A Szabolcs – Beregi Református Egyházmegye ... - SHP.hu
A Szabolcs – Beregi Református Egyházmegye ... - SHP.hu
A Szabolcs – Beregi Református Egyházmegye ... - SHP.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Egyházmegyénk idén február 28-március 5. között tartotta meg a szokásos egyházmegyei lelkigondozói csendeshetét Berekfürdőn.<br />
Gyülekezeteinkből közel százan vettek részt ezen az egy hetes testi <strong>–</strong> lelki felüdülést adó alkalmon. A hét mottója: 2011 - Kálvin<br />
emlékévek <strong>–</strong> „Krisztusért járva követségben…” A hét vezetői: Csegei István esperes úr, Berencsi Balázs szabolcsveresmarti, Diák<br />
Péter anarcsi és Vincze Márta, tiszaszalkai lelkészek. Mindennap reggeli áhítattal kezdődött a nap, melyen Berencsi nagytiszteletű úr<br />
és Vincze Márta lelkésznő szolgált. A hét folyamán minden nap a reggeli után előadásokat hallgattunk, melyeket Forró Éva jándi,<br />
Márkus László tiszaszentmártoni, Németh Péter tarpai, és Rácz Róbert kisvarsányi lelkipásztorok tartottak. Ebédet követően este 18<br />
óráig szabadidő volt, melyet fürdőzéssel és egyéni pihenéssel töltöttünk el. Vacsora után evangelizációs istentiszteletet tartott Diák<br />
Péter nagytiszteletű úr. A csendeshét idén is úrvacsorás istentisztelettel zárult, a berekfürdői református templomban.<br />
Hétfő este a Galata levél 6. részéből<br />
hallgattuk az Igét: Ki-ki a maga terhét<br />
hordozza. Mi a teherviselés? Az élet és a<br />
teher összetartozik. Azt szokták mondani,<br />
a munka teher és nem az embernek való.<br />
Ne hordozz terhet. Az ilyen embereket<br />
általában felelőtlen, megbízhatatlan<br />
embernek tartjuk. Isten Igéje azt mondja:<br />
ki-ki a maga terhét hordozza. A<br />
keresztyén embernek edzettnek kell lenni,<br />
mert a keresztyén ember a templomban<br />
tud feltöltekezni a kapott Igén keresztül.<br />
Ezért mi nem roskadozunk a terhek alatt,<br />
mert az Ige azért szól, hogy megtöltsön az<br />
ő erejével. Milyen teherviselés van? A<br />
múltnak a viselése akár testi betegséget is<br />
okoz, önmarcangolást. A hívő embernek<br />
halált jelent, ha cipeli ezt az életében.<br />
Minden napnak megvan továbbá a maga<br />
terhe. Tetézi ezt a jelen és a jövő terhe,<br />
annak aggodalmai. Lesz-e áldás az<br />
életemen? Nekünk vállalnunk kell a<br />
felelősséget! Sok tanítvány vállalta a<br />
szenvedést. Ilyen volt Pál, a tövissel,<br />
Kálvin az asztmával, Milton, a költő<br />
vakságával, Beethoven süketség<br />
keresztjével, s mégis megírta a IX.<br />
szimfóniát. Fonyó műlábbal futott óceántól<br />
óceánig. Tehercipelő emberek is vagyunk.<br />
Ne add alább, emeld fel fejedet, és kérj<br />
sasszárnyat. A katonák nehéz hátizsákja<br />
jó példa az élet fennmaradásához, ennek<br />
terhe értékes a katona számára. Kedves<br />
Testvérem! Te is légy teherhordozó<br />
ember!<br />
Kedd délelőtti előadás témája<br />
„Követségben járva, mint önkéntesek”<br />
volt. A teremtett világ sóvárogva várja az<br />
Isten fiait. Ezért vigyük magunkkal az<br />
Isten szeretetét. Az előadás választ<br />
keresett a következő kérdésekre: Honnan<br />
ered az önkéntesség? Kik voltak az első<br />
önkéntesek? Kik mutatnak ebben példát<br />
számunkra? Az ószövetség nagy alakjai,<br />
akik Isten hívására önként válaszoltak, így<br />
Noé, Ábrahám és a próféták. Az<br />
újszövetségben pedig Pál apostol és<br />
Timóteus. Sőt! Ezek közül többen<br />
mártírhalált is haltak. De a legnagyobb,<br />
aki vállalta a halált, az Jézus Krisztus.<br />
Engedelmeskedett, önként ment a<br />
keresztfára. A reformátorok erőteljesen<br />
beszéltek az egyetemes papság elvéről,<br />
azaz: mindenki önkéntes munkása Isten<br />
országának. Mindenki a maga<br />
tálentumával szolgálja a Krisztus testét.<br />
Így találhatja meg mindenki a<br />
