Segédanyag az intézményi alapdokumentumok átdolgozásához

Az intézményi 

alapdokumentumok 

átdolgozása 

Normaszöveg-gyűjtemény és 

szabályrészlet-minták 

2012. 

Összeállította: 

Kozák András 

köznevelési szakértő

Tartalomjegyzék 

A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervéről szóló jogszabályok ................................... 3 

A Házirendre vonatkozó jogszabályi normák ............................................................................ 6 

A szervezeti és működési szabályzat főbb jogszabályi normái ................................................ 11 

A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák ............................................ 20 

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok ............................................................................. 32 

A kiadmányozás szabályai (SZMSZ) ....................................................................................... 33 

A képviselet szabályai (SZMSZ) ............................................................................................. 34 

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai (SZMSZ) .................... 36 

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje (SZMSZ) ............ 40 

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, 

pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában (SZMSZ) ................................................... 41 

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje (SZMSZ) ..... 43 

2

A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervéről szóló 

jogszabályok 

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 

52. § (2) […] Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves 

munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat 

és tanítási szünnapokat. 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 

23. § (7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási 

intézmény 

… 

b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai 

szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felelős miniszter által 

kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal. 

62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, 

óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a 

kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű 

tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben 

kötelessége különösen, hogy 

… 

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai 

ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 

70. § (2) A nevelőtestület 

… 

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, 

dönt. 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények 

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 

3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, 

valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri 

a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői 

szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, 

kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati 

képzés folytatójának véleményét is. 

(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében 

kell meghatározni 

a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, 

felhasználását, 

b) a szünetek időtartamát, 

c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk 

mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb 

diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás 

3

Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola 

hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, 

d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, 

e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, 

f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett 

időpontját, 

g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő 

vizsgálat időpontját, 

h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. 

(3) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló 

tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóját és szervezőjét, valamint a 

vele kapcsolatban álló alapfokú művészeti iskolát tájékoztatja. A kollégiumban az iskolai tanítás 

nélküli munkanapokkal összhangban az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók 

vonatkozásában kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható. 

(4) Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégium 

kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli 

tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóit 

és szervezőit lehetőség szerint legalább hét nappal korábban írásban tájékoztatni kell. 

(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma 

egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Az iskolában a tanév 

rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás 

nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az 

esetben, ha az iskola az Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez 

szükséges időt megteremti. 

(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi 

foglalkozás nélküli munkanapon - a szülő igénye esetén - az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja 

a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét. 

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben 

meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és 

hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli 

munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 

(8) A nevelési-oktatási intézményben folyó - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a 

továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és 

vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács, az 

iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, vagy ennek hiányában, az iskolai, kollégiumi szülői 

szervezet, közösség, és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. 

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény 

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a 

pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési 

szerződés megkötése előtt. 

140. § (3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő 

nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program 

és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. 

155. § (2) A megbízási szerződés aláírása előtt a szakértő beszerzi a munkavégzés alóli 

mentesítésre vonatkozóan munkáltatója egyetértését. A munkáltató az egyetértést csak abban az 

esetben tagadhatja meg, ha a szakértő távolmaradása a nevelési-oktatási intézmény 

munkatervében tervezett program megvalósulását akadályozza, vagy ha a szakértő helyettesítése 

az adott napon nem megoldható. 

4

1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez 

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok 

I. Irattári terv 

Irattári 

tételszám 

Ügykör megnevezése Őrzési idő (év) 

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 

10. 

Munkatervek, jelentések, 

Statisztikák 

3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről 

8. § (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre 

felkészíti a tanulókat. 

(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő 

felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az 

iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. 

Vhr. 

23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista 

… 

e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési 

évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, 

5 

5

A Házirendre vonatkozó jogszabályi normák 


25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek 

óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje 

állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok 

gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek 

végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. 

(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt 

dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az 

óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek 

teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja 

vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási 

intézmény nem felel. 

(4) 28 A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási 

intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti 

értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi 

diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon 

rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre 

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a 

házirend nyilvános. 

