Nemzeti, népi, tájegységi sajátosságok a családi ház építésben
Nemzeti, népi, tájegységi sajátosságok a családi ház építésben
Nemzeti, népi, tájegységi sajátosságok a családi ház építésben
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Épülettervezés I. 2010-2011 2. félév<br />
Tantárgyfelelős: Puhl Antal DLA<br />
Kurzusok oktatói: Ferencz Marcel DLA<br />
Kovács Péter DLA<br />
Kulcsár Attila DLA<br />
Rudolf Mihály DLA<br />
Előadó: Kállay Ferenc<br />
9. előadás _<br />
<strong>Nemzeti</strong>, <strong>népi</strong>, <strong>tájegységi</strong> <strong>sajátosságok</strong><br />
<strong>Nemzeti</strong>, <strong>népi</strong>, <strong>tájegységi</strong> <strong>sajátosságok</strong><br />
a <strong>családi</strong> <strong>ház</strong> <strong>építésben</strong><br />
A déli és északi <strong>családi</strong> <strong>ház</strong>ak karaktere<br />
Japán építészet
Az egylakásos lakó<strong>ház</strong> kialakulása, mint a gazdálkodási tevékenység, paraszti életforma színtere, különböző<br />
településszerkezetekben.<br />
A tradicionális építészetet meghatározó földrajzi környezet, a jelenlegi országhatárokon átnyúló <strong>tájegységi</strong><br />
<strong>sajátosságok</strong>, melyek a magyar etnikum, de inkább a Kárpát – medencében élő népcsoport közös öröksége, a<br />
hasonló éghajlati viszonyok és építészeti szerkezetek, építő anyagok használatával.<br />
A lakótelkek kialakítása irtásföldeken, tanyás, tanyabokros, útifalu és halmazfalu és teleklábas falu szerkezetekben<br />
alakultak ki<br />
Teleklábas szerkezet olyan település, amelybe a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két<br />
egymással érintkező teleksorból állnak. A téglalap alakú telkek utca felőli végein áll a lakó<strong>ház</strong> a gazdasági épületekkel. A telek belső vége<br />
legtöbbször kert. Így a telektömbök közepén egy kertsáv húzódik, amelyet keretként határolnak kétoldalt az udvarok és épületek. – A<br />
teleklábas településszerkezet tudatos tervezés, mérnöki kimérés eredménye<br />
Útifalu_ olyan település, amelynek két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. A telkek út felőli végén áll a hosszanti<br />
Útifalu_ olyan település, amelynek két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. A telkek út felőli végén áll a hosszanti<br />
telekhatárra épült lakó<strong>ház</strong>, beljebb következik a gazdasági udvar a gazdasági épületekkel. A telek belső vége legtöbbször veteményes vagy<br />
gyümölcsöskert
halmazfalu_ olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi<br />
vonásra kiterjed. Tehát <strong>ház</strong>ai rendszertelen összevisszaságban állnak, telkei és telektömbjei szabálytalan alakúak, utcái, ha vannak, rövidek<br />
és zegzugosak<br />
A tájegységenként kialakult <strong>ház</strong>típusok: északi <strong>ház</strong>típus, keleti <strong>ház</strong>típus, közép - magyar <strong>ház</strong>típus és nyugati <strong>ház</strong>típus<br />
Építőanyag, építési technika szerinti kategorizálás: föld<strong>ház</strong>, lábas<strong>ház</strong>, putri<strong>ház</strong>, talpas<strong>ház</strong>, tűzfalas <strong>ház</strong><br />
A lakó<strong>ház</strong> belső tagolódása szerinti jellemzők: egysejtű <strong>ház</strong>, háromosztatú <strong>ház</strong>, kereszt szárnyú <strong>ház</strong>, kereszt színes <strong>ház</strong>,<br />
kétosztatú <strong>ház</strong>, kör alaprajzú épületek, L alaprajzú <strong>ház</strong>, nyújtott, soros alaprajzú, kerített <strong>ház</strong><br />
A lakótereket kiszolgáló gazdasági és melléképületek, épületrészek: kapu, kerítés, tornác, udvar, csűr, gabonás,<br />
hodály, istálló, kút, kukoricagóré, állat ólak<br />
A falusi életformára jellemző tevékenységek: gazdálkodás, állattartás, közösségi élet, szárazmalom, szélmalom,<br />
vízimalom, fűrészmalom, pálinka főző<br />
A falusi lét kultikus keretei: templom, harangláb, temető
Északi vagy palóc <strong>ház</strong>típus<br />
