és záróvizsga részei 1.1. alapvizsga

Erkel Ferenc Alapfokú 

Mővészetoktatási Intézmény 

PEDAGÓIAI PROGRAM 

ÉS 

HELYI TANTERV 

Cegléd, 2009. május 

–1–

Az Erkel Ferenc Mővészetoktatási Intézmény 

Nevelési Programja és Helyi Tanterve 

„… szebbnél szebb zenéken át vezet az út a 

nagyobb mestermővek felé. S aki egyszer odáig 

eljut, úgy érzi, lelki gazdagodása megért volna 

bárminı fáradságot vagy áldozatot. 

A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és 

szeretet májusi esıje, hogy kalászba szökjön.” 

B E VE ZETÉS 

–2– 

/Kodály Zoltán/ 

Ennek a Pedagógiai Programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben 

meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg 2009. szeptember 1-tıl 

2014-ig. 

Figyelembe veszi: 

– Pest Megye Önkormányzatának Közoktatás-fejlesztési tervét. 

– A fenntartó önkormányzat Mővelıdési és Oktatási Bizottságának elvárásait. 

– Intézményünk Alapító Okiratát. 

– A tanulók és a szülık jogos igényeit. 

– Társadalmi elvárásokat. 

A Pedagógiai Program elkészítésének idıpontjában – 2009-ben – intézményünk fenntartója 

Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Vároház u. 7.) 

Épít: 

– A fenntartói, partneri elvárásokra. 

– A zeneiskola hagyományaira. 

– A települések oktatási intézményeinek mővészeti neveléseire. 

– A kialakult kulturális hagyományokra, különös tekintettel az amatır mővészeti 

csoportok tevékenységére. 

– A tantestület tagjaira. 

– A tagintézményekben és a telephelyeken kialakult és mőködı kultúrális zenei és 

táncmővészeti hagyományokra.

I N T É Z MÉNYI AD ATOK 

Az intézmény neve: Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 

Székhelye: 2700 Cegléd, Kút u. 2. 

Az intézmény tagintézményei: 2730 Albertirsa, Luther u. 2/1. 

2370 Dabas, Bajcsy-Zs. u. 17. 

2200 Monor, Kossuth L. u. 88. 

2760 Nagykáta, Szabadság tér 1. 

Az intézmény telephelyei: Ceglédi Református Általános Iskola és Kıröstetétleni 

Tagintézménye (2700 Cegléd, Szabadság tér 4.) 

Mészáros Lırinc Katolikus Általános Iskola 

(2700 Cegléd, Pesti út 2.) 

Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda 

(2700 Cegléd, Eötvös tér 8.) 

Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda 

(2700 Cegléd, Széchenyi út 14/d) 

2730 Albertirsa, Pesti út 110. 

2367 Újhartyán, Zrínyi M. u. 1. 

2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 46-48. 

2721 Pilis, Dózsa Gy. U. 33. 

2766 Tápiószele, Farmosi u. 10. 

Az intézmény típusa: Alapfokú mővészetoktatási intézmény 

OM azonosító: 039985 

Fenntartó: Pest Megye Önkormányzata 

(1052 Budapest, Városház u.7.) 

Mőködési terület: Pest megye 

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 

Gazdálkodása: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 

Alaptevékenység: Alapfokú oktatás – zenemővészeti ág 

táncmővészeti ág 

Kiegészítı tevékenység: Intézményi vagyon mőködtetése 

Alapító Okirat száma, kelte: 2009. július 1-jei hatállyal a 97/2009. (03. 27.) KGYH 

határozattal elfogadott Alapító Okirat 

egységes szerkezetben 

Igazgató: Polgár-Szabó Zoltánné 

–3–

A ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és 

tagozatainak rövid helyzetelemzése 

Intézményünk igazgatósága és tantestülete az utóbbi években elsıdleges feladatként vállalta a 

PEPSZI, az OKSZI majd a jogutódja a Fıvárosi Pedagógiai Intézet, az Oktatási Hivatal és az 

OKÉV, valamint a megyei és városi önkormányzati szervek által megfogalmazott feladatok 

teljesítését, a tantervi irányelvek megvalósítását, valamint a zenei és táncmővészet speciális 

feladataiból adódó célokat. 

1. A zenei tömegnevelés színvonalas biztosítása („A” tagozat). 

2. A professzionális zenész utánpótlás segítése és felkészítése („B” tagozat). 

3. Az amatır hangszeresek és énekesek utánpótlása, azok eredményes mőködtetése, sokrétő 

feladatainak ellátása. 

4. Az amatır táncéletbe való bekapcsolódás. 

Tárgyi feltételek 

A jelenleg székhelyként mőködı ceglédi zeneiskola 1969-ben épült, a korszerő 

követelményeknek megfelel. Változás hosszú évek óta nem történt, az épület legszükségesebb 

karbantartására mindig igyekeztünk elvégeztetni. Az utóbbi 5 évben a hangszerparkunkat 

minden évben egy kis mértékben fejleszteni tudtuk, a régi hangszerek javítását, 

generáljavítását elvégeztettük. Az iskolának jól felszerelt könyv- kotta- és lemeztára van, 

melyet természetesen évrıl-évre folyamatosan gyarapítunk. A könyvtár minden fontos 

szakmai és pedagógiai segédanyaggal rendelkezik. 

Bár az intézmény a legszükségesebb audiovizuális eszközökkel rendelkezik, a szolfézs és a 

zenetörténeti tárgy oktatásához viszont több korszerő felszerelést kellene biztosítanunk (CD, 

lemezjátszó, videómagnó, duplakazettás magnó, kisképernyıs televízió). A megyei és 

regionális versenyek megrendezése miatt idıszerővé válna hangversenytermi kamerák és 

kivetítı tévé felszerelése is. 

A termek között az áthallás meglehetısen nagy, ennek megszőntetése az elkövetkezendı idık 

feladata lesz. 

A minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak ütemtervét és várható 

költségvetési vonzatát eljuttattuk a fenntartónak, amely az OKÉV-hez 2003. december 31-ig 

benyújtotta meghosszabbítási kérelmét, mely szerint 2008. augusztus 31-ig kell az abban 

foglaltakat teljesíteni. Az utóbbi években az intézmény pénzügyi-gazdasági tanügyi irányítási 

tevékenységét segítendı számítógép beszerzéseket eszközöltünk, viszont az oktatáshoz 

szükséges számítógép-park nem áll rendelkezésünkre. 

A ceglédi iskola bútorzata mennyiségileg is, minıségileg is elavult, bútorzatunk gyarapításra 

szorul. Ebben a tanévben a hangversenyterem és a csoportos termek egy részében sikerült 

székeket vásárolnunk. A szekrények, a tanári asztalok, tanulói asztalok cseréje még az 

elkövetkezendı években megoldásra vár. 

Az albertirsai tagozat iskolai épülete a hatályos jogszabályi elıírásoknak nem felel 

meg, korszerősítésére és bıvítésére 2010-ig sort kellene keríteni. 

Korszerő számítógéppel, audiovizuális eszközökkel és fénymásolóval rendelkezik az iskola. 

Az iskola bútorzata mennyiségileg kielégítı. 

A nagykátai tagozat zeneiskolája 1991 tavaszán kapta a volt Községi Tanács 

Szabadság téri épületét; végre olyan körülmények közé kerülhettek, amely méltó környezetet 

és feltételeket biztosít a nyugodt és eredményes oktató-nevelı munkához. Tantermi 

ellátottsága megfelelı. Az emeleten lévı nagyterme 80-100 férıhelyével ideális helyszínt 

biztosít a havonként megrendezésre kerülı "házi" növendékhangversenyei megtartására. 

–4–

Nagyobb rendezvények lebonyolítására /Karácsonyi hangverseny, Tanévzáró, Fúvószenekar 

fellépése…/ azonban kicsinek bizonyul; ilyen esetekben a zeneiskola mindig "városi 

segítségre" szorul. Mivel az épület eredetileg nem zeneiskolának épült, az egyes termek 

közötti áthallás néha sajnos nagyon zavaró, de annak tudatában, hogy a termek 

hangszigetelése milyen óriási összegbe kerülne, egyelıre nem tehetnek mást, mint 

megpróbálnak nyugodtan együtt élni ezzel a helyzettel. 

A szolfézsórák és egyéb elméleti tárgyak oktatása szaktantermekben folyik, a zenekari próbák 

a nagy létszám miatt a nagyteremben. 

Az iskolát 2002 nyarán felújították (teljes külsı-belsı tatarozás). 

Az iskola bútorzata mennyiségileg megfelelınek mondható, minıségileg azonban erısen 

kifogásolható. A szekrények, a padok, a székek (a nagyteremben található 100 db széket 

leszámítva) mind magukon viselik az elmúlt évtizedek látható nyomait. Az esztétikus 

környezet, kialakítása miatt ezeket az elkövetkezendı években fokozatosan le kell cserélni. 

A hangszerállománya a zongorákat tekintve kielégítınek mondható; minden zongoratanár 

zongorán tanít. A hangszerárak miatt egyre több gyerek kényszerül a zeneiskolában 

gyakorolni. A zongorák, pianínók állagának megırzése folyamatos karbantartást igényel 

(igényelne), ezen munkálatok elvégzése nagy anyagi terhet jelent az iskola számára. 

A vonós hangszerek száma és állapota a jelenlegi tanszaki igényeket nem teljes mértékben 

elégíti ki. Ezen hangszerek minısége szerénynek mondható, kisebb-nagyobb javíttatásukra 

folyamatosan szükség van. A tartozékok hiányosak (tok, vonó). A kicsinyek 

hangszerellátottsága érdekében pótolni kell a hiányzó 1/8-os hegedőket. 

Fúvóshangszer-ellátottságuk is megfelelınek mondható, bár – mivel hangszereik nagy része 

régebbi beszerzéső – ezek fokozatos elöregedése, elhasználódása talán itt okozza a 

legnagyobb gondot. Az utóbbi években a fúvós tanszakok egyre dinamikusabb fejlıdése ill. a 

Fúvószenekar növekvı létszáma miatt egyre nagyobb feladat a megfelelı számú és jó 

minıségő hangszerrel való ellátása. Az elmúlt években hangszervásárlásra kapott 

önkormányzati támogatásokból, illetve pályázatok útján minden évben igyekeztek egy-egy új 

vagy felújított hangszert vásárolni, de ezek a beszerzések nem képesek lépést tartani a 

hangszerek elöregedésével. 

Kötelezı eszközjegyzék elıírásainak a teljesítéséhez központi forrást remélnek, és ennek 

segítségével szeretnék elérni, hogy egyetlen növendék se kerüljön hátrányba versenyen, 

felvételi vizsgán azért, mert nem megfelelı minıségő hangszeren kénytelen játszani. 

Mielıbb be kell szerezniük egészalakos tükröket a fúvós termekbe a helyes 

levegıvétel és a jó hangszertartás érdekében. 

A zökkenımentes és eredményes oktatáshoz nélkülözhetetlen audiovizuális eszközökkel az 

iskola rendelkezik. A szolfézs és zenetörténet tárgy oktatásához viszonylag korszerő 

felszerelést tudnak biztosítani. 

A teljes eszközállomány megteremtéséhez külsı forrásra, pályázati vagy költségvetési 

támogatásra is szükség lesz. 

A monori tagozat zeneiskolája 1984-ben épült, az alapvetı követelményeknek 

megfelel, de bıvítésre szorul. 

Változás nem történt, az épület és a hangszerek legszükségesebb karbantartására kerülhetett 

sor. Fontos lenne az akusztikai átalakítás. 

Az intézmény a legszükségesebb audiovizuális eszközökkel rendelkezik. A szolfézs és a 

zenetörténeti tárgy oktatásához tudtunk korszerő felszerelést biztosítani. /CD lemezjátszó, 

videómagnó/. 

Az iskola bútorzata: mennyiségileg és minıségileg megfelelı. 

A dabasi tagozat zeneiskolájában a tárgyi feltételek, a nevelı-oktató munka helyiségei, 

azok berendezési tárgyai és a tanszakok speciális taneszközei mindenben megfelelnek a 

jogszabályi elıírásoknak. 

–5–

Dabason a zeneiskola egy szép, mőemlék jellegő épületben mőködik. Az épület felújítása a 

2008-as esztendıben megtörtént. Az intézménynek jól felszerelt könyvtára van, megfelelı 

könyv, kotta, lemez és cd lemeztárral, ahol a fontosabb szakmai és pedagógiai anyag 

megtalálható. Mindezek ellenére a kottatár anyaga felújításra és bıvítésre szorul. 

Az iskolának önálló hangversenyterme nincs, az épületben csak tanszaki hangversenyek 

megtartására van lehetıség. Az évi három-négy nagy koncert lebonyolítására a Mővelıdési 

Központ nagytermében kapnak ingyenes lehetıséget. 

Az újhartyáni kihelyezett tagozaton az oktatás a helyi általános iskolában folyik, ahol a 

bútorzat adott, Ócsán pedig a helyi mővelıdési házban. 

Az eszköz felszerelésnél a tanszakok mőködésének alapvetı technikai és szemléltetı eszközei 

biztosítottak. 

Személyi feltételek 

A ceglédi iskolánál 26,5 fı tanár, 1 fı gazdasági ügyintézı, 1 fı iskolatitkár 0,75 státusz 

hangszerjavító (2 fıvel betöltve), 2 fı hivatalsegéd, 1,25 fı portás. A gazdasági iroda 

megnövekedett feladatai miatt mindenképp szükségesnek tartjuk, hogy 1 fı iskolatitkárral 

bıvüljön a létszám. Az intézmény telephelyeket mőködtet a város általános iskoláiba, 

ezekben az iskolákban kizárólag szolfézs oktatás folyik. 

A nagykátai tagintézmény és tápiószelei telephely személyi feltételei: 14 fı pedagógus 

álláshely, 1 fı iskolatitkár, 1 fı hivatalsegéd. 

A monori tagintézmény és pilisi telephely személyi feltételei: 14,5 fı pedagógus 

álláshely, 1 fı iskolatitkár, 1 fı hivatalsegéd. 

A dabasi tagintézmény és ócsai, újhartyáni telephelyek személyi feltételei: 14 fı 

pedagógus álláshely és 2 technikai álláshely biztosított. 

Az albertirsai tagintézménynél 10,5 pedagógus, 2 fı technikai álláshely biztosított. Az 

Alberti Evangélikus Általános Iskolában müködtetett telephelyen kizárólag szolfézs és 

furulya oktatás folyik. 

A szakmai munka 

Szakmai munkaközösségek mőködnek a zongora, szolfézs, vonós, fúvós és a gitár-, ütı- 

magánének vegyestanszakon. Növendékeink rendszeresen részt vesznek a megyei és országos 

versenyeken, igen szép eredményekkel. 

Intézményünk szakmai munkáját az érvényben lévı „Az alapfokú mővészetoktatás 

követelményei és tantervi programja” illetve az erre épülı helyi tantervek alapján végzi 

(ROMI-SULI tantervei szerint). 

A 2007-ben lezajlott alapfokú mővészetoktatási intézmények minısítése során az 

intézmények elnyerték a „KIVÁLÓRA MINİSÍTETT ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY” címet. 

A tanszakok aránya 

Az elmúlt években komoly változásokon ment keresztül. Ugrásszerő emelkedés tapasztalható 

a fuvola és a gitár tanszakon, ugyanakkor csökkent a hegedő szakos növendékek létszáma. A 

tanulók év eleji felvételekor szakmai meghallgatást tartunk. A szakos ellátottságnak 

megfelelıen próbáltuk a növendékeket más tanszakokra is átirányítani. A felvehetı tanulók 

névsorát az alkalmassági vizsga után a zeneiskolák bejárati kapujain kifüggesztjük. 

–6–

Közmővelıdési tevékenység 

A zeneiskolák a települések kulturális életében meghatározó jellegőek. A ceglédi 

intézmény a rendszeres hangverseny rendezéshez segítséget kap a városi önkormányzattól. 

Az intézményben próbál a Kardos Pál Pedagógus Énekkar, a Melodie Quintett és Cegléd 

Város Fúvószenekara. A zeneiskolának egy növendékegyüttese van: az ifjúsági fúvószenekar, 

ezen kívül alkalmilag szervezıdött kamaracsoportok mőködnek. Eredményesnek és jónak 

tartjuk kapcsolatunkat a Mővelıdési Központtal is (közös rendezvények, karácsonyi 

hangverseny, Magyar Kultúra Napja, kórus hangversenyek, óvodások hangversenye stb.). 

Monor közmővelıdési tevékenysége: a város kulturális életében meghatározó jellegő. 

A rendszeres hangverseny-rendezésen kívül - amelyhez igen nagy segítséget kaptak a Városi 

Önkormányzattól is - az intézmény kamaraegyütteseket, zenekart és énekkart mőködtet. Jónak 

tartják együttmőködésüket a Mővelıdési Központtal is (közös rendezvények, karácsonyi 

hangverseny, Magyar Kultúra Napja, kórushangversenyek, növendékbemutatóhangversenyek). 

Az albertirsai tagintézménynek a rendszeres, minden évben, az iskola által 

megrendezésre kerülı rendezvényei a következık: 

Szeptember elsı hetében pótbeíratkozás keretében hangszerbemutatók vannak a helyi 

általános iskolákban, évente 12-15 alkalommal növendékhangversenyek az iskolában. Évente 

2-3 alkalommal rendeznek társastánc elıadást. 

Október elején zenei világnapi hangverseny az iskolában. 

Decemberben Karácsonyi hangversenyt tartanak az iskola tanárainak és tanulóinak 

közremőködésével, valamint Karácsonyi hangverseny van a Katolikus templomban az iskola 

Fúvószenekarának és az Alberirsai Daloskör tagjainak részvételével. 

Az iskola tanárainak a közremőködésével minden évben megtartásra kerül az óvodákban 

egy hangszerbemutató foglalkozás. 

Az iskola a helyi kutúrális életben is szerepet vállal. 

A rendszeres minden évben megrendezésre kerülı városi rendezvényeken, melyeken az iskola 

fellépnek növendékei: 

Nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.) a Fúvószenekar szerepel. 

Madarak és fák napja rendezvényen közremőködnek a növendékek. 

Szentivánéji rendezvényen a tánccsoport, és a Fúvószenekar. 

Városnapi rendezvényen minden szeptember elsı hétvégéjén a tánccsoport lép fel a 

Fúvószenekar közremőködésével. 

Alkalomszerő városi rendezvények: Képzımővészeti kiállítások megnyitóján 

közremőködés a Mővelıdési Házban évente 4-5 alkalommal, emlékmőavatás, Szlovák nap, 

valamint közremőködés a testvérvárosok Kultúrális találkozóján. 

A nagykátai tagitnézmény állandó együtteseivel gyakran szerepel városi 

rendezvényeken. Meghatározó szerepet töltenek be a város kulturális életében. A 

tagintézmény kamaracsoportjai, kamarakórusa, vonósegyüttese és fúvószenekara 

rendszeresen fellép nemzeti ünnepeken és a fúvószenekar önálló estek rendezésével is 

színesíti a városi rendezvények palettáját. 

A dabasi tagintézmény állandó együttesei: a Fúvószenekar (dabasi, ócsai, újhartyáni 

növendékek és tanárok részvételével), az Ócsai fúvószenekar, a Kalimba ütıegyüttes (Ócsa), 

és a Szalon Brass kvintett (tanári együttes). 

A települések iskoláinak rendezvényein folyamatosan jelentıs szerepet kapnak a zeneiskola 

tanulói. 

–7–

Gazdálkodási tevékenység 

2009. július 1-tıl intézményünk részben önálló gazdálkodású. A gazdasági központ feladatait 

a ceglédi Bem József Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola látja el. Az iskola kapcsolata a 

fenntartó illetékes szerveivel jó, igyekszünk minden információt megszerezni és a kapott 

utasításokat határidıre végrehajtani. 

Az elmúlt években eszközfejlesztési pályázati forrásból vásároltunk és újítottunk fel 

hangszereket. Az oktató-nevelı munka zavartalan mőködése érdekében hangszerparkunk 

folyamatos bıvítése és karbantartása szükséges, melynek finanszírozását továbbra is 

pályázatokból és fenntartói segítséggel kívánjuk megoldani. 

Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a ceglédi intézményben a villanyhálózat korszerősítési 

munkáinak elvégzése, az akadálymentesítés feladata, a fel nem újított vizesblokkok 

korszerősítése és a szennyvízelvezetés megoldodjon. A munkálatok megvalósításához a 

fenntartó és a város anyagi segítségét várjuk. 

Az albertirsai tagintézményben az akadálymentesítés mellett fontos feladat a 

főtéskorszerősítés megoldása. 

Bevételi többletek 

A zavartalan feladatellátás érdekében minden év április 30-ig aktualizáljuk a térítési díjakat és 

tandíjakat az érvényben lévı jogszabályok alapján. Az aktualizált térítési díj és tandíj 

mértékérıl a szülıket május 15-ig az iskola értesíti. A térítési díj és tandíj mértékérıl minden 

évben szeptember 30-ig – a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott idıpontnak 

megfelelıen – a fıjegyzıt az igazgató levélben tájékoztatja. 

A székhely és a tagintézmények alapítványainak elsıdleges célja az iskolák nevelı 

munkájának, zene és táncmővészeti életének továbbfejlesztése. Az alapítványok rendszeresen 

támogatják az iskolákat különbözı hangszerek, valamint a tánchoz szügséges eszközök és 

jutalomkönyvek vásárlásával, hangversenyek rendezéséhez nyújtott anyagi hozzájárulással 

(pl. szállítási költség). 

–8–

Szabályozó rész 

Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és Pedagógiai Programjának elkészítését 

elrendezı szabályozók: 

a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény, 

a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 

8.) MKM-rendelet, és a 41/2007. (XII. 22.) OKM-rendelet, 

az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és 

kiadásáról szóló 32/1999. (VIII. 18.) OM-rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) 

MKM-rendelet, 

az országos szakértıi és országos vizsgáztatási névjegyzékrıl és szakértıi tevékenységrıl 

szóló 42/1992. (X. 13.) OM-rendelet, 

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezı 20/1997. (II. 

13.) Kormány rendelet, 

az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.), valamint az annak 

végrehajtásáról szóló intézkedés 138/1992. (X. 8.), mindezek egybeszerkesztve a Munka 

Törvénykönyvével, 

a pedagógus továbbképzésrıl szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormány rendeletek. 

A 93/2009(lV.24.) Korm.rendelet a pedagógus-továbbképzéskrıl,a pedagógus 

szakvizsgáról,valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl 

szóló 277/1997.(Xll.22.) Korm. rendelet módosításáról. 

Az oktatás szabályozását, az intézmény mőködését közvetlenül érintı jogszabályok mellett 

fontos az önkormányzatokról, az éves költségvetésrıl, a pedagógus továbbképzésrıl és az 

államháztartásról szóló jogszabályok ismerete is. 

–9–

A mővészeti iskolák helye a magyar oktatási intézmények 

rendszerében 

A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár több, mint 100 éve fontos helyet 

foglal el. Az évek alatt különbözı változásokon ment át. Az 1945-öt megelızı idıszakban az 

alapfokú zeneoktatás intézményesült formái még igen kis számban voltak jelen. Érdekes, 

hogy az 1800-as évek végén elıbb a felsı, majd a középfokú oktatás alakult ki. A mai 

iskolarendszer, melynek már része a mővészetoktatás is, az ’50-es években nyerte el mai 

formáját, amikor elsısorban a nagyobb városokban megalapították az állami zeneiskolákat. 

Ezek a hetvenes években a környezı kisebb községek felé fordulva ún. kihelyezett 

tagozatokat hoztak létre, megteremtve ezzel a vidéki zeneoktatás alapjait. A rendszerváltás 

aztán döntı fordulatot hozott ezen a területen is. Az 1993-as Oktatási Törvény a magyar 

közoktatás részeként ismerte el az alapfokú mővészetoktatási intézményt. 

Maga az új elnevezés – mővészetoktatás – már jelzi a fejlıdés új irányát is, hiszen a 

zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak más mővészeti ágak felé is, így például a 

képzı- és iparmővészet, és elsısorban a táncmővészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg 

ezeknek a tárgyaknak az oktatására, melyek aztán rohamosan terjedtek az országban. 

Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megért. Azzal, hogy az Oktatási 

Törvény állami feladatként ismerte el, normatív támogatást is rendelt hozzá. Ez a kezdeti 

idıben nagyon jó pozíciókat biztosított az iskoláknak és a fenntartóknak, azonban a 

késıbbiekben több ok miatt (az ország nehéz gazdasági helyzete, az iskolák növekvı száma), 

ez sajnos kedvezıtlen irányba módosult. 

A mővészetek és benne a zene és a tánc semmihez nem fogható embernevelı szerepe 

fontos a helyi közösségeknek, a szülıknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nemcsak azokat a 

gyerekeket alakítják, akik az órákat látogatják, hanem környezetükre is hatással vannak. 

–10–

NEVELÉSI PROGRAM 

Az iskola szellemisége, saját iskolánk alapvetı pedagógiai célkitőzései 

Az elıbbiekben vázolt nemes és jövıt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell 

lenniük minden magyar mővészetoktatási intézményben, de különösen fontosak a mi iskolánk 

számára. 

Alapvetı pedagógiai elveink: 

– a zene embernevelı, értékközvetítı szerepe, hatása, 

– a tanuló személyiségének kibontakoztatása, 

– a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembe vétele, fejlesztése, 

– példaadással való nevelés, 

– a fiatalok egészséges mozgáskultúrájának és kapcsolatteremtı képességeinek 

fejlesztése a csoportos oktatás keretein belül. 

Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása 

mellett a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a 

mővészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a komolyzene szeretete, a táncmővészet múlt 

és a jelen hagyományainak megırzése természetes, értékes tulajdonság. 

Munkánk során két szempontot tartunk különösen fontosnak: 

– a gyermek személyiségének fejlesztése a zenén és a táncon keresztül, 

– értékközvetítés. 

Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. Megvalósulásának módja függ a tantestület, 

a tanulók összetételétıl és függ az anyagi lehetıségektıl is. 

–11–

M ŐVÉSZETOKTATÁSI ELVE K, CÉLOK, 

FUNKC I Ó K 

Az alapfokú mővészetoktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai 

neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, zeneileg, valamint a mozgáskultúra területén (is) 

mővelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelıen a pedagógiai program és 

helyi tanterv a felépítése szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója 

szerint tanuló-központú. 

Célunk olyan belsı iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló 

és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. 

Arra törekszünk, hogy a mővészetoktatási iskolákban minden tanuló saját képességeinek, 

lehetıségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlıdésben. 

Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, 

felfedezhetik önmagukat. 

Továbbra is szeretnénk, ha az intézményeink a települések zenei, mővészeti centrumai 

lennének. 

Törekszünk arra, hogy növendékeink megismerjék névadónk, Erkel Ferenc munkásságát, 

jelentıségét; a magyar zenetörténetben elfoglalt helyét. Lehetıséget kívánunk teremteni Erkel 

Ferenc mőveinek megismerésére. 

A mőv és ze to kt a t ás legfonto s a b b fu n kciói 

Az intézményekben az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja 

keretében folyó mővészeti nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek 

képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok 

megszerzését és gyakorlását. 

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére 

építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. 

Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi 

hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. 

A mővészeti iskolákban folyó képzés lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, 

fogékonyság kialakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és 

énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei 

tevékenység tudatosítására, valamint a tánctanítás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók 

személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek iránt. 

A zeneoktatás a különbözı mőfajok (zenei) sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait 

ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának 

gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 

A tánctanítás lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának 

sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzékének, 

hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, 

magabiztosságra, határozottságra és érzelmi nyitottságra neveli a tanulókat. 

Az esélyegyenlıség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten. Az indulási hátrányok 

csökkentése, és a zenei pályára történı felkészítés szerepe az egyéni és csoportos órák 

keretében. 

–12–

Á ltalános neve lési, pe d a gó gi a i cé lo k, e lvár á s o k! 

Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész 

tevékenységünket. 

Növendékeinket képességeiknek megfelelıen a legmagasabb fokra kell elvezetni. 

Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlıdésre, tanulónak, tanárnak egyaránt. 

Az iskolai növendék olyan önálló lény, aki kibontakozóban lévı egyéniséggel, sajátos 

érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik. 

Tanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetıen szükséges a 

növendékek bizalmának megnyerése. 

Számunkra elsıdleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerően kell 

történnie. 

Minden törekvésünk hiábavaló, ha a szülıkkel való jó kapcsolatot nem tudjuk kialakítani. 

A növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel 

rendelkeznek. (szorgalom, ambíció, akaraterı, emlékezıképesség, önbizalom, jó alkat, jó 

hallás, ritmusérzés stb.) 

Nagyon gondosan kell elıkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból 

az egyes szereplésekre is. 

Értékteremtés. 

Értékközvetítés. 

Pozitív énkép fejlesztése. 

Munkavégzés örömének kialakítása. 

Esztétikai érzék fejlesztése. 

Különbözı korok és kultúrák megismertetése. 

A mővészeti nev elés, valamint a ha n g s zeres ze n é lés 

o kta tá s á n a k s p eciál is célja és fela d a ta i 

A hangszeres óráknak mővészi légköre kell, hogy legyen. 

Az elszürkülés ellen újabb és újabb zenei élmény, feltöltıdés megszerzésével lehet 

védekezni. 

Önálló elıadással a mővészi élmény átélése, az önkifejezés által érzett öröm átélése. 

A tanuló a hangszeren való játék által nemcsak passzív befogadója a zenei élménynek, 

hanem aktív részese a zenélés által érzett örömnek. 

Célunk, hogy a tanuló a zenén keresztül különbözı korokat ismerjen meg. Az egyes 

zeneszerzık életének tanulmányozásával az emberi kiteljesedést, küzdelmet ismerheti 

meg. 

További speciális feladatainkat a zeneiskola legfontosabb funkciói illetve az iskola 

szellemisége fejezetben fejtettük ki. 

–13–

A mővészeti nevelés célja, hogy sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel 

járuljon hozzá sokoldalúan mővelt, érett, kreatív személyiségek kialakulásához. 

Gondosan kell elıkészítenünk a növendékeket szakmai és pedagógiai szempontból az 

egyes szereplésekre. 

A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a 

táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. 

A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével, 

megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı 

táncmővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. 

Pedagógiai módszerek 

– Módszereink közül elsıdlegesnek kell tekintenünk a bátorítást, a dicséretet, a segítıkész 

magatartást, hogy érezze a gyermek, ı egy értékes többletfeladatot vállal azzal, hogy zenét 

tanul. 

– A motiváció fenntartásának egyik eszköze a szerepeltetés, ahol a gyermek önbizalmat, 

megerısítést kap tanárai, társai, szülei elıtt. 

– Személyre szabott órák lehetıség szerint személyre szabott tananyaggal. 

– Személyes példamutatás a kitartásról, munkához való hozzáállásról a tanári 

hangversenyek alkalmával. 

S ze m é ly is ég fejleszt é s a m őv észe to ktatási 

n ev elés során 

– A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a környezet kultúrájának, 

normáinak, elvárásainak is jelentıs szerepe van. A zenetanítás során kifejezetten elınyt 

jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg, illetve kislétszámú csoportban foglalkozhatunk. 

Erıs személyes kötıdés alakul ki, mely meghatározó lehet a tanuló fejlıdésében. 

– A gyermekek kezdeti motivációra a zenetanulás során gyakran a tanári személyiség 

kiválasztásán alapszik. Késıbb ezt megerısíti vagy gyengíti a kontaktus alakulása, az 

elvárásoknak való megfelelés eredményessége. Minden tanítványunkkal egyénileg 

foglalkozunk, mivel erre alkalmat teremt sajátos oktatási formánk. A közösségfejlesztés 

során a társakhoz való kötıdést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, illetve a közösen 

elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. 

– Az erıs kötıdés a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz erısen 

befolyásolja a zenetanulás eredményességét. Megnı ezért a pedagógiai vezetı és 

munkáltató felelıssége a pedagógusok alkalmazásában, munkájában ellenırzésében. A 

kiváló hangszeres és elméleti tudás ugyanis – bár oktatási szempontból nélkülözhetetlen – 

még nem jelent automatikusan kiváló tanári személyiséget. 

–14–

– A természetes önkifejezési folyamatok a családban, a helyi közösségekben 

megfogyatkoztak. Az önkifejezés repertoárjai szegényesek maradnak, ha az önkifejezés 

képességei kis mértékben fejlıdnek ki. Ezért az iskolai nevelésben különös felelısség 

hárul ezen képességek kialakítására. Mivel a sokféle motivációval mőködı önkifejezés 

élmény- és örömforrás is, az önkifejezés egyúttal a hatékony tanulás egyik fontos eszköze 

is. 

– Feladataink a személyiségfejlesztés során: 

– Pozitív megerısítés, az állandó motiváció fenntartása élményekkel, helyes 

kritikával, értékeléssel. 

– Helyes önértékelés, pozitív énkép kialakítása. 

– A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélések a szülık 

bevonásával. 

– Feladatunk, hogy erısítsük a szülı és a gyermek kapcsolatát a gyermek szereplésével, a 

közös élménnyel. 

– Pozitív példa nyújtása a zene és tánctanulással a szabadidı hasznos eltöltéséhez. 

– A helyes gyakorlás megtanítása, fejlesztése, motiválása. 

– Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása. 

– Az önkifejezés, nyitottság és mások elfogadásának fejlesztése. A szereplési szorongás 

leküzdésének segítése. 

– Alapvetı célunk a személyiségfejlesztés során, hogy a mővészetoktatási pedagógia sajátos 

eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztésében. Feladataink 

eredményes végzéséhez szükségünk van a szülık segítségére, a velük való jó kapcsolat 

kialakítására és fenntartására. 

– Önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvéseket vállalt felelısségre alkalmas 

egyének legyenek tanulóink. 

– Ésszerő választásra, önirányításra képes egyének, kritikai érzékkel rendelkezı tanulók, 

mások teljesítményét értékelni képes emberek, új problémahelyzetekhez rugalmasan, 

intelligensen együttmőködni képes felnıttekké váljanak. 

– Esztétikai nevelésünk keretében a tanulók viselkedési és öltözködési kultúráját is 

fejlesztjük. 

Célunk a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen 

megítélı emberré való nevelés. 

–15–

Közösségfejleszt és mővés zeti neveléssel 

Közösségfejlesztés az elméleti órák keretében 

A zenetanulás – közös éneklés, együttzenélés – kiemelkedıen fontos szerepet játszik az egyén 

és a közösség kapcsolatának egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való 

alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a 

közösséginek, valamint a közösség részérıl az egyéni munka eredményének elismerése, 

ennek fejlesztése a zenei tevékenységbe ágyazottan is megjelenik. 

A csoportban történı közösségfejlesztés során a pedagógus legfontosabb feladata a csoport 

tevékenységének tudatos és folyamatos tervezése, szervezése. A közösségfejlesztés kezdeti 

szakaszán a tanulói tevékenységet gyakran motiválja a pedagógus által közvetített 

követelmény. A követelménytámasztás fejlıdése és a közösség fejlıdése között törvényszerő 

összefüggés áll fenn. A kezdetben a nevelı által támasztott követelményeket elıbb az aktívák 

teszik magukévá, majd a fejlıdés hosszú, konfliktusoktól sem mentes útja elvezet a közösségi 

követelménytámasztásig, ill. a követelményeknek a belsı követelménnyé válásáig. A 

közösség önállóságának fokozódásával a tevékenység egyre inkább és egyre több területen 

minısül öntevékenységgé. 

A tanítási órán folyó nevelı munka 

A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelısség 

erısítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával 

fejleszti a csoport együtt gondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a 

felelısségtudat erısítéséhez. 

A tanuló csoportok kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak olykor, 

versenyeztetve ıket, az együtt végzett munka felelısségének kialakítása, a közös munka 

örömének átérzése érdekében. 

A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlıdjék értékítéletük 

objektivitása, a segítıszándék kifejezıdése. 

A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt 

kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is 

tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelméleti ismeretek stb. – 

felhasználásával erısítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttmőködésének 

függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban résztvevı egyes tanulók teljesítményétıl. 

Különösen fontos a népdalok adta lehetıség felhasználása. 

A tanórán kívüli nevelımunka 

A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerısítı hagyományok kialakítására 

törekszünk: közösségi ünnepek szervezése. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos 

szerepet tulajdonítunk a közös ünnepnek. Hagyományossá váltak a szülıknek tartott bemutató 

órák. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a közös énekes játékokkal, az együtténekléssel, a 

mősorok összeállításával erısítik egymás iránti felelısségérzetüket. A hangszeres szereplések 

után az órákon értékeljük a tanulók teljesítményének fejlıdését. Ezzel is a másik munkája 

–16–

iránti érdeklıdést illetve az egyéni teljesítmény közösségi elismerését kívánjuk kifejezésre 

juttatni. 