32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: 

… 

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és 

megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, 

… 

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény 

pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 

34. § (4) 41 Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért 

felelős miniszter tartja fenn, 

… 

c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók 

számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, 

jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt 

fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 

36. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős 

miniszter tartja fenn, 

… 





46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy 

… 

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, 

pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint 

- közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, 

a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, 

6

… 

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 

48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük 

megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben 

meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a 

nevelőtestület segíti. 

(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

… 

d) a házirend elfogadása előtt. 

50. § (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A 

tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján 

történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás 

napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve 

gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév 

megkezdéséhez kötheti. 

58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény 

házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 


… 

g) a házirend elfogadásáról, 

… 

dönt. 

72. § (5) A szülő joga különösen, hogy 

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást 

kapjon az abban foglaltakról, 

83. § (2) A fenntartó 

… 

i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 

85. § (1) 93 A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény 

SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap 

áll rendelkezésre. 



3. § (7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben 

meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és 

hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli 

munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. 

5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni 

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó 

előírásokat, 

b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a 

tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, 

c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem 

alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, 

d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, 

7

e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, 

f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, 

g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, 

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti 

vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg 

a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb 

szünet időtartamát, a csengetési rendet, 

b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, 

c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, 

d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, 

e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói 

magatartást, 

f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, 

kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, 

g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó 

iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 

16. § (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell 

tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje 

határozza meg. 

24. § (6) Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet 

helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A 

sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának 

részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 

felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű 

tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. 

51. § (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi 

foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha 

a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, 

b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak 

szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, 

c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, 

d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott 

kötelezettségének eleget tenni. 

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a 

házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri 

a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső 

tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát 

oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 

(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, 

tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. 

(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény 

honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a 

szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót 

tájékoztatni kell. 

(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi 

segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a 

nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető 

tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen 

segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 

8

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az 

iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, 

kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot 

véleményezési jog illeti meg. 

117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére 

tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes 

jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a 

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a 

nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a 

nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, 

az SZMSZ és a házirend elfogadására. 

120. § (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a 

nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az 

jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a 

nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia 

kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület 

harminc napon belül nem nyilatkozik. 





122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével 

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, 

az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 

129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és 

házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 

178. § (6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvodabölcsőde 

székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani 

bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezike 

a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott 

feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani 

bölcsőde által véleményezett pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét, 

SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a 

módszertani bölcsődét. 


JEGYZÉK 

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus - az óvoda, iskola 

SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott - védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az 

óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. 

rendelet 


9

.. 

g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási 

intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 

4/A. § (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje 

… 

a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési 

szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését, 

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 

8. § (7) A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola 

által meghatározott időben a (6) bekezdés szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az 

igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal 

korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő 

jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az 

igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az 

igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói 

tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - 

beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán 

elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskola a (4) bekezdés 

a)-f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a 

rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet 

figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. 

(8) A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív 

kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a 

normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása 

alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi 

tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A 

tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából 

származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból 

származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A 

tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával 

okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével 

összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni. 

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és 

alkalmazásáról 

9. § (5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola 

házirendje szabályozza. 

10

A szervezeti és működési szabályzat főbb jogszabályi normái 


118. § (12) […] A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály 

másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési 

szabályzatban kell meghatározni. 

1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez 269 

[A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §-ának (3) 

bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez] 

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak 

létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a 

beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben 

Negyedik rész 298 

A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ALKALMAZÁSA 299 

3. 302 A teljesítménypótlékok havi mértéke a következő: 

a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap 5-8%-a; 

b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap 10-14%-a; 

c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap 15,5-21%-a; 

d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap 22-28%-a; 

e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap 29-36%-a; 

f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap 37-44%-a; 

g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap 45-52%-a. 

