Döntéstámogató rendszerek – Segédanyag a vizsgafelkészüléshez
Döntéstámogató rendszerek – Segédanyag a vizsgafelkészüléshez
Döntéstámogató rendszerek – Segédanyag a vizsgafelkészüléshez
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Döntéstámogató</strong> <strong>rendszerek</strong> <strong>–</strong><br />
<strong>Segédanyag</strong> a <strong>vizsgafelkészüléshez</strong><br />
Az alábbi dokumentum kiegészítéseket tartalmaz azokhoz a tananyagokhoz, amelyek már<br />
korábban is a hallgatók rendelkezésére álltak.<br />
Feladata hármas:<br />
1/ Integráló, azaz összeköt dokumentumként szolgál a vizsgafelkészülés különböz<br />
tananyagai között, azaz megjelöli, hogy a tankönyv, az ajánlott irodalom, a prezentációs<br />
fóliakészlet, a hallgatói segédlet(ek) és a vizsgakérdések közül melyek tartoznak össze.<br />
2/ Magyarázó, összefoglaló szerepe van: els sorban a tankönyvhöz kapcsolódóan tartalmaz<br />
kiemeléseket, összefoglalásokat <strong>–</strong> célja szerkezetet adni a felkészüléshez.<br />
3/ Kiegészítéseket tartalmaz néhány olyan területen, ahol az eddigi felkészülést szolgáló<br />
tananyagok nem teljesek vagy nem eléggé világosak.<br />
Az els ponthoz tartozó referenciák a szövegben d lt bet vel szerepelnek. A második és<br />
harmadik pont szolgálatában prezentációs fóliák anyagát olvashatják a hallgatók,<br />
szövegszerkeszt re alkalmazott formátumban (két vonallal határolt részekben), de<br />
prezentációs stílusban.<br />
Mindez azt jelenti, hogy ez a segédanyag (ahogy az El adásvázlat és a Hallgatói segédlet<br />
sem) nem helyettesíti a tankönyv olvasását, de megkönnyíti azt. Jelen <strong>Segédanyag</strong><br />
voltaképpen a felkészülés során javasolt sorrendet tartalmazza.<br />
A szövegben az alábbi dokumentumokra találnak hivatkozásokat:<br />
1. Kindler József: Fejezetek a döntéselméletb l <strong>–</strong> Tankönyv (Kindler)<br />
2. Mér László: Mindenki másképp egyforma <strong>–</strong> Ajánlott szakirodalom (Mér )<br />
3. Gábor András: Információ-menedzsment <strong>–</strong> Ajánlott szakirodalom (Gábor)<br />
4. El adásvázlat (Prezentációs fóliakészlet <strong>–</strong> ILIAS <strong>–</strong> a 2006/07-es változattal azonos a<br />
2007/08-ban érvényes anyag)<br />
5. Hallgatói segédlet (Internetes anyag <strong>–</strong> ILIAS <strong>–</strong> a 2006/07-es változattal azonos a 2007/08ban<br />
érvényes anyag)<br />
6. Vizsgakérdések (Internetes anyag <strong>–</strong> ILIAS <strong>–</strong> a 2007/08-as dokumentum néhány kérdéssel<br />
b vült és néhány helyen változott a 2006/07-es változathoz képest)
1. A döntéshozatal elmélete<br />
1.1. A probléma fogalma, osztályozása<br />
A döntéshozatal fontossága<br />
El adásvázlat: 4-6. lap<br />
Hallgatói segédlet: 1. oldal<br />
A probléma fogalma<br />
Kindler: 1.bevezet fejezet<br />
El adásvázlat: 7-16, 23-33. lap<br />
Hallgatói segédlet: 1-2. oldal<br />
Vizsgakérdések: 1-3.<br />
A problémák osztályozása <strong>–</strong> a Bartee-féle problématér<br />
Kindler: 1.bevezet -1.1. fejezet<br />
El adásvázlat: 34-48, 51. lap<br />
Hallgatói segédlet: 2-3. oldal<br />
Vizsgakérdések: 4-5.<br />
1.2. Problémamegoldás és döntéshozatal<br />
Kindler: 1.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 49-50. lap<br />
Hallgatói segédlet: 3. oldal<br />
1.3. Döntéselméleti irányzatok és iskolák<br />
A döntéselmélet fejl désének történeti áttekintése<br />
Kindler: 2.1-2.5. fejezet<br />
El adásvázlat: 52-57. lap<br />
Hallgatói segédlet: 3-4. oldal<br />
Vizsgakérdések: 6-10.<br />
A döntéselméleti modellek osztályozása<br />
Kindler: 2.6-2.7. fejezet<br />
El adásvázlat: 58-61. lap<br />
Hallgatói segédlet: 4. oldal<br />
Vizsgakérdések: 11.
2. A döntéshozatal szintjei és tényez i<br />
2.1. Egyéni döntéshozatal - a döntések pszichológiája<br />
Kindler: 7.4. fejezet<br />
Vizsgakérdések: 12.<br />
Egyéni döntéshozatal<br />
A döntési folyamat egyéni vagy csoportos tevékenység, melynek eredménye az elfogadható<br />
alternatívák közül a kielégít választása.<br />
A döntési folyamat mindig emberek tevékenysége, mely történhet egyedül vagy csoportosan.<br />
A döntéshozóra ható pszichológiai er k befolyásolja a döntéshozatal minden elemét. Ezek az er k<br />
csak nagyon kevéssé kontrollálhatóak, els sorban megértésük, megismerésük lehet a cél.<br />
A pszichológiai er k különösen er sen hatnak a konfliktusos és stresszes helyzetekben.<br />
A személyiség hatása a döntéshozatalra<br />
A menedzseri döntéshozatal tanult pszichológiai folyamat, amely gyakorlás során fejl dik ki. Egyaránt<br />
hatással van rá a menedzser személyisége és a szervezet igénye, elvárásai.<br />
A vezet i döntéshozatal konfliktusa:<br />
Személyes értékek versus Szervezeti célok<br />
A döntéshozó személyisége hatással van<br />
A kockázatvállalási hajlandóságra<br />
A problémakezelés módjára<br />
Az innovativitásra vagy konzervativitásra<br />
Az információ befogadásának képességére (mennyiségi szemlélet)<br />
Az információk kezelésének, rendszerezésének módjára<br />
A krízis-nyomások kezelésére<br />
A döntéshozatali stílusra:<br />
A döntési szabályok kommunikációjára<br />
A javaslatok kezelésére tartalom vagy politika szerint<br />
A döntési szabályok megváltoztathatóságára<br />
A vezetési stílusra (demokratikus, autokratikus, laissez-faire)<br />
A delegálás módjára<br />
Az észlelés<br />
Kindler: 7.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 17-22. lap<br />
Hallgatói segédlet: 1, 7. oldal<br />
Vizsgakérdések: 13-14.