Megállapodott formája a háromosztatú szerkezet (szoba – konyha – kamra)<br />
A konyha szabadkéményes. A bejárat felett kezdetben csak nagy kiülésű eresz, később oldal és elől tornác<br />
A hegyvidéki falvakban az előkertből pince – tároló nyílik. Az istálló a <strong>ház</strong> folytatásában.<br />
Nagycsaládok együttélésében kezdetben az egymás után következő újabb szoba – konyhák, majd a telek másik<br />
oldala is hasonló módon beépülve szinte belső utca, közös terület jött létre<br />
A <strong>ház</strong>ak falai boronafalas, faváz szerkezetűek, sárfalas kiöntéssel, hegyvidéken kő falazat, fában szegény helyeken<br />
vályog falazat<br />
Tornácaik fa szerkezetűek, héjazatuk zsúp, fazsindely, vízállásos területeken nád, napjainkban hagyományos cserép<br />
Északi vagy palóc<br />
<strong>ház</strong>típus<br />
Hosszú<strong>ház</strong><br />
Fölső_Hollókő<br />
elől és oldalt tornácos<br />
Tornác nélküli változat<br />
Lekontyolt<br />
Véghomlokzattal<br />
Füstöskonyhás metszet
Tornác napjainkban
Lakó<strong>ház</strong> gerenda falazattal, zsúpos tetővel<br />
Balassagyarmat _ Palóc múzeum<br />
Lakó<strong>ház</strong> (Drégelypalánk)
Keleti <strong>ház</strong>típus: erdélyi <strong>ház</strong>típus, székely <strong>ház</strong><br />
Elterjedése a szomszédos, partiumi, keleti , északkeleti megyékben is általános.<br />
A magyar <strong>ház</strong>típust használták itt az együtt élő román, német(szász) lakosság is.<br />
Kezdetben előfordulnak két helyiséges <strong>ház</strong>ak is, de a több vagy három helyiséges általánosabb, ezek már néha két<br />
traktusosok, két tengelyesek.<br />
Központja a lakószoba, amelyben a sütő, főző és fűtő berendezések kaptak helyet.<br />
A nyitott tornácon, előtéren lehetett néha megközelíteni a lakószobát, a szobából a belső kamrákat.<br />
Az előtér díszített deszkafallal volt csak egy oldaláról lehatárolva, légtere nyitott, afféle előtér – pitvar.<br />
Fűtését cserepes kandallók biztosították. A kemencét oldal<strong>ház</strong>ban vagy a tornácról nyílóan alakították ki.<br />
Szerkezete a fában gazdag erdélyi falvakban boronafalas, máshol favázas, agyagfalazatok sövényre verve.<br />
Fedélszéke torokgerendás, kakasülős, szarufás rendszerű.<br />
Tetőidoma magas hajlásszögű, mindkét vége lekontyolt.<br />
Héjazata szalmatető vagy fazsindely. A szalmatető villával rakott vagy taposott.<br />
A zsindelyfedés kis méretű 30 -40 cm hosszú, vagy a 20 x 80 cm-es un. dránicás, fatéglás változat. Manapság<br />
cserépfedés az általános
Boronafal
Lakó<strong>ház</strong> 19. sz. vége<br />
Sóvárad<br />
Ereszes lakó<strong>ház</strong> (Énlaka)
Fazsindely
Közép – magyar <strong>ház</strong>típus<br />
Elterjedése a Tisza mentén, közép és Dél – Tiszántúl, a Bánság és Temesköz sík vidékei, a paraszti gazdálkodás és a<br />
mezővárosok legáltalánosabban elterjedt <strong>ház</strong>típusa<br />
Az ősi típusban a szoba – konyha – kamra, az ereszaljára a tornácra nyílnak<br />
Később a füstöskonyhán keresztül voltak megközelíthetőek a szobák<br />
A többgenerációs együttélés kialakította a soros alaprajzú <strong>ház</strong>akat. Ahol a gazdálkodás és a lakás nem különült el<br />
(pl. Csongrád megyében) a gazdasági helyiségek, kamrák, istállók szín, pajta ugyanúgy jelen van<br />
A lakó<strong>ház</strong> mellé folytatólagosan építették, de külön fedélszék alá,a tanyás településeken a az udvar csoportos<br />
beépítése terjedt el.<br />
A kemencét a konyhából fűtötték, mellette volt a nyílt tűzterű főzőhely, a konyha hátsó falába a szabadba kilógóan<br />
a sütőkemence és a magas padkára épített tűzhely magába foglalta a főzőüstöt, a katlant.<br />
Fedélszéke kötőgerendás, nyeregtetős. Oromfalas vagy oromdeszkás. Mindkét változat díszített.<br />
Növényi ornamentikával, deszkarátétekkel (napsugaras motívumok)<br />
Héjazata nád , cserép<br />
Tömege oldaltornácos vagy lopott tornácos
