Mikroökonómia

DE AMTC AVK 

Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszék 

KÖZGAZDASÁGTAN - 

MIKROÖKONÓMIA 

Debrecen, 2008. 09. 13. 

Dr. Odor Kinga 

egyetemi tanársegéd 

tárgyfelelıs

Követelményrendszer 

Kötelezı irodalom: 

Koppányi Mihály (1993): Mikroökonómia, Mőszaki 

Könyvkiadó, Budapest (újabb kiadások) 

Szolnoki Gyızıné (2005): Mikroökonómia 

Feladatgyőjtemény Alapszint, Debrecen 

Elıadás Elıadás anyaga 

Ajánlott irodalom: 

Samuelson-Nordhaus (2000): Közgazdaságtan, Budapest. 

Aktuális fejezetei. 

Hazai és nemzetközi szakfolyóiratok és statisztikai 

kiadványok

Követelményrendszer 

Félév elfogadásának feltétele: 

elıadásokon való aktív részvétel, 

beadandó elkészítése 

Vizsgaforma: 

Gyakorlati jegy 

Neptunkód: 

Gazdasági Agrármérnök (AV_GLA004), 

Informatikus és Szakigazgatási Szakos (AV_ILA002)

1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak

1. Tárgy bevezetése, alapfogalmak 

Közgazdaságtan: 

Az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a 

fogyasztásban felmerülı döntési alternatíváival, e döntések 

társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. 

Mire keressük a választ? 

mit termeljek? 

hogyan termeljek? 

kiknek termeljek?


Termelési tényezık: 

Munka: 

Mint termelı szolgáltatás az ember szellemi, fizikai 

képességeinek összessége, amelyeket termelési tevékenység 

során felhasználhat. 

Természeti tényezık 

földterület, erdı, vizek, bányakincs, szél, víz, nap 

Tıkejavak 

A termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, 

épületek, felszerelések, valamint ezek felett rendelkezést 

biztosító pénz, értékpapír.


Termelési tényezık: 

Vállalkozói szolgáltatás: 

Az embernek a többi termelési tényezı kombinálásában, a 

róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben 

megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, üzleti tevékenységek. 

(menedzserek, cégvezetık) 

Információ


Közgazdaságtan szintjei: 

Mikroökonómia: 

Elkülönült piaci szereplıket vizsgál (fogyasztók, 

háztartások, vállalatok) 

Egyes Egyes termékek piacát elemzi (kereslet,kínálat, profit), 

Termékfajtában gondolkozik (kenyér, tégla). 

Makroökonómia: 

Összevont (aggregált) mutatók formájában elemzi a 

gazdaság teljesítményeit, állapotát, fejlıdési tendenciáit. 

(GDP, infláció) 

Nemzetközi közgazdaságtan: 

Nemzetközi gazdasági folyamatok vizsgálata.


Közgazdasági irányzatok: 

1. Gazdasági racionalitás, 

2. Fogyasztói racionalitás, 

3. Vállalati racionalitás, 

4. Termelési tényezık tulajdonosainak racionalitása, 

5. Kormányzati, illetve irányítószervek gazdasági 

racionalitása.

2. A piac és a piaci szereplık

Piac: 

2. A piac és a piaci szereplık 

Tényleges és potenciális eladók és vevık, illetve azok 

cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfıbb tényezıi a 

kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. 

Kereslet: 

Kifejezi, hogy a fogyasztó képes és hajlandó valamilyen 

terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. 

(mi befolyásolhatja a keresletet?) 

Keresleti függvény (ábrázolás)

Kínálat: 

2. A piac és a piaci szereplık 

A cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket 

vagy szolgáltatást elıállítani, teljesíteni. 

Kínálati függvény (ábrázolás) 

Marshall-kereszt (ábrázolás)

3. A fogyasztó preferenciarendszere

Szükséglet: 

3. A fogyasztó preferenciarendszere 

Valamely jószág megszerzésére vagy elfogyasztása iránti vágy, 

hiányérzet, mely cselekvésre késztet és a fogyasztás révén 

kielégítést nyer. 

anyagi javak (termék): üdítı, kabát, szendvics 

nem anyagi javak (szolgáltatás): fodrász, oktatás


Hasznosnak tekintünk a közgazdaságtanban minden 

olyan anyagi és nem anyagi jószágot, amely képes 

szükségleteink kielégítésére. 

Hasznossági elméletek: 

Kardinális elmélet Ordinális elmélet 

Hasznossági függvény 

Különbözı javak mennyisége és az elfogyasztásuk által 

nyerhetı hasznosságérzet közötti kapcsolat.


