07.06.2013 Views

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SEGÉDANYAG MENTOROKNAK - Educatio Társadalmi Szolgáltató ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>SEGÉDANYAG</strong> <strong>MENTOROKNAK</strong><br />

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAM<br />

PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAORIENTÁCIÓ


A mentorálás célja, a mentori feladatok, a mentor szerepe<br />

Azokat a munkatársakat (tanítók, tanárok) nevezzük mentornak, akik nemcsak a tanuló<br />

tanulási folyamatának segítésével és figyelemmel kísérésével vállalnak szerepet, hanem<br />

tanácsadó-vezető-védő feladatkört is ellátnak. A mentor képzett és motivált, az oktatás<br />

terén szerzett élet-és szakmai tapasztalatai lehetővé teszik a mentorált széles körű<br />

segítését. Fogékony tanítványa jelzése iránt, arra azonnal igyekszik reagálni, érdeklődik.<br />

Milyen a jó mentor?<br />

Olyan személy, aki határozottan és gyorsan dönt, döntéseiért vállalja a felelősséget,<br />

képes mások lelkesítésére, irányítására, támogatására, alkotó képzelőereje segíti a<br />

munkában.<br />

Nagy empátiás készséggel bír, türelmes, jó szervező. Képes hatást gyakorolni egyes<br />

emberekre, csoportokra, dönteni kritikus helyzetekben, példát mutatni, bátorítani másokat<br />

Emberi tulajdonságai:<br />

- ambíció, kitartás, akadályoktól nem meghátrálás<br />

problémamegoldó képesség, lényeglátás és szelektálás képessége (a<br />

programban érintettekkel való konfliktus esetén nagy szükség van rá)<br />

- erkölcsi értékek (lelkesedés, empátia, őszinteség, becsületesség,<br />

megbízhatóság, hitelesség és nyitottság, humor)<br />

- humorral is hozzá lehet járulni a nehézségek leküzdéséhez<br />

- törekedni kell a kritika elfogadására<br />

- előrelátás – a kockázatvállalás bátorsága<br />

- együttműködési készség fontos a tanulóval, a tanulót körülvevő, az őt tanító<br />

és nem tanító felnőttekkel<br />

- ha a mentornak nincs önbizalma, akkor a mentoráltnak sem tudja kellően<br />

fejleszteni, kialakítani az önbizalmát<br />

- kognitív képességgel, szakértelemmel, kreativitással, rugalmassággal nem<br />

csak a mentornak kell rendelkezni, hanem minden oktatásban<br />

tevékenykedő szakembernek<br />

- képes legyen megfelelő értékrend kialakításával segíteni a célok elérését<br />

- talpraesett legyen, feltalálja magát minden körülmények között<br />

A mentor tanácsadó, önbizalom növelését segítő, erkölcsi támogatást adó, bátorító,<br />

dicsérő, reális önismeretet kialakító személyiség.<br />

2


A mentor feladatai, aki az iskola-és pályaválasztást is segíti:<br />

- tanulási körülmények felmérése<br />

- családlátogatás (nagy szerepe lehet az első családlátogatásnak, a jó<br />

hangulatú, közvetlen beszélgetésnek a későbbi kapcsolattartásra)<br />

- családi körülmények felmérése<br />

- rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal<br />

- a gyerek kompetenciáinak felmérése<br />

- a tanuló érdeklődési területe<br />

- tanulási hiányosságok feltárása<br />

- kapcsolati zavarok felismerése (diák-tanár, diák-diák, szülő-diák)<br />

- pályaválasztás, iskolaválasztási célok<br />

- korrepetálás<br />

- ellenőrzés, értékelés nélkül nem lehet a mentorálás eredményességét<br />

mérni<br />

- életvezetési tanácsok, (leginkább életvitel, osztályfőnöki, etika órán, délutáni<br />

beszélgetések során tehetjük meg)<br />

- szabadidő közös eltöltése (könyvtár, a neten tartalmas programok, a<br />

tantárgyakat segítő kiegészítő anyagok keresése, hétvégi egy napos<br />

gyermekprogramok, egy hetes táborok, melyet a mentor szervez iskolai<br />

szinten, gyermek civil szervezetek programjaiba való bekapcsolódás,<br />

esetleges versenyekre kísérés, egy-egy edzés meglátogatása, kiállítások<br />

megtekintése, osztályszintű mozi látogatás, amelyen a mentorált tanuló is<br />

részt vesz, múzeumlátogatás, minden mentor a saját lehetőségeit használja<br />

ki, stb.<br />

- önképzés (továbbképzések, konzultációk)<br />

- kulturális szokások<br />

- szakemberek bevonása (külső-belső, szükség esetén családgondozó)<br />

- multikulturális nevelés (sokszínűség)<br />

- tehetséggondozás- mindenki tehetséges valamiben, csak szükséges<br />

felfedezni, hogy ki, miben? „ A tehetség olyan, mint a Nap előbb, utóbb<br />

fölfénylik!”<br />

- a mentorok nagymértékben hozzá járulhatnak a hátrányos és halmozottan<br />

hátrányos tanulók tehetségének felismeréséhez, ezzel is biztosítva<br />

számukra az esélyegyenlőséget<br />

3


További feladatok:<br />

- Egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben a tanuló tanulmányi előmenetelét<br />

nyomon követi, különböző pedagógiai eszközökkel (kommunikációs játékok,<br />

önismereti játékok, irányított beszélgetés, helyzetgyakorlatok,<br />

szerepjátékok, érdeklődés, különböző tanulási technikák kipróbálása,<br />

esetmegbeszélések, tesztek töltése, értékelése, ön-és pályaismereti<br />

munkafüzetek, felmérő lapok töltése, amelyek az ön-és pályaismeret<br />

fejlesztését szolgálják).<br />

- Háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését (az értékelésre<br />

meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti<br />

szolgálatot, a gyámhatóságot, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét,<br />

fejlesztő pedagógust).<br />

- Az értékelés eredményét az előrehaladási naplóban rögzíti.<br />

- Legalább heti 3 órában foglalkozik a mentorált tanuló felkészítésével,<br />

fejlesztésével.<br />

- Elősegíti azt, hogy a tanuló tanulmányi eredménye javuljon.<br />

- Részt vesz azokon a rendezvényeken, amelyeket a pályáztató szerv<br />

szervez az Útravaló Ösztöndíjprogram sikeres lebonyolítása érdekében.<br />

- A mentori munka tanórán kívüli feladat.<br />

A mentor tanár szerepe a tanulás segítésében, aki egyben diákja iskolaválasztását,<br />

pályaválasztását is segíti:<br />

- Segít a kérdések megválaszolásában, hogy a tanuló következtetéssel jusson el<br />

a válaszig.<br />

- Bátorítja tanítványát.<br />

- Nem ő mondja meg a választ, hanem rávezeti a tanítványát a válaszra.<br />

- Eléri, hogy a tanuló felelősséget vállaljon a saját tanulási folyamatáért.<br />

- Tudja, hogy a tanulónak minél több egyénileg megoldott példára van szüksége.<br />

- Épít a tanuló előző tudására.<br />

- Fogékony a diákja jelzése, hangulata iránt, és képes azonnal reagálni.<br />

- Motiválja tanítványát a minél több tanulási technikák kipróbálására.<br />

- A mentornak nem kell hatékonyan előadni, tanítani, hanem kedvet kell<br />

kialakítani a tananyag elsajátításához.<br />

4


- A saját tudását a tanuló építi fel, nekünk, mentoroknak, ezt az építkezést kell<br />

segíteni.<br />

- Az ismeretek önálló megszerzésére kell megtanítani a fiatalokat!<br />

- A felismert problémák megbeszélése, esetleg vitája, majd értékelése,<br />

összegzése.<br />

- Fontos az azonnali visszacsatolás.<br />

- Ha a mentor figyelembe veszi tanítványa igényeit (tanulási stílusát, problémáit,<br />

időbeosztását, stb.) nagymértékben hozzá járul tanítványa személyes<br />

fejlődéséhez.<br />

- A jó tanulásszervezés az egyik legfontosabb feltétele a sikernek.<br />

- A program kiemelt feladata a tanuló haladásának folyamatos figyelemmel<br />

kísérése.<br />

Néhány jó tanács mentoráltjainknak!<br />

Tudnod kell, hogy:<br />

- minden szellemileg és testileg egészséges ember a pályák sokaságára alkalmas<br />

- a legtöbb képesség kellő szorgalommal fejleszthető<br />

- alaposan vesd össze képességeidet a kiválasztott iskola, pálya követelményeivel<br />

- a döntés előtt gondolkozz több lehetőségben is<br />

- hallgass meg mindenkit, aki segíteni akar neked, de ne feledd, a legfontosabb az<br />

iskola-és pályaválasztásnál Te vagy!<br />

Nincs rossz iskola és pálya, csak rossz választás!<br />

5


A fejlesztés lehetséges eszközei, az egyéni tanulás segítése<br />

Az oktatással szemben megváltoztak a külső elvárások<br />

A minél több ismeretanyag elsajátíttatása, a lexikális tudás helyett a képességek, az<br />

adottságok megerősítése, az egyéni fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodás került<br />

előtérbe.<br />

A NAT meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek „az iskolai oktatás<br />

valamennyi elemét áthatják”. Az életpálya-építés kerettanterv kiemelten – kezelve az<br />

„énkép, önismeret, tanulás, testi és lelki egészség; felkészülés a felnőtt lét szerepeire”<br />

területeket – határozza meg célrendszerét, írja le a tartalmakat és a megvalósításhoz<br />

ajánlott tevékenységeket.<br />

Ez számunkra azt jelenti, hogy felértékelődnek azok a stratégiák, módszerek, amelyekkel<br />

a heterogén csoportokban megvalósíthatók az egyénre szóló személyes törődést segítő<br />

tanulásszervezési eljárások alkalmazása, építve az egymástól tanulás pedagógiai<br />

lehetőségeire.<br />

A sokféle tanulót együtt nevelő tanár feladata, hogy segítse a nagyrészt önálló tanulási<br />

tevékenységet. A tudást ugyanis minden tanuló maga építi fel, ebben a folyamatban a<br />

pedagógus szabályozza, de nem vezérli a tanulási tevékenységet.<br />

A tanulás szervezése<br />

A tanuló számára elegendő időt biztosítsunk a kitűzött készségek elsajátításához és<br />

mérjük, értékeljük, hogy sikerült-e az.<br />

Támogató, segítő tényezők:<br />

a motiváció egyénhez igazított folyamatos fenntartása,<br />

korrekciós lehetőségek,<br />

a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele a fejlesztésben.<br />

A tanulás-szervezés stratégiái, módszerei direkt és indirekt módon történhetnek.<br />

Direkt lehet: magyarázat, kérdezve kifejtés, szemléltetés, gyakorlás, előadás.<br />

Indirekt módszerek: megbeszélés, fogalomalkotás, probléma-megoldás, kutatás.<br />

További változatosságot jelenthet az önálló tanulás, egyéni feladat megoldás (esszé,<br />

mestermunka, számítógépes segítség).<br />

A fejlesztő értékelés az ösztönzés a tanulási képességek fejlesztése visszahat a belső<br />

motivációra, az önbecsülésre, a pozitív énkép kialakítására.<br />

6


Egyéni fejlesztés<br />

Az egyéni fejlesztési tervek hatékony kialakításához elengedhetetlen az aktuális<br />

személyes adottságok pontos feltérképezése, hiszen csak ezek ismeretében jelölhetők ki<br />

a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek.<br />

Fejlesztés: Az egyéni vagy csoportos fejlesztési programokat, pontosan azokra a<br />

készségekre, tudásanyagra, személyiségvonásokra fókuszálva lehet megtervezni és<br />

lefolytatni, amelyek közvetlenül befolyásolják az eredményességet, és amelyek kapcsán<br />

a kompetencia-modellen alapuló értékelések szerint fejlesztésre szorul az egyén. Az ily<br />

módon kialakított célzott fejlesztéssel érhető el, hogy a személy valóban azon készségei,<br />

és tulajdonságai mentén tudjon fejlődni, amelyek egyben iskolai teljesítményének alapját<br />

is képzik.<br />

Mi szükséges ehhez?<br />

A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a<br />

különbségek kezelésének a képessége.<br />

A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő<br />

tanulók együttműködése, a csoportos tanulás lehetősége.<br />

Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi<br />

gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára.<br />

A folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és<br />

megvalósulásának mindennapi nyomon követése.<br />

Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli<br />

szakemberekkel.<br />

A tanulás, mint a tudáshoz vezető út<br />

Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Van annak egy jól bevált útja.<br />

Lépései a következők:<br />

Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor<br />

elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.<br />

Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor,<br />

amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket<br />

teszünk fel velük kapcsolatban.<br />

Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan<br />

elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy<br />

7


kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket ( ábrákat ) rajzolunk, hogy<br />

segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.<br />

Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már<br />

nem kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket<br />

kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük,<br />

elemezni, összehasonlítani tudunk.<br />

Természetesen az ilyen órákra, foglalkozásokra való felkészülés sok előzetes munkát vár<br />

a pedagógustól.<br />

Segítő algoritmus<br />

Lépések:<br />

A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás, értékelés)<br />

A leghatásosabb tanítási-tanulási technika alkalmazása az elsajátítás érdekében<br />

Formatív, diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése<br />

Kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani.<br />

Ellenőrzés szummatív teszttel.<br />

Azokat a tanulókat, akik nem sajátították el az egységet, újratanítjuk úgy, hogy a folyamat<br />

bármelyik részéhez csatolunk vissza, amíg el nem érik a megfelelő szintet.”<br />

A fejlesztés várható eredményei<br />

A program során gazdagodik és formálódik a tanuló énképe.<br />

Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről.<br />

Megismeri egyéni adottságait, készségeit, képességeit.<br />

Fejlődik a kritikai gondolkodása.<br />

Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási<br />

módszereket, tanulási technikákat.<br />

Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző<br />

konfliktusmegoldó technikákat.<br />

Röviden összegezve: a fejlesztést egy állandóan változó folyamatnak kell tekintenünk,<br />

mivel „A személyiség születése” is egy folyamat része (Carl Rogers alapján ).<br />

8


Egyéni fejlesztési terv<br />

A törvényi előírás alapján a mentor a mentorált tanulóval kapcsolatosan egyéni fejlesztési<br />

tervet készít. Ez lesz a későbbi munka során alapja annak, hogy az osztályfőnök és az<br />

érdekelt pedagógusok bevonásával értékelésre kerüljön a tanuló haladása, fejlődése.<br />

Az egyéni fejlesztési terv<br />

- a mentorált tanuló személyiségéhez, adottságaihoz, tanulmányi szintjéhez,<br />

tanulási módszeréhez alkalmazkodik,<br />

- fejlesztést határoz meg<br />

- időrendre épül<br />

A dokumentum elkészítését segítő gondolatkörök:<br />

1. A mentorált diákot meghatározó főbb elemekből hangsúlyosan kiemelhetőek a<br />

családi háttérre, a személyiségjegyekre, a szociális kompetenciákra és a<br />

tanuláshoz való viszonyra vonatkozó elemek. Ezek alapján a megismerési területek<br />

köre vonatkozhat a családi, szociális háttér feltérképezésére, a családi klíma<br />

megismerésére, az iskolai életút áttekintésére éppúgy, mint mentoráltunk társas<br />

kapcsolatainak, szabadidős szokásainak számbavételére.<br />

A megismerési technikák közül a beszélgetés elsősorban a családról, barátokról,<br />

tervekről, célokról nyújt munkánkhoz alapot. A kérdőív a tanulási szokások, tanulási<br />

stílus feltárása, személyiségvizsgálat, képesség, érdeklődésvizsgálat tekintetében<br />

segít, az interjú a kapcsolatok feltérképezésére szolgálhat. A dokumentumok<br />

