13. Erőgépek elektromos berendezései

13. Erőgépek elektromos berendezései
Az elektromos rendszer elemei az erőgépek kiegészítő egységei – az
üzemeltetéshez nélkülözhetetlenek /indítás, világítás, jelzés, szabályozás stb./.
~ funkciójuk alapján lehetnek:
Áramforrások
- Aktív ~: - generátor
- dinamó
- Passzív ~: - akkumulátor
Szabályzók
- Feszültség szabályzó
- Áramkapcsoló
- Áramkorlátozó
- Gyújtás-szabályzó
- Töltés-szabályzó
Fogyasztók
- Önindító
- Izzítórendszer
- Világító-, jelzőrendszer
- Gyújtórendszer
-Egyéb fogyasztók
13.1 Áramforrások
Feladatuk: a fogyasztók ellátása elektromos árammal.
Álló motor esetén → akkumulátor. Üzem közben → generátor (dinamó).
Jellemzőjük: Tápfeszültség UT = 12 V /vagy 6 V/
Akkumulátorok:
Feladat: elektromos energia tárolása; töltés /generátor v. hálózat/, kisütés /fogyasztók/
- Általában a savas, ólomakkumulátorokat alkalmazzák
Ólomakkumulátorok működési elve:
IT
-
Töltés Kisütés Töltés: Elektromos áram hatására a két
G +
Elektródák
Cellaedény
Sav-elektrolit
H2SO4+H2O
IK - +
Ólom Ólomdioxid Ólomszulfát
ólomszulfát elektróda átalakul:
- elektróda: ólommá /+ töltés/
+ elektróda: ólomdioxiddá /- töltés/
közben a kénsav töménysége a max. nő.
ρmax= 1,285 kg/dm 3
Kisütés: Fogyasztót kötve a pólusokra
áram indul meg – kisütés közben az
elektródák anyaga ólomszulfáttá alakul
át, közben a kénsav töménysége
csökken. ρmax= 1,143 kg/dm 3
Az akkumulátorok elektromos tulajdonságai:
Az akkumulátor sorba kapcsolt (n = 3..6..12) cellából áll.
Egy cella feszültsége: UC1 = 2V /névleges/. A kapocsfeszültség: UK = n ⋅ UC1
Kapacitás /tárolóképesség/: az akkumulátorból nyerhető elektromos energia.
Kapacitás (K) = terhelő áramerősség ⋅ kisütési idő → Mértékegysége: Aó (amperóra)
Töltőfeszültség: UT ≅ 1,2..1,3 ⋅ UK /V/ → (12 V-os rendszerben 14-16 V).
Töltőáram:
~ normál töltésnél → a kapacitás 10%-ka, IT = K/10 /A/, töltési idő = 8-12 h
~ gyorstöltésnél → IT = a normál töltőáram 5..10 szerese, töltési idő = 0,5 h
~ csepptöltésnél → IT = névleges kapacitás 0,1%-ka, a töltés folyamatos.
32

Akkumulátor szerkezete:
- Mindenegyes sorbakapcsolt cellában 5
negatív és 4 pozitív lemez található.
- A lemezrácsok ólom-antimon ötvözetből
állnak, köztük szigetelőlemezekkel. Az
antimon javítja az önthetőséget és a
szilárdságot, de kedvez a korróziónak és
gyakori desztillált víz utántöltés
szükséges.
- Az egyes cellák pólusai cellaösszekötővel sorba vannak kapcsolva.
- Az akkumulátorház átlátszó műanyagból (polipropilénből) készül.
- Az elektrolit 37,5% koncentrált kénsav és 62,5% desztillált víz
Porózus
szigetelőlapok
Lemezcsomag
egy cellához
Karbantartás mentes akkumulátor:
- Kis 2..2,5% antimon tartalmú ólomrács, a cella alján iszaptérrel. Karbantartáshoz
elegendő 2 évente, vagy 40 000 km-enként a savszínt ellenőrzése.
- A cellalemezek ólom-kalcium rácsból készülnek, töltőnyílás általában nincs, a
keletkező gázok mikroporózus nyíláson keresztül távozhatnak. Az elektrolit
folyékony vagy zselésített higított kénsav.
Áramfejlesztők /dinamó, generátor/:
Üzem közben a motortól kapott mechanikai munkát elektromos energiává alakítja.
Áramtermelés: fogyasztók ellátásához és akkumulátor töltéséhez szükséges.
Lehet: - egyenáramú /dinamó/; - váltóáramú /generátor/
v
Dinamó működési elve:
É
D
Állandó
Kommutátor mágnes
Vezetőhurok
Alapelv: Ha mágneses térben vezetőt
mozgatunk (forgatunk) az erővonalmetszés
hatására a vezetőben feszültség indukálódik:
Ui = B ⋅ l ⋅ v ⋅ sin α /V/
B: a mágneses indukció
l: a vezető teljes hossza
v: a kerületi sebesség
α: az erővonalak és a vezető
által bezárt szög
Mivel v = f(n) → Ui = f(n): az indukált feszültség arányos a fordulatszámmal – a
dinamók (generátorok) feszültségét szabályozni kell.
Szerkezeti kialakítás:
IT
+
_
D
Ig
Gt
A párhuzamosan kapcsolt gerjesztőtekercs árama (Ig)
hozza létre a mágneses indukciót (B).
Általában az öngerjesztő dinamót (generátort)
alkalmazzák → a remanens (visszamaradó)
mágnesesség hatására indul meg az áramtermelés.
33

