Potenciafokozóként propagált étrend-kiegészítők ... - Pote-Mix

1. Bevezetés
Magyarország Európai Uniós csatlakozásával párhuzamosan sor került a magyar és az uniós jogrend
harmonizációjára. Ennek részeként alkották meg az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. ESzCsM
rendeletet, és ennek következtében bővült ki a hazai piacon korábban alig ismert termékkategória.
Étrend-kiegészítő alatt néhány évvel ezelőtt a legtöbb egészségügyi szakember és fogyasztó
gyógyszerminőségű ásványianyag- és vitaminkészítményeket értett, de a szabályozás változása
néhány év alatt felülírta a korábbi konvenciókat.
Az új rendelet által hozott változások közül talán a legjelentősebb, hogy az étrend-kiegészítők
vitaminokon, ásványi sókon kívül „egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat” is
tartalmazhatnak. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a termékek nagy része ma már nem
multivitamin-készítmény, hanem ismert vagy ismeretlen, egzotikus (gyógy)növényeket tartalmaz.
Az étrend-kiegészítők forgalmazásának szabályozása sokkal liberálisabb, mint a gyógyszereké és
gyógytermékeké. Bár számos növény mindhárom termékkategóriában megtalálható, sőt még a
gyógyszerforma is lehet ugyanaz, a jogilag garantált minőségi garanciák az étrend-kiegészítők esetén
sokkal gyengébbek. Ezeket a készítményeket ugyanis nem kell engedélyeztetni, és gyártásuk során
sem érvényesek a gyógyszergyártás szigorú szabályai és követelményei. A termékek jogszabályi
megfelelőségéért, biztonságosságáért és hatásosságáért a gyártó a felelős. Piacra kerülésük egyetlen
feltétele, hogy a forgalmazó bejelentse a forgalomba hozás tényét az Országos Élelmezés- és
Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI). A termék összetételét, minőségét nem ellenőrzik hatósági
laboratóriumban a forgalomba kerülést megelőzően, és a jogszabály a rendszeres, rutinszerű
piacellenőrzés kereteit sem szabja meg. A nyilvántartásba történő vétel nem jóváhagyás, nem
gyártási, illetve forgalomba hozatali engedély, és nem jelenti a készítmény megfelelőségét, csupán
annak dokumentálása, hogy a termék megjelent a hazai piacon.
A rendelet megszületése óta eltelt mintegy hat évben több mint 6000 étrend-kiegészítő került
forgalomba Magyarországon, azaz számuk ma már elérte a gyógyszerek nagyságrendjét. Az elégtelen
törvényi háttér és az áttekinthetetlenül széles termékkínálat magában hordozza a visszaélések
lehetőségét. A szabálytalan (első helyen a gyógyhatásra történő) ajánlások, reklámok tisztességtelen
előnyhöz juttatják a szakszerűtlenebb forgalmazókat a törvénytisztelőkkel szemben, és a fogyasztó
érdekével is ellentétesek.
Még ennél nagyobb veszélyt rejt magában az, ha a termék összetétele nem felel meg annak, ami a
csomagoláson szerepel. Ennek legegyszerűbb esete, ha a készítményből kihagyják a drágább
összetevőket, ami a várt hatás elmaradásához vezethet. Súlyos következményekkel is járhat, ha a
termékben valamely alkotóanyagot túldozíroznak, vagy ha a készítmény a címkén fel nem tüntetett
„szennyezést” tartalmaz. A szennyezés lehet a nem körültekintő gyártás, de szándékos beavatkozás
eredménye is.
A növényi eredetű készítmények hamisításáról cikkek már legalább egy évtizede megtalálhatóak a
szakirodalomban. 1 Az első, nagy visszhangot felvert eset egy hamisított, kínai növényeket tartalmazó,
1