(felmérők, egyéb tanulói munkák, írásos feljegyzések, helyzetértékelés, mérésen<br />

alapuló kompetenciakutatás, osztálynapló stb.) elemzése a tanulmányi helyzetről ad<br />

képet.<br />

2. Ahhoz, hogy készségeket és képességeket fejleszteni tudjunk, a fejlesztés<br />

területeit, s a fejlesztés útját ki tudjuk jelölni, két kérdésre kell tudnunk válaszolni.<br />

Hol tart mentoráltunk egy-egy adott területen? Hová akarjuk eljuttatni a fejlesztés<br />

során?<br />

3. A fenti két pont elemei alapot adnak ahhoz, hogy mentor-mentorált közös<br />

munkájának első dokumentumában időrendben a célokat kijelölve elkészülhessen a<br />

terv.<br />

Az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni a területet, amelyre vonatkozik<br />

fejlesztésünk, a célt, melyet elérni kívánunk, az eszközt/módszert, amivel dolgozni<br />

9


fogunk, az időtartamot, mely alatt a célt elérni kívánjuk, s végül az értékelés idejét,<br />

módját, annak tartalmát.<br />

Ezek összefoglaló áttekintése következik a teljesség igénye nélkül.<br />

A fejlesztési terület egyrészt lehet tantárgyhoz kötődő, másrészt mivel a mentor az a<br />

képzett és motivált személy, akinek az oktatás terén szerzett tapasztalatai lehetővé<br />

teszik azt, hogy a mentorált jelzéseire figyeljen, így valamennyi tantárgy tananyagának<br />

elsajátításában segíthet.<br />

A cél kijelölésének legfőbb kívánalmai, hogy legyen fokozatra épülő, vállalható, tartható<br />

és reális.<br />

Az eszköz – módszer – idő hármasában a meglévő gyakorlatra támaszkodva a mentor<br />

választását a terület és a cél figyelembe vétele segíti.<br />

Az értékelés ideje a mentorált időszakon belül – tervünk alapján, a kitűzött célhoz<br />

rendelve – különböző lehet. Az értékelő visszajelzés elvárt követelményei közé tartozik,<br />

hogy fejlessze a tanulót, valamint a nevelés-oktatás színvonalát, biztosítsa annak<br />

minőségét; a tanulói tevékenység bonyolult, összetett jellegét képes legyen<br />

differenciáltan megragadni. Legyen szigorúan következetes, átlátható, objektivitásra<br />

törő, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő. Legyen<br />

továbbá elméletileg megalapozott és kivitelezhető. Az értékelés alapján szükség<br />

esetén kerüljön sor tervünkben korrekcióra.<br />

Összegzés:<br />

Az Egyéni fejlesztési terv olyan reális célok elérését rögzítő dokumentum, amely<br />

elemeiben igazodik a mentorált diák tanulmányait érintően a bemeneti szinthez, ezen túl<br />

az élethelyzethez. Figyeljen tehát a tanulási képességek fejlesztésén túl a társas<br />

kapcsolatok, szociális kompetenciák fejlesztésére is.<br />

10


A szociális kompetencia fejlesztése, segítése<br />

A szociális kompetencia értelmezése, összetevői<br />

A különböző szerzők eltérően, - ki szűkebben, ki tágabban- értelmezik a szociális<br />

kompetenciát. Az azonban biztos, hogy az Útravaló ösztöndíjprogramban részt vevő<br />

tanulók szempontjából elengedhetetlen ezek fejlesztésének középpontba való állítása.<br />

Egyfajta megfogalmazásban:<br />

A szociális kompetenciák<br />

A személyiség önvezérlő képessége: a belső igények felismerése és megfogalmazása.<br />

Realitásérzék: törvények és szabályok betartása.<br />

Szenzibilitás: az egyes tettek következményeinek belátása, a társak igényeinek,<br />

problémáinak figyelembevétele.<br />

Szociális extenzivitás: a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartása csoporton<br />

belül.<br />

A legitimitás vizsgálata: a deviancia felismerése, elhatárolódás a szélsőséges<br />

magatartástól.<br />

Önismeret:<br />

reális és pozitív énkép a reális énképhez minél közelebb álló énideál kialakítása;<br />

önbecsülés;<br />

önkontroll;<br />

önmotiválás;<br />

szerepvállalás;<br />

kooperativitás;<br />

kötelezettségvállalás;<br />

egyéni arculatformálás.<br />

Stratégiaalkotás és - megvalósítás:<br />

információkezelés: információszerzés, információfeldolgozás, eszközhasználat;<br />

hatékony kommunikáció;<br />

gondolkodási képességek.<br />

A szociális kompetencia társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok,<br />

kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A<br />

szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális<br />

képességek határozzák meg.<br />

11


A társas fejlődés egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak<br />

közösségükbe és differenciálódnak, mint önálló egyének. Egyik oldala a szocializáció –<br />

az a folyamat, amelyben a gyerekek elsajátítják társadalmunk normáit, értékeit és<br />

ismereteit. Másik oldala a személyiségalakulás – ez is egy folyamat, amelyben a<br />

gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes érzés- és viselkedésmódokhoz,<br />

amelyekkel a körülményekre reagálnak.<br />

A szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok, hajlamok,<br />

szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik.<br />

Ezek alapján két fő csoportot alkothatunk:<br />

- intraperszonális: azaz személyes kompetenciák<br />

- interperszonális: társas kompetenciák<br />

A szociális kompetencia fejlődésének feltétele a szociális komponenskészletek<br />

gyarapodása. A szociális viselkedés a meglévő komponensek aktiválásával, azokból<br />

aktuális komponensek létrehozásával szerveződik.<br />

Vannak a szociális kompetenciának öröklött és tanult komponensei. Az egyén<br />

személyiségét, a családot és az iskolai környezetet tekinthetjük a szociális kompetencia<br />

kialakulását befolyásoló tényezőknek.<br />

A mai társadalomban egyre nő azon munkahelyek száma, ahol a csoport tagjai<br />

úgy működnek együtt, hogy munkájukban az információáramlás is jelentős szerepet<br />

játszik. Ezért a kooperatív munkaformák az oktatásban is fontos szerepet játszanak,<br />

közben a diákok nemcsak új ismereteket tanulnak, hanem társadalmi szempontból is<br />

fontos készségekre tesznek szert.<br />

Halász Gábor megfogalmazása alapján a személyes és szociális kulcskompetencia<br />

elemei:<br />

- Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink azonosításának,<br />

értékelésének és megvédésének képessége.<br />

- Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket alkossunk és<br />

vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki.<br />

- Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat és<br />

erőviszonyokat elemezzünk.<br />

- Az a képesség, hogy együttműködjünk, közösen cselekedjünk és kollektív,<br />

megosztott vezetésben vegyünk részt.<br />

- Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési<br />

rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk.<br />

12


- Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg.<br />

- Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és<br />

értelmezzük e szabályokat.<br />

- Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett<br />

kialkudott rendet alkossunk.<br />

A szociális kompetencia vizsgálható komponensei egy-egy gyerek esetében a<br />

következők lehetnek:<br />

Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés<br />

másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés játék közben, pozitív hozzáállás<br />

másokhoz, helyes kortárs kapcsolatok.<br />

Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés,<br />

érzelmek kifejezése, pozitív én-attitűd, felelősség.<br />

Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során,<br />

figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás,<br />

mások előtti szereplés vállalása.<br />

Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési kultúra, közlekedési morál.<br />

A szociális kompetencia-fejlesztés lehetőségei az iskolában<br />

A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas<br />

kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket,<br />

amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. A<br />

szociális kompetencia fontosságát a környezetben zajló folyamatok eredményei,<br />

következményei révén tapasztalhatja az egyén, és a tapasztalatok birtokában alakíthatja<br />

ki saját értékrendjét.<br />

Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban résztvevőknek<br />

meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában.<br />

A szocializáció tanulható és tanítható folyamat, a szociális képességek és készségek<br />

fejlesztése minden tanuló érdeke, a társadalomnak pedig természetes elvárása.<br />

A szociális viselkedésben megkülönböztethető:<br />

a proszociális, illetve<br />

az antiszociális viselkedésmód.<br />

A proszociális viselkedésmód elsősorban az együttműködések során valósul meg, de<br />

megjelenhet az antiszociális viselkedésmód is, mely az esélyegyenlőség érdekeit sértő<br />

viselkedésmód jellemzője.<br />

13


A proszociális viselkedés számos eleme megjelenik az osztálytermi munka során. Ezek<br />

között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság,<br />

valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a<br />

csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. Az iskolában zajló<br />

fejlesztéseknek támogatniuk kell a proszociális magatartásmód kialakulását, és meg kell<br />

akadályozni az antiszociális magatartásmód megjelenését.<br />

A szociális kompetencia élmény alapú tanulását szolgálják a különböző kollektív<br />

munkaformák alkalmazásai az oktatás során. Fontosak a cselekvések közben<br />

megszerzett tudáselemek és ezek tudatosítása mind a tanár, mind a gyerekek részéről.<br />

Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával a gyerekek kompetenciáinak<br />

szélesebb köre fejleszthető, ahol a tanulók önállóan próbálnak valamit megtanulni,<br />

miközben olvassák akár a tankönyv szövegét, vázlatot írnak, magyarázó ábrákat<br />

készítenek, önállóan elvégeznek pár egyszerű kísérletet, keresnek az interneten, és<br />

mindeközben együttműködnek társaikkal. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha ténylegesen<br />

önálló tanulási szituációkat hozunk létre.<br />

Fejlődnek a tanulókban a szociális kompetenciák:<br />

- az empátia (mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, a<br />

sokszínűség értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése),<br />

- a motiváció (kezdeményező készség, optimizmus, elkötelezettség,<br />

teljesítményösztönzés),<br />

- a társas készségek (kapcsolatépítés, kommunikáció, konfliktuskezelés,<br />

irányítás, befolyásolás, együttműködés, csapatszellem).<br />

A személyes kompetencia részeként:<br />

- Önismeret, én-tudatosság: egy önmagunkról alkotott reális kép, amely a<br />

szubjektív énkép és a mások által visszatükrözött kép dinamikus<br />

egyensúlyából alakult ki megélt tapasztalatok és rendszeres önértékelés<br />

révén.<br />

- Identitás: az emberi világ különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése,<br />

megélése és tudatos vállalása révén kialakuló önazonosság.<br />

- Önállóság és önbizalom: amely az elfogadottságból fakadó érzelmi<br />

biztonságon, a tévedés jogán, a reális önismereten alapszik<br />

- Ön-motiváltság: optimizmus, teljesítményvágy, kitartás, kezdeményezés,<br />

kreativitás.<br />

14


A társas kompetencia részeként:<br />

- Társas tudatosság: szabálykövetés és szabályalkotás, amely mindenféle<br />

emberi együttélés és sikeres együttműködés alapvető feltétele.<br />

- Empátia: a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a<br />

megértés, a sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés<br />

feltétele, a sokféleség elfogadása és kezelése, mások fejlesztése.<br />

- Társas készségek: személyközi kapcsolatok kialakítása, kezelése.<br />

- Kooperáció: a másokkal való együttműködés képessége, ami a békés<br />

együttélés, a konfliktusok, illetve a problémák megoldásának<br />

nélkülözhetetlen kelléke. Itt jelenik meg a kommunikáció, valamint az<br />

önérvényesítés fontossága is.<br />

A mentor nevelőnek nagyon jól kell ismernie a gyerekeket, tudnia kell, kinek milyen<br />

jellegű feladatot lehet adni<br />

Az önállóságot biztosító munkaformák, a kooperatív tevékenységet igénylő szervezési<br />

módok és az újszerű módszerek alkalmazása rendkívül időigényes, ugyanakkor csak<br />

ezek hosszú távú alkalmazása hozhat sikert.<br />

A kooperatív tanulás közben lehetőség adódik több szociális képesség fejlesztésére, a<br />

mások javát szolgáló, segítő magatartás formálására, amelyek fokozatosan alakulnak ki.<br />

Fejlődik az egyénnek az a képessége, amely lehetővé teszi, hogy közös cél érdekében<br />

együtt dolgozzon másokkal.<br />

A szociális kompetenciák fejlesztése eredményesebb, amikor a tanulók együtt dolgoznak,<br />

hiszen ebben az esetben magától értetődő az, hogy a diákok megosztják egymással<br />

ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek. Nagyon sok lehetőség nyílik a<br />

segítségadásra, a barátkozásra, a társas érintkezéshez szükséges készségek<br />

gyakorlására.<br />

A szociális kompetencia iskolán belüli fejlesztését hátráltathatják:<br />

- személyi feltételek (a tanár személyisége, felkészültsége; a tanár, a gyerek<br />

és a szülő kapcsolata; kiemelten az iskola-szülő viszony) elégtelensége,<br />

- a szervezeti feltételek (tér- és időszervezés, tantárgyi rendszer)<br />

elégtelensége,<br />

- a tanítási módszerek egysíkúsága,<br />

- tárgyi feltételek elégtelensége (például különböző méretű csoportok<br />

működéséhez átrendezhető bútorok).<br />

15


Feladatok, melyek ezekből adódnak módszertani sokszínűségre ösztönöznek<br />

- biztosítsunk minél több lehetőséget a személyes kapcsolatok alakulására,<br />

különös tekintettel a mentor-diák és a mentor-szülő viszonyra, támogató<br />

viselkedés, partneri viszony, facilitátor szerep.<br />

- nagyobb szabadság megteremtésével adjunk lehetőséget a diákoknak<br />

idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra,<br />

- vezessük be az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az árnyalt<br />

értékelést,<br />

- csökkentsük a tanulás verseny jellegét, erősítsük az együttműködést, a<br />

frontális tanulásszervezést egészítsék ki kooperatív és más<br />

tanulásszervezési eljárások módszerek, a differenciálás szélesítése<br />

(mennyiség, feladatok, követelés, értékelés)<br />

- a tananyag problémaközpontú megfogalmazása és feldolgozása tegye<br />

érdekessé a gyerekek számára a tanulást, adjon lehetőséget kreativitásuk<br />

fejlesztésére.<br />

Mindezek megoldásához vegyük igénybe a különböző segítő formákat (pályázatok, tanár-<br />

továbbképzések, tréningek).<br />

Fokozott jelentősége van a szociális kompetencia fejlesztésében a mentorálásnak, hiszen<br />

itt megtapasztalhatja a fiatal a mentorának csak őrá irányuló figyelmét, elfogadó, bíztató,<br />

támogató hozzáállását, melynek hatására a tanuló esélyegyenlősége valóban javulhat.<br />

16


A tantestületen belüli együttműködés lehetőségei a mentori munka sikeressége<br />

érdekében.<br />

A téma indításához a jogszabályi háttér adja az alapot. A mentor rendszeresen<br />

személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szükség esetén a szaktanárokkal.<br />

