princeps

12. Jogforr{s alanyi és t{rgyi értelemben
Fons iuris:
• T{rgyi értelemben (ismeretelméleti, gnoszeológiai
szempontból):
a jog megjelenési form{ja, ahonnan a jog megismerhető
• Alanyi értelemben (lételméleti, omntológiai szempontból):
amitől a jogforr{s léte sz{rmazik, ami vagy aki a jogot
létrehozza – jogalkotó szervek (t{rsadalmi viszonyok)
- szok{sjog
- törvény
- magistratusi edictum
- senatusi hat{rozat
- cs{sz{ri rendelet
- jogtudom{ny

consuetudo
lex
senatusconsulta
edictum
iurisprudentia
constitutiones
a jogforr{sok jelentősége
Kr. e.
700 600 500 400 300 200 100 0
Kr. u.
100 200 300 400 500

szok{sjog
consuetudo:
a jogszok{sok (az {llamhatalmi szervek {ltal kikényszerített és
betartatott szok{sok) összessége
A jogalkalmaz{sban hosszabb időn {t ténylegesen érvényesülő
jogszab{lyok
Alanyi jogforr{sa:
• iurisdictiós magistratus v{laszt{sa
• pontifexi testület jogfejlesztő gyakorlata közt{rsas{gkor
• a praetorok jogfejlesztő tevékenysége
• a iurisconsulti tan{csadó tevékenysége
• a bírós{gok gyakorlata cs{sz{rkor

törvény
Lex. Előírt módon ír{sban megszövegezett és a népgyűlések (comitia
centuriata, comitia tributa) {ltal megszavazott, szab{lyszerűen
kihírdetett hat{rozatok.
Alanyi értelemben:
mindh{rom hatalmi szerv részt vesz a megalkot{s{ban
magistratus – comitia – Senatus
tan{cskoz{si célú népgyűlés, melyet b{rmely (1.) magistratus egybehívhatott
és arra szolg{lt, hogy rendeleteket tegyenek közzé vagy
törvényjavaslatokat vitassanak meg (contio).
döntéshozói gyűlésnek (comitium), melyeket csak imperiummal
rendelkezők hívhattak egybe, és amelyek a tisztségek betöltéséről
illetve a (2.) törvényjavaslatokról döntöttek.
(3.) Senatus: az auctoritas megad{sa,
lex Publilia Philonis de patrum auctoritate (Kr.e. 339) - Senatus véleménye
előre kikérhető

praetori edictum
(ius edicendi)
– parancsok, tilalmak
– jogvédelmi ígéretek
– keresetformula-mint{k
Alanyi értelemben:
jogtudósi consiliumok (vil{gi jogtudom{ny)
a praetori (preklasszikus) jog: a jogtudósok {ltal alkotott és
fejlesztett jog{szjog

a Senatus jogalkotó tevékenysége
• A közt{rsas{g kor{ban a Senatus befoly{sa a jogalkot{sra h{romir{nyú volt:
1. a törvényekhez szükséges auctoritas megad{sa révén tkp. a
magistratus javaslat{nak felülvizsg{lat{t jelentette.
v{ltoz{s: Kr.e. 339. lex Publilia Philonis de patrum auctoritate !!
2. megelőző beavatkoz{si eszköz: a magistratusnak adott tan{cs
senatusconsultum
(a vélemény nem volt kötelező a magistratusra, de nehezen tudta
figyelmen kívül hagyni azt)
3. a praetor tevékenységébe való beavatkoz{s (a ius honorarium alakít{sa).
• A principatus alatt:
Lassanként a senatusconsultumok törvényerővel kezdtek bírni (egyre nehezebb
volt összehívni a népgyűléseket, illetve azok m{r csak a v{rosi
plebsre korl{tozódtak.)
Az egyes SC-ok elnevezésében az indítv{nyozó magistratus vagy princeps
neve jelent meg.
A principatus folyam{n egyre ink{bb nyilv{nvalóv{ v{lt a princepsek túlsúlya
a SC-ok indítv{nyoz{sa terén. A princepsi akarat puszta form{lis megerősítésévé
v{ltak.

általános
jellegű
egyedi
aktusok
rescripta
constitutiones principum
edicta
mandata
decreta
epistula
subscriptio
imperium proconsularen alapuló hatalm{ból eredt
egy vagy több provincia vagy municipium
tekintetében hozta
{ltal{ban nem tartalmaznak jogi újít{sokat
imperium proconsulare alapj{n adott utasít{sok
a princepstől függő funkcion{riusoknak szóltak
gyakrabban tartalmaztak igazi újít{sokat
a princeps véleménye (responsa)
bír{k, helytartók kérelemére
(relationes, consultationes, suggestiones)
nem vil{gos vagy vit{s jogi kérdésekben
a princeps véleménye
a felek (libelli, preces, supplicationes) kérték
a princeps a beadv{ny alj{n v{laszolt
a princeps egyedi jogvit{ban hozott döntése
az élő, hat{lyban lévő jog alkalmaz{s{t jelentette
a bír{k {ltal{ban tartott{k magukat a cs{sz{ri
döntésekhez
nem voltak alkalmasak a jog széleskörű
módosít{s{ra

cs{sz{ri rendeletek
• A principatus alatt a törvényhozó
hatalom elvileg tov{bbra is a
közt{rsas{gi szervek kezében
maradt.
• Azonban hamarosan maga a
princeps is gyakorolni kezdett
ön{lló (jogalkotó) normatív
tevékenységet.
• A cs{sz{r rendeletek útj{n
korm{nyzott, melyek pecséttel
ell{tott levél form{j{ban jutottak
el az érintettekhez (rescripta).
• A cs{sz{r a döntéseket egy tan{cs
(consilium) meghallgat{s{val
hozta. A cs{sz{ri tan{csadó szerv
Hadrianus óta {llandó szervnek
volt tekinthető.

jog{szi tevékenységi módok
• „Respondere”:
– a peres felek,
– az esküdtbír{k,
– a magistratusok {ltal a
pontifexekhez, ill. iuris consultusokhoz
intézett kérdésekre való
véleményad{st kell érteni alatta.
a responde{ló tevékenység t{gabb
értelemben a cavere és agere tevékenységet
is mag{ban foglalta,
szűkebb értelemben azonban kiz{rólag
a kötetlen jog{szi véleményadó
tevékenységet jelentette.

ius publice respondendi
a) Augustus e privilégiumot még csak konkrét esetekre adta meg egyes
jog{szoknak úgy, hogy ez form{lisan semmiféle kötelező erővel nem
rendelkezett a bíróra nézve, b{r kétségtelen, hogy az érdemi hat{rozat
meghozatal{n{l döntő jelentőséggel bírt.
E privilégiummal Augustus idején csup{n az ordo senatoria tagjai közül
kikerülő jog{szok rendelkeztek, ami természetes is, hiszen Augustus
döntően a szen{tori rendre t{maszkodott.
b) Megv{ltozott a helyzet Tiberius idején, aki az ordo equestrisből (lovagrend)
sz{rmazóknak is biztosította az autoriz{l{st, minthogy Róma gazdas{gi
életében a lovagok (teh{t a pénzarisztokr{cia) mind nagyobb szerephez
jutottak.
Az autoriz{l{s tartalmilag is szélesedett, miut{n a jogtudós privilegiz{lt
véleménye most m{r nemcsak egyetlen jogesetre volt alkalmazható.
c) Végül Hadrianus, aki a cs{sz{ri hatalmat a polg{ri bürokr{cia kiépítésével
kív{nta megszil{rdítani, elrendelte, hogy az autoriz{lt jog{szok egybehangzó
véleménye a bírós{gok előtt bizonyos feltételek mellett kötelező
erővel bírjon.