonos, egységes összetételű,<br />

bizonyos mennyiségű elemre lehet az összehasonlítást vonatkoztatni.<br />

<strong>Az</strong> output oldaláról az azonos használati érték azáltal érhető el, hogy az<br />

egyes újrahasznosítási <strong>eljárás</strong>oknak azokat a környezeti hatásait is javukra<br />

írják, amelyek a primer nyersanyagokból készült anyagok értékesülésekor keletkeztek<br />

volna.<br />

<strong>Az</strong> összehasonlítás céljaira, az elhasznált elemekből I.S. aknakemencében<br />

történő cinkkinyerést egyenértékű folyamatként tekintik a primer nyersanyagokból<br />

(szulfidos cinkérckoncentrátumokból) való cinkkinyeréssel. Ebben<br />

az esetben, a Sumitomo/Batrec <strong>eljárás</strong> ekvivalens <strong>eljárás</strong>ához, a szulfidos<br />

primer nyersanyagokból való cinkkinyerés mellett a ferromangán mangánércekből<br />

elektromos ívfénykemencében való előállítását is hozzá kell számítani.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!