É
D
Pólusok
+
D Gerjesztő tekercsek
É
Generátorok:
3 fázisú tekercselésű
állórész
D
É
-
É
D
É
D
Szénkefék
Forgórész
É
D
Mágneses
szegmensek
Armastúra
(Forgórész)
Áramtekercs
Kommutátor
szeletek
A két szénkefe egyenáramot vesz
le a kommutátorról.
Az állórész pólusai és a forgórész
jól mágnesezhető lágyvas
lemezekből készülnek.
Jellemzői:
- egyenáramot termel
- Ui a forgórészben keletkezik
- meghibásodásra hajlamos
- szénkefe, kommutátor kopás
- kisebb teljesítmény
-régebbi gépjárművekben haszn.
Előnyeik a dinamókkal szemben:
- egyszerűbb szerkezet – üzembiztos
- ugyanolyan elektromos teljesítményhez
kisebb méret és súly
- jó hatásfok
- alapjáraton már tölti az akkut
- egyszerű kezelés, karbantartást nem
igényel
Hátránya:
- váltóáram keletkezik→egyenirányító
diódák alkalmazása szükséges
Működési elv:
Csúszógyűrűkön a forgórészbe bevezetett gerjesztőáram hatására kialakuló
mágneses tér forog, az indukált feszültség az állórész tekercseiben keletkezik. A
váltakozó feszültséget egyenirányító diódákkal egyenirányítják.
13.2 Szabályzók
- Mivel Ui = f(n), a generátor (dinamó) feszültségét szabályozni kell.
Cél: - minél előbb érje el a töltési feszültséget
- egy max. feszültségnél ne legyen nagyobb a generátor feszültsége –
akkumulátor, fogyasztók védelme.
- Ha Ui < UT, a generátort (dinamót) le kell választani az akkumulátorról
/viszáram megakadályozása miatt/.
- A maximális töltőáramot korlátozni kell – elektromos rendszer védelme.
34

Feszültségszabályzó:
A dinamó töltési feszültségét automatikusan szabályozzák a gerjesztőtekercs /Gt/
áramerősségének /Ig/ változtatásával.
Mivel: Ui = B ⋅ l ⋅ v ⋅ sinus α és B = f (Ig) → Ui = f (Ig)
A szabályzás elve:
+
-
G
1
2
3
Ig2
Ig1
Gt
Áramkapcsoló:
IT
+
-
G
Gt
Fogyasztókhoz
IF
Rugó
Rugó
Akku
Lámpa
Ig1 > Ig2 ; Ig3 = 0 „n” - fordulatszám
A szabályzás módja:
„n” alacsony: - nagy Ig
kell
Mozgó érintkező 1-es helyzetben / Ig1/
„n” közepes: - kisebb Ig / Ig2 < Ig1 /
Mozgó érintkező úszó helyzetben (2)
„n” nagy: - Ig3 = 0 (remanens mágnesesség elég)
Mozgó érintkező rövidre zárja a Gt- t (3)
Feladata: a generátor és az akkumulátor közötti
összeköttetést automatikusan szabályozza
Ha UG ≥ UA (v. UT) összeköt
Ha UG < UA (v. UT) leválaszt
Célja: visszáram megakadályozása
Ha: UG < UT, az érintkező nyitva van
– a jelzőlámpán /L/ keresztül visszáram /IV/
folyik – töltés nincs
Ha: UG ≥ UT, az érintkező zár /relé behúz/ IT
áram folyik a fogyasztók felé, lámpa elalszik.
Áramkorlátozó:
Bizonyos töltőáramnál /ITmax/ leválasztja a generátort a fogyasztóról, az
áramkapcsolóhoz hasonló elven működik.
13.3 Fogyasztók
Az elektromos energiát igénylő, azzal működő szerkezeti egységek.
Motorok indítása- önindítók:
A motorok működésbe hozásához a forgattyús tengelyt meg kell forgatni – az a
fordulatszám amelyen a motor beindul a gyújtási fordulatszám /ngy/:
- Kétütemű OTTÓ motoroknál 100 – 150 f/perc
- Négyütemű OTTÓ motoroknál 50 – 60 f/perc
- DIESEL motoroknál 150 – 200 f/perc
35