Az osztályfőnök és az érintett szaktanárok az adott tantestület tagjai. Így a tantestület<br />

egészét érdemes kiindulási pontként vizsgálni. Két szempontból lehet közelíteni. Egyrészt<br />

a tantestület a pedagógusoknak az a közössége, ahol az egyenrangú munkatársak<br />

munkája több szinten összekapcsolódik a közösen megvalósítandó pedagógiai cél<br />

érdekében. Másrészt az a közösség is egyben, ami értéket, normát képvisel, hiteles,<br />

viselkedési mintát nyújt az egész iskolaközösség számára. A tantestület egésze számára<br />

szükséges és fontos az Útravaló Ösztöndíjprogram céljainak megismerése, az adott<br />

intézményben e tekintetben folyó munka, hisz az együttműködés így lehetséges.<br />

Szakmai munkaközösségek segíthetik munkánkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a<br />

szabadidő hasznos eltöltése területén éppúgy, mint a sajátos nevelési igényű és a<br />

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is.<br />

Az alkalmi munkacsoportok konkrét feladat elvégzésére időszakos jelleggel működő<br />

kisebb közösségek.<br />

Így:<br />

1. Osztályfőnök és mentor – mindkettejük szerepe más. Közös munkájuk<br />

akkor eredményes, ha a mentorált tanuló fejlődésére vonatkozó<br />

tapasztalatok kölcsönös átadására, az eredményesség/eredménytelenség<br />

okainak feltárására irányul közös tevékenységük.<br />

2. A mentor – osztályfőnök - mentorált diák hármas munkakapcsolatának<br />

legfőbb értékét a két segítő közös megbeszélése, értékelése, elemzése<br />

adja a mentorálttal.<br />

3. Mentor – ifjúságvédelmi felelős kapcsolata akkor különösen fontos, ha<br />

szakmai munkaközösség híján a mentorált élethelyzete a gyermekjóléti<br />

szolgálat vagy a gyámhatóság közbenjárását is megkívánja.<br />

4. Mentor – pályaválasztási felelős munkakapcsolat a helyes iskolaválasztás<br />

előkészítésének időszakában, a továbbtanulás tervezésénél válik<br />

jelentőssé.<br />

5. Az azonos osztályban tanító nevelők együttműködése a legjobban igényelt<br />

munkaformák közé azért sorolható, mert itt az azonos osztályban tanító<br />

17


nevelők az eredményesség, az osztály fejlődése szempontjából<br />

végezhetnek értékelést, sor kerülhet esetmegbeszélésre, így a mentorált<br />

tanuló vélemények ütköztetésére, a további út kijelölésére.<br />

6. Mikroértekezlet megtartására esetében a mentorált tanuló áll a<br />

középpontban, s a megbeszélésen részt vesz mindenki, aki vele valamilyen<br />

kapcsolatban van. Haszna témánk szempontjából kiemelkedően fontos.<br />

7. Az intézményi kapcsolattartó és a mentor megbeszélése elsődlegesen a<br />

pályázat elkészítésében, a dokumentumok kezelésében megszokott.<br />

Valamennyi megbeszélés alkalmas lehet egyrészt az elvárások, a normák tisztázására,<br />

másrészt a felmerülő probléma megoldásában. Tisztázható, az előrehaladás érdekében<br />

ki milyen elvárásokkal szembesíti a mentorált tanulót. Érdemes ezeket egyeztetni úgy,<br />

hogy egymást erősítsék.<br />

Értékelés a mentori munkában<br />

Az előzőekben vázolt kapcsolatokra építve eleget tudunk tenni a program következő<br />

előírásának is. Az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />

háromhavonta értékelni kell a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató<br />

okokat.<br />

Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat,<br />

a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />

18


A mentorált tanuló fejlődésének követése, a hozzá kapcsolódó dokumentáció<br />

vezetése<br />

A mentor a mentorálási időszak során az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódóan végzi<br />

munkáját:<br />

Egyéni fejlesztési tervet készít<br />

Egyéni előrehaladási naplót vezet<br />

Szakmai beszámolót készít<br />

Az Egyéni fejlesztési terv elkészítésének lehetséges módjával külön anyag foglalkozik<br />

részletesen. Kapcsolódva a mentorálási idő teljes köréhez, ez a dokumentum az alapja<br />

annak, hogy a mentor az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább<br />

három havonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat.<br />

Kapcsolódva a következő dokumentumhoz, az értékelés eredményét – kitérve az<br />

értékelésen résztvevők észrevételeire is - az Egyéni előrehaladási naplóban írásban is<br />

rögzíti.<br />

Egyéni előrehaladási napló a mentorálás kezdetétől a mentor rendelkezésére áll<br />

(táblázatos formában)<br />

Az első táblázata általános adatokat tartalmaz.<br />

A második táblázat az egyéni foglalkozások rendjét rögzítését kéri. Ennek<br />

szempontjai:<br />

- Időrend – a rendelet alapján a mentor legalább heti 3 órában foglalkozik a<br />

mentorált tanuló felkészítésével<br />

- A foglalkozások témája/tartalma, célja, az alkalmazott pedagógiai módszer.<br />

Minden diák esetében külön naplót kell vezetni, mely heti rendszerességgel, s<br />

tanulónként eltérő tartalommal kell kitölteni.<br />

Az egyéni előrehaladási napló mindenfajta mentori tevékenységnek teret enged, a<br />

komplex pedagógiai megközelítés regisztrálását támogatja. Nincsen ajánlott tartalmi<br />

megkötés, minden belefér, a színházlátogatástól kezdve a korrepetálásig (nem kell<br />

kizárólag tantárgyi szintre korlátozni). A diák fejlődésének adott pontjait<br />

dokumentálja. A naplót a mentornak kell vezetnie és tárolnia.<br />

Kitöltése történhet számítógéppel, ehhez segítség, hogy az OKM Támogatáskezelő<br />

honlapján a formanyomtatványnak van kitölthető változata. Kézírás esetén a<br />

nyomtatott nagybetű a kívánalom.<br />

19


A tanuló előrehaladásának értékelése, észrevételek<br />

Ez a 3. táblázat, mely a kötelezően előírt három értékelés dokumentálására<br />

alkalmas.<br />

- Az egyéni fejlesztési terv alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok<br />

bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az<br />

ezeket hátráltató okokat.<br />

- Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a<br />

gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.<br />

- Az értékelés eredményét - kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is,<br />

írásban rögzíti.<br />

Családlátogatás<br />

A családi környezet meghatározó volta miatt a mentorált időszak kezdetén fontos,<br />

munkánkhoz alapot adó információkat szerezhetünk általa. Szerencsés, ha a diák is<br />

aktív résztvevője az itt zajló beszélgetéseknek.<br />

Minden esetben rögzíteni kell az időpontot, a családlátogatás célját és eredményét.<br />

A szülővel alá kell íratnunk a kitöltött dokumentumot abban az esetben, ha a<br />

mentorált kiskorú, egyébként korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen.<br />

Szakmai beszámoló<br />

A mentorálási időszak végén az OKM Támogatáskezelő által megadott formátumban a<br />

mentor Szakmai beszámolót készít.<br />

A szakmai beszámoló legfontosabb kérdéseit az egyéni előrehaladási napló már<br />

tartalmazza.<br />

Mindez újbóli áttekintése, s a következő kérdéssorra adott válaszok átgondolása segíti a<br />

mentort a dokumentum kitöltésében.<br />

- Mik voltak a tanév elején meghatározott közös célok?<br />

- A közösen megfogalmazott célok érdekében milyen területeken kellett a<br />

diákot fejleszteni?<br />

- A mentor milyen módszereket alkalmazott a fejlesztés során?<br />

- Az alkalmazott módszer milyen eredményt hozott?<br />

- Milyen csatornákon és hogyan követte a mentor a fejlődést?<br />

- Milyen segítséget nyújtott az iskola a mentori munkához?<br />

- Milyen kapcsolatot sikerült kialakítani a szülőkkel?<br />

- Milyen nehézségekkel találkozott a mentor a munkája során?<br />

20


- Szaktárgyi ismeretek átadása vagy a személyes mentorálás volt a<br />

jellemzőbb?<br />

- Milyen tanulási technika volt eredményes?<br />

- Sikerült-e rászoktatni tanítványát a rendszeres tanulásra?<br />

- Milyen sikereket ért el a mentori tevékenység eredményeként a tanuló?<br />

- Milyen főbb problémák akadályozták a mentori tevékenységet, illetve annak<br />

sikerét?<br />

- Milyen hatással volt a mentorálás a tanuló továbbtanulási terveire?<br />

- Sikerült-e a következő évfolyamba lépnie a diáknak?<br />

- Sikerült-e bejutnia abba a középiskolába, ahová szeretett volna?<br />

- Javult-e a tanulmányi eredménye a tanulónak?<br />

- Sikerült-e bensőséges, őszinte, közvetlen kapcsolatot kialakítani a<br />

mentorálttal?<br />

- Változtak-e életviteli szokásai a tanulónak?<br />

- Mennyire sikerült céltudatos emberré alakítani?<br />

21


A mentor szerepe és feladata a pályaorientációban és pályaválasztásban<br />

„Az iskola szolgáltat, a tanár nem ítél, hanem támogat.”<br />

A pályaválasztási felelős nevelő tevékenysége az általános iskolákban:<br />

Az iskolaválasztás nem azonos a pályaválasztással, két különböző döntési szint.<br />

1. „A tanár és a tanuló közös cselekvései<br />

2. Tanári önálló munka<br />

3. Tanári közösségben végzendő feladatok<br />

1. A tanár és a tanuló közös tevékenységei:<br />

- felvilágosítás<br />

- előadás<br />

- filmvetítés<br />

- látogatások szervezése<br />

- csoportos foglalkozások vezetése (órakeretben, órán kívül)<br />

- csoportos beszélgetés<br />

- csoportos tanácsadás<br />

- egyéni tanácsadás” 1<br />

- tanulási technikák<br />

- önismereti elemek<br />

- pályaismereti elemek<br />

- álláskeresési technikák<br />

- önismereti tréningek<br />

2. Tanári önálló feladatok<br />

- pályaorientációs tevékenység bemutatása,<br />

- részvétel iskolai rendezvények szervezésében,<br />

- pályaválasztási hetek,<br />

- középiskolai tanárok meghívása összevont szülői értekezletre a szülőkhöz,<br />

tanulókhoz,<br />

- középiskolai tanulók meghívása osztályfőnöki órákra,<br />

- pályaorientációs órák beépítése az osztályfőnöki- és háztartástan-életviteli<br />

órákra (tanmenet készítése),<br />

22


- a Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadója látogatásának<br />

segítése,<br />

- külső intézményekkel történő kapcsolattartás)<br />

- számítógépes pályaorientációs program igénybevétele (esetleges<br />

beszerzése, pályázatok útján), könyvtár látogatása, szakirodalom gyűjtése)<br />

- videok, CD-k, DVD-k által szakmák, pályák bemutatása, ebben a témában<br />

weboldalak látogatása a neten).<br />

3. Tanári közösségben végzendő feladatok:<br />

- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának<br />

kialakítása céljából<br />

- tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási<br />

problémájának megoldása szempontjából<br />

- továbbképzés, közös konzultációkon részvétel<br />

- szülői értekezlet tartása<br />

A pályaorientációs tevékenység<br />

A pályaorientációs tanárral szemben támasztott követelmények, aki mentor is:<br />

- a tanár pozitív módon közeledik minden tanulójához<br />

- tanulóival személyes kontaktusa alakuljon ki<br />

- csoportfoglalkozást a nyíltság, a tolerancia kell, hogy jellemezze,<br />

- olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon a tanulóval, ahogyan<br />

szeretné, ha hasonló helyzetben vele is bánnának,<br />

- ne szolgáltasson ki olyan információkat, amelyeket, a tanuló és a szülő csak<br />

a tanárnak szánt<br />

- ne kérdezősködjön irreleváns részletek felől<br />

- megfelelő felelősségtudattal rendelkezzen.<br />

A pályaorientációs tevékenység szakaszai:<br />

Hol vagyok? Hol tartok? Hová tartok? Ezek a terveim!<br />

A mentorált tanulóra, a pálya- és iskolaválasztásra ható környezeti tényezők:<br />

- család<br />

- szülők - nagyszülők<br />

- testvérek, rokonok<br />

- baráti kör<br />

- barátok-osztálytársak<br />

- ismerősök<br />

23


- tanárok<br />

- szomszédok<br />

- tömegtájékoztatás (Tv, rádió, folyóiratok-újságok, CD-k, Video-felvételek)<br />

Az Útravaló Ösztöndíjprogram segít abban, hogy a tanulók leküzdjék hátrányaikat és<br />

csökkentsék a családi háttér okozta lemaradást. Otthon nincs net, megfelelő könyvtár,<br />

nem tud a tanuló szakkönyvekhez jutni.<br />

Nekünk, nevelőknek a feladatunk, hogy segítsük a fiatalok szociális hátrányaiknak<br />

lefaragását, az életben való eligazodásukat.<br />

24


A pályaorientációs tevékenységek eszközei<br />

Az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló Kormányhatározat többek között<br />

rendelkezik a mentori feladatokról is. Ennek egyik eleme, hogy a mentori feladatot ellátó<br />

pedagógus „… pályaorientációs tevékenységet végez, melynek célja a régiós, illetve a<br />

helyi igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzése, a későbbi lehetséges<br />

munkahelyekkel való kapcsolat felvétele.”<br />

A pályaorientációs tevékenység értelmezéséhez tisztázandók a következő fogalmak:<br />

pálya, szakma, foglalkozás, hivatás, képesítés, képzettség, pályaelképzelések, stb.<br />

A pályaorientációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a pályaválasztó:<br />

- megismerje és érzékelje a választható szakmát, szakmacsoportokat,<br />

szerezzen elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról,<br />

foglalkozásokról,<br />

- fejlessze önismeretét,<br />

- mérje fel saját készségeit, adottságait, képességeit, érzelmi-akarati<br />

tulajdonságait és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás-,<br />

követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét,<br />

- megismerje a választandó szakmát övező munkaszervezeti-társadalmi<br />

viszonyokat<br />

- megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat<br />

- megismerje a tudás és a gyakorlat elsajátíttatását biztosító intézményeket.<br />

- tegye lehetővé a tanulók számára céljaik megfogalmazását, a<br />

megalapozottabb döntést a pályaválasztásban.<br />

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is találják meg az<br />

érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb iskolát, képzést.<br />

A pályaorientációs folyamat legfőbb szereplői<br />

- a pályaválasztásban résztvevők, a diákok<br />

- a szülők,<br />

- a pályaválasztást segítő tanárok: osztályfőnök, pályaválasztási felelős, a<br />

mentor,<br />

- az általános iskola és a középfokú képző intézmények,<br />

- a pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg,<br />

- a munkaadók és munkakörnyezetük, a foglalkoztatási viszonyok.<br />

25


A pályaorientáció eszközeinek csoportjai:<br />

- életkornak megfelelő gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret<br />

létrejöttét szolgáló eszközök,<br />

- életkornak megfelelő tanulást támogató és önismeretét segítő eszközök,<br />

- a munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és<br />

segítségnyújtás a tapasztalatok feldolgozásához, értékeléséhez,<br />

- a tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök,<br />

- segítségnyújtás a szerzett tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép<br />

kialakításához.<br />

A pályaorientáció várható eredményei<br />

A pályaorientációs program végére a tanuló:<br />

- ismerje fel saját erősségeit és gyengeségeit,<br />

- legyen képes a pedagógus és társai segítségével reális önértékelésre,<br />

- fogalmazzon meg önmaga számára közeli és távoli célokat,<br />

- lehetőségek szerint ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást,<br />

- tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztással kapcsolatos<br />

kiadványokban,<br />

- tudjon segítséggel tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről,<br />

- legyen képes egyéni pályaterv kialakítására.<br />

A pályaorientációs tevékenység területei<br />

Osztályfőnöki órák: a tanulók a különböző évfolyamokon már feldolgoznak<br />

pályaorientációval kapcsolatos témákat (Mi az, ami érdekel, amit szívesen csinálok,<br />

miért tanulok. Fizikai és szellemi munka, az iskolaválasztás, jövőnkre készülünk…)<br />

Drámajátékok (önismeret: testi képességek, érzelmi képességek, szociális képességek,<br />

egyéni motivációk …)<br />

Pályaválasztási tanácsadás: munkaügyi központ által szervezett rendezvények,<br />

lehetőségek.<br />

Iskolákkal való kapcsolattartás: nyitott napok, szülői értekezletek.<br />

Pályaválasztási kiállítások, börzék: megyei, körzeti, települési rendezvények.<br />

Útravaló Ösztöndíjprogram: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű<br />

tanulók mentori segítése.<br />

26


A pályaorientáció módszerei<br />

Információs tanácsadás:<br />

- felvilágosítás: információk nyújtása, információk cseréje,<br />

- előadások: diákoknak, szülőknek (meghívott előadók, tanárok ritkán),<br />

- videofilmek: szakmai anyagok vetítése (vizuális úton támogat)<br />

- előny: életszerűbb, több érzékszervre hat. Vitaindítónak kezeljük, célszerű<br />

megbeszélni, az érzelmi hatásokat elmondják a tanulók. A mondanivalókat<br />

nem értékeljük, azt a tanuló önállóan szűrje le.<br />

- munkahelyi látogatások,<br />

- társintézmények meglátogatása (szervezési feladatok).<br />

Egyéni és csoportos beszélgetés, tanácsadás:<br />

- személyközpontú,<br />

- célirányos,<br />

- interaktív,<br />

- problémamegoldó jellegű.<br />

Befejező elmélkedés<br />

A nevelők, a mentorok egyik nagy célkitűzése, hogy a diákokat olyan tapasztalatokkal<br />

lássák el, amelyek lehetővé teszik számukra életük pozitív alakítását. Ez olyan<br />

feladatokat jelent nekünk - nevelőknek, mentoroknak - amelyek merőben eltérnek a<br />

korábbiaktól, amelynek magunk is csak a körvonalait sejtjük. Az információk, a világ olyan<br />

gyors ütemben változik, hogy az előrejelzések szerint a most iskolába lépők felének<br />

várhatóan olyan munkaköre lesz, amelyet ma még nem is ismerünk.<br />

Nem vagyunk tehát abban a kényelmes helyzetben, hogy életük végéig használható<br />

információval lássuk el a mentoráltjainkat. Sokkal inkább az egész életen át tartó<br />

tanulásra, a gondolkodási képességek fejlesztésére kell koncentrálnunk, és arra készíteni<br />

őket, hogyan működjenek a legkülönbözőbb társas helyzetekben.<br />

27


A pályaválasztás segítése<br />

Pályaorientációs munka fejlesztése az iskolában<br />

A pályaválasztás és az ehhez kapcsolódó tanácsadói munka az elmúlt években jelentős<br />

változásokon ment keresztül. A megfelelő pálya megtalálására vonatkozó döntés már<br />

nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével, hanem folytatódik, és ismételten<br />

felmerül az életpálya későbbi szakaszaiban is.<br />

Az egyén számára megfelelő pálya kiválasztására irányuló döntés magában foglalja a<br />

pályaválasztási és a pályamódosítási döntést. A pályaválasztási döntés ebben az<br />

értelemben az első pálya kiválasztását jelenti, amelyet az életpálya későbbi szakaszában<br />

az egyén elsősorban a munkaerő-piac követelményeire reagálva, valamint saját<br />

alkalmasságát figyelembe véve több alkalommal is korrigál. Ez a pályakorrekció<br />

megvalósulhat teljesen új szakma elsajátítása, új végzettség megszerzése révén, vagy a<br />

meglevő végzettség továbbfejlesztésével.<br />

A pályaválasztás ilyen módú, szélesebb értelemben vett fogalmának kialakulása<br />

szorosan összefügg a rendszerváltozást követően hazánkban bekövetkező társadalmi és<br />

gazdasági folyamatokkal. A munkaerő-piac átalakulása, a munkanélküliség megjelenése<br />

és nagy arányúvá válása, majd a 90-es évek második felében és jelenleg az Európai<br />

Unióhoz való csatlakozás követelményei nagymértékben hozzájárultak a pályaválasztás<br />

fogalmának átértékelődéséhez. A pályák, szakmák, az egyes végzettségekkel betölthető<br />

munkakörök tartalmának változása, a fokozódó munkáltatói elvárások, az „egész életen<br />

át tartó tanulás” gondolatának megjelenése és szükségességének tudatosulása új<br />

dimenziókat adott a pályaválasztásnak és az azt segítő tevékenységeknek egyaránt.<br />

A pályaválasztás fogalmának átalakulásával, a pályatanácsadással szembeni<br />

követelmények változásával egyidejűleg a pályatanácsadás rendszere is fokozatos<br />

átalakuláson ment keresztül. A folyamatos változásoknak az eredményeként mára a<br />

pályaválasztási tanácsadásnak egy olyan sokszereplős intézményrendszere alakult ki,<br />

amely az oktatásügy és a munkaügy területén működő szervezetek és szakemberek<br />

formájában biztosítja azt a támogatást, ami az egyre összetettebbé váló életpályára<br />

történő felkészítéshez nélkülözhetetlen.<br />

A pályaválasztás fogalmának és a tanácsadás rendszerének átalakulása következtében a<br />

pályaorientációs tevékenység is egyre komplexebbé vált, egyre sokfélébb és egyre<br />

28


összetettebb ismeretanyagot feltételez a pályaválasztási döntést segítő pedagógus,<br />

pályaválasztási szakember részéről.<br />

A pályaorientációhoz kapcsolódó iskolai tevékenységeket hagyományos funkcióban a<br />

pályaválasztási felelős tanárok látták el. Az átalakuló szakképzésben a pályaválasztáshoz<br />

kapcsolódó tevékenységek koordinálását a különböző szerkezetű iskolák különböző<br />

módon oldják meg. A pályaválasztási felelős tanári (osztályfőnöki) munka<br />

hagyományosan az iskolán belüli munkára vonatkozik, de súlypontja a tanulókkal való<br />

foglalkozásra helyeződik (osztályfőnöki munka, csoportmunka stb.).<br />

Napjainkban számolnunk kell az interdiszciplináris ismeretek előretörésével. Akik<br />

diszciplináris ismereteken nőttek fel, nehezebben barátkoznak meg az összetett<br />

témakörök megjelenésével az iskolában. Azonban az érintkező tudományterületek - jelen<br />

esetben a pályaorientációhoz kapcsolódó pszichológia, közgazdaságtan,<br />

munkatudomány, a jog, a szociológia és az egészségtan - mint önálló tudományágak már<br />

rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. Az interdiszciplináris ismeretek átadásához<br />

„új típusú" tanári magatartás szükséges, ez pedig a moderáló tanár, aki nemcsak átad<br />

információt, hanem segíti az információk helyes mederben történő áramlását is.<br />

Amikor pályát, hivatást választunk, két alapvető dologgal kell tisztában lennünk. Először<br />

is ismerni kell önmagunkat. Másodszor, tudnunk kell, mit kínál a világ, milyen<br />

lehetőségeink vannak.<br />

A téma feldolgozásánál szükséges a pályaválasztáshoz kapcsolódó fogalmak tisztázása:<br />

- az iskolaválasztás (mely az általános iskola feladata, s a 14 éves korú<br />

tanulóknál történik) nem azonos a szakmaválasztással,<br />

- az iskolaválasztás nem azonos a pálya kiválasztásával sem (két különböző<br />

döntési szintet jelent),<br />

- a pályaválasztás és a pályaorientáció sem egymás szinonimája.<br />

A pályaválasztás azt jelenti, hogy lehetőségeinkhez mérten, önállóan, vágyainknak<br />

megfelelően választunk ki egy olyan szakmát, amely értékes mind a társadalom, mind az<br />

egyén szempontjából.<br />

A pályaorientáció egy több évet átívelő hosszabb folyamat, amely a tanuló<br />

egyéniségének igénybe vételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető<br />

legszélesebb információ nyújtásával.<br />

A pályaválasztás és a NAT<br />

A Nemzeti Alaptanterv, mint a közoktatásról szóló alapdokumentum, 10<br />

műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket, amelyek szélesebb egységei a<br />

29


tudományoknak, mint az egysíkú diszciplináris megközelítés volt. Ezek között szerepel az<br />

„Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás,<br />

pályaorientáció”.<br />

A NAT-hoz kapcsolódóan ez a műveltségterület lehetőségeket kínál az iskolák számára a<br />

tanulók személyiségfejlődésének hosszú távú támogatására, a jó választás segítésére.<br />

A pályaválasztási döntések meghozatalához öt, viszonylag jól elkülöníthető terület<br />

feldolgozásával tudunk hozzájárulni.<br />

1. Tanulásmódszertan<br />

A pályaválasztásban a tanulás jelentősége igen nagy mind a pályára való<br />

felkészülésnél, mind a szakma gyakorlása során fellépő feladatok megoldása<br />

szempontjából.<br />

Az iskolai évek alatt minden tanulóban kialakult már valamilyen gyakorlat a tanulásra, van<br />

valamilyen rendszere annak, ahogyan tanul. Nem biztos azonban, hogy a meglévő<br />

tanulási módszerek kellő hatékonyságúak, meghozzák a várt eredményt, és hogy a<br />

gyermek érzelmi viszonya az iskolához, a tanuláshoz kedvező.<br />

A hatékony tanulási módszereket korán ki kell alakítani, de nem elegendő ismerni azokat,<br />

hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia.<br />

A sikeresség elengedhetetlen feltételként szerepel a tanulásmódszertan célkitűzései<br />

között, de nem egy szokásos tantárgyat jelenthet egyetlen módszertani foglalkozás sem,<br />

hanem egy képességfejlesztő, segítő tantárgyról van szó.<br />

Bármikor kezdjük is alkalmazni a tanulásfejlesztést, célszerű egy visszatekintés az<br />

előzményekre, a tanulási szokásokra, hiszen az egyéni tudásanyag mögötti munka igen<br />

eltérő lehet. Ezzel segít szembesülni valamely önvizsgálati kérdőív, amit a magunk<br />

megismerésére végezhetünk el.<br />

Egyúttal az őszinteség iskolája is ez, hiszen a valóságos tényeket érdemes feltárni,<br />

önmagunknak végzik az értékelést a tanulók, a mentor, a tanár csak az értéknormákat<br />

képviseli. Személyes megnyilatkozásra, megbeszélésre csak egyéni formában kerülhet<br />

sor. Természetesen néhány kérdés – amelyről több személynek is van mondanivalója –<br />

megvitatható közösen is. A skála értékeiből akár kérdésenkénti átlagot is számíthatunk,<br />

ami jelzi az egyéni, vagy csoportos problémákat is.<br />

Ezekre épülhet valamely tanulási képességek fejlesztése<br />

- visszatekintés a tanulási előzményekre<br />

- tanulás – tudás; a tanulási tevékenység<br />

- tanulási stílusok<br />

30


- tanulási stratégiák<br />

- tanulási technikák<br />

- megtanulni tanulni<br />

- olvasás (szokás, készség, értő olvasás)<br />

- figyelem<br />

- koncentráció<br />

- szókincsfejlesztés<br />

- emlékezés, memoriterek<br />

- gondolkodás-fejlesztés, agytorna<br />

2. Pályaismeret<br />

- foglalkozások gyűjtése<br />

- pályák objektív követelményei, pályaleírás<br />

- az egyén elvárásai<br />

- szakmacsoportok (moduláris rendszer)<br />

3. Az egyén-pálya megfelelése<br />

- önmeghatározás, azonosságtudat<br />

- önismeret, önvizsgálat, önfeltárás (érdeklődés, képesség, munkamód)<br />

- a személyiség főbb összetevői<br />

- én a társaim szemében<br />

- helyem a környezetben<br />

- céljaim a magánéletben, a közéletben (munkahelyen)<br />

4. Tájékozódás a lehetőségekről<br />

- jövőre irányulás, „én” ideálok<br />

- az ember munkája – társas viszonyok<br />

- munkaerő-gazdálkodás, mobilitás<br />

- foglalkozáspolitika, foglalkozási viszonyok<br />

- foglalkozások, szakmák társadalmi presztízse<br />

- egészségügyi követelmények<br />

5. Esélyeim a munkaerőpiacon<br />

A munkaerőpiac szerkezete:<br />

- lehetséges munkahelyek,<br />

- belépők a munkaerőpiacra (pályakezdők, munkanélküliek, átképző<br />

tanfolyamon résztvevők, bevándorlók),<br />

31


Karrier-terv<br />

- kilépők a munkaerőpiacról (nyugdíjba vonulók, munkanélkülivé válók,<br />

kivándorlók),<br />

A karrierépítés-tervezés nem más, mint annak pontos meghatározása, honnan hová<br />

szeretnénk eljutni. Az előrejutást a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és<br />

érdekesebb feladatok jelentik (nem feltétlen a magasabb rang). Ennek érdekében fel kell<br />

mérnünk saját adottságainkat, képességeinket és lehetőségeinket, aminek függvényében<br />

kialakítható a karrierterv.<br />

Pályakezdőknél a karriertervezés a következő lépésekből áll:<br />

1. Önmagunk megismerése: készítsünk mérleget erősségeinkről és korlátainkról, majd<br />

ez alapján gondoljuk át milyen készségek kellenek a sikerhez (fejlesztendő területek).<br />

2. Céljaink megfogalmazása: annak átgondolása, milyen munka, tevékenység felelne<br />

meg legjobban az igényeinknek (szellemi kihívás, kreativitás, pénz, szabad idő, előre<br />

lépési lehetőség, kötetlen munkaidő,,,). Állítsuk fel ezek fontossági sorrendjét.<br />

3. A lehetőségeink számbavétele: a módszerek összegyűjtése, ahogyan elérhetjük<br />

céljainkat. Annak eldöntése, hogy céljaim és szükségleteim megfelelnek-e az<br />

elképzeléseimnek. Tájékozódjunk, hogy szakmánkban milyen álláslehetőségek vannak,<br />

azok milyen feltételekhez kötöttek:<br />

- képzési követelmények,<br />

- elvárt előzetes tapasztalat,<br />

- elvárt kompetenciák,<br />

- munkafeltételek,<br />

- munkaerő-piaci trendek,<br />

- fizetés,<br />

- jövőbeli kilátások…<br />

A pályakezdők miután megbirkóztak az iskolai rendszer minden erőpróbájával,<br />

megszerezték szakmájukat, ott állnak tanácstalanul, ami az ismeretlentől való félelemből,<br />

a jövőtervek kidolgozatlanságából fakad. Tapasztalat híján nagy valószínűséggel olyan<br />

munkát bíznak a pályakezdőre, amely csak elindítja a karrierje építésében, de nem<br />

feltétlen jelent kihívást számára. Ha a diákévek alatt sikerült némi munkatapasztalatra<br />

szert tenni, lerövidülhet ez a szakasz (szakmai gyakorlat, szünidőben végzett munka, a<br />

tanulással párhuzamosan végzett munka…).<br />

Álláskeresés, álláskeresési technikák (jelentkezés, hirdetés, interjú, munkába állás)<br />