4. 303 Az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában osztályfőnöki, az alapfokú 

művészetoktatási intézményben a kollégiumban tanulócsoport-vezetői feladatot ellátó pedagógus 

részére - a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő 

módosításával - a 3/b) pontban meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A 

teljesítménypótlék alkalmazása esetén a Harmadik rész II/7. a) pontja első gondolatjelében 

szabályozott órakedvezmény nem vehető igénybe. Az így megállapított összeg magában foglalja a 

külön jogszabályban meghatározott osztályfőnöki pótlék összegét is. Az e pontban szabályozott 

teljesítménypótlék szerinti juttatásra a feladatellátás időtartama alatt jogosult a pedagógus. Az e 

pont alapján alkalmazott teljesítménypótlék nem zárja ki a 3. pontban szabályozott 

teljesítménypótlék alkalmazását. 

5. 304 A közoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének - munkaszerződésének, 

közalkalmazotti kinevezésének módosításával - vezetői megbízásának idejére, vezetői pótlékának 

folyósítása mellett teljesítménypótlékot kell megállapítani, a következő szerint: 

a) ha a vezető heti kötelező óraszáma meghaladja a heti hat órát, továbbá - a b)-c) pontban 

meghatározott kivétellel - azokban a közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs 

kötelező óraszáma, a 3/d) pontban, a helyettes esetében a 3/b) pontban meghatározott 

teljesítménypótlék alkalmazásával, 

b) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti hat órát, továbbá azokban a 

közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény 

körzeti feladatot lát el, a 3/e) pontban, a helyettes esetében a 3/c) pontban meghatározott 

teljesítménypótlék alkalmazásával, 

11

c) ha a vezető heti kötelező óraszáma nem haladja meg a heti két órát, továbbá azokban a 

közoktatási intézményekben, amelyekben a vezetőnek nincs kötelező óraszáma, ha az intézmény 

térségi vagy országos feladatot lát el, a 3/f) pontban, a helyettes esetében a 3/d) pontban 

meghatározott teljesítménypótlék alkalmazásával. 

7. 306 A 3-5. pont szerinti teljesítménypótlék összegét a kollektív szerződés, annak hiányában - a 

szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elvek figyelembevételével - a 

megállapodásban kell meghatározni. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógusmunkakörökben 

eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira - a munkakörre e törvényben 

meghatározott kötelező óra, tanítási órára való felkészülés, dolgozat előkészítése és javítása stb. - 

tekintettel. 


25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó 

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 

(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási 

intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti 

értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi 

diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon 

rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre 

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a 

házirend nyilvános. 


… 

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és 

megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, 

… 



34. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős 


… 





36. § (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a 

rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen 

előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. 

Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az 

évfolyamismétlést kizárhatja. 

(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős 


… 





12

43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, 

a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell 

meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem 

haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál 

nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot 

véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a 

meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy 

… 

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 

(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a 

nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, 

amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő 

kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges 

anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben 

meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került 

dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti 

szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás 

átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás 

munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A 

megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője 

egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg 

elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az 

oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes 

képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) 

terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a 

szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 

48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 






… 

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív 

feladatait maradéktalanul teljesítse, 

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy 

… 

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, 

tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai 

eszközöket, 


… 

b) az SZMSZ elfogadásáról, 

… 

dönt. 

13

71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben 

akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az 

SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak 

nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai 

munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 


… 


84. § (9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi 

óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelésioktatási 

intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai 

szakszolgálatot ellátó intézmény 

a 

d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, 

… 

beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény 

esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény 

esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 

85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény 



97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. 

december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. 

§ (1) bekezdésében foglaltaknak. 


rendelet 


… 




4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: 

SZMSZ) kell meghatározni 

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a 

vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, 

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, 

c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási 

intézménnyel, 

d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a 

tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, 

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a 

vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti 

egységek közötti kapcsolattartás rendjét, 

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés 

rendjét, 

14

g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint 

az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, 

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával 

megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, 

i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai 

szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az 

iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, 

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, 

k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a 

pedagógusok munkájának segítésében, 

l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 

rendjét, 

m) az intézményi védő, óvó előírásokat, 

n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, 

o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai 

programról, 

p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési 

joggal ruházza fel, 

q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás 

részletes szabályait, 

r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, 

s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, 

t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, 

munkakörileírás-mintákat, 

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási 

intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály 

rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. 