Indítást megkönnyítő berendezések:
- Dekompresszor → a szelepeket megemelő szerkezet – kompresszió nem alakul
ki – könnyű forgatás.
- Izzítórendszer → kamrás motoroknál az égéstér előmelegítése, hideg motornál
a gázolaj meggyújtása.
Indítási módok:
- Kézi indítás → kézi erővel közvetlenül a főtengelyt megforgatva indítókötéllel,
vagy berugó karral motorkerékpároknál.
- Vegyes üzemű indítás → OTTÓ üzembe indítani, utána átkapcsolás DIESEL
üzembe – kiegészítő berendezések szükségesek.
- Segédmotoros indítás → kis teljesítményű /4-8 kW/ OTTÓ rendszerű segédmotor
– tengelykapcsolóval a főtengellyel összeköthető.
- Elektromos indítómotorral → önindító, akkumulátorról működtetett
villanymotor forgatja meg a főtengelyt.
Elektromos indítómotorok változatai:
Emeltyűs csavarlöketű /Menetes tengelyes/:
Kapcsolómágnes
Kapcsolókar
Fogaskerék
Fogaskoszorú
Csúszóarmatúrás:
Behúzótekercs
Indítókapcsoló
Akku
Armatúra
2 1 0
Főáramtekercs
Főáram-
kapcsoló
Kapcsoló
Segédgerjesztő
tekercs
36
Elektromágnes kapcsolja össze a
fogaskerekeket, kapcsolódás után a
főáramkapcsoló zár, a motor forgat.
Az armatúra a fogaskerékkel együtt
tengelyirányban elmozdul.
Az indítás két fázisa:
Kapcsoló „1” helyzetben:
Segédgerjesztő tekercs kap áramot.
Az armatúra lassú forgással
elcsúszik, a fogaskerekek
kapcsolódnak.
Kapcsoló a „2” helyzetbe kerül:
A főáramtekercs is kap áramot
– a motor erőteljesen forgat.

Elektromos gyújtóberendezések
OTTÓ rendszerű motoroknál a kompresszió ütem végén a FHp előtt 10-30 0 -al
gyújtószikra gyújtja meg a keveréket. Az elektromos gyújtóberendezés feladata
a gyújtószikra előállítása.
Két megoldás ismeretes: - Akkumulátoros gyújtás
- Mágneses gyújtás
Akkumulátoros gyújtás:
Az akkumulátor energiáját használja fel a gyújtószikra előállításához.
Vázlata:
Elosztó
3
Gyújtás
kapcsoló
4
Primer
1
- +
tekercs
K
2
Akku
Szekunder
tekercs
1 2 3 4
Gyújtótekercs
Megszakító Gyújtógyertyák
Működése:
A 12 V feszültségű primer tekercs áramkörének megszakítása pillanatában a
nagy menetszámú szekunder tekercsben 15 000-20 000 V feszültség keletkezik.
Ezt a feszültséget a megfelelő gyertyához vezetve (gyújtáselosztó) szikra
keletkezik.
Fő szerkezeti részei:
Gyújtótekercs: lemezelt vasmagból és az azt körülvevő 100-200 menetszámú
∅0,4-0,6 mm-es primer, valamint a 10 000-20 000 menetszámú
∅0,05-0,1 mm-es szekunder tekercsekből áll. A tekercseket
kitöltő és szigetelőanyag, valamint a köpenylemez veszi körül.
Megszakító: A primer áramkör megszakítását végzi.
x
Kalapács Rugó
Üllő
Bütyök
x : megszakító hézag; x = 0,3 – 0,5 mm
~ bütykös működtetésű kapcsoló, amely a
primer áramkört a fordulatszám ütemében
nyitja és zárja.
- A bütykök száma megegyezik a hengerek
számával.
A korszerű motorokban a primerkör megszakítására - a kopás miatt gyakori
beállítást igénylő mechanikus megszakító helyett - tirisztort alkalmaznak,
melynek vezérlése (nyitása-zárása) rövid ideig tartó áramimpulzussal történik.
37