Arra ösztönözzük tanulóinkat, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt nyári zenei 

táborok munkájában, mely tudásuk gyarapításán túl az új közösségekbe való beilleszkedés 

hatékony eszköze. Az itt szerzett élmények kihatnak az egész tanévre. 

Közösségfejlesztés kamarazenei és zenekari foglalkozásokon 

A zeneiskolába a hangszeres fıtárgyi órákra egyénileg járnak a tanulók. Fontos kialakítani 

zenélı közösségeket, ahol az együttes muzsikálás mellett egymást is jobban megismerik. A 

közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, 

hiszen különbözı szinten lévı tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az 

ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítı növendék húzóerıként is hat a 

fejlıdni vágyó tanulóra. 

Kamarazenei tanításunknak fontos és meghatározó szerepet kell kapnia zenei nevelésünkben. 

Úgy gondoljuk, hogy a legtökéletesebb együttmőködést a kamarazenekarokban (fafúvós 

együttes, rézfúvós együttes, fúvószenekar, vonós kamarazenekar, kórus, stb.) sajátíthatják el a 

növendékek, ahol szinte minden másodpercben tökéletesen egymásra vannak utalva. A közös 

munka sikerességének záloga az, hogy mindenki teljes mértékben tudjon alkalmazkodni 

társához (társaihoz), ezzel biztosítva azt a közös sikert, amelyet együttmőködés nélkül nem 

tudnának sem egyenként, sem együttesen megvalósítani. 

A kamarazene, a zenekari játékban elengedhetetlen az alkalmazkodás, a vélemények 

összehangolása, a közös felelısségvállalás révén a növendék a szocializáció legjobb iskoláját 

járhatja végig. A kamaracsoportok, zenekarok mőködtetése, támogatása tehát a 

zeneiskola nevelési céljainak egyik legfontosabb része. El szeretnénk érni, hogy az arra 

alkalmas növendékek lehetıleg valamennyien tagjai legyenek zenekarnak, kórusnak, 

kamaraegyüttesnek. 

A közösségek biztosítanak szerepet – a pedagógusok vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe 

mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének 

kibontakoztatásához. 

Szintén a kamarazenei muzsikálás eredménye lehet, hogy összekapcsolja a zeneiskolai 

tanulmányokat és a felnıttkori amatır muzsikálást. Ugyanakkor a késıbbiekre is kiható, 

maradandó élményt nyújt növendékeinknek. 

Ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk: 

• fafúvós, rézfúvós kamaracsoportjaink, 

• zongora négy- ill. hatkezes csoportjaink, 

• kamarakórusaink, 

• vonós kamarazenekarunk, 

• fúvószenekarunk 

eredményes, színvonalas további mőködtetését, fejlesztését. 

A közös hangszeres próbák alatt a tanulók megismerhetik egymást, barátságok szövıdnek, 

jobban fejlıdik bennük az a tudat, hogy ık ehhez a zeneiskolához, zenekarhoz, együtteshez 

tartoznak. A koncerteken, ahol zenekar, kamaraegyüttes tagjaként lépnek fel, átélik azt az 

élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplınek része van és 

csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zenemőveket. 

A befelé forduló gátlásos gyermeknek nagy lehetıség a közösségi, a zenekari játék, hiszen így 

anélkül lehet a produkció résztvevıje, hogy a figyelem kizárólagosan rá koncentrálódna. Sok 

gyerek szeret csak úgy magának zenélni és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen 

–17–

növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken rendszerint alulteljesít. A közös szereplések, 

kamara és zenekari fellépések során az egyéni felelısség érzete kevésbé súlyos teher. A 

zenekari próbákon egy, a zene addig ismeretlen területére nyer betekintést az ifjú muzsikus. 

Megtapasztalja, hogy mindenki fontos (mellérendelt szerep), de ugyanakkor idınként 

bizonyos szólamok elıtérbe kerülnek a másikkal szemben (alárendelt szerep). Megtanulja a 

másikat is hallgatni, kísérni, a váratlan helyzeteket megoldani. A zenekar a zeneiskolai 

hangszeroktatás fontos pillére, ahol az évek alatt megszerzett technikai tudást kamatoztatja a 

növendék. 

Ugyanígy fontosak a gyerekek életében a nyári táborok, ahol nem csak a zenélésben, hanem a 

mindennapi életben is megismerik egymást tanítványaink. Fontosak a közösen átélt 

események és a megszokottnál intenzívebb közös zenélések, hiszen akár naponta több órát is 

zenéléssel töltenek a gyerekek. Ezek az élmények meghatározóak lesznek életükben. 

A közös tanszaki hangversenyek is lényeges részei a gyerekek közösségi életének. Ezért 

fontos, hogy minden tanár a tanév során tartsa meg minden tanulóját érintı közös tanszaki 

hangversenyét. Szervezhetık közös koncert- múzeumlátogatások, kirándulások is, ahol a 

gyerekek iskolán kívül is találkoznak egymással, szereznek újabb zenei élményeket, 

tapasztalatokat a társmővészetek és a zene kapcsolatáról. 

Célunk testvérvárosi kapcsolatok ápolása, melyek szintén a közösségi nevelés színterei. 

Az intézm énye k e gyüttesei 

Ceglédi Ifjúsági fúvószenekar: Hümpfner Károly vezetésével 2000 szeptemberében 

a zenekar újból megalakult, melynek irányítását 2007 

ıszétıl Perneczky Gábor vette át. Utánpótlásuk 

biztosítása, támogatásuk kiemelt feladatot igényel a 

zeneiskola és az önkormányzat részérıl. 

Dabasi együttesek: 

A településeken fontos kulturális feladatot látnak el a mőködı zenekarok és kamaracsoportok. 

Az együttesek száma mutatja, hogy ebben a térségben nagy hagyományai vannak a 

kamarazenélésnek, együttmuzsikálásnak. Az együttesek a következık: 

Egyesített fúvószenekar (újhartyáni, ócsai, dabasi tanulók és tanárok részvételével). 

Zenekarvezetı: Serfel József. 

Ócsai fúvószenekar. Zenekarvezetı: Serfel Viktor. 

„Kalimba” ütıegyüttes (Ócsa). Vezetı tanár: Katona-Zsombori Pál. 

Ütıegyüttes (Dabas). Vezetı tanár: Szeibert János. 

Rézfúvós kamara (Dabas). Vezetı tanár: Joó Tibor. 

Gitár kamara együttes (Dabas). Vezetı tanár: Tóth György. 

Szalon Brass kvintett (tanárokból álló rézfúvós együttes). 

–18–

Nagykátai együttesek: 

Az iskola egyik büszkesége a Fúvószenekar, amely 1990-ben alakult Szabó Ferenc 

vezetésével. A zenekar létszáma közel 50 fı, ami az utánpótlás-nevelésnek és fıképp 

annak a ténynek köszönhetı, hogy a régebbi tagok – köztük jó néhány alapító tag – mind 

a mai napig eljárnak a próbákra, részt vesznek az együttes sokszor igen fáradságos 

munkájában, és idıt, energiát nem kímélve – ha kell esıben, hóban, sárban – állnak 

rendelkezésre, amikor a helyzet úgy kívánja. Ezért a fáradságos és áldozatos munkáért 

köszönet és tisztelet illeti meg a tanárkollégákat, minden jelenlegi és volt növendéket! Ezt 

a fúvószenekart megteremteni, létrehozni – szerény lehetıségeink tükrében – hatalmas 

feladat volt. Azonban a már meglévı értékeket szinten tartani, megırizni, 

továbbfejleszteni legalább olyan nehéz, ha nem nehezebb. 

Az iskola másik büszkesége az 1998-ban Nagy Izabella vezetésével megalakult vonós 

kamarazenekar, mely az utóbbi években egyre szebb eredményeket tud felmutatni. 

Rendszeres résztvevıi Nagykáta kulturális, zenei életének; méltán aratva mindig nagy 

sikert a hallgatóság soraiban. 

Az iskolában kamarakórus is mőködik, melynek eredményes, sikeres vezetésében 

Ferencz Károlyné tanárnı szerzett elévülhetetlen érdemeket. A kórus évek óta rendszeres 

résztvevıje a Monori Mővelıdési Központ által szervezett és rendezett Ki Mit Tud?-nak; 

eddig mindig elsı helyezést értek el kategóriájukban. 

Albertirsai együttes: 

Fúvószenekar. Fontos szerepet tölt be a tagintézmény és város zenei életében. Az 

utánpótlás kinevelése a fúvós tanszak egyik legfontosabb feladata. Az együttes vezetı 

tanára: Török József. 

Monori együttes: 

Tücsök Zenekar: Szinte az iskola megalakulása óta kezdettıl fogva mőködik a 

tagintézmény Tücsök zenekara, mely az eltelt hosszú évek alatt sok dicsıséget szerzett az 

iskolának. A mőködtetése továbbra is kiemelten fontos feladat. 

A fent említett együtteseknél külön meg kell említenünk az együttesek speciális 

összetételébıl adódó feladatokat, amelyek a vezetıktıl igen komoly, áldozatos munkát 

igényelnek. A ceglédi iskolánál a mővek hangszerelése Volter Kálmán tanár úr személyében 

megoldott. Anyagiakat csak elvétve tudunk biztosítani. Ezt a kérdést is meg kell oldani. 

Ugyancsak probléma az együttesek utaztatása is. Ezen a területen tovább élünk a pályázati 

lehetıségekkel. 

Az új tanterv adta lehetıségekbıl adódóan az eddig is mőködı tanszakaink mellett 

megpróbáljuk biztosítani a zeneelmélet, a zenetörténet, a kamarazene tanszakok mőködtetését 

is. Az alkalmilag szervezıdött kamaracsoportoknak a Pest Megyei Kamarazenei versenyen 

mindig nagy sikerük van. Szorgalmazzuk növendékeink körében a kórusok munkájában való 

részvételt. 

–19–

A M ŐVÉ S Z I T E HE T SÉ G KIBONTAKOZT ATÁSÁT 

S E G Í T İ T E VÉ KENYSÉG 

Az alapfokú zeneiskolák, de általában a mővészeti iskolák eleve tehetséggondozó 

intézmények. A zenei tehetség felismerése számos tényezın alapul. Objektíven mérhetı 

elemei: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás- és formaérzék, mely rendszerint magasabb 

szintő asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban 

nem elegendı a magas szintő teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterı, 

türelem és gondos gyakorlás szükséges. 

A zeneiskolai képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvetı adottságok, 

képességek szintjét (hallás, ritmusérzék, értelmi fejlettség). A helyesen végzett korai 

fejlesztéssel (szolfézs elıképzı, hangszeres elıképzı), melyet az érvényes szabályok miatt 

csak korlátozott mértékben tudunk végezni, csökkenthetık ezek a hátrányok. A korai 

fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelıen ismerhetjük meg a 

gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetıségét. Így a kiválasztásra és a 

korrekcióra is jobb, több lehetıség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. 

A tehetséggondozás érdekében emelt szintő "B tagozatos" képzést nyújtunk azoknak a 

növendékeknek, akik képességük, elımenetelük alapján hivatásos képzésre alkalmasak. 

Részükre "B" tagozatos szolfézscsoportot indítunk. Biztosítjuk, hogy versenyekre 

készülhessenek. A felvételi elıfelvételikre, vizsgákra a tanár, szükség esetén a zongorakísérı 

is elutazik a tanulókkal. Rendszeres fellépéseket szervezünk részükre, hogy a szükséges rutint 

megszerezzék. Zenei táborokba, kurzusokra küldjük ıket. 

"A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetıséget lehet teremteni, ahol a tehetség 

kibontakozhat, kialakulhat..." /Neuhaus/ A tehetség összetett, komplex képesség, a 

személyiség alapvetı, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, alig 

mérhetı. Mindenképpen értékjelzı, amelynek kutatása, felfedezése, gondozása a zeneiskola 

alapvetı feladata. A zenei tehetség már a tanulás elıtti korban jelentkezik. A gyermek figyel a 

zenére, ritmikusan mozog, még csak ösztönszerően ugyan, a zene hallatára feltétlenül táncol, 

próbálkozik az énekléssel, kis rávezetéssel tisztán intonál. E megfigyelések után is csak 

hozzávetıleges képet kaphatunk a gyermek zenei tehetségérıl. Igazán csak a zenetanulás 

folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, rátermettsége. Igen fontos, hogy minél 

hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tőnı gyerekek. 

A fıtárgy (hangszer, ének, elmélet) kiválasztása a tanulók és a szülık részérıl sok szubjektív 

elemet tartalmaz. Ez nem mindig találkozik a fizikai és szellemi adottságokkal. A 

tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetıséget teremtsen a tanulók számára a fıtárgyi 

korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, ami a legmegfelelıbbnek tőnik a 

személyiség fejlıdése, a zenetanulás eredményessége szempontjából. 

A kibontakoztatást segítı feladatok: 

− elsıként a jól kipróbált képességvizsgálat a felvételi alkalmával, 

− a tanulónak való tanszak, hangszer megválasztása, 

− kitartó munkára, összpontosításra való szoktatás, 

− a zenemővek széles skálájának, stílusának, karakterének hangulatának megismertetése és 

− ezek közül a tanuló "sajátját" megtalálni, 

–20–

− saját hangszerirodalmának élményszerő megismertetése, 

− társas zenélésre, improvizálásra való ösztönzés, 

− "B” tagozatos követelménynek való megfeleltetés, 

− ösztönözzük a szülıket jó hangszer vásárlására, 

− versenyekkel, koncertekkel kontrollálni a megfelelı haladást, 

− zenei továbbtanulás esetén fontos a mielıbbi kapcsolatfelvétel a szakközépiskolákkal. 

Az önkéntesség elve a zenetanulásban úgy érvényesül, hogy a zenei élmény eléréséhez az 

egyéni adottságok, a tehetség fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban 

foglaltakat a pedagógiai folyamatban résztvevıknek vállalniuk kell. Ennek érdekében az „A” 

tagozaton is értékelés tükrözi (érdemjegy, szorgalom értékelés) az egyéni teljesítmény és 

elımenetel különbözıség. 

A tehetséggondozás érdekében emelt szintő képzést kap a "B" tagozaton, ahol heti 30 

perccel több idıben taníthatjuk. Ez az idı vajmi kevés a többletfeladatok maradéktalan 

elvégzésére (több és nehezebb anyag végzése, magasabb zenei követelmény, az átlagosnál 

több szereplés az átlagosnál jobb színvonalon, az állóképesség megszerzése, új darabok 

tanulása, versenyeken való jelenlét stb.). Aki minderre vállalkozik és energiáit tudja 

összpontosítani, annak feltehetjük a kérdést, szeretnél-e muzsikus lenni? „B” tagozatos tanuló 

lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével és szorgalmával 

igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelı szintő tananyag tudásával ad 

számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért. 

A „B” tagozatról az „A”-ra visszaléphet az a tanuló, aki a számára elıírt minimális 

követelményeknek nem kíván, vagy nem tud megfelelni. Ez történhet kérelem alapján (szülı, 

tanuló), vagy a tanszaki munkaközösség javaslatára. A „B” tagozatra történı besorolást és 

ennek változásait a tanszakvezetı elıkészítı munkája alapján az igazgató hagyja jóvá. 

F e l k é s z í t é s f e l s ı b b z e n e i t a n u l m á n y o k r a 

Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló zenei pályára 

szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket biztosítja: 

– szolfézs, zeneelméleti felkészítés a felvételit megelızı években, 

– a felvételizı rendszeres meghallgatása, szükség esetén szaktanácsadó 

bevonása, 

– otthoni gyakorlás további segítése, 

– elızetes meghallgatásokra való felkészítés. 

T a n u l á s i k u d a r c n a k k i t e t t t a n u l ó k f e l z á r k ó z t a t á s á n a k 

s e g í t é s e 

Programunk alapvetı céljainak megvalósításához /az önismeret, a kapcsolat teremtési 

képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb./ 

elengedhetetlenül szükséges a szülıkkel való egyéni kapcsolattartás, együttmőködés. Szükség 

van a szülıi segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat a kellı idıben felismerjük és 

együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó 

kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes nevelés csak a pedagógus-tanuló-szülı 

hármas együttmőködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a 

tanulók, akik átlagos, vagy szerényebb képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények 

elvárható szintő teljesítése mellett örömmel és felelısséggel vegyenek részt a mővészeti 

nevelésben. 

–21–

P e d a g ó g u s é s s z ü l ı e g y ü t tm ő k ö d é s e 

A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülık jogait és kötelességeit, de ezek a 

keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a 

szülıkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülık ránk bízott 

gyermekeik mővészeti nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktıl függetlenül. 

Ennek eszközei lehetnek: 

− Órai bejegyzés az ellenırzıbe, melyet a szülıknek láttamoznia kell. 

− Hasznos a rendszeres zenés szülıértekezlet. 

− Tájékoztatás az iskola fontos mővészeti, valamint zenepedagógiai eseményeirıl, 

koncertekrıl, más rendezvényeirıl. 

− Lehetıség szerinti családlátogatás. 

P e d a g ó g u s é s t a n u l ó e g y ü t t m ő k ö d é s e 

Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét, hogy a tanulók különbözı képességeinek az 

megfeleljen. Ezáltal megelızhetı a kudarcélémény kialakulása. 

A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelıen kell alakítani a tartalmi 

elvárásokat, a fejlıdés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, idıpontját. Ugyanakkor 

a pedagógus akkor végzi felelısséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülı 

figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és 

iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a mővészeti nevelésnek a szereplés, 

melyre a felkészítést különösen körültekintıen, annak minden mozzanatára figyelemmel kell 

kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. 

A pedagógus felelıssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként 

mutatkozó megfelelı alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülı számára úgy jelezze, 

hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. 

S z ü l ı é s t a n u l ó o t t h o n i e g y ü t t m ő k ö d é s e 

A szülık jelentıs része – bár sokan tanultak zenét – nem képzett muzsikus. A pedagógusnak 

fel kell készítenie a szülıt arra, hogy a zenetanulás során nélkülözhetetlen mindennapos 

otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenırizni. Fontos eszköz ehhez a 

zeneiskolai ellenırzı, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni 

felkészülés jól nyomon követhetı. 

A táncmővészet esetében figyelje, hogy gyermeke az órákat pontosan látogatja-e, valamint 

kísérje figyelemmel mozgáskúltúrájának fejlıdését a tánctanulás során. Ehhez a növendék 

tanára segítséget nyújt. 

–22–

S z ü l ı k k e l v a l ó k a p c s o l a t t a r t á s m ó d j a , a s z ü l ı , a t a n u l ó , a 

p e d a g ó g u s e g y ü t t m ő k ö d é s é n e k f o rm á i , 

t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k l e h e t ı s é g e i 

– Fogadóóra az éves munkatervek alapján. 

– Növendékhangversenyek alkalmával. 

– Rendezvényekrıl történı értesítés. 

– Szükség esetén egyéni beszélgetés. 

– Rendszeres értesítés a tájékoztató füzeten keresztül, személyes tanácsadás a tanuló 

elımenetelérıl és a feladatokról. 

– Szülı munkaközösség rendszeres tájékoztatása. 

– A szülıknek véleményezési joguk van a munkatervvel és a gyerekeket érintı kérdésekkel 

kapcsolatban. 

– Az iskola faliújságján rendszeresen tájékoztatjuk a szülıket, a növendékeket az iskolában 

zajló eseményekrıl, növendékeink tanulmányi versenyen elért sikereirıl. 

– A helyi sajtóban, televízióban tájékoztatjuk a város lakóit a zeneiskolai rendezvényekrıl. 

– Tájékoztatjuk a szülıket az eladó hangszerekrıl, a gyakorlási lehetıségekrıl a faliújságon 

keresztül illetve szaktanáraink segítségével. Régi és új hangszer vásárlásához a szülık 

igénybe vehetik tanáraink segítségét (tanácsadás). 

– Rendezvényeink szervezésébe a szülıket minél szélesebb körben szeretnénk 

bevonni, hogy rajtuk keresztül a város intézményeivel, cégeivel, patronálóival 

egymást segítı, partneri kapcsolat alakulhasson ki. 

– A jövıben még több nyílt órával szeretnénk erısíteni a szülı-pedagógus-gyermek 

kapcsolatot, ezzel is elısegítve az otthoni gyakorlást. 

– A szülıknek érezniük kell, hogy a gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz 

tulajdonságaival együtt. 

– A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülı nevelési 

problémájának megoldásához tanácsot tudjon adni. 

– Elsısorban biztató, dicsérı szándékúak legyünk, ne elmarasztalóak. 

– Kölcsönös bizalmat és tapintatot kell egymással kiépíteni. 

– Mindenkor partnert kell keresni a szülıben. 

– Mindenkitıl lehetıleg olyat kérjünk, ami érdeklıdésének, személyiségének, 

foglalkozásának megfelel! 

– Egyetlen segítség, javaslat felett sem szabad elsiklani. Meg kell találni azok 

felhasználásának a helyét, idejét, módját. 

A g y e r m e k - é s i f j ú s á g v é d e lm i f e l a d a t o k 

Tanulóink a legkülönfélébb iskolákból érkeznek hozzánk. (Nagyobb részt általános- és 

középiskolások, de fıiskolai és egyetemi hallgató is elıfordul.) Ezekben az iskolákban 

kötelezı az ifjúságvédelmi felelıs alkalmazása, míg a mővészeti iskolákban ilyen szakember 

felvétele alól a jogszabály felmentést ad. 

Ifjúságvédelmi feladatainkat oly módon látjuk el, hogy az illeszkedjék a közismereti iskolák 

rendjéhez. 

– Probléma, konfliktus megjelenése esetén elıször a nevelıtestületen belül keressük 

a megoldást. 

– Bevonjuk a szülıket a probléma feltárásába és annak megoldásába. 

– Kapcsolatot építünk a tanulók közismereti iskolájával (osztályfınököt, vezetıket). 

–23–

Az iskola területén tilos a dohányzás, az alkohol, a drog behozatala, terjesztése és fogyasztása. 

Aki a fentiek fogyasztására, ezek hatása alatt álló személynek az iskola épületében való 

tartózkodásra utaló jeleket tapasztal, azonnal köteles jelezni az igazgatónak és helyettesének 

vagy bármely mővészeti iskolánkban jelenlévı munkatársnak. 

A s z o c i á l i s a n h á t r á n y o s h e l y z e t ő t a n u l ó k s e g í t é s e 

Mivel napjainkban egyre inkább szőkül a térítésmentes oktatás lehetısége, különösen a nem 

kötelezı jellegő iskolákban, így megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a 

szociálisan nehéz helyzetben lévı gyermekek tanulmányainak segítésében. A támogatások 

formái a következık: 

– erkölcsi támogatás, szereplésekhez, sikerélményhez juttatás, 

– térítési díj mérséklése, 

– anyagilag hátrányos helyzető tanulóink a nyári táborozás alkalmával 

lehetıség szerint díjkedvezményben részesülhetnek, 

– hangszerkölcsönzés. 

Figyelembe vesszük az idevonatkozó Uniós elvárásokat. 

E s é l y e g y e n l ı s é g i f e l a d a t o k m e g t e r em t é s e a m ő v é s z e t - 

o k t a t á s b a n 

1. Bevezetés: 

Az 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvérıl, az 1993. évi LXXIX. törvény 

a közoktatásról, valamint a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az 

esélyegyenlıség elımozdításáról, figyelembe véve az adatvédelemre, az európai uniós és más 

nemzetközi egyezményekre vonatkozó megállapodásokat.Az esélyegyenlıség megteremtése 

és fenntartása érdekében az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény pedagógiai 

programja az alábbi szabályozással egészül ki: 

2. Célok, elvek: 

A szabályozás célja a fenti jogszabályokban, egyezményekben foglaltak betartásának és 

betartatásának elımozdítása, elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı 

méltóságú személyként élhessen. 

A foglalkoztatás, ill. a tanulmányok során semmilyen korú, nemő, nemzetiségő, családi 

vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. 

Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erısítése. 

A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezı egyenlıtlenséget, ezért méltányos 

és rugalmas intézkedéseket dolgozunk ki, amely elısegíti a foglalkoztatottak és a tanulók 

pozíciójának javulását, megırzését. 

–24–

Az Erkel Ferenc AMI nevelıtestülete és valamennyi alkalmazottja elkötelezett az 

intézmény esélyegyenlıségi elvei mellett. Az egyenlı bánásmód elveinek tiszteletben 

tartása és az esélyegyenlıség elısegítése érdekében támogatja azokat az intézkedéseket, 

melyet a nevelıtestület, a szülıi és diák-önkormányzati szervezet véleményének 

meghallgatásával hoznak. 

A tanulók felvételénél, tanításuk során, a jelen pedagógiai program keretei között 

alkalmazza a tanulók által meghatározott képzés során a gyakorlatban az egyenlı esélyek 

biztosításának elvét, nemre, életkorra, származásra, a képességek különbözıségére való 

tekintet nélkül. Az esélyegyenlıség biztosítása nem korlátozhatja a tanuló közösség 

egészének, vagy másik tanulónak az esélyegyenlıség keretei között érvényre jutó hasonló 

jogait. 

3. Az esélyegyenlıség megteremtése a pedagógusok, pedagógiai munkát segítık és 

a mőködtetést biztosító alkalmazottak (együtt: alkalmazotti közösség) számára: 

Az intézmény vezetése kötelezettséget vállal annak érdekében, hogy a nık, a 40 év feletti 

munkavállalók, roma, vagy más nemzetiségi identitású, ill. fogyatékkal élık, valamint a 

családos munkavállalók esélyegyenlıségének elısegítése érdekében arra, hogy támogató 

intézkedéseket hoz, különösen a bérezés, szakmai elımenetel, képzés, 

munkakörülmények, a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos 

kedvezmények terén. 

Az intézményvezetés elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megelızi és 

megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed az 

alkalmazásra, a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és 

egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb 

foglalkoztatással összefüggı esetekre. 

Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemő, különösen koruk, nemük, családi 

állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük és 

munkavállalói érdekvédelmi tevékenységük miatti diszkrimináció megelızésére. 

Ez alól kivételt csak a foglalkoztatás jellegébıl, vagy természetébıl egyértelmően 

következı, szükséges megkülönböztetés esetei képeznek, a Magyar Köztársaság 

Alkotmánya és további jogszabályainak figyelembe vétele mellett. 

Az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében pozitív diszkrimináció alkalmazható az alábbi 

elvek szerint: 

– A több gyermeket nevelı szülık támogatása érdekében a lehetıségek figyelembe 

vételével a munkáltató biztosítja a gyermekek gondozásának megfelelı idıbeosztást. Ezt az 

elvet alkalmazza a kisgyermeket egyedül nevelı és az egyedülálló szülık támogatása 

érdekében is. 

– A csökkent munkaképességő dolgozók munkavégzését segítjük, biztosítjuk számukra a 

megfelelı munkakörülményeket, a megfelelı idıbeosztást. 

– A negyven év felett állók esetében azonos feltételek mellett biztosítjuk a 

továbbképzésben, önképzésben való részvételt. 

– Az ötven év feletti munkavállalók esetében is támogatjuk az ismeretek bıvítését, egyebek 

mellett a számítógépes tudás, ill. a nyelvtudás, és további korszerő ismeret megszerzését. 

–25–

A megkülönböztetés tilalma, az egyenlı bánásmód elve nem alkalmas az összes létezı 

egyenlıtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. 

Ezért olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedésekre van szükség, amelyek elısegítik az 

érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását, az e téren elért eredmények megırzését. 

4. Az esélyegyenlıség megteremtése a tanulók számára: 

Az oktatás kulcsfontosságú eszköz a sokszínőség megismertetése és más kultúrák 

nagyobb mértékő megértése céljából, a mobilitás, csereprogramok, az ismeretek, 

képességek és a legjobb társadalmi gyakorlatok alkalmazásának elısegítése céljából. 

Különösen gazdag eszköztár áll rendelkezésünkre a zeneoktatás terén, melyet a fenti 

célok elérése érdekében alkalmazunk. 

Tanítványaink számára egyenlı esélyt biztosítunk a nevelési-oktatási programokhoz való 

hozzáférés, az abban való részvétel, a vizsgákra való jelentkezés és a képzés 

sajátosságaiból fakadó mővészi elıadásokon való megjelenés során. 

Programjainkban biztosítjuk a kultúrák sokszínő, többoldalú közvetítését. Ezáltal is 

elısegítjük a különbözı kulturális identitással rendelkezı fiatalok sokszínőségbıl fakadó 

különbözıségeinek elfogadását, harmonikus együttélését, az eltérı kulturális örökségnek 

és értékeknek a megismerését és megismertetését. 

Az egyenlı bánásmód alkalmazása során lehetıséget biztosítunk a tanulók és szüleik 

számára a jelen szabályozás, valamint az intézmény további szabályozásainak (pl.: 

Házirend) keretei között, hogy az egyenlı bánásmód alkalmazása során, amennyiben 

hátrányos megkülönböztetés érné ıket, panasszal élhessenek, s ennek orvoslására 

minden, a hatályos jogszabályokban és intézményünk szabályozásában lefektetett 

jogukkal éljenek. 

Az egyenlı bánásmód megsértésének vélelme esetén a panaszt írásban, az igazgatóhoz 

kell benyújtani, aki a közoktatásról szóló törvény és további, vonatkozó jogszabályok 

keretei között vizsgálja ki azt, ad érdemi választ, hozza meg intézkedését. 

5. Az esélyegyenlıség megteremtése során arra törekszünk, hogy intézményünk 

valamennyi programjában, a napi gyakorlatban jelenjen meg minden olyan szabályozás, 

intézkedés, cselekvés, amely az esélyegyenlıséget az alapvetı emberi jogoknak megfelelıen, 

a közösség együttélése, közös feladatvégzésének keretei között segíti elı. Ezáltal kívánjuk az 

esélyegyenlıség megteremtését elvi kérdésbıl napi gyakorlattá tenni. 

E g é s z s é g n e v e l é s a z i n t é z m é n y b e n 

Az egészségnevelés terén az iskolának sajátosságából adódóan a helyes légzéstechnika és a 

megfelelı testtartás kialakításában van fontos feladata. A zenetanítás jellegébıl adódóan 

törekszünk a tanulók testi-lelki harmóniájának megteremtésére. A táncmővészet egészséges, 

jó tartású, jó mozgású tanulókat nevel, fejlesztve a növendékek testi-lelki állóképességét 

egyaránt. 

–26–

Versenyek, fesztiválo k, ta lá lko zó k p e d ag óg ia i 

fu n kciója 

A zenei szaktárgyi versenyeket három évenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási 

Minisztérium. Ennek megfelelıen a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves 

ciklusokhoz. 

A zenei pályára készülı tanuló részvétele a versenyeken mindenképpen kívánatos. A 

versenyek elıkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél 

nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói 

elıtt rendezünk tanszaki meghallgatásokat, háziversenyt. Majd ezt követıen választjuk ki 

azokat a tanulókat, akik a területi, megyei válogatókra eljuthatnak. 

A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A 

legkiválóbbaknál (országos döntıbe jutottaknál, helyezetteknél) jóval szélesebb rétegre 

terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit. 

A rendezvények – különönösképpen az országos szint – módot adnak a 

legtehetségesebbek „kiugrására”, megismerésükre, pályájuk féltı gondossággal való 

figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére 

teremtenek nagyszerő lehetıséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, 

kiemelésén túl lehetıség nyílik a zenei pályán való eredményes elırehaladásuk segítésére. 

A rendezvény haszna, hogy a tanulókat fokozott teljesítményre serkenti, megerısíti azt a 

tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhetı el, hogy a zenetanulást nehezítı 

tényezık (kevés szabadidı, a hangszer minısége, a felkészülés körülményei stb.) 

leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen 

nyereség. 

A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha 

közönség elıtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy 

fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja. 

A fesztiválok, találkozók – amelyek sokszor a kamarazenélés színterei – a szakma 

legalapvetıbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a tiszta intonációt, a ritmikai fegyelmet, 

az együttjátszás követelményeit, a zenei megformálást, a helyes hangzásarányok 

megvalósítását, nem utolsósorban a muzsikálás örömének megismerését. 

Az országos zenei rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egy-egy 

hangszer vagy „mőfaj” pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között 

megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitőzésére. A felkészítı és 

érdeklıdı tanárok részére tehát továbbképzéssel felérı szakmai értékelés, a látottak és 

hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetıség. Már az 

országos fórumot megelızı válogatók során az adott zenei intézmény, megye tennivalóit 

meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület eredményeire, gondjaira. 

A zenei versenyeken, fesztiválokon való részvétel illetve rendezés mind-mind 

finanszírozási gondokat vet fel. Törekszünk az anyagiakat fenntartói, pályázati illetve 

egyéb támogatásból biztosítani. 

Az utóbbi években rendszeresen elnyertük az országos szolfézs, gitár, zongora versenyek 

regionális válogatóinak rendezési jogát. Hagyományteremtı szándékkal több alkalommal 

rendeztünk Pest megye zeneiskolásai számára fuvolaversenyt, kamarazenei versenyt. 

–27–

Pedagógusok képzése, továbbképzése 

Pedagógiai programunk figyelembevételével (már a tervezés idıszakában) készítettük el rövid 

és hosszú távú továbbképzési tervünket. A második továbbképzési szakasz (2003. szeptember 

1-tıl 2008. augusztus 31.) továbbképzési és beiskolázási tervét a 2004. január 15-i 

értekezleten a nevelıtestület egyhangúlag elfogadta. A tagintézmények és telephelyek 

továbbképzési és beiskolázási tervét a 2009/2010-es tanévtıl egységesen kidolgozzuk. 

A pedagógusoknak hétévenként kell teljesíteni a továbbképzési elıírásokat. (Közoktatási 

Törvény 19.§ 8. bek.) 

A fenntartónak – együttmőködve a munkáltatóval – biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon 

az az anyagi fedezet, ami a továbbképzési terv megvalósulásához szükséges. Az e célra 

fordítható összeg az adott évben érvényes továbbképzési normatívától függ. Pedagógusaink 

képzéséhez, továbbképzéséhez az állami normatíván felül pályázaton nyert összegekkel is 

igyekszünk hozzájárulni. 

Pedagógusok elismerése 

Az iskola vezetése lehetıség szerint kitüntetésre javasolja a munkájuk alapján arra érdemes 

pedagógusokat. A pedagógus munka elismerésére a központi keretbıl megállapított kiemelt 

munkavégzésért járó összegbıl van lehetıség. Tartósan kiemelkedı munkavégzésért járó 

magas jutalmazási forma lehet az Arany Katedra díj, a Városi Pedagógiai díj, Németh László 

díj, Pest Megye Szolgálatáért díj, Lajtha László díj. 

Intézményünk szakszervezeti érdekvédelmét a Zene- és Táncmővészek Szakszervezete 

látja el. 

–28–

HELYI TANTERV 

–29–

Az intézményben tanított tárgyak, kötelezı és 

választható tanórai foglalkozások és ezek óraszámai 

mővészeti áganként 

A táncmővészeti ág (Albertirsai tagintézményben) 

Feladatai: 

− A tánc iránt érdeklıdı tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, nevelés az 

egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra. 

− Járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyerekek személyisége nyitottá váljon a közösségi 

alkotótevékenységek és általában a mővészetek iránt. 

− Fejlessze mozgáskultúrájukat, fizikai állóképességüket, ritmusérzéküket, hallásukat, tér- 

és formaérzéküket. 

− Kiemelt feladata a táncmővészeti alapismeretek átadása. 

− Fordítson figyelmet a színpadi megjelenítésre, a növendék életkori sajátosságaihoz, 

tánctechnikai tudásukhoz, stílusismeretéhez alkalmazkodó koreográfiák betanítására. 

− Adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív 

megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket. 

− Idıtálló értékek közvetítése révén járuljon hozzá a diákok ízlésének, kritikai érzékének 

fejlesztéséhez. 

− Irányítsa a tehetséges növendékeket hivatásos pályára, a továbbképzı osztályainak 

folytatására, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. 

