UH19_Trendriport_v06
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
egy jó példa arra, hogyan lehet népszerűsíteni<br />
az építőipari szakmákat, azonban nem<br />
elegendő a már középfokú tanulmányaikat<br />
folytatókat motiválni: az általános iskolában<br />
kellene a pályaorientációt tovább erősíteni,<br />
amelyre szintén vannak már jó kezdményezések,<br />
mint például a „SzakMázz!” pályaválasztási<br />
kiállítás.<br />
A másik kardinális probléma az alacsony<br />
munkabérekben és a rossz munka-<br />
3.3.1. X<br />
körülményekben keresendő. Annak ellenére,<br />
hogy 2017-ben 13,2 százalékkal<br />
növekedtek az építési költségeken belül<br />
a munkaerőköltségek<br />
X<br />
és 2018 harmadik<br />
negyedévében is további 5,4 százalékos<br />
bővülés volt tapasztalható, a szakmunkások<br />
még mindig úgy érzik, a nyugati bérek<br />
töredékéért, nem megfelelő biztonsági feltételek<br />
mellett kell dolgozniuk. A bérrendezések,<br />
továbbá a sok esetben elmaradott<br />
munkabiztonsági körülmények pedig ismét<br />
ahhoz vezettek, hogy növekedett a pályaelhagyók<br />
és a külföldre vándorlók száma,<br />
növelve ezzel az ágazati munkaerőhiányt.<br />
Az építőiparban tapasztalható nagyfokú<br />
szakemberhiány számos hatást vont<br />
maga után. A gyárak folyamatos kapacitáshiánnyal<br />
küzdenek, a termelés biztosításához<br />
nem tudnak kellő mennyiségű<br />
humánerőforrást biztosítani, így más, elsősorban<br />
robottechnikán alapuló megoldásokhoz<br />
kellett folyamodniuk. Az ilyen jellegű<br />
beruházások és fejlesztések azonban olyan<br />
fokú kiadást jelentenek a gyártók számára,<br />
amelyet csupán úgy tudnak fedezni, ha az<br />
általuk előállított építőanyagok nagykereskedelmi<br />
árait növelik.<br />
A gyártók egy része a keresletnövekedés<br />
előtt még nem állt készen arra, hogy<br />
munkaerőhiányát innovatív eszközökkel,<br />
komplex megoldásokat kínáló rendszerekkel<br />
helyettesítse, éppen ezért 2018-ban<br />
már gyakran készlethiánnyal kellett szembesülniük<br />
az építkezőknek. A gyártási idő<br />
növekedése mellett a beszállítási idők is<br />
kitolódtak, amelyeket a szállítmányozási<br />
ágazatban tapasztalható munkaerőhiány<br />
és emelkedő üzemanyag- és bérköltségek<br />
okoztak. Ugyanis amennyiben a gyártó ki<br />
is tudta elégíteni a fokozódó piaci keresletet<br />
termékére, tehát helyesen reagált a kapacitásbővítéssel<br />
kapcsolatos igényekre,<br />
a fuvarozók nem tudták teljesíteni a megbízásokat.<br />
Volt olyan gyártó is, aki az exporttermelését<br />
is leállíttatta annak érdekében,<br />
hogy a belföldi megrendeléseket teljesíteni<br />
tudja, de bizonyos építőanyagok esetében<br />
még így is importáru behozatalára szorult.<br />
Az építőanyagok szállítási idejének<br />
csúszásával párhuzamosan a folyamatban<br />
lévő építkezések korábbi pontos tervezhetősége<br />
is megváltozott, az előre meghatározott<br />
határidők helyét a bizonytalanok<br />
vették át. Az a kevés szakember, aki<br />
a kivitelezéseket végzi, nem tudott új megbízásokat<br />
elvállalni, hiszen nem tudták,<br />
hogy folyamatban lévő munkáikat mikor<br />
lesznek képesek befejezni. Ezzel párhuzamosan<br />
pedig a megrendelőknek azzal is<br />
szembe kellett nézniük, hogy a korábban<br />
egyeztetett árakhoz képest drasztikusan<br />
emelkedtek az anyagárak és a munkaköltségek<br />
is.<br />
Az építőanyag-kereskedők és a kivitelezők<br />
zöme is azonban megpróbált helyesen<br />
reagálni a kialakuló helyzetre, így olyan<br />
megoldásokhoz folyamodtak, amelyek elősegítették<br />
az építőanyagok folyamatos rendelkezésre<br />
állását. Az építőanyag-kereskedelmi<br />
vállatatok között volt, aki úgy döntött,<br />
módosít korábbi beszerzési gyakorlatán és<br />
hosszabb időkkel kalkulálja a rendeléseket,<br />
más pedig nagyobb készletekkel gazdálkodik,<br />
hogy minden beérkező igényt ki tudjon<br />
elégíteni.<br />
2.2.<br />
ÁREMELKEDÉSEK VOLUMENE<br />
AZ ÁTLAGBÉR NÖVEKEDÉSÉHEZ KÉPEST<br />
Az otthonaikat építő magánszemélyeknek<br />
azonban a munkaerőhiányból fakadó<br />
következmények miatt fellépő többlet-<br />
kiadások hatalmas terhet jelentettek, annak<br />
ellenére, hogy az építkezés költségei –<br />
amennyiben a kapcsolódó támogatásokat<br />
is figyelembe vesszük –, kisebb ütemben<br />
növekedtek az elmúlt öt évben, mint amilyen<br />
szinten emelkedtek az átlagbérek.<br />
Ahogyan az a Központi Statisztikai<br />
Hivatal által közzétett adatokból is látható,<br />
2014 és 2018 között 38,8 százalékkal növekedett<br />
az alkalmazásban állók havi bruttó<br />
átlagkeresete, míg a munkaerőköltség<br />
2013–2017 között 33,7 százalékkal emelkedett,<br />
az építési költségek pedig összesen<br />
ebben az időszakban 17,4 százalékkal nőttek.<br />
A tavalyi év azonban ennél sokkal érdekesebb<br />
képet mutat. Az előző év adatai-<br />
hoz képest 11 százalékkal nőttek ugyanis<br />
az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben<br />
az építkezések munkaerőkiadása<br />
hasonló mértékben emelkedett. Ebből arra<br />
lehet következtetni, hogy megkezdődhetett<br />
az építőiparban dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása.<br />
3. ábra: A gazdaságilag aktívak, a bruttó átlagkereset alakulása (2014–2018) 4<br />
Év<br />
Gazdaságilag aktív népesség száma,<br />
január 1., ezer fő<br />
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete<br />
a nemzetgazdaságban, Ft<br />
2014 4385 237 695<br />
2015 4464 247 924<br />
2016 4538 263 171<br />
2017 4595 297 017<br />
2018 4618 329 943<br />
4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html<br />
12<br />
ÚjHÁZ Centrum Tavszi <strong>Trendriport</strong> 2019<br />
újHÁZ Centrum Tavaszi <strong>Trendriport</strong> 2019 13
Change language