gyülekezetben a feladatát: főzés,<br />
diakónia, temetéseken való<br />
énekszolgálat, gyülekezeti alkalmak<br />
szeretetvendégsége, énekkar, egyéb<br />
szolgálatok. Felelősség nemcsak a<br />
lelkészen van, hanem a gyülekezet<br />
minden tagján. A legnagyobb feladatunk<br />
az imádkozás. Az egyházban<br />
munkaerőhiány van. A református<br />
missziók is folyamatosan keresnek<br />
önkénteseket. Ilyen a Szeretethíd (2011.<br />
május 21-22.), az önkéntes diakóniai év,<br />
valamint a Csillagpont az ifjúság<br />
számára. Egy film is bemutatásra került<br />
ezekről, melyben egy gyermek úgy tett<br />
erről bizonyságot, hogy „Öntözzük a<br />
virágokat, mert Isten azt mondta,<br />
vigyázzunk a természetre.” Jakab<br />
mondja: „A ti hitetek cselekedetek nélkül<br />
halott.” Jézus mondja: „Az aratnivaló<br />
sok, a munkás kevés, kérjétek az aratás<br />
Urát, hogy küldjön munkásokat az<br />
aratásba! Menjetek el, íme elküldelek,<br />
mint juhokat a farkasok közé.” Lukács<br />
10,2-3. Te is legyél testvérem önkéntes<br />
szolgáló gyülekezetedben!<br />
Szerdai témánk a „Követségben<br />
lenni, közbenjáró imádsággal.”<br />
Minden országban van nagykövetség,<br />
Magyarországnak is van követsége. Ha<br />
bajba kerülünk, a nagykövet köteles<br />
segíteni, értünk közbenjárni. Isten<br />
országát mi képviseljük. Imával<br />
járhatunk közben másokért,<br />
üdvösségükért, de még ellenségeinkért<br />
is. Bibliai példaként Mózes<br />
közbenjárását említhetjük, melyről<br />
Spurgeon is azt mondta: „Felemelt<br />
karjával nagyobb kárt tett az ellenséges<br />
amálekiták felett, mint Józsué kardja.”<br />
Jézus mondja: „Imádkozzatok azokért,<br />
akik üldöznek titeket!” Máté 5,44. A hitben<br />
való imádság megtartja a betegeket! Az<br />
imádságnak megtartó ereje van.<br />
Imádkozunk, de hogyan? Azt jelenti, hogy<br />
az ima kapcsolattartás az Úrral. Isten<br />
üdvtervét nem befolyásolhatjuk imánkkal,<br />
de a közbenjáró imádság is fel van véve<br />
Isten tervébe. Az imádság tehát Istentől<br />
rendelt eszköz az Ő tervei<br />
véghezviteléhez. „Csak én tudom, mi a<br />
tervem veletek.” Jeremiás 29. Tehát Isten<br />
néha nem úgy hallgat meg, ahogyan mi<br />
szeretnénk, de mindenképpen javunkra<br />
hallgat meg bennünket. Jézus a<br />
Gecsemáné kertben is ezt mondta:<br />
„Atyám! Ne az én akaratom legyen meg,<br />
hanem tied.” (Történet az árvíz idején a<br />
mentőcsónakokról.) Majd kérdések jöttek<br />
a felszínre: Rutinná válik-e az ima<br />
életünkben? Szoktunk-e másokért<br />
imádkozni? Szoktunk-e hazánkért,<br />
vezetőinkért könyörögni? Az imádságnak<br />
ereje van a mindennapok történéseiben.<br />
Pl. megfékezi a gonoszt, megszabadít<br />
kísértésekből, vagy megváltoztatja az<br />
ellenséget is. (Shanghai egyetemisták<br />
története.) Testvérem! Te is imádkozó<br />
ember legyél, hordozz másokat<br />
könyörgésben!<br />
Csütörtökön a „Követségben járva <strong>–</strong><br />
bizonyságtétellel”. Bizonyságot tenni azt<br />
jelenti, hogy beszélünk Jézusról<br />
másoknak. De a szavaink előtt az életünk<br />
legyen mindenképpen vonzó és rendezett<br />
mások számára. Mint mikor vendéget<br />
várunk magunkhoz, és igyekszünk tiszta,<br />
rendes házba vezetni a hozzánk érkezőt.<br />
Ugyanúgy a gyülekezetben is ez<br />
érvényes, szeretettel fogadni az új<br />
betérőket (pl. énekeskönyvet odanyújtani,<br />
helyet kínálni a számára). Szükséges<br />
bizonyságot tennünk az embereknek az<br />
evangéliumról, mert egy rohamosan<br />
változó világban élünk, ahol az emberek,<br />
köztük saját gyermekeink és fiataljaink is<br />
nagyot változnak szinte minden nap. Mára<br />
nem elegendő, hogy az idős generációt<br />
szólítsuk meg a templomokban, és s csak<br />
velük foglalkozzunk, hanem a felnövekvő