− 

A tá n c m őv és zeti képzé s s truktú rá ja 

A képzés ideje: 12 év, az évfolyamok száma: 12 évfolyam 

A képzés tanszakai: társastánc 

A társastánc tanszak tantárgyai: 

Kötelezı tantárgyak 

- Társastánc: heti óraszám 1. évf. 4 óra 

2.-4., 6., 9.-10. évf. 3 óra 

5., 7.-8. évf. 2-3 óra 

- Gyermektánc: heti óraszám elıképzı 1.-2. évf. 3 óra 

- Klasszikus balett: heti óraszám 2.-6. évf. 1 óra 

- Történelmi társastánc: heti óraszám 7.-10. évf. 1 óra 

- Viselkedéskultúra: heti óraszám 5. évf. 1 óra 

- Tánctörténet: heti óraszám 7.-8. évf. 1 óra 

Szabadon választható tantárgy: 

- A tanszak bármely tantárgya 

Heti óraszám: 1.-4., 6., 9.-10. évf. 2 óra 

5., 7.- 8. évf. 1 óra 

–30–

Óratervi háló 

Évfolyamok 

ELİKÉPZİ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZİ 

Tantárgy 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Társastánc 4 3 3 3 2-3 3 2-3 2-3 3 3 

Gyermektánc 2 2 

Klasszikus balett 1 1 1 1 1 

Történelmi t. t. 1 1 1 1 

Viselkedés kult. 1 

Tánctörténet 1 1 

Szab. vál. tant. 2 2 2 2 1 2 1 1 2 2 

Összesen 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 

A zenemővészeti ág 

Feladatai: 

− A hangszeres, vokális zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. 

− Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek 

amatır muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban. 

− Az iskola adjon rendszerezett zenei ismereteket. 

− Tanítsa meg a tanulót a zenei írásra és olvasásra. 

− Vezesse rá a zene logikájára, formai összefüggéseire. 

− Ismertesse meg a fıbb zenei stílusok sajátosságaival, a zenetörténeti összefüggéseivel. 

− Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelı, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı 

mővek olvasására. 

− Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. 

− Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket 

a dinamika és a hangszín különbségeire. 

− Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára. 

− Értékes zenei anyag tanításával, korszerő, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan 

érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos 

szükségletükké váljék. 

− Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és 

képességeiknek megfelelı zenei anyagot kottahően, stílusosan, a zenei összefüggéseket 

visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezıen szólaltassák meg. 

− Neveljen az értékes zene szeretetére. 

− Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny és operalátogatásra, a zenei élet eseményei 

iránti érdeklıdésre, de mindenekelıtt aktív társas muzsikálásra. 

− Mőködjék együtt más intézményekkel a kulturális és mővelıdési feladatok ellátásában. 

− Támogassa az amatır zenekarok és kamaraegyüttesek mőködését, legyen nyitott az 

értékes könnyőzenére. 

–31–

A zenei képzé s s truktú rá ja, óraterve, ta nt á r gyai 

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, oboa, fagott, vadászkürt, trombita, harsona 

(tenor, bariton), tuba, szaxofon, ütı, gitár, zongora, hegedő, brácsa 

gordonka, nagybıgı, szintetizátor. 

Vokális tanszak: a magánének. 

Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom. 

Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus. 

Egyéb tanszak: kamarazene. 

Képzési idı: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az elıképzı, alapfok és 

továbbképzı évfolyamait. A képzési idı elsı számjegye az elméleti és egyéb 

elıtanulmányokat jelöli.) 

„A” tagozaton 

2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütı, gitár, zongora, hegedő, gordonka) 

2+ 8 évfolyam (kürt, harsona, tuba, nagybıgı, klarinét, oboa, fagott) 

2+ 6 évfolyam (szaxofon, brácsa) 

2+ 6 évfolyam (magánének) 

„B” tagozaton 

A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett elıtanulmányokat jelentik. „B” 

tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. 

(3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütı, gitár, zongora, hegedő, gordonka) 

(3)+7 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba, nagybıgı, oboa, fagott) 

(3)+5 évfolyam (szaxofon, brácsa) 

(2)+5 évfolyam (magánének) 

Elméleti és egyéb fıtanszakok: 


2+10 évfolyam (szolfézs) 

2+ 6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 

4 évfolyam (kamarazene) 


(5)+7 évfolyam (szolfézs fıtanszak) 

–32–

Ó r a t e r v 

Tantárgy 

Elıképzı 

Évfolyamok 

Alapfok Továbbképzı 

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 

Fıtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 

Kötelezı vagy kötelezıen 

választható tárgy 

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 

Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 

Összesen 2–6 2–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. 

Az elıképzıt a növendékeknek nem kötelezı elvégeznie. 

Fıtárgy: hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok 

(csoportos). 

Kötelezı tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelıen). 

Kötelezıen választható tárgy: 

– elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom. 

– gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. 

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második 

hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene. 

(Zenei ismeret: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom.) 

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora,) és magánének fıtárgyhoz 

szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. 

–33–

A ta n í tá s i órák s zá m á r a és képzési idejére 

v o n a t ko zó rendelke zé s e k 

„A” és ”B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok 

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendı. 

Fıtárgy: „A” tagozaton minimum 2×30 perc (egyéni) vagy min. 2×45 perc (csoportos) 

„B” tagozaton minimum 2×45 perc. 

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: 

„A” tagozaton (minimum) 

1. évfolyamig 5 perc 

2-3. évfolyamon 10 perc 

4. évfolyamtól 15 perc 

„B” tagozaton (minimum) 




Kötelezı tárgy: a képzési idı minimum 2×45 perc 

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 

„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig 


„A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1×45 perc 

Választható tárgy: az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás 

„B” tagozaton elmélet: minimum 1×45 perc 

gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos) vagy minimum 

1×30 perc (egyéni) 

Hangszeres elıkészítı: egyéni: 2×30 perc 

Kamarazene: minimum 1×45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak 

megfelelıen: 2-8 fı, max. 15 fı. 

Zenekar, kórus: minimum 2×45 perc 

Kötelezı zongora: minimum 1×30 perc 

–34–

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok 

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendı. 

Fıtárgy: „A” tagozaton minimum 2×30 perc (egyéni) vagy min. 2×45 perc (csoportos) 

„B” tagozaton minimum 2×45 perc 

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: 

Hangszeres tanszakon: 


1. évfolyamig 5 perc 

2. évfolyam 10 perc 






Magánének tanszakon: 

„A” tagozaton minimum 20 perc 

„B” tagozaton minimum 30 perc 

Kötelezı tárgy: a képzési idı minimum 2×45 perc 


„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig 


„A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1×45 perc 

Választható tárgy: az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás 

„B” tagozaton elmélet: minimum 1×45 perc 

gyakorlat: minimum 1×45 perc (csoportos) vagy minimum 

1×30 perc (egyéni) 

Hangszeres elıkészítı: egyéni: 2×30 perc 

Kamarazene: minimum 1×45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak 

megfelelıen 2-8 fı, max. 15 fı. 

Zenekar, kórus: minimum 2×45 perc 

Kötelezı zongora: minimum 1×30 perc 

–35–

Ek+Alapfok+Tk. 

évfolyamok 

A C E G L É D I E R K E L F E R E N C A L A P F O K Ú M Ő V É S Z E T O K T A T Á S I I N T É Z M É N Y 

Ó R A T E R V I H Á L Ó J A 

fıtárgy óraszáma Korrepetíció 

–36– 

Kötelezı tárgy 

(szolfézs) 

K ö t . v á l . A * * 

A B A B A B órasz. évf. órasz.(min.) 

Választható tárgy 

elmélet zong.más hg. 

2+6+4 furulya 2×30’ 2×45’ 

Ek. 1.o. 5’ 

2-3.o. 10’ 

1-2.o. 10’ 

3-4.o. 15’ 

4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ 

1 v. 2 ×45’ 

(csoportos) 

1×30’ 

(egyéni) 

2+6+4 fuvola 2×30’ 2×45’ 4- o. 15’ 5-o. 20’ 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+4+4 

2+4+2 

2+4+4 

klarinét, 

oboa, fagott 

szaxofon* 

kürt 

2×30’ 

2×30’ 

2×30’ 

2×45’ 

2×45’ 

2×45’ 

Ek. 1.o. 5’ 

2.o.10’ 

3- o. 15’ 

1.o. 10’ 

2.o. 15’ 

3- o. 20’ 

4-ig 

4-ig 

4-ig 

8-ig 

6-ig 

8-ig 

2×45’ 

2×45’ 

2×45’ 

5. 

5. 

5. 

Elm. 1×45’ 

Elm. 1×45’ 

Elm. 1×45’ 

ua. 

ua. 

ua. 

ua. 

ua. 

ua. 

2+6+4 trombita 2×30’ 2×45’ Mint a fuvola. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+4+4 

harsona, tenor és 

baritonkürt, tuba 

2×30’ 2×45’ 

Ek. 1.o. 5’ 

2.o. 10’ 

3- o. 15’ 

1.o. 10’ 

2.o. 15’ 

3- o. 20’ 

4-ig 8-ig 2×45’ 5. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+6+4 ütı 2×30’ 2×45’ Mint a fuvola. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+6+4 gitár 2×30’ 2×45’ Korrepetíció nincs. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+6+4 zongora 2×30’ 2×45’ Korrepetíció nincs. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+6+4 hegedő 2×30’ 2×45’ Mint a furulya. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

1.o. 5’ 1.o. 10’ 

2+4 brácsa 2×30’ 2×45’ 2.o. 10’ 2.o. 15’ 2-ig 6-ig 2×45’ 3. Elm. 1×45’ ua. ua. 

3- o. 15’ 3- o. 20’ 

2+6+4 gordonka 2×30’ 2×45’ Mint a furulya. 4-ig 10-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

4+4 nagybıgı 2×30’ 2×45’ Mint a kürt. 4-ig 8-ig 2×45’ 5. Elm. 1×45’ ua. ua. 

1+6 magánének 2×30’ 2×45’ Min. 20’ Min. 30’ 4-ig 6-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

2+6+4 

elektroakusztikus 

zeneoktatás 

2×30’ –– Korrepetíció nincs. 4-ig 6-ig 2×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

(2)+4+4 szolfézs 2×45’ 

csop. 

óra 

Min. 15’ zongora 1×45’ 5-6. Elm. 1×45’ ua. ua. 

4+4 zeneelmélet 2×45’ 

csop. 

óra 

Min. 15’ zongora 

Min. 

1×45’ 

5. Elm. 1×45’ ua. ua. 

4+4 zenetörténet 2×45’ 

csop. 

óra 

1×15’ zongora 1×45’ 5. Elm. 1×45’ ua. ua. 

–– kórus, zenekar –– –– –– –– –– –– 1-2×45’ ua. ua. 

4 kamarazene 2×45’ 

csop. 

óra 

Min. 15’ 

kötelezı 

hangszer 

1×30’ Tk. 1. Elm. 1×45’ ua. ua. 

Megjegyzés: 

* szaxofon „B” tagozat 5. évfolyamától kötelezı tárgy zongora. 

** „B” tagozaton is választható újabb tárgy az általános szabályok megtartásával.

Vonós tanszak 

Az egyes tanszakok fıbb jellemzıi és feladatai 

Hegedő: A minıségi munka mellett növelni kell a tanulólétszámot. A növendékek jogos 

igénye a kamaramuzsikálás. Ebben már eddig is példamutató a tanszak munkája. Törekszünk 

a szereplési lehetıségek minél szélesebb skáláját biztosítani. Újszerő kezdeményezés a teljes 

tanszakot átfogó bemutatók rendezése éves gyakorisággal. Bízunk abban, hogy Bartók-duó 

hangversenyünkkel hagyományt teremtünk. Kiemelkedıen fontos feladatunknak tartjuk a 

továbbképzéseken és rendszeres idıközönként belsı szakmai fórumokon való részvételt. A 

repertoár bıvítése céljából a kottaállomány folyamatos frissítése nélkülözhetetlen. 

A hangszerpark gondos kezelése és folyamatos karbantartása megoldott. 

Gordonka: Fı feladatunk a hangszer népszerősítése, a tanulólétszám stabilizálása. Kiemelt 

célunk a középiskolai korosztályt minél nagyobb számban megtartani. A kamaramuzsikálásra 

ösztönözzük tanulóinkat mind az intézményben, mind az utóbbi években a nyári zenei 

táborokban. Ez utóbbi kezdeményezésünket sajnos erısen befolyásolják anyagi lehetıségeink. 

Gordon: Az igényeknek megfelelıen a szakmai munka biztosítása. 

Zongora tanszak: 

Továbbra is iskolánk legnépesebb tanszaka. A korábbi évek túljelentkezéseivel szemben most 

a létszám éppen megfelelı, ellátása megoldott. 

Részben a demográfiai mutatók, részben a hangszer árának növekedése miatt az érdeklıdés 

más hangszerek felé nıtt meg, illetve ez magyarázza a jelenlegi létszám alakulását. 

Örvendetes viszont: ha a szülık anyagilag megtehetik, készek akár mechanikus, akár 

elektromos hangszer megvásárlására. 

A gyermekek képzése sokrétővé vált, sok az elvárás, így kevesebben tudják az emelt szintő 

követelménnyel járó „B” tagozatot vállalni. Mindig vannak azonban „B” tagozatos 

növendékeink, sıt olyanok is, akik a zenei pályát kívánják hivatásuknak választani. Ez a 

tanszak tanárainak pedagógiai munkáját, képzettségét és az iskola városban meglevı 

tekintélyét és népszerőségét fémjelzik. 

Hagyomány már nálunk országos versenyek, fesztiválok területi válogatóinak megrendezése. 

Az ezeken részt vett iskolák véleménye szerint magas színvonalúan folyt le. Büszkék 

vagyunk az eredményeinkre, hiszen az ilyen jellegő rendezvényekrıl növendékeink minden 

esetben eljutottak egészen a döntıkig, ahonnan díjakkal, szép elismerésekkel tértek haza. Az 

elmúlt két évben a tanszak iskolán belüli helyi versennyel is gazdagította a zenei események 

sorát. Jelentıségét mutatja, hogy egy, a városi tanulmányi versenyeket szponzoráló cég e 

verseny támogatását is felvállalta. 

–37–

A tanszak tanárai változatos anyaggal, a zeneirodalom minél teljesebb megismertetésével, 

technikai fejlesztéssel, a minıség növelésével kívánják a zene rangját, helyét megtartani a 

személyiségfejlesztés egészében. 

Célunk továbbra is a felhíguló világban az értékeset, a klasszikust képviselni, népszerősíteni 

minél szélesebb körben gyermekeknek és szüleiknek egyaránt. Erre kiválóan alkalmasak a 

növendékhangversenyek is, melyek igen színesek, ötletesek és kihasználják az iskola 

hangversenytermében lévı két zongora adta lehetıségeket is. 

A tárgyi feltételek, kotta ellátottság jó. A hangszerek karbantartását a ceglédi iskolában P. 

Szabó Zoltán tanár úr végzi. 

A tananyagot a következı csoportokra oszthatjuk: 

− alaposan megtanult mővek (beszámoló, vizsga, hangverseny), 

− azok a mővek, melyek a bennünk felmerült problémák teljes feltárása után évi 

anyagként foghatók fel, 

− együttmuzsikálást szolgáló mővek (négykezesek), 

− technikát fejlesztı mővek (etődök), 

− zeneirodalmi ismeretek bıvítését szolgáló mővek. 

Szintetizátor-keyboard: A szintetizátor tanításának célja, hogy felkészítse a növendékeket az 

elektronikus zenei hatások felismerésére, befogadására és ilyen jellegő zenei önkifejezésre. A 

szintetizátor szak legelınyösebb tulajdonsága, hogy a növendékeket – viszonylag alacsony 

zenei tudás mellett – gyorsan élményszerő játékmódhoz juttatja. Az olcsóbb elektronikus 

hangszereket a szülık könnyebben beszerzik, de ezeknek a hangszereknek a legnagyobb 

problémája, hogy sok esetben javíthatatlanok, vagy ha javíthatóak, sokba kerül 

helyrehozataluk. 

Fúvós tanszak: 

Fafúvós: A fúvós tanszakon belül továbbra is a fuvola szak a legnépesebb. Az utóbbi 

években több szülı is hajlandóságot mutatott a hangszer megvásárlására, ezzel némi gondot 

levéve az intézmény hangszerparkjáról. Bár a fuvolák karbantartása, felújítása tervszerően 

folyik, még mindig nem mondhatjuk, hogy ideális a szak hangszerellátottsága. 

Az új tantervek bevezetésével a furulya oktatás nem oldható meg csoportosan. Az egyéni 

oktatás jobb alapokat ad a késıbbi hangszerválasztáshoz. Kevés olyan tanuló van, aki a 

furulya mellett marad hosszabb távon. 

A fuvola-együttes továbbra is aktívan dolgozik, szép sikereket érnek el és jelenleg zenei 

táborban való részvételre készülnek. 

Furulya tanszak: Célja, hogy a könnyen kezelhetı, fizikailag viszonylag könnyebben 

megszólaltatható hangszerrel ismertessük meg a kisebb gyermekekkel a fúvós zene alapjait. 

Feladata a helyes légzéstechnika, helyes test és kéztartás kialakítása, a hangszerjáték 

biztonságának megteremtése. Megismertetni a hangszer zeneirodalmának legfontosabb 

mőveit. 

Fuvola tanszak: Célja, a fuvolajáték technikájának, irodalmának, szerzıinek és híres 

elıadóinak minél szélesebb körben történı megismertetése. 

Feladata a helyes légzés kialakítása, a kifejezı fuvolahang elsajátíttatása, a 

mozgásmechanizmusok automatikussá tétele. 

–38–

Oboa és fagott tanszak: Célja e két kevésbé elterjedt, de nagyon fontos hangszer 

megismertetése. 

Feladata a dupla nádas hangszer fúvástechnikájának gyakoroltatása, a helyes légzéstechnika 

és jó hangképzés megtanítása, a szép hang iránti igény felkeltése. E két hangszer zeneirodalmának 

és legnagyobb mővészeinek megismertetése. 

Klarinét tanszak: Célja e sokoldalúan használható hangszer technikájának, irodalmának és 

mővészeinek megismertetése. 

Feladata a helyes szájtartás, légzéstechnika, kéz- és ujjtartás megismertetése, a szép hang 

kialakítása. A ritmusérzék, és zenei stílusérzék fejlesztése. 

Rézfúvós (trombita, kürt, harsona, tuba) szakon továbbra is nagy energiát emészt fel a 

tanulók rendszeres munkára szoktatása, mivel jelentıs eredmény eléréséhez jó fizikai és 

szellemi erınlét szükséges. Ennek ellenére kürtös növendékeink sikeresen szerepeltek a 

kürtverseny megyei válogatóján, mélyrézfúvós növendékeink pedig mind a megyei, mind az 

országos versenyeken eredményesen szerepelnek. Az ifjúsági fúvószenekarban érezzük a 

tapasztaltabb növendékek hiányát. A zenekar növendék utánpótlása a tanszak elsıdleges 

feladatai közé tartozik. 

A hangszerbemutatókkal szeretnénk elérni, hogy minél nagyobb létszámban jelentkezzenek 

növendékek. 

A rézfúvós hangszertanulás célja többek között, a különbözı hangszerek magabiztos 

technikájának elsajátítása, a kamarazenélésbe való bekapcsolódás, valamint a hangszercsalád 

irodalmának és neves elıadómővészeinek megismertetése. 

Szakirányú feladatai: A helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás kialakítása, valamint 

a naponkénti gyakorlás szükségességének tudatosítása, a zenei memória fejlesztése. 

Vegyes tanszak: 

Gitár: A jelenlegi tanulólétszám stabil. Minden tanuló rendelkezik saját hangszerrel, melyek 

beszerzése ma már nem okoz problémát, hiszen a kezdıtıl a mester szintig vásárolhatók 

különbözı márkájú gitárok. Tartozékok, kellékek tekintetében is széles választékkal 

találkozhatunk. A kották rendkívül magas árai azonban olykor gondot okoznak. A tanszak 

kotta-anyagának bıvítése kiemelt feladat. Legfıbb feladatunknak tekintjük a szakmai munka 

magas szintő mővelését, az igényes zene iránti fogékonyság kialakítását, a tanulók 

megtartását élményt adó órákkal. 

Fı feladatunk továbbá az elızı évekhez hasonlóan a tehetséges növendékek kiválasztása, a 

zenei pályára történı felkészítés, a tanulók gyakorlati zenélésre való nevelése, a 

kamarazenélés más tanszak növendékeivel is, valamint tanulóink rendszeres szerepeltetése 

különbözı rendezvényeken, versenyeken. 

Szakmai felkészítı munkánkat igyekszünk rendszeresen konzultációkkal, 

tapasztalatcserékkel, továbbképzésekkel még hatékonyabbá tenni. 

–39–

Magánének: A pályára alkalmas tanulók felkészítése mellett egyre nagyobb igény van a 

„csak” saját örömükre éneklı fiatalok képzésére. Így tantervi irányelveinknek megfelelıen a 

szakzenész utánpótlás kinevelése mellett a zenei tömegnevelést is szolgálhatjuk. 

Növendékeink szívesen vesznek részt a kamaramuzsikálásban is, ami egyaránt formálja zenei 

érzéküket és személyiségüket. Gyakran szerepelünk együtt más tanszakokkal a város 

különféle rendezvényein. A középiskolák által szervezett esteken növendékeink 

kamatoztathatják az itt megszerzett tudásukat. A nyugodt, kiegyensúlyozott munkához a 

tárgyi feltételek megfelelıek. 

Ütıhangszer: Az eddigi magas színvonalú munka folytatása és az ütıegyüttes 

továbbfejlesztése. A növendékek minél gyakoribb szerepeltetése, mert ez a tanszak egy új 

színfoltja (a hangszerek adta lehetıségekbıl kifolyólag is) a városi ünnepeknek és 

rendezvényeknek. A kamaramuzsikálásnak jelentıs szerepe van a tanszak munkájában. A 

ceglédi növendékek az Országos Ütıhangszeres és Kamarazenei versenyeken mindig 

kimagasló eredményeket értek el. 

A hangszerpark kielégítı. További bıvítésre lenne szükség, elsısorban dallamjátszó 

hangszerekre. 

A hangszerkarbantartást a tanszak tanára végzi, amelyben a rézfúvós hangszerjavító, 

Hümpfner Károly tanár úr nyújt segítséget. 

Kamarazene: 

Kamarazenét választható tárgyként tanulni a megfelelı hangszeres tudásszint elérésétıl 

minden tanulónak ajánlott. A tanultak a kamarazenében tudnak elsısorban hasznosulni. 

A kamarazene fıtárgyként is választható. 

Ez a tanszak szép színfoltja lehet az iskolai és városi ünnepségeknek és egyéb 

rendezvényeknek. 

Szolfézs tanszak: 

A szolfézs és a hangszeres tanárok közötti jó munkakapcsolat nélkülözhetetlen. Tanszakon 

belül harmónikus munkakapcsolat mőködik, a tehetségkutatástól kezdve a tanév eleji 

munkálatok beindítását, megszervezését illetıen is. 

Célja a zeneelmélet alapjainak megtanítása, a hangszeres oktatás elısegítése. 

Feladata a hallás- és ritmusérzék fejlesztése, a zenei írás és olvasás megtanítása, a 

zenetörténet oktatása. 

A tanszakon belül jó színvonalú munka folyik, rendszeres a konzultáció a kollégák között, 

felvételizı növendékeink általában jól szerepelnek a felvételi vizsgákon. Igyekszünk részt 

venni a megyei és országos versenyeken is. Ezen túl is e tanszak végzi a tehetségkutatást, a 

tanév eleji munkálatok beindítását (pl.: beíratás). 

Tanszakunk eszközellátottsága javult az utóbbi idıben (új táblák, audiovizuális eszközök, 

kották, stb.). 

Természetesen ez tovább fejleszthetı. 

–40–

E L LE NİR ZÉ S , É RTÉKELÉS 

A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük. 

A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon) naprakész a 

fıtárgy-tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlıdésérıl, az ismeretanyag 

elsajátításának a mértékérıl. 

A különbözı tanszakok közötti ellenırzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott 

biztosítani a bemutató növendékhangversenyek sorozata. 

Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát. 

Az értékelés rendszere: 

Az értékelés elıképzıtıl osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik, kivéve a zongora 

kötelezı, kamarazene, zenekar és a kórus tantárgyakat.E tárgyak esetében az értékelés: 

kiválóan megfelelt, jól megfelelt,megfelelt, nem felelt meg. 

Az értékelés célja: 

Visszajelzés a tanár és a tanuló részére. 

A tanulás hatékonyságának ellenırzése. 

A teljesítmény alapján korrekció kijelölése. 

A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez. 

Ellenırzés, értékelés helye a tanítás folyamatában: 

Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. 

Egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után (célszerő hangversenyen történı 

szerepléssel). 

Féléves, éves anyag összegzése (félévi meghallgatás, év végi elméleti és hangszeres 

beszámoló). 

„B” tagozatos növendékek esetén minél több fellépési lehetıség, s ezek kapcsán értékelés. 

Súlypontok: 

A továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása. 

Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenırzése. 

A továbbhaladás feltételeként az elıírt minimum ellenırzése. 

Tanulóink munkájának értékelése: 

5 jeles: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, 

tudja 

a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli 

követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan 

alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra 

vallanak. 

4 jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen 

hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai 

vannak. A tananyag alapvetı részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok 

megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. 

–41–

3 közepes: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A 

tanterv alapvetı anyagát jól elsajátította, az alapvetı mechanizmusbeli 

nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi 

nehézségek mellett elfogadható eredménnyel zokat alkalmazza. Munkáiban 

kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. 

2 elégséges: Ha tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a 

továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal 

rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos 

alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár segítségével is. 

Elképzelései a mővek zenei tartalmát illetıen nagyon minimálisak, 

ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenırzésre szorul. 

1 elégtelen: Ha a tantervi követelményeknek nevelıi útmutatással sem tud eleget 

tenni. A minimumot sem tudja. 

A tanuló szorgalmának értékelése: 

SZORGALOM PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG 

1. Tanulmányi céltudatosan törekvı, figyelmes, ingadozó hanyag, lassító 

munkája odaadó, igényes a törekvı 

tudás megszerzésére 

2. Munkavégzése kitartó, pontos, rendszeres, rendszertelen, megbízhatatlan, 

megbízható, lankadatlan többnyire önálló hullámzó, gondatlan 

önállótlan 

3. Kötelességtudata kifogástalan, megfelelı, felkészültsége felkészültsége 

precíz néha ösztö- gyakran felü- állandóan felületes 

kélni kell letes 

4. Tanórákon kívüli rendszeres, elıfordul, ritkán egyáltalán nem 

inform. érdeklıdı ösztönzésre 

felhasználása dolgozik 

A szorgalmi minısítést az igazolatlan mulasztások a következı módon 

befolyásolják: 

Az a növendék, akinek a tanév folyamán 

1 –2 igazolatlan mulasztása volt, legfeljebb 4 –jó, 

3 –4, legfeljebb 3 – változó, 

5 –9, legfeljebb 2 – hanyag minısítést kaphat, 

10 óra - eltanácsolás. 

–42–

A tanulók magatartásának értékelése 

Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben nincs magatartási jegy. A Házirend 

szabályozza, hogyan kell viselkednie a tanulónak az intézményben, az órákon, azon kívül és 

hangversenyeken egyaránt. Adandó alkalmakkor nem szabad azonban „kihagynunk” nevelési 

helyzeteket. Rá kell nevelni növendékeinket tanáraik, diáktársaik tiszteletben tartására, 

nehezen megszerzett értékeink megbecsülésére, óvására, hiszen ezek közös munkaeszközeink. 

Növendékeink magatartása, szorgalma, teljesítménye jónak mondható. Tükrözi az 

iskolánkban dolgozó tanárok egymáshoz való jó viszonyát, egymás megbecsülését emberileg 

és szakmailag egyaránt. Növendékeink érzik, hogy szeretjük ıket, hogy értük dolgozunk, és 

hogy sikereink nekünk is örömet okoznak, ami pedig nekik fáj, azt próbáljuk orvosolni. 

Hisszük, ha ezen az úton haladunk, még az ı unokáik is élvezhetik az iskolánkban 

megszerezhetı tudást. 

Tanulói jogviszony létesítése, megszőnése 

A tanulói jogviszony létesítése 

A mővészetoktatási intézményekben a tanuló tankötelezettséget nem teljesít, látogatása 

fakultatív. 

A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A növendékeknek minden félévkor és tanév 

végén újra be kell fizetnie a következı félévre aktuális térítési- vagy tandíjat. 

Az új növendékek beiratkozását megelızi a nyilvánosan meghirdetett felvételi meghallgatás. 

A jelentkezık alkalmasságát a meghallgatást vezetı tanár állapítja meg, eredményét 

pontozással illetve szöveges értékeléssel rangsorolja. Javaslatot tesz a felvételre, az igazgató 

a szabad férıhelyek mértékéig a pontszámok csökkenı értéke felé haladva veszi fel a 

jelentkezıket. A helyhiány miatt elutasított növendékeknél fellebezésnek helye nincs. 

A régi növendékeket érvényes bizonyítványuk alapján írjuk be. A pótvizsgára utasított, vagy 

más okból ısszel vizsgázó tanulót a vizsga letételéig feltételesen írjuk be. 

A más zeneiskolából érvényes bizonyítvánnyal jelentkezı tanulókat - amennyiben idıben 

jelentkeznek - hely függvényében felvesszük. 

A tanulói jogviszony megszőnése 

A tanév végén megszőnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki: 

a zeneiskola továbbképzı osztályait sikeresen elvégezte, és sikeres záróvizsgát tett, 

eredményes felvételi vizsgát tett zenemővészeti szakközépiskolába, 

az alapfokú osztályokat elvégezte, és nem kíván továbbképzıbe lépni, 

az a tanuló, aki sikeresen elvégezte az alapfokú évfolyamokat, de nem teszi le az alapfokú 

mővészeti vizsgát, a továbbképzı évfolyamaiba nem léphet (indokolt esetben osztály 

anyagát folytathatja), 

az adott évfolyamot elvégezte, és a következı tanévre nem fizet térítési- vagy tandíjat, 

aki elégtelen osztályzatot kapott és a pótvizsgát nem teszi le, 

akinek az iskolával szemben tartozása van. 

–43–

Tanév közben megszőnik a tanulói jogviszonya annak növendéknek, aki: 

10 igazolatlan mulasztást vétett, és felszólításra sem tudja vagy akarja igazolni hiányzását. 

Kiskorú tanuló esetében a szülıtıl kell kérni a helyzet tisztázását. 

Olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a megfelelı eljárás után az iskolából 

való kizárást vonja maga után. 

Háromhavi térítési díjjal tartozik, mentességet, mérséklést nem kért és írásbeli felszólítás 

után sem hajlandó rendezni. 

Kiskorú esetében szülıi kérésre. 

Nagykorú saját akaratára. 

A m ag as ab b évfol ya m b a l épés feltétele 

Az elıírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, errıl bizonyítványt kell kiállítani. 

A továbbhaladáshoz legalább elégséges érdemjegyet kell elérnie a tanulónak.. Elégtelen 

érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. 

Az igazgató engedélyével a zeneiskola két vagy több évfolyamára megállapított 

tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb idı alatt is teljesítheti a 

tanuló. 

Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi 

követelményeknek, (huzamosabb betegség, tanév közben történı felvétel) az addig elért 

teljesítménye alapján osztályozható, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. 

A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az 

utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. 

A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. 

A mővészeti alapvizsgát és a mővészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint 

kell szervezni. 

A mővészeti alap- és záróvizsga követelményei a HELYI TANTERVEK – 

BESZÁMOLTATÁSOK MÓDJA fejezet után található. 

–44–

A tankö n y v ki v á lasztá s e lv ei i s ko l á n kb a n 

A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja „Az alapfokú mővészetoktatás 

tantervi programja” minden szakon. 

Szakmai szempontjaink a tankönyvválasztáshoz: 

Alkalmas legyen a több éves válogatásra. 

Megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének. 

A felmenı rendszerben készülı kiadványok elınyben részesítése. 

Elfogadható minıség mellett mérsékelt ár. 

–45–

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény pedagógiai 

programjának és helyi tantervének elkészítéséhez felhasznált tantervi programok 

Az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tantestülete átnézve a Mővelıdési 

Minisztérium által 1998-ban, illetve 1999-ben kiadott „Az alapfokú mővészetoktatás 

követelményei és tantervi programjának” zeneiskolai köteteit, a következı állásfoglalást hozta 

meg: 

A tanszakok szabályozása egységes. 

A képzés struktúrája, óraterve és tantárgyrendszere megfelel az érvényben lévı tantervben 

foglaltaknak. 

A kötelezıen választható tárgyak és a választható tárgyak egységes keretben jelennek meg 

minden tanszakon. 

Egyértelmően fogalmazza meg a követelményrendszert évenkénti lebontásban, valamint 

az alapfok és a középfok végén. 

A javasolt értékelési mód, és az ismeretek számonkérésének formái azonosak a 

zeneiskolában jelenleg is alkalmazott módszerekkel. 

A tárgyi feltételek rendszere, megerısítve az Oktatási Minisztérium e témakörben hozott 

rendeletével, biztosítják a színvonalas szakmai munkát. 

A fentiek figyelembevételével az Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 

tantestülete „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján 

végzi oktató-nevelı munkáját. (Lásd még mellékletek is.) 

A helyi tanterv bevezetésének az ütemezése 

A mővelıdési és közoktatási miniszter 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet 3.§ (1) bekezdése, 

és az azt módosító 32/1999. (VIII. 8.) OM sz. rendelet alapján: 

„A mővelıdési és közoktatási miniszter által az alapfokú mővészetoktatás terén kiadott 

nevelési-oktatási tervek 2001-tıl nem alkalmazhatók.” 

2001 szeptemberétıl minden tanszakon, minden évfolyamon „Az alapfokú mővészetoktatás 

követelményei és tantervi programja” (ROMI-SULI) alapján összeállított helyi tanterv szerint 

történik a képzés. 

–46–

Az alapfokú mővészetoktatási intézményeinkben bevezetett tantervi programok 

1. Szolfézs Készítette: Dobos Lászlóné 

Móriczné Kolláth Márta 

Nógrádi László 

Papp Károlyné 

Spiegel Marianna 

2. Furulya Készítette: Perényi Péter 

Stadler Vilmos 

3. Fuvola Készítette: Herczegh Mária 

Kárász Ilona 

Barnabás Zoltán 

4. Klarinét Készítette: Perényi Éva 

Zentainé Valkai Ágnes 

5. Szaxofon Készítette: Simonffy György 

Solymosi Sebestyén 

6. Oboa Készítette: Lénárd Andorné 

7. Fagott Készítette: Herpay Ágnes 

8. Trombita Készítette: Huszár Gábor 

Sztán István 

9. Kürt Készítette: Szilágyi Pálma 

Beleznay Tibor 

Tarjáni Ferenc 

10. Harsona, tenor-bariton Készítette: Foltyn Péter 

Kovács Attila 

Roznyecz József 

11. Tuba Készítette: Jakab Gedeon 

12. Ütıhangszer Készítette: Balázs Oszkár 

Fazekas László 

Zempléni László 

13. Gitár Készítette: Mosóczi Miklós 

Kozma István 

14. Zongora Készítette: Aszalós Tünde 

15. Elektroakusztikus hangszerek Készítette: Fehér József 

Szintetizátor Lehotka Gábor 

–47–

16. Hegedő Készítette: Balsay Krisztina 

Horváth Józsefné 

Dr. Makláryné Baranyai 

Valéria 

17. Brácsa Készítette: Bartha Ferenc 

18. Gordonka Készítette: Fekete Ferenc 

19. Nagybıgı Készítette: Schunk László 

20. Magánének Készítette: Pallagi Judit 

Vakler Anna 

21. Zeneelmélet Készítette: Fekete Gyır István 

Magyar Margit 

22. Zenetörténet-zeneirodalom Készítette: Munia Zoltán 

23. Kamarazene Készítette: dr. Szüdi János 

24. Társas tánc Készítette: Sziliné Csáki Emília 

A most nem mőködı, de igény szerint indítható szakok mőködését az érvényben lévı tanterv 

szerint tervezzük. 

A helyi tantervek – amennyiben az adott szakra jelentkezı lesz – kidolgozandók. 

Tantestületünk tagjai „Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja” 

32/1999. (VIII. 18.) OM sz. rendelet és a kész programok tanulmányozása után, 

tanszakonként kiemelve a legfontosabb értékeket, az alábbi rendszert követték: 

Az alapfokú zeneoktatás célrendszere, funkciói. 

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai. 

Követelmények a képzés folyamatában. 

Javasolt tárgyi feltételek. 

Ellenırzés, értékelés. 

–48–

HELYI TANTERVEK 

A helyi tantervet az MKM által kiadott AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS 

KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA alapján állították össze az egyes 

tanszakok. A megfogalmazott tanszaki sajátosságok, felvételi kritériumok, a tananyag, a 

beszámoltatás módja és a magasabb évfolyamba jutás feltételei – minden tanszakon a 

minisztériumi, központi tantervi követelményekbıl indultak ki, lebontva azt az Erkel Ferenc 

Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény szakmai közösségei által meghatározott és elfogadott, 

évfolyamonkénti elvárásokra. 