32


Célszerű az újsághirdetések figyelése, ami a napilapok mellett a szakmai és a gazdasági<br />

lapokat is jelenti, hiszen ezek általában több lehetőséget, bővebb információkat<br />

tartalmaznak.<br />

Motivációs levél<br />

A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt személyes hangvételű kísérőlevél, mely a<br />

felsőoktatási felvételihez, illetve egy állás megpályázásához írt modern önéletrajz<br />

melléklete.<br />

Több célt is szolgál:<br />

- keltse fel az olvasó érdeklődését,<br />

- egészítse ki az önéletrajzot személyes információkkal (elvárásaink,<br />

céljaink), esetleg az abból kimaradt adatokkal,<br />

- megerősíti, hogy valóban érdekel az adott iskola, vagy tevékenység, amire<br />

én vagyok a legalkalmasabb személy.<br />

Felépítése, stílusa átlátható, könnyen érthető legyen.<br />

Nyomtatott formában készül, legfeljebb egy oldal: egyszerű, tényszerű, rövid.<br />

Szerkezete:<br />

- fejléc (név, cím, elérhetőség),<br />

- címzett (cég neve, címe, a felelős személy neve, beosztása) megszólítása,<br />

- a megpályázott állás,<br />

- honnan szereztünk róla tudomást,<br />

- miért jelentkezünk,<br />

- milyen személyiségjegyek alapján vagyunk alkalmasak (képességek, végzettségek,<br />

tapasztalatok),<br />

- a befejezés ne lezárás, hanem jövőbe mutató legyen,<br />

- keltezés,<br />

- aláírás.<br />

Fontos, hogy egy pozitív, optimista személy benyomását keltsük, ami alap lehet egy<br />

későbbi személyes találkozóra.<br />

33


Önéletrajz<br />

Továbbtanulásnál, az álláspályázatok benyújtásához szinte mindig csatolni kell az<br />

önéletrajzot (illetve szakmai önéletrajzot).<br />

Sok pályázónak gondot okoz az összeállítása (pl.: előnytelennek vélt tulajdonságok<br />

kezelése, bele írja-e ezeket?).<br />

Az önéletrajz az egyén életútjának bemutatása a születéstől az adott időpontig.<br />

Fajtái: hagyományos és modern típusú.<br />

A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, melyet kézzel írunk.<br />

A modern típusú önéletrajz rövid, vázlatszerű, motivációs levél kíséri.<br />

Általános tanács, hogy terjedelme ne haladja meg az egy oldalt. Ne állítsunk valótlant,<br />

hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.<br />

Formáját, típusát, tartalmát mindig a cél határozza meg: azt a részt hangsúlyozzuk,<br />

emeljük ki, részletezzük, amely a célhoz illeszkedik (pl.: egy állás elnyeréséhez az adott<br />

szakmai hozzáértésünket).<br />

Interjún való megjelenés<br />

Az interjú hasonlít egy vizsgára, de itt nem a tudást, hanem önmagát (személyiségét,<br />

képességeit…) kell tudni eladni a végzős fiatalnak. Nem titok, sokan örülnének, ha<br />

eljutnának az interjúig egy álláskeresés során – viszont sokan itt buknak el (nem a<br />

feltételeknek való nem megfelelés miatt). Az interjún gyakran rákérdeznek az<br />

önéletrajzban szereplő adatokra, az őszinteség itt is fontos. Általában több körösek az<br />

interjúk. Néhány javaslat, amire érdemes figyelni:<br />

- legyen magabiztos,<br />

- legyen természetes<br />

- tudjon néhány alapvető információt a cégről<br />

- mutasson lelkesedést<br />

- legyen találékony<br />

- öltözködjön megfelelően<br />

- érkezzen pontosan<br />

- ügyeljen a testbeszédre (mosoly, szemkontaktus, kézfogás).<br />

Nem szabad elkövetni:<br />

- a kudarcokról beszélni<br />

- blöffölés (máshol is van ajánlatom)<br />

- személyeskedés<br />

34


- fizetésre való rákérdezés.<br />

Néhány tipikus állásinterjú kérdés:<br />

- Mit tud a cégünkről?<br />

- Mit szeretne elérni az elkövetkező 5 éven belül?<br />

- Milyen az Ön számára ideális munkakör, munkahelyi légkör?<br />

- Mondjon magáról néhány dolgot, ami az önéletrajzból nem derült ki számomra!<br />

- Miért szeretne itt dolgozni?<br />

- Miért pont Ön a legalkalmasabb erre a pozícióra?<br />

- Mondjon 3 dolgot, amely az Ön erőssége/gyengesége!<br />

- Az állandóságot, vagy a változatosságot kedveli a mindennapi munkában?<br />

- Egyedül, vagy csapatban szeret inkább dolgozni?<br />

- Kit tudna megjelölni referencia-adóként, és miért?<br />

Jogi és vállalkozói alapismeretek<br />

Mielőtt bármilyen felsőoktatási intézménybe, vagy munkahelyre belépünk, tudnunk kell,<br />

hogy mik az alapvető kötelességeink és milyen jogaink vannak az adott területen.<br />

Mivel napjainkban a vállalkozások idejét is éljük, így elengedhetetlen, hogy a<br />

legegyszerűbb jogi, vállalkozási ismeretekkel tisztában legyünk.<br />

Beszélnünk kell tehát néhány ide kapcsolódó gondolatkörről:<br />

a munkába állás jogi vonatkozásai,<br />

a pályakezdőket megillető jogok,<br />

hogyan lássunk hozzá egy vállalkozás indításához, megalapításához,<br />

a könyvelés fortélyai,<br />

az adózás,<br />

piaci szereplők, piackutatás.<br />

Az iskolában, a műveltségi területekben hangsúlyozottan szerepet kap a<br />

pályaválasztáshoz szükséges önismeret és foglalkozásismeret. A kettő közötti „okos”<br />

kapcsolat-megteremtése a cél.<br />

35


A család hatása<br />

A család szerepe a pályaválasztásban<br />

A szülők, testvér, nagyszülők, rokonok, ismerősök azok, akikkel megoszthatják és<br />

megvitathatják a fiatalok az iskola és a pályaválasztás gondjait. A szülők, és a<br />

családtagok, ahogy a pedagógusok látják őket, információ gyűjtés területén az első<br />

számú segítőtársak. A legtöbb visszajelzést a családtagoktól kapják a tanulók a jó és<br />

rossz tulajdonságokról.<br />

Fontos a reális önismeret! A család tudja erősíteni az önbizalmat, biztatnak és<br />

vígasztalnak, segítenek a reális kitűzött cél eléréséhez. Sajnos a család anyagi helyzete<br />

is befolyásolhatja a fiatalok pálya elképzelését. A családi problémák befolyásolhatják a<br />

diák tanulmányi eredményét. A mentor feladata, hogy segítse a kudarcok feldolgozását.<br />

Jelentősége van a családi hagyományoknak, ez lehet előnyös és hátrányos a fiatal<br />

számára. Nem törvényszerű, hogy ha a családnak megvan a felszerelése a régebbtől<br />

űzött mesterséghez, a gyermekük képessége, érdeklődése is szinkronban van vele. Az<br />

otthoni háztartási munka elvégzése mellett fontos a tanulás idő beosztása<br />

A baráti kör lehet hasznos és káros az iskola választás szempontjából.<br />

Kortársaiktól, osztálytársaktól is más korú barátoktól is kaphatnak tájékoztatást a tanulók.<br />

Az iskola jó információs rendszer, adatgyűjtő hely az iskola-választásban.<br />

Az osztályfőnök segít abban, hogy a képességnek megfelelő iskolát válasszanak a<br />

fiatalok.<br />

A tömegtájékoztatás hatása:<br />

- a televízió (üzemben zajló munkák, sikeres ember önéletrajza, különböző<br />

sorozatok- rendőr, orvos, pilóták munkájáról adnak betekintést stb.)<br />

- a rádió: az iskolaválasztással, pályaválasztással kapcsolatos ismereteket sugároz<br />

- könyv, ismertető, szórólap, folyóirat, CD-k, DVD-k, videók, net által<br />

informálódhatnak az érdeklődők.<br />

A legfontosabb: a fiatalok a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő iskolákba<br />

kerüljenek! Nagy jelentősége van a családlátogatásoknak. Ilyenkor tájékozódhatunk a<br />

családról, a közvetlen környezetről. Szükséges a nyíltság és az őszinteség. A<br />

mentornak, aki segíti a pályaválasztást is, a családdal nagyon jól együtt kell működni.<br />

Megbeszélik, kinek milyen elvárása van a másikkal szemben.<br />

A diák mit vár el a mentorától?<br />

- Segítsen átismételni, és megtanulnia a leckét és hozzon gyakorló feladatlapokat.<br />

36


- Laboráns szeretnék lenni, és ezen a területen szeretnék többet tudni a<br />

természettudományokból.<br />

- Ha vannak problémáim, segítsen hozzá, hogy annak ellenére tudjak tanulni.<br />

- Tanítson meg tanulni.<br />

- Bizalmat és támogatást várok tőle.<br />

- Szeretném, ha hozzásegítene ahhoz, hogy a kiszemelt középiskolába bejussak.<br />

- Meg tudjam vele beszélni minden jellegű problémámat.<br />

- Szeretném, ha a szüleimmel sokat beszélgetne.<br />

- Szeretném, ha időnként a szabadidőnket is együtt tölthetnénk.<br />

- Szeretnék olyan rendezvényeken ott lenni, amit a mentorom szervez, iskolában és<br />

iskolán kívül.<br />

- Időnként szeretnék vele elmenni a könyvtárba.<br />

- Szeretném, ha időnként érdeklődne az engem tanító nevelőknél a tanulmányi<br />

előmenetelemről.<br />

- Szeretném elérni a célomat, szeretnék boldog ember lenni.<br />

A mentor mit vár el, és miben szeretne segíteni a diákjának:<br />

- Bizalmat, őszinteséget várok el.<br />

- Különböző tanulási technikák átadásával szeretném, ha minél jobb eredményt érne<br />

a tanulásban (képességének megfelelőt).<br />

- Szeretném növelni az önbecsülését.<br />

- Reális önismeret kialakítása.<br />

- Merjen megszólalni, véleményét kinyilvánítani.<br />

- Rendszeres tanulásra szoktatás.<br />

- Szövegértés fejlesztése.<br />

- Felkészíteni a középiskolai tanulmányokra és a középiskolai évekre.<br />

- Képességeinek kibontakoztatása.<br />

- Logikai gondolkodás fejlesztése.<br />

- Magabiztosság, határozottság elérése.<br />

- Egyéb magánjellegű problémáiban tanácsot, segítséget adni.<br />

- Szeretném az általa kiválasztott középiskolába juttatni.<br />

- Szeretném, ha kiegyensúlyozott, céltudatos, vidám ember válna mentorált<br />

diákomból.<br />

37


A szülő elvárása a mentoráló nevelő felé:<br />

- Szeretném, ha gyermekem tanulmányi eredménye javulna.<br />

- Szeretném, ha segítené gyermekem továbbtanulását.<br />

- Fejlessze az olvasási készséget.<br />

- Rendszeresen tájékoztasson az elért érdemjegyekről.<br />

- Kísérje figyelemmel gyermekem mindennapjait az iskolában.<br />

- Időnként szabadidőben is legyenek együtt (pl. könyvtár, számítógépes<br />

pályaorientációs program igénybevétele stb.)<br />

- A gyermekemet tanító szaktanároknál időnként érdeklődjön haladásáról.<br />

- Tájékoztasson gyermekem magatartásáról.<br />

- Az általa tanított tantárgyából és ahhoz kapcsolódó tantárgyakból segítse<br />

tanulmányait.<br />

- Tanítsa meg gyermekemet tanulni.<br />

A várható eredmények:<br />

- A mentor segítése által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések<br />

száma<br />

- A program hatására minél több tanuló jut be érettségit adó középfokú<br />

intézménybe<br />

- Reális önismerettel a képességének, érdeklődésének megfelelő középfokú<br />

intézménybe jutnak be a fiatalok<br />

- A tanulási motivációval minél több tanuló igyekszik a képességének megfelelő<br />

eredményt elérni<br />

- A fiatalok életvitele pozitívan változik<br />

- A fiatalok felkészülnek az esetleges változásra, az élethosszig tartó tanulásra<br />

Az iskola- és pályaválasztásnál a legfontosabb, hogy a gyermek érdeklődésének és<br />

képességének megfelelően döntsön.<br />

Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulása.<br />

Az érdeklődés alakításába nagymértékben beleszólnak a vágyak, elképzelések és a<br />

kíváncsiság!<br />

Az érdeklődés akkor segíti jól a személyiség fejlődését, ha:<br />

- szélesebb körű<br />

- reális és megvalósítható<br />

- előretekintő és fejlődőképes<br />

- válogatott és tartalma<br />

38


Érdeklődési kör: pl. munka, szórakozás<br />

Érdeklődési terület: természettudományok,<br />

Érdeklődési irány: fizika<br />

Érdeklődési téma: mezőgazdasági termelés – dísznövénytermesztés<br />

Érdeklődési tárgy: dísznövény<br />

Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke<br />

- általános képesség. pl. intelligencia, kreativitás<br />

- különleges képesség: pl. kézügyesség, zenei képesség<br />

Amennyiben valaki átlagon felül ügyes, átlagon felül tud megoldani feladatokat, akkor<br />

tehetségről beszélhetünk.<br />

A tehetséges, kreatív gyermekek általában nyitottak, kíváncsiak, szellemileg élénkek.<br />

Mi pedagógusok, figyeljünk fel azokra a gyerekekre, akiknek gyakran vannak értelmes<br />

kérdéseik, akiket foglalkoztat az, hogy megértsék a dolgokat, amikkel találkoznak, legyen<br />

az a növények létezése vagy éppen egy tárgy anyaga. A tehetséges gyerekeket érdeklik<br />

a kihívások, nagy energiát fektetnek be a munkálkodásukba, nagy örömöt jelent<br />

számukra a megoldás, siker. Sikerorientáltak.<br />

Ha a tanuló kitartóan érdeklődik valamilyen téma iránt, ha türelemmel sok időt fordít egy<br />

dologra, figyeljünk oda rá! Sokat tehet egy éles szemű pedagógus, ha felfigyel a fiatalok<br />

kiváló adottságaira, kreativitásukra, érdeklődésükre, azokra, akik feltűnően jól<br />

emlékeznek eseményekre, remek megjegyzésükre.<br />

A tehetséges embereknek jó memóriájuk van, mindig új kihívások elé néznek,<br />

mondhatjuk, önmagukkal örök versenyben állnak. Az átlagosnál jóval nagyobb a<br />

teljesítmény – és önmegvalósítás szükségletük. Nagy bennük a szabadság –és<br />

függetlenségi vágy. Mernek kockázatot vállalni, a kudarc lehetőségével is számolva. Jó a<br />

humorérzékük Egy mentor akkor segít a tehetséges gyereknek, ha sok érdekes témát,<br />

problémát felvillant a saját szaktárgyán belül, figyelnie kell a reagálását, mi ragadja meg<br />

