Csillagászati koordinátarendszerek definíciói - ELTE Csillagászati ...

CSILLAGÁSZATI KOORDINÁTARENDSZEREK
A koordinátákat a csillagászatban használatos szférikus koordinátarendszerek egyikében
szokás megadni. Ezeket a rendszereket origójuk szerint topocentrikus, geocentrikus,
baricentrikus stb. rendszerekre osztjuk (az említettek középpontja a megfigyelő, a Föld,
illetve a Naprendszer tömegközéppontja). A rendszerek alapsíkját és ezen belül az alapirányt
valamilyen fizikailag kitüntetett sík és irány jelöli ki.
I. táblázat: FONTOSABB CSILLAGÁSZATI KOORDINÁTA-RENDSZEREK
Rendszer Alapsík Alapirány Koordináták Hosszúsági koord.
mérésirány egység
Horizontális Horizont Meridián Azimut (Az) − 0–360 ◦
(vagy azimutális) déli metszéspontja Magasság (h)
I. ekvatoriális Égi egyenlítő Meridián Óraszög (t) − 0–24 h
déli metszéspontja Deklináció (δ)
II. ekvatoriális Égi egyenlítő Tavaszpont Rektaszcenzió (RA, α) + 0–24 h
Deklináció (D, δ)
Ekliptikai Ekliptika Tavaszpont Ekl. hosszúság (λ) + 0–360 ◦
Ekl. szélesség (β)
Galaktikus Tejút síkja Tejútcentrum Gal. hosszúság (l II ) + 0–360 ◦
Gal. szélesség (b II )
Szupergalaktikus Szupergal. sík Tejút síkja É-i Szupergal. hosszúság (lSG) + 0–360 ◦
(Virgo szuperhalmaz metszéspontja Szupergal. szélesség (bSG)
szimmetriasíkja)
A szélesség jellegű koordinátákat az alapsíktól számítjuk ±90 ◦ -ig; a hosszúság jellegűt
az alapiránytól az alapsík mentén (egyezményes forgásiránnyal) 0 ◦ -tól 360 ◦ -ig (egyes
rendszerekben 0 h -tól 24 óráig, ilyenkor 1 h = 15 ◦ ). A fontosabb csillagászati koordinátarendszerek
adatai a II. táblázatban vannak megadva. Néhány kifejezés magyarázatát az
alábbiakban adjuk meg.
Éggömb: tetszőleges sugarú, origó középpontú gömb, melyre az égitestek helyzetét helyvektoruk
mentén rávetítjük. (Ez a vetületi pont az égitest szférikus helye.)
Zenit, nadir: A függőón által kijelölt csillagászati vertikális által kitűzött két ellentett
irány.
Horizont (láthatár): A csillagászati vertikálisra merőleges, a koordináta-rendszer origóján
átmenő sík, ill. az ezen sík által az éggömbből kimetszett főkör.
Égi pólus(ok): A Föld forgástengelyével párhuzamos, a koordináta-rendszer origóján
átmenő tengely által az éggömbből kimetszett pont(ok), melyek körül a csillagos égbolt
naponta megfordulni látszik. Az északi pólus láthatár feletti magassága megegyezik az
illető hely földrajzi szélességével.
1

Égi egyenlítő: A Föld egyenlítői síkjával párhuzamos, a koordináta-rendszer origóján
átmenő sík által az éggömbből kimetszett főkör. Az éggömböt északi és déli féltekére
osztja.
Vertikális körök: zeniten és a nadiron átmenő főkörök.
Órakörök: az égi pólusokon átmenő főkörök.
Meridián (délkör): az égi pólusokon átmenő vertikális kör, (vagy másképpen: a zeniten
és a nadiron átmenő órakör). A horizontot az észak- és délpontban metszi.
Első vertikális kör: a meridiánra merőleges vertikális kör. A horizontot a kelet- és nyugatpontban
metszi.
Ekliptika: A Föld Nap körüli pályájának síkjával párhuzamos, az origón átmenő sík, ill.
az ezen sík által az éggömbből kimetszett főkör. A Nap egy év alatt látszólag körbejár az
Ekliptika mentén az állócsillagokhoz képest.
Tavaszpont: Az Égi egyenlítő és az Ekliptika azon metszéspontja, melyen áthaladva a
Nap látszó évi mozgása során a déli félgömbről az északira lép át (március 21-én).
Csillagidő (sziderikus idő): A Tavaszpont óraszöge. Bármely α rektaszcenziójú és t
óraszögű égitestre t + α = s, ahol s a csillagidő.
Almukantarát: Azonos magasságú pontok mértani helye az égen. Az almukantarátok a
horizonttal párhuzamos kiskörök, középpontjuk a zenit és a nadir.
Deklinációs kör: Azonos deklinációjú pontok mértani helye az égen. A deklinációs körök
az Égi egyenlítővel párhuzamos kiskörök, középpontjuk a két égi pólus.
A 6. ábra példaképpen a II. ekvatoriális rendszert mutatja.
1. ábra: A II. ekvatoriális koordináta-rendszer [1]
A Naprendszeren kívüli objektumok koordinátáit a katalógusok rendszerint baricentrikus,
II. ekvatoriális rendszerben (esetleg galaktikus vagy szupergalaktikus rendszerben) adják
meg. Naprendszerbeli objektumoknál gyakoribb a geo- vagy baricentrikus ekliptikai
koordináták használata. A műszerek beállításához legalkalmasabb, ha a keresett égitest
koordinátái topocentrikus I. ekvatoriális vagy azimutális rendszerben adottak; ugyanezek
a legközvetlenebbül meghatározható mért koordináták is.
2