Kondenzátor: A megszakítás pillanatában a primer tekercsben 300-400 V
feszültség indukálódik, amely a megszakító érintkezőinek
beégését okozná. Ezt a szikrázást csökkenti a kondenzátor.
Általában papírszigetelésű tekercskondenzátorokat alkalmaznak.
Elosztó:
Gyújtáskábel
Elosztófedél
Elosztópipa
Elosztóház
Gyújtógyertya: A szikra előállítását végzi az égéstérben.
Csatlakozás
Szigetelő test
(porcelán)
Menetes rész
Elektródák
Több hengeres motoroknál a
magasfeszültségű gyújtófeszültséget a
gyújtási sorrendnek megfelelően
vezeti a gyújtógyertyákhoz.
Gyertyajellemzők:
- szikraköz = 0,3 – 0,8 mm
- csatlakozó menet /pl. M14 x 1,25; 4 ütemű motor/
- hőérték, hőértékszám; öntisztulási hőfok kb. 800 C 0
Újabban 3-4 testelektródával készítik a gyertyát:
- biztonságos gyújtás, erőteljesebb szikra
- kisebb testelektróda terhelés, hosszabb élettartam
Előgyújtásszabályzók:
Az előgyújtásszög értéke a fordulatszámtól függ: - alacsony fordulatszámon
kisebb, nagyobb fordulatszámon nagyobb előgyújtás szükséges.
Az előgyújtásszabályzók az előgyújtási szög értékét automatikusan változtatják
a fordulatszám függvényében.
Lehetnek: - röpsúlyos-, vagy vákuumos gyújtásszabályzók
Röpsúlyos~:
Forgás hatására kitérő röpsúlyok elfordítják – a megszakítótengely
forgásirányával megegyezően – a megszakítóbütyköt, így a gyújtás előbb
következik be.
Vákuumos~:
Kalapács
Megszakító bütyök
Elforduló alaplemez
38
Kondenzátor
Üllő
Membrán
Rugó
Szívótorokhoz

A szívócsőhöz kapcsolt membránlemez a megszakító bütyök forgásával
ellentétesen fordítja el az alaplemezt a megszakítóval együtt.
Izzítórendszer:
Diesel motorok indításának megkönnyítésére használják. Hideg motornál
előmelegíti az égésteret, ill. meggyújtja a beporlasztott gázolajat.
Izzítógyertya: elektromos árammal hevíthető fűtőszál. Gyertyák sorba kapcsolva.
Csatlakozó
csavar
Gyertyatest
Izzóspirál
UR=1,7 V
- Korszerű kamrás motoroknál az izzítógyertya egy
csőfűtőtestből áll.
- Az izzóspirált elektromosan szigetelő porágyban
helyezik el.
- Az akkumulátor kíméléséhez rövid előizzítás idejű
R-gyertyákat alkalmaznak.
- Izzítóteljesítmény: 100-120 W.
- Az izzítási folyamatot általában automata vezérli.
Elektromos világító és jelzőberendezések
Közlekedésrendészeti előírások szerint:
- 2 db tompított fényű fényszóró (biluxégőkkel),
- helyzetjelző lámpa, féklámpa, rendszámtábla megvilágítás,
- irányjelző lámpák,
- elektromos kürt szükséges.
14. Erőátviteli berendezések
Az erőátviteli berendezések feladata: a motor hajtásának
(nyomatékának) módosítása és továbbítása a járószerkezethez, a
hidraulikához és a teljesítményleadó tengelyhez.
Erőátvitel részei:
M S
T D
V
14.1 Tengelykapcsolók:
T: tengelykapcsoló
S: sebességváltó
D: differenciálmű
V: véglehajtás
Feladata: a hajtás módosítás nélküli továbbítása a motortól a sebességváltó felé
Követelmény: - oldható legyen (forgás közben is → a motor függetlenítése az
erőátviteltől indításkor, sebességváltáskor)
- tegye lehetővé a sima indítást, gyors szétkapcsolást
- védje az erőátvitel részeit a túlterheléstől
- csillapítsa a torziós lengéseket
39