és mi nem. Ha van már többé-kevésbé határozott érdeklődése, adjon segítséget abban,<br />

honnan tájékozódhat, hogyan elégítheti ki ezt az érdeklődését. A tehetséggondozás<br />

során támogassuk, értékeljük a szellemi erőfeszítést, a gondolkodást, a megértésre<br />

törekvést, az érdeklődést, az eredetiséget.<br />

Mindennek oldott, nyugodt, bizalom teli, játékos légkör, jó hangulatban kell történnie!<br />

39


Milyen humánerőforrást kíván a munkaerőpiac?<br />

Mire készítsük fel tanulóinkat - mentoráltjainkat?<br />

(Út a szakmához!)<br />

1. Az átalakuló gazdaság és a szociális kompetenciák<br />

A gazdaságban a hirtelen gyorsasággal végbemenő változások a szervezeteket rugalmas<br />

és gyors változásra kényszerítik. A vállalatok a versenyképességük megtartása<br />

érdekében kultúraváltásra kényszerülnek. A kultúraváltásnak a gazdasági élet szereplői<br />

közül a humán szereplőket, a munkavégzés egészét is érintenie kell, különben nem tud<br />

érvényesülni, nem tudja felvenni a versenyt a többiekkel.<br />

Szükséges az ehhez kapcsolódó új munkakultúra kialakítása. Az átalakuló gazdaság nem<br />

csupán új szakmai kompetenciákat, hanem olyan szociális kompetenciák érvényesítését<br />

igényli, melyre korábban a cégeknek, vállalatoknak nem volt szükségük.<br />

A XX. század 70-es éveitől elinduló változás nem csupán a piacokra, a gazdálkodás<br />

megváltozott eszközrendszerére, a szervezetek struktúrájára, működési mecha-<br />

nizmusára, hanem a gazdálkodás hagyományos és új területeire is vonatkozik.<br />

A gazdaságban megindult kultúraváltás a humán szereplői közül elérte a vezetőket és<br />

alkalmazottakat egyaránt. A kultúraváltás kényszere a gazdálkodás összes érintettjét arra<br />

szorítja, hogy az eddigi gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és viselkedésüket a<br />

gazdaságban bekövetkezett változásnak megfelelően átalakítsák, a régi szokásaikat<br />

újakra cseréljék.<br />

A kérdés az, hogy a megváltozott gazdasági környezetben melyek azok az adekvát<br />

viselkedési formák, amelyek megléte mellett feltételezhető a versenypiaci feltételeknek<br />

való megfelelés, a hatékonyságnövekedés oly módon, hogy a vállalat<br />

vezetése fel tudja használni azt a kollektív emberi erőforrást, amely a rendelkezésére áll.<br />

Olyan módon hagyja érvényesülni az egyéni érdekeket, amelyek optimális összhangba<br />

hozhatók a szervezet céljaival, így azok a termelés, a szolgáltatás felhajtó erejévé<br />

váljanak. Szabad utat adjon olyan egyéni érdeknek és szükségleteknek, amelyek<br />

optimálisan összhangba hozhatók a szervezet céljaival és így azok a termelés, a<br />

szolgáltatás felhajtóerejévé váljanak. A spontán bekövetkező<br />

magatartás-változásokon túl szükséges-e a folyamat célirányos kezelése.


2. Milyen és mit vár el a XXI.. század munkaadója, vállalata?<br />

A szervezetek versenyképességük megtartása érdekében arra kényszerültek, hogy<br />

termelési folyamatuk egészét a kihívásoknak megfelelően gyökeresen és következetesen<br />

átalakítsák.<br />

Az átalakítás folyamatából az alábbi trendek meghatározóak:<br />

A változó társadalmi piacoknak való helytállás, a keresletvezérelt termelés a vállalatoktól<br />

megköveteli, hogy piac és vevőorientáltan alakítsák át, és piaci mércével mérjék a belső<br />

kapcsolatrendszerüket és a termelési folyamataikat. Ezt a szemléletváltást a<br />

munkavállalóknak az egyéni versenyképességük érdekében önmagukban is végre kell<br />

hajtaniuk. Olyan új gondolkodás és magatartásmódot kell kialakítaniuk, amire a<br />

hagyományosnak számító termelés mellett nem volt szükségük pl.: együttműködési<br />

hajlandóság, kommunikációs hatékonyság, új ötletek megfogalmazása.<br />

Az információnak, mint korlátlan erőforrásnak a felhasználása a gazdaság egész<br />

működésében elsődleges.<br />

Az emberi észlelés, érzékelés alapján tudássá és tapasztalattá váló ismeret ma az<br />

elsődleges versenytényező. Mindenki észlelési képességeitől függően más-más<br />

információkkal bír. Azt hogy egy adott feladat kapcsán melyik a releváns információ a<br />

párbeszéd és a vita eszközével tudja a csoport eldönteni. A helyes döntés<br />

meghozatalának szempontjából fontos egymás motiválása, a tudások, ismeretek<br />

kommunikálása, az információk megosztása. Jelentőssé válik a különféle információk<br />

közötti szelektálás képessége, a mások és saját információk egybevetése, valamint<br />

általuk való új megoldások létrehozásának a képessége. A legjobb megoldás<br />

kikovácsolása miatti versengés és együttműködés képessége, valamint a kettő együttes<br />

kezelése az eredményesség tekintetében meghatározó.<br />

Mindenoldalú rugalmasság és nyitottság a mai munkaadóknál alapkövetelmény.<br />

Ennek a követelménynek csak akkor tudnak megfelelni, ha az új feltételeknek megfelelő<br />

új kultúrát alakítanak ki.<br />

Szerkezeti, strukturális rugalmasság megvalósítása elsődleges feladat. A hierarchikus<br />

felépítésű, a hatalmi kultúra alapján működő cégek, vállalatok szerkezetüket tekintve igen<br />

merevek,,lassan reagálnak a váltásokra. Azért, hogy a vállalatok rugalmasan, gyorsan<br />

tudjanak a kihívásoknak megfelelni, a hatalom, azaz a pozíciók helyett magukat a<br />

feladatokat helyezik a középpontba. A feladat eredményes elvégzéséhez jól meg kell<br />

választani a folyamat technikáját, a folyamatok kezelésére képes, adekvát<br />

41


munkaerőigényt. A termékek, a szolgáltatások, és minden folyamat elemekre való<br />

bontása teszi lehetővé, hogy az aktuálisan előállított produktum mellett bármikor<br />

lehetséges legyen az elemek variálásával egy új konfiguráció létrehozására. Ehhez az<br />

elgondoláshoz alakítják a vállalat struktúráját, hozzák létre a moduláris szervezeteket A<br />

hihetelen gyorsan változó környezetben a vállalatok csak gyors reagálású, önirányító,<br />

önjáró, piac érzékeny munkacsoportokkal maradhatnak versenyben. A rugalmasságot a<br />

munkacsoportok állandó átszervezhetősége biztosítja oly módon, hogy az adott feladat<br />

elvégzéséhez rendelik a kompetenciákat és a létszámot, ez által is optimalizálva a<br />

termelést. A modulokban, a csoportokban végzett munka, vagy a projekt-tevékenység<br />

ezért kíván az alkalmazottaktól nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet.<br />

Az egyes szervezetek, cégek vezetésének szemléletváltása a szervezeti struktúra<br />

megváltozása miatt alapkövetelmény. Az átszervezés következtében a szervezet és a<br />

döntési pontok is decentralizálódnak. A vállalati hierarchia laposodik, a pozíciók<br />

másodlagossá válnak. A vezető irányító, ellenőrző tevékenységről a hangsúly a feladat,<br />

illetve problémavezérelt megoldások keresésére tevődik. Az elvégzendő feladatok<br />

komplexitása, többértelműsége, a kivitelezhető variációk számossága teszi szükségessé<br />

a csoport minden tagjának bevonását a döntés előtti alternatívák felállításába és magába<br />

a döntésbe. A vezető már közel sem mindenható, és minden problémamegoldásban<br />

kompetens személy. A vezető szerepköre egyre inkább felhatalmazó, bevonó, facilitátori,<br />

ezért a döntési kompetenciát nem kisajátító de a felelősséget megosztó vezetői attitűd<br />

kerül előtérbe.<br />

Az időnek, mint rejtett erőforrásnak az erős versenypiaci feltételek miatt értékelődött fel a<br />

szerepe. A piac “just in time” (egy adott időben, helyzetben érvényes információ) módon<br />

működik. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni az elvégzendő feladatok állandó<br />

változására, esetleg azok cserélődő munkatársakkal való elvégzésére, mindamellett hogy<br />

az egyre bonyolultabb feladatok elvégzéséhez új információk halmazát kell gyorsan,<br />

minőség romlás nélkül a csoportnak feldolgoznia. Mára az a helyzet alakult ki, hogy „az<br />

üzleti életben – a legfelső szinttől a legalsóig, a központtól a perifériáig – az emberek a<br />

munkahelyi életüket kísérletezéssel töltik. Semmi sem tekinthető automatikusan jónak,<br />

hatékonynak vagy beváltnak. Az egyetlen, aminek értelme van, a próbálkozás A<br />

csoporton belül szükségszerűen felértékelődik a gyors és hatékony<br />

információfeldolgozás, a hatékony konfliktuskezelés és az ellentmondások tolerálásának<br />

a képessége. A szervezet a gyors termék előállítást, a rugalmas, hatékony reakcióival<br />

tudja elősegíteni, ezzel a versenyképességét növelni.<br />

42


Az egész folyamat hatékonysága tehát nem előre megírt szakmai forgatókönyv<br />

alkalmazásának a kérdése, hanem a szervezet és munkavállalók egy olyan újfajta<br />

együttműködése és állandóan újrakötött kompromisszuma, amelyben az érintettek mindig<br />

hasznuk maximalizálására törekedhetnek. A kölcsönös megelégedettség szempontjából<br />

fontos, hogy az egymással munkakapcsolatban lévő emberek helyesen értékeljék a<br />

tudásukban, a nézeteikben meglévő eltéréseket, és a pozitív vonásokat pedig<br />

azonosítsák egymás nézeteiben. A vállalat a moduláris szervezési elv alapján tud a piaci<br />

igényeknek megfelelően, kevés energia befektetéssel és időráfordítással, költségkímélő<br />

módon működni és a termelését újjászervezni. A munkavállalóknak ehhez a mindig újra<br />

megújuló feltételekhez kell igazodniuk. Ami azt jelenti, hogy a vállalat minden belső<br />

érintettjének újra és újra kell gondolnia és tanulnia a szakmai kompetenciáit, és azokat a<br />

személyes viselkedésmódokat, amelyek az adott feltételek között a munkavégzés és<br />

saját versenyképességük szempontjából a legeredményesebbek lehetnek.<br />

Kompetenciák<br />

Kompetenciák értelmezése<br />

Az ember szerepe valójában a modern gépek alkalmazása mellett is jelentős marad. Az<br />

elméletileg elképzelt és a valóságos folyamatok között adódhatnak eltérések, váratlan<br />

helyzetek, amit az ember tud a legjobb tudása szerint rugalmasan korrigálni, ugyanakkor<br />

a rugalmasság megkövetelte decentralizáció és a felhatalmazó vezetés a<br />

munkavállalóktól is egy új típusú tudást és annak új módon való alkalmazását követeli<br />

meg.<br />

A kompetencia fogalma alatt általánosságban a személyek illetékességét, hozzáértését<br />

értjük. A „mit” és „hogyan” operatív intelligenciáját, ami által megfelelően hatékony vagy<br />

kiváló teljesítmény érhető el egy feladat vagy egy helyzet kapcsán. Az embereknek<br />

különböző területen megnyilvánuló kompetenciái vannak. A különböző kompetenciák<br />

közül az ember mindig csak azokat alkalmazza, amelyek genetikai eredetűek, vagy<br />

amelyekre a környezet, a kultúra inspirálja. A legtöbb vállalat életében mindeddig az<br />

utasítások pontos betartása valamint azon belül maximális végrehajtás volt a helyes<br />

magatartás. Azonban a ma munkavállalóinak a kompetencia készletükből azokat kell<br />

alkalmazniuk, amelyek hozzásegítik őket önállóságuk és öntevékenységük mellett a<br />

csoportos munkavégzéshez, a kollektív gondolkodáshoz, hogy az egyre bonyolultabb<br />

feladatokat határidőn belül sikeresen megoldják. A rugalmasság elve nem fér össze az<br />

előre megszabott normák betartásával, a központilag előírt hatékonynak és<br />

eredményesnek gondolt munkavégzéssel, hanem az együttdolgozóknak kell olyan<br />

43


szabályokat, munkavégzési elveket és módszereket kialakítaniuk, amelyek a mindenkori<br />

célszerűségnek felelnek meg. Ahhoz, hogy ebben az új szituációban a munkavállalók<br />

eredményesek legyenek a szűken vett szakmai kompetenciájukon túl, szükségük van új<br />

kompetenciák beléptetésére.<br />

A legújabb kutatások a vállalati hatékonyság szempontjából az alábbiakat emeli ki:<br />

• Folyamatkompetencia<br />

• Információ. és kommunikációs technológia kompetencia<br />

• Üzemgazdasági kompetencia<br />

• Szervezési és menedzsmentkompetencia<br />

• Szociális kompetencia<br />

A korszerű szervezési struktúrákban az alkalmazottaknak olyan látásmódot és<br />

kapcsolattartási technikákat fontos kialakítaniuk, amellyel az interdiszciplináris területek<br />

áttekinthetők. A munkák elvégzéséhez nem elégséges a szervezet formális információs<br />

rendszerére támaszkodni, hanem öntevékenyen, a saját munkával összefüggő<br />

területekről az informális csatornák interperszonális kapcsolatait is szükséges működtetni.<br />

Szociális kompetencia<br />

A fenti szempontokból következően a gazdálkodó szervezeteknek a hatékony<br />

működésükhöz nem csak a környezeti változásokhoz kell mindig adaptálódniuk,<br />

hanem arra a szemléletváltásra is szükség van, hogy a szervezetek olyan élő<br />

organizmusok, amelyet az emberek kreatívitása, eredményessége tart mozgásban.<br />

Az emberek kreativitása abban nyilvánul meg, hogy:<br />

• Hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot.<br />

• Problémaközpontúak.<br />

• Állandóan készek az események friss látásmódjára.<br />

• Képesek az ellentétes véleményeket is elfogadni.<br />

• A tevékenységet önmagáért méltányolják.<br />

Ezek az emberben meglévő szükségletek lényegében csak a körülmények hatására<br />

aktivizálódnak. A modern vállalatszervezési elvek, a moduláris szervezeti struktúra, az új<br />

vezetési módszerek ugyan építenek ezen szükségletek aktivizálására, de a mai gyakorlat<br />

még csak a hatalmi kultúrában kialakult hierarchikus magatartást, a rugalmatlanságot<br />

tükrözi, a vezetők és a munkavállalók gondolkodásban és magatartásában egyaránt. A<br />

vállalatok többsége már szervezetileg ugyan az új feltételeket biztosítja, de azt az<br />

alkalmazottak még nem tudják maximálisan kihasználni. A vállalatok nem tudják elérni,<br />

44


hogy a munkavállalók munkájukkal növeljék a szervezet alkotóelemeinek<br />

teljesítőképességét, vagyis azt, hogy munkájukban érvényesüljön a szinergia.<br />