Az egyes tanszakok szakirányú feladatait ugyanezen kiadvány, valamint a 27/1998. (VI. 10.) 

MKM rendelet és az azt módosító 32/1999. (VIII. 18.) OM számú rendelet tartalmazza. 

Zongora tanszak 

A tanszakra a zeneiskola elıképzıs osztályának vagy a zenei általános iskola második 

osztályának elvégzése után jelentkezhetnek a növendékek. 

Minden év június elsı hetében felvételit tartunk. A meghallgatáson vizsgáljuk a 

gyerekek zenei készségeit, értelmi képességeit, alkati adottságait. Megkérdezzük: van-e 

hangszere vagy gyakorlási lehetısége. Ezek hiányában más tanszakok felé irányítjuk 

ıket. Az elbírálásnál az elıképzıs tanár véleményét is figyelembe vesszük. 

Amennyiben a felvételiztetı bizottság úgy ítéli meg, hogy az általános iskola elsı 

osztályos növendéke alkalmas arra, hogy hangszertanulást kezdjen, a növendék HEK-be 

felvehetı. 

A tanszakon hangszeres elıkészítı osztályos növendék viszonylag kevés, mivel 

általában az általános iskola harmadik osztályától kezdik gyerekek a zongora tanulását. 

A hatodik osztály végén alapvizsgát kell tennie annak a növendéknek, aki a 

továbbképzı (hetedik osztály) évfolyamába szeretne lépni. 

A továbbképzı osztályok végén, a hangszeres tanulmányok befejezésekor a növendék 

záróvizsgát tehet. 

Tananyag és irodalom 

A tanszak tanárai jónak és elfogadhatónak tartják az Alapfokú mővészetoktatás 

követelményeit és tantervi programját (1998.). Irányt mutat a képzés egészére nézve, de a 

számonkérés módjában, mennyiségében választási lehetıséget ad. Ezzel a lehetıséggel a 

tanszak él: évenként módosítva a számonkérendı anyag összetételét és mennyiségét. Keresve 

ezzel is a leghatékonyabb, a növendékek beszámoltatásának legeredményesebb formáját. 

Hasznos a felsorolt bıséges irodalom, mely elsı és második osztályban kiegészíthetı az 

ezután megjelenı újabb zongoraiskolákkal. 

A zongora szakos növendékek minden tanév végén beszámolón vesznek részt. 

A tanév végi beszámolók bizottság elıtt zajlanak. A beszámoló anyagát a Tantervben elıírtak 

alkotják. 

–49–

„B” tagozat 

A jelentkezıket a vizsga keretében hallgatjuk meg a tanév végén, amelyen a tanszak 

valamennyi tanára részt vesz. A felvétel közös döntés eredménye. 

A „B” tagozatosoknak elıírt anyagot kotta nélkül kell játszaniuk. A darabokat stílusosan, jó 

tempóban, minden elıforduló technikai, billentésmóddal kapcsolatos, formaalkotó 

követelményeket, feladatokat teljesítse. A beszámolóra kiválasztott mővek ne haladják meg a 

tanuló pillanatnyi technikai és zenei felkészültségét. 

A „B” tagozatos tanulók számára kötelezı évente két hangversenyen szerepelni. 

A beszámoltatás módja és anyaga 

„A” tagozat: félévkor: hangverseny (tanáronként) 

év végén: vizsga (közösen) 

HEK félévkor: 1 mő 

év végén: 2 mő 

1-2. évfolyam: félévkor: 2 mő (egyik lehet négykezes) 

év végén: 3 mő (ebbıl 1 Bartók B., Kodály Z., Pap L., 

Orbán Gy. vagy más magyar kortárs szerzıktıl) 

3-6. évfolyam: félévkor: 1 mő 

év végén: 3 különbözı stílusú mő (pl.: 1 barokk v. 1 szonatina 

tétel, 1 romantikus mő + 1 XX. századi mő lehetıleg 

magyar) 


év végén: 2 mő (különbözı stílusban, 

egyik lehet négykezes is) 

Az „A” tagozaton HEK, 1., 2., 3. osztályában minden darabot kötelezı kotta nélkül játszani, 

az „A” tagozat 4. osztályától a három vizsgadarab közül egyet kottából, kettıt kotta nélkül 

kell elıadnia a növendéknek. 

„B” tagozat: félévkor: hangverseny (tanáronként) 

év végén: vizsga (közösen) 

év közben: iskolai „B” tagozatos hangverseny, valamint 

igény szerint: kiegészítı meghallgatások, 

esetlegesen meghatározott elıjátszandó anyaggal 

2. évfolyam: félévkor: ajánlott 2 mő (különbözı stílusú és karakterő) 

év végén: min. 3 különbözı stílusú és karakterő mő 

3-6. évfolyam: félévkor: ajánlott 2 mő 

év végén: min. 4. mő (1 barokk + 1 szonatina v. 

szonáta tétel + 1 romantikus és 1 XX. századi mő) 


év végén: 3 mő (1 barokk, 1 szonáta tétel és 

1 romantikus vagy XX. századi mő) 

A „B” tagozat 7. évfolyamtól már nem jellemzı, mivel vagy zenei középfokú intézményben 

tanulnak tovább, vagy visszakerülnek „A” tagozatra a megnövekedett középiskolai 

követelmények miatt. 

Az élményszerő elıadáshoz a hangszerek folyamatos karbantartása, felújítása szükséges. 

–50–

Szintetizátor szak 

A szintetizátor-keyboard, digitális zongora tanításának szakirányú feladatai: 

Ismertesse meg a növendékekkel a hangszer sajátosságait és alakítsa ki a hangszer 

biztonságos kezelését. 

Alapozza meg a biztonságos technikai tudást. 

Adjon teret, lehetıséget a kreativitásra. 

A klasszikus zenén keresztül vezesse be a növendékeket a tánc és jazz zenei 

összefüggések logikájára. 

Ismertesse meg a fıbb tánc és jazz zenei stílusok sajátosságait. 

Biztosítson olyan szilárd elméleti, technikai, gyakorlati tudás anyagot, amely a 

számítógép és MIDI-berendezések zenei alkalmazási területén is felhasználható. 

A szerzett zenei mőveltség bármikor komolyzenére váltható legyen. 


„A” tagozat 

1. o. félévkor hangverseny 

év végén vizsga 

– egyszerő tánczenei szám elıadása arranger kísérettel, hármashangzat 

fogásokkal. 

– egy egyszerő klasszikus darab elıadása a Zongoraiskola I. kötetébıl. 

– C-dúr skála jobb és bal kézzel. 



– két különbözı ritmuskísérető tánczenei szám elıadása arranger 

kísérettel (ajánlott egy ¾ és egy 4/4 ütemmutatójú szám választása), 

– egy klasszikus mő elıadása zongorán. 



– három különbözı ritmusú tánczenei szám elıadása, amelyben 

szerepelnek hetes, szőkített és bıvített harmóniák, 

– egy klasszikus mő elıadása zongorán. 



– négy különbözı ritmusú tánczenei szám hetes, bıvített, szőkített 

hármas és négyes hangzat megfordításokkal (a négy tánczenei számból 

kettıt a növendék legyen képes egyszerő balkéz kísérettel eljátszani, 

arranger használata nélkül), 

– két klasszikus darab eljátszása. 



– négy különbözı ritmusú tánc, illetve jazz zenei szám elıadása 

arranger kísérettel és arranger kíséret nélkül, önálló balkéz kísérettel, 

– két klasszikus darab eljátszása. 

–51–



– öt különbözı ritmusú tánc és jazz zenei szám elıadása arranger 

kísérettel és arranger kíséret nélkül, önállú balkéz kísérettel – lehetıleg 

improvizálva, 

– két szabadon választott elıadási darab. 

7-10. o. félévkor hangverseny 


– öt különbözı ritmusú tánc és jazz zenei szám elıadása arranger 

kísérettel és arranger kíséret nélkül, önállú balkéz kísérettel – lehetıleg 

improvizálva, 

– két szabadon választott elıadási darab. 

Az a tanuló léphet magasabb évfolyamba fıtárgyból, aki az évfolyamokra leosztott minimális 

követelményt teljesítette. A továbbképzı osztályba lépés elıfeltétele a mővészeti alapvizsga. 

A „B” tagozatra újonnan jelentkezıket a vizsga keretében hallgatjuk meg a tanév végén, 

amelyen a tanszak valamennyi tanára részt vesz. 


2-3-4-5-6. évfolyam félévkor hangverseny 


– az „A” tagozat vizsgakövetelményei, plusz egy 

elıadási darab 

7-10. évfolyam félévkor hangverseny 


– hat különbözı ritmusú tánc illetve jazz zenei szám elıadása 

arranger kísérettel és arrenger kíséret nélkül 

önálló balkéz kísérettel 

– két klasszikus darab 

Hegedő tanszak 

A tanszaki tanterv alapja a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által kiadott 

(1998.) tanterv. 

Jelenlegi gyakorlat szerint a tanszakra jelentkezı gyermekeket általános iskola elsı 

osztályos korban a HEK osztályba vesszük fel, a második osztályos kortól az „A” 

tagozat elsı osztályát kezdi el. 

„B” tagozatra általában a harmadik-negyedik osztályos hegedősöket tesszük, de 

kivételes tehetségő gyermek második osztálytól is kerülhet a „B” tagozatra. 

Az „A” tagozaton tanuló gyermekek a hatodik zeneiskolai osztályhoz érve, tudásuk 

szerint szétszóródnak. Az értelmesebb, jobb mozgáskészségő gyermekek szép hangon, 

bátor mozgással hegedülnek, akár könnyebb koncert tételt is. Önállóan tanulnak 

kamarazene szólamokat. A gyengébb képességő (többnyire kevés szorgalmú) 

gyermekek annyit tudnak, amennyit az órákon meg tudnak tanulni, mindig igénylik a 

tanári segítséget. 

–52–

A „B” tagozatra kerülés feltétele 

Alapvetı zenei képességek megléte (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység) 

Manuális készség. 

Megfelelı értelmi képesség. 

Zenére nyitott szív. 

Állandó hajlandóság az újabb mővek tanulására. 

A tananyagot részben a tantervi anyag alapján, részben a több évtizedes munka tapasztalatai 

alapján a következı módon osztjuk fel: 

1-2. osztály: Dénes: Hegedőiskola I-II. f. 

3. osztály: Sándor: Hegedőiskola III. f. 

4. osztály: Sándor: Hegedőiskola IV/A-IV/B 

Kayzer I. 

5. osztály: Sándor: Hegedőiskola V. évfolyam 

Kayzer I. 

Dont I. 

Dancla: Opus. 68. könnyebb gyakorlatai 

6. osztály: Dancla: Opus. 68. 

Mazas I. 

Kayzer II. 

Dont II. 

Természetesen a 3. osztályban a fekvésváltások tanítását (3. fekvés majd 2. fekvés) saját 

elıgyakorlatokon vagy a Dénes 3-4. füzet koncepciója alapján – akkor is, ha Sándor iskolát 

használunk. 

A „B” tagozat követelményeit a konzervatórium (zenemővészeti szakközépiskola) felvételi 

követelménye meghatározza. 

Az „A” tagozatos, továbbképzıs tananyagot illetıen a tanterv igen korrekt. Az anyagot nem 

adja meg évekre lebontva, hanem a fejlesztés lehetséges irányait és céljait fogalmazza meg. Itt 

már a középiskola mellett muzsikáló gyermek jelenik meg, és a hangszer oktatásában sokkal 

több kompromisszumra van szükség s így ez a munka nem tudna meglenni egy merev tantervi 

követelményrendszerben. 

Az év végi beszámoló anyag osztályokra lebontva megtalálható az 1998-ban kiadott 

tantervben. 

Az év végi beszámoló anyaga „A” tagozaton osztályokra lebontva 

HEK: 3-4 gyermekdal vagy gyakorlat a hegedőiskolából, lehetıleg kotta nélkül. 

1. o. 2 különbözı jellegő tanulmány a hegedőiskolából, 

2 zongorakíséretes elıadási darab, egyik lehet egyszerőbb duó. 

Az évfolyamon 3 darab kotta nélküli játéka kötelezı. 

2. o. 2 különbözı jellegő tanulmány a hegedőiskolából, 

2 zongorakíséretes darab, egyik lehet kamaraszám. 


–53–

3. o. 2 etőd, vagy tanulmány a hegedőiskolából, 

2 zongorakíséretes mő, egyik lehet kamarazene. 


4. o. 2 etőd vagy tanulmány a hegedőiskolából, 

2 zongorakíséretes mő, egyik lehet kamarazene. 


5. o. 1 etőd vagy tanulmány a hegedőiskolából, 

1 zongorakíséretes elıadási darab, 

1 kamaramő 


6., 7., o. 2 zongorakíséretes darab, egyik lehet kamaramő. 

8., 9. o. 2 zongorakíséretes darab, egyik lehet kamaramő. 

10. o. 2 zongorakíséretes darab, egyik lehet kamaramő. 

„B” tagozaton az 1998-ban kiadott tanterv szerint. 

Egyéb észrevételek, javaslatok 

− Az új tanterv a korrepetíció területén is több idıt biztosít a hegedő tanszak részére. Ezt 

figyelembe véve folytatásként szeretnénk, ha az év végi vizsgán a korrepetítor tanár jelen 

lenne, és a koncertek vagy elıadási darabok zongorakísérettel szólalnának meg. 

− A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban kiadott tanterv 

1-6. osztályig megfelelı anyagot tartalmaz. Természetesen ez egy keretanyag, amit a 

hegedőtanár feladata meghatározni minden év elején, tervezett anyagként. 

− Az „A” tagozatos továbbképzı évfolyamokon felhasználható etőd, koncert és elıadási 

darab irodalmat részletesen felsorolja, így a tanár igazi segítséget kap a tanterv 

tanulmányozása kapcsán. 

− Az alapvizsga letételének követelménye, anyaga és biztosítása – a központi irányelvek 

figyelembevételével – kidolgozandó. 

Gordonka tanszak 

A gordonka megismertetése, népszerősítése érdekében a zeneiskola elıképzıs és a zenei 

általános iskolák 1-2. osztályainak hangszerbemutatókat tart. A beiskolázás a 

hangszerbemutatók után történik. 

Hangszeres elıképzıbe (HEK) vesszük fel az általános iskola 1. osztályos tanulóit. Az „A” 

tagozat elsı osztályába a zeneiskola elıképzıs osztályának vagy a zenei általános iskola 

második osztályának elvégzése után nyernek felvételt a tanulók. 

„B” tagozatra általában a 3. évfolyam, kivételesen ügyes gyerekeknél a 2. évfolyam 

elvégzése után a szaktanár javaslatára a tanszak egyetértésével lehet átkerülni. 

–54–

A ”B” tagozat a 7. évfolyamtól már nem jellemzı, mivel vagy zenei középfokú 

intézményben tanulnak tovább, vagy visszakerülnek „A” tagozatra a megnövekedett 

középiskolai követelmények miatt. 

A gordonka tanszak legfıbb célja a középiskolás korosztály „A” tagozaton tartása, hiszen 

igazi zenei élményhez – a hangszerjátékban, a kamaramuzsikálásban – éppen ebben az 

idıben jut. 

Tananyag, követelmény és irodalom: 

Mindezeket az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI 

PROGRAMJA (1998) Gordonka tantervi programja tartalmazza. 

A leírt program jó, elfogadható, követhetı. 

1-6. évfolyamig az „A” és „B” tagozaton évfolyamokra lebontva részletes útmutatást ad. A 7- 

10. évfolyamot együttesen tárgyalja, rábízva a szaktanárra a választás lehetıségét a tanuló 

képességéhez, adottságához, idejéhez alkalmazkodva. 

A minimális követelmény minden évfolyamon, mindkét tagozaton világos, egyértelmő, 

követhetı, megvalósítható. 

A tantervi program gazdag választékot nyújt a felhasználható irodalomból, szintén 

évfolyamokra lebontva technikai tanulmányokból, etődökbıl, elıadási darabokból. 

Kamarazenei anyagot is bıven tartalmaz. 


„A” tagozat: Félévi hangverseny 

Év végi beszámoló 

HEK: 2 népdal vagy egy népdal + 1 zongorakíséretes darab 

(lehetıleg kotta nélkül) 

1. évfolyam 2 népdal, 2 zongorakíséretes mő 

(elıadási darabok kotta nélkül) 

2. évfolyam 2 etőd vagy 2 népdal, 2 zongorakíséretes mő vagy duó + 1 zongora- 

kíséretes mő (elıadási darabok kotta nélkül) 

3. évfolyam 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő vagy duó + 1 zongorakíséretes mő 

(elıadási darabok kotta nélkül) 

4. évfolyam 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő (elıadási darabok kotta nélkül) 

5. évfolyam 1 etőd; 2 zongorakíséretes mő vagy kamara + 1 zongorakíséretes 

mő (darabok kotta nélkül) 

6. évfolyam 1 etőd, 2 zongorakíséretes mő vagy 1 zongorakíséretes mő 

+ kamara (1 darab kotta nélkül) 

7-10. évfolyam 2 zongorakíséretes mő – az egyik lehet kamarazenei mő. 

„B” tagozat: Félévi hangverseny 

„B” tagozatos hangverseny 

Év végi beszámoló 

–55–

3. évfolyam 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő (kotta nélkül) 

4. évfolyam 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő (kotta nélkül) 

5. évfolyam skála, 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő vagy szonáta tétel pár 

(1 etőd, 2 elıadási darab kotta nélkül) 

6. évfolyam skála, 2 etőd, 2 zongorakíséretes mő vagy szonáta tétel pár 

(1 etőd, 2 elıadási darab kotta nélkül) 

7-10. évfolyam 2 elıadási darab vagy 1 elıadási darab + kamara 

(darabok kotta nélkül) 

Nagybıgı 

A nagybıgı megismertetése javasolt az általános iskolák 4-5-6. osztályában és a cselló 

tanszakon. A tanszakra alkalmassági vizsgán lehet felvételt nyerni, ahol vizsgáljuk a tanuló 

zenei képességeit, értelmi képességeit és a hangszerkezeléshez fontos fizikai adottságait. 

Óraterv: 

1. osztályba vesszük fel az általános iskola 4-8. évfolyam tanulóit, akiknél 2×30 perces egyéni 

foglalkozást tartunk. 

„B” tagozatra az 1. évfolyam elvégzése után lehet felvételt nyerni. Az évfolyamonkénti 

minimális követelmény az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYE ÉS 

TANTERVI PROGRAMJA Nagybıgı 14-15-16. oldalán, a vizsgakövetelmény a 34-36. 

oldalán található. 

A beszámoltatás módja: 

Félévkor hangverseny „A” tagozaton 1 zongorakíséretes mő. 

„B” tagozaton 2 zongorakíséretes mő. 

Év végén vizsga „A” és „B” tagozaton a beszámoló anyaga lásd: ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYE ÉS TANTERVI PROGRAMJA Nagybıgı 35- 

36. old. 

Fafúvós tanszak 

A tanszakra az általános iskola 1-3. osztályát végzettek iskolázhatók be az eltérı tanulmányi 

idı miatt. Az elıképzıt vagy zenei általános iskola 1. osztályát végzettek közül alkalmassági 

vizsgán választjuk ki a tanszakra felvehetı tanulókat. Ezen vizsgáljuk a gyermek 

− zenei adottságait (ritmus és hallás), 

− fizikai adottságait: kornak megfelelı testalkat, 

ép fogazat, 

megfelelı mérető kezek, 

− értelmi képességek (figyelem, memória). 

–56–

Óraterv: 

A hangszeres elıképzı elvégzése javasolt a tanszakon. Ennek lényege, hogy a választott 

hangszer tanulására fizikálisan még alkalmatlan növendék a fúvós hangszerjáték alapjait 

(légzés, hangindítás, ujjak és nyelv együttes mozgása, artikuláció, kottaolvasás) elsajátítása. 

A hangszeres elıképzı formái: 

1. furulya – 1-2 év idıtartam, 

2. fuvola elıkészítıként FIFE hangszeren, 

3. a választott hangszeren egyéni foglalkozás keretében. 

A fafúvós tanszak az iskola pedagógiai programjának megfelelıen kiemelt feladatként kezeli 

a kamarazenélést, illetve a zenekari munkában való részvételt. A furulya együttesek, a fúvós 

ötös, a vegyes összeállítású (pl.: fúvós + gitár) együttesek ugyanis a legmozgathatóbb és 

irodalmukat tekintve is a legalkalmasabb csoportok a „külsı” szereplési igények kielégítésére. 

Ezért az általános óratervvel összhangban a 4. szolfézsosztály elvégzése után az „A” 

tagozaton kötelezıen választható tárgyként elsısorban a kamarazene illetve zenekar tárgy 

felvételét javasoljuk. 

Követelmények: 

A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS 

KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA címő kiadványai tartalmazzák: 

Furulya: 14-18. old. 

Fuvola: 14-17. old. 

Oboa: 14-16. old. 

Klarinét: 14-17. old. 

Szaxofon: 13-15. old. 

Fagott: 14-16. old. 

Tananyag: 

Az elızı fejezetekben megjelölt kiadvány megfelelı fejezetei. 

Fuvola: 

A tanszak helyzete sajátságos két vonatkozásban is. 

1. A Mővelıdési és Közoktatási miniszter 32/1999. (VIII. 18.) OM rendelete 

alapján a képzési idı e tanszakon is 2+6+4 év – a korábbi hosszú tanszakoknak megfelelıen, 

vagyis két évvel nıtt. 

2. Az elırehozott beiskolázási idı – a gyermekek testi fejlettségétıl, fizikai 

adottságaitól függı – különbözı hangszeres elıképzı végzését teszi lehetıvé. Ez segíti a 

napjainkban is szakadatlan fejlıdés az ún. tanuló hangszerek terén. Korábban egyetlen 

lehetıségként a piccoló kínálkozott, ma már FIFE-ot, illetve speciálisan könnyített és 

rövidített tanulóhangszert vagy „kanyarfejjel” ellátott, normál mérető fuvolát adhatunk a kis 

termető, alsó tagozatos gyermek kezébe. Ennek megfelelıen a hangszeres elıképzı a 

következı módon végezhetı: 

Hangszeres elıképzı: 1, illetve 2 évfolyam. 

1 év esetén: FIFE, piccoló vagy fuvola hangszeren (normál, tanuló v. kanyarfejes). 

2 év esetén: FIFE + piccoló, vagy tanuló fuvola, vagy kanyarfejes fuvola. 

–57–

Beszámoló anyaga év végén: 

− Alaphangsor a hangszernek megfelelıen. 

− 2 gyakorlat. 

− 2-3 gyermekdal v. népdal Béres: Furulyaiskola I. 

Kodály: 333 olvasógyakorlat 

Bántai: Fuvola ABC-bıl válogatva 

KOTTA NÉLKÜL! 

1. évfolyam: 

A fuvolára való áttéréstıl 

− 1 skála alapformában (legato és hangindítással, különbözı ritmusértékekben) 

− két különbözı karakterő gyakorlat pl.: Jeney: I. 1-61. vagy Bántai: Fuvola ABC 

13-15. lecke, vagy Bántai: Válogatott I. 1-6. 

− 1 elıadási darab zongorakísérettel kotta nélkül. 

2. évfolyam: 

− 1 skála: alap + terc + hármashangzat. 

− 2 etőd pl.: Jeney: I. 102., Bántai: I. 22. nehézségi fokig. 

− 1 elıadási darab zongorakísérettel v. 1 fuvoladuó. 

− Minimum 1 db kotta nélkül. 

3. évfolyam: 

− 1 skála variációkkal és dupla nyelvvel is. 

− 2 különbözı karakterő gyakorlat, pl.: Jeney: II. 22., Bántai: I. 74. 

− 1 elıadási darab zongorakísérettel v. 1 fuvoladuó. 

− Minimum 1 db kotta nélkül. 

4. évfolyam: 

− 1 skála. 

− 2 etőd, pl.: Jeney: II. 70., Bántai: II. 28-32. 

− 1 elıadási darab zongorakísérettel, pl.: 3 Gavott, 3 Menüett c. győjtemény 

nehézségi fokán. 

− 1 kamarazenei darab (duó, trió, stb.). 

5. évfolyam: 

− 1 skála. 

− 2 etőd, pl.: Bántai: II. 45. végéig, Platonov: 1-1o, Köhler: I. 1-6. 

− 2 szonátatétel (Marcello, Valentine, Veracini, Telemann). 

− 1 karakterdarab, illetve kamarazene. 

6. évfolyam: 

− 1 skála. 

− 1 etőd. 

− 1 barokk szonátatétel pár. 

− 1 karakterdarab 

− 1 kamarazenei mő – lehetıleg vegyes hangszer-összetételő csoportban. 

–58–

A „B” tagozaton minden osztályban kötelezı a beszámoló anyagának felét kotta nélkül 

játszani! 

A továbbképzı évfolyamokon megnövekszik a kamarazenélés jelentısége s ez a beszámoló 

anyagában is tükrözıdik. 

A tanszaki meghallgatás és az év végi beszámoló anyaga: 

Az „A” tagozatos növendékek részére félévente meghallgatást, illetve beszámolót tartunk. 

A meghallgatás anyaga: skála, etőd, valamint elıadási darab. Az elıadási darab szülık elıtt, 

nyilvános hangverseny keretében adandó elı. 

A meghallgatáson az azonos hangszert tanító kollégák vesznek részt, a hangversenyen a 

fafúvós tanszak három tagja alkotja a „vizsgabizottságot”. 

A „B” tagozatos növendékek számára novemberben és februárban is tartunk meghallgatás a 

fentieken kívül a tanszak valamennyi tanárának részvételével. Ennek anyaga: 1 skála, 1 etőd 

és 1 elıadási darab. 

A magasabb évfolyamba lépés feltétele: a tanszakonként meghatározott minimális 

követelmény teljesítése. 

Furulya, klarinét, szaxofon 

Általános feltételek: a tanszakra az általános iskola 2. osztályát végzett tanulók vehetık fel, ha 

a felvétel bizottság nagyon tehetségesnek találja a növendéket, kivételes esetben 1. osztályos 

is lehet. A jelentkezık közül alkalmassági vizsga útján választjuk ki a felvehetı 

növendékeket, amelyen fizikai adottságaikat vizsgáljuk meg a következı szempontok szerint: 

− megfelelı termeti adottságok, 

− megfelelı fogazat, 

− a légzés teherbíró képessége. 

Túljelentkezés esetén a zenei adottságok alapján történik meg a kiválasztás a következı 

feladatok szerint: 

− két népdal v. gyermekdal eléneklése (az általános iskolában tanultak közül), 

− könnyő dallamtöredékek visszaéneklése, 

− egyszerőbb ritmusképletek visszatapsolása. 

A tanulmányok megkezdhetık furulyán, klarinéton vagy szaxofonon (esetleg tárogatón) az 

alábbi korhatároktól: 

− 9-10 éves kortól – furulya (német vagy barokk fogásrendszerő), 

− 10-11 éves kortól – klarinét, 

− 12-13 éves kortól – szaxofon, tárogató, oboa, fagott. 

Kivételes esetben, ha a növendék adottságai ezt lehetıvé teszik, a klarinét megkezdhetı az 

általános iskola 3. osztályával párhuzamosan, a szaxofon vagy tárogató pedig az 5. osztállyal 

egyidıben. 

Az utóbbi években oboa, fagott tanszakon növendékünk nem volt. Jelentkezés esetén 

képzésük megoldott, a tanári ellátottság és az induló hangszerállomány megfelelı. Az oboa és 

fagott tanszakosok oktatását – többi tanszakunkhoz hasonlóan – az érvényben lévı 

ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA 

ALAPJÁN valósítjuk meg. 

–59–

A képzés struktúrája: 

A tanrend az MKM az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS 

TANTERVI PROGRAMJA (1998.) címő kiadvány – furulya, klarinét, szaxofon kötetei 

alapján a következı variációk szerint alakulhat: 

Furulya 1-2 év után klarinét. 

Furulya 1-2 év után szaxofon. 

Furulya 1-2 év, majd klarinét 1-2 év után szaxofon. 

A klarinét és szaxofon fıtárgy megkezdhetı furulya elıkészítı nélkül is az elızı fejezetben 

ismertetett korhatári megkötések mellett. 

A furulya fıtárgy követelményei: 

Tananyag: 

Béres János: Furulyaiskola I-III. 

Lırintz-P.: Furulya ABC 

És a tantervben szereplı anyagok szabad felhasználás szerint. 

Minimális követelmény: 

1. osztály: Béres: Furulyaiskola I. 75. gyakorlatig. 

2. osztály: Béres: Furulyaiskola I. 107. gyakorlatig. 

Vizsgakövetelmények: 

4 gyakorlat kívülrıl, 2 kottából vagy 5 gyakorlat kívülrıl. 

Azok a növendékek, akik két év elteltével sem akarnak hangszert váltani, folytathatják 

tanulmányaikat furulyásként, a tanterv követelményrendszere szerint. 

Olyan furulyás növendékeknél, akik egy adott tanévben csak a minimális követelmény szintje 

körül teljesítettek, nem javasolt az áttérés klarinét vagy szaxofon fıtárgyra. 

A klarinét fıtárgy követelményei: 

Tananyag: 

Alapfok 

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok I-II. 

Balassa-Berkes: Klarinétiskola I-II. 

Arany Zsolt: Klarinét ABC 

Klarinétalbum 

Könnyő elıadási darabok 

Klarinétmuzsika 

Kis elıadási darabok I-II. 

Továbbképzı 

Kietzer: Gyakorlatok 

Kröpach: Etődök I. 

Jeanjean: Etődök I. 

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II. 

Balassa-Berkes: Klarinétiskola II. 

–60–


Egyezik az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI 

PROGRAMJA ide vonatkozó részeivel. 



− 1 skála (kotta nélkül). 

− 2 ellentétes karakterő gyakorlat. 

− 1 elıadási darab kotta nélkül. 

Az évfolyamok tananyagát, amely a vizsgaanyag hátterét képezi a tanterv szabályozza. 

1. osztályosok vizsgáján a hangsor elmaradhat, és a furulyás növendékek 

vizsgakövetelményei szerint is tehetnek beszámolót a tanév végén. Lásd: elızı fejezet. 

A késıbbi évfolyamokban pedig a két gyakorlat helyett elegendı 1 is, de ekkor két elıadási 

darabot kell választani, amelyek közül legalább az egyiket kotta nélkül kell megszólaltatni. 


− 1 skála (kotta nélkü). 

− 2 ellentétes karakterő gyakorlat. 

− 2 elıadási darab (kotta nélkül). 

„B” tagozatos vizsgán lapról olvasási feladat és a végzett anyag számon kérése is lehetséges. 

A szaxofon fıtárgy követelményei: 

Tananyag: 

Schuszter Gy.: Szaxofoniskola I-III. 

P. Perényi: Szaxofoniskola 

Elıadási darabok alt szaxofonra I-IV. (valamint a furulya és klarinét tananyagából megfelelı 

részek és tantervben megjelölt irodalom). 


Egyezik az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI 

PROGRAMJÁVAL. 


A klarinét fıtárgy „A” és „B” tagozatosokra vonatkozó szabályai szerint, az évfolyam 

tananyagának megfelelıen, melyet a szaxofon tanterv rendez. 

Minden olyan témakört és vonatkozást, amelyek e tantervben nem említettünk a megfelelı 

központi tanterv rendelkezései szabályoznak. 

–61–

A leggyakrabban használt pedagógiai munkák és a skálák beosztása hangszerek és 

évfolyamok szerint: 

Klarinét 

HEK Skála: nem kötelezı (1#, 1b hangsor) 

Etőd: Klarinét ABC 

Kovács I. 

Darab: Klarinétalbum I. 


1. osztály Skála: 1#, 1b hangsor (esetleg hármashangzat) 

Etőd: Kovács I. 

Klarinét ABC 

Darab: Klarinétalbum I. 


2. osztály Skála: 2#, 1b hangsor, hármashangzat 

Etőd: Schuszter I., Béres I. 

Darab: Klariéntalbum I-II. 

Klarinétmuzsika I. 

3. osztály Skála: 3#, 3b hangsor, hármashangzat, terc 

Etőd: Kovács I-II. 

Darab: Klarinétmuzsika I. 

Kis elıadási darabok 

4. osztály Skála: 4#, 4b hangsor, hármashangzat, terc esetleg négyes hangzat 

Etőd: Kovács II. 

Darab: Klarinétmuzsika II. 

Elıadási darabok 

A továbbképzı és a „B” tagozat anyaga a megfelelı tantervekben. 

Szaxofon 

1. osztály Skála: 1#, 1b hangsor, hármashangzat 

Etőd: Schuszter 1. 

Béres 1. 

Darab: Schuszter 1. 

Klarinétmuzsika 1. 


Etőd: Schuszter 1-2. 

Perényi 

Béres 1-2. 

Darab: Elıadási darabok I-II. 

Klarinétmuzsika 1. 


Etőd: Schuszter 2-3. 

–62–

Perényi 

Béres 2-3. 

Darab: Elıadási darabok II-III. 

4. oszály Skála: 4#, 4b hangsor, hármas- négyeshangzat, terc 

Etőd: Schuszter 3. 

Perényi 

Béres 3. 

Darab: Elıadási darabok III-IV. 

A továbbképzı és a „B” tagozat anyaga megegyezik az ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJÁVAL. 

Fagott 


HEK 

1. osztály 

2. osztály 

3. osztály 

4. osztály 

− Skála: nem kötelezı (1#, 1b hangsor) 

− Folyamatos légvezetés néhány ütemen keresztül. 

− 5-7 hangból álló hangsor játszása, tenuto és legato, valamint ezek 

biztonságos olvasása. Gyermekdal nehézségő zenei motívum megformálása. 

− Folyamatos légvezetés: legalább ¼ periódus terjedelmő zenei anyag 

megformálása 1 lélegzetvételre (2 ütem). 

− A hangkészletbıl adódó egyszerőbb hétfokú hangsor játszása tenuto és 

legato. 

− A törzshangok ismerete, olvasása, fogásai. 

− 16 ütemnyi kis elıadási darabok elsajátítása zongorakisérettel, kulturáltan, 

az általános követelményeknélfoglaltak figyelembevételével. 

− A növendék meglévı hangkészletének megfelelı népdalcsokrok játszása 

fejbıl; más népek dalainak játszása. 

− Skála: tenuto, legato, staccato, 

− Két különbözı karakterő etőd, 

− Egy 16 - 32 ütemes elıadási darab 

− Skála különbözı artikulációkkal, 

− két különbözı karakterő etőd, 

− egy elıadási darab, vagy tételpár kotta nélkül. 

− Skála, 

− két etüd, 

− egy elıadási darab, vagy két különbözı karakterő tétel zongorakísérettel. 

–63–


2. osztály 

3.osztály 

4.osztály 

− Egy dúr és egy moll skála, hármashangzat- felbontással, 

− két elıadási darab vagy tételpár kísérettel, amit egymás után kell eljátszani 

kotta nélkül, 

− négy különbözı karakterő etőd. 

− Egy dúr és egy moll skála, hármashangzattal, 




− Egy dúr és egy moll skála, hármashangzat felbontással is, 




Továbbképzı „A” tagozat 

− Egy skála, két különbözı karakterő etőd, 

− egy kamaradarab, vagy zenekari szereplés. 

− megegyezik a szakközépiskola vizsgaanyagával. 

Továbbképzı „B” tagozat 

− négy etőd és két tételpár (gyors- lassú) vagy egy hosszabb elıadási darab, 

vagy rövidebb karakterdarab. 

− A tételek, darabok különbözı stílust és karaktert képviseljenek. 

Rézfúvós tanszak 

Tanszakainkra hangszeres alkalmassági vizsgán lehet jelentkezni 6-10 éves korban. 

A felvételi meghallgatáson vizsgáljuk a gyerekek zenei készségeit, értelmi képességeit, alkati 

adottságait. 

Fontos: 

- az életkornak és a választott hangszemek megfelelı testi fejlettség, szabályosan kifejlıdött 

fogazat. 

- a növendék képes legyen elsajátítani a helyes légzést, a hangképzés technikáját, 

- rendelkezzen a zenei írás-olvasás életkorának megfelelı készségével. 

Tanszakunkon 6-10 éves gyerekek számára tartunk foglalkozásokat az elıképzı 

évfolyamokon furulya hangszeren, amely bázisa a rézfúvós hangszerre való beiskolázásnak. 

Lehetıvé teszi azt is, hogy a rézfúvós hangszerre jelentkezı, ám ennek tanulására fizikálisan 

még alkalmatlan növendék a fúvós hangszerjáték alapjait (légzés, testtartás, hangindítás, 

–64–

kottaolvasás, stb.). Innen a választott rézfúvós hangszer tanulását – érettségének, 

fejlettségének megfelelıen – tanév közben is elkezdheti. A rézfúvós hangszerek tanulásának 

ideális kezdı idıpontja: 8-10 életév, azaz az általános iskola 3-5. osztálya. 