Az észlelés a döntéshozatalban<br />
Az észlelés az információ befogadásának és feldolgozásának folyamata. Az észlelés folyamata<br />
szubjektív, személy- és helyzetfügg .<br />
Az észlelés két komponense:<br />
Kiválasztás, sz rés<br />
Az információ megszervezése<br />
Mivel a döntéshozatal a rendelkezésre álló információk alapján történik, az észlelés er teljes hatással<br />
van a döntéshozatalra.<br />
Az észlelést befolyásoló tényez k<br />
Figyelem (észlelés versus érzékelés)<br />
Tudatalatti visszajelzések hatása (non-verbális kommunikáció)<br />
Emlékezet, memória (rövid távú és hosszú távú memória)<br />
Heurisztikák<br />
Élettapasztalatok, el ítéletek<br />
Személyiség<br />
Motiváció<br />
Érzelmek<br />
Képességek és tudás<br />
El zmények<br />
Figura és háttér, kontraszt<br />
Csoportosítás<br />
Befejezés, mintába illesztés<br />
Információ forrás megítélése<br />
Észlel és észlelt státusza<br />
Els bbségi és újdonsági hatás<br />
Szituációs szerep<br />
Cselekv -megfigyel torzítás<br />
Torzítás negatív irányban<br />
Elvárások torzító hatása<br />
Sztereotipizálás<br />
Prototípusok<br />
Gestalt észlelés<br />
Típusos személyek észlelése<br />
Holdudvar hatás (halo-effektus)<br />
Belevetítés (projekció)<br />
Észlelési (perceptuális) védekezés<br />
Inkonzisztencia kisz rése<br />
Kognitív disszonancia<br />
Benyomások kialakításának torzulásai
A személyiség<br />
Kindler: 7.1. fejezet<br />
El adásvázlat: 27-29, 97-101. lap<br />
Hallgatói segédlet: 6-7. oldal<br />
Vizsgakérdések: 15-16.<br />
A személyiség<br />
A személyiség magában foglalja azokat az integrált emberi tulajdonságokat, impulzusokat,<br />
szokásokat, érdekl déseket, ideálokat, s más jellemz ket, melyekb l az egyén, mint társadalmi létez<br />
összeáll. (McGuire, 1964)<br />
A személyiség vizsgálatának különböz felfogásai<br />
A hatóer k és a személyiség három rétege<br />
A személyiség, mint az egyedi jellemvonások összessége<br />
A személyiség holisztikus megközelítése<br />
A személyiség változócsoportjai<br />
A személyiség három rétege<br />
(Freud)<br />
Id <strong>–</strong> tartalmazza a két alapvet emberi hajtóer t:<br />
Életösztönök (pozitív, konstruktív)<br />
Halál vagy gy lölet ösztönei (destruktív)<br />
A fizikai és pszichológiai akciók energiájának forrása. Ösztönökt l, biológiailag meghatározott.<br />
Ego <strong>–</strong> az emberi pszichikai rendszer racionális része, amely az id kívánságait próbálja kielégíteni,<br />
a való világ korlátai közt m ködve. Az ösztönszer viselkedést módosítja a szociálisan<br />
elfogadható irányba. Alapvet meghatározója a fizikai világ.<br />
Szuperego <strong>–</strong> irányítja az ember pszichikus rendszerét a társadalmi és morális értékek alapján. A<br />
társadalom és a kultúra határozza meg, kifejl désében kiemelked szerepe van a korai gyerekkor<br />
tapasztalatainak.<br />
A személyiség, mint egyedi jellemvonások összessége<br />
A személyiség nem más, mint az t alkotó jellemvonások sajátosan egyedi kombinációja.<br />
Egy jellemvonás a cselekvés vagy a reagálás egy konzisztens sémája<br />
Például:<br />
Közös jellemvonások (agresszivitás)<br />
Egyedi jellemvonások (kapzsiság)<br />
Felszíni jellemvonások (türelem)<br />
Mély jellemvonások (intellektuális képesség)<br />
A személyiség holisztikus megközelítése<br />
A holisztikus megközelítés a személyiséget egységes egészként kezeli.<br />
A személyiség változócsoportjai<br />
Személyiség változói (képességek, hiedelmek, attit dök, motívumok)<br />
Szituációs változók (a helyzetek, amelyben az egyének találkoznak)<br />
Interakciós változók (interakcióból adódó, pillanatnyi állapotot jelzik)
Attit dök<br />
A személyiség megnyilvánulásának szintjei:<br />
Viselkedés <strong>–</strong> az egyén konkrét helyzetekben megfigyelhet cselekvése <strong>–</strong> a környezet változói által<br />
kikényszerített formában,<br />
Attit d <strong>–</strong> arra vonatkozó tendencia, hogy az egyén a megfelel helyzetben egy bizonyos módon<br />
reagáljon, a személyisége egyfajta készenléti állapota,<br />
Személyiség <strong>–</strong> az egyén mélyben meghúzódó, állandó tulajdonságai, jellemz i, viselkedési mintái,<br />
amelyek közvetlenül nem megfigyelhet ek, csak az attit dökb l és viselkedésb l<br />
következtethetünk rájuk.<br />
Az attit döket befolyásolják:<br />
Hit <strong>–</strong> az egyénnek a világról szerzett tudását mutatja, középpontjában a valóság áll, az egyéni<br />
megértés szintjén.<br />
Érték <strong>–</strong> a világ kívánatos állapotáról alkotott kép<br />
Az attit dök funkciói:<br />
Tudás (az új információk befogadásának biztosít keretet)<br />
Kifejezési (az attit dök a kifejezés, információközlés egyik formáját jelentik)<br />
Instrumentális (a jutalmak elnyerésének és büntetések elkerülésének eszköze, a múltbeli<br />
tapasztalatokat tükrözi vissza)<br />
Ego-véd (az egyén önmagáról alkotott képét, a mentális egészséget védik)<br />
Az attit dök jellemz i:<br />
Az attit dök közvetlenül nem láthatók<br />
Az attit dök egyének közti cseréje lehetséges <strong>–</strong> az attit dök formálhatóak<br />
A személyiség-elméletek fejl dése<br />
Pszichodinamikus elméletek (ösztönök befolyásoló hatása <strong>–</strong> Freud)<br />
Behaviourista elméletek<br />
A megfigyelhet elemekre, a viselkedésre koncentrál<br />
A viselkedés a környezethez való alkalmazkodás eszköze<br />
Tanulás elméletek<br />
Kognitív elméletek<br />
A bels mentális folyamatokra koncentrál<br />
A környezet észlelése illeszkedik a mentális folyamatokhoz<br />
Kelly személyes konstruktumok elmélete<br />
Minden egyének mintákon, sablonokon keresztül szemléli a világot. A sablonok <strong>–</strong> konstruktumok<br />
csoportját minden ember saját személyisége, tapasztalatai alapján alakítja ki.<br />
Humanisztikus elméletek<br />
Objektív valóság nem létezik, ahány ember, annyi különböz világ<br />
Az egyéni viselkedést a szükségletek és vágyak kielégítése határozza meg<br />
2.2. Racionalitás és önérdek<br />
Kindler: 4.bevezet -4.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 62-67. lap<br />
Hallgatói segédlet: 4. oldal<br />
Vizsgakérdések: 16-17.