Bármiféle tudás társas körben való érvényesítése nagymértékben a szociális<br />

kompetencia, illetve az előbb felsorolt különböző kompetenciák új módon való<br />

összekapcsolásának a függvénye. A munkavégzés minőségi változásához ezért<br />

elengedhetetlen, hogy az új feltételeknek megfelelően megváltozzon a munkahelyi<br />

magatartás és viselkedés.<br />

Ennek előfeltétele:<br />

- a magatartást befolyásoló gondolkodásmód megváltozása, azaz<br />

- az értékrend,<br />

- a norma,<br />

- az emóciók,<br />

- az attitűdváltás, vagyis egy új világkép kialakulása.<br />

Az emberi szokásokban, magatartásmódokban bekövetkező kultúraváltás komplex<br />

feladata közel sem gyors, zökkenőmentes feladat. Ahhoz, hogy a termelésben<br />

valóban minőségi váltás legyen, illetve a társadalmi és az egyéni boldogulás<br />

érdekében a technika adta lehetőségeket az érintettek maximálisan kihasználják,<br />

szükséges az új kihívásoknak megfelelően átgondolni az egész szocializáció<br />

folyamatának tartalmi és módszertani kérdéseit. A szociális kompetenciák<br />

formálódása szinte a születés pillanatában megkezdődő és a halálunkig tartó<br />

folyamat. A társadalmilag kívánt cél elérése szempontjából fontos a különféle<br />

intézményrendszerekben zajló szocializációs folyamatok összhangjának<br />

megteremtése. Ebben az összhangteremtésben egy fontos igazodási pont<br />

magának a gazdaságnak a működése.<br />

Szociális kompetencia fogalma alatt - a társas kapcsolatok olyan kezelését értjük, ami<br />

által a szociális kapcsolatokban a kívánt hatás elérhető. A fő kérdés, az hogy szervezeti<br />

keretek között, egy közösségen belül mennyire és milyen módon tudják a munkavállalók<br />

egymást egy közös cél megvalósulása érdekében befolyásolni, a környezetüket alakítani,<br />

úgy hogy értékelni és hasznosítani tudják a csoport tagjai közötti különbségeket, akkor is,<br />

amikor változó feladatokat, esetleg változó kollégákkal kell sikeresen megoldaniuk. Az új<br />

körülmények nemcsak új kompetenciák bekapcsolását teszi szükségessé, hanem a<br />

munkavállalóktól azt is megkívánja, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően<br />

képesek legyenek kompetencia készletükből a legadekvátabb technikát alkalmazni, azaz<br />

45


képesek legyenek gyors magatartásváltásokra, oly módon hogy a konfliktusok<br />

kialakulását a hatékony kommunikációjukkal minimálisra csökkentsék.<br />

Jelenleg a kutatók között nincs egy egységesen elfogadott definíció a szociális<br />

kompetencia értelmezésére. Abban az állításban viszont egyetértenek, hogy a szociális<br />

kompetencia nem egy „dolog”, hanem sok dolog együttes megjelenését jelenti, „szociális<br />

megismerés, szociális motívumok és készségek, szokások, ismeretek” (Zsolnai 2003).<br />

Nagy József kutató felfogása szerint: „Egy képességrendszer: kommunikáció, segítés,<br />

együttműködés, vezetés és versengés képessége.” (Nagy József 1996). Úgy is<br />

fogalmazhatunk, hogy a kompetenciák egymással kapcsolatban álló viselkedésminták.<br />

Érvényre juttatásuk milyenségét meghatározza az önismeret, az önmegfigyelés és<br />

önszabályozás képessége, az énkép és az érzelmek kezelésére. A vállalatok eddigi<br />

életében az emberi kompetenciáknak erre a területére - annak ellenére, hogy azok<br />

bennünk voltak -nem volt valódi szükség és késztetés. Tehát a megváltozott környezet<br />

lesz az, ami aktivizálja ezeket a képességeinket, de a fentiek alapján ez közel sem egy<br />

automatikusan megvalósuló folyamat.<br />

A ma szükséges szociális kompetenciák közül a legvitatottabb a verseny és<br />

együttműködni tudás képessége. Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal, hogy egy<br />

csoporton belül a versengés csak romboló jelenség. „A versengés az ember számára<br />

fontos magatartási forma, amely az élet elkerülhetetlen velejárója, emberek között egy<br />

természetes megnyilvánulás” (Fülöp 2003). A versengést a felek között konstruktívvá kell<br />

tenni, hogy a benne részt vevő felek, és a közösség fejlődését egyaránt szolgája. A<br />

versengés napjainkban azért is kívánatos eszköz, amivel a felek szabadon növelhetik<br />

nyereségüket, mert ebben az esetben a szakértelem, a tudás, az információk a<br />

versengés tárgyai. Az ilyen típusú versengésnek a célja önfelfedezés, az önfejlődés és a<br />

tág értelemben vett tanulás nem pedig a másik személy legyőzése.<br />

Az együttműködés nem olyan természetes vagy önmagától kialakuló készség. Az<br />

együttműködést tanulni kell. Azt kell az együttműködésben elsajátítani, hogyan lehet az<br />

erő és információforrásokat úgy megosztani, hogy abból egy közös „építkezés” legyen.<br />

A versenyt és együttműködést együtt kell kezelni. Versengés és együttműködés nem<br />

egymást kölcsönösen kizáró fogalmak, hanem egy szétválaszthatatlan társas motívum<br />

összetevői, mert az együttműködés és verseny együttesen generálják a viselkedés<br />

lehetséges nyereségeit. Ez a két képesség párhuzamosan létezik az emberekben, és a<br />

legjobb képességűek mindkét magatartásformát egyaránt színvonalasan tudják<br />

alkalmazni.<br />

46


Kutatások kimutatták, hogy a kettő együttes alkalmazása, a kevert stratégia a<br />

legeredményesebb, mivel jobban fejleszti a tudást, a technológiai fejlesztését és a<br />

gazdasági növekedést, mint csak az együttműködés vagy csak a versengés. Ezért fontos<br />

a viselkedésben az állandó stratégiaváltás. Annak eldöntése, hogy az adott szituációban<br />

mi a helyénvaló magatartás, hogyan képesek a partnerek fenntartani vagy jobbá tenni a<br />

viszonyukat. Minden szociális kompetenciát alapjaiban átfog az interperszonális<br />

kommunikáció, mint a kapcsolattartás legelemibb eszköze. A kommunikáció akkor<br />

hatékony, ha a partnerek legrövidebb időn belül adekvátan értelmezik egymás üzeneteit.<br />

A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzeneteinek pontos értelmezése, a<br />

figyelem, az aktivitás a hallgatás alatt, másrészt a közlőnek úgy kell megfogalmaznia<br />

üzenetét, hogy azzal segítse hozzá partnerét a megértéshez. Az egyénnek a közlő és<br />

befogadói szerepét azonos hatékonysággal kell működtetnie, mivel a szerepcsere<br />

állandó. Kommunikáció szempontjából akkor vagyunk kompetensek, ha rendelkezünk<br />

mindazzal a tudással és készséggel, amelyekkel társas kapcsolatainkat<br />

zökkenőmentessé tudjuk tenni.<br />

A kompetens viselkedés elsajátítására azért lényeges törekedni, mivel a szakemberek<br />

szerint a kompetencia önjutalmazó motívum. Őnmagában hordja a jutalmat azáltal, hogy<br />

a környezetünkkel – személyi és tárgyi – bánni tudunk. Ez az ember számára egy<br />

kellemes érzés, egy pozitív megerősítés. Általa növekszik az önbecsülés és élvezzük a<br />

környezet elismerését. Így sikeresnek érezi magát az ember.<br />

Konklúzió<br />

A gazdaság működéséhez elkerülhetetlen a termelés emberi oldalának a megváltozása,<br />

de azzal számolni kell, hogy az összes közül ez a legnehezebben, és a leghosszabb<br />

időráfordítással megváltoztatható tényező. Mivel az újmunkakultúra megteremtése<br />

összgazdasági és társadalmi érdek, ezért a társadalom alapintézményeinek, elsősorban<br />

az oktatásnak kell erre reagálnia. Ezért nagyon fontos már az általános iskolában a<br />

munkahelyi elvárásokról említést tenni, felkészíteni a diákokat arra, hogy milyen<br />

elvárásokkal szükséges szembenézniük a munkaerő piacon.<br />

Mely kompetenciák működését szükséges generálni ahhoz, hogy a munkavállaló képes<br />

legyen a meghatározott attitűdjein változtatni. Ehhez szükséges, hogy a szociális<br />

kompetenciák megítélése a szakmai kompetenciákkal egyenrangúvá válik Az iskolai<br />

oktatásban és a munkahelyi képzéseknél a tartós magatartásváltozás érdekében<br />

szakítani kell a szociális kompetenciák oktatásában a csak a technikákra, a trükkökre<br />

47


összpontosító felfogással. Nemcsak azokon a tényezőkön kell változtatni, mely alapján a<br />

magatartás kialakult, a magatartást megfelelő szocializáció mentén finomítani, változtatni<br />

tudjuk.<br />

Segítséget a felismerésben, a módosításban sokat jelenthet a mentor munkája, aki segíti<br />

támogatja a tanulót a tanulási folyamatban.<br />

48


Gyakorlatok<br />

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />

„Az én életösvényem” című feladat az egyéni segítségnyújtás során mondatok<br />

befejezésével erősíti a mentorált tanulók önismeretét.<br />

Segít elfogadtatni a gyerekkel a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok, kétségek<br />

természetes voltát. Rávezeti őket önmaguk elfogadására, továbbá elindítja őket azon az<br />

úton, hogy a mentor, a segítő felnőtt irányításával közelebbi, illetve távolabbi célokat<br />

fogalmazzon meg az életpálya kiépítése érdekében.<br />

49


Fejezd be az alábbi mondatokat!<br />

Ma legfontosabb célomnak azt tartom,<br />

AZ ÉN ÉLETÖSVÉNYEM<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Aminek a bekövetkezésére leginkább vágyom, az az,<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Ezt úgy segíthetem elő,<br />

hogy___________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Az, amit leginkább szeretnék megtanulni<br />

a______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Amit magamban leginkább<br />

megváltoztatnék__________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

Amiben a legjobbat nyújtanám az a<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

_______________________________________________________________________<br />

50


CÍMER<br />

Az Útravaló program keretében az egyik kulcsfontosságú feladat a mentorált tanuló<br />

megismerése. Ez akár egy hosszan tartó feladat is lehet, de célunk a megismerési<br />

időszak lerövidítése, amit célirányos módszerekkel segíthetünk. Egyik lehet ezek közül az<br />

alábbi feladat.<br />

A módszer célja, hogy a tanulók játékos módon mutatkozzanak be egymásnak. Történhet<br />

ez kiscsoportos illetve páros munka keretében. Felhasználhatjuk a mentorált tanulónk<br />

megismeréséhez is.<br />

Minden tanuló kap egy A3-as lapot, amin egy üres címer és egy üres zászló van (ld.<br />

melléklet). A zászlóba be kell írnia a nevét és egy jellemző tulajdonságát, pl. „József, a<br />

beszédes”.<br />

A címer négy részre van osztva, ide kell beírniuk a tanulóknak a különböző, mindenkire<br />

érvényes kérdésekre adott személyes válaszaikat. Alkalmazható kérdések:<br />

Kinek a bőrébe bújnék szívesen?<br />

Mi volt eddigi életemben a legjobb tettem?<br />

Ki a példaképem?<br />

Mi az, ami bosszant?<br />

Mi az, amit nagyon jól tudok csinálni?<br />

Ha egy kívánságom lehetne, mi lenne az?…stb.<br />

A tanuló felolvassa és pár szóval kommentálja a címerét.


CSALÁDFA<br />

A mentorált által felállított családfa hozzájárulhat az iskola- és pályaválasztás<br />

sikerességéhez. A családi hagyományok, munkák feltérképezése<br />

elgondolkodtathatja a tanulót. Megerősítheti döntését abban is, hogy legyen a<br />

hagyományok folytatója; vagy abban a döntésben, ha számára más iskola-, pálya<br />

választása a szerencsésebb.<br />

53


CSALÁDFA<br />

Biztos már te is hallottál arról, hogy vannak családok, amelyek gondosan<br />

összegyűjtik a családra vonatkozó emlékeket, különféle dokumentumokat, leveleket,<br />

s ha kell, könnyen meg tudják írni családjuk történetét is. A családtörténethez tartozik<br />

persze az is, hogy ki mivel foglalkozott, milyen sikereket ért el a pályafutása során.<br />

A családok történetét hagyományosan ún. családfán szokták megjeleníteni. Mi<br />

azonban egy ágrajzon ábrázoljuk családtagjaidat. Az ágrajz után jegyezd föl, hogy mi<br />

a családod tagjainak foglalkozása. Írd be a foglalkozás mellé a legmagasabb iskolai<br />

végzettséget is. Ha tudod, kérd szüleid segítségét. Ha akarod, tovább rajzolhatod az<br />

ágrajzot is, és megjelölheted a távolabbi rokonok foglalkozását, iskolai végzettségét.<br />

Nagyszüleim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

54


Szüleim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

Testvéreim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Más családtagjaim:<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________<br />

1. Számold meg, hányféle foglalkozást találtál a családodban________<br />

Melyek<br />

ezek?_________________________________________________________<br />

_________________________________________________<br />

2. Azt is írd le, hányféle iskolát<br />

végeztek!______________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

3. Találsz olyanokat, akiknek azonos a foglalkozása? Mi ez a<br />

foglalkozás?____________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

4. Hány azonos foglalkozást Találtál? És hány olyan személyt, akik azonos<br />

foglalkozást űztek?<br />

Az azonos foglalkozások száma:_____________________________<br />

Az azonos foglalkozást űzők száma: _________________________<br />

55


5. Rokon foglalkozást találtál-e?<br />

Mit gondolsz, melyiknek mi a rokon foglalkozása?<br />

______________________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

6. Van-e a családodban olyan ember, aki foglalkozása révén ismert,<br />

közmegbecsülésnek örvendő ember? (Azt is jelezd, ha esetleg már nem él!)<br />

Igen – Nem<br />

Mi (volt) a foglalkozása?___________________________________<br />

Mitől vált közismertté,<br />

megbecsültté?____________________________________________<br />

7. Nézd meg a családfát még egyszer, s gondold végig: van-e olyan foglalkozás,<br />

amelyik tetszik neked?<br />

Igen, mert_______________________________________________<br />

Nem, mert_______________________________________________<br />

8. Van-e olyan foglalkozás, amelyet szívesen választanál ugyan, de nincs<br />

lehetőséged az elsajátítására? Nevezetesen:<br />

- ma már nincs ilyen szakma,<br />

- nagyon messze van az iskola, ahol ilyet képeznek,<br />

- kollégiumba kellene mennem, de oda nem sok kedvem van elmenni,<br />

- gyenge a tanulmányi eredményem,<br />

- anyagi okai vannak,<br />

- egyéb oka van, éspedig: _____________________________<br />

9. Igaz, még egy éved van a választás időpontjáig, mégis megkérdezzük:<br />

Ha most kellene választanod, tudnál határozottan felelni arra, hogy mi<br />

szeretnél lenni?<br />

Ha igent mondasz, mi a<br />

válaszod?______________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

56


Ha nemet mondasz, mivel indokolod<br />

meg?__________________________________________________________<br />

________________________________________________<br />

10. Foglald össze, amit családod foglalkozástörténetéről megtudtál!<br />

______________________________________________________________<br />

______________________________________________________________<br />

_________________________________________<br />

57


Mi lesz velem egy év múlva?<br />

A pályaválasztás segítése során, a szakmaszerzéshez közeli szakaszban, a<br />

munkaerő piacra való kilépést megelőzően jól „elbeszélgethet” a fiatal önmagával a<br />

