22/2010. (V. 7.) EüM rendelet

Optikai veszélyforrások kockázatértékelése a Fizikai Intézetben
a 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet kapcsán
Dezso.Varga@cern.ch
A címben említett rendelet részletes információt ad az egyes optikai fényforrások (beleértve a
távoli infravöröstől az ultraibolyáig terjed ő hullámhossztartományt, illetve a nem-koherens és koherens
– lézer – sugárzást is) határértékeitől. Ezek a határértékek nagyon sok paramétertő l függnek: nemcsak a
hullámhossz, fényteljesítmény és az idő tartam számít, hanem a forrás látszólagos mérete is (hiszen a
retinán fókuszáltan jelenik meg a fényfolt), lézereknél pedig a forrás nyílásszöge.
A továbbiakban néhány meggondolást közlök, amik hasznos nagyságrendi becslések a határértékekkel
kapcsolatban. Akkor érdemes foglalkozni egy adott fényforrással, ha felmerül a gyanú, hogy
nagyságrendileg a határérték közelében van – ez esetben részletes vizsgálatra van szükség.
Tapasztalatom szerint a mindennapi körülmények között, praktikusan használt források szinte kivétel
nélkül veszélytelenek, az alábbiak pedig abban segítenek, hogy időtakarékos módon meg lehessen errő l
győződni. Nem-koherens fényforrások
A határértékek leggyakrabban mint sugársűrűség vannak megadva, azaz W/m2/sr
egységben. Ez
tulajdonképpen az objektum felületi fényességének felel meg, azaz jó közelítéssel, a forrás távolságától
függetlenül, úgy kapjuk, hogy az objektum teljesítményét elosztjuk az objektum felületével. Pl egy 100
Wattos ég ő esetén a felület kb. 10 mm2, és 10%-os hatásfokot feltételezve 106
W/m2/sr adódik.
A határértékeket megnézve a 8.g pont szerinti eset az, amikor a forrás nagyon távol van, azaz látószöge
kicsi: a határérték 107 W/m2/sr feletti, a 100 Wattos ég ő tehát veszélytelen. Nagy távolságból csak az
ennél jóval erősebb sugársűrűség ű források jelentenek veszélyt, pl ívlámpa vagy hegesztő pisztoly –
ezekre még nagyon nagy távolságból sem szabad ránézni a határértékek alapján. Jó hír viszont, hogy
törvénytisztel ő polgárként lehet éjjel napszemüveg nélkül járni (a csillagfény veszélytelen mert a légkör
elnyeli az UV komponenst).
Ha a fényforrás látószöge nagyobb, kb. egytized fok feletti (ez a szem felbontóképessége), akkor a
határérték csökken, és nagy látószög ű forrás esetén eléri a 105
W/m2/sr nagyságrendjét. Ez a fent
említett 100W-os ég ő esetén azt jelenti, hogy közvetlen közelrő l nézni már nem szabad: kb. 15-30 cm
távolságból, geometriától függő en, már veszélyes. A fenti besugárzás a recehártya égési sérülését
okozza. A közvetlen napfény a határértéken túl, bár annak közelében van.
Ha a besugárzás rövidebb idej ű , természetesen valamivel nagyobb besugárzási teljesítmény sem
veszélyes, a rendelet részletesen kitér a besugárzás idejétől való függésére.
Külön határérték vonatkozik arra a speciális esetre, amikor er s fény hosszú idej figyelése
ő ű
szemgyulladást okoz, ennek ,,kék fény” veszély a neve (6a pont). A határérték ekkor, pontforrás esetén,
a besugárzott felület megvilágításával van kifejezve, és fordítottan arányos a megfigyelés idejével. 100

