Veresi Piactér 2010. május - Hanka Média Reklámiroda
Veresi Piactér 2010. május - Hanka Média Reklámiroda
Veresi Piactér 2010. május - Hanka Média Reklámiroda
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Fotó: Fülöp Hajnalka<br />
A jó idő beköszöntével folytatódott a Malom-tavon az iszapszivattyúzás,<br />
és egy látványos akcióra is sor került: búvárok lepték el a<br />
vizet és kagylókat menekítettek.<br />
Az egész nap berregő két kotróhajó<br />
kb. egy méterrel mélyíti<br />
ki a tavat, ami – az amur lehalászást<br />
követő hínártelepítéssel<br />
együtt – a tó tisztulását is eredményezni<br />
fogja.<br />
Az uniós támogatásból megvalósuló<br />
projekthez kapcsolódott<br />
tavaly nyáron az Octopus<br />
Búvár- és Vízisport Egyesület.<br />
Akkor a kotrás megkezdése előtt<br />
„életmentő” akcióval a Malomtóból<br />
kagylókat menekítettek át<br />
a szomszédos Ivacsi-tóba, április<br />
19-én pedig nyolc búvár azért<br />
merült ismét a mélybe, hogy a<br />
kagylókat visszatelepítsék a már<br />
kitisztított tórészekbe. Ez azért<br />
fontos, mert a kagylóknak jelentős<br />
szerepük van a vizek tisztításában,<br />
megszűrésében, ráadásul<br />
a szivárványos ökle nevű védett<br />
halfaj a kagylóhéjakba rakja az<br />
ikráit.<br />
A 12 fokos vízben a búvárruha<br />
ellenére is elgémberedtek a végtagok,<br />
ráadásul „vakon” kellett<br />
kitapintani a 2-2,5 méteres „éjsötét”<br />
mélységben a kagylókat.<br />
Óriás példány<br />
tavikagyló<br />
BÉKAEMBEREK<br />
r a g a d t a k a z i s z a p b a<br />
A krumplis zsákokba gyűjtött<br />
állatokat a parton vizes vödrökben<br />
válogatták szét, mert csak a<br />
festőkagyló, a közönséges tavikagyló<br />
és a nagy tavikagyló kerülhetett<br />
vissza a Malom-tóba.<br />
A halivadékokra veszélyes kínai<br />
tavikagylók viszont vidraeleséggé<br />
váltak. A munkában segédkezett<br />
Tatár Sándor, a Tavirózsa<br />
Egyesület önkormányzati képviselője<br />
is. Mintegy háromszázötven<br />
kagylót költöztettek vissza<br />
eredeti élőhelyükre a búvárok.<br />
Pásztor Attila, az Octopus<br />
elnöke elmondta, hamarosan<br />
a Pamut-tavon folytatódik a<br />
környezetvédő akciósorozat víz<br />
alatti szemétszedéssel. A környéken<br />
már számos tavat megtisztítottak,<br />
ezért is nyerhették<br />
el a város Környezetvédelmi<br />
Alapjának anyagi támogatását a<br />
munkához. Már csak a szerződés<br />
aláírására várnak, és ugranak<br />
is a tóba, hogy megszabadítsanak<br />
bennünket a városlakók által<br />
bedobált szeméttől…<br />
Benedek<br />
TÓKÖRKÉP<br />
Megfenyegették<br />
a halászokat<br />
Fotó: Benedek<br />
A Pamut-tavon békésen zajlott a kártékony idegenhonos halak lehalászása<br />
április közepén, a Malom-tónál viszont bedurvultak az<br />
események: megfenyegették a munkájukat végző halászokat.<br />
Információink szerint a fő<br />
gond, hogy a horgászok egy része<br />
nem érti, miért jó, ha lehalásszák<br />
az ázsiai eredetű busát és az<br />
amurt. Tatár Sándor, a Tavirózsa<br />
Egyesület önkormányzati képviselője<br />
lapunknak elmondta, a<br />
busa túl sok vízirovart fogyaszt,<br />
és ezzel gátolja más halivadékok<br />
túlélési esélyeit, ráadásul az ikrát<br />
is ritkítja. Nagy problémát<br />
jelent az amur is, mely az 1970es<br />
években néhány év alatt<br />
kipusztította a Malom-tó hínárnövényzetét.<br />
A hínár eltűnésével<br />
csökkent a víz természetes<br />
öntisztító képessége, algásodni<br />
kezdett, és megszűnt a halak<br />
számára kiváló szaporodóhely,<br />
táplálkozóhely. A halivadékok<br />
így nem találnak menedéket a<br />
törpeharcsák falánk rajai elől.<br />
Tehát a lehalászás eredménye<br />
tisztább víz és nagyobb halszaporulat<br />
– de ez nem mindenki<br />
számára egyértelmű. Ráadásul<br />
az amurt kedvelik a horgászok,<br />
mert „sporthalként” keményen<br />
küzd a kifogás ellen.<br />
Május -án a tórehabilitációs<br />
projekt részeként a Malom-<br />
Háború helyszíne<br />
tavon az állománygyérítéssel<br />
megbízott vállalkozás és a horgászok<br />
közt éles vita alakult<br />
ki, többek közt a tájékoztatást<br />
kevesellték. Néhány óra múlva<br />
három férfi érkezett egy<br />
Ladával, és megfenyegették a<br />
halászokat, akik úgy döntöttek,<br />
hogy így nem folytatják a<br />
munkát… A halászok már egyszer<br />
pórul jártak nálunk: tavaly<br />
októberben kétszázezer forintos<br />
káruk keletkezett, amikor<br />
ellopták a halakkal teli, nagy<br />
értékű speciális finn halászhálójukat.<br />
Tatár Sándor úgy látja, az uniós<br />
projekt végrehajtása került<br />
veszélybe, ezért az önkormányzatot<br />
arra kérte, a legközelebbi<br />
lehalászáskor polgárőrök és<br />
rendőrök biztosítsák a zavartalan<br />
megvalósítást. A horgászoknak<br />
pedig – gyakorló<br />
horgászként – javasolja, hogy<br />
az amurokért járó kompenzációból<br />
őshonos nyurgapontyot<br />
telepítsenek, ami az amurhoz<br />
hasonlóan szintén jó sporthal,<br />
de „veszélytelen” a hínárra, így<br />
érdemesebb vele küzdeni…<br />
Beindult a horgász-szezon<br />
Pontytelepítéssel és horgászversennyel nyitott az Ivacsi-, korábbi<br />
nevén Haldorádó-tó március végén. A szervezők az első húsz horgásznak<br />
ingyen napijegyet ajándékoztak. Sokan fogtak törpeharcsát,<br />
ami nem túl népszerű a horgászok körében, a tó üzemeltetői<br />
ezért csapdákkal igyekeznek ritkítani az állományt.<br />
Április közepén került sor az idei haltelepítés harmadik ütemére.<br />
Leviczki Tamás, a tó üzemeltetője elmondta, a - kilós egyedeken<br />
túl tíz példány hatalmas, 12-15 kg-os ponty is a vízbe került, így<br />
már 60 mázsa hal vár arra, hogy horogra akadjon. Csuka, süllő és<br />
compó is kerül a vízbe idővel, de ezekre kezdetben fogási tilalom<br />
lesz, hogy gyarapodhasson az állomány.
Change language