Tengelykapcsolók csoportosítása:
- Mechanikus /súrlódásos/ ~: - Tárcsás; egytárcsás, kéttárcsás kettős működésű
többtárcsás
- Kúpos
- Röpsúlyos, stb.
- Hidraulikus /folyadékos/ ~
Tárcsás tengelykapcsolók
Tengelyek összekapcsolása súrlódóbetéttel ellátott tárcsa (tárcsák) segítségével.
Elv:
µ Fs
DK Az F=F’ összeszorító erő hatására súrlódóerő
ébred a súrlódótárcsa felületén:
F’ F
Fs
Fs=µ⋅F [N]
Az átvihető nyomaték nagysága:
M=Fs⋅DK [Nm]
A keletkező nyomaték hatására a két tengely együtt forog, F erő megszűnésekor
a tengelyek külön válnak. Az F erőt a gyakorlatban rugóerő biztosítja.
Egytárcsás tengelykapcsoló:
Lendítőkerék
Kapcsolótárcsa
Nyomólap
Kiemelőkar
Nyomórugó
Kiemelő
villa
Összekötő rudazat
Nyomócsapágy
Pedál
A tengelykapcsoló pedál
benyomásakor a nyomócsapágy
a kiemelő karok
segítségével eltávolítja a
nyomólapot a kapcsolótárcsától,
ezáltal megszűnik
a rugók összeszorításából
származó súrlódóerő – a
hajtás megszűnik
A kapcsolótárcsa bordázott agyú acéltárcsa, amelynek mindkét oldalára súrlódó
betétet szegecselnek, vagy ragasztanak.
H
A kiemelő karok végei és a
nyomócsapágy homlokfelülete
között bizonyos hézagot kell
hagyni a tökéletes kapcsolás és a
nyomócsapágy kímélése miatt.
Ez a hézag a lábpedálnál
Z
holtjáték formájában jelentkezik.
Az adott értéket be kell állítani.
Z= 2-3 mm; H=20-50 mm.
Súrlódóbetétek kopása csökkenti
a holtjátékot!
40

14.2. Sebességváltó művek
Feladata: az erőgép haladási sebességének és vonóerejének változtatása az
üzemi követelményeknek (körülményeknek) megfelelően.
Biztosítani kell:
- a vonóerő és a sebesség változtatását,
- a motor kedvező sebességének megválasztását,
- a hátramenetet,
- a motor és a hajtott kerekek közötti kapcsolat tartós megszüntetését („üres”).
Általában fogaskerekes sebességváltókat alkalmaznak – áttételekből állnak.
Fogaskerekes hajtás elve:
P1
M1
n1
Hajtásáttétel:
z
z
2 i = =
1
n
n
1
2
;
z1
z2
P
1
P2
M2
n2
Mivel P1≈P2 ; M1 ⋅ n1 = M2 ⋅ n2
z1: hajtó fogaskerék fogszáma
z2: hajtott fogaskerék fogszáma
M1: bemenő tengely nyomatéka
M2: kimenő tengely nyomatéka
P1: bemenő teljesítmény
P2: kimenő teljesítmény
M 1 ⋅ n1
= ;
160
P2
M 2 ⋅ n2
=
160
; [ kW ]
n1
i =
n
M 2
=
M
A nyomaték a fordulatszámmal fordítottan arányos.
Ezért: fordulatszám csökkentés = nyomatéknövelés
Ha több áttétel van: P2 < P1 Az áttételek mechanikai hatásfoka:
Több áttétel esetén az eredő áttétel:
Erőgépeken alkalmazott sebességváltók:
2
iö = i1 ⋅ i2……..in
- Egylépcsős
- Előtéttengelyes
- Szorzórendszerű
- Többtengelyes
41
1
η
me ch
=
P
2
P
1