(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül 

a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, 

b) a felnőttoktatás formáit, 

c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás 

formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, 

berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), 

d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, 

e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás 

formáit és rendjét, 

f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, 

g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét 

tartalmazza. 

(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben 

foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási 

intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi 

gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek 

tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. 

(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését 

garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, 

valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 

(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, 

iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. 

(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e 

tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes 

intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 

53. § (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, 

amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján 

a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a 

15

sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell 

meghatározni. 







(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a 

szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót 

tájékoztatni kell. 

(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi 

segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a 

nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető 

tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen 

segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az 

iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, 

kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot 

véleményezési jog illeti meg. 

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet 

… 

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített 

papíralapú nyomtatvány. 

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer 

alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint 

elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 








120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben 

meghatározottakon túl - 

… 

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben 

ki kell kérni. 








129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó 

előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban 

való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 

16

160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati 

fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése 

keretében különösen azt vizsgálja, hogy 

… 

g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e, 

163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és 

igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden 

iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével 

a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. 

(3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi 

a) a gyűjtőköri szabályzat, 

b) a könyvtárhasználati szabályzat, 

c) a könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása, 

d) a katalógus szerkesztési szabályzata, 

e) a tankönyvtári szabályzat. 

(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó 

dokumentum vehető fel. 

(5) A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és 

használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni. 

(6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét - elfogadása előtt - iskolai könyvtár szakterületen 

köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 

167. § (3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár 

a) könyvtárhasználóinak körét, 

b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, 

c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, 

d) a könyvtárhasználat szabályait, 

e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét, a nyitva tartás és a kölcsönzés módját és idejét, 

f) a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, 

g) katalógusszerkesztési szabályzatot, 

h) a könyvtárostanár, könyvtárostanító munkaköri leírását. 

(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell 

hozni. 

168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási 

intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és 

gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 

179. § (6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvodabölcsőde 

székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani 

bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezike 

a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott 

feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani 

bölcsőde által véleményezett pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét, 

SZMSZ-ét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a 

módszertani bölcsődét. 

(7) A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a 

módszertani bölcsődét, és felkéri ellenőrzésben való részvételre. A módszertani bölcsőde a három 

év alatti gyermekek nevelés-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti. 

(8) Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani bölcsődével. Az együttműködés 

kérdéseit az SZMSZ-ében kell meghatározni. 

187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános 

művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 

a) az SZMSZ-ben meg kell határozni 

17

aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési 

szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, 

ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, 

ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, 

jogkörét, 

b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegységvezetői 

megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ 

igazgatója is kaphat. 

188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az 

intézményegység vezetőjét is - az SZMSZ-ben foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ő 

vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. 

(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek - bármely oknál fogva - nincs vezetője vagy a vezető a 

feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben 

meghatározottak szerint kell biztosítani. 


JEGYZÉK 

a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus - az óvoda, iskola 

SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott - védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az 

óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 



4/A. § (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje 



5. § (16) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre 

(pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői 

feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény 

vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy 

évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak 

szerint kell ellátni, a (14) bekezdésben meghatározottak alkalmazásával. 

7. § (1) (2) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló 

intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell a 

vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az 

intézményben tartózkodnak, a következők szerint: 

a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási 

intézményben kell tartózkodnia, 

b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a 

vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont 

szerinti ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott 

helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos 

működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési 

szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az 

intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali 

döntést igénylő ügyekre terjed ki. 

18

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 

8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az 

iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, 

és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól 

megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és 

használati idő eltelte után. 

29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás 

megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és 

működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, 

iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás 

rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 

23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az 

iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 

19

A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó 

normák 


53. § (2) Tanórán kívüli foglalkozás 

… 

e) 120 az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható 

osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a 

kulturális, illetőleg sportrendezvény. 

