Philón teológiája Jézus Krisztus velünk való léte Az ókeresztény ...
Philón teológiája Jézus Krisztus velünk való léte Az ókeresztény ...
Philón teológiája Jézus Krisztus velünk való léte Az ókeresztény ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
RECENZIÓ-KRITIKA<br />
Döbrõssy Lajos<br />
32<br />
„<strong>Krisztus</strong>ért járván<br />
követségben”<br />
Hét év a minárék tövében<br />
<strong>Az</strong> I. világháborút követően az Oszmán Birodalom szétesésével<br />
megszűnt az iszlám kalifátus. A mai Törökország területén<br />
létrejött egy új török állam. A vallási alapokon nyugvó, katonai-feudális<br />
berendezkedésű császárságot felváltotta az európai<br />
köztársaságok mintájára alakított, tudatosan ateista, szekularizált<br />
nemzetállam. <strong>Az</strong> egész társadalmi életet európai alapokra helyezték.<br />
Eltörölték a többnejűséget, teljes jogi és társadalmi egyenlőséget<br />
biztosítottak mindenben a nőknek. Tíz év alatt eltűnt a<br />
fátyol és a fez, a vallási élet külsőségei megszűntek. A vallási<br />
formákkal együtt eltűnt a keleti jelleg is. <strong>Az</strong> írásban megszüntették<br />
az arab betűket, és latin betűs fonetikus írásjegyeket vezettek<br />
be. A török nyelv arab kifejezései helyett kötelezővé tették az ősi<br />
török szavak használatát. Ezzel nemcsak a Korán betűi vesztek<br />
ki a mindennapi használatból, hanem a Korán szavai és az iszlám<br />
vallási műveltség szakkifejezései is.<br />
A törökországi gyors változásokat egész Európában, különösen<br />
Magyarországon nagy rokonszenvvel kísérték. Csak elvétve<br />
akadtak olyanok, akik a magyar Germanus Gyulához hasonlóan<br />
sajnálkoztak azon, hogy a gazdaságilag fellendülő, szellemileg<br />
haladó új Törökország még külsőségeiben is egyre inkább európaivá<br />
lesz. Felveszi a nyugati világ divatját, hajszolt munkatempóját,<br />
s közben a török nép elveszíti kultúráját, vallási identitását,<br />
keleties báját, fényét, ragyogását. Egy évtized leforgása alatt<br />
Törökország modern nemzetállammá lett, amely iszlám vallási<br />
identitását a török nemzeti identitással váltotta fel.<br />
A muzulmán vallási identitás politikai felszámolása felkeltette<br />
az európai keresztyén missziói szövetségek érdeklődését Törökország<br />
iránt. Úgy gondolták, hogy az újonnan megszűnt iszlám identitás<br />
helyébe könnyűszerrel keresztyén vallási identitás plántálható.<br />
Ehhez elegendő lesz a másutt már bevált missziói módszerekkel<br />
közelíteni a hagyományos vallási örökségükből erőszakkal kiforgatott<br />
muzulmánokhoz. Voltak olyanok, akik arról beszéltek, hogy<br />
a török nép körében az iszlám már halott, és ezért itt az alkalom a<br />
keresztyénség magvait mielőbb belevetni a törökök szívébe.<br />
A nacionalista ateista török állam azonban nemcsak az iszlámot<br />
akarta gyökerestül kitépni a török nép szívéből, hanem törvényekkel<br />
megtiltott, adminisztratív úton meghiúsított minden<br />
„vallási propagandát”, teljesen lehetetlenné téve az ilyennek tekintett<br />
keresztyén missziót.<br />
A bontakozó magyar református külmisszió felelős vezetői<br />
felismerték a Bulgáriában élő törökök közötti misszió lehetőségét,<br />
és 1930-ban megérlelődött a döntés, hogy a Missziói Szövetség<br />
református ága útnak indítsa fi atal misszionáriusát, Döbrőssy<br />
Lajos református lelkészt, aki ifjú korát meghazudtolva igen komoly<br />
lelki érettségről, elmélyült teológiai, vallástörténeti tudásról,<br />
nyelvtudásról, nyelvtanulási és problémamegoldói készségről<br />
tesz bizonyságot már munkájának kezdetén. A törökökről és az<br />
iszlámról pontos ismeretei lehettek Vámbéry Ármin, Goldziher<br />
Ignác és Germanus Gyula műveinek tanulmányozása nyomán.<br />
A gyakorlatban viszont mindig más egy vallás, mint a gondosan<br />
szerkesztett tudományos munkák és beszámolók lapjain.<br />
Már munkája kezdetén sok kapcsolódási lehetőséget talált a<br />
muzulmán törökök lelkéhez. Látta a magyar és török lélek rokonságát,<br />
amelynek <strong>való</strong>színű oka az etnikai rokonság. Alighogy elkezdte<br />
missziói tevékenységét, meglepetten állapította meg, hogy<br />
a Nyugaton halottnak vélt iszlám egyáltalán nem halott, hanem nagyon<br />
is élő <strong>való</strong>ság. Mély empátiával érzékeli az iszlámnak a keresztyénséggel<br />
rokon vonásait. Keresi azokat a teológiai fogódzókat,<br />
melyeken keresztül a muzulmán lélek megragadható, kutatja<br />
a közös vallási témákat, amelynek megvitatása során a muzulmán<br />
ember megszólítható. Tisztán és világosan látja, hogy az iszlám az<br />
Isten előtti hódolat vallása, mert <strong>való</strong>jában ezt jelenti az iszlám szó.<br />
Rendkívül tanulságosak a muzulmán tudósokkal folytatott beszélgetéseiről,<br />
vitáiról szóló beszámolói. Örül, ha sikereket ér el, de világosan<br />
rámutat ezeknek a vitáknak az árnyoldalaira. Például arra,<br />
hogy vitatkozásunkkal árthatunk az Evangélium ügyének. <strong>Az</strong> érvek<br />
helyett jobb lenne egyszerűen rámutatni az igazságra. A másik<br />
állításainak szenvedélyes cáfolata helyett célszerűbb lenne <strong>Krisztus</strong><br />
világosságának fényével megvilágítani az emberi értelmet.<br />
Nincs jó véleménnyel a török nacionalisták vallásellenes fellépéséről,<br />
mert ezzel csak fanatizálják a türelmetlenségre amúgy<br />
is hajlamos hithű muzulmánokat. Tisztán látja a muzulmánok<br />
között végzett missziói munka nehézségét nemcsak azért, mert<br />
az iszlám társadalomban a hitét elhagyó aposztatát („murtadd”)<br />
hallállal büntetik, s ez már önmagában sokakat elriaszt attól,<br />
hogy mások vallása iránt érdeklődjék, hanem azért is, mert az<br />
iszlám már születésekor keresztyén-ellenes beállítottságú vallás<br />
2007/5
Change language