Hírmondó

4 Csongrád Városi Hírmondó
5
Csongrádi Értéktár: Ellés-parti monostor
Lakossági fórumok
A Csongrád Települési Értéktárba
került közös büszkeségeinket bemutató
sorozatunkban most a város
egyik épített környezeti értékét
mutatjuk be: az Ellésmonostort. Az
egykori monostor helye Csongrádtól
északra található a Tisza bal parti
árterületén, a várostól mintegy négy
kilométerre, egy észak-déli irányú,
kb. 300 m hosszan elnyúló, környezetéből
6 m magasan kiemelkedő
természetes domb északi részén. A
homokdomb legmagasabb részét vékony
folyami agyagréteg fedi. A régiek
emlékezete szerint a domb tetejét
a folyó soha nem árasztotta el.
Magyarországon a középkorban sok
monostor volt, amelyek a történelmi
események következtében elpusztultak.
Az Alföldön ma már csak a régészeti
feltárásoknak köszönhetően látható három
román kori monostorrom, Ópusztaszeren,
Mágoron és Ellésparton.
Az 1990-ben megkezdett ásatások
eredményei alapján, a magas művészettörténeti
értéket képviselő kőanyag
megóvása érdekében a romok konzerválása,
a falmaradványok restaurálása és
rekonstrukciója is megtörtént, így már
bárki el tudja képzelni, milyen lehetett a
monostor fénykorában. A feltárást Pávai
Éva régész végezte.
A bencés, kora keresztény bazilikát
utánzó háromhajós román templom a
XI. század végén épült. Északi oldalához
kis sekrestye csatlakozott. A tatárjárás
során jelentős kár érte, de a XIII.
század közepén újjáépítették. Ekkor a
nyugati zárófalhoz két tornyot építettek,
az elpusztult sekrestye helyére nagyobb
méretű kápolnát emeltek. Ugyanekkor
épült fel a kolostorszárny, melynek udvarán
kút állt. A monostorhoz tartozó
szolgálónépek számára külön temetőkápolnát
építettek. A templom körül és
belsejében, valamint a temetőkápolnánál
sok korabeli sírt tártak fel a régészek.
Az első írásos adat a Bór-Kalán nemzetség
ellési monostoráról szól 1306-ból.
A nemzetség az egyik honfoglaló vezértől,
Ondtól eredeztette magát. A monostor
területe lakott volt, s a környéke
művelés alatt állott. A 11. században
alapított és a 12. század elején felszentelt
templom három hajós, három apszisos,
kereszthajó nélküli épület volt. Később
két tornyot is építettek hozzá. A templom
az 1990-es évek régészeti feltárásai
szerint 12 méter széles és 23,3 méter
hosszú volt. A település a domb déli részén
lehetett.
Az épületek egy részét a XV. században
három méter mély árokkal vették körül.
A török uralom alatt a hely egyházi jelentősége
megszűnt, az épületek tégláit
és köveit a környék lakói elhordták, csak
az alapfalak élték túl az idő múlását.
A monostori ásatáshoz vezet az öszszesen
27 km hosszú, 6 kialakított pihenőhelyből
álló Csongrád Nagyréti
Természetvédelmi Területen húzódó
Köröszugi túraútvonal, mely bemutatja
a Tisza és a Körös holtágainak élővilágát,
természeti értékeit. Az útvonal 2.
pihenőjénél található a környezetvédők
oktatási bázisa, és ugyanitt lehet letérni
a monostorhoz. A monostor maradványait
az Összefogás Csongrádért Egyesület
pályázati forrásokból látogathatóvá
tette, a pályázat fenntartási ideje jövőre
lejár, az egyesület elnöke, Murányi László
pedig szeretné az Ellésparti monostor
kezelését átadni a városnak.
Az egész Alföldön igen ritka Árpádkori
templomrom a 11. századból, melynek
megközelítése során lehetőség van
természetvédelmi terület megtekintésére
is. A művelődéstörténeti és a környezetvédelmi
területek összekapcsolására
van lehetőség az érték megtekintése során.
Fotó: Martini János
Elsőként Gyovai Gáspár hívta a
bokrosiakat fórumra, ahol szó esett arról,
hogy sok eredmény van, de járdaépítésre
lenne még igény, illetve a külterületi
dűlőutak javítására is. A lovasnapot
és a szüreti mulatságot magas színvonalon
rendezték meg. A B2000 Alapítvány
20 millió forintot nyert a Menő Menza
programban. Szeretnék kikérni a lakosok
véleményét abban, hogy a focipálya
egy része nincs kihasználva, itt ki lehetne
alakítani egy C kategóriás bajnokság
rendezésére alkalmas fogathajtó pályát.
Elhangzott az is, hogy szükség van a
park, a játszótér, a művelődési ház, az
óvoda és az orvosi rendelő felújítására
is. Bedő Tamás polgármester elmondta:
nyáron egy energetikai pályázatnak köszönhetően
megújul az óvoda, ezt önerőből
kiegészíti az önkormányzat, hogy
Látványos felújítási munkák kezdődnek
a Körös-toroki üdülőterületen, változik
a hulladékszállítás rendje – a többi között
erről hallhattak az üdülőtulajdonosok
a számukra rendezett fórumon.