A racionalitás és etika a döntéshozatalban<br />
A racionalitás az emberekben a döntési folyamatokra vonatkozó el feltevésként él.<br />
A racionalitás fogalmi kerete:<br />
Racionális cselekv az, aki meghatározott szabályokkal összhangban cselekszik, azoknak eleget<br />
tesz. A szabályokat axiómákként fogalmazzák meg.<br />
Célracionálisan cselekszik az, aki cselekvését célok, eszközök és mellékkövetkezmények szerint<br />
irányítja, racionálisan egybevetve azokat egymással.<br />
Értékracionálisan cselekszik az, aki az el relátható következményekre való tekintet nélkül azt,<br />
amit a kötelesség, a méltóság, a szépség, a kegyelet vagy bármiféle „ügy” fontossága parancsol<br />
neki.<br />
A racionalitás néhány problémája<br />
Az értékracionalitás irracionalitása a célracionalitás szemszögéb l<br />
Az értékracionalitás célracionális eszközökkel is követhet olykor<br />
A racionalitás axiómarendszere maga is irracionálissá válhat a körülmények változásával<br />
A hasznosságelmélet<br />
Neumann-Morgenstern axióma-rendszere<br />
A legpreferáltabb állapot választása<br />
Maximalizálási törekvés<br />
Gazdasági racionalizálás: hasznosság maximalizálása<br />
Az egyéni önzés burkolt feltételezése<br />
Egoizmus versus altruizmus<br />
Az egoizmus (önérdek) motívuma szerint dönt az, aki kizárólag a saját nyereségét kívánja növelni<br />
tekintet nélkül a mások nyereségének alakulására.<br />
Az altruizmus (közérdek, önzetlenség) motívuma szerint dönt az, aki kizárólag a mások nyereségét<br />
kívánja növelni tekintet nélkül a saját nyereségének alakulására.<br />
A homo oeconomicus racionális fogyasztó, aki vásárlásai során a lehet legnagyobb hasznosság<br />
elérésére törekszik. A racionális vállalat a nyereség maximalizálására tör.<br />
Birtokolható javak hasznossága: A<br />
Morális értékek: M<br />
A magasabbrend jólét döntési modellje<br />
Modell feltételek:<br />
Teljes rendezés<br />
Preferenciák megbízhatósága<br />
Tranzitivitás<br />
V = A + k * M, ahol<br />
0 < k < végtelen konstans vagy<br />
M/A változásával egyenesen arányos<br />
Morális döntéseket befolyásolja:<br />
Jogrendszer<br />
Nyilvánosság<br />
Pozitív erkölcsi értékek iránti vonzódás
2.3. A kollektív döntéshozatal problémái<br />
Játékelmélet<br />
Kindler: 4.3.2, 6.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 74-90. lap<br />
Hallgatói segédlet: 5. oldal<br />
Vizsgakérdések: 18.<br />
Játékosok stratégiái:<br />
Kooperáció (α)<br />
Individualizmus (β)<br />
Maximalizáló politikák:<br />
Haszon maximalizálása<br />
Maximin<br />
A fogoly-dilemma értelmezési kérdései<br />
Egyéni eredmények preferencia-sorrendje:<br />
Reménybeli potyautas (βα) > teljes kooperáció (αα) > > teljes eredmény (ββ) > balek eredmény (αβ)<br />
Átalakítás szavatolt játékká:<br />
Altruizmus (v <strong>–</strong>faktor, 0-1, a másik eredményének relatív súlya az összhasznosságban)<br />
Szavatolás (Π - bizalmi faktor)<br />
Sem tökéletes altruizmusra, sem tökéletes szavatolásra nincs szükség a kooperatív magatartás<br />
eléréséhez<br />
A játékelmélet<br />
A játékelmélet a konfliktushelyzetben történ döntéshozatal módszere, elemzési eszköze. A<br />
játékelmélet alapproblémája a különböz , egymást kizáró törekvésekkel rendelkez egyének együttes<br />
döntési helyzete.<br />
A játék összetev i:<br />
A játékosok vagy döntéshozók<br />
A játék szabályai<br />
A játék kifizetései vagy kimenetei<br />
A játékosok által az egyes kimeneteknek tulajdonított értékek<br />
Az egyes játékosok által kontrollált változók<br />
A játék alatt az információk elérhet sége<br />
A játék alaptípusai:<br />
Zéró összeg játék (nem kooperatív játék <strong>–</strong> a döntéshozók valamely állandó összeg<br />
hasznosságon osztoznak meg)<br />
Változó összeg játék (kooperatív játék <strong>–</strong> a hasznosság teljes összege a döntéshozók<br />
magatartásának függvényében <strong>–</strong> fogoly dilemma)
Együttm ködés és versengés<br />
Kindler: 4.3.3, 4.4. fejezet<br />
El adásvázlat: 92-94. lap<br />
Hallgatói segédlet: 5-6. oldal<br />
Vizsgakérdések: 20.<br />
Kollektív döntések kulcsproblémái<br />
A kollektív az egyéni döntések együttese<br />
A döntés output (egyéni) vagy input (kollektív) jellege<br />
A döntés egységének, fázisainak szétválása a kollektív döntéshozatalnál<br />
Döntés és cselekvés elválása<br />
Döntések sorrendjének manipulálhatósága<br />
A racionalitás érvényesülésének korlátai<br />
Alternatívák számának növekedése<br />
Tökéletes informáltság problémája<br />
Hasznosság értékelésének objektivitási problémái<br />
Kooperáció és bizalom<br />
A bizalmi jelleg döntések sajátosságai:<br />
A döntéshozó két alternatíva közül választ, melyek közül az egyik bizonytalan, lehetséges pozitív<br />
és negatív következményekkel is rendelkezik<br />
A döntéshozó szerint a bizonytalan helyzet eredménye egy másik személy magatartásától függ<br />
A negatív következmény a döntéshozó számára er sebb intenzitású, mint a pozitív következmény<br />
A döntéshozó választása lehet:<br />
Bizalomra épül döntés (a bizonytalan kimenetel alternatíva)<br />
Gyanakvó döntés (a biztos kimenetel alternatíva)<br />
Másokhoz való viszonyulás bizonytalan helyzetben:<br />
Kooperatív <strong>–</strong> együttes nyereség növelése a cél <strong>–</strong> jóindulatú szándék<br />
Verseny <strong>–</strong> a saját és a másik nyeresége közötti különbség növelése a cél <strong>–</strong> rosszindulatú szándék<br />
Önzés <strong>–</strong> a saját nyereség növelése a cél <strong>–</strong> együttm ködés csereszándék esetén lehetséges<br />
Az együttm ködési hajlandóság tényez i kollektív döntési helyzetekben<br />
Egoizmus er ssége<br />
Résztvev k száma (nagyobb csoport individualista magatartásra ösztönöz <strong>–</strong> csoport<br />
szervezésének költségei nagyok <strong>–</strong> szervezési probléma)<br />
Kooperáció el nyeinek változása<br />
Marginalitás az egyéni ráhatásban (jelentéktelenségi probléma)<br />
Társadalmi döntéshozatal <strong>–</strong> dilemmák és csapdák<br />
Kindler: 4.3.1-4.3.2., 6.bevezet -6.7. fejezet<br />
El adásvázlat: 67-73, 91, 95. lap<br />
Hallgatói segédlet: 5, 14. oldal<br />
Vizsgakérdések: 21-23.