Óraterv: 

Képzési idı a tanszakon: 

Trombita: (2) + 6 + 4 évfolyam 

Harsona, kürt, tuba: (2) + 4 + 4 évfolyam 

Hangszeres elıképzı évfolyam is végezhetı a választott hangszeren heti 2×30 perces, egyéni 

foglalkozáson. 

Kötelezı tárgy: szolfézs ,A" tagozaton 4. évfolyamig, „B” tagozaton 6. évfolyamig. 

Kötelezıen választható tárgy a 4. szolfézs osztály befejezése után: zeneirodalom, kamarazene, 

zenekar. 

„B” tagozatra az átlagosnál jobb képességő, zenei pályára készülı növendékek a 2. 

évfolyamtól irányíthatók, elızetes meghallgatás és a tanszak tanárainak véleménye alapján. 

Követelmények és tananyag: 

AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI 

PROGRAMJA alapján. 

A beszámoltatás módja: 

A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelményeknek megfelelı tananyag 

eljátszása. Értékelés osztályzattal, a vizsgabizottság javaslatával történik. 

„A" tagozatos növendékeinket évente két alkalommal, félévkor és a tanév végén hallgatjuk 

meg. A meghallgatás és az év végi beszámoló anyagát tanszakonként részletezzük. 

A meghallgatáson minimum 3 fıs bizottság, de lehetıleg a tanszak valamennyi tanára, az év 

végi beszámolón a tanszak minden tanára részt vesz. A zongorakíséretes elıadási darabok, 

kamarazenei mővek nyilvános hangverseny keretében is elıadhatók és a beszámoló részét 

képezik. 

„B” tagozatos növendékeink ezen kívül félévente, novemberben és februárban, a tanszak 

valamennyi szaktanára elıtti meghallgatáson is szerepelnek. 

Ennek anyaga: 1 hangsor, 4 gyakorlat, 2 elıadási darab zongorakísérettel. 

A növendékek fejlıdését más formában is figyelemmel kísérjük, így különbözı 

hangversenyeken (iskolai, tanszaki- és osztályhangversenyek, hangszerbemutatók). 

Kiemelt feladatként kezeljük az iskola zenekaraiban való részvételt, valamint a 

kamarazenélést is. 

–65–

A rézfúvós tanszakunkon 

- furulya, trombita, kürt, harsona, tenor- és baritonkürt, valamint tuba tanítása folyik. 

A furulya tanszak munkája a fafúvós tanszak tantervében leírtak szerint folyik. 

Az év végi beszámoló anyagának részletezése hangszerenként: 

l. Trombita: 

A trombita tanszak minimális követelményeit, a félévi meghallgatások és az év végi 

beszámoló anyagát a tanszak a minisztériumi Tantervi programban olyan részletesnek és 

helyileg tökéletesen alkalmazhatónak találta, hogy az ott leírtakat minden tekintetben 

elfogadja és megvalósítja. 

2. Kürt: 

Hangszeres elıképzı évfolyam: 

Feladata: könnyen játszható anyagon keresztül megalapozni a hangszeres továbbtanulást. 

− l hangsor a-a' hangterjedelemben 

− 1 kantiléna 

− 2-3 gyermekdal kotta nélkül 

(pl.: Kökényessy: Kürtiskola I.: 10,11,18,20. gyakorlat nehézségi fokán) 

1.évfolyam: 

− 1 skála C-dúr, a-moll ritmizálva 

− 1 kantiléna (pl.: Kökényessy: I.: 67. gyakorlat szintjén) 

− 2 különbözı stílusú szemelvény 

− 1 elıadási darab kotta nélkül, zongorakísérettel (pl.: Kökényessy: Kürtiskola I. 

Barokk szemelvények: 37., Klasszikus szemelvények: 55.) 

2. évfolyam: 

− 1 skála különbözı képletekkel (B-dúr, g-moll) 

− 1 kantiléna (pl.: 1/98.) 

− 3 különbözı karakterő gyakorlat 

− 1 elıadási darab (pl.: Krieger: Menüett 1/178) 

Mozart: Keringı 1/203) illetve 1 duó (1/106). 

3. évfolyam : 

− 1 skála ( D-dúr, h-moll) terc + hármashangzat, kötve és külön 

− 1 kantiléna.(pl. 1/217.) 

− 1 barokk szemelvény (pl.: 1/266.) 

− 1 klasszikus szemelvény (pl: 1/267.) 

− 2 elıadási darab (pl.: 1/257. nehézségi fokán) 

–66–

4. éyfolyam: 

Esz-dúr, c-moll skála 

− 1 kantiléna (pl: Kökényessy: Kürtiskola II./31.) 

− 3 különbözı karakterő etőd (Kökényessy: Kürtiskola II. kötetbıl) 

− 2 elıadási darab kotta nélkül (pl. Csajkovszkij: Édes álom) 

Beethoven: Románc) vagy kamarazene (Palek: Kürtiskola) 

5-8. évfolyam : 

Feladat: - a zenei mőveltség megırzése és gyarapítása, 

- a dinamikai skála kiszélesítése, 

- könnyő transzponálások, 

- társas zenélés, 

Az év végi beszámolók anyaga: 

− 1 kantiléna kotta nélkül (pl.: II/203.) 

− 2 különbözı stílusú gyakorlat (pl.: II/143.,133.) 

− elıadási darab: 1 lassú és 1 gyors tétel 

Javasolt irodalom: Saint-Saens: Kürtverseny, 

Mozart: D-dúr kürtverseny I. tétel, Esz-dúr kürtverseny III. tétel 

Schubert: Ave Maria 

Shrouje: Koncert 

Palek: Kürtiskola 

3. Tenorkürt: 

Hangszeres elıkészítı 1. évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola kb. 30. gyakorlatig. 

A számonkérés anyaga: 

Félévkor: Kétféle ritmusértéket tartalmazó gyakorlat, gyermekdal, vagy népdal. 

(pl. Trombitaiskola 15.,17. gyakorlat). 

Év végén: 1 gyakorlat (pl. Trombitaiskola 23.) 

1 elıadási darab (pl: Trombitaiskola 25.*) 

Hangszeres elıkészítı 2. évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola I. kb. 60. gyakorlatig. 


Félévkor: Trombitaiskola 37. és 41. * gyakorlat. 

Év végén: 1 gyakorlat a Trombitaiskolából (pl. 60.) 

1 elıadási darab (pl. 62*. nehézségi fokán) 

1. évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola I. kb.99. gyakorlatig. 

–67–


Félévkor Trombitaiskola I.: 67, 70. gyakorlat 

Év végén: 1 gyakorlat (pl.: 93.) 

1 elıadási darab a hangterjedelemnek megfelelıen (pl.98.*) 

2 „A” évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola I. kb. 100-160-ig. 


Félévkor: 125, 118.* gyakorlatok szintje 

Év végén: 1 skála 1# -1 b-ig 

1 gyakorlat (pl.155.) 

1 elıadási darab (pl.141.*) 

2. „B” évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola kb. 180-ig. 


Félévkor: 1 dúr, vagy moll hangsor 1# -1 b-ig, 126.129,131.* szintő gyakorlatok. 

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 1# -1 b-ig 

gyakorlatok: Trombitaiskola I. 166, 150.* szintjén 

3. „A” évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola I. 160-190-ig. 

Trombitaiskola II. 1-20-ig. 

Beszámoló anyaga: 

Félévkor: 1 dúr vagy moll hangsor 2# -b 2 b-ig 

Trombitaiskola I. 175, 180.* 

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 3# - 3 b-ig 

Trombitaiskola II. 7, 11.* 


Elvégzendı anyag: Trombitaiskola II. 1- 60-ig. 


Félévkor: 1 dúr vagy moll hangsor 2# - 3 b-ig 

Trombitaiskola II. 12, 17, 21.* szintő gyakorlatok 

Év végén: 1 dúr vagy moll hangsor 4# - 4 b-ig 

Trombitaiskola II. 44., 50.*, 54. 

4. ”A” évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Trombitaiskola II. 20-80-ig. 


Félévkor: 1 dúr skála 4# - 4 b-ig 


Év végén: 1 moll skála # - 4 b-ig 


–68–


Elvégzendı anyag: Trombitaiskola II. 60-116-ig 

Trombitaiskola III. 1-20-ig. 


Félévkor: 1 skála 5# - 5 b-ig 

Trombitaiskola II. 84, 86, 67.* 

Év végén: 1 skála 6# - 6 b-ig, 

Trombitaiskola III. 7. 

Steiner: Elıadási darabok: 36, 37* 

*-gal jelöltük a kotta nélkül elıadandó, zongorakíséretes elıadási darabokat. 

4. Baritonkürt: 

A minisztériumi Tantervi programban leírt követelményrendszer és tananyag alapján, az ott 

meghatározott félévi meghallgatás és év végi beszámoló anyagokat kérjük számon. 

5. Harsona: 

1. évfolyam: 

Elvégzendı anyag: Völgyi: Harsonaiskola 1-57-ig. 


Félévkor. Harsonaiskola: 24. gyakorlat 

Steiner: Elıadási darabok győjteménye: 2.* 

Év végén: Harsonaiskola: 50. gyakorlat 


2. „A” évfotyam: 

Elvégzendı anyag: Völgyi: Harsonaiskola 57-107-ig. 


Félévkor. F-dúr skála ritmizálva 

Harsonaiskola: 67. gyakorlat 


Év végén: C-dúr skála 

Harsonaiskola: 107. gyakorlat 

Steiner: Elıadási darabok 16.* 


Elvégzendı anyag: Völgyi: Harsonaiskola 57-végig 

Steiner: Harsona ABC-bıl válogatva. 


Félévkor: F-dúr skála + variációk 

Harsonaiskola: 83, 91, 105.* 

Év végén: Esz-dúr hangsor és variációi 

–69–


Harsonaiskola: 134.* 

Steiner: Elıadási darabok győjteménye, ill. Steiner: Harsona ABC: 24.* 


Félévkor: 1 skála G-dúr (Ujfalussy II: 172.) Ujfalussy: 151. 

Steiner: Elıadási darabok győjteményébıl 31.* 

Év végén: D-dúr és variációi 

Ujfalussy II: 166. 


3. „B" évfolyam: 


Félévkor: G-dúr skála 

Ujfalussy: 167, 217. 


Év végén: D-dúr skála és variációi 

Kopprasch I: 3. gyakorlat 

Ujfalussy: 377.* Steiner: 34.* 

4. „A”évfolyam: 


Félévkor: Asz-dúr skála 

Ujfalussy: 136. gyakorlat 

Steiner Elıadási darabok győjteménye: 34.* 

Év végén: f-moll skála 

Ujfalussy II.: 300. gyakorlat 




Félévkon: A-dúr - fisz-moll hangsorok 

Ujfalussy II.:352. Makovecz I. 3. 

Marcello: F-dúr szonáta I.-II. tétel 

Év végén: E-dúr - cisz-moll hangsorok 

Makovecz I.: 6. 

Marcello: g-moll szonáta két tétele 

Pandert: Berühmte Aria * 

6. Tuba: 

Hangszeres elıképzı 1. évfolyam: 

Év végéig elérendı hangterjedelem: F - f-ig 


Félévkor: kétféle ritmusértéket tartalmazó gyakorlat 

–70–

Év végén: Jakab Gedeon: Tubaiskola I: 11. gyakorlat 


Hangszeres elıképzı 2. évfolyam: 


Félévkor: J. G. Tubaiskola I: 14, 17. gyakorlat 

Év végén: J. G. Tubaiskola I: 25. 


1. évfolyam: 


Félévkor: J. G. Tubaiskola I: 39, 45. 

Steiner: Elöadási darabok győjteménye: 7.* 

Ev végén: F-dúr skála 

J. G.Tubaiskola I: 59. 

Steiner; Elıadási darabok győjteménye: 5.* 

2. „A”évfolyam: 


Félévkor: Esz-dúr skála 

J. G.TubaiskolaL: 73, 75, 55.* 

Év végén: G-dúr skála 

J. G. Tubaiskola I: 91, 88, 99.* 



Félévkor: Esz-dúr skála 

J. G.Tubaiskola I: 85, 89, 101.* 

Év végén: G-dúr hangsor és variációi 

J. G. Tubaiskola I.; 96, 98, 168.*, 169.* 



Félévkor: Á-dúr skála 

J. G. Tubaiskola I.:95, 98, 101.* 

Év végén: B-dúr skála és variációi 

J. G. TubaiskoIa I: 126, 129, 166.* 




J. G. Tubaiskola I: 127, 138. 


Év végén: A-dúr hangsor és variációi 

J .G. Tubaiskola I.: 156, 162. Steiner: E.a. darabok győjteménye: 32.*, 36.* 

–71–






Év végén: C-dúr skála 





Félévkor: C-dúr hangsor és variációi 


Marcello: F-dúr szonáta I-II. tétel 

Év végén: Desz-dúr skála és variációi 

J. G. Tubaiskola I.: 187, 190. 

Kamprath: Három epizód* 

*-gal jelöltük a kotta nélkül elıadandó zongorakíséretes elıadási darabokat. 

Gitár tanszak 

Az „A” tagozaton az elsı hat évben a technikai – zenei alapok lefektetése a célunk. 400 évet 

felölelı pengetıs zene és más mővek átiratai képezik a növendék tananyagát. A skálák és 

etődök mellett megismerkednek a spanyol és latin-amerikai zene alapjaival és az akkord-játék 

technikájával – esetleg könnyőzenei elemekkel. 

Az átlagosnál tehetségesebb és zenei pályára készülı „B” tagozatos növendékeinkkel a 

tantervi program szerint kiemelten foglalkozunk. 

Célunk a zenére fogékony, hangszerükön alapfokon játszó, önmagukat kifejezni tudó fiatalok 

nevelése-képzése, akik a késıbbiekben aktív kamarazenészként és hangverseny-látogatóként 

is részt vesznek a kulturális életben. 

Óraterv: 

A képzés struktúrája az MKM Tantervi programjának megfelelıen: 

Elıképzı 2 évfolyam 

Alapfok 6 évfolyam 

Továbbképzı 4 évfolyam 

Kötelezı tárgy: szolfézs 

Kötelezıen választható, ill. zeneirodalom (a szolfézs 4. évfolyamának befejezése után) 

Választható tárgy: kamarazene (legyen rá mód!) 

második hangszer 

–72–


Az ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI 

PROGRAMJA Gitár tanterve szerint. 

A beszámoltatás módja és a beszámoló anyaga: 

Évente két alkalommal, a tanszak valamennyi tanárának részvételével mérjük fel a gyerekek 

fejlıdését. Ez évközben egy tanszaki hangversenyt, év végén egy zártkörő vizsgát jelent. Az 

ezeken való részvétel minden növendéknek kötelezı. A tanszak tanárai – a növendék 

tanárának véleménye után – együttesen minısítik a teljesítmény. A tanszak legjobbjai iskolai 

hangversenyen is bemutathatják tudásukat. Emellett osztály- és tanszaki hangversenyeket 

tartunk, valamint rendszeresen szerepelnek növendékeink a város kulturális rendezvényein, 

óvodák, iskolák, egyéb intézmények ünnepi alkalmain – a hangszer adottságainál fogva 

vegyes összeállítású kamarazenei csoportok tagjaiként is, pl.: gitárzenekar. 

A felsıbb évfolyamba lépés feltétele: az év végi beszámoló elıírt anyagának teljesítése az 

alábbiak szerint: 

Elıképzı évfolyam: 

3 mő: Egyszólamú darabok (gyermekdalok, népdalok) 

Hangszeres készségfejlesztés játékos formában, a növendék 

képességeinek megfelelıen. 

1. évfolyam: 

4 mő: Legyen köztük nehezebb egyszólamú népdal, rejtett kétszólamúságot 

tartalmazó darab. Arpeggio jellegő etőd (pl.: Szendrey I. 50-63-ig). 

2. évfolyam: 

4 mő: Arpeggio jellegő etőd, kétszólamú mő, 

Klasszikus elıadási darab (pl.: Szendrey II., Nagy-Mosóczi II.) 

3. évfolyam: 

4 mő: Nehezebb klasszikus darab 

Arpeggio elemeket tartalmazó etőd, esetleg könnyebb reneszánsz vagy 

barokk tánc (pl.: Szendrey III., Nagy-Mosóczi III.) 

4. évfolyam: 

4 mő: Legalább 3 különbözı stílus. Legyen benne: etőd, klasszikus elıadási 

darab, reneszánsz vagy barokk tánc. (pl.: Szendrey IV., Nagy-Mosóczi 

IV. vagy F. Sor: Op. 32. I. kötet) 

5. évfolyam: 

4 mő: Legalább 3 különbözı stílus. Legyen benne: etőd, elıadási darab, 

reneszánsz vagy barokk tánc. (pl.: Szendrey V., Nagy. Mosóczi V., 

F. Sor: Op. 31. II., Brouwer: Etődök, M. Carcassi: Op. 60.) 

6. évfolyam: 

4 mő: Legalább 3 különbözı stílus. Legyen benne: etőd, klasszikus vagy 

romantikus elıadási darab, reneszánsz vagy barokk szvit-tétel, ill. 

–73–

tételpár, XX. századi mő. (pl.: M. Giuliani: Etődök Op. 48., 

M. Carcassi: Etődök Op. 60., Capricciók, F. Tarrega: Etődök, 

darabok, Brouwer: Etődök, F. Sor: Op. 35., Könnyő Bach-darabok, 

Legnani: Capricciók.) 

„B” tagozatra legkorábban az 1. évfolyam után lehet felvételizni az év végi beszámoló 

alkalmával. A felvételrıl a teljes tanszak dönt. A meghallgatás anyaga mennyiségében nem 

különbözik az „A” tagozattól, csak a minıségi elvárásokat és a választott mővek nehézségi 

fokát illetıen. 

A továbbképzı évfolyamokon folytatott tanulmányok kamarazenéléssel is együtt járnak. Így a 

beszámoló anyaga kamarazenei mő is lehet. 

Ütıhangszeres tanszak 

A tanszak helyzete több szempontból is sajátságos. 

A gyakorlásra nagyon korlátozott idıben áll rendelkezésre szabad terem. A tanulóknak a 

kisdob otthoni gyakorlásához a hangszer még megoldható – gyakorlópad házilagos 

készítésével – de a dallamhangszerek otthoni gyakorlására már nem számíthatunk, így a 

kezdeti tanulmányoknál az órán történı gyakorlás is szükséges. 

A tanszakon a felsıbb osztályokban (4-5-6. évfolyam és továbbképzı) a kamarazene kap 

nagyobb hangsúlyt. Ezt már az alsóbb osztályoknál meg kell alapozni, ezért már elıképzıben 

nagyon fontos a pontos tempótartás kialakítása, illetve az ütıhangszerek megismertetése. A 

kamarazene, a közös zenélés alapjaihoz tartoznak a duók is. 

Az 5. és 6. évfolyamon, valamint továbbképzıben lehetséges a dobszerelés tanulása is. 

A képzési idı az új tantervek bevezetésével a tanszakon két évvel nıtt. 

A képzési idı: (2) + 6 + 4 évfolyam. 

Követelmények évfolyamonként: 

Hangszeres elıképzı: 

− Kisdob: Egyszerő gyakorlatok 4 /4-ben a tanár ötletei alapján, illetve válogatva. 

S. Fink: Elementarübungen für kleine Trommel c. kötetébıl 

− Dallamhangszer: 3-5 hangkészlető gyermekdalok 

Balázs-Kósa-Zempléni: Csengı-bongó 1-9. 

Zempléni: Ütıs ABC 1-14. 

− Kamarazene: A ritmusgyakorlatok ritmushangszerekkel történı kísérete, csak 

mérıvel. 

1. évfolyam: 

− Kisdob: Balázs-Zempléni: Ritmusgyakorlatok kezdıknek 1-27. 

Vigdorovits: Ügıhangszerek iskolája 10-34. válogatva 

− Dallamhangszer: Zempléni: Ütıs ABC 15-22. 


1 zongorakíséretes elıadási darab kotta nélkül 

− Kamarazene: A dallamhangszeres darabok kísérése ritmus-osztinátóval. 

1 duó 

–74–

2. évfolyam: 

− Kisdob: Balázs-Zempléni: Ritmusgyakorlatok 27-45. 

Vigdorovits: Ütıhangszerek iskolája 35-40. 



1 zongorakíséretes darab kotta nélkül 

− Kamarazene: 1 duó 

Válogatás az ütıhangszeres irodalomból osztálynak megfelelıen. 

3. évfolyam: 

− Kisdob: Balázs-Zempléni: Ritmusgyakorlatok 46-60. 

Knauer: Praktische Schule für kleine Trommel 8-18. 

A tremoló elıkészítése, egyes- és hármas elıke 



− Kamarazene: 1 kánon vagy duó 

1 kamarazenei darab különbözı hangszer-kombinációkkal, hangszer- 

váltásokkal, valamint verıváltások alkalmazásával. 

4. évfolyam: 

− Kisdob: Knauer: Praktische Schule 20-31. 

Kettes- és négyes elıke, a tremoló indítása, lezárása. 



− Kamarazene: 1 duó és 1 nagyobb együttesben való játék 

− Dobszerelés: S. Fink: Studien für Drum Set 

5. évfolyam: 

− Kisdob: Knauer: Praktische Schule 16-20., 32-40. II. rész 1.2. 

Knauer: Timpaniiskola I. 1-20. Szükség szerint 

− Dobszerelés: S. Fink: Studien für Drum Set 

Nesztor: Ritmusjáték és jazz-dobolás 

− Dallamhangszer: 2 zongorakíséretes darab 

Zempléni: Ütıs ABC 60-75. 

− Kamarazene: 2 duó és 2 nagyobb együttesre írt mőben való közremőködés. 

6. évfolyam: 

− Kisdob: Knauer: Pradtische Schule II. rész 3-20. 

Knauer: Timpaniiskola I. 21-41. 

− Dobszerelés: Nesztor: Ritmusjáték és jazz-dobolás 

Lauristen: Dobiskola 

− Kamarazene: Technikailag igényesebb mővek 

− Dallamhangszer: 2 zongorakíséretes darab kotta nélkül 

A „B” tagozatosok tananyagában a technikai fejlesztés kap nagyobb hangsúlyt, így a tízféle 

kézrend és azok folyamatos gyorsítása, valamint a skálák 7#-7b-ig és a kromatikus skála. 

Célunk a mővek minél igényesebb megszólaltatása. 

–75–

A továbbképzı évfolyam NEM kamarazene fıtárgy, de kiemelten foglalkozik a 

kamarazenével. 

Az egyéni hangszertudás fejlesztése és elmélyítése továbbra is cél. 

Felhasználható a középiskolák tanterve, ezen kívül az egyéni tudásszintnek megfelelı 

tananyag. 

A felsoroltakon kívül javasolt irodalom: 

− Házimuzsika gyermekeknek furulyára és zongorára 

− Európai Gyermekdalok I., II. 

− Czidra: Furulyamuzsika kezdık számára 

− Csetényi Gyula: Bárcsak volna fuvolám 

− Devienne: Tizennyolc kis fuvoladuó 

− Bántai-Sípos: Fuvola ABC 

− G. Lauristen: Dobiskola 

− Nesztor: Ritmusjáték és jazzdobolás I-IV. 

Az év végi beszámoló anyaga „A” tagozaton osztályokra lebontva 

HEK 2 ritmusgyakorlat a tanult anyagból. 

2 gyermekdal dallamhangszeren kotta nélkül zongorakísérettel 

1. o. 1 ritmusgyakorlat és 1 duó elıadása a Balázs-Zempléni: Ritmusgyakorlatok 

kezdıknek c. iskola elsı részébıl 

2 népdal eljátszása (vagy könnyebb elıadási darab) dallamhangszeren kotta 

nélkül zongorakísérettel 

2. o. 2 ritmusgyakorlat elıadása a tanult anyagból 

2 elıadási darab dallamhangszeren kotta nélkül zongorakísérettel 

3. o. 2 ritmusgyakorlat vagy duó elıadása a Balázs-Zempléni iskola második 

részébıl 

2 zongorakíséretes mő elıadása dallamhangszeren (kotta nélkül) 

4. o. 2 ritmusgyakorlat – Egyik lehet kamaramő 

2 dallamhangszeres darab – Egyik lehet etőd 

5. o. 2 ritmusgyakorlat – Egyik lehet kamaradarab 

2 zongorakíséretes mő – Egyik lehet etőd 

6. o. 2 Elıkés-tremolós ritmusgyakorlat – Egyik lehet zongorakíséretes összetett 

gyakorlat 

1 hosszabb lélegzető mő megszólaltatása zongorakísérettel 

7-10. o. 1 összetett gyakorlat, vagy kamaradarab (szükség szerint zongorakísérettel) 

1 elıadási darab stílushő megszólaltatása 

„B” tagozaton a növendékeknek az adott osztály anyagából a nehezebb feladatokat kell az 

átlagosnál színvonalasabban megoldaniuk. 

–76–

Magánének tanszak 

A tanszak az életkori behatároltság miatt sajátos helyzetben van. A hazai, minisztériumi 

tanterv a 15. életév körülieknek – a mutálás befejeztével – javasolja a magánének tanulását. 

Ebben a korban a növendékek vagy nagyon jó zenei elıképzettség után, vagy annak teljes 

hiányával kezdik el tanulmányaikat. Az ebbıl fakadó elınyök és hátrányok csak hosszú idı 

után egyenlíthetık ki. Ezért nehéz egy minden szempontból elfogadható évfolyamonkénti 

„kimeneti” követelményt felállítani. 

Óraterv: 

Az elıképzettség nélkülieket elıképzı évfolyamra iskolázzuk be, ahol egyénileg heti 2×30 

percben foglalkozunk velük, mint az „A” tagozaton végig. 

„A” tagozaton leginkább a helyes légzéstechnikát és artikulációt, beszédtechnikát és 

hangképzést tanítjuk. Ezeken keresztül a növendék zenei ízlésének formálása a cél. 

„B” tagozaton már nagyobb hangsúlyt kap a tehetséggondozás és a szakirányú továbbtanulás 

elısegítése, megalapozása. 

Lehetıséget szeretnénk adni – különösen a szolfézs fıtanszakos növendékeinknek – hogy a 

kötelezıen választható tárgyak között második „hangszerként” hangképzést tanulhassanak 

heti 30 percben. 



PROGRAMJA OM. 32/1999. Magánének tanterve tartalmazza a megfelelı fejezetekben. 

A beszámoltatás módja és a beszámoló anyaga: 

A tanév során 1-2 közös órán, azaz tanárok, szülık, énekes társak jelenlétében adott kis 

hangversenyen két-három dalt adnak elı a növendékek. 

Az év végi beszámolón bizottság elıtt kell a növendékeknek az évfolyamának megfelelı 

számú és szintő dalt, áriát, illetve kamaramővet elıadni. 


Helyes beidegzıdések megalapozása: 

− ismerje az énekes légzés elméleti és gyakorlati sajátosságait, 

− a helyes testtartást, 

− kis hangterjedelmő kíséretes, vagy kíséret nélküli népdal vagy népdalfeldolgozás 

elıadása. 

1. évfolyam: 

Közös órákon: a tanár javaslata alapján 2-2 szabadon választott dal az éves anyagból. 

Év végén: 2 népdal és 1 mődal az Énekiskola I. és II. kötetébıl. 


Közös órákon: 1 népdal és 1 mődal az Énekiskola II. kötetébıl. 

Év végén: 1 népdalfeldolgozás és 2 különbözı stílusú egyszerő, 2-3 periódusnyi 

mődal. 

–77–


Közös órákon: 2 népdal, illetve népdalfeldolgozás Bartók: Nyolc magyar népdal c. 

kötetébıl, illetve a Százszínő csokor c. győjteménybıl. 

Év végén: 2 népdal, illetve népdalfeldolgozás 

1 barokk vagy klasszikus dal Ádám Jenı: A dal mesterei II. kötetbıl. 

1 XX. századi magyar mő (pl.: Farkas Ferenc dalai) vagy 

1 romantikus dal Ádám Jenı: A dal mesterei II. ill. III. kötetébıl. 


Közös órákon: 3 különbözı stílusú dal az évi anyagból. 

Év végén: 1 magyar népdalfeldolgozás (Kodály: Magyar népzene c. győjteményeinek 

könnyebb darabjai). 

1 barokk vagy klasszikus dal az Énekiskola III. kötetébıl. 

1 romantikus dal A dal mesterei III. kötetbıl. 

1 XX. századi magyar mő (pl.: Gárdonyi dalai) 


Közös órákon: 3 különbözı stílusú mő az év anyagából. 

Év végén: 1 XX. századi magyar mő (pl.: Kósa válogatott dalai) 

1 romantikus dal (Brahms v. Csajkovszkij dalai) 

1 szabadon választott dal (Schumann, Schubert dalai) 

1 ária (könnyő oratórium részlet) 


Közös órák anyaga szabadon választott. A növendék évente több alkalommal is szerepeljen 

iskolai és egyéb rendezvényen. 

Év végén: 1 nehezebb magyar népdalfeldolgozás (Kodály: Magyar népzene c. 

sorozata) 

1 romantikus vagy késıromantikus dal (Liszt, Mahler) 

1 szabadon választott ária Haydn vagy Mozart könnyebb áriáiból 

1 XX. századi mő (pl.: Farkas: Gyümölcskosár ciklusa) 

A „B” tagozatos növendékek vizsgarendje csak az évi két közös órában tér el az „A” 

tagozatosokétól. Anyaga is hasonló, csupán sokkal biztonságosabb technikai megoldásokat és 

színesebb elıadásmódot követel. 


Közös órák: 1 népdal 

2 mődal A dal mesterei I-II. kötetébıl 

Év végén: 1 népdal igényesebb kísérettel, esetleg díszítésekkel. 

2 különbözı stílusú mődal az Énekiskola III. kötetébıl. 

1 kamaramő (pl.: Forrai: Duett albumából) 

3 „B” évfolyam: 

Közös órák: 1 technikai gyakorlat (pl.: Vaccai: Metodo prattico) 

1 magyar népdal feldolgozás (Kodály: Magyar népzene) 

2 különbözı stílusú dal az Énekiskola III. kötetébıl. 

Év végén: 1 igényesebb népdalfeldolgozás vagy XX. századi mő. 

1 könnyő barokk ária (pl.: Bach: Geistliche Lieder) vagy 

klasszikus ária (Mozart operáinak gyerek-szereplıs jelenetei) vagy 

–78–

omantikus dal 

1 szabadon választott dal (Schumann, Gershwin) 

1 kamaramő (pl.: Beethoven: Skót népdalok) 


Közös órák: 3 különbözı stílusú mő az év anyagából 

1 technikai gyakorlat 

Év végén: 1 XX. századi mő (pl.: Gárdonyi Zsolt dalai) 

1 barokk vagy klasszikus dal A dal mesterei IV-V-VI. kötetébıl 

1 romantikus vagy késıromantikus dal (Schubert, Brahms, Liszt, R. Strauss 

dalai) 

1 szabadon választott opera vagy oratórium ária (barokk vagy klasszikus) 

1 kamaramő (pl.: Brahms duettjei vagy könnyő opera-kettısök) 


Közös órákon: 1 XX. századi külföldi szerzı dala 

1 ária 

1 szabadon választott mő 


Év végén: 1 XX. századi mő (pl.: Bernstein vagy Kósa dalai) 

1 oratórium vagy kantáta ária (Bach, Händel, Vivaldi, vagy Mozart áriái) 

1 romantikus vagy késıromantikus dal (Liszt, Debussy, Mahler dalai) 

1 klasszikus vagy romantikus ária (Haydn, Mozart, Weber áriái) 

1 kamaramő: triók, kvartettek 


Közös órákon: 3 különbözı stílusú mő 


évi több alkalommal szereplés rendezvényeken 

Év végén: 4 különbözı stílusú mő 

1 ária, elsısorban olasz operákból 

1 kamaramő több hangszer közremőködésével 

„A” és „B” tagozaton egyaránt zongorakísérettel és kotta nélkül kell énekelni az év végi 

beszámolón. 

Szolfézs tanszak 

A szolfézs tanszak a zeneiskola pedagógiai programjában sokrétő feladatot teljesít. 

A zeneóvodai, kiselıképzıs és elıképzıs foglalkozások a hangszeres tanulmányokat 

alapozzák meg. A hangszeres tanulmányok alatt a kötelezı tárgy szerepen túl fontos feladata 

a zenei horizont tágítása, a zene teljességének bemutatása, megkedveltetése. A továbbképzı 

évfolyamok és a fakultatív zeneirodalmi szolfézsórák feladata a zeneértés elısegítése. 

A „B” tagozatos és szolfézs fıtanszakos növendékek pályára irányítása és a szakközépiskolai 

felvételire való elıkészítése a cél. Tehetséges növendékeink nagy része középiskolai 

tanulmányait a zenemővészeti szakközépiskolák valamelyikében kezdi. A továbbképzı 

osztályok „B” tagozatán is készítünk fel továbbtanulásra (pedagógiai fıiskola) növendékeket. 

Hagyomány iskolánkban a zeneóvodai foglalkozás. Ezt 5-6 éves gyermekek számára 

indítjuk. Nagy igény van rá, de ezt a típusú oktatást a szülık finanszírozzák. 

–79–

Követelmények: 


PROGRAMJA Szolfézs tanterve tartalmazza a 14-23. oldalig. 

Tananyag: 

A fenti kiadvány megfelelı fejezetei. 

A számonkérés és az értékelés módja: 

A tanév során az írásbeli és a szóbeli értékelés folyamatosan történik. Ezt tükrözik a 

havonkénti érdemjegyek. A felmérések feladatsorában a készségszintek és az elméleti 

ismeretek mérése történik. 

Az év végi írásbeli felmérés az év utolsó óráin történik, ezt követi az év végi összefoglaló óra 

„A” tagozaton és év végi vizsga a „B” tagozaton. 

Az érdemjegy tükrözi a növendék: 

− képességeihez mért tudását, fejlıdését, 

− készség, jártasság – és ismereti szintjét, 

− kreativitását, 

− kapcsolatát a zenével, 

− évközi munkáját, a felmérések eredményét. 

Az év végi beszámolók anyaga: 

A zeneóvoda és a kiselıképzı évfolyamosok szülık és tanárok jelenlétében, nyilvános 

foglalkozás keretében adnak számot tudásukról. Az évfolyam sajátosságaiból eredıen 

minimális követelmény nincs. 


József Andrásné – Szmrecsányi Magda: Zenei elıképzı c. könyvébıl tudjon a növendék: 

− 15 dalt szöveggel, szolmizálva énekelni, 

− olvasógyakorlatokat mérı kíséretében szolmizálni, 

− violin és basszus kulcsban olvasni, 

− pentaton és pentachord dallamokat éneklés után felismerni és szolmizálva 

elismételni, 

− egész, fél, negyed, nyolcad ritmusértékeket, szüneteket és a szinkópa (nyújtott) 

ritmusképleteket felismerni, ritmusnevekkel elismételni és írásban rögzíteni, 

− a vonalrendszerben tájékozódni. 


A felhasználható irodalom alapján tudjon a növendék: 

− 20 népdal énekelni szöveggel és szolmizálva, 

− 20-30 darabot a 333 olvasógyakorlat elsı 200 gyakorlata közül, 

− ismerje a t1, k2, n2, k3, n3, t4, t5, t8 hangközöket, 

− a nyújtott és éles ritmusképletet, 16-odok páros formációit, 

− a módosító jeleket és elıjegyzéseket 3#-1b-s körben, 

− ismerje a dúr és moll hármashangzatot alaphelyzetben. 

–80–


Dobszay: A hangok világa II. kötetébıl, valamint az ajánlott irodalom alapján tudjon a 

növendék: 

− 20 népdalt, ill. mőzenei idézetet szöveggel, szolmizálva énekelni, 

− 10 idézetet Tegzes: Hétfokú olvasógyakorlatából, 

− 10 idézetet Kodály: 333 olvasógyakorlatából, 

− hallás után memorizálni, 

− az ismert ritmuselemekkel improvizálni és lejegyezni azokat, 

− hangsorokat, hangnemeket felismerni, megállapítani 3#-3b-s körben, 

− ismerje a hangközöket t1-n6-ig, valamint a bıvített szekundot, 

− dúr és moll hármashangzat felépítése alaphelyzetben, felismerése együtt 

hangzásban is. 