Az elmúlt évben elmaradt a fórum,
mert nem akartuk ígéretekkel traktálni
Önöket – kezdte tájékoztatóját Bedő Tamás,
Csongrád polgármestere. Sok változás
van és lesz a Körös-torok életében,
de mindezt úgy szeretnénk, hogy ne zavarja
a nyári szezont, a pihenést. Tavaly
szeptember 30-tól új üzemeltetője van az
üdülőterületnek, a Homokföveny Szociális
Szövetkezet, amely 8 fővel látja el a
feladatokat, van köztük takarító, karbantartó,
gondnok, recepciós. A szövetkezet
pályázati támogatásból jött létre, amelyből
most éppen a kemping faházait újítják
fel. Új parkolási rendszer lépett életbe
tavaly augusztusban, idén május 1-től
szeptember 30-ig kell a parkolóráknál
időarányosan fizetni a kijelölt parkolókban.
Megszűnik a behajtási engedély, az
üdülőjénél mindenki ingyen parkolhat.
A Terület- és Településfejlesztési
Operatív Programból 300 millió forintot
nyert a város a Körös-torok korszerűsítésére
– mondta el a polgármester.
A munkák március 1-jén kezdődtek,
mintegy 190 millió forintból megújul
az üdülőterület teljes úthálózata, minden
utca aszfaltborítást kap május 31-
Megújul a Körös-torok
ig. A strandlejárók is megújulnak,
az eddigi, minden áradásnál szétázó,
tönkrement falépcsőfokok
helyére műfából készültek kerülnek.
Ujszászi Erika, az üzemeltető
szociális szövetkezet vezetője elmondta:
biztonsági kamerarendszert
telepítenek, megújul a kerékpártároló,
amelyre külön kamera
vigyáz majd, szilárd burkolatot
kap a rendezvényterület is, és a
kemping egykori szociális blokkjából
új, gyerekbarát látogatóközpont épül.
Ez utóbbi munkálatai csak akkor kezdődnek
el most tavasszal, ha be is tudják
a szezon kezdetéig fejezni, ellenkező
esetben csak szeptember végén kezdenek
hozzá.
További ötletek is vannak az üdülőterület
fejlesztésére, keresik a pályázati
lehetőségeket a megvalósításukra.
Bedő Tamás azt is kiemelte: a szabályozások
nem változtak, szigorúan betartatják
azokat. Ha a szórakozóhelyek
a nyitva tartásra vonatkozó előírásokat
nem tartják be, első két alkalommal
pénzbüntetést kapnak, de a harmadik
bejelentés után már lakat kerül a helyre.
Szeretnék visszaállítani a Körös-torok
régi fényét, népszerűségét, erre szolgálnak
a fejlesztések is, hogy a szórakozni
vágyó fiatalok és a pihenni ide érkező
családok is megtalálják itt a számításukat.
ne csak kívülről, hanem belülről is megszépüljön
az intézmény. 11 millió forint
van szintén pályázati keretből a rendelőre,
illetve bruttó 83-85 millió forint jut
a művelődési házra. A játszótér szintén
megújul. A résztvevők kérték például
az újonnan elnevezett Aranyág utcában
lehetne-e szilárd burkolat, illetve a külterületi
szemétszállítással kapcsolatban
kérdeztek még a lakók.
A következő lakossági fórumot a Bökényben
tartották, Fábián György várta
a lakótelepieket. A polgármester röviden
ismertette a város nemrég elfogadott
költségvetését, majd a városrészben nyár
óta zajló fejlesztésekről beszélt. A Zöld
Város Program jól halad, az utak elkészültek,
a kertészeti és játszótér építési
munkák 80 százaléka megvan. Lapunk
megjelenése idején már aláírták a szerződést,
amely után megkezdődik a Papucsosként
ismert egykori étterem felújítása,
közösségi térré alakítása. Energetikai
pályázat keretében újul meg a Bökényi
Napraforgó Óvoda, illetve mintegy 100
millió forintot nyert az önkormányzat a
Sághy-konyha felújítására is. Márciusban
elindult a Körös-torok korszerűsítése
is, szintén pályázati forrásból. A lakók
felvetették a Zöld Város Program munkálatai
során észlelt problémákat, ezeket
továbbítják a kivitelezőnek. Szóba került
az örök klasszikus, a patkányok kérdése
is, erre is megoldást ígért Bedő Tamás,
el szeretnék érni a lyukas konténerek
cseréjét korszerűbb műanyagokra. Szó
esett még a közlekedésről, a parkolásról,
fűtési problémákról, valamint összeférhetetlen
szomszédokról, főleg az önkormányzati
lakásokban.
Versegi László, a Víz és Kommunális
Kft. ügyvezetője a hulladékszállítás
rendjéről tájékoztatta az üdülőtulajdonosokat.
Megszűnik a gyűjtőpontos
szemétszállítás, helyette zsákos, házhoz
menő rendszer lesz, heti egyszeri, hétfői
szállítással.
A polgármester arra kérte a jelenlévőket,
hogy becsüljék meg azt a közös értéket,
amelyet Körös-toroknak hívnak,
ne járassák le a közösségi oldalakon. Ha
probléma van, először hívják a gondnokot,
az üzemeltetőt vagy végső esetben
a polgármestert, és csak akkor tegyék
közzé a facebook-on, ha a problémát
nem oldották meg a jelzés ellenére sem.
Az azonnali világgá kürtöléssel ugyanis
nem lehet megoldani semmit, azonban
több kárt okoznak, mint hasznot. A város
a pályázati forrásokon kívül is költeni
fog a korszerűsítésre.