Az externáliák döntési problémái<br />
Az externáliák olyan el nyök vagy hátrányok, melyek olyan személyeket érintenek, akiknek nincs<br />
beleszólásuk az el nyöket vagy hátrányokat okozó akciókba.<br />
Az externáliák piac-kudarc folyományai, ha fennáll:<br />
A kizárhatatlanság és<br />
A rivalizálás hiánya a szóban forgó jószág fogyasztásában<br />
A közjavak azok a javak, amelyeket ha egy személynek nyújtunk, a többiek számára is hozzáférhet ,<br />
külön költség nélkül.<br />
A közjavakról gondoskodhat:<br />
Állam, kötelez adóztatással biztosítva a fedezetet,<br />
A társadalom tagjai önkéntesen.<br />
A közjavakkal kapcsolatos jelenségek:<br />
A potyautas jelenség<br />
Látens csoportok<br />
Társadalmi csapdák<br />
A társadalmi csapda olyan helyzet, amelyben a szemben álló felek, ha mindannyian önérdekük<br />
optimális érvényesítésére törekszenek, végül is rosszabbul járnak, mintha érdekeiket egyeztették<br />
volna.<br />
A társadalmi csapdák leszerelésének el feltételei:<br />
Információ áramlása<br />
Károk visszacsatolása<br />
Koalíció alkotás<br />
Központi szabályozás<br />
Harc<br />
Alku<br />
Érdemi eszmecsere<br />
Szavazás<br />
Véletlen<br />
Verseny<br />
Autoratív meghatározás<br />
A társadalmi döntések típusai<br />
A társadalmi döntések néhány problémája<br />
Az összetétel hamissága <strong>–</strong> egyesek nagyobb nyereségei matematikailag kompenzálhatják sokak<br />
kisebb veszteségét<br />
Szavazási problémák<br />
Többségi szavazás<br />
Igazságtalanság<br />
Kisebbségi igények intenzitása<br />
Instabilitás<br />
Koalíciók újraformálódása<br />
Egyöntet szavazás<br />
Id igény
Nagy létszám problémája<br />
Min sített szavazás<br />
Condorcet paradoxon <strong>–</strong> a szavazási ciklusok<br />
2.4. A csoportos döntéshozatal pszichológiája és szociológiája<br />
Csoport fogalma és típusai, csoportnormák<br />
Kindler: 5.1-5.3, 5.10. fejezet<br />
El adásvázlat: 102-111. lap<br />
Hallgatói segédlet: 7-9. oldal<br />
Vizsgakérdések: 24.<br />
Csoportviselkedés<br />
A csoportviselkedés alapformái (Homans szerint) a cselekvés, interakció és érzés. A három alapforma<br />
olyan dinamikusan fonódik össze, hogy az egyikben bekövetkezett változás változást idéz el a másik<br />
kett ben is.<br />
A csoportba való befogadás (Blau szerint) két tényez t l függ: a vonzó mivolttól és a<br />
megközelíthet ségt l.<br />
A csoportviselkedésre ható er k (Lewin):<br />
Megelégedés<br />
Közelség és melegség foka<br />
Büszkeség<br />
Vészhelyzet és krízis elhárító képesség<br />
szinteség és nyíltság<br />
A csoporttagság típusai (Jackson)<br />
A csoporttagság dimenziói az elfogadás és a vonzás. Ezek lehetséges kombinációi alkotják a<br />
csoporttagság négy alaptípusát.<br />
Csoportnormák<br />
A norma a csoporttagok megegyezése vagy konszenzusa arra nézve, hogy a csoporton belüli<br />
egyéneknek hogyan kell illetve hogyan nem kell viselkedniük.<br />
A csoportnormákkal való azonosulás formái (Kelman):<br />
Egyetértés<br />
Azonosulás<br />
Beolvadás<br />
A csoportnormák érvényre juttatásának elemei<br />
Helyes viselkedés és attit d definiálása<br />
Képzés<br />
Felügyelet<br />
Figyelmeztetés<br />
Fegyelmezés<br />
Jutalmazás
A csoportok fejl dése<br />
A csoportok normarendszere és bels szerkezet nem változatlan, hanem az id ben változik.<br />
A csoportfejl dés szakaszai<br />
Formázás (tagok tartózkodása egymás irányában, tisztázatlan viszonyok és célok),<br />
Viharzás (konfliktusok felszínre törnek, bels hierarchia kialakul, egyesek elhagyják a csoportot),<br />
Normázás (stabil normarendszer, célhierarchia és m ködési mód kialakulása),<br />
Teljesítés (a kialakult szabályok és mechanizmusok szerint a csoport m ködik, a tagok közös<br />
célokat követnek),<br />
Felbomlás (a csoport tagjai szétszélednek és ki-ki a saját egyéni hasznát igyekszik realizálni).<br />
Csoportok mérete, szerkezete, m ködése<br />
Kindler: 5.4-5.8. fejezet<br />
El adásvázlat: 112-121. lap<br />
Hallgatói segédlet: 9-10. oldal<br />
Vizsgakérdések: 25-28.<br />
A csoportméret hatása a csoport m ködésére<br />
A csoport növekedésével:<br />
A tagok közötti interakció csökken<br />
Csökken az érzelmi kapcsolatok szintje<br />
N a központi, domináns irányítás<br />
El térbe kerülnek az elvi síkon kialakított<br />
megoldások<br />
Alcsoportok jönnek létre<br />
Csökken a csoport kohéziója<br />
El térbe kerülnek a formális megoldások<br />
Nehezebb a konszenzus elérése<br />
Kiterjedtebbek az elérhet er források<br />
Több input áll rendelkezésre a probléma megoldáshoz<br />
Szélesebb kör a döntések elfogadottsága és támogatottsága<br />
A csoport kommunikációs szerkezete<br />
Egyszer bb, ismert, jól strukturált probléma egyszer bb, centralizáltabb csoportszerkezetet<br />
igényel (kerékháló) <strong>–</strong> a probléma megoldási módja adott, a végrehajtás hatékonyságát kel<br />
biztosítani.<br />
Komplexebb, ismeretlen, rosszul strukturált probléma összetettebb, sokcsatornás,<br />
decentralizáltabb csoportszerkezetet igényel (minden irányban összekötött háló) <strong>–</strong> a probléma<br />
megoldása minél több er forrás, információ, képesség igénybevételét, s ezért a tagok aktív<br />
közrem ködését igényli.<br />
Csoportszerepek<br />
A csoporttagok személyiségük és a helyzet kívánalmainak megfelel en különböz , részben a<br />
megoldandó feladatra, részben a csoport m ködésére irányuló szerepeket töltenek be. Ilyewn<br />
szerepek lehetnek (Belbin szerint):<br />
Vállalati munkás<br />
F nök<br />
Formába önt
Ötletgazda<br />
Forrás-keres<br />
Megfigyel / elemz<br />
Hangulatfelel s<br />
Befejez / lezáró<br />
A hatékony csoport jellemz i<br />
A csoportfolyamatok lehet vé teszik, hogy szisztematikusan haladjanak végig a döntési folyamat<br />
egyes lépésein<br />