Egylépcsős sebességváltók:
Elvi felépítése:
nbe
1
z1
z3
2
z5
3
z2 z4 z6 nki
Bordástengely
z2
1. i =
z
2.
3.
1
z
i =
z
z6
i =
z
Előtéttengelyes sebességváltó:
Gyakori megoldás, általában 3 tengellyel oldható meg.
nbe
Fokozatok:
1.
4
z1
z3
3
z2 z4
2
z5
z6
z7
1
z8
z z
i ⋅
Á
7 2 7
1 = i ⋅ = ;
z8
z1
z8
z z
i i ⋅
Á
z
z
nki
Előtéttengely
5
4
3
Általában két tengelyesek
Előnyük:
- minden fokozatban jó a hatásfok
- egyszerű szerkezet
Hátrány:
- nagy méret és súly
- fokozatok száma kevés
Előnye:
- minden fokozat két áttételből áll
(kisebb méretű fogaskerekek kellenek)
- ugyanakkora helyen több fokozat fér el
Hátrány:
- rosszabb hatásfok
z
z
5 2
i2 = i ⋅ = ⋅
Á
z6
z1
3 2 3
3 = ⋅ = ; i 4 = 1 → nbe
= nki
z4
z1
z4
2.
3. 4. direkt fokozat
Hátramenet biztosítása:
Hátrameneti fogaskerék közbeiktatásával – forgásirányt változtatja meg
nbe
H
nki
Előre
42
Hátra
z
z
5
6
;
Hátrameneti
fogaskerék

Szorzó rendszerű sebességváltó
Erőgépeken a leggyakrabban alkalmazott megoldás
nbe nki Előnye:
- sok kapcsolható fokozat
(lassúbb és gyorsabb sebességtartomány)
Szorzóváltó – Terepváltó
Sebességváltó után még két fokozat
3 2 1 O T
Kapcsolható fokozatok száma: 3 x 2 = 6
Fogaskerekek kapcsolása:
Bordás tengelyen való elcsúsztatással:
- gömbcsuklós
- kulisszás
- forgatókaros szerkezetekkel
(a sebességfokozatok számát megkétszerezi)
Gömbcsuklós mozgatószerkezet:
Kapcsolókar
Tolórúd
Retesz
Kapcsolóvilla
Fogaskeréktöm
Szinkronváltók:
Különböző fordulatszámú /álló és forgó/ fogaskerekek összekapcsolása nehéz – fogak
nehezen kapcsolódnak össze.
Futó
fogaskerék
Hajtott fogaskerék
nki
Tolóvilla
43
Szinkrongyűrű
Biztosító
rugó
nbe
A szinkronizált sebességváltóknál
először kúpos
súrlódó felületek segítségével
azonos kerületi
sebességre (szinkron
fordulatra) hozzuk a két
összekapcsolandó fogaskereket
– utána összekapcsolhatók.
Zaj nélküli, kíméletes
kapcsolást biztosít.

Fokozat nélküli sebességváltók
A kívánt fordulatszám /bizonyos tartományban/ fokozat nélkül beállítható.
Ékszíj variátoros
nbe nki
r1
r3
r2
r4
Automatikus sebességváltó
1 2
3
- mg. munkagépeken alkalmazzák
- Az ékszíj felfekvési sugara megváltozik
/tárcsafelek közelítésével, távolításával/
így változik az áttétel is.
i =
1
r
r
2
1
r
4
i 2 = i1 r
> i2
3
Három fő részből áll:
1- Hidrodinamikus nyomatékváltóból
2- Bolygóműves hajtóműből
3- Hidraulikus vezérlésből
A nyomatékváltó induláskor 2-2,5 szeresére növeli a motor nyomatékát, ha a
fordulatszám arány /turbina/szivattyú/ 0,86-ra nő tengelykapcsolóként működik.
Az áttétel módosítása a bolygómű részeinek lemezes tengelykapcsolóval, vagy
szalagfékkel történő rögzítésével, lefékezésével ill. összekapcsolásával történik.
A hidraulika vezérlés a fordulatszám, a nyomaték vagy a vezérlővákuum
függvényében végzi az egyes elemek kapcsolását, rögzítését ill. fékezését.
Hidrosztatikus hajtás
A folyadék /olaj/ nyomása viszi át a munkát /pl. kombájnok járószerkezetének
hajtása/.
M
Szü
V
Sz HM
T
M: belsőégésű motor
Sz: szivattyú
Szü: szűrő
V: vezérmű /fojtószelep/
HM: hidromotor
T: olajtartály
A hidromotor fordulatszáma /nyomatéka/ a szállított olaj mennyiségétől és
nyomásától függ.
44