Preferencia viszonyok:☻ 

1. „A” kosár szigorúan preferált „B” kosárral szemben: 

A(x 1, y 1)> B(x 2, y 2) 

2. „A” kosár gyengén preferált „B” kosárral szemben: 

A(x A(x1, , y y1) ) ≥ B(x B(x2, , y y2) ) 

3. „A” és „B” jószágkosár közömbös viszonyban áll: 

A(x 1, y 1) ≥ B(x 2, y 2) és B(x 2, y 2) ≥ A(x 1, y 1) 

Ábrázolás: közömbösségi görbékkel a közömbösségi 

térképen


Helyettesítési ráta (RS): 

A közömbösségi görbe 2 pontjának egymáshoz viszonyított 

helyzetét, azaz arányát határozza meg, amely mellett a 

fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. 

RS=dy/dx 

Helyettesítési határráta (MRS): 

Az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó 

hajlandó feláldozni a másik jószág tetszıleges kis egységgel 

történı pótlólagos növelése céljából. 

MRS x,y= dy/dx


Gossen I. törvénye: (ábrázolás) 

Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve, a 

hasznosságérzet fokozatosan nı, de egyre kisebb 

mértékben és a telítıdési pont után csökken. 

1. TU maximum esetén MU=0 

2. TU’ = MU 

3. MU= dTU/dQ= (TU 1-TU 0)/(q 1-q 0)

4. Jövedelem – árak – fogyasztói döntések

4. Jövedelem – árak – fogyasztói döntések 

Költségvetési egyenes: (ábrázolás) 

Azon pontok összessége a két jószág terében, amelyek 

adott pénzjövedelembıl (I), adott árak (p x;p y) mellett a 

jövedelem teljes elköltésével megvásárolhatók. 

I=p x*x+p y*y 

Költségvetési egyenes helyzetének változásai


Gossen II. törvénye: ☺ (nincs III.) 

A fogyasztó akkor költi el a jövedelmét optimálisan, ha az 

utolsó pénzegységre jutó határhaszon bármely termékre 

vonatkozóan azonos és egyenlı a rendelkezésre álló 

pénzjövedelem határhasznával. 

MUx/px = MUy/py


Jövedelemváltozás hatása a keresletre (ábrázolás) 

Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC): 

A fogyasztó optimális választását képviselı pontok 

sorozata, növekvı jövedelem és változatlan árak mellett. 

Engel görbe: 

A fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt 

mennyisége közti viszonyt mutatja változatlan piaci 

árakat feltételezve.


Árváltozás hatása a keresletre (ábrázolás) 

Ár-fogyasztás görbe (PCC): 

A fogyasztó optimális választását képviselı pontok 

sorozata adott jószág árának változása közepette, a 

másik jószág árának 

állandó szintje mellett. 

és a fogyasztó jövedelmének 

Egyéni keresleti görbe: 

Egy jószág árának és valamely fogyasztó által keresett 

mennyiségnek a viszonyát fejezi ki.


Extern fogyasztói hatások: 

Nyáj hatás: 

Fogyasztó nem akar elmaradni a divatos tendenciáktól, 

Ha a termék kereslete nı, a fogyasztó számára is 

kedveltebb a termék. 

Sznob-hatás: 

Fogyasztó addig keresi a terméket amíg annak kereslete 

alacsony, a termék ára magas, 

Ha az ár csökken, a kereslet nı, a sznob fogyasztó másik 

terméket vásárol.


Extern fogyasztói hatások: 

Veblen hatás: 

Fogyasztó preferenciájának alakulásában fontos szerepe 

van a minıségnek (amit számára az ár jelent), 

Magasabb ár = magasabb minıség.

5. A kereslet rugalmassága

5. A kereslet rugalmassága 

Rugalmasság (elaszticitás): 

Független változó relatív változásának a függı változóra 

gyakorolt hatását méri százalékos formában, miközben a 

többi változó ceteris paribus. 

Kereslet rugalmasság: 

Megmutatja, hány %-kal változik adott jószág keresett 

mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényezı egy 

%-os változásának hatására, miközben c.p. 

ع= dx/x:dz/z


Kereslet árrugalmassága: 

Megmutatja, hogy a jószág árának 1 %-os változása 

hány %-os változást eredményez a keresett 

mennyiségben, miközben c.p. 

ع= dx/x:dpx/p x x 

ع abszolút értéke: 

< 1, árrugalmatlan a termék kereslete; 

>1, árrugalmas a termék kereslete; 

=1, egységnyi árrugalmasságú a termék kereslete; 

=0, a kereslet nem reagál az árváltozásra.