85. § (4) 150 A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a 

közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló 

feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati 

intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, 

megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az 

önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező 

feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer 

működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az 

intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzetiséget érintő kérdésekben - a települési 

nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a 

településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a 

nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha 

nem működik települési nemzetiségi önkormányzat - az érdekelt országos nemzetiségi 

önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább 

kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a 

(2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program 

megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak 

intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú 

kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, 

amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 

89/B. § (4) A szakképzés-szervezési társulás 

… 

b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai 

programjának jóváhagyásánál. 

1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pont 

b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti 

- a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának 

kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, 

- diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával, 

- a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott 

feladatok ellátásával. 


4. § 10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi 

épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe 

történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a 

pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott 

foglalkozások, programok ideje alatt, 

20

32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai 

programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy 

csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a 

kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a 

hármat, 

5. § (2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. 

Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai 

programjukat. 

7. § (4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más 

köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a 

szakképzésről szóló törvény előírásainak. Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján 

nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek 

nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a 

köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, 

tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az 

engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie. 

9. § (8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és jóváhagyott óvodapedagógiai 

programban, kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az 

alternatív óvodapedagógiai programban, az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni 

az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben 

a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi 

formáit és az óvodapedagógus feladatait, 

b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket, 

c) folyó felkészítést az állami vizsgákra, 

d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot, 

e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, 

f) alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika 

rendszerét, módszereit és eszközeit, 

g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, 

h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget. 

17. § (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint - 

szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program 

kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. 

(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a 

helyi pedagógiai program szerint folyik. 

23. § (4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell 

… 

b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját 

(7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási 

intézmény 

a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben 

meghatározottaknak nem felel meg, 

26. § (1) 31 A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai 

program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető 

hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a 

fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése 

szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. 

21

(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a 

miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi 

az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a 

kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete 

legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját 

figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. 

(3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának 

része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e 

törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. 

(4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai 

programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, 

iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési 

központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési 

feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési 

programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési 

közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. 

(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől 

felmenő rendszerben vezetheti be. 


… 

d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő 

ismereteket, helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet 

be, 

… 



36. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős 


… 

b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, 

katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 

törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő, 

46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy 

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban 

részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott 

jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt 

tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, 

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben 

neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, 

testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének 

megfelelően alakítsák ki, 

c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, 

d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás 

során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon 

történjék, 

(6) A tanuló joga különösen, hogy 

a) kollégiumi ellátásban részesüljön, 

b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, 

továbbá pedagógusok közül, 

50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja 

szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 

22

51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, 

átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell 

részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi 

kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. 

(3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai 

programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti 

nevelés-oktatásban. 

54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, 

előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év 

végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését 

az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az 

érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év 

végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi 

osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és 

a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban 

is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat 

megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet 

fegyelmezési eszköz. 

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló 

értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az 

iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges 

értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben 

meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a 

tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által 

alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi 

tantervben kell meghatározni. 






… 

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy 

szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, 

… 

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív 

feladatait maradéktalanul teljesítse, 

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy 

… 

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit 

megválassza, 

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az 

alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más 

felszereléseket, 

… 

f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai 

programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület 

tagjait megillető jogokat, 

69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője 

… 

e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, 


a) a pedagógiai program elfogadásáról, 

23

… 

dönt. 

72. § (5) A szülő joga különösen, hogy 

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást 

kapjon az abban foglaltakról, 


… 

h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok 

végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, 


84. § (9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi 

óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelésioktatási 

intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai 

szakszolgálatot ellátó intézmény 

… 

e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és 

végrehajtásának értékeléséhez, 

… 

beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény 

esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény 

esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 

85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény 



96. § (1) 142 A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített 

pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti 

juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, 

büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási 

intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás 

alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez 

igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a 

tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. 

(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a 

készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai 

munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak 

megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, 

feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő 

és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 

97. § (14) Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak 

érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek 

megfeleljen. 


rendelet 


… 


24

36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási 

intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési 

intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: 

… 

b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és 

oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, 



4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: 

SZMSZ) kell meghatározni 

… 

o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai 

programról, 

5. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg 

… 

g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó 

iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 

6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot 

készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. 

(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza 

a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, 

b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek 

személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő 

gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, 

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, 

d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, 

e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, 

f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és 

nyelvének ápolásával járó feladatokat, 

g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, 

h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, 

i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. 

7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza 

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül 

aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, 

eszközeit, eljárásait, 

ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, 

ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő 

feladatokat, 

ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos 

feladatokat, 

ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az 

osztályfőnök feladatait, 

af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, 

ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának 

rendjét, 

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, 

ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú 

iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, 

25

aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola 

tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, 

ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek 

elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, 

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül 

ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter 

által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, 

bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai 

foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai 

foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, 

kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, 

óraszámát, 

bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök 

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele 

biztosításának kötelezettségét, 

bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok 

helyi megvalósításának részletes szabályait, 

be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, 

testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében 

meghatározottak szerint szervezik meg, 

bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás 

szabályait, 

bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a 

középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola 

kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi 

követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek 

érettségi vizsgát, 

bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga 

témaköreit, 

bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és 

értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és 

szorgalom minősítésének elveit, 

bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, 

bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának 

megismerését szolgáló tananyagot, 

bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges 

módszereket, 

bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési 

elveket, 

bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, 

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának 

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, 

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, 

c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, 

d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős 

miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint 

jóváhagyott nevelési-oktatási programot. 

(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. 

(3) Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, 

valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni 

segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. 

(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza 

az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A 

projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a 

tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása 

és az összefüggések feltárása útján. 

(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni 

26

a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének 

rendjét, 

b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 

meghatározásának elveit és korlátait. 

(6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő 

tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola 

művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai 

programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon 

nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú 

művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve 

határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. 

(7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére 

a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, 

továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 

8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános 

művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához 

külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és 

oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden 

tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira 

épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, 

amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. 

(2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és 

a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos 

továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában 

rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal 

működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola 

tagintézményeként működik. 

9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás 

követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül 

választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. 

(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül 

meghatározza 

a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és 

feladatrendszerét, 

b) az iskola helyi tantervén belül 

ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, 

bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 

10. § A kollégium pedagógiai programja 

a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, 

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, 

c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, 

d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai 

kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, 

e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi 

nevelésének feladatait, 

f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi 

beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, 

g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási 

tevékenység szervezésének elveit, 

h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, 

i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, 

j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, 

k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, 

l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket 

tartalmazza. 

11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók 

27

a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő 

hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, 

b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához 

igazodó fejlesztő programot 

is tartalmazza. 

(2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez 

egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 

19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség 

esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló 

esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a 

tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást 

igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb 

foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a 

tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját 

az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. 

32. § (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza 

… 

g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, 

szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola 

tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, 

szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra. 

39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai 

követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi 

tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. 

40. § (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell 

részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a 

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén 

található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola 

pedagógiai programjában kell szabályozni. 

65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a 

szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell 

meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának 

elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes 

kormányhivatal bízza meg. 

74. § (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott 

tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés 

esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 

81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési 

módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás 

munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és 

edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és 

megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és 

edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. 







28

91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka 

tervezésének dokumentálására szolgál. 

(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a 

nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás 

helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai 

körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. 








118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - 

a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, 

… 

be kell szerezni. 








128. § (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan 

folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett 

tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a 

szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a 

tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 

(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait 

koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai 

program részét képező egészségfejlesztési program keretében 

140. § (3) A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő 

nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program 

és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. 

143. § (1) A felnőttoktatásban a 26-36. és a 39-45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a 

felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában 

meghatározott felvételi követelményekhez kötheti. 