Dobszay: A hangok világa III. kötetébıl, valamint az ajánlott irodalomból, különös tekintettel 

Dallamírási feladatok I. kötetbıl tudjon a növendék: 

− 5 parlandó, illetve 5 giusto népdalt, 

− Kodály: 333 olvasógyakorlatából 10, nehezebb dallamfordulatokat tartalmazó 

szemelvényt, 

− az ajánlott kottapéldákból további 5 kánont, 

− klasszikus dallamot énekelni, 

− diktálás után könnyő, 8 ütemnyi ritmust, ill. dallamot lejegyezni, 

− felismerni kis, nagy és tiszta hangközöket, 

− dúr és moll hármashangzatokat, hangsorokat 4#-4b-ig, 

− kis éles, kis nyújtott és a triola ritmus felismerése kottaképrıl és ezek 

hangoztatása. 


Az „A” osztály követelményén felül: 

− ismerje fel a négyféle hármashangzatot alaphelyzetben, tudja azoknak 

szerkesztését a tanult hangnemekben, 

− többszólamú mővek kottaképét tudja helyesen leírni. 


Dobszay: A hangok világa IV. kötetébıl, valamint az ajánlott irodalomból tudjon a növendék: 

− 10 bécsi klasszikus dalt, 

− a tanár által szabadon választott 8-10 népdalt, 

− 5-6 kánont megszólaltatni, 

− felismerni a tonika-domináns viszonyt zenei idézetekbıl, 

− igen könnyő funkciós fıhangokkal kísért kétszólamú dallamot lejegyezni, 

− ismerje a hangnemeket 5#-5b-ig, 

− a dúr és moll hármashangzatok megfordításait, 

− a domináns szeptim négyeshangzatot, 


A 4. „A” követelményén felül: 

− tudjon a tanár által választott győjteménybıl 5 népdalt, 

–81–

− ismerje fel a dúr és moll, illetve a domináns szeptim akkordot, dúr, moll fordításait 

is, 

− a T-D viszonyt hallás után, 

− az egyszerő mőzenei formákat, 

− hallás után tudjon lejegyezni egyszerőbb hangközmenetet, illetve esetleg alterált 

hangot tartalmazó periódusnyi dallamot, 


Tudjon a növendék Dobszay: A hangok világa V. kötetétıl, illetve az ajánlott irodalomból: 

− 15 bécsi klasszikus és romantikus dalt, 

− kvintoszlop 6#-6b-ig, 

− a négyféle hármashangzatot és megfordításait, 

− a domináns négyeshangzat építését, 

− felismerni a négyféle hármashangzat megfordításait hallás után, 

− felismerni minden hangközt (tiszta, kis és nagy) – prímtıl decimáig, 

− funkció-jelzıs basszussal rendelkezıs dallamot lejegyezni diktálás után. 


Az 5. „A” osztály követelményein felül tudjon: 

− 15 bécsi klasszikus és romantikus dalt vagy zenei idézetet, 

− könnyő, alterált hangot tartalmazó periódust lapról énekelni, 

− funkció-jelzéssel ellátott bıvült periódust lapról énekelni, lejegyezni, 

− periódus elsı tagjához utótagot improvizálni, 

− alkalmazza a dúr, moll, szőkített, bıvített hármashangzatok teljeskörő ismeretét, 

− ismerje fel az egyszerő mőzenei formákat. 


Tudjon a növendék: 

− Dobszay: A hangok világa VI. kötetébıl 10 barokk idézetet, 

− Agócsy: Bach olvasókönyvébıl 5 szabadon választott idézetet, 

− Bartók és Kodály egyszerőbb 2-3 szólamú mőveibıl énekelni, 

− tájékozódni a teljes kvintkörben, 

− modálisokat felismerni kottakép alapján, 

− legyen alapvetı ismerete a zenetörténeti korokból. 


A 6. „A” osztály követelményein felül tudjon: 

− 10 periódusnyi klasszikus és barokk dallamot, 

− 10 magyar népdalt, 

− 5 Kodály, Bartók könnyő 2-3 szólamú mővet énekelni, 

− alterációt és hangnemi kitérést tartalmazó hangközmenetet és kétszólamú klasszikus 

vagy barokk idézetet lejegyezni, 

− az elızıekhez hasonló nehézségő dallamokat lapról énekelni, 

− a modális hangsorokat, a hármas- és négyeshangzatokat minden hangnemben 

felismerni, szerkeszteni, hallás után illetve kottaképrıl, 

− ismerje fel a zenei stíluskorszakok jellemzıit és a magyar népdal stílusjegyeit, 

− ismerje a szonáta, rondó, és variációs formákat, 

− legyen képes zenei ismereteit, képességeit önállóan hasznosítani, 

− legyen jártas az improvizáció világában, 

− ismerje a teljes kvintkört, a modális hangsorokat, hangközöket, hangzatokat 7#-7b-ig 

–82–

A szóbeli és írásbeli beszámoló követelményei: 

7. évfolyam: 

− 5 gregorián, 5 reneszánsz, 5 bécsi klasszikus dallam elıadása szólóban vagy 

kamarapartnerekkel, 

− ismerje fel az egyszerő mőzenei formákat, 

− az egyszerőbb, funkciós mőzenei idézeteket tudja stílusosan kiegészíteni, 

− ismerje a domináns szeptim fordításait, 

8. évfolyam: 

− Kodály, Bartók és kortárs zeneszerzık 10 mővének ismerete, megszólaltatása, egyszerőbb 

témák lejegyzése, 

− ismerje a fıbb zenei irányzatokat, annak képviselıit és jelentısebb alkotásait, 

9. évfolyam: 

− 10-12 romantikus dal, két duett vagy kórusmő elıadása, 

− ismerje a romantikus stílus fıbb zenei formáit, azok jellemzıit, 

− legyen képes az eddig megszerzett és elsajátított képességeket és ismereteket 

szintetizálni. 

10. évfolyam: 

− 10 barokk dallam és két kétszólamú barokk jellegő dallam elıadása, 

− ismerje a barokk concertálás, imitáció, fúga, a reális és tonális válasz fogalmát, 

Alternatív program az 5. évfolyamtól – a kötelezıen választható tárgy: a zeneirodalmi 

szolfézs követelménye: 

5. évfolyam: 


− a megismert zenei anyagból 10-15 zenei témát emlékezetbıl elénekelni, 

− összekapcsolódási lehetıséget találni a zenei és a történelmi korok között, 

− ismerje fel a feldolgozott stíluskorszak fıbb zenei mőfajainak jellemzıit: 

o a klasszikus szimfóniát, operát, 

o a romantikus dalt, operát, 

o a versenymővet, 

o a szimfónikus költeményt. 

6. évfolyam: 


− 10-15 zenei témát, 

− Bartók: Concerto, Kodály: Psalmus Hungaricus címő mővének jellegzetes témáit, 

− ismerje a feldolgozott stíluskorszakok fı zenei mőfajainak jellemzıit: 

o a gregorián dallamot, 

o a reneszánsz kórusmőveket, 

o a barokk szvitet, 

o a prelúdiumot és fúgát. 

–83–

Szolfézs fıtanszakos az 1. évfolyamtól bárki lehet, aki a fıtárgy tanár megítélése szerint erre 

alkalmas. 

A tananyag és az év végi beszámoló követelménye megegyezik az 1-2. évfolyam, illetve a 3 

„B”-5.”B” évfolyamokéval. 

Csupán a 6. évfolyamon alkalmazkodik a középiskolák szolfézs szakos felvételi 

követelményeihez. Ennek megfelelıen a 6. szolfézs fıtanszakos évfolyam év végi minimum 

vizsgakövetelménye a 6. „B” évfolyam anyagán felül: 

− 30 periódusnyi nehezebb klasszikus és barokk szemelvény, 

− 5 közép nehézségő Kodály, Bartók 2-3 szólamú mő éneklése, 

− moduláló periódus lapról éneklése, 

− önálló elemzési képesség. 

Lehetıség van zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom fıtanszak kialakítására is. Jelenleg e 

szakokon nincs fıtanszakos növendékünk, de igény esetén a személyi feltételek adottak ezek 

beindítására. 

Zeneelmélet fıtárgy felvétele elsısorban az 5-10. évfolyam tanulóknak ajánlott, a sikeres 

szakiskolai vagy fıiskolai felvételi vizsga érdekében. 

Követelmények, tananyag, év végi beszámoló követelménye: Az ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA – Zeneelmélet 

tartalmazza, valamint alkalmazkodik a felvételi követelményekhez. 

Zenetörténet-zeneirodalom fıtárgy felvétele olyan tanulók számára ajánlott, akik nem (már 

nem) tanulnak hangszert, de egy alapfokú zenei mőveltség megszerzésére törekszenek. 

Követelmények, tananyag, év végi beszámoló követelménye: Az ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA – 

Zenetörténet-zeneirodalom tartalmazza. 

Rövidebb távú, tehát 2-3-4 éves tanmenet is kialakítható az igények szerint. 

Társas tánc tanszak 

A tánc ágak közül – akár csak egész Európában – Magyarországos is a társastánc oktatásának 

vannak a legrégebbi hagyományai. Az 1950-es évek végétıl kezdıdik a társastánc 

támogatottsága. A versenytánc esztétikus formáival, kis közösségekben folyó mővészi nevelı 

hatásával jól illeszkedett be a hazai amatır mővészeti tevékenység formák közé. A mővészeti 

munka eljuttatja a tanulót az alkotómunkához, amely hozzájárul a harmonikus, érzelmileg 

gazdag személyiség kialakításához. 

A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a táncmővészet, azon belül a társastánc minél 

teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. 

–84–

A tantárgyak helye a tanszak programjában 

Gyermektánc: az elıképzıs 1-2. évfolyamában gyermektánc tantárggyal a társastáncot 

megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai 

gyakorlatokkal, játékos táncokkal. 

Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erısítése, fizikai teherbírásának 

fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskulturájának fejlesztése. 

Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különbözı korok táncait. 

Viselkedéskultúra:célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a minden napi élet és a 

társastánc érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit. 

Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc 

kialakulásáról, fejlıdésérıl, múltjáról, jelenérıl. 

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a 

tehetséges tanulóknak módot adjon a továbbfejlıdésre. 

A számonkérés formája 

A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga 

anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás párosan és csoportosan történik. A minısítésre, 

az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szóbeli többséggel dönt. 

Az értékelés szempontjai – minimum követelmények: 

Az adott évfolyam társastánc tananyagának ismerete. 

Párral való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása. 

Stílusnak megfelelı elıadásmód. 

A táncban alkalmazott térformák helyes pontos bemutatása. 

Alkalmazkodás a csoportos munkában. 

Az alapfokú mővészetoktatásról szóló 27/1998. (06. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelezı 

követelményeket és tantervi programot alkalmazza az iskola (ROMI-SULI tantervi programja 

szerint haladva). 

–85–

ZENEMŐVÉSZETI ÁG – KLASSZIKUS ZENE 

A MŐVÉSZETI ALAP- ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 

A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA 

AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 

1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei 

nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a 

különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. 

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve 

alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. 

Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek 

átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. 

2. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – 

alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek 

megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 

3. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfaj sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti 

meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene 

alkalmazására, befogadására készítsen fel. 

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI 

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütı, gitár, 

zongora, hegedő, brácsa, gordonka, nagybıgı. 

Vokális tanszak: magánének. 

Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom. 

Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus. 

Egyéb tanszak: kamarazene. 

Évfolyamok száma 

(Megjegyzés: az évfolyam számok magukba foglalják az elıképzı, alapfok és továbbképzı 

évfolyamait. A képzési idı elsı számjegye az elméleti és egyéb elıtanulmányokat jelöli.) 


– 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütı, gitár, zongora, hegedő, gordonka) 

– 2+8 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba, nagybıgı) 

– 2+6 évfolyam (szaxofon, brácsa) 

– 1+6 évfolyam (magánének) 

– alapfok (továbbképzı) +4 évfolyam (kamarazene) 


A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett elıtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a 

növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. 

– (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütı, gitár, zongora, hegedő, gordonka) 

– (3)+7 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba, nagybıgı) 

– (3)+5 évfolyam (szaxofon, brácsa) 

– (2)+5 évfolyam (magánének) 

– alapfok (továbbképzı) + 4 évfolyam (kamarazene) 

–86–

Elmélet és egyéb fıtanszakok 


– 2+10 évfolyam (szolfézs) 

– 2+6 évfolyam (zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet) 

– 4 évfolyam (kamarazene) 


– (5)+7 évfolyam (szolfézs fıtanszak) 

Óraterv 

Tantárgy Évfolyamok 

Elıképzı Alapfok Továbbképzı 

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 

Fıtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 

Kötelezı tárgy 2 2 2 2 2 2 

Kötelezıen választható 

2 2 2 2 2 2 

tárgy 

Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 

ÖSSZESEN 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 

Az adott tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelıen kell érteni. 

Az elıképzıt a növendéknek nem kötelezı elvégeznie. 

Fıtárgy: 

– hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), 

– elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). 

Kötelezı tárgy: 

– szolfézs, 

– zongora (adott tanszakok óratervének megfelelıen). 


– elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes 

mőveltségi programként is taníthatók); 

– gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. 

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes 

mőveltségi programként is taníthatók) zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, 

népzene. 

(Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi 

programjai alapján, mint együttes mőveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi 

tanterv készíthetı.) 

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora) és magánének fıtárgyhoz szorosan 

kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. 

–87–

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések 

„A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok 

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti idıtartamra értendı. 

Fıtárgy: 

„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) 

„B” tagozaton minimum 2x45 perc 

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: 


– 1. évfolyamig 5 perc 

– 2–3. évfolyamon 10 perc 

– 4. évfolyamtól 15 perc 






a képzési idı minimum 2x45 perc 


„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig 


„A” tagozaton az 5–6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc 

Választható tárgy: 

az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás 


– elmélet: minimum 1x45 perc 

– gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) 

Hangszeres elıkészítı: 

– egyéni: 2x30 perc 

– csoportos: 2x45 perc 

Kamarazene: minimum 1x45 perc 

A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak megfelelıen 2–8 fı, maximum 15 fı. 

Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc 

Kötelezı zongora: minimum 1x30 perc 

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok 

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti idıtartamra értendı. 

Fıtárgy: 

–88–

„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) 

„B” tagozaton minimum 2x45 perc 

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: 

Hangszeres tanszakon 


– 1. évfolyamig 5 perc 

– 2. évfolyam 10 perc 






Magánének tanszakon 

„A” tagozaton minimum 20 perc 

„B” tagozaton minimum 30 perc 


a képzési idı minimum 2x45 perc 


„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig 


„A” tagozaton az 5. évfolyamon 



Választható tárgy: 

az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás 




Hangszeres elıkészítı: 

– egyéni: 2x30 perc 

– csoportos: 2x45 perc 

Kamarazene: minimum 1x45 perc 

A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak megfelelıen 2–8 fı, maximum 15 fı. 

Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc 

Kötelezı zongora: minimum 1x30perc 

A zeneoktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más 

mővészeti ág (képzı- és iparmővészeti, táncmővészeti, szín- és bábmővészeti ág) képzésébe is 

bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. 

–89–

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, 

FELADATAI 

A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. 

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika 

és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei 

karakterek iránti érzékenység kialakítása). 

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. 

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás 

kialakítása. 

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása. 

A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. 

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. 

A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene 

történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. 

A kortárs zene befogadására nevelés. 

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. 

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. 

A tanulók életkorának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való 

ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása. 

A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. 

Tehetséggondozás. 

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. 

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. 

Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. 

Az amatır zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történı aktív részvételre való elıkészítés, 

ösztönzés. 

Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetıség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel. 

A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS 

KÖVETELMÉNYEI 

1. A vizsgára bocsátás feltételei 

Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú, illetve 

továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 

A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az 

intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy 

tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 

2. A vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok meghatározásának módja 

A vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú 

mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. 

A vizsgán a szakmai követelményeknek megfelelı szint kérhetı számon. 

A vizsgafeladatokat a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, 

hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. 

A vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a 

követelményeknek, átdolgoztathatja. 

–90–

3. A vizsga egyes részei alóli felmentés 

Mentesül az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki 

az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzıként – a versenyfelhívásban meghatározott 

helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A felmentést a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor, írásban 

kérheti. 

Ha a tanuló már rendelkezik a zenemővészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, 

zenetörténet tantárgyakból megszerzett mővészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az 

adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 

4. Elırehozott vizsga 

Az intézmény tanulói számára elırehozott vizsga is szervezhetı. 

Elırehozott mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra elıírt iskolai tanulmányi 

követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes 

befejezése elıtt, egyes vizsgatárgyból, elsı alkalommal tett mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. 

Szolfézs tantárgyból is szervezhetı elırehozott alapvizsga. 

5. A vizsga minısítése 

A tanuló teljesítményét vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. 

Szolfézs tantárgyból köztes vizsga szervezhetı. A köztes vizsga eredménye a mővészeti alapvizsgán 

figyelembe vehetı. 

A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok 

számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény 

meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. 

Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt 

vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. 

Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen 

érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve 

vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 

6. A vizsga szervezése 

A mővészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú mővészetoktatási intézményben szervezhetı. 

A vizsga írásbeli és szóbeli része zártkörő, gyakorlati része nyilvános. 

Az intézmény vezetıje a nyilvánosságot korlátozhatja, ha az a vizsga sikeressége, zavartalan 

lebonyolítása érdekében nélkülözhetetlen. 

Az alapfokú mővészetoktatási intézményben a mővészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév 

rendjében meghatározott idıpontban kell megszervezni. A mővészeti alapvizsgát és záróvizsgát három 

tagú vizsgabizottság elıtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezıje bízza 

meg. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsga 

tantárgyait az alapfokú mővészetoktatási követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és 

kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglaltak alapján kell az alapfokú 

mővészetoktatási intézmény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi 

tanterve alapján kell kidolgozni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató 

intézmény feladata. A mővészeti alapvizsgát és záróvizsgát az alapfokú mővészetoktatási intézmények 

közösen is megszervezhetik. 

A vizsga során jegyzıkönyvet kell felvenni, mely rögzíti a tanuló vizsgán elért eredményét, ill. 

minden, a vizsgabizottság döntése alapján fontos tényt. 

A vizsgát tett tanuló errıl szóló bejegyzést kap a mővészeti iskolai bizonyítványa megfelelı rovatába. 

A vizsga és a tanulmányok lezárása 

Az alapfokú mővészeti vizsga sikeres letétele elıfeltétele a mővészeti iskolai tanulmányok további 

folytatásának. 

A mővészeti záróvizsgát követıen a tanuló alapfokú mővészeti iskolai tanulmányait befejezte. 

Az alapfokú mővészeti vizsga és a mővészeti záróvizsga letétele nem kötelezı a tanuló számára, 

azonban elmulasztása esetén tanulmányait nem folytathatja tovább. 

–91–

A MŐVÉSZETI ALAP- ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 

1. AZ ALAP- ÉS ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI 

1.1. ALAPVIZSGA 

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. Az alapvizsgát tevı – 

„B” tagozatosok, illetve elméleti tanszakosok kivételével – szabadon választhat írásbeli, illetve szóbeli 

vizsga között. Elméleti tanszakosok számára mindhárom vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát 

mindenkinek kell tenni. 

1.1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama: 

– komplex zenei ismeretek * 

– teszt maximum 45 perc 

– diktálás, elemzés, improvizáció maximum 45 perc 

1.1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: 

– komplex zenei ismeretek * maximum 20 perc 

1.1.3. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: 

– fıtárgy maximum 20 perc 

– zongora ** maximum 10 perc 

1.2. ZÁRÓVIZSGA 

A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. Az záróvizsgát tevı – „B” 

tagozatosok, illetve elméleti tanszakosok kivételével – szabadon választhat írásbeli, illetve szóbeli 

vizsga között. Elméleti tanszakosok számára mindhárom vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát 

mindenkinek kell tenni. 

1.2.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama: 


1.2.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: 


1.2.3. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: 

– fıtárgy maximum 30 perc 

– zongora ** maximum 20 perc 

* Győjtınév, amely magában foglalja a kötelezı szolfézs-ismereteken túl a kötelezıen választható zeneelmélet, 

zenetörténet–zeneirodalom, illetve improvizáció anyagát is. 

** Elméleti tanszakok esetén. 

–92–

2. AZ ALAP- ÉS ZÁRÓVIZSGA TARTALMA 

2.1. ALAPVIZSGA 

SZOLFÉZS KÖTELEZİ, ILL. KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TÁRGY 

2.1.1 Az írásbeli vizsga tartalma: 


– a vizsgán választani lehet „a” és „b” feladatok közül; 

– teszt, ami 10-15 egyszerő, általános zenei–zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést 

tartalmaz; 

– diktálás, elemzés, improvizáció (az iskola választhat az alábbi két feladatcsoport közül): 

a. egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal: négysoros, legfeljebb 8-10 

szótagszámú, tempo giusto, izometrikus – 2/4 vagy 4/4 –, szinkópa, nyújtott és éles ritmus 

elıfordulhat, esetleg színezıhangot is tartalmazhat); elıre meg kell adni a violinkulcsot, 

elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal tizenkétszer hangozhat el; az elemzés 

szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık 

periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet felsı szólamának lejegyzése, és 

elemzése (2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetéső, nem moduláló, lehetıleg a-av felépítéső, nehezebb 

hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, ill. könnyebb alterációt lehetıleg 

tartalmazó szemelvény); elıre meg kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a 

kezdıhangot; az idézet zongorán, két szólamban (!) tizenkétszer hangozhat el; az elemzés 

szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, 

elıadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hármashangzatfelbontás, 

szekvencia, késleltetés stb.) 

b. egy magyar népdal elsı két sorának lejegyzése szöveggel, és kiegészítése (a népdal: 

négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus – 2/4 vagy 4/4 –, 

szinkópa, nyújtott és éles ritmus elıfordulhat, esetleg színezıhangot is tartalmazhat); elıre 

meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal tizenkétszer 

hangozhat el; a befejezéshez meg kell adni a szöveget 

periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet elıtagjának lejegyzése, és befejezése 

két szólamban, vagy periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet felsı szólamának 

lejegyzése, és alsó szólam improvizálása írásban (2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetéső, nem 

moduláló, lehetıleg a-av felépítéső, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de 

akkordfelbontást, ill. könnyebb alterációt lehetıleg tartalmazó szemelvény); elıre meg kell 

adni a kulcsokat, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, 

tizenkétszer hangozhat el. 


- Hangközmenet lejegyzése 

10 hangközbıl álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy 

hangközök, bıvített kvart és szőkített kvint). Diktálás elıtt meg kell adni a violinkulcsot, 

elıjegyzést, és a kezdı hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. 

- Hangzatlejegyzés 

10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése 

adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns 

–93–

szeptim). Diktálás elıtt meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést és a kezdı harmóniát, elnevezéssel 

együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor 

hangozhat el. 

- Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése 

Elıre meg kell adni a violinkulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangot. Az elemzés 

szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık. A népdal 

nyolcszor hangozhat el. 

- Periódus terjedelmő mőzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal 

Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a 

tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Elıre meg 

kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor 

hangozhat el. 

Szolfézs fıtanszak „A” tagozat 

– egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal: négysoros, 8-10 szótagszámú, 

tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színezı hangokat 

tartalmazhat); elıre meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal 

nyolcszor hangozhat el; az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg 

ritmikai jellemzık 

– periódus terjedelmő mőzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal (metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 

6/8, ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig; lehet benne szinkópa, éles és 

nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések; az idézetben elıfordulhatnak nehezebb hangközlépések, 

alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is); elıre meg kell adni a kulcsot, az 

elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, nyolcszor hangozhat el. 

Szolfézs fıtanszak „B” tagozat 

– hangközmenet lejegyzése: kb. 10 hangközbıl álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, 

(oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bıvített kvart és szőkített kvint); diktálás elıtt meg kell 

adni a violinkulcsot, elıjegyzést, és a kezdı hangközt, elnevezéssel együtt; a hangközlánc háromszor 

hangzik el, folyamatosan játszva; 

– egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal négysoros, közepesen nehéz, 

színezıhangokat tartalmaz); elıre meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és 

kezdıhangot; a népdal nyolcszor hangozhat el; az elemzés szempontjai: forma, stílus, 

hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık 


6/8, ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig; az idézet tartalmazhat változatos 

ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket, lehet benne hangnemi kitérés); elıre meg kell adni a 

kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, nyolcszor hangozhat el. 

2.1.2. A szóbeli vizsga tartalma 

SZOLFÉZS KÖTELEZİ, ILL. KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ 


– „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb 

jellemzıit; tudjon énekelni 5 mőzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a 

reneszánsztól/barokktól a 20. századig) éneklıtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem 

kötelezı), ebbıl kettıt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzıit; 

– a tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő 

zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. 

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 

–94–


– egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet 

metruma 2/4, 3/4, vagy 4/4 lehet; ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet 

benne szinkópa, nyújtott és éles ritumus, egyszerőbb átkötések; alterált hangok elıfordulnak, és lehet 

benne hangnemi kitérés is. 




kötelezı), ebbıl kettıt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzıit; 

– a tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, 

stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. 





benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, egyszerőbb átkötések; alterált hangok elıfordulnak, és lehet 

benne hangnemi kitérés is; 

– „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetbıl, és azok elemzése (forma, stílus, 

hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık alapján); 5 mőzenei szemelvény (társasének, 

hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a 20. századig) – ezek közül kettı kotta nélkül – 

saját kísérettel elıadva; a vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az elıforduló elıadási jeleket, 

utasításokat, tudja meghatározni az elıadott szemelvények mőfaját, stílusát és formáját; 


stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel; kottáról a 

tanulónak kell gondoskodnia. 


– Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet 

metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet; ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a 

tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb 

hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. 

– A „hozott anyag”: 10 népdal éneklése emlékezetbıl, és azok elemzése (forma, stílus, 


hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül hármat kotta nélkül 

- saját kísérettel elıadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az elıforduló elıadási 

jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az elıadott szemelvények mőfaját, stílusát és formáját. - A 

tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, 


2.1.3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA 

Gyakorlati vizsgát fıtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelezı tárgyból, illetve a tanult 

hangszerbıl kell tenni. 

–95–

FURULYA ALAPVIZSGA 


– egy skála hangzatfelbontással; 

– egy etőd vagy technikai jellegő mő szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, 

Paubon: Etődök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi 

szintjén); 

– két mő vagy tétel-pár, amelybıl az egyik lehet kamaramő (Anon.: Greensleeves to a Ground, 

Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, dmoll 

RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaramővek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 

szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén); 

– 1 periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az elıadási darabokat – kamaramő kivételével – lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 


– egy skála hangzatfelbontásokkal, összetett hangindítással (artikuláció); 

– egy etőd vagy szólómő (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: 

etődök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etőd altfurulyára nehézségi szintjén); 

– két tétel vagy elıadási darab, amelybıl az egyik lehet kamaramő (Telemann: C-dúr szonáta, 

Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; 

kamaramővek: Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára 

nehézségi szintjén); 

– 1 periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az elıadási darabokat – kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

FUVOLA ALAPVIZSGA 


– 1 etőd (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56-85., Bántai: Válogatott etődök II. kötet/12., Köhler: 

Etődök op. 33 no. 1/1-5. nehézségi szintjén); 

– 1 barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele 


– 1 elıadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerő elıadási darabok 

nehézségi szintjén, vagy bármely zenei stílusú mő, de lehet kamaramő is); 




– 2 különbözı karakterő etőd (Platonov: 30 etőd 1-10., Köhler: Etődök op.33 no. 1/1-5., 

Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok I/1-4. nehézségi szintjén); 

– 1 barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén); 

– 1 karakterdarab (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén, vagy bármely zenei stílusból, de 

lehet kamaramő is); 



–96–

KLARINÉT ALAPVIZSGA 


– 1 választott skála (4#-4b elıjegyzésig, kotta nélkül, hármashangzat-felbontásokkal, 

tercmenetekkel); 

– 2 különbözı karakterő etőd vagy technikai jellegő mő (Perényi Éva: Klarinétetődök 60-86., 

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok I.: 13., 28. nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı stílusú és mőfajú elıadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramő is 

(Dancla: Románc in: Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár/39., Weber: Sonatina in: Perényi Éva– 

Perényi Péter: Repertoár/44., Haydn: Szent Antal korál in: 200 év klarinétmuzsikája/Barokk és 

klasszika, Mozart: Románc in: Klarinétmuzsika 10., Weber: Vadászkórus in: Kis elıadási darabok/19. 

nehézségi szintjén; kamaramővek: Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni 

tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György–Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74. 





– 1 választott skála (4#-4b elıjegyzésig, kotta nélkül, hármashangzat-, domináns-, illetve 

szőkített szeptim-felbontásokkal, tercmenetekkel); 

– 2 különbözı karakterő etőd vagy technikai jellegő mő (Perényi Éva: Klarinétetődök 86-tól, 

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı stílusú és mőfajú elıadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramő is 

(Baermann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, 

Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold 

Kozeluch: Esz-dúr klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaramővek: Devienne: 6 duó, 

Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 72., 86., Balassa György–Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., 

Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén); 




SZAXOFON ALAPVIZSGA 

A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthetı. 

– 1 szabadon választott dúr vagy harmonikus moll skála legalább két elıjegyzéssel, 

hármashangzat-felbontással, tercmenettel, kotta nélkül; 

– 1 etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő a felsorolt kötetekbıl, vagy az alábbi példákhoz hasonló 

nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 

770) 50., 222 etőd (Perényi É.-P., EMB Z. 14371) 158., 178., 182., 24 könnyő etőd (M. Mule, A. 

Leduc AL 20455) 5., 13., 35 Studies (J. v. Beekum, Harmonia, HU 3794) Valsette (in a), Tiroler 

Ländler (in Esz); 

– 2, különbözı stílusú és karakterő, az alábbi példáknak megfelelı nehézségi szintő kíséretes 

elıadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: J. S. Bach: Gavottes (A. Leduc AL 19 664), B. 

Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A. Corelli: Adagio (A. 

Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdıknek – Kraszna L. EMB 14 251), Fr. 

Schubert: Sérénade (A. Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány 

(Hofmeister FH 2136); 


Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes és egy 

kamaramő. Egy kíséretes vagy szólómő minden esetben kívülrıl játszandó. 

–97–


Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelezı alaphangszere az 

altszaxofon, egy elıadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. 

– 1 szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább két 

elıjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szőkített szeptim-felbontással, 

minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül; 

– 2 különbözı karakterő etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő a felsorolt kötetekbıl, vagy az alábbi 

példákhoz hasonló nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: Schuster–Perényi: Szaxofoniskola III. 

(Simonffy 028) 37., 222 etőd (Perényi É.-P., EMB Z. 14 371) 192., 194., 201., Szaxofon ABC II. 

(Perényi, EMB Z 14 299) 99., M. Mule: 24 könnyő etőd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15., J. v. Beekum: 

35 Studies (Harmonia HU 3794) Square Dance (in B), Tarantella (in c), Invention (in f), Klosé: 25 

napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 8.; 

– 2 különbözı stílusú és karakterő, az alábbi példáknak megfelelı nehézségi szintő kíséretes 

elıadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú mővet is választani 

kell): G. Fr. Händel: Sicilienne et Gigue (A. Leduc AL 20 834), G. Pescetti: Presto (Hresztomatyija 5- 

6 Muzika 14 103), F. Mendelssohn: Andante (Perényi: Szaxofon ABC II/53. EMB 14 299), M. 

Muszorgszkij: Ódon kastély (Simonffy 053/C), Rimszkij-Korszakov: Hindu dal (Simonffy 053/D), Cl. 

Debussy: A kis néger (Simonffy 074 v. A. Leduc AL 19 555), E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714); 



kamaramő. Minden esetben összesen két vizsgadarab kívülrıl játszandó: pl. egy kíséretes elıadási 

darab és egy szólómő, vagy egy kíséretes darab és egy etőd. 

FAGOTT ALAPVIZSGA 


– 1 skála, ritmusvariációkkal és hármashangzat-felbontással; 

– 2 etőd (Weissenborn: Fagottetődök kezdıknek op. 8/1. kötet III. fejezet 23. G-dúr, IV. fejezet 

1. C-dúr, 2. F-dúr nehézségi szintjén); 

– 2 elıadási darab (Beethoven: Kontratánc/G-dúr, L. Fischer: Pincemester dala, Grecsanyinov: 

Tréfacsináló nehézségi szintjén); 




− 1 skála tercekkel, hármashangzat-felbontással; 

− 2 különbözı technikai követelményt tartalmazó etőd (Weissenborn: Fagottetődök kezdıknek 

op. 8/1. kötet IV. fejezet 2. F-dúr, op. 8/2. kötet 14. F-dúr, 15. d-moll, Neukirchner: 23 

középfokú gyakorlat 1., 4. nehézségi szintjén); 

− 2 különbözı karakterő darab vagy tétel-pár (Farkas F.: Népdalszonatina I-II. tétel, Telemann: 

F-dúr szonáta, Wiessendorf: Téma és variációk nehézségi szintjén); 

− 1 periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 


–98–

KÜRT ALAPVIZSGA 


1 kantiléna kotta nélkül (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi 

szintjén); 

2 különbözı karakterő etőd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., 

II/90. nehézségi szintjén); az egyik etőd helyett kamaramő játszható (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. 

győjteményébıl G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén); 

1 elıadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. 

Händel: Bourrée, Mezı: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén); 

− 1 periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 



1 skála különbözı képletekkel, a meglévı hangterjedelemben; 

1 kantiléna kotta nélkül (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi 

szintjén); 

2 etőd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik 

etőd helyett kamaramő játszható); 

1 elıadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, 

Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén); 



TROMBITA ALAPVIZSGA 


1 másfél oktávos skála elsı képlete; 

1 etőd (nehézségi szint: Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits 

exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelıkészítı 

tanulmányok, egyszerő díszítések és trillák); 

1 elıadási darab (nehézségi szint: Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: 

Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina); 




1 másfél oktávos skála öt képlettel; 

1 etőd (nehézségi szint: Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: 

Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelıkészítı 

tanulmányok, egyszerő díszítések és trillák); 

1 barokk szonáta lassú és gyors tétele (nehézségi szint: Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, 

Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta); 

1 az elıbbitıl eltérı stílusú elıadási darab (nehézségi szint: Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. 

Concertino, Hidas: Concerto no. 2. I. tétel); 



–99–

HARSONA ALAPVIZSGA 


1 dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzátartozó hármashangzat-felbontással; 

2 különbözı karakterő etőd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II./151., 158., 247., Steiner: 

Harsona-ABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto nehézségi szintjén); 

1 elıadási darab (Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c. győjteménybıl F. Schubert: Bölcsıdal 

(20.), L. Mozart: Trombitaszó (22.), Anonymus: Hornpipe (24.), H. Purcell: Induló (26.), Corelli: 

Gavotta (28.), Rimsky-Korsakov: Mazurka (35.), vagy hasonló nehézségő elıadási darabok); 




1 dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel (pl.: 

hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással); 

2 különbözı karakterő etőd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola I./136., 137., Ujfalusi–Pehl – 

Perlaki: Harsonaiskola II./217., 300., 352., Makovecz: Válogatott etődök harsonára I./4. Poco Allegro, 

6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén); 

1 elıadási darab (Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c. győjteménybıl J. S. Bach: Menüett (27.), 

Nagy Olivér: Chorea Hungarica (31.), G. Giordani: Arietta (33.), G. B. Pergolesi: Aria (34.), Bogár 

István: 4 bagatell (36.); Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló 

nehézségő elıadási darabok); 



TENORKÜRT ALAPVIZSGA 


Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel (pl. 

hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással). 

Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) (Varasdy-Nagyiván-Sztán: 

Trombitaiskola IV. 1-30. nehézségi szintjén). 

Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő is: barokk 

szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú elıadási darab 

(az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a 

trombitairodalom szólómővei). 

Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 




Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) (Varasdy-Nagyiván-Sztán: 

Trombitaiskola IV. 30-53. nehézségi szintjén). 

Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel (az 

ajánlott darabokat lásd a hatályos zenemővészeti szakközépiskolai trombita tantervben). 

Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. 

–100–

BARITON ALAPVIZSGA 




Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) (Kopprasch: Technikai 

etődök 7-16. Perényi: 347 etőd harsonára 250-270. nehézségi szintjén). 

Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő is: barokk 

szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú elıadási darab 

(az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a 

trombitairodalom szólómővei). 

Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 




Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) (Kopprasch: Technikai 

etődök 7-22. Perényi: 347 etőd harsonára 250-270; Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén). 

Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel (az 

ajánlott darabokat lásd a hatályos zenemővészeti szakközépiskolai harsona tantervben). 

Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. 