Árrugalmasság és az árbevétel kapcsolata:☻ 

Összbevétel 

Az eladott áruk és szolgáltatások mennyiségének és árának a 

szorzata . TR=p*q 

Határbevétel 

Megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha a termelést 

egységnyivel növeljük. MR=dTR/dq 

Ha a rugalmasság: ( na de mit is jelentenek?? ) 

< 1, MR1, MR>0, TR nı, ha p csökken 

=1, MR=0, TR változatlan

Kereslet jövedelemrugalmassága: 

Megmutatja, hogy a jövedelem 1 %-os változása hány 

%-os változást eredményez a keresett mennyiségben, 

miközben c.p. 

ع= dx/x:dI/I 



1. Pozitív szám: normál jószágról beszélünk: 

< 1, létszükségleti javak; 

>1, luxus jószág; 

2. Negatív szám: inferior jószág.


Kereslet kereszt-árrugalmassága: 

Megmutatja, hogy a y termék árának 1 %-os változása 

hány %-os változást eredményez x termék keresett 

mennyiségben, miközben c.p. 

ع= dx/x:dp y/p y 


1. Pozitív szám: helyettesítı termék 

2. Negatív szám: kiegészítı termék

6. Termelıi magatartás és kínálat

6. Termelıi magatartás és kínálat 

Gazdasági idıtávok: 

1. Nagyon rövid táv 

2. Rövid táv 

3. Hosszú táv 

4. Nagyon hosszú táv 

Technikai versus gazdasági hatékonyság

7. Termelés

Termelési függvény: 

7. Termelés 

A termelési tényezık lehetséges inputkombinációi és a velük 

elıállított maximális kibocsátási lehetıségek halmaza 

(output) közötti technikai-gazdasági összefüggés. 

(ki kivel van???) 

Ábrázolás! 

Átlagtermék: 

A termelés mennyiségének és a tényezı felhasznált 

mennyiségének hányadosa. AP=Q/L

Határtermék: 

Megmutatja, hogy mennyivel változik az össztermelés, ha 

az adott tényezı felhasználását egységnyivel növeljük. 

MP=dQ/dL 

Csökkenı hozadék elve: 

7. Termelés 

Fokozatosan növelt változó inputtényezı határterméke 

csökken, amennyiben további inputtényezı c.p. 

Parciális termelési függvény: 

Megmutatja, hogyan alakul a termelés egyetlen tényezı 

változásának következtében, c.p.

7. Termelés 

Tényezık parciális termelési rugalmassága: 

Megmutatja, hány %-kal változik a termelés az adott 

inputtényezı 1 %-os változásának következtében. 

Termelési rugalmasság: 

Egy tényezı adott ponton vett határtermékének és 

átlagtermékének hányadosa. 

ع=dQ/dL : Q/L 

Isoquant: 

Azon pontok mértani helye a termelési függvény felületén, 

amelyek az inputok adott termelési szinthez tartozó összes 

lehetséges inputkombinációit jelölik.

8. Költségek

Elsüllyedt költségek: 

8. Költségek 

(fogalmak tömkelege még mindig????) 

Azok a költségek, amelyek az adott döntés pillanatában 

már nem befolyásolhatók. Pl: bérleti díj 

Alternatív költségek: 

Azok a várható ráfordítások, melyek azáltal merülnek 

fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erıforrásokat 

von el más felhasználási területrıl. 

Tartós befektetések: 

Azaz stock ráfordítás, ami egy idıpontban egy 

összegben merül fel és lassan térül meg.

Folyamatos költségek: 


(…és még mindig…) 

Azok a termelési ráfordítások, amelyek az adott 

idıszakban merülnek fel és a termék eladásával 

ugyanazon idıszakban meg is térülnek. 

Explicit (kifejezett) költségek: 

Adott év termelésével kapcsolatban számlákon, pénzügyi 

átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában 

jelennek meg. 

Implicit költségek: 

Az alternatív költségek azon része, amely tényleges 

pénzkifizetések formájában nem jelenik meg.

Számviteli költségek: 


(…és még mindig…) 

Adott évben felmerülı, számvitelileg nyilvántartható folyó 

költségek. Pl: épületek ktg.-e 

Gazdasági profit: 

Gazdasági profitot eredményez egy vállalkozás, ha 

bevételei meghaladják az alternatív költségeit. 

TП: TR-TC 

Normál profit: 

Adott gazdaságban szokásszerő befektetéssel elérhetı 

tiszta jövedelem.

8. Költségek (rövid távú ktg. függvények) 

(…és még mindig…+ ábrázolás) 

Termelés összes költsége: 

Az állandó és a változó költségek összessége. 

TC=FC+VC 

Állandó költsége (FC): 

Rövid távon fix költség, melynek nagysága független a 

termelés nagyságától. 

Változó költsége (VC): 

Rövid távú termelés függvényében változó, az 

inputtényezