„Az egyetem” és „Egyetem” folyóirat története Szakdolgozat
„Az egyetem” és „Egyetem” folyóirat története Szakdolgozat
„Az egyetem” és „Egyetem” folyóirat története Szakdolgozat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tanítás főbb pontjai, nem merültek fel a miért kérd<strong>és</strong>ek, azonban ezek igen fontosak a fiatal,<br />
folyamatosan kérdezősködő elme számára <strong>és</strong> ennek hiánya, az író szerint az elernyed<strong>és</strong>hez<br />
vezet. A cikk lényegét tekintve felhívás ezeknek a problémáknak a bemutatására, melyet<br />
eddig csak a földrajzi tanárok láttak be. Konkrét példát emelve egy egyetemi földrajz<br />
professzor, dr. Czirbusz Géza könyvével. A kiépített, rendszerezett tanítás fontosságára<br />
felhozza példának az általános iskolai tanítások hiányát ilyen téren, <strong>és</strong> a középiskolai két éves<br />
történelmi földrajz tanítás is inkább történelmi anyag, s történelem tanár tanítja. Pedig a<br />
középiskolai tananyagnak lehetőségeket kellene biztosítani az általános műveltséghez<br />
szükséges anyag elsajátításához, hisz nem minden diák fog felsőfokú végzettséget szerezni, de<br />
ugyan úgy nekik is meg kell állniuk a helyüket a művelt társadalomban. A fontosság mellet<br />
érvel, hogy a kezdeti tanítások is fontosak, mert így az alsó osztályos tanulok is megfogják<br />
érteni, hogy más-más területek mezőgazdasága csak bizonyos számú embernek képes<br />
megélhetőséget biztosítani, megfogja érteni ennek az orvoslását az ipar fejleszt<strong>és</strong>ének<br />
segítségével. Valamint azok a dolgok amelyek mellett a földrajzi tudás hiányában elment<br />
volna, azokat ezzel a tudással mind érdekesnek találná, s <strong>és</strong>zre venné a kölcsönhatást az<br />
ember <strong>és</strong> föld között. A <strong>folyóirat</strong> cikkeiben jól <strong>és</strong>zrevehető „Németiség” fele fordulás, hódolat<br />
kifejez<strong>és</strong> egyaránt megtalálható ebben a cikkben. Az író felhozza példának a Németországban<br />
folyó honismeret tanításának módszerét <strong>és</strong> ismerteti azt. Pozitív példának állítja be az oktatás<br />
mellett a Németországban már akkoriban rég bevezetett földrajzi tanítást. A kezdetekben<br />
megtanították a lakott terület jellemzőit <strong>és</strong> a k<strong>és</strong>őbbiekben addig tágították ezt a tudást míg a<br />
diák meg nem is merte az országát, k<strong>és</strong>őbb az eg<strong>és</strong>z világot. A cikk végét a Milleker Rezső a<br />
megoldások felsorolásával zárja: „ Hogy azonban a földrajz mind eme szép feladatát be tudja<br />
tölteni, erre elsősorban szükséges a régi tanterv <strong>és</strong> tanárvizsgálati szabályzat módosítása, az<br />
órák szaporítása <strong>és</strong> oly tanárok képz<strong>és</strong>e, kik tárgyukat minden ízben ismerik <strong>és</strong> szeretik, mert<br />
eredményt csak az ilyenek fognak elérni. Mostani tanárképz<strong>és</strong>ünk, sajnos ezt a vélt nem<br />
szolgálja.” 29 .<br />
A háborús körülmények hatással voltak az újság cikkeinek témáira. Többé kev<strong>és</strong>bé minden<br />
cikkben megtalálható volt, egy-egy kisebb vagy olykor nagyobb mértékben a német<br />
birodalom iránt mutatott hódolat kifejez<strong>és</strong>e. A tanulmányok szerkezeti egységben is<br />
megtalálhatóak voltak a német birodalmat bemutató cikkekkel. Az első komolyabb témájú<br />
cikk már a második számban megjelent. Valamint a következő számokban is egyre jobban<br />
látszik, hogy magát az egyetemi kört <strong>és</strong> magát az egyetemi diákságot egyre jobban<br />
29<br />
Honismeret - A földrajzi tanítás reformjához / Milleker Rezső dr. In: Az egyetem 1915. 1. sz. 11. p.<br />
19
Change language