TUBA ALAPVIZSGA 


1 skála (legalább három variációval); 

2 különbözı karakterő gyakorlat (Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., 

gyakorlatainak nehézségi szintjén); 

2 elıadási darab (egy lassú és egy gyors) (F. Schubert: Bölcsıdal – 169. gy., H. Purcell: Rigaudon – 

166. gy. nehézségi szintjén); 




1 skála (dúr és moll változata, legalább három variációval); 

2 különbözı karakterő gyakorlat (Jakab G.: Tubaiskola I. kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak 


2 elıadási darab (egy lassú és egy gyors) (J. Brahms: Bölcsıdal – 176. gy., H. Purcell: Rigaudon – 

166. gy. nehézségi szintjén); 



–101–

ÜTİHANGSZEREK ALAPVIZSGA 


2 kisdobgyakorlat a Knauer: Kisdobiskolából. Pl.: 10., 16., 18., 28., 36. gyak., II. rész 6., 11., 13. 

gyak.; 

Zempléni: Szonatina; 

Váray: Gukhe (low drums szólam); 

1 dallamhangszeres mő (Pl.: Bononcini: Allegro; Csajkovszkij: Orosz tánc, Nápolyi tánc, vagy 

Zempléni: Repertoire győjteményébıl egy elıadási darab) 

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat – kamaramő kivételével – lehetıleg kotta nélkül kell 

játszani. 


2 kisdobgyakorlat a Knauer: Kisdobiskolából. Pl.: 19., 20., 22., 24. 31., 37. gyak. II. rész 3., 5., 14. 

gyak; 

1 skála hármashangzat-felbontással; 

1 dallamhangszeres mő Pl.: Bach: h-moll szvit/1 tétel; Muszorgszkij: Gopak, Mozart: Török induló, 

vagy a Kupiszkij: Xilofon iskolából egy elıadási darab; 

Zempléni: Trió; 

Váray: Gukhe (high drum szólam); 

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat – kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

GITÁR ALAPVIZSGA 


1 etőd (nehézségi szint: Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok V-VIII. kötet, Carcassi: 25 Etőd op. 60, 

nr. 3., 4., 7., 10., Giuliani: Etődök gitárra op. 48., Leo Brouwer: 10 etőd; 

2 különbözı stílusú elıadási darab, vagy 1 elıadási darab és 1 kamaramő (az elıadási darabok 

nehézségi szintje: Dowland: Táncok és Fantáziák; Adrian Le Roy: Fantáziák és táncok; Mosóczi: Régi 

spanyol muzsika, vagy J. S. Bach–Szendrey: 20 könnyő darab; J. S. Bach: G-dúr Menüett vagy 

Klassiker der Gitarre 1. kötet; Giuliani: 10 könnyő darab; Nagy–Mosóczi IV-V. kötetbıl klasszikus 

szerzık darabjai, vagy spanyol és latin-amerikai romantikus szerzık darabjai: F. Tárrega: Lágrima – 

Preludio; José Vinas: Álom; Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2., vagy XX. századi darabok: Leo 

Brouwer: Egy novemberi nap; Mertz J. G: Magyar-honi virágok sorozatból I., II. tétel; a kamaramővek 

nehézségi szintje: Benkı: 40 Gitárduó/Vivaldi: Adagio; Antonio da Silva Leite: 41 Gitárduett – 

Benkı; Musik für zwei Gitarren 16-18. század; Régi zene fuvolára és gitárra – Bántai-Kovács-Nagy); 

J. Sagreras: Mazurka; 

F. Sor: Etüdök Op. 31., Op. 32.; 

L. Legnani: Capricciók; 



1dúr vagy moll skála két vagy három oktávon; 

1 etőd (nehézségi szint: Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok VII-VIII. kötet; Carcassi: 25 Etőd op. 60 

nr. 13., 18., 19.; Giuliani: Etődök gitárra op. 48 nr. 19., op. 100 nr. 13., 15.; F. Sor: op. 31 nr. 18., 23.; 

Leo Brouwer: 10 Etőd nr. 9., 10.; Julio S. Sagreras II. kötet nr. 38., 39., 44.); 

2 különbözı stílusú elıadási darab (nehézségi szint: Francesco da Milano: 14 Fantasie; Luys Milan: 6 

Pavan; E. Pujol: Hispanae Chitharae Ars Viva, vagy J. S. Bach: 20 könnyő darab; Robert de Visée: dmoll 

szvit; J. S. Bach: d-moll prelúdium; Domenico J. S. Bach: h-moll Sarabande, vagy klasszikus és 

romantikus darabok: Napoleon Coste: Melancolico/Klassiker der Gitarre Band 2; Napoleon Coste: 

Rondoletto – Nagy-Mosóczi IV/75.; Carulli: Alla Polacca – Nagy-Mosóczi V/71.; vagy: spanyol és 

latin-amerikai szerzık darabjai: Antonio Lauro: Carora, Vals Venezolano nr. 3; Jorge Cardoso: 

Milonga; Velasco: Alegrias; José Arcas: Bolero 2; vagy: XX. századi darabok: F. Sor: Etüdök Op. 35., 

Op. 31.; Scott Joplin: The Entertainer); Villa L.: Prelüdökbıl egy darab; Tarrega: Etőd 

–102–

1 kamaramő (nehézségi szint: Old French Musik for two Guitars – Mosóczi; Old English Music for 

two Guitars – Mosóczi; Musik für zwei Gitarren 16-18. század; Régi zene fuvolára és gitárra – 

Bántai–Kovács–Nagy; English Renaissance Songs for Voice and Guitar – Benkı); 

L. Legnani: Capricciók; Sagreras: Mazurka; Mertz J. G.: Magyar-Honi virágok soroaztból I., II. tétel 

Az elıadási darabokat – a kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

ZONGORA ALAPVIZSGA 


Kötelezı: 

1 barokk mő, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis prelúdium, 

Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdık zongoramuzsikája nehézségi szintjén, Bach Söhne 

darabok nehézségi szintjén); 

Két szabadon választott darab a három stílusból: 

1 klasszikus szonatina-tétel, vagy könnyebb variáció (pedál nem szükséges) (Könnyő szonatinák, 15 

könnyő szonáta, Csurka: Szonatina-győjtemény I-II., Szonatina-album, Könnyő klasszikus variációk; 

Clementi: C-dúr szonatina, Kuhlau: G-dúr szonatina nehézségi szintjén); 

1 romantikus mő (éneklı, lírai hangvételő, lehetıleg pedálhasználattal) (Schumann: 

Jugendalbum/Emlékezés, Színházi utóhangok, Heller: Romantikus etődök/D-dúr, Csajkovszkij: 

Évszakok sorozat darabjainak nehézségi szintjén); 

XX. századi mő (lehet magyar, de más nemzetiségő zeneszerzı is); (Bartók, Weiner, Kurtag, Kodály, 

Sosztakovics, Prokofjev és mások mővei); Pl.: Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84. Mulatság, 92. 

Kromatikus invenció, Kodály Zoltán: Táncok/5., 7., Sosztakovics: 3 fantasztikus tánc nehézségi 

szintjén); 

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. 


1 barokk mő: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (nehézségi szint: J. S. Bach: 18 

kis prelúdium/9., 16., 17., Kétszólamú invenciók/C-dúr, a-moll, F-dúr nehézségi szintjén, Händel: 

Variációk, Scarlatti-szonáták); 

1 klasszikus szonatina, szonáta-tétel, vagy variáció, pedálhasználattal (nehézségi szint: 15 könnyő 

szonáta, Haydn: Szonáták I., II. kötet – Urtext kiadás – G-dúr, C-dúr szonáta, Szonátáskönyv, 

Beethoven: Szonatinák, Grazioli: G-dúr szonáta, Mozart: 4 könnyő szonáta, Hat bécsi szonatina); 

1 romantikus mő, pedálhasználattal (Schumann: Fantáziatánc, Chopin: a-moll, h-moll keringı, 

Mazurkák, prelődök, Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül darabok nehézségi szintjén); 

XX. századi mő (lehetıleg Bartók vagy kortárs zeneszerzı darabja, Bartók: Mikrokozmosz III. 

kötet/Triolák, IV. kötet/Nóta, Kurtág: Játékok darabjainak nehézségi szintjén); 

A négy mő közül egy legyen éneklı stílusban, egy pedig virtuóz jellegő. A második, harmadik 

stílusból lehet az egyik egy kamaramő. 

A vizsgaanyagot – kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

HEGEDŐ ALAPVIZSGA 


1 etőd (Sándor V.; Dénes: V-VI. Hegedőiskola, vagy Dancla op. 68/2., 9., 14., vagy Dont op. 38, vagy 

Mazas: Études speciales op. 36. I/2., 8., 9. nehézségi szintjén); 

2 különbözı karakterő elıadási darab, koncert-tétel, vagy szonáta-tétel (Beethoven: Menuett és Trio, 

Rameau: Gavotte, Dancla: Variációk – sorozat, Vivaldi: G-dúr koncert I. tétel, Seitz: D-dúr koncert I. 

tétel, Corelli: e-moll, A-dúr szonáta nehézségi szintjén); 


–103– 

Formázott: Felsorolás és 

számozás


2 különbözı technikai követelményt tartalmazó etőd: 

a.) a játék technikai biztonságának felmérésére (Dont op. 68/12., 15., Mazas: Études speciales 

op. 36. I/2., 7., 9., 15., 17., 18., Mazas: Études brillantes op. 36. II. nehézségi szintjén); 

b.) karakteretőd a zenei kifejezés felmérésére (Dont: 24 elıkészítı gyakorlat op. 37, a 

könnyebbek szintjén); 

1 elıadási darab, vagy barokk szonáta tételpár (lassú–gyors) (Boyce: Matelotte, Járdányi: Magyar 

tánc, Wieniawski: Kuyawiak nehézségi szintjén); 

1 koncert- vagy szonáta-tétel (Komaovszkij: a-moll koncert I. tétel, Vivaldi: a-moll Koncert I. tétel, 

Accolay: a-moll koncert, Seitz: g-moll koncert op. 12 no. 3 I. tétel, Dancla: Concert-solo op. 77 no. 2, 

3, Telemann: A-dúr szonáta, Händel: E-dúr Szonáta nehézségi szintjén); 


BRÁCSA ALAPVIZSGA 


2 különbözı stílusú zongorakíséretes elıadási darab: vagy egy versenymő és egy szonáta saroktétele 

(barokk szonáta esetén két tétel), vagy egy elıadási darab és egy kamaramő (versenymővek: Händel: 

h-moll brácsaverseny I. tétel, Telemann: G-dúr brácsaverseny I-II. tétel, vagy III-IV. tétel, Chr. Bach: 

c- moll brácsaverseny I. vagy III. tétel; elıadási darabok: Brácsamuzsika I-III. – EMB; Frescobaldi: 

Toccata, Wieniawski: Álmodozás; szonáták: Bonporti: Due invenzioni; kamaramővek: M. Haydn: 

Szonáták, Bartók: 44 duó – W. Primrose nehézségi szintjén); 

1 periódusnyi, vonásjellel és ujjrenddel ellátott, könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt 

tempóban. 



1 háromoktávos (mélyebb fekvésekbıl induló) hangsor, akkordfelbontásokkal; 

2, különbözı technikai jellegő etőd (Dancla: Etődök op. 68; Mazas: Etődök op. 36 I-II. kötet; Dont: 

Gradus ad Parnassum op. 38 II-III. kötet; Dont: 24 elıkészítı gyakorlat op. 37; Kaiser: 36 etőd op. 20 

III. kötet nehézségi szintjén); 

1 brácsaverseny-saroktétel (Händel: h-moll brácsaverseny III. tétel, Vanhal: C-dúr brácsaverseny, 

Zelter: Esz-dúr brácsaverseny nehézségi szintjén); 

1 zongorakíséretes darab vagy 1 szonátatétel, vagy 2 barokk szonátatétel (nehézségi szint: 

Brácsamuzsika I-III. – EMB, Csajkovszkij: Melódia, Marcello: F-dúr szonáta, Corelli: Szonáták – 

Nagy S.); 

1 periódusnyi, I-IV. fekvést tartalmazó, vonásjellel és ujjrenddel ellátott zenei anyag lapról játszása 

mérsékelt tempóban. 


GORDONKA ALAPVIZSGA 


1 etőd (Somló: Tanulmányok gordonkára, Lee: 40 melodikus etőd op. 31/I. – Schott/1., 2., 3., 4., 11.; 

Lee: 40 melodikus etőd op. 31, op. 131 – PWM/1., 5., 13. nehézségi szintjén); 

2 különbözı karakterő elıadási darab (Mezı: 4 magyar népdal, Beethoven: Menüett, Mattheson: Ária, 

G. Marie: La Cinquantain, Beethoven: Szonatina, Dvořák: Melódia nehézségi szintjén); 


tempóban. 



2 különbözı technikai követelményt támasztó etőd: 

a.) a játék mozgékonyságának felmérésére, 

b.) kantilenás etőd a zenei kifejezés felmérésére, 

–104– 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás

(nehézségi szint: Dotzauer: Etődök I-II. – Klingenberg, Lee: 40 melodikus etőd op. 31/I-II. – Schott 

967, Lee: 40 etőd op. 31 és op. 131-bıl – PWM, Kummer Melodikus etődök op. 57 –Peters); 

2 különbözı karakterő elıadási darab (nehézségi szint: Popper: Gavotte, Mazurka, Saint-Saëns: A 

hattyú), vagy barokk szonáta-tételpár (lassú, gyors) (nehézségi szint: Marcello: e-moll szonáta I-II. 

tétel, Marcello: G-dúr szonáta III-IV. tétel, de Fesch: C-dúr szonáta, d-moll szonáta, Vivaldi: e-moll 

szonáta I-II. tétel, Vivaldi: a-moll szonáta I-II. tétel), vagy egy koncerttétel (nehézségi szint: Klengel: 

C-dúr Concertino); 

1 periódusnyi, I-IV. fekvést tartalmazó, vonásjellel és ujjrenddel ellátott zenei anyag lapról játszása 

mérsékelt tempóban. 


NAGYBİGİ ALAPVIZSGA 


1 skála, hármashangzat-felbontással, 2 oktávon; 

1 etőd (nehézségi szint: Montag L.: Nagybıgıiskola II. kötetbıl 47. old. 21. d-moll etőd, 76. old. 20. 

G-dúr etőd; Fr. Simandl: 30 etődbıl 3. B-dúr etőd, 8. g-moll etőd, 17. e-moll etőd); 

preklasszikus szonáta 2 – lassú és gyors – tétele (nehézségi szint: B. Marcello: e-moll, a-moll szonáta, 

Galliar: e-moll szonáta, W. de Fesch: F-dúr szonáta); 

1 elıadási darab (nehézségi szint: Bach: Arioso, Magyar szerzık mővei gordonra és zongorára I-II. 

kötet, A. Rubinstein: Melódia); 


tempóban. 



1 skála, hármashangzat-felbontással, 2 oktávon; 

2 különbözı technikai követelményt támasztó etőd: 

a.) a játék mozgékonyságának felmérésére, 

b.) kantilenás etőd a zenei kifejezés felmérésére, 

(nehézségi szint: Montag L.: Nagybıgıiskola II. kötetbıl 129. old. 2. e-moll etőd, III/B kötetbıl 32. 

old. 29. B-dúr etőd; E. Stokch: 32 etődbıl 3. e-moll etőd, 7. a-moll etőd; Fr. Simandl: 10 etődbıl: 4. bmoll 

etőd, 10. d-moll etőd); 

preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymő 1 tétele (nehézségi szint: W. de Fesch: dmoll 

szonáta, B. Marcello: 6 szonáta, Ariosti: Szonáta; W. Pichl: Koncert, Capuzzi: Koncert, A. 

Vivaldi: a-moll koncert); 

1 elıadási darab (nehézségi szint: Bach: Air, Arioso, Sosztakovics: Adagio, Farkas F.: 

Népdalszonatina, Magyar szerzık mővei gordonra és zongorára I-II. kötet, A. Rubinstein: Melódia); 

1 periódusnyi, I-IV. fekvést tartalmazó, vonásjellel és ujjrenddel ellátott, könnyebb zenei anyag lapról 

játszása mérsékelt tempóban. 


MAGÁNÉNEK ALAPVIZSGA 


− 1 népdalfeldolgozás (Farkas Ferenc, Járdányi Pál, Molnár–Kern népdalfeldolgozásai, ill. a 

Százszínő csokor c. kötet dalainak nehézségi szintjén); 

− 1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, esetleg ária (A dal mesterei I-II. kötet, Weckerlindalok 


1 romantikus dal (Schubert, Schumann, Mendelssohn, A dal mesterei II-III. kötet dalainak nehézségi 

szintjén); 

1 strófányi, könnyebb zenei anyag lapról éneklése szöveggel, mérsékelt tempóban. 

A mőveket lehetıleg kotta nélkül kell énekelni. 

–105– 


számozás 


számozás 


számozás


Az „A” tagozat követelményein felül az egyszerő koloratúrákat, trillákat és a legato, staccato, portato, 

leggiero, tenuto énektechnikát alkalmazza a vizsgázó a dalokban és az áriákban. 

− 1 dal Kodály: A magyar népzene sorozatból; 

− 1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, vagy ária (A dal mesterei: IV., V., VII/a 

kötetekbıl); 

− 1 romantikus dal (Csajkovszkij, Brahms, Wolf, A dal mesterei VII/c, Énekiskola III., 

Csajkovszkij: Dalok és románcok kötetekbıl); 

− 1 XX. századi szerzı dala (Farkas, Kósa); 

1 strófányi zenei anyag lapról éneklése szöveggel, mérsékelt tempóban. 

A mőveket kotta nélkül kell énekelni. 

–106– 


számozás

2.2.1. Az írásbeli vizsga tartalma: 

2.2. ZÁRÓVIZSGA 



– teszt, ami 20-25 egyszerő, általános zenei–zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést 

tartalmaz; 

– diktálás, elemzés improvizáció (az iskola választhat az alábbi két feladatcsoport közül): 

c. egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal: négysoros, legfeljebb 8-10 

szótagszámú, tempo giusto, izometrikus – 2/4 vagy 4/4 –, szinkópa, nyújtott és éles ritmus 

elıfordulhat, esetleg színezıhangot is tartalmazhat); elıre meg kell adni a violinkulcsot, 

elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal nyolcszor hangozhat el; az elemzés 

szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık, 

periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet felsı szólamának lejegyzése, és 

elemzése (2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetéső, nem moduláló, lehetıleg a-av felépítéső, nehezebb 

hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, ill. könnyebb alterációt lehetıleg 

tartalmazó szemelvény); elıre meg kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a 

kezdıhangot; az idézet zongorán, két szólamban (!) nyolcszor hangozhat el; az elemzés 

szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, 

elıadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hármashangzatfelbontás, 

szekvencia, késleltetés stb.) 

d. egy magyar népdal elsı két sorának lejegyzése szöveggel, és kiegészítése (a népdal: 

négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus – 2/4 vagy 4/4 –, 

szinkópa, nyújtott és éles ritmus elıfordulhat, esetleg színezıhangot is tartalmazhat); elıre 

meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal négyszer 

hangozhat el; a befejezéshez meg kell adni a szöveget 

periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet elıtagjának lejegyzése, és befejezése 

két szólamban, vagy periódus terjedelmő, funkciós basszusú mőzenei idézet felsı szólamának 

lejegyzése, és alsó szólam improvizálása írásban (2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetéső, nem 

moduláló, lehetıleg a-av felépítéső, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de 

akkordfelbontást, ill. könnyebb alterációt lehetıleg tartalmazó szemelvény); elıre meg kell 

adni a kulcsokat, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, hatszor 

hangozhat el. 


– Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami 

és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció elıfordulhat benne. Elıre meg kell adni a 

kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. 

– Periódus terjedelmő kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon 

változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció elıfordulhat benne. 

Elıre meg kell adni a kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat. Az idézet zongorán 

nyolcszor hangozhat el. 


– egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal: négysoros, 8-10 szótagszámú, 

tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színezı hangokat 

tartalmazhat); elıre meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és kezdıhangot; a népdal 

–107–

nyolcszor hangozhat el; az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg 

ritmikai jellemzık, 


6/8, ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig; lehet benne szinkópa, éles és 

nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések; az idézetben elıfordulhatnak nehezebb hangközlépések, 

alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is); elıre meg kell adni a kulcsot, az 

elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, nyolcszor hangozhat el. 

Szolfézs fıtanszak„B” tagozat 

– hangközmenet lejegyzése: kb. 10 hangközbıl álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, 

(oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bıvített kvart és szőkített kvint); diktálás elıtt meg kell 

adni a violinkulcsot, elıjegyzést, és a kezdı hangközt, elnevezéssel együtt; a hangközlánc háromszor 

hangzik el, folyamatosan játszva; 

– egy magyar népdal lejegyzése szöveggel, és elemzése (a népdal négysoros, közepesen nehéz, 

színezıhangokat tartalmaz); elıre meg kell adni a violinkulcsot, elıjegyzést, metrumot és 

kezdıhangot; a népdal nyolcszor hangozhat el; az elemzés szempontjai: forma, stílus, 

hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzık, 


6/8, ritmusértékek elıfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig; az idézet tartalmazhat változatos 

ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket, lehet benne hangnemi kitérés); elıre meg kell adni a 

kulcsot, az elıjegyzést, a metrumot és a kezdıhangokat; az idézet zongorán, nyolcszor hangozhat el. 

2.2.2. A szóbeli vizsga tartalma 






kötelezı), ebbıl hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzıit; 

– a tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő 

zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. 





benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, egyszerőbb átkötések; alterált hangok elıfordulnak, és lehet 

benne hangnemi kitérés is. 




kötelezı), ebbıl hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzıit; 







–108–

enne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, egyszerőbb átkötések; alterált hangok elıfordulnak, és lehet 

benne hangnemi kitérés is; 

– „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetbıl, és azok elemzése (forma, stílus, 


hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a 20. századig) – ezek közül kettı kotta nélkül – 

saját kísérettel elıadva; a vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az elıforduló elıadási jeleket, 

utasításokat, tudja meghatározni az elıadott szemelvények mőfaját, stílusát és formáját; 


stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel; kottáról a 

tanulónak kell gondoskodnia. 


– Periódusnyi dallam lapról éneklése - rövid átnézés után - szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet 

tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, lehet benne hangnemi kitérés és moduláció 

is; C-kulcs elıfordulhat. 

– A „hozott” anyag: 15 népdal éneklése emlékezetbıl, és azok elemzése (forma, stílus, 


hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - 

saját kísérettel elıadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az elıforduló elıadási jeleket, 

utasításokat, tudja meghatározni az elıadott szemelvények mőfaját, stílusát és formáját. 

2.2.3. A gyakorlati vizsga tartalma 

Gyakorlati vizsgát fıtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelezı tárgyból, illetve a tanult 

hangszerbıl kell tenni. 

–109–

FURULYA ZÁRÓVIZSGA 


– 1 skála tercekkel, hármashangzat-felbontással; 

– 1 technikai jellegő mő vagy szólódarab (Paubon: Études Melodiques 1., 7., Brüggen: Etődök, 

Linde: Neuzeitliche Übungsstücke, Winterfeld: Technische Studien, Telemann: Fantáziák, Eyck: Der 

Fluyten Lust-hof I-III. nehézségi szintjén); 

– 1 teljes szonáta vagy concerto (kettısverseny és egy korabarokk, vagy XX. századi mő, vagy 

tétel (Telemann: f-moll szonáta, d-moll szonáta, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., Vivaldi: G-dúr 

concerto, Dornel: Sonate op. 3 no.7, 3 altfurulyára nehézségi szintjén); 

– rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 



– 1 skála: terc-, hármas- és négyeshangzat-felbontással (kotta nélkül); 

– 1 etőd vagy szólódarab (Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5./Baroque Solo Book, Eyck, J. van: 

Der Fluyten Lust-hof I-III., G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll nehézségi szinzjén); 

– 1 teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mő vagy tétel, amelybıl 1 

lehet kamaramő (Krähmer, E: Variációk op.18, Händel: g-moll szonáta (V.), Castrucci, P.: Szonáták 

op. 1/5, op. 1/6, Vivaldi: a-moll piccoloverseny RV445 nehézségi szintjén); 

– zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 


FUVOLA ZÁRÓVIZSGA 


– 1 etőd (Bántai: Fuvolaetődök III. kötet, vagy Köhler: Etődök op. 33 no. II kötet valamelyik 

darabja nehézségi szintjén, vagy Romantikus Köhler); 

– 1 barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramő (Marcello, Veracini, Telemann 

mőveinek nehézségi szintjén); 

– 1 karakterdarab, bármely zenei stílusból, vagy XX. századi mő (Fauré, Doppler, Mezı Imre, 

Szervánszky Endre mővei nehézségi szintjén); 


A vizsga koncert-formában is teljesíthetı. Ez esetben a vizsga tartalma: 

– 1 barokk szonáta két különbözı karakterő tétele, 

– 1 karakterdarab, bármely zenei stílusból 

– 1 XX. századi mő. 

A három darab egyike kamarazenei mő legyen, melyben – ha a helyi körülmények szükségessé teszik 

– a tanár közremőködése is megengedhetı (pl. fuvoladuó). A tanterv 8-10. évfolyamokra javasolt 

tananyaga bıséges választékot nyújt. 



– 1 etőd (Köhler: Etődök op. 33 no. III. 1-5., Andersen: 24 etőd fuvolára/1.; Hangversenyetődök 

fuvolára c. győjtemény valamelyik darabja nehézségi szintjén); 

– 1 barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramő (Händel: Hat szonáta, egy barokk 

triószonáta két tétele nehézségi szintjén); 

– 1 XX. századi mő (Farkas: Bihari román táncok nehézségi szintjén); 


A vizsga koncert-formában is teljesíthetı, az etőd helyett 1 karakterdarab elıadásával. A három mő 

egyike kamarazenei mő legyen, lehetıleg különbözı hangszerekbıl álló együttessel (triószonáta, vagy 

fuvola-gitár, pl. Giugliani mővei). 


–110–

KLARINÉT ZÁRÓVIZSGA 


– az összes dúr és moll skála (e-a 3 hangterjedelemben) hármashangzat-felbontással és 

tercmenettel, domináns-, és szőkített szeptim-felbontásokkal, illetve mollok esetén melodikus és 

harmonikus moll skálák is; 

– 2 etőd, vagy technikai jellegő mő (Perényi Éva: Klarinétetődök 86-tól, Klosé: Karakterisztikus 

etődök, Jean-Jean: Etődök II. nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı stílusú és mőfajú zongorakíséretes elıadási darab, vagy kamaramő (nehézségi 

szint: Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel, Niels Gade: Fantáziadarab, 

Bartók: Három csíkmegyei népdal, Draskóczy: Korondi táncok; kamaramővek: Panzer: 3 duó 

concertante, Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára); 




– az összes dúr és moll skála (e-a 3 hangterjedelemben) hármashangzat-felbontással és 

tercmenettel, domináns-, és szőkített szeptim-felbontásokkal, illetve mollok esetén melodikus és 

harmonikus moll skálák is; 

– 2 etőd, vagy technikai jellegő mő (Klosé: Napi gyakorlatok, Klosé Karakterisztikus etődök, 

Jean-Jean: Etődök II. nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı stílusú és mőfajú zongorakíséretes elıadási darab, vagy kamaramő (nehézségi 

szint: Danczi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert, Weiner: Csőrdöngölı, Dimler: B-dúr 

klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33; kamaramővek: Kreutzer: Duók, 

Pleyel: Duók I-II., Pranzer: 3 duó concertante); 




SZAXOFON ZÁRÓVIZSGA 

A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthetı. 

– 1 szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három 

elıjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szőkített szeptim-felbontással, 

minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül; 

– 1 etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő az itt felsorolt, ill. a szakközépiskola tantervében 2. 

évfolyamtól szereplı kötetekbıl; vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségő, tetszıleges egyéb 

gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 49., 66.; 222 etőd (Perényi 

É.-P., EMB Z 14 371) 210., 211., 221.; Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 9.; M. 

Mule: 24 könnyő etőd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15.; J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) 

Musette (in G); Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 13-tól; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat 

(A. Leduc AL 6403) 9-tıl; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármely etőd; Ferling: 

48 etőd (A. Leduc AL 20 402) bármely azonos hangnemő lassú-gyors gyakorlatpár; 


elıadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: A. Corelli: Gigue (Muzika 13 672); G. Fr. Händel: 

Allegro, Largo et Final (A. Leduc AL 20 835); G. Fr. Händel: 4. szonáta (A. Leduc AL 20 828); J. S. 

Bach: Badinerie (A. Leduc AL 19 511); J. S. Bach: Esz-dúr szonáta (Hresztomatyija 5-6. Muzika 14 

103 v. G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Rondo Op. 63. (Perényi: Szax. ABC II/84 EMB 14 299); J. 

B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 260 H.L.); A. Chailleux: Andante és Allegro (A. Leduc 

AL 22 177); E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714); M. Ravel: Darab Habanera formában (A. Leduc 

AL 17 679); Götz Nándor: Koncertetődök (Fon-Trade); lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. 

évfolyam anyagát; 


–111–


kamaramő. Egy kíséretes vagy szólómő minden esetben kívülrıl játszandó. 


Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelezı alaphangszere az 

altszaxofon, egy elıadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható. 

– 2 dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála, legfeljebb öt elıjegyzéssel, hármashangzatfelbontással, 

tercmenettel, domináns-, illetve szőkített szeptim-felbontással, minél teljesebb 

hangterjedelemben, kotta nélkül; 

– 2 különbözı karakterő, a 6. évfolyam szintjének megfelelı etőd vagy etőd-jellegő egyéb mő a 

felsorolt kötetekbıl, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségő, tetszıleges egyéb gyakorlat: Klosé: 

25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 19-tıl; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9tıl; 

Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármelyik etőd; Ferling: 48 etőd (AL 20 402) 

egy azonos hangnemő lassú-gyors gyakorlatpár; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam 

anyagát; 


elıadási darab, kotta nélkül (ajánlott pl. egy barokk szonáta vagy versenymő lassú-gyors tétele, és egy 

romantikus, impresszionista vagy késıbbi mő): J. S. Bach: Szonáta (A. Leduc AL 20 831); G. Fr. 

Händel: 2. szonáta (A. Leduc AL 20 829); G. Fr. Händel: 6. szonáta (A. Leduc AL 20 830); A. 

Vivaldi: Concerto Op. 3/6 RV 356 (Universal Edition UE 19 075); R. Schumann: Fantáziadarab (G. 

Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Fantaisie brillante (H. Lemoine 26 260 H.L.); J. B. Singelée: Solo de 

concert (H. Lemoine 26 259 H.L.); E. Bozza: Scaramouche (A. Leduc AL 20 299); Busser: Aragon 

(A. Leduc AL 21 143); Götz Nándor: Koncertetődök (Fon-Trade) bármely darab; lásd még a 

szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát; 



kamaramő. 

Minden esetben összesen két vizsgadarab kívülrıl játszandó: pl. egy kíséretes elıadási darab és egy 

szólómő, vagy egy kíséretes darab és egy etőd. 

FAGOTT ZÁRÓVIZSGA 


– 2 különbözı karakterő etőd, amelybıl egy lehet kamaramő (Neukirchner: 23 középfokú 

gyakorlat, Weissenborn: 2. kötet, Mozart: Könnyő triók KV. 240, 252 – oboa, fagott, zongora, 

Telemann: Kánonszonáták, Debussy: A kis néger – fúvósötös – nehézségi szintjén); 

– 2 zongorakíséretes mő, versenymő vagy szonáta tétel-pár (Pécsi J.: Dörmögı Dömötör, 

Vivaldi: d-moll fagottverseny II-III. tétel, Milde: Andante, Tarantella nehézségi szintjén); 




– 1 skála teljes hangterjedelemben, tercekkel, hármashangzat-felbontással; 

– 2 különbözı karakterő etőd (Neukirchner: 23 középfokú etőd, Weissenborn: Fagottiskola II. 

kötet, Jacobi: Hat középfokú gyakorlat nehézségi szintjén); 

– 1 szonáta, vagy versenymő tétel-pár (Vivaldi: d-moll fagottverseny, Marcello: e-moll szonáta, 

Telemann: f-moll szonáta nehézségi szintjén); 

– 1 kamaramő (Telemann: Kánonszonáták, Vivaldi: G-dúr kettısverseny – oboa-fagott, Farkas 

F.: Régi magyar táncok – fúvósötös nehézségi szintjén); 



–112–

KÜRT ZÁRÓVIZSGA 


– 1 kantiléna transzponálása Esz-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/161., 

II/203. nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, ill. versenymő, vagy szonáta lassú és 

gyors tétele kotta nélkül; az egyik elıadási darab helyett kamaramő játszható; (Schubert: Szerenád, 

Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny, Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: 

Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina, Szervánszky: Kis szvit 





– transzponálás Esz-, vagy D-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/136., II/187. 


– 1 etőd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén); 

– 1 kamaramő (Mozart-kürtduók, Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok – 

fúvósötös – nehézségi szintjén); 

– 1 elıadási darab, vagy 2 különbözı karakterő tétel zongorakísérettel (ajánlott elıadási darabok 

a hatályos zenemővészeti szakközépiskolai tanterv 8-10. oldalán, valamint Bogár: Változó felhık, 

Zempléni: Rapszódia); 



TROMBITA ZÁRÓVIZSGA 


– 1 másfél oktávos skála öt képlettel; 

– 1 etőd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etődök II., III., IV., VI., és Arban: 

Trombitaiskola etődjeinek nehézségi szintjén); 

2 különbözı karakterő elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő is (nehézségi szint/elıadási 

darabok: Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Neruda: Trombitaverseny I. tétel, Hidas: 

Concerto no. 2., Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetőd; kamaramővek: Borst: Trombitaduók, Mezı 

Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi 

magyar táncok); 




– 1 dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel; 

– 2 etőd, vagy 1 etőd és 1 kamaramő (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etődök II., 

III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etődjeinek nehézségi szintjén; kamaramővek: Clodomir: Six 

duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., Petrovics: Cassazione nehézségi szintjén); 

– 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele (nehézségi szint: Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr 

concerto, Corelli: e-moll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto); 

– 1 más stílusú elıadási darab (nehézségi szint: Hummel: Trombitaverseny I. tétel, Haydn: 

Trombitaverseny II-III. tétel, Hidas: Concerto no. 2, Bozza: Capricco, Arutjunjan: Trombitaverseny); 



–113–

HARSONA ZÁRÓVIZSGA 


– 1 dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel (pl: 

hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással); 

– 1 etőd (Makovecz: Válogatott etődök harsonára I.: 14. Andante, 16. Allegretto leggiero, 17. 

Allegro moderato, 18. Allegro moderato, 19. Andante, 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. 

Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén); 

– 2 különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő is: 

barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú 

elıadási darab (az ajánlott darabokat lásd a hatályos tanterv 46. oldalán); 




– 1 dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különbözı képletekkel (pl: 

hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással); 

– 2 etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) (Makovecz: 

Válogatott etődök harsonára I.: 33-35., 37., 38., 44., 46-50.; II.: 3., 4., 9-12., 14-16., 18., 20., 21., 29., 

30., 32., 33., 38-40., 46. gyakorlatok nehézségi szintjén); 

– 1 barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel 

(az ajánlott darabokat lásd a hatályos zenemővészeti szakközépiskolai tantervben); 



TENORKÜRT ZÁRÓVIZSGA 


– Egy másfél oktávos skála elsı képlete. 

– Egy etőd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. nehézségi szintjén). 

– Egy elıadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c. győjteménybıl F. 

Schubert: Bölcsıdal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: 

Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségő 

elıadási darabok). 

Az etőd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. 


– Egy másfél oktávos skála három képlettel. 

– Egy etőd (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola II. [51-116.] Clodomir: Etődök I-II. 

nehézségi szintjén). 

– Egy elıadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c. győjteménybıl J. 

S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. 

Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello 

szonátatételek, vagy hasonló nehézségő elıadási darabok). 


–114–

BARITON ZÁRÓVIZSGA 


– Egy másfél oktávos skála elsı képlete. 

– Egy etőd (Steiner: Bariton-ABC 56-66; Perényi: 347 etőd harsonára 100-115. nehézségi 

szintjén). 

– Egy elıadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c, győjteménybıl F. 

Schubert: Bölcsıdal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: 

Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségő 

elıadási darabok). 

– Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 

Az etőd kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 


– Egy másfél oktávos skála három képlettel. 

– Egy etőd (Steiner: Bariton-ABC 70-86; Perényi: 347 etőd harsonára 130-137. nehézségi 

szintjén). 

– Egy elıadási darab (Dr. Ujfalusi-Steiner: Elıadási darabok rézfúvósokra c. győjteménybıl J. 

S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. 

Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello 

szonátatételek, vagy hasonló nehézségő elıadási darabok). 

– Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 


TUBA ZÁRÓVIZSGA 


– 1 skála variációkkal; 

– 2 etőd (Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén); 

– 2 elıadási darab (G.F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén); 




– 1 skála variációkkal; 

– 2 gyakorlat (Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291 297. gyakorlatok nehézségi szintjén); 

– 2 elıadási darab (B. Marcello: Szonáta I. tétel, Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi 

szintjén); 



ÜTİHANGSZEREK ZÁRÓVIZSGA 


– 2 kisdobgyakorlat a Knauer: Kisdobiskolából, II. rész 2., 16., 26. gy. 35. duó; 

– dallamhangszeren 1 etőd a Kupinszkij, vagy a Delécluse iskolából; 

– elıadási darab: pl. Weiner: Rókatánc, Hajdú: Magyar pásztordal, Mozart: Török induló, stb. 

– kamarazene: pl. S. Fink: Trommeltanz, Paliev: Kisdob etőd zongorakísérettel, Balázs O.: 

Nyolc trió I. tétel; 

– 1 dallamhangszeres mő (Dvořák: Humoreszk, Mozart: Török induló, Weiner: Rókatánc, 

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat – kamaramő kivételével – lehetıleg kotta nélkül kell 

játszani. 

–115–


2 kisdobgyakorlat, a Knauer: Kisdobiskolából II. rész 20., 21., 26., 29., 30. gyak.; Knauer: Timpani 

iskola: 19., 20., 27. gyak; 

1 skála hármashangzat-felbontással; 

1 hosszabb lélegzető mő megszólaltatása dallamhangszeren (pl. barokk szonáta lassú és gyors tétele: 

Rimszkij-Korszakov: Dongó, Haydn: Sonata, 3-4 szólamú etőd (Delécuse)); 

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat – kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

GITÁR ZÁRÓVIZSGA 


1 skála két vagy három oktávon, lehet dúr, moll (melodikus), pentaton, illetve modális hangsorok 

valamelyike, vagy egyoktávos terc-, kvint- vagy szextskála húrváltás nélkül; 

1 etőd (nehézségi szint: Carcassi: 25 Etőd op. 60 nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 nr. 1., Aguado: Etődök 

II. kötetbıl nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etőd op. 48 nr. 20., 21., F. Tárrega, Abel Carlevaro, Emilio 

Pujol technikai etődjei, Leo Brouwer, Francis Kleynjans, Kováts Barna etődjei); 

2 különbözı stílusú elıadási darab, melybıl az egyik lehet többtételes (nehézségi szint: reneszánsz és 

barokk darabok: John Dowland: Táncok és Fantáziák – Benkı; Gaspar Sanz: Canario; Alonso 

Mudarra: Fantáziák; J. S. Bach: Lantszvitek – Sárközy; Szonáták és partiták – Mosóczi; Scarlatti: 5 

szonáta – Fodor-Mosóczi; S. L. Weiss: Tombeau/Fantasie; klasszikus és romantikus darabok: F. 

Carulli, Giuliani, F. Sor mővei; tételek Vivaldi, Carulli, Haydn gitárversenyeibıl; Klassiker de Gitarre 

Band 2: Napoleon Coste: Tarantella, Melancolico; Johann Kaspar Mertz: 3 Schubertische Lieder; F. 

Tarrega: Marieta, Rosita; XX. századi szerzık: Leo Brouwer, Richard Charlton, Kováts Barna, 

Pavlovits Dávid mővei); 

1 kamaramő (nehézségi szint: Rameau: Three Pieces for two Guitars – Ortega; Beethoven: Sonatina e 

Variazione for two Guitars; Händel: Air con variazioni for two Guitars; D. Scarlatti: Five Sonatas for 

two Guitars – Fodor-Mosóczi); 

rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 



1skála: terc-, kvint- vagy szextskála két oktávban, húrváltással, fekvésekben, vagy egyoktávos skála 

hármashangzatokban; 

2 különbözı karakterő etőd (nehézségi szint: Carcassi: 25 Etőd op. 60 nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf 

Etüden op. 29 nr. 4; Giuliani: Etődök gitárra op. 48 nr. 22, 23, 24, továbbá F. Tárrega, Abel Carlevaro, 

Emilio Pujol, Leo Brouwer, Julio S. Sagreras etődjei); 

2 különbözı stílusú elıadási darab, melybıl az egyik lehet egy szvit vagy versenymő több tétele, vagy 

egy szonáta, a másik egy kortárs mő, vagy kamarazene (nehézségi szint: reneszánsz szerzık: Bakfark 

Bálint, J. Dowland, Luis Mylan, Gaspar Sanz, Frescobaldi mővei, J. S. Bach: Lantszvitek és 

csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; D. Scarlatti szonátái; klasszikus 

versenymővek: Vivaldi, Carulli, Haydn gitárversenyeinek tételei; Diabelli szonátái; romantikus és 

kortárs szerzık, pl. F. Tárrega Romantikus darabok-ból egy, vagy Recuerdos De la Alhambra, Miguel 

Llobet: Canco de Ladre, Amália testamentuma; Johann Kaspar Mertz, továbbá Moreno Torroba, 

Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Enrico Granados, Antonio Lauro, Raul Borges Manuel M. Ponce, 

Alexandro Tasman, Augustin Barrios Mangoré mővei); 

1 kamaramő (nehézségi szint: Telemann: Fantasie; Vivaldi: Trio in do maggiore per liuto/chitarra, 

violino e violincello; Beethoven: Sonatina e Adagio for two guitars; Giuliani: Duo contertante per 

flauto e chitarra; Scott Joplin: Ragtime; Two Pieces for 2 Guitars – Fodor); 

zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 


–116– 


számozás 


számozás 


számozás

ZONGORA ZÁRÓVIZSGA 


A négy stílusú választható három különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. 

Barokk mő, többszólamú szerkesztéső darab, vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció 

(nehézségi szint: Händel: Könnyő zongoradarabok/Chaconne, Scarlatti: C-dúr szonáta K. 513, 

Scarlatti: h-moll Szonáta K. 377, J. S. Bach: G-dúr francia szvitbıl tánctételek); 

Klasszikus szonáta-tétel, lehetıleg pedálhasználattal (nehézségi szint: Beethoven: G-dúr szonáta op. 

49. no. 2 I. tétel, Beethoven. G-dúr variáció WoO 70); 

Romantikus mő (bal és jobb pedál használatával) (nehézségi szint: Mendelssohn: Dalok szöveg 

nélkül/fisz-moll, Velencei gondoladal, Chopin: g-moll mazurka op. 67 no. 2 Schumann: 

Kinderszenen/Álmodozás); 

XX. századi mő (nehézségi szint: Debussy: A kis néger, Bartók Béla: Mikrokozmosz IV. 

kötet/Felhangok, Paprikajancsi); 

A vizsgaanyagot – a kamaramő kivételével – lehetıleg kotta nélkül kell játszani. 


Három különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. 

1 barokk mő: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (nehézségi szint: J. S. Bach: dmoll 

kétszólamú invenció, h-moll háromszólamú invenció, Scarlatti: A-dúr szonáta K. 453); 

1 klasszikus szonáta pedálhasználattal (nehézségi szint: Mozart: C-dúr szonáta KV. 545); 

1 romantikus darab bal és jobb pedál használatával (nehézségi szint: Rachmanyinov: cisz-moll prelőd, 

Liszt Ferenc: 12 etőd/a-moll, Consolations/Desz-dúr); 

XX. századi mő (nehézségi szint: Debussy: E-dúr arabeszk, Bartók Béla: Mikrokozmosz VI. Hat tánc 

bolgár ritmusban); 

A vizsgaanyagot – a kamaramő kivételével – kotta nélkül kell játszani. 

HEGEDŐ ZÁRÓVIZSGA 


2 különbözı karakterő zongorakíséretes mő (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, 

vagy egy gyors és egy lassú tempójú elıadási darab), az egyik lehet kamaramő is (pl. Bartók: 

Hegedőduók); 

rövid, vonásjellel és ujjrenddel ellátott zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 



háromoktávos hangsortanulmány; 

2 etőd (nehézségi szint: Mazas: Études brillantes op. 36. II., Dont: 24 elıkészítı gyakorlat op. 37, 

Kreutzer: 42 gyakorlat, Rode: 24 Caprices/2., 7., 10.); 

barokk szonáta két tétele (Händel: g-moll, D-dúr, A-dúr szonáta nehézségi szintjén); 

1 koncert-tétel, vagy elıadási darab (Bach: a-moll, E-dúr, Haydn: C-dúr, Mozart: D-dúr – Adelaide, 

Beriot: a-moll op. 104 koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine, Fiocco: Allegro, Beethoven: F-dúr románc, 

Weiner: Rókatánc nehézségi szintjén); 

vonásjellel és ujjrenddel ellátott zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. 


–117– 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás

BRÁCSA ZÁRÓVIZSGA 


1 brácsaverseny-tétel (nehézségi szint: Tartini: Brácsaverseny, J. Chr. Bach: c- moll brácsaverseny, 

Stamitz: F-dúr brácsaverseny I. tétel, J. Schubert: C- dúr brácsaverseny); 

1 szólószvit-tétel J. S. Bach csellószvitjeibıl (nehézségi szint: G-dúr; d-moll; C-dúr csellószvit); 

1 elıadási darab (nehézségi szint: Brácsamuzsika I-III. – EMB, vagy a hatályos tantervben felsoroltak 

közül: Mozart: E-dúr Adagio, J. Joachim: Héber melódiák, Szınyi E.: Francia szvit, Kodály: Adagio); 

1 kamaramő: hegedő-brácsa duó, vagy kétbrácsás duó, brácsa-cselló duó vagy barokk triószonáta 

(nehézségi szint: Bruni: Hat duó – hegedő-brácsa, Beethoven: Duó brácsára és gordonkára); 




1 versenymő saroktétele (nehézségi szint: Stamitz: D-dúr brácsaverseny, J. Haydn: G-dúr 

brácsaverseny – a C-dúr oboaverseny átirata, Hoffmeister: D-dúr brácsaverseny, Dávid Gyula: 

Brácsaverseny); 

2 szólószvit-tétel (nehézségi szint: G-dúr, d-moll, C-dúr csellószvit); 

1 virtuóz jellegő elıadási darab (nehézségi szint: Brácsamuzsika I-III. – EMB, Bruch: Románc, Vitali: 

g-moll ciacona, Weber: Variációk egy osztrák népdalra, Dohnányi: D-dúr hangversenydarab op. 12); 



GORDONKA ZÁRÓVIZSGA 


2 különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab (az egyik lehet kamaramő is), vagy barokk 

szonáta-tételpár (lassú, gyors), vagy egy versenymő-tétel (nehézségi szint: Vivaldi: a-moll szonáta I- 

II., Csajkovszkij: Szentimentális keringı, Vivaldi: G-dúr koncert I. tétel); 




1 tétel Bach szólószvitjeibıl (nehézségi szint: G-dúr szólószvit); 

preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy 1 elıadási darab (nehézségi szint: Eccles: g-moll szonáta, 

Sammartini: G-dúr szonáta, Lisznyai: İsz, Járdányi: Melódia); 

egy koncert-tétel (nehézségi szint: Goltermann: G-dúr koncert, J. Chr. Bach: c-moll koncert); 



NAGYBİGİ ZÁRÓVIZSGA 


1 hosszabb terjedelmő, nehezebb technikai feladatot tartalmazó etőd (nehézségi szint: Montag L.: 

Nagybıgıiskola III.a kötet 16. oldal 12. etőd, Fr. Simandl: Nagybıgıiskola IV., V., VI., Fr. Simandl: 

10 etőd/3. D-dúr, 4. b-moll etőd, E. Storch: 32 etőd/2. Asz-dúr, 7. a-moll etőd); 

preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymő 1 tétele zongorakísérettel (nehézségi szint: 

B. Marcello: 6 szonáta/a-moll, e-moll; W. de Fesch: d-moll, F-dúr szonáta; Ariosti: G-dúr, F-dúr 

szonáta, illetve Capuzzi: Koncert, W. Pichl: Koncert, A.. Vivaldi: a-moll koncert); 

1 elıadási darab (nehézségi szint: Magyar szerzık mővei gordonra és zongorára II. kötet/Bach: Air, 

Arioso, A.. Rubinstein: Melódia); 



–118– 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás 


számozás


1 hosszabb terjedelmő, nehezebb technikai feladatot és változatos ritmikát tartalmazó etőd (nehézségi 

szint: Montag L.: Nagybıgıiskola III.a kötet 23. oldal 16. etőd, III.b kötet 68. oldal 9. etőd, Fr. 

Simandl: 9 etőd/1., 2. etőd, Fr. Simandl: Koncert-etőd, E. Storch: 32 etőd/8. G-dúr, 13. F-dúr etőd, J. 

Hrábe: Etődök); 

preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymő 2 tétele (nehézségi szint: Eccles: g-moll 

szonáta, Corelli: d-moll szonáta, W. de Fesch: F-dúr, d-moll szonáta, illetve Hoffmeister: Koncert, W. 

Pichl: Koncert, K. Dittersdorf: E-dúr koncert); 

1 elıadás darab (nehézségi szint: Bottesini: Elégia, Saint-Saëns: A hattyú, Koussevitzky: Szomorú dal, 

Miniatőr keringı), 



MAGÁNÉNEK ZÁRÓVIZSGA 


1 barokk dal, vagy kantáta-részlet (A dal mesterei IV., V., VI. kötetébıl és más győjteményekbıl); 

1 Mozart-dal, vagy ária recitativóval (Mozart-Lieder kötetbıl, Mozart-operák zongorakivonataiból); 

1 nehezebb, igényesebb romantikus dal (Mahler, Liszt, R. Strauss); 


A mőveket lehetıleg kotta nélkül kell énekelni. 


1 barokk kantáta-, vagy oratórium-ária bonyolultabb koloratúrákkal, nehezebb díszítésekkel (Parisotti: 

Arie antiche, kantáta-kötetek áriái); 

1 bécsi klasszikus szerzı recitativója és áriája; 

1 könnyebb, rövidebb romantikus operaária vagy nehezebb, igényesebb romantikus dal (Wolf, Mahler, 

R. Strauss, Liszt); 

1 XX. századi szerzı dala (Orbán, Kósa, Vajda, Ligeti, Jeney); 


A mőveket kotta nélkül kell énekelni. 

KAMARAZENE ZÁRÓVIZSGA 

FAFÚVÓS KAMARA 

Követelmények a program elvégzése után 

A tanuló legyen képes 

– önállóan hangolni, 

– beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, 

– jól értelmezhetıen be- és leinteni, 

– pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, 

– új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, 

– saját maga jelezni a tempóváltozásokat, 

– hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában 

visszatalálni, 

– önállóan, tisztán intonálni, 

– a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, 

– figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, 

– figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, 

– az életkori sajátosságnak megfelelı szintő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, 

– a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, 

– szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, 

–119– 


számozás 


számozás 


számozás

– megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelı szólamokat önállóan 

elsajátítani, 

– zenei tanulmányai befejezését követıen a kamarazene önálló mővelésére. 

Rendelkezzék 

– a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, 

– a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, 

artikuláció, stílus stb. terén, 

– a játszott mővekre vonatkozó formai ismeretekkel, 

– minimális partitúraismerettel. 

Legyen tisztában 

– a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek 

intonációs sajátosságaival, 

– a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplı transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával 

és hangzásával. 

Ismerje 

– a játszott kamarazenei anyag szerzıinek nevét, a mővek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és 

leírni azokat, 

– az egyes tételtípusok jellegzetességeit. 

RÉZFÚVÓS KAMARA 


A tanuló 

– rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelı elméleti és hangszertechnikai 

ismerettel, 

– szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik, 

– irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együttjátékhoz, 

– szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához: 

o intonáció, 

o levegıvétel - zenei tagolás, 

o tempóvétel - tempótartás. 

Legyen képes 







– hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába 




– figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, 


– az életkori sajátosságnak megfelelı szinten kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, 






Rendelkezzék 


–120–






– a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek 


– a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplı transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával 

és hangzásával. 

Ismerje 



– az egyes tételtípusok jellegzetességeit. 

VONÓS KAMARA 

A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai 

Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a késıbbiekben egyéb 

tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. 

Készítse fel a tanulókat amatır kamaraegyüttesben való közremőködésre, tegye képessé ıket a 

kamarazene önálló mővelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és 

megszólaltatására. 

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensıséges kapcsolatot a 

kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelısségérzetét, ugyanakkor használja 

ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A 

kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével 

járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. 


A kamarazene, mint választható tárgy esetében 

A tanuló legyen képes 







– hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába 




– figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, 


– az életkori sajátosságnak megfelelı szintő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, 






Rendelkezzék 





–121–



– a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek 


– a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. 

Ismerje 



– az egyes tételtípusok jellegzetességeit, 

– a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedı alkotását. 

Kamarazene, mint fıtárgy esetében (a fenti követelményeken felül) 

Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat. 

A mindenkori vezetıszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettıl. 

Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös 

alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját. 

Ismerje és alkalmazza a klasszikus mővekben (fıként a kísérı szólamokban) szükséges movimento 

ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötıív 

alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétıl függı, lágy, alig érzékelhetı elválasztása). 

Legyen képes könnyő kamaramő Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerő 

ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni. 

Tudjon kijelölt szólamból könnyebb mővet együttesben lapról játszani. 

–122–

3. A VIZSGA ÉRTÉKELÉSE 

3.1. A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai 

3.1.1. Fúvóshangszerek 

− megfelelés az elıírt követelményeknek, 

− technikai felkészültség, 

− helyes légzés, testtartás, hangszertartás, 

− hangképzés, 

− intonáció, 

− hangszerkezelés, 

− artikulációk és díszítések alkalmazása, 

− helyes ritmus és tempó, 

− elıadásmód, 

− a zenei stílus és az elıírások megvalósítása, 

− memória, 

− alkalmazkodóképesség, 

− állóképesség. 

3.1.2. Ütıhangszerek 


− technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról), 

− hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különbözı hangszereken (tremoló, 

elıkék), 

− több verıvel való játék dallamhangszeren, 

− különbözı hangszerkombinációk kezelése, hangszer- és verıváltások alkalmazása, 


− árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások, 

− változó tempók önállóan és együttesben, 


− memória, 



3.1.3. Pengetıs hangszerek 



− helyes testtartás, hangszertartás, 

− jobb és bal kéz-technika, 

− hangminıség, 







− memória, 



–123–

3.1.4. Billentyős hangszerek 



− helyes test- és kéztartás, 

− hangminıség, billentés, 

− pedálhasználat, 






− memória, 



3.1.5. Vonóshangszerek 



− helyes testtartás, hangszertartás, 

− hangképzés, 







− memória, 



3.2. Szolfézs írásbeli vizsga értékelésének szempontjai: 

– teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerő válasz; fogalmazásmód, 

helyesírás; 

– fogalmazás (mőelemzés): információtartalom, a mőrıl, illetve a szerzırıl és a korról szóló 

információk megfelelı aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és 

szubjektív tartalom megfelelı aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás. 

– dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 

3.3. Szolfézs szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: 

– általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, elıadásmód, zenei szakkifejezések 

ismerete) 

– zenetörténeti tájékozottság 

– stílusismeret 

– formai ismeretek 

– tájékozódás a zenei mőfajok között 

–124–

A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató 

munkát segítı eszközök jegyzéke 

CEGLÉD SZÉKHELY 

A ceglédi székhelyen a 11/1994. MKM rendeletnek megfelelıen a tanításhoz szükséges 

tantermek és bútorzatok a rendelkezésünkre állnak. A bútorok többségének állapota elavult, és 

sok esetben a hangszerek vagy javíthatatlanok, vagy felújításra szorulnak, de a pályázatokból 

befolyt összegek segítségével a hangszerpark felújítása folyamatos. 

Hangszerek: 

Zongora, pianínó 32 db 

Furulya 49 db 

Fuvola 64 db 

Fagott 4 db 

Klarinét 40 db 

Trombita 37 db 

Kürt (vadász, szárny) 15 db 

Tuba 5 db 

Szaxofon 5 db 

Harsona (tenorkürt, baritonkürt) 4 db 

Gitár 36 db 

Hegedő 1 47 db 

Cselló 68 db 

Nagybıgı 3 db 

Brácsa 4 db 

Ütıkészlet 1 db 

Dobfelszerelés 2 db 

Kottapult 70 db 

Zongoraszék 25 db 

Audiovizuális eszközök: 

Számítógép 13 db 

Fényképezı 1 db 

Színes tv 3 db 

Magnó 10 db 

Hifi torony 1 db 

Fénymásológép 2 db 

Videokamera 1 db 

A négy ceglédi telephelyen kizárólagosan szolfézsoktatás folyik. A szolfézs tanításhoz 

szükséges tantermeket és pianínót a helyi általános iskolák biztosítják. 

–125–

NAGYKÁTA TAGINTÉZMÉNY 

Hangszerek: 

Zongora: 4+1 ebbıl angol mech.: 4 Hgv.zg.: - 

Pianínó: 6+2 Digitális zg.: 4 

Hegedő: 44+21 Gordonka: 10 Nagybıgı 1 db 

Furulya: 6 

Fuvola: 17 

Klarinét: 15 Szaxofon: 5 Szárnykürt: 4 

Trombita: 27 Kürt: 13 

Tenor, bar.: 20 Harsona: 3 Tuba: 7 

Ütıhangszerek : Dobfelszerelés: 1 Pergıdob 2 

Nagydob: 1 Xylofon: 2 




Videomagnó 2 db 

Magnók 1 db 

Mikrofon 1 db 

Erısítı 1 db 

Tv 2 db 

A tanítási termekben – a 11/1994-es MKM rendeletnek megfelelıen – tanári asztalok, székek, 

szekrények találhatók. A hangszerpark felújítása, az audovizuális eszközök korszerősítése 

folyamatos. 

Tápiószele telephely 

Hangszerek: 

Pianínó 2 db 

Zongora 2 db 

A tanítási termekben az iskolai oktatáshoz szükséges tanári asztalok, székek, szekrények 

találhatók. A pianínón kívül a többi tanított hangszerrıl a nagykátai tagintézmény 

gondoskodik. 

–126–

MONOR TAGINTÉZMÉNY 

Hangszerek: 

Fuvola 33 db 

Alt fuvola 1 db 

Piccolo 1 db 

Basszus furulya 1 db 

Dobfelszerlés 1 db 

Xilofon 1 db 

Yamaha basszus furulya 1 db 

Fagott 2 db 

Zongora 7 db 


Elektromos zongora 2 db 

Klarinét 13 db 

Basszus klarinét 1 db 

Piszton , trombita 10 db 

Tenorkürt-bariton 2 db 

Harsona 1 db 

Bariton-huzat nélkül 1 db 

Hegedő 35 db 

Hegedő vonó 35db 

Hegedő tok 35 db 

Cselló 2 db 

Cselló vonó 2 db 

Ütıkészlet 4 db 

Pergıdob 1 db 

Gitár tokkal 3 db 

Kottapult 25 db 

Szaxofon 7 db 


fénymásoló 2 db 

HIFI Minianlagen 1 db 

Videó lejátszó 2 db 


Szines TV 2 db 

Sztereó rádió-magnó 8 db 


Videokamera 1 db 

DVD Lejátszó 1 db 

A tanítási termekben a 11/1994-es MKM rendeletnek megfelelıen tanári asztalok, székek, 

szekrények találhatók. 

–127–

Pilis telephely 

A pilisi telephelyen a helyi általános iskola épületében folyik a tanítás. A tantermekben a 

tanításhoz szükséges bútorzat rendelkezésre áll. 

Hangszerek: 

fuvola 7 db 

klarinét 6 db 

Zongara 2 db 


Digitális zongora 1 db 

Szintetizátor 1 db 

gitár 5 db 

szaxofon 1 db 

trombita 4 db 


magnó 1 db 

számítógép 1 db 

ALBERTIRSA TAGINTÉZMÉNY 

Az albertirsai tagintézményben lévı hangszerek, eszközök: 

függöny 13 db 

karnis 9 db 

szék 149 db 

székpárna 8 db 

asztal 26 db 

asztalterítı 6 db 

szekrény 24 db 

lemezszekrény 2 db 

tükör 7 db 

szeméttároló 12 db 

fogas 10 db 

lámpa 7 db 

szınyeg 5 db 

ötvonalas tábla 3 db 

polc 6 db 

olajradiátor 1 db 

számítógép 8 db 

irodai kellékek 11 db 

nyomtató 1 db 

–128–

fax 1 db 

iratmegsemmisítı 1 db 

fényképezıgép 1 db 

fénymásológép 2 db 

mobiltelefon 3 db 

hőtıszekrény 1 db 

kávéfızı 2 db 

porszívó 1 db 

párásító 7 db 

átfolyós vízmelegítı 1 db 

kézszárító 1 db 

mentıláda 2 db 

létra 2 db 

alkoholszonda 1 db 

zongora 3 db 

pianínó 4 db 

szintetizátor 6 db 

zongora tartozék 7 db 

zongoraszék 8 db 

fuvola 18 db 

fuvola tartozék 2 db 

piccolo 2 db 

fife 9 db 

furulya 17 db 

klarinét 19 db 

klarinét tartozék 10 db 

szaxofon 2 db 

trombita 13 db 

trombita tartozék 11 db 

kürt 11 db 

kürt tartozék 5 db 

tenorkürt 6 db 

tenorkürt tartozék 2 db 

harsona 2 db 

harsona tartozék 7 db 

tuba 1 db 

tuba tartozék 4 db 

ütıs hangszerek 70 db 

gitár 14 db 

gitár tartozékok 20 db 

hegedő 13 db 

kottaállvány 44 db 

kottaállvány tartó doboz 2 db 

hangológép 5 db 

metronóm 3 db 

nyakkendı 50 db 

–129–

légzésépítı 1 db 

magnefofon 3 db 

televízió 1 db 

videokamera 1 db 

videolejátszó 1 db 

erısítı berendezés 1 db 

audio készülékek 3 db 

CD lemez 18 db 

kazetta 10 db 

könyv, kotta 251 db 

tornapad 1 db 

balettszınyeg 2 db 

fellépı ruha (tánc) 149 db 

kellékek (tánc) 43 db 

jelmez 17 db 

Az albertirsai telephelyen az oktatáshoz szükséges hangszereket a helyi tagintézmény 

biztosítja, a tanításhoz szükséges bútorzat (asztal, szék, szekrény) a helyi iskolában a tanárok 

rendelkezésére áll. 

DABAS TAGINTÉZMÉNYs 

Hangszerek: 

Fafúvók 

Gitár 

Rézfúvók 

HANGSZEREK DARABSZÁM 

Fuvola 6 

Furulya 8 

Klarinét 12 

Szaxofon 3 

Piccoló 1 

Fagott 1 

Klasszikus 2 

Basszus 1 

Elektromos 1 

Kürt 12 

Trombita 19 

Harsona 3 

Tuba 1 

–130–

Ütıs 

Vonós 

Zongora 

Audióvizuális eszközök: 

Békasor 1 

Dobfelszerelés 2 

Vibrafon 1 

Marimba 1 

Csıharang 1 

Harangjáték 1 

Xilofon 5 

Egyéb ütıs kiegészítık 

Hegedő 14 

Brácsa 2 

Cselló 1 

Digitális 2 

Szintetizátor 2 

Zongora 1 

Pianínó 11 

Orgona 1 

Kottaállvány 80 

ESZKÖZÖK MEGNEVEZÉSE DARABSZÁMA 

Fénymásológép 1 

Számítógép + monitor + nyomtató 3 

Oktatáshoz szoftver 2 

Televízió 1 

Videómagnó 1 

CD-s magnó 3 

HI-FI torony 1 

Rádiós magnó 5 

Írásvetítı 1 

Az oktatáshoz szükséges tantermek száma és a benne lévı bútorzat a jogszabályoknak 

megfelelıen rendelkezésre állnak. 

–131–

Ócsa és Újhartyány telephelyek 

Mindkét telephely korábban a dabasi zeneiskola telephelyeként mőködött, így a tanításhoz 

szükséges eszközöket a dabasi intézmény eszközeibıl biztosítják. A helyi általános iskolában 

a tanításhoz szükséges tantermek és egyéb bútorzatok rendelkezésre állnak. 

A 11/1994. MKM rendelet kívánalmainak a 2007-es országos minısítési eljárás során az 

Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény megfelelt, és kiváló minısítést kapott. 

–132–

Legitimációs záradékok 

A jelenlegi pedagógiai program érvényessége az elfogadástól számított 5 év. 

A helyi tanterv módosítását a tanszakok kezdeményezhetik. A tanszaki munkaközösségek 

illetékesek elbírálni 5 év múltán a program helyességét, javasolni a szükséges változtatásokat. 

Az iskolavezetés az általános részek érvényességérıl dönt 5 év múlva, illetve javasolja az 

idıközben esetleg aktuálissá váló módosítások szükségességét. (pl.: tárgyi-, személyi-, 

pénzügyi feltételekrıl szóló fejezetek, stb.) 

A pedagógiai programot a nevelıi testület elfogadta, majd a fenntartó az ………. 

határozatával hagyja jóvá. 

Elfogadás elıtt a szülıi szervezet és a diákok képviselıinek véleményét kikértük. 

Az elfogadásról és a vélemény nyilvánításról szóló jegyzıkönyvet csatoljuk. 

A jegyzıkönyv tartalmazza a szülıi véleményeket, a diákok egyetértettek a programmal, de 

külön javaslatuk nem volt. 

A nyilvánosságra hozatal módja: 

A pedagógiai program bármikor hozzáférhetı: 

az iskola igazgatójánál és helyettesénél, 

a tagozatvezetıknél, 

a székhely könyvtárában. 

Hatályba lépés idıpontja: 2009. augusztus 15. 

–133– 

Polgár-Szabó Zoltánné 

igazgató

P. Szabó Zoltánné igazgató 

Dr. Perneczky Jánosné igazgatóhelyettes 

Szabó Ferenc igazgató – Nagykáta 

Lebanov József igazgató – Albertirsa 

Joó Tibor igazgató – Dabas 

Ruskó Róbert igazgató – Monor 

Tanszakvezetık: 

Andrásik Attiláné 

Asztalos Rita 

Hümpfner Károly 

P. Szabó Zoltán 

Lakos Lászlóné 

Valamint az egyes tanszakokon tanító tanárok. 

E munkában részt vettek: 

Megköszönjük mindazok fáradozását, akik munkánkat segítették. 

–134– 

Polgár-Szabó Zoltánné 

igazgató

TARTALOMJEGYZÉK 

BEVEZETÉS .................................................................................................................1. old. 

INTÉZMÉNYI ADATOK..............................................................................................2. old. 

A CEGLÉDI ERKEL FERENC ALAPFOKÚ 

MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS TAGOZATAINAK 

RÖVID HELYZETELEMZÉSE.....................................................................................3. old. 

Tárgyi feltételek..................................................................................................3. old. 

Személyi feltételek..............................................................................................5. old. 

Szakmai munka...................................................................................................5. old. 

A tanszakok aránya .............................................................................................6. old. 

Közmővelıdési tevékenység ...............................................................................6. old. 

Gazdálkodási tevékenység...................................................................................7. old. 

Szabályozó rész..............................................................................................................8. old. 

A mővészeti iskolák helye a magyar oktatási intézmények rendszerében ........................9. old. 

NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................10. old. 

Mővészetoktatási elvek, célok, funkciók.......................................................................11. old. 

A mővészetoktatás legfontosabb funkciói .....................................................................11. old. 

Általános nevelési, pedagógiai célok, elvárások............................................................12. old. 

A mővészeti nevelés, valamint a 

hangszeres zenélés oktatásának speciális célja és feladatai............................................12. old. 

Pedagógiai módszerek ..................................................................................................13. old. 

Személyiségfejlesztés a mővészetoktatási nevelés során ...............................................13. old. 

Közösségfejlesztés mővészeti neveléssel ......................................................................15. old. 

Közösségfejlesztés az elméleti órák keretében...................................................15. old. 

A tanítási órán folyó nevelı munka ...................................................................15. old. 

A tanórán kívüli nevelı munka..........................................................................15. old. 

Közösségfejlesztés kamarazenei és zenekari foglalkozásokon ...........................16. old. 

Az intézmény együttesei...............................................................................................17. old. 

A mővészi tehetség kibontakoztatását segítı tevékenység.............................................19. old. 

Felkészítés felsıbb zenei tanulmányokra...........................................................20. old. 

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ...........................20. old. 

Pedagógus és szülı együttmőködése .................................................................21. old. 

Pedagógus és tanuló együttmőködése................................................................21. old. 

Szülı és tanuló otthoni együttmőködése............................................................21. old. 

Szülıkkel való kapcsolattartás módja, a szülı, a tanuló, 

a pedagógus együttmőködésének formái, 

továbbfejlesztésnek lehetıségei.........................................................................22. old. 

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok...............................................................22. old. 

A szociálisan hátrányos helyzető tanulók segítése .............................................23. old. 

Esélyegyenlıségi feladatok megteremtése a mővészetoktatásban ......................23. old. 

Egészségnevelés az intézményben.....................................................................25. old. 

Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkciója ..............................................26. old. 

Pedagógusok képzése, továbbképzése ...............................................................27. old. 

Pedagógusok elismerése....................................................................................27. old. 

–135–

HELYI TANTERV.....................................................................................................28. old. 

Az intézményben tanított tárgyak, kötelezı és választható 

tanórai foglalkozások és ezek óraszámai mővészeti áganként .......................................29. old. 

A táncmővészeti ág ...........................................................................................29. old. 

A táncmővészeti képzés struktúrája...................................................................29. old. 

A zenemővészeti ág...........................................................................................30. old. 

A zenei képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai.................................................31. old. 

Óraterv..............................................................................................................32. old. 

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések.............................33. old. 

„A” és „B” tagozat hosszú tanszakok ................................................................33. old. 

„A” és „B” tagozat rövid tanszakok...................................................................34. old. 

Óratervi háló .....................................................................................................35. old. 

Az egyes tanszakok fıbb jellemzıi és feladatai.............................................................36. old. 

Vonós tanszak: hegedő, gordonka, gordon.........................................................36. old. 

Zongora tanszak................................................................................................36. old. 

Szintetizátor-keyboard ......................................................................................37. old. 

Fúvós tanszak: fafúvós, rézfúvós.......................................................................37. old. 

Vegyes tanszak: gitár ........................................................................................38. old. 

magánének ..............................................................................39. old. 

ütıhangszer.............................................................................39. old. 

kamarazene .............................................................................39. old. 

Szolfézs tanszak................................................................................................39. old. 

Ellenırzés, értékelés.....................................................................................................40. old. 

A tanuló munkájának értékelése ........................................................................40. old. 

A tanuló szorgalmának értékelése .....................................................................41. old. 

A tanulók magatartásának értékelése.................................................................42. old. 

Tanulói jogviszony létesítése és megszőnése ................................................................42. old. 

Magasabb évfolyamba lépés feltétele............................................................................43. old. 

Tankönyvkiválasztás elvei............................................................................................44. old. 

Felhasznált tantervi programok.....................................................................................45. old. 

A helyi tanterv bevezetésének ütemezése......................................................................45. old. 

Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben bevezetett tantervi programok .............46. old. 

Helyi tantervek – beszámoltatások módja .....................................................................48. old. 

Zongora ............................................................................................................48. old. 

Szintetizátor ......................................................................................................50. old. 

Hegedő..............................................................................................................51. old. 

Gordonka ..........................................................................................................53. old. 

Nagybıgı .........................................................................................................55. old. 

Fafúvós tanszak.................................................................................................55. old. 

Fuvola...............................................................................................................56. old. 

Furulya, klarinét, szaxofon ................................................................................58. old. 

Fagott................................................................................................................62. old. 

Rézfúvós tanszak ...............................................................................................63. old. 

Trombita ...........................................................................................................65. old. 

Kürt ..................................................................................................................65. old. 

Tenorkürt ..........................................................................................................66. old. 

Baritonkürt........................................................................................................68. old. 

Harsona.............................................................................................................68. old. 

Tuba..................................................................................................................69. old. 

Gitár..................................................................................................................71. old. 

–136–

Ütıhangszer ......................................................................................................73. old. 

Magánének........................................................................................................76. old. 

Szolfézs ............................................................................................................78. old. 

Társastánc .........................................................................................................83. old. 

A mővészeti alap- és záróvizsga követelményei............................................................85. old. 

A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató 

munkát segítı eszközök jegyzéke ...............................................................................124. old. 

Legitimációs záradékok ..............................................................................................132. old. 

E munkában részt vettek.............................................................................................133. old. 

– Módosított Alapító Okirat 

M e l l é k l e t : 

–137–

és záróvizsga részei 1.1. alapvizsga

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?