Napsugaras oromzatú lakóépület (Röszke, Csongrád megye) Nagybajcs (Győr – Sopron megye)<br />
Oszloptornácos lakó<strong>ház</strong> (Tiszabábolna, Borsod – Abaúj - Zemplén megye) Középmagyar <strong>ház</strong>típus (Zenta)
Nyugati <strong>ház</strong>típus, Nyugat – Dunántúl<br />
A hosszú <strong>ház</strong> mellett gyakori az L alakú alaprajz, a kereszt<strong>ház</strong>ban általában a kamrákat helyezték el. De gyakori az<br />
un. „Kerített <strong>ház</strong>” is, amely az udvart négy oldalról körül építette. (pl. Göcsej)<br />
Jellemző, hogy akárhány helyiséges is volt a <strong>ház</strong>, mindegyik külön - külön ajtóval nyílt az udvarra, illetve az ereszaljra.<br />
A konyhából fűtötték a szobai kályhákat, itt volt a nagyméretű sütőkemence is.<br />
A falazat anyaga fa (boronafalas) vagy gerendavázas sövényfonásos falak sárborítással.<br />
Mindenkor talpgerendás megoldással.<br />
Fedélszék olló – ágasos szelemenes tetőszerkezet.<br />
Formája nyeregtetős, kontyolt, felső csonkakontyos.<br />
A tetőszék az udvari oldalon nagy kiülésű konzolos gerendákra ül fel. Így esővédett ereszaljat hoz létre, oszlopos<br />
tornácokat nem építtettek.<br />
Ősi héjazatuk zsuppos szalmafedés, szalmakötéses befonással rögzítve a tetőzet gerincét.
Paticsfalak
Kerített lakó<strong>ház</strong> főhomlokzata<br />
(Szalafő-Felsőszer, Vas m., 1970-es évek)<br />
Lakó<strong>ház</strong> homlokzata (19. sz. vége)<br />
Bagodvitenyéd
Falszerkezet szerinti kategóriák<br />
Föld<strong>ház</strong>ak<br />
Részben földbe ásott, néha felmenő falakkal is rendelkező szegényes lakások voltak löszös, homokos talajú vidékeken.<br />
Alaprajzuk_ szoba, konyha – pitvar, kamra<br />
Bejárata a végén, de általában hosszoldalra került, gádorral védett pincelejárat védte az esőtől<br />
Fedélszéke ágasfás, szelemenes, belső tere padlástalan<br />
Tetőzetét náddal, zsuppal fedték
Lábas<strong>ház</strong>ak<br />
Falazott vagy fa pillérekkel gyámolított elől és oldalt tornácos <strong>ház</strong>ak<br />
Putri<strong>ház</strong>ak<br />
Földfelszín alatt van, csőszök használták idény jelleggel.<br />
Egyetlen helyiségből álltak, bejáratuk a végén volt, másik oldalon kis ablakkal.<br />
Tetőzetük szelemenes héjazata nád, kukoricaszár belül is levakolva, kívül néha földdel takarva
Talpas <strong>ház</strong>ak<br />
A főfalak alatt és néha a tornácoszlopok alatt álló, nagyméretű fa, gerendarácsos <strong>ház</strong>ak<br />
A melléképületek építésénél is elterjedt alapozási forma.<br />
Gyakran a talpgerendák alatt kővel egyenesítették ki a terep lejtését, egyenetlenségét.<br />
Az építés így jobban viselte a felfagyásokat, belvizeket, árvizeket<br />
Tűzfalas <strong>ház</strong>ak<br />
A nyeregtetős <strong>ház</strong>ak gyakori megjelenési formája. Vályoggal, téglával, kővel felfalazott , két padlásszellőzővel<br />
Bakonyban, a Balaton felvidéken volt gyakori, de a későbbi faluépítészet is szerette, a tetőtér beépítések végfalaként<br />
Gyakran évszámok, monogramok, címerek, virágminták díszítik. Van túlnyúló ereszű és oromfalas, sokféle kialakításban
Melléképületek, melléképítmények<br />
kapu, kerítések<br />
falukerítés _ a falusi kertek végében egymásba kapaszkodó faluárok, palánk<br />
Tüskés élő sövényből, vagy fonott sövényből_ az elcsatangolt állatok kártevésétől védte meg a vetést vagy a kert termését<br />
A lakótelkek kerítése a kapukkal szinkronban lévő tájegységenként változó.<br />
Kis és nagykapuk egymásból képzettek.<br />
Fonott kapu, tőkéskapu, deszkakapu, faragott kapu, székely kapu, fedeles kapu, nyitott kapu, falazott kapuk
Tornác (folyosó, gádor, ambitus, gang)<br />
Tetőszerkezettel lefedett és toldalékként más hajlásszögű tetősíkkal. Anyaga négyzetes faoszlop, esztergált tölgy.<br />
Díszített oszlopfejes, szoknyás – rácsos, karpántokkal merevített.<br />
Falazott, árkádíves és egyenes záródású. Vegyes szerkezetű, falazott tégla, kő, oszlopok felett fa gerenda, díszítések.<br />
