értekezés tézisei - Pszichológiai Doktori Iskola - Eötvös Loránd ...

6 Összefoglalás
A disszertációban közölt vizsgálatok egyrészt rávilágítanak az érzelmi intelligencia mérése
kapcsán felmerülő legjelentősebb problémákra: (1) az érzelmi intelligencia objektív mérései
alacsony megbízhatósági mutatókkal rendelkeznek, (2) a kérdőíves mérések jelentős
összefüggést mutatnak némely személyiségvonással, (3) a mérési eljárások nem fedik le az
érzelmi intelligencia konstruktum teljes tartományát. Az érzelmi intelligencia megbízható
mérése érdekében a jövőben további erőfeszítések szükségesek. Az érzelmi intelligencia
fogalom jövőjével kapcsolatban azonban néhány eredményünk bizakodásra ad okot. Egyrészt
találtunk némi kapcsolatot az érzelmi intelligencia és a hangulat felhasználása kapcsán,
eredményeink szerint a magas érzelmi intelligenciával jellemezhető személyek képesek
felhasználni a pozitív hangulat lehetséges pozitív hatásait, illetve képesek kivédeni a negatív
hangulat lehetséges romboló hatásait. Mind a képesség-érzelmi intelligencia, mind a vonásérzelmi
intelligencia kapcsán találtunk érvényességet támogató adatokat. A disszertációhoz
tartozó első kutatás pedig bemutatta, hogy összeállíthatók olyan feladatok az érzelmi
információk feldolgozásában megnyilvánuló egyéni különbségek regisztrálására, amelyek a
fejlődési kritérium vonatkozásában a kognitív képességeket mérő feladatokhoz hasonló
módon mérnek, ugyanakkor az ilyen típusú feladatokban nyújtott teljesítmény független az
intelligenciától és a személyiségtől is.
7 Irodalom
Andrews, F. M; Withey, S. B. (1976). Social indicators of wellbeing. New York: Plenum
Press.
Bar-On, R. (2000). Emotional and social intelligence: Insights from the Emotional Quotient
Inventory (EQ-i). In R. Bar-On; J. D. A. Parker (Eds.), Handbook of emotional
intelligence. San Francisco: Jossey-Bass.
Bar-On, R. (1997). Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): Technical manual. Toronto,
Canada: Multi-Health Systems.
Baron-Cohen, S. (2006). Elemi különbség. Férfiak, nők és szélsőséges férfiagy. Osiris Kiadó:
Budapest.
Baron-Cohen, S; Jolliffe, T; Mortimore, C. & Robertson, M. (1997). Another advanced test of
theory of mind: evidence from very high functioning adults with autism or Asperger
Syndrome. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38, 813-822.
Baron-Cohen, S; Wheelwright, S; & Hill, J. (2001). The „reading the mind in the eyes” test,
revised version: a study with normal adults, and adults with Asperger Syndrome or
high-functioning autism. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 42, 241-252.
Bless, H; Clore, G. L; Golisano, V; Rabel, C; & Schwarz, N. (1996). Mood and the use of
scripts: Do happy moods really make people mindless? Journal of Personality and
Social Psychology, 71, 665-678.
Brackett, M. A; Mayer, J. D; Warner, R. M. (2004). Emotional intelligence and its relation to
everyday behaviour. Personality and Individual Differences, 36(6), 1387-1402.
22