A tagok a probléma jellegéhez illeszked tudással rendelkeznek<br />
A csoport képzett a döntéshozatalai stratégiákban<br />
A csoportnak stabil és ismert státusz-rendszere van<br />
A csoport nagysága optimális<br />
A csoport összetartó, együttm köd interakcióit az általában hasonló személyiségjegyeknek lehet<br />
tulajdonítani<br />
A csoport elviselhet , de nem széls séges stressz alatt m ködik<br />
A csoportgondolkodás jellemz i<br />
A csoportgondolkodás olyan negatív jelenségcsoport, amely els sorban korábban jól teljesít<br />
csoportokat veszélyeztet, s amely egymást er sít állapotokon keresztül végül jelent s hibákra<br />
készteti. A jelenségcsoport megfigyelt elemei:<br />
A tévedhetetlenség illúziója<br />
Kollektív racionalizmus<br />
A csoport fels bbrend moráljába vetett hit<br />
A csoporton kívül állókról alkotott sztereotípiák<br />
A sorból kilógókra kifejtett közvetlen nyomás<br />
Gondolat- rök (Mindguards)<br />
Öncenzúra<br />
Az érinthetetlenség illúziója<br />
Csoportkonfliktusok<br />
A konfliktusok forrásai<br />
Versengés a nehezen megszerezhet jutalomért vagy örömért<br />
Különbség a célokban<br />
Küzdelem a dominanciáért vagy autonómiáért<br />
Konfliktusok alaptípusai<br />
Lényegi konfliktus<br />
Érint leges konfliktus<br />
Konfliktusok hatása a csoportfolyamatokra<br />
N az alternatíva keresés min sége<br />
N az alternatíva értékelés min sége<br />
Csökken a megegyezés elérésének esélye<br />
A csoport teljesítménye el ször n , majd élesen zuhanni kezd
2.5. Döntési konfliktusok és kezelésük<br />
Konfliktusok típusai és okai<br />
El adásvázlat: 122-130. lap<br />
Hallgatói segédlet: 10-12. oldal<br />
Vizsgakérdések: 29-30.<br />
Konfliktus versus konszenzus<br />
A konfliktus helyzetek alaptípusai<br />
• Zéró Összeg Játékok <strong>–</strong> Gy z-veszít Játékok<br />
A résztvev knek egy fix összeg hasznosságon (er forrás, profit, hozam) kell osztozniuk<br />
• Változó Összeg Játékok <strong>–</strong> Gy z-gy z Játékok<br />
A résztvev k stratégiája és taktikája függvényében az elosztandó hasznosság összege<br />
változhat<br />
<strong>–</strong> Kooperatív magatartás növeli a teljes összeget<br />
<strong>–</strong> Verseng magatartás csökkenti a teljes összeget<br />
A magatartás a játékszituáció kérdése<br />
<strong>–</strong> Er forrás korlát <strong>–</strong> stratégiai választás<br />
<strong>–</strong> Egyéni háttér <strong>–</strong> taktikai választás<br />
Miért választjuk a versengést?<br />
• A túlélés biológiai programja <strong>–</strong> egyszer en élvezzük<br />
• Kulturális nyomás (50% valószín ség <strong>–</strong> túlélés mintája)<br />
• Alacsony elvárások, nincs vesztenivaló<br />
• Alacsony csoportkohézió és morál <strong>–</strong> a közvetett büntetés hiánya<br />
• Id hiány <strong>–</strong> a kooperatív viselkedés kialakítása id igényes <strong>–</strong> ezt nehezebb megvalósítani<br />
• Nem megfelel magyarázat, helyzet-ismeret<br />
Kompetitív versus Kooperatív alkufolyamatok<br />
VERSENG EGYÜTTM KÖD<br />
Pozicionális Érdek-alapú<br />
Ellenfelek Kollégák<br />
Fix összeg elosztása Együttm ködés a hozam növeléséért<br />
Bizalmatlanság, blöff, elzárkózás szinteség, fair-play, nyitottság<br />
Man verezés és manipuláció Közös stratégia kidolgozás<br />
Gy zni bármi áron Hosszú távú együttm ködés<br />
A tárgyalás spektruma sz k A tárgyalás spektruma széles<br />
Az asztal ellenkez oldalai Az asztal azonos oldalai<br />
A csoportos döntéshozatal kontinuuma<br />
A döntések min sége az alábbi listán balról jobb felé haladva n :<br />
Kisebbségi dominancia <strong>–</strong> Többségi dominancia <strong>–</strong> Átlagolási technikák <strong>–</strong> Alku <strong>–</strong> Konszenzus keresés
Szervezeti konfliktusok<br />
Hagyományos szemlélet<br />
<strong>–</strong> A konfliktus diszfunkció<br />
<strong>–</strong> A konfliktusok kiküszöbölend k, minimalizálandók<br />
Modern szemlélet<br />
<strong>–</strong> A konfliktus funkcionális is lehet<br />
<strong>–</strong> A konfliktus serkenti a kreativitást, innovációt, döntéshozatalt<br />
<strong>–</strong> A konfliktus szükséges<br />
A konfliktus szintje és intenzitása<br />
<strong>–</strong> A feszültség és biztonság megfelel egyensúlyát kell megtalálni<br />
Konfliktusok kezelése<br />
El adásvázlat: 131-138. lap<br />
Hallgatói segédlet: 12-13. oldal<br />
Vizsgakérdések: 31.<br />
Konfliktus kezelési megközelítések<br />
A konfliktusok kezelése két alapvet elem menedzselését igényli:<br />
A folyamatét és<br />
A tartalomét<br />
Kvázi-konfliktus kezelés<br />
• Lokális racionalitás - Részegységek maguk határozhatják meg a saját céljaikat<br />
• Elfogadható szint döntések szabályok - Bizonyos határok között a részegységek maguk<br />
dönthetnek, el re megállapodott döntési szabályok és eljárások betartásával<br />
• Célok sorrendiségbe állítása - Prioritási / sorrendiségi lista felállítása a célokról és azok<br />
megközelítése a definiált sorrend szerint<br />
Konfliktusok menedzsmentje <strong>–</strong> az alkudozási skála<br />
• Elkerülés <strong>–</strong> felek kölcsönösen elkerülik a konfliktust feloldásra nem kerül sor<br />
• Tárgyalás <strong>–</strong> a felek ellen rzik mind a végeredményt, mind a folyamatot <strong>–</strong> mindkett kölcsönös<br />
megegyezést igényel<br />
• Mediáció <strong>–</strong> a felek ellen rzik a végeredményt <strong>–</strong> azaz kölcsönös megegyezésnél zárul csak le a<br />
konfliktus, de a folyamat feletti ellen rzés jogát átadják egy független, harmadik félnek<br />
• Arbitráció <strong>–</strong> a felek mind a folyamat ellen rzését, mind a végeredményr l történ döntés jogát<br />
átadják egy harmadik félnek. Az arbitrátor döntéseinek a határát a felek el zetesen<br />
meghatározhatják<br />