150. § (1) Az intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai 

munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan 

valósította meg saját pedagógiai programját. Módszere a 148. § (2) és a 149. § (1) bekezdésében 

meghatározottakon túl a kérdőíves felmérés is. Az intézményellenőrzést az e §-ban foglaltak szerint 

kell lebonyolítani. 

29

159. § (2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat 

esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását - csatolni 

kell 

… 

b) a pedagógiai programot, 

160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati 

fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése 

keretében különösen azt vizsgálja, hogy 

… 

b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a 

pedagógiai program, 

… 

i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott 

feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, 

163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai 

programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok 

rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és 

mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény 

könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 

167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak 

megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 

174. § (5) A pályázathoz csatolni kell 

… 

c) a kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben 

foglalt, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjának követelményei szerint 

elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a 

pályázó módosítja a pedagógiai programját, 

176. § (2) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt 

vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)-(5) bekezdésben foglalt eljárással megegyező módon 

történik. A pedagógiai program tervezetét a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János 

Tehetséggondozó Programja követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes 

pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 

174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók. 

179. § (5) Az óvodai pedagógiai programnak a három év alatti gyermekek gondozásáhozneveléséhez 

szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint. 

(6) A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde 

székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) 

szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három 

évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A 

fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által 

véleményezett pedagógiai programját, minőségirányítási programját, házirendjét, SZMSZ-ét. A 

fenntartó az egységes óvoda-bölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani 

bölcsődét. 

193. § (4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók 

osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait 2012. december 31-ig 

rögzíti és fogadja el a pedagógiai programjában, az Nkt. 26. §-ában foglalt eljárásrendben. 

30



4/A. § 19 (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje 



11/C. § (3) Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. § (6) bekezdésében felsoroltak - feltéve, hogy a 

munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint 

tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az 

iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy 

órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy 

óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel 

hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető 

időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak 

pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó 

ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés 

idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott 

javára eltérhet. 

31

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 

2011. CXCV. törvény az államháztartásról 

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 

2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 

249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és 

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, 

valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 

130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 

243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és 


110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és 


362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 

28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 

valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és 

belső ellenőrzéséről 

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 

17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az 

iskolai tankönyvellátás rendjéről 

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem 

ágazati feladatairól 

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes 

rendelkezéseinek végrehajtásáról 

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság 

orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 

4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 

köznevelési intézmények névhasználatáról 

32

A kiadmányozás szabályai (SZMSZ) 

1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok 

továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető 

jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 

2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az 

intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos 

nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 

3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell 

tartalmazniuk: 

az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) 

az irat iktatószáma 

az ügyintéző neve 

az ügyintézés helye és ideje 

4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: 

az irat tárgya 

az esetleges hivatkozási szám 

a mellékletek száma 

5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a 

kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés 

alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 

6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó 

nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal 

oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot 

aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 

33

A képviselet szabályai (SZMSZ) 

1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát 

meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 

2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek 

tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 

3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével 

ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a 

jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok 

megtételét. 

4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy 

elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, 

akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az 

intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 

5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 

5.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében 

tanulói jogviszonnyal 

az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával 

és felbontásával, 

munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 

5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 

5.2.1 hivatalos ügyekben 

települési önkormányzatokkal való ügyintézés során 

állami szervek, hatóságok és bíróság előtt 

az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 

5.2.2 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során 

a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a 

nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a 

diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az 

intézményi tanáccsal 

más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi 

önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt 

gazdasági és civil szervezetekkel 

34

az intézmény belső és külső partnereivel 

megyei, helyi gazdasági kamarával 

az intézmény székhelye szerinti egyházakkal 

munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 

5.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média 

részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a 

nyilatkozatból nyilvánosságra; 

5.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének 

céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 

6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, 

annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 

7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti 

joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és 

valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását 

kell érteni. 

35

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes 

szabályai (SZMSZ) 

1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató 

jár el. 

1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való 

tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, 

melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 

1.3 A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy 

az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a 

fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a 

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a 

kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása 

érdekében. 