Az oszlopok közei lehetnek nyitottak, felfalazottak, deszkázottak, félajtóval nyithatóak<br />
Udvar<br />
A paraszti gazdálkodó életforma kerete: termelő, tároló, és közlekedő terület<br />
Elkerítve vagy csak a használattal elkülönítve különböző részekre tagolódik: Előkert, virágoskert, veteményes kert<br />
Tiszta udvar kúttal, tárolókkal, műhellyel<br />
Gazdasági udvar istállóval, disznóóllal, árnyékszékkel, trágyadombbal, szénapajtával, kocsiszínnel, gyümölcsössel<br />
Csűr (pajta)<br />
Csépeletlen szálas gabona tárolására szolgáló gazdasági épület, helyet adva az egyéb szálas takarmánynak, töreknek,<br />
szalmának.<br />
Alaprajza a kézi cséplés idején alakult, nedves, párás éghajlatú területeken terjedt el.<br />
Székelyföldön részben alá is pincézték, állat ólak is kapcsolódtak hozzá.<br />
Kettős kapuja olyan nagy, hogy egy rakott szekér átférjen rajta.<br />
Szerkezete favázas, boronafalas, deszkafalú, vagy vályog falazatú.<br />
Héjazata fazsindely, zsúp, cserép<br />
Gabonás (gabonatároló)<br />
Gerenda talpakon álló kis udvari épület, szemes gabona tárolására. Fa vázas, boronafalas, deszka oldalú. Cserépfedéses, vagy<br />
más megbízható (nem ázhat be) vízzáró héjazatú fedéssel. A gabona hombárban, ládákban állt benn.<br />
Hodály, istálló<br />
A számosállatok (a közlegelőkön a legelőbér fizetése tekintetéből teljes értékű állat számolási egysége) tartására való, itt<br />
történik az etetésük, éjszakáztatásuk, rendeltetése szerint lehet ló, ökör, disznóól karámmal kifutóval, borjú, birka, tyúk<br />
Az istállóban alkalmi fekhely biztosítja a gazda itt alvását.
Kukoricagóré<br />
A disznótartás legfontosabb tároló helyisége, magas, falazott lábazaton (vagy falábakon) átszellőző, madárvédett hosszúkás<br />
épület.<br />
A végén feljáróval és bejárattal, alatta esetleg disznóól (vagy légüres tér) kapott helyet.<br />
Sütő<strong>ház</strong><br />
Kenyérsütő kemence néha külön helyiségben volt, ilyenkor más funkciót is kapott a kemence melege, például aszalás.<br />
Az aszalókamrába átvezetett fekvő kürtő mellett sorakoztak az aszalóállványok tepsijei<br />
Galambdúc<br />
Az egy árbocra, oszlopokra szerkesztett és a négy lábon álló több emeletes galambdúc a hobbiból vagy étkezésre tartott<br />
galambok tiszta udvari <strong>ház</strong>a
Csűr
Gabonás tornác
Szárazmalom Vízimalom
szélmalom
Európa más tájain<br />
Dél_ mediterrán vidék
Alberto Campo Baeza
Nuno Mateus
Marc Barani
Studio K.O.
Sean Godsell
Európa más tájain<br />
észak_
Alvar Aalto
Alvar Aalto
Tegnestuen Vandkunsten
Anu Puustinen
Anu Puustinen
Jarmund Vigsnaes<br />
Architects
Philippe Stuebi
Rene Van Zuuk
Japán_
Sou Fujimoto<br />
House NA
Sou Fujimoto<br />
House NA
Sou Fujimoto<br />
House N
Sou Fujimoto<br />
House N
Sou Fujimoto<br />
Japanese Apartment
Sou Fujimoto<br />
Japanese Apartment
Tezuka Architect<br />
Family houses
Tezuka Architect<br />
Family houses
Tezuka Architect<br />
Family houses
Japanese Architect<br />
Family houses
Japanese Architect<br />
Family houses
Felhasznált szakirodalom<br />
A <strong>népi</strong> építészetről készített előadás anyagát Kulcsár Attila DLA összegyűjtött jegyzetei szolgáltatták<br />
Felhasználásuk az ő engedélyével<br />
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<br />
OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény)<br />
253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet<br />
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<br />
A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze<br />
Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta<br />
Az előadás anyagát Kállay Ferenc szerkesztette össze<br />
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<br />
Magyar Néprajzi Lexikon<br />
Internetes keresőoldal – Wikipédia<br />
Internetes keresőoldal – Wikipédia<br />
Internetes fotóarchivum<br />
Építészfórum (www.epiteszforum.hu)<br />
ArchiDaily
Change language