• Pereskedés <strong>–</strong> a felek mind a végeredmény, mind a folyamat feletti kontroll jogát átadják egy<br />
harmadik félnek, akit <strong>–</strong> a felekkel együtt <strong>–</strong> meghatározott eljárási és tartalmi szabályok kötnek<br />
• Egyoldalú megoldás (er szak) <strong>–</strong> az egyik fél egyoldalú akaratérvényesítése, alkudozás nélkül.<br />
Konfliktusok menedzsmentje <strong>–</strong> menedzselési technikák<br />
Konfliktus versennyé alakítása<br />
Hasznot hozó versengéssé vagy ésszer megegyezéssé a konfliktus akkor alakíthatóm ha<br />
tiszta és kölcsönösen értelmezhet célok vannak, az információk elérhet k és a rendszer nem bünteti<br />
a vesztes / hibázó felet
Konfliktus kontrollja<br />
• Arbitráció<br />
Magasabb pozícióban lév vezet döntése <strong>–</strong> hasznos jelent s és egyedi konfliktushelyzetben<br />
• Eljárások és szabályok<br />
Folyamatok szabályozása <strong>–</strong> hasznos visszatér és el re jelezhet konfliktusoknál<br />
• Koordinációs mechanizmus<br />
Egy pozíció vagy bizottság létesítése a szervezetben a probléma rendezésére <strong>–</strong> hasznos a<br />
konfliktust kiváltó okok állandóak, de megjelenési formájuk nem el re jelezhet<br />
• Konfrontáció<br />
Az érintett felek közvetlen tárgyalása <strong>–</strong> hasznos, ha az ügy tisztán meghatározható és nem<br />
egy mélyebb konfliktus kinövése<br />
• Szeparálás<br />
Hasznos véletlen és egyébként nem kapcsolódó feleknél fellép konfliktusoknál<br />
• Elhanyagolás<br />
Nem kívánatos, de triviális esetekben m ködhet<br />
Tárgyalási asztalok<br />
Minden tárgyalás kétirányú<br />
• Tárgyalás a szemben álló féllel<br />
• Tárgyalás a megbízóval<br />
Sikert mindkét asztalon el lehet érni <strong>–</strong> ha a megbízótól több lehet séget sikerült kicsikarni,<br />
nagyobb a szemben álló féllel kapcsolatos mozgástér<br />
Különböz asztalokon különböz tárgyalási stratégiákat választhatunk<br />
A kommunikáció szerepe a döntéshozatalban<br />
El adásvázlat: 139-143. lap<br />
Hallgatói segédlet: 13-14. oldal<br />
Vizsgakérdések: 32.<br />
A kommunikáció egyszer sített modellje<br />
A kommunikáció általános modellje szerint az információ küld je (a forrás) a címzettnek (a<br />
célállomás) szóló üzenetét valamilyen üzenethordozó közegen, azaz csatornán keresztül juttatja el.<br />
Ehhez az üzeneteket el ször a küld nek le kell fordítania a csatorna jelkészletére (ezt nevezzük<br />
kódolásnak), majd a címzettnek a kapott jeleket értelmeznie kell (ezt nevezzük dekódolásnak).<br />
Küld<br />
(Forrás)<br />
Átalakító<br />
(Kódolás)<br />
Csatorna<br />
Zaj<br />
(Zavaró jelek)<br />
Vev<br />
(Dekódolás<br />
)<br />
Címzett<br />
(Fogadó)<br />
Shannon és Weaver klasszikus tanulmánya szerint a hatékony kommunikációnak háromféle<br />
akadálya lehet:<br />
• Technikai probléma akkor merül fel, ha a beérkezett üzenet nem azonos az elküldöttel. Ez a<br />
bekövetkezhet a kommunikációs folyamat bármely elemének meghibásodása, vagy akár a<br />
csatornára (esetleg a kódolásra és dekódolásra) ható zavaró jelek (az. ún. zajok) hatása miatt.
• Szemantikai probléma akkor merül fel, ha a beérkezett üzenetet a címzett nem érti, vagy nem<br />
megfelel en érti. Szemben a technikai problémával, ahol a torzulás magában az üzenetben<br />
következik be, itt az üzenet értelmezése sikertelen. Jellemz en a dekódolás utolsó fázisában<br />
keresend a hiba: a fogadó nem rendelkezik azzal az ismeretanyaggal, ami az üzenet<br />
megértéséhez szükséges.<br />
• Hatékonysági probléma akkor merül fel, ha az üzenet rendben megérkezik, értelmezése<br />
sikeres, de nem vezet a kívánt magatartáshoz.<br />
2.6. A kockázat döntéselméleti értelmezése<br />
Kindler: 7.2, 8.1-8.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 144-150. lap<br />
Vizsgakérdések: 33.<br />
Kockázat és döntéshozatal<br />
Alapfogalmak:<br />
A kockázat egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek összessége<br />
A hátrány valamilyen biztosan bekövetkez negatív következmény<br />
A választás nem kockázatok, hanem alternatívák közül történik. A döntési folyamat az el nyök és<br />
hátrányok együttesét mérlegeli. A döntéshozó nem feltétlenül törekszik a kockázat minimalizálására.<br />
Nincs általánosan elfogadható kockázat <strong>–</strong> annak szintje mindíg az adott helyzett l függ.<br />
Kockázattal kapcsolatos döntéshozói attit d:<br />
Kockázatkerülés <strong>–</strong> kockázatosabb alternatívák választása, nagyobb nyereség reményében,<br />
nagyobb lehetséges veszteség felvállalásával<br />
Kockázatvállalás <strong>–</strong> nagy kockázat-nagy hozam kombinációk kerülése, kisebb, de biztosabb<br />
hozamok reményében<br />
További kockázattal kapcsolatos attit dök:<br />
Kockázat csökkentés <strong>–</strong> kockázat elfogadása, de a veszteség szintjének csökkentésére alkalmas<br />
módszerek alkalmazása:<br />
Biztosítás <strong>–</strong> díj fizetése, mely ellenében az esetlegesen bekövetkez kárt vagy annak egy<br />
részét megtérítik<br />
Portfolió kialakítása különböz kockázati szint és tényez j alternatívákból<br />
Kockázat kezelés <strong>–</strong> szisztematikus felkészülés az esetlegesen bekövetkez veszteségek<br />
következményeinek menedzselésére<br />
Az egyének kockázatvállalási hajlandósága<br />
A magasabb intelligencia <strong>–</strong> stabilabb kockázatvállalási szinttel jár.<br />
A kockázat szintje csak a magasabb kockázatvállalási hajlandóságú egyének megelégedettségét<br />
növeli.<br />
A döntési id a nagyon egyszer és nagyon bonyolult döntések esetében a legrövidebb.<br />
Kockázatt r bb döntéshozó kevesebb információ alapján dönt azonos helyzetben.<br />
A magasabban teljesít k inkább a kockázat keresésére, az alacsonyabban teljesít k inkább a<br />
kockázat elkerülésére hajlamosak.