„Mi lesz velem egy (két, három…) év múlva?” kérdéseire adott válaszain keresztül.<br />

Szembe nézhet önmagával pályaválasztási döntésének sikerességét vizsgálva.<br />

Mentorként felhívhatjuk figyelmét azon tényekre, hogy a pályaválasztási döntés csak<br />

egy állomás az életében, de nem zárható le véglegesen ez a folyamat. Sokkal inkább<br />

az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák fontosságára kell a<br />

hangsúlyt helyezni.<br />

58


MI LESZ VELEM EGY ÉV MÚLVA?<br />

Gondold át, milyen ember leszel miután megtaláltad azt a pályát, amit szerettél<br />

volna, vagy legalábbis közelebb jutottál hozzá.<br />

Ennyire vagyok elégedett pályaválasztásom sikerével:<br />

gyenge kiváló<br />

Így fogok<br />

0 1 2 3 4 5 6 7<br />

kinézni:_____________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Ezzel fogok<br />

rendelkezni:__________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Ez lesz a véleményem<br />

magamról:___________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

Így vélekednek majd rólam azok, akiket<br />

ismerek:_____________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

A foglalkozásomat a következő szavakkal tudom majd<br />

jellemezni:___________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

___________________________________________________________________<br />

59


MINDENNAPI DÖNTÉSEIM<br />

Amennyiben a tanuló megszervezi, tervezi napjait, sokkal eredményesebb lesz a<br />

tanulásban, életvitele pozitív irányban változhat.<br />

Ehhez a tervhez szükséges a mentor segítsége is, a közös tervezés előre viszi a<br />

mentorált diákot a fejlődés útján.<br />

Mai<br />

döntései<br />

m<br />

A<br />

felkelés<br />

ideje<br />

Ezt<br />

teszem,<br />

mielőtt<br />

iskolába<br />

megyek<br />

Reggeli<br />

Úton az<br />

iskola<br />

felé<br />

A tanítás<br />

előtt<br />

A<br />

szünetek<br />

ben<br />

Ebéd<br />

Tanítás<br />

után<br />

Mikor<br />

határoztam el<br />

először, hogy ezt<br />

kell tennem?<br />

Milyen<br />

hosszú ideje<br />

nem teszem<br />

ezt?<br />

Rizikó Eredményei,<br />

előnyei<br />

Megtartom,<br />

mert<br />

hasznos<br />

Változtatni<br />

akarok,<br />

mert<br />

káros<br />

60


PÁLYAVÁLASZTÁSI VETÉLKEDŐ<br />

A vetélkedőt a továbbtanulásra való felkészülés időszakában, a jelentkezési lapok<br />

beadása előtt szervezzük.<br />

A vetélkedő kérdéseit, feladatait kettesben is megbeszélgetheti a mentor a tanulóval.<br />

Információt kaphatunk, mi nevelők, osztályfőnökök, mentorok, tanítványaink,<br />

mentoráltjaink tájékozottságáról és szükség esetén lehetőség van a korrekcióra,<br />

kiegészítésre.<br />

Ezekkel a feladatokkal is segíthetjük tanítványainkat, mentoráltjainkat abban, hogy<br />

képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő iskolát, pályát válasszanak.<br />

Forgatókönyv<br />

Készült: a 8. osztályos tanulók számára (3 fős csoportok)<br />

Ideje: január<br />

Zsűri: a diákönkormányzat vezető nevelője, osztályfőnökök<br />

Vezeti: pályaválasztási felelős nevelő<br />

Cél: információ szerzése tanítványaink tájékozottságáról ahhoz, hogy tudjuk,<br />

szükség van-e valamilyen területen megerősítésre vagy további tájékoztatásra<br />

Idő: 60 perc<br />

Előzetes munka a tanulóknak: plakát készítése:<br />

„Nincs rossz pálya, csak rossz pályaválasztás” címmel (max.10 pont)<br />

1. feladat: tájékoztató, beszámoló a középiskolák által szervezett Nyitott<br />

Napokról, mennyire befolyásolt benneteket az iskolaválasztásban? (10 pont)<br />

2. feladat: Jellemezd az alábbi foglalkozásokat a megadott szempontok szerint!<br />

(52 pont)<br />

3. feladat: foglalkozások- végzettség (25 pont)<br />

61


4. feladat: activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást<br />

mutogatnak el a csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja<br />

a foglalkozás nevét, 5 pontot kap.<br />

5. feladat: rajz – szakmák párosítás (15 pont)<br />

Amíg a zsűri dönt, közösen éneklünk a munkával kapcsolatos dalokat.(pl. Már<br />

minálunk babám; 8 óra munka stb.)<br />

Értékelés:<br />

A diákönkormányzat vezetője mindenkit megjutalmaz, csak az értékben van<br />

eltérés.<br />

(mappák, tollak, ceruzák, stb.)<br />

Így mindenki olyan jó hangulatban távozik, mint amilyen jó hangulatban zajlott a<br />

vetélkedő<br />

62


2. FELADAT<br />

Mit tudsz a következő foglalkozásokról?<br />

A FOGLALKOZÁS<br />

NEVE<br />

építészmérnök<br />

közlekedési rendőr<br />

orvos (baleseti sebész)<br />

autószerelő<br />

fodrász (női)<br />

általános iskolai tanár<br />

bőrdíszműves<br />

dísznövénykertész<br />

szobafestő és mázoló<br />

informatikus<br />

EGY ESZKÖZ VAGY<br />

EGY SZERSZÁM<br />

A MUNKAVÉGZÉS<br />

HELYE<br />

A FELADAT, AMIT<br />

MEGOLD<br />

MILYEN ISKOLÁT<br />

KELL ELVÉGEZNI<br />

HOZZÁ?<br />

63


kultúrcikk-eladó<br />

cukrász<br />

óvónő<br />

64


3. FELADAT<br />

Az alábbi foglalkozásokat csoportosítsd aszerint, hogy milyen iskolai végzettség<br />

szükséges a gyakorlásukhoz, vagyis milyen végzettség a feltétele ezeknek a<br />

szakmáknak!<br />

autóbuszvezető, takarítónő, könyvesbolti eladó, növénytermesztő gépész, könyvelő,<br />

könyvvizsgáló, építészmérnök, fodrász, cipész, mezőgazdasági mérnök, titkárnő,<br />

újságíró, ügyvéd, tanár, postás-kézbesítő, varrónő, kozmetikus, autószerelő, kertész,<br />

hegesztő, kőműves, magasépítő technikus, vendéglős, varrómunkás, betegápoló<br />

1. elég az általános iskola 8. osztálya<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

2. szakiskolai végzettség szükséges<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

3. középiskolai végzettség (érettségi vizsga, technikusi vizsga) a munkavégzés<br />

feltétele<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

4. főiskola, egyetemi végzettség szükséges<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_________________________________________________________________<br />

_____________________<br />

Értékelés: minden jó helyre történő besorolás 1 pont, összesen 25 pont<br />

65


4. FELADAT<br />

Activity - 2 fő ki megy a teremből, megbeszélik, milyen foglalkozást mutogatnak el a<br />

csoportoknak. Amelyik csoport először jelentkezik, és eltalálja a foglalkozás nevét, 5<br />

pontot kap.<br />

5. FELADAT<br />

Az alábbi szellemes rajzon 15 szakember dolgozik. Felismered-e a különböző<br />

szakmacsoportokat az ábrázolt tevékenység alapján; Ha igen, írd be a négyzetekbe<br />

az ábrán lévő azonosítási számokat!<br />

66


kőműves<br />

épületburkoló<br />

üvegező<br />

villanyszerelő<br />

szobafestő<br />

vas– és fémszerkezet-lakatos<br />

padlóburkoló<br />

vízvezeték szerelő<br />

központifűtés-szerelő<br />

épületasztalos<br />

ács-állványozó<br />

tetőfedő<br />

darukezelő<br />

építőgép-kezelő<br />

vasbetonkészítő<br />

ács-állványozó<br />

67


Gyakorlat<br />

Álláshirdetés<br />

A következő hirdetések tanulmányozása után próbáld megfogalmazni, kik azok, akik<br />

ma sikeresen léphetnek fel a munkaerőpiacon?<br />

ÁLLÁST AJÁNL<br />

1. A Tanuljunk Kft. A Rank Xerox hivatalos dealere, illetve az amerikai BT & C<br />

telefonrendszerek disztribútora, belföldi kereskedelmi tapasztalattal<br />

rendelkező üzletkötőket, illetve üzletág-igazgatót keres fenti két<br />

termékcsoport forgalmazására. Magas kereseti lehetőség jutalékos<br />

rendszerben. A jelentkezéseket önéletrajzzal kérjük a Tanuljunk Kft. Címére<br />

postán eljuttatni.<br />

2. Utazási iroda 30 évnél fiatalabb angolul és németül (vagy olaszul)<br />

beszélő munkatársnőt keres. Önéletrajzot „Mosolyszünet nincs” jeligére a<br />

reklámszerkesztőségbe kérjük.<br />

3. A Gyógyuljunk! Kórház orvosigazgató manuális helyettese felvételt hirdet 6 fő<br />

részére – a Központi Műtőblokkba – műtős asszisztensi munkakörbe. Az<br />

állás azonnal betölthető!<br />

4. Egyedülállóknak garzonházi férőhelyet biztosítunk! Bérezés megegyezés<br />

szerint! Jelentkezni és érdeklődni az ápolási igazgatónál<br />

5. Országos hatáskörű államigazgatási szerv építészmérnöki diplomával,<br />

beruházási és költségvetési gyakorlattal rendelkező főmunkatársat<br />

keres.<br />

6. Ausztriai bankképviselet német, angol nyelvtudással, számítógépes<br />

szövegszerkesztői ismerettel, független, egyedülálló munkatársat keres<br />

titkárnői munkakörbe 35 éves korig. A fényképes önéletrajzokat<br />

„Megbízható” jeligére a hirdetőbe kérjük.<br />

7. Gyakorlott szoftverest keresünk, ipari folyamatirányítási és adatgyűjtési<br />

feladatokra (hőenergetikai gyakorlat előny) eseti megbízással, rész- esetleg<br />

főfoglalkozásban. Pályázatokat részletes szakmai előélet leírásával lehet<br />

beadni.<br />

8. Hőenergetikai, irányítástechnikai gyakorlattal hardver ismeretekkel<br />

villamosmérnököt keresünk minőségi munkára, jó gazdasági<br />

68


lehetőségekkel, önálló munkakörbe. Pályázatokat részletes szakmai előélet<br />

leírással várjuk!<br />

9. Külföldi tulajdonban lévő szállítmányozási Kft. Vasúti fuvarozásban is jártas,<br />

németül vagy angolul beszélő szállítmányozási szakembert keres azonnali<br />

belépéssel. Önálló munkakört és kiemelt fizetést ajánlunk.<br />

10. Versenyképes távközlési cikkeket forgalmazó, agresszív piacpolitikát folytató<br />

Feladat<br />

vegyesvállalat megbízásásból termékmenedzsert/üzletkötőt<br />

(telefonrendszerek) keresünk. Legfeljebb 35 éves olyan szakemberek<br />

jelentkezését várjuk, akik felsőfokú műszaki végzettséggel vagy legalább erős<br />

műszaki érdeklődéssel, eredményes üzletszerzői gyakorlattal rendelkezik.<br />

Társalgási szintű angol nyelvtudás jelent. Határozott, rámenős egyéniségével,<br />

magabiztos fellépésével, jó kommunikációs készségével; tehát<br />

professzionális aktív eladással végzi majd az értékesítést. Külföldi utazások<br />

lehetőségét, szabad mozgásteret, jutalékos rendszerben elszámolt<br />

jövedelmet – amely az Ön által termelt tiszta nyereség akár 50 százalékát is<br />

elérheti - kínálunk cserébe.<br />

Gyűjtsetek a helyi lapokból álláshirdetéseket! Fogalmazzátok meg a<br />

tapasztalatotokat!<br />

…………………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………………..<br />

Állást keres:<br />

A.) Fogalmazz meg egy képzeletbeli álláshirdetést, melyben emeld ki az általad<br />

fontosnak vélt saját képességeidet, készségeidet, tulajdonságaidat!<br />

…………………………………………………………………………………………<br />

…………………………………………………………………………………………<br />

………………………………………………………………………………………….<br />

B.) Keress társa(ka)t elképzeléseidhez a többiek közül. Hogyan<br />

érvényesíthetnétek legjobban a képességeiteket a munkaerőpiacon?<br />

69


Bibliográfia<br />

Csányi Vilmos: Az emberi természet., 1999 Bp. Vince<br />

Fülöp Márta: A versengés mint szociális készség fejleszthetősége.=<br />

Szociális kompetencia – társas viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó.<br />

Bp. Gondolat<br />

Az ipari dolgozók képzettsége és kompetenciái a 21.században. -<br />

Humánerőforrás – menedzsment., Bp. OMIKK.2001/3, 12-23<br />

Kao, John: Ötletgyár, avagy a kreatív szervezet., 1999 Bp. SHL Hungary Kft.<br />

Nagy József: Szociális kompetencia és proszocialitás. – Szociális kompetencia – társas<br />

viselkedés., 2003 Szöveggyűjtemény. Szerk: Zsolnai Anikó Bp. Gondolat<br />

Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter?, 2002 Bp. Aula<br />

Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában - Nemzeti<br />

Tankönyvkiadó Rt, Budapest<br />

Dr. Buda Mariann: Óriás leszel? – A tehetséges gyerek- Dinasztia Tankönyvkiadó<br />

Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése, Edge 2000 Kft Budapest<br />

Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek. A 10-14 éves korosztály nevelőinek<br />

tanári kézikönyve – Műszaki Könyvkiadó Kft. Budapest, 1998<br />

Galambos Katalin: Pályaorientáció munkafüzetek középiskolai tanulók számára –<br />

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest, 1994.<br />

Galambos Katalin: Emberismeret 12-13 éveseknek SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft<br />

Gönczi Károly: Életpálya építés Pedellus Tankönyvkiadó<br />

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak Pedellus Tankönyvkiadó<br />

Jim Barrett-Geoff Williams: Karrierkalauz- Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest<br />

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról – AKG alapítvány, Budapest<br />

Oroszlány Péter: Tanulás-módszertan – AKG Kiadó, Budapest<br />

Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás… Nemzeti Tankönyvkiadó RT,<br />

Budapest<br />

Semperger Piroska: Pályaorientáció a 7-8. évfolyam számára Műszaki Könyvkiadó<br />

Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában – Eszterházy<br />

Károly Tanárképző Főiskola, Eger, 1996.<br />

Dr. Szilágyi Klára: Pályát választok – Pályaválasztási munkafüzet általános iskolásoknak –<br />

Calibra, Budapest<br />

Dr. Szilágyi Klára: Módszertani útmutató a Pályát választok c. munkafüzet felhasználásához<br />

– Calibra, Budapest<br />

Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez Pedellus<br />

Tankönyvkiadó<br />

Zakar András. Pályaválasztási elméletek Tankönyvkiadó<br />

70

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!