másodperc esetén 1W/m2 alatti érték van engedélyezve. A 100W-os ég ő példáján ez azt jelenti, hogy
legfeljebb másfél percig szabad nézni az égőt kb. 50 cm-ről. Hasonló eset fordulhat el ő esetleg nagyon
fényes látóter ű mikroszkóp esetén, gyanú esetén a részleteket is meg kell vizsgálni.
A határértékek UV esetén sokkal alacsonyabb sugársűrű séget engedélyeznek, különösen a 220 nm és
300 nm közötti tartományban. Ennél kisebb hullámhosszok már nem jutnak át a szaruhártya fels ő elhalt
rétegén (illetve a leveg ő is erős elnyel ő ), nagyobb hullámhosszok pedig kémiailag kevésbé reaktívak. A
veszély itt szürkehályog illetve hóvakság kialakulásában van, valamint bő rrákot okozhat, akárcsak a
Nap UV sugárzása. A határérték néhány 10 W/m2, (hullámhosszól függő en – kétség esetén ismétcsak
részletesen meg kell vizsgálni a kérdést!) azaz nagyon alacsony. UVA tartományban a határérték
felmegy 104 W/m2 nagyságrendjére.
UV sugárzás semmilyen formájában nem engedélyezett napi 8 óránál hosszabb besugárzás.
Az IR tartományban a besugárzási nagyságrendek hasonlók, a forrás minimális látószögére vonatkozó
előírás kb. 0,7 fok, hiszen a szemlencse leképezése rosszabb IR tartományban.
A fenti határértékek a szem károsodására vonatkoznak, és amennyiben túllépés veszélye áll fenn,
megfelelő en (pl szemüveggel) kell védekezni.
Igen nagy teljesítmény ű, a szemre veszélyesnél kb. 100-szor erősebb forrás esetén a bő r égési sérülése
fordulhat el ő.
Koherens fényforrások: lézerek
Az egészségügyi határértékek táblázata lézerek esetére valamivel bonyolultabb mint nem-koherens
fényre, aminek oka, hogy a sugársűrű ség lézerek esetén rendkívül nagy tud lenni, és mivel gyakran igen
koncentrált a nyaláb, nem kizárólag ez a lényeges paraméter. A rendelet használja a határolónyílás
fogalmát, ami az a felület, amire a teljesítménysűrű ség kiszámítandó: látható fénynél ez 7mm (vagy 38
mm2), azaz a pupilla legnagyobb tipikus átmérője. Elsőként rögtön megjegyezném: a lézer pointerek, vagy bármilyen 1-2 mW alatti teljesítmény ű lézer
veszélytelen, még ha kb. néhány másodpercig folyamatosan bele is néz valaki a direkt sugárba. Ennél
hosszabb idej ű folyamatos közvetlen belenézés a fényforrásba veszélyes, de irrealisztikus – ha
valakinek a szemébe villan a lézer, az automatikusan becsukja a szemét.
Nagyobb teljesítmény ű lézerek szinte kivétel nélkül veszélyesek, különös tekintettel a zöld, kék vagy
UV tartományban, illetve ha impulzusüzem ű a forrás. Ekkor megfelel ő biztonsági intézkedéseket kell
alkalmazni (védőszemüveg, aktív reteszrendszer, a helyiség bejáratán figyelmeztet ő tábla). Igen nagy
teljesítmény ű lézerek esetén a bőr védelmérő l is gondoskodni kell (ekkor az UV határértékek sokkal
korlátozóbbak a bő rrák veszélye miatt, mint a látható fény illetve IR korlátok, melyek csak égési
sérüléseket okoznak).
Optikai veszélyforrások az ELTE TTK Fizikai Intézetben
A Tanszékek munkavédelmi felelő sei beszámoltak az általuk ismert optikai forrásokról melyek

potenciálisan veszélyesek lehetnek. Ennek során kiderült, hogy egyedül a Biológiai Fizika Tanszék
használ veszélyesnek minősíthet ő forrást (lézert), a többi helyen nincs ilyen (az elterjedt lézer pointerek
a fentiek alapján nem számítanak a veszélyforrások közé).
A veszélyes szint ű berendezések az alábbiak (típus, hullámhossz, teljesítmény, megjegyzés)
1. Uniphase 1125P (2db) 633nm (10mW)
Ez az eszköz praktikusan veszélytelen, de szélső séges esetben éppen átlépheti a határértéket, ezért
került a listára.
2. LAS-MFL 690-35 690nm (35mW)
Ez az eszköz is csak eléggé szélsőséges esetben lehet veszélyes.
3. Spectra-Physics 2017-04S
514,5nm (1,70W), 501,7nm (0,25W), 496,5nm (0,50W), 488,0nm (1,30W), 476,5nm (0,35W),
472,7nm (0,12W), 465,8nm (0,10W), 457,9nm (0,15W), 454,5nm (0,08W);
Mint látható, ezek az eszközök jelentős teljesítményűek, ezért védőeszközök (védő szemüveg) illetve
figyelmeztet ő tábla elhelyezése volt szükséges. Az eszközt csak felkészült munkavállaló üzemeltetheti,
az üzemeltetők a berendezés veszélyességéről tájékoztatást kapnak, azzal tisztában vannak. A megfelelő
munkavédelmi intézkedések így a rendeletnek megfelelően megtörténtek.
4. Reteszelt spektro-fotométerek
Ezeknél a berendezéseknél a besugárzás elleni védelem aktív reteszeléssel történik, a kihelyezett
figyelmeztet ő táblával és a munkavállalók tájékoztatásával a rendeletnek megfelel ő munkavédelmi
intézkedések megtörténtek.
A releváns információk összegyűjtését Fogl László (lazsi.lazsi@gmail.com) és Varga Dezső
(Dezso.Varga@cern.ch) végezték, illetve a Tanszékek további munkavédelmi felelősei.