A kockázatvállalási hajlandóságot befolyásoló tényez k<br />
A döntéshozó motivációja<br />
A döntéshozó intelligenciája és más személyes jellemvonásai<br />
A döntéshozó várakozásai<br />
A döntéshozó által elérhet információ mennyisége<br />
A döntés komplexitása<br />
A kockázatok megítélése<br />
Kis valószín ségek megítélésének képessége korlátozott<br />
Információk mérlegelése a nekik tulajdonított jelentés alapján<br />
Információközlés üteme<br />
Kontrollálhatóság érzete<br />
Velem ez nem történhet meg<br />
Kockázatok id beli és térbeli diszkontálása<br />
Probléma tálalása<br />
Bumeráng hatás<br />
Csoporthatás<br />
2.7. Szervezeti döntéshozatal<br />
Alkalmazkodó-készség<br />
Megközelíthet ség<br />
Dominancia<br />
Érzelmi egyensúly és kontroll<br />
Függetlenség (non-konformitás)<br />
Eredetiség és kreativitás<br />
Személyes integritás (moralitás)<br />
Önbizalom<br />
Likert:<br />
Uralkodó autokratikus<br />
Gondoskodóó autokratikus<br />
Részvételi<br />
Demokratikus<br />
Vezet i döntéshozatali képességek<br />
(Stogdill)<br />
Vezet i stílusok<br />
Fiedler:<br />
A döntéshozatali stílust befolyásoló tényez k<br />
A feladat strukturáltságának a jellege<br />
A vezet pozícionális hatalma<br />
A vezet k és beosztottak közötti kapcsolat jellege
Személyközi szerepek<br />
Képvisel<br />
Közvetít<br />
Vezet<br />
Információs szerepek<br />
Információ-gy jt<br />
Szóviv<br />
Információ-szétosztó<br />
Döntési szerepek<br />
Vállalkozó<br />
Zavar-elhárító<br />
Er forrás-elosztó<br />
Konfliktus-kezel<br />
Hierarchikus konfliktusok<br />
Funkcionális konfliktusok<br />
Vonal/Törzskar konfliktusok<br />
Formális/Informális konfliktusok<br />
Intézményi konfliktusok<br />
Státusz konfliktusok<br />
Politikai konfliktusok<br />
Vezet i szerepek<br />
(Mintzberg)<br />
Szervezeti konfliktusok típusai<br />
Szervezet és politika<br />
A szervezeten belüli politizálás néhány eszköze<br />
A kívülállók kompetenciájának kétségbe vonása<br />
Védekez mítoszok<br />
Titkolózás<br />
A felvétel ellen rzése<br />
A logikai inkrementalizmus eszközi<br />
Az információ-forrásokhoz való hozzáférés szabályozása
3. <strong>Döntéstámogató</strong> technikák<br />
3.1. A döntéshozatal módszertani modelljei<br />
Kindler: 1.2, 9.1, 9.3. fejezet<br />
El adásvázlat: 151-154. lap<br />
Vizsgakérdések: 34.<br />
A döntéshozatal módszertani modelljei<br />
A modell a valóság leegyszer sített reprezentációja. A modell valamely probléma-terület viselkedési,<br />
méretbeli, tulajdonságbeli egyszer sítését jelenti, s lehet séget nyújt a modellt tanulmányozni a<br />
valóságos rendszer helyett.<br />
A szimuláció a modell megalkotásának és vizsgálatának folyamata<br />
A probléma terület a tevékenységnek valamely egysége, amellyel egy vagy több probléma<br />
összekapcsolható.<br />
Fizikai modellek<br />
Absztrakt modellek<br />
A modellalkotás néhány kérdése<br />
Id dimenzió (statikus és dinamikus modellek)<br />
Verbális és matematikai modellek<br />
Grafikus modellek<br />
A modellek típusai<br />
A modellek használata<br />
El nyök<br />
Referencia-keret a probléma megfigyeléséhez<br />
Absztrakció révén a lényeges pontokra irányítja a figyelmet<br />
Könnyen alakítható az adott szimbolikus nyelv keretei között<br />
Olcsóság<br />
Hátrányok<br />
Leegyszer síti a valóság komplexitását<br />
A szimbolikus nyelv korlátot jelent<br />
A modell eszközb l céllá válik<br />
A modellalkotás folyamata<br />
A modellépítés lépései<br />
A döntési kritérium megállapítása<br />
Az alternatívák felállítása<br />
A modell meghatározása és a paraméterek értékkel történ ellátása<br />
A döntési kritérium értékét optimalizáló alternatíva kiválasztása<br />
A modellek elemei<br />
Döntési változók (a döntéshozó kontrollja alatt)<br />
Független változók (a döntéshozó kompetenciáján kívül)<br />
Politikák és korlátok (a modell korlátozó tényez i)<br />
Kritérium (az elérend célok kvantitatív mér számai)<br />
Közbens változók
A modellek min sége<br />
Egy modell min sége a pontosságától és az elemek precíz mérését l vagy becslését l függ.<br />
A jó modellek kvantitatív és kvalitatív elemeket egyaránt tartalmaznak.<br />
Egy modell megfelel az adott döntési problémának, ha:<br />
Minden befolyásoló tényez t tartalmaz<br />
Nem tartalmazza a nem vagy csak nagyon csekély mértékben ható tényez ket<br />
A döntési probléma mérhet aspektusaira koncentrál<br />
Minden beléfoglalt elem mérhet<br />
A modell elemeinek kapcsolatai a valós helyzetet tükrözik, úgy, hogy<br />
A modell átlátható marad<br />
A döntési kritérium domináns a többi lehetséges kritériummal szemben<br />
Ha a döntés nem számszer síthet , kvantitatív technikát használni hiba<br />
A döntésmódszertan kulcsfogalmai<br />
Alternatíva<br />
Olyan eset, amelyben két vagy több lehet ség közül lehet választani<br />
Az egyik lehet ség a kett vagy több közül<br />
Tulajdonság (prediktátum) mindaz, ami valamir l állítható<br />
Szempont <strong>–</strong> egy döntés tekintetében lényeges tulajdonság.<br />
Egy tulajdonság lényeges, ha:<br />
Az adott döntési helyzetben van diszkrimináló képessége,<br />
Az adott tulajdonság megváltozása számottev en befolyásolja az alternatívák<br />
teljes hasznosságát a többi tulajdonság változásaihoz viszonyítva.<br />
A szempontok lehetnek<br />
Egydimenziósak (egyszer ek)<br />
Többdimenziósak (összetettek)<br />
Vagy<br />
Kvalitatívak<br />
Kvantitatívak<br />
3.2. Szellemi alkotó technikák<br />
Kindler: 5.9. fejezet<br />
El adásvázlat: 155. lap<br />
Vizsgakérdések: 35.<br />
Csoportos szellemi alkotó technikák<br />
Jellemz en a döntéshozatal kreatív fázisaihoz tartoznak, céljuk a laterális gondolkodás serkentése.<br />
Brainstorming (Ötletvihar)<br />
Fázisai:<br />
A brainstorming találkozó szabályainak rögzítése és kifüggesztése<br />
A probléma definiálása<br />
Közös ideagenerálás, szabályok és megkötöttségek nélkül. Cél, hogy minden lehetséges ötlet<br />
el kerüljön.<br />
Az összes felmerült ötlet azonnali jegyezése és kifüggesztése<br />
Ötleteket össze kell foglalni, érlelése<br />
Értékelés, csoportosítás
Szabályok:<br />
Nincs kritizálás<br />
Bármilyen ötlet, a legvadabb is elfogadható<br />
Annyi ötletet kell generálni, amennyit csak bír a csoport<br />
Minden ötletet le kell rögzíteni<br />
Az ötleteket érlelni kell értékelés el tt<br />
Nominális Csoport módszer (NGT)<br />
Lásd: Hallgatói segédlet<br />
Delphi módszer<br />
Célja a személyesen nem találkozó csoporttagok közötti interakció akadályainak elhárítása, nem<br />
kívánatos hatásainak csökkentése<br />
Távolsági és id zítési nehézségeket képes kezelni<br />
Strukturált, elektronikus formátumú információ áramlás<br />
Információ csere panelenként, résztémák megvitatása<br />
Szakért i tudás dominál<br />
A facilitátor-koordinátor központi szerepet játszik<br />
Lépései<br />
Minden szakért írásos véleményt vagy értékelést küldött az adott témakörr l<br />
A Delphi koordinátor szerkeszt, tisztáz és összegzi a beérkezett információkat<br />
Anoním visszajelzést küld a szakért knek<br />
Újabb kérdéskör indul, iteratív folyamat indulhat be<br />
Modern információ-kommunikációs eszközökkel a Delphi folyamatok sokkal interaktívabbak és<br />
gyorsabbak lehetnek, de a facilitátor kihagyhatatlan<br />
3.3. Analitikus döntéstámogató technikák<br />
El adásvázlat: 163. lap<br />
Analitikus döntéstámogató technikák<br />
Jellemz en a döntéshozatal analitikus fázisaihoz tartoznak, céljuk az integráló gondolkodás<br />
támogatása.<br />
Halszálka diagram<br />
Egyszer problémák ok-okozati rendszerének felállítása hat-hét f ok köré csoportosítva.<br />
Ok-okozati térkép (Befolyásolási diagram)<br />
Komplex, soktényez s szitációk struktúrájának, a tényez k egymásra történ hatásainak<br />
rögzítése grafikus ábrázolással, pozitív és negatív visszacsatolási körök definiálásával.<br />
Hat szó diagram<br />
Egyszer bb helyzetekben a okok keresése hat f kérdés (Mit, Kit, Hol, Hogyan, Mikor,<br />
Miért) megválaszolásával.<br />
Ellenörz lista (cheklist)<br />
Struktúrált információgy jt eszköz.<br />
Hatásmátrix<br />
Jelenségek összefüggéseinek feltárása a f bb változók függvényében, mátrix formában.<br />
ABC-analízis (Pareto-eloszlás)<br />
A további vizsgálódási területek bezonosítása a számszer en legyakrabban zavart okozó<br />
tényez k kiválasztásával.