1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény 

vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus 

révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a 

kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján 

haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának 

lehetőségére. 

1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú 

sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő 

egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított 

öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 

A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá 

ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az 

egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 

1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását 

megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet 

és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 

1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek 

személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 

1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után 

jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás 

időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 

1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás 

lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 

36

1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell 

folytatni. 

1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem 

orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához 

szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés 

ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, 

a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli 

megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a 

megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet 

vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet 

hozni. 

1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, 

írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és 

lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen 

kéri. 

1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett 

cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 

1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 

1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell 

foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 

1.16 A fegyelmi büntetés lehet 

a) megrovás; 

b) szigorú megrovás; 

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális 

kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; 

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor 

alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola 

igazgatójával; 

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a 

tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén 

csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen 

súlyos; 

f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a 

fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 

1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését 

követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való 

részvétel elvárható. 

37

1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú 

tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s 

gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és 

álláspontját, védekezését elő tudja adni. 

1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A 

fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 

1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést 

követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, 

gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási 

cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 

1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás 

tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 

1.22 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás 

tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást 

a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott 

öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától 

számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató 

bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 

1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, 

hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 

1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság 

elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és 

rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a 

határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc 

nappal elhalaszthatja. 

1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha 

a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, 

b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, 

c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, 

d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy 

e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 

1.26 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést 

követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél 

esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a 

38

határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú 

tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást 

megindító kérelmi jogáról lemondott. 

1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be 

fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell 

az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon 

belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz 

továbbítja. 

1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya 

alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: 

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása 

fegyelmi büntetés 

esetén hat hónapnál; 

áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi 

büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 

1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a 

fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat 

hónap időtartamra felfüggeszthető. 

1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett 

vagy a kötelességszegő tanuló 

közeli hozzátartozója 

osztályfőnöke illetve osztálytanítója 

napközis nevelője 

felsős tanuló esetén volt osztálytanítója 

a fegyelmi vétség sértettje 

akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 

1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 

58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények 

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. 

Megjegyzés: 

Azok a szabályok, amelyeket a nevelőtestület a fegyelmi eljárás részletszabályai körében saját 

diszkrecionális jogkörében szabályozhat, sárga háttérszínnel tüntettük fel. 

39

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás 

formája, rendje (SZMSZ) 

1. A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a 

szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési 

önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó 

képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését 

érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. 

2. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 

3. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja 

képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. 

4. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola 

működéséről. 

5. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai 

munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített 

jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn 

belül az igazgató elküldi. 

6. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a 

diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató 

értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal 

(tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az 

értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi 

rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a 

tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. 

7. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a 

nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. 

8. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az 

éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint 

munkaprogramja határozza meg. 

40

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja 

a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók 

vonatkozásában (SZMSZ) 

1. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási 

intézmény partnerintézményei. 

2. A kapcsolattartás módjai: 

2.1 együttműködési megállapodás alapján 

2.2 informális megbeszélés, megegyezés szerint 

2.3 az intézmény munkatervében rögzítettek alapján 

3. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, 

valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók 

magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók 

nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, 

az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés 

szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. 

4. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának 

minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális 

csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által 

meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más 

rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 

5. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való 

kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények 

vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait 

bízza meg. 

6. A kapcsolattartás főbb formái: 

- az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a 

pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, 

tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői 

- 

konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; 

a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének 

igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; 

- vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének 

diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás 

szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; 

- évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok 

munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; 

41

- esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a 

gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 

42

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok 

hitelesítésének rendje (SZMSZ) 

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles 

papíralapú formában is előállítani. 

Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is 

hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. 

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 

- el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével 

- az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást 

„elektronikus nyomtatvány” 

- az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát 

- az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási 

szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. 

A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi 

követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az 

intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 

43

Segédanyag az intézményi alapdokumentumok átdolgozásához

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?