3.4. Kvantitatív döntéstámogató technikák<br />
Kindler: 9.2. fejezet<br />
El adásvázlat: 158-162. lap<br />
Vizsgakérdések: 36.<br />
Kvantitatív döntéstámogató technikák<br />
Normatív technikák <strong>–</strong> racionális döntéshozót tételeznek fel<br />
Kvantitatív technikák használata<br />
Programozható <strong>–</strong> rutin döntéseknél<br />
Stabil, mérhet alapot biztosít a kvalitatív vagy részben mérhet döntésekhez<br />
Szoros kapcsolatban áll a vezet i számvitel módszereivel<br />
Racionális keretet biztosít a vezet i döntésekhez<br />
Számítógépes támogatás<br />
Kvantitatív technikák osztályozása<br />
F bb változók<br />
Biztos Bizonytalan<br />
Döntési problémák<br />
Egyszer Eseti modellek Döntési analízis<br />
(kifizetési mátrix,<br />
döntési fa)<br />
Bonyolult Eseti modellek<br />
Lineáris és integer programozás<br />
Szimuláció<br />
Dinamikus Készletezési modellek<br />
Készletezési modellek<br />
Kritikus út modellek<br />
Sorbanállási modellek<br />
Dinamikus programozás<br />
Markov folyamatok<br />
Dinamikus programozás<br />
Eseti modellek<br />
A bizonyosság feltételezésén alapulnak<br />
Eszközük: érzékenység vizsgálat<br />
A modell finomítása a legérzékenyebben reagáló változók megkeresése<br />
Teljesítmény-mutatók kalkulációja különböz küls és bels változó értékek mellett<br />
Pókháló diagram<br />
Kifizetési mátrixok<br />
Valószín ség: az a százalékos arány, amellyel egy adott esemény bekövetkezne, ha elég sokszor<br />
megismételnénk.<br />
A valószín ségek fogalmi kerete<br />
Objektív valószín ség<br />
Szubjektív valószín ség<br />
Egymást kölcsönösen kizáró események<br />
Független események<br />
Feltétel nélküli / marginális valószín ség<br />
Függ események<br />
Feltételes valószín ség<br />
Együttes valószín ség<br />
P(A*B) = P(AB)<br />
P(AB) = P(B/A) * P(A)<br />
P(B/A) = P(AB) / P(A)
Alfa változó Esemény 1 Esemény 2 Béta változó marginális<br />
Béta változó<br />
valószín sége<br />
A esemény P(1) * P(A) P(2) * P(A) P(A)<br />
B esemény P(1) * P(B) P(2) * P(B) P(B)<br />
Alfa változó marginális<br />
valószín sége<br />
P(1) P(2) 1,00<br />
Valószín ségi szabályok<br />
Additivitási szabály<br />
Multiplikatív szabály<br />
Független események valószín ségi szabálya<br />
Várható érték fogalma<br />
Feltételes érték / kifizetés<br />
Várható érték<br />
Kifizetési mátrix<br />
Stratégiák<br />
Események<br />
E(Xi) = Xi * P(Xi)<br />
E(X) = Xi * P(Xi)<br />
E1 E2 Várható érték<br />
S1 CV11 CV12 EV1<br />
S2 CV21 CV22 EV2<br />
Döntési fa<br />
A döntési fa alternatívák és események szervezett számbavételének grafikus eszköze bizonytalan<br />
döntési körülmények között.<br />
A különböz alternatívák a döntési fa különböz ágait alkotják egy közös döntési pontból<br />
kiindulva.<br />
Bármely azonos pontból induló ágaknak azonos logikai típusúaknak kell lenniük (vagy<br />
események, vagy alternatívák, a kett együtt soha).<br />
Az eseményeknek és alternatíváknak, amelyek az egyes ágakat alkotják egymást kölcsönösen<br />
kizáróaknak kell lenniük.<br />
Egy bizonyos döntési pontba futó döntési alternatívák ki kell adják az adott döntés összes<br />
figyelembe vehet cselekvési változatát.<br />
A döntési fa megrajzolásánál az események és döntések sorrendjét figyelembe kell venni.<br />
Minden ágvéghez tartozik egy kimeneti érték.<br />
Minden alternatíva értékét hátulról visszafelé kell kiszámítani minden döntési pontra.<br />
Az egyes döntési pontok értékét várható érték módszerrel kell kiszámítani<br />
Az alternatívákat tartalmazó döntési pont értéke a legmagasabb érték ág értékével lesz azonos.<br />
Többszempontos döntési módszerek<br />
A döntési folyamat lépései<br />
1. A döntéshozó azonosítása<br />
2. A problémkör és a célok meghatározása<br />
3. Az értékelend alternatívák halmazánk meghatározása<br />
4. Az alternatívák értékelési szempontjainak meghatározása<br />
5. A szempontok mérhet ségének meghatáozása<br />
6. A szempontok fontosságának megállapítási módszere, a súlyozási technika megválasztása<br />
7. Az egyes alternatívák utilitásának megállapítása minden egyes szempontra<br />
8. A többszempontos döntési modell megválasztása<br />
9. Az alternatívák értékelése a modell alapján<br />
10. A legjobb alternatíva kiválasztása
Többszempontos döntési módszerek csoportjai<br />
Az utilitás (hasznosság) meghatározása<br />
Rangmódszerek <strong>–</strong> Nominális skála<br />
Páros összehasonlítás módszerei <strong>–</strong> Guilford módszer<br />
Kategória módszerek <strong>–</strong> Ordinális skála<br />
Páros összehasonlítás <strong>–</strong> Sajátérték módszer<br />
Direkt módszerek <strong>–</strong> Kardinális skála<br />
Hierarchikus módszer<br />
KIPA módszer<br />
Szerencsejáték módszerek<br />
Indifferencia módszerek<br />
Az alternatívák összehasonlítása<br />
Számszer sít modellek<br />
Additív modellek<br />
Multiplikatív modellek<br />
Sz r modellek<br />
Lexikografikus modellek<br />
Konjunktív döntési szabály<br />
Diszjunktív döntési szabály<br />
Dominancia modellje<br />
Megbízhatósági modellek<br />
3.5. Tervezési és szervezési módszerek a döntéshozatalban<br />
El adásvázlat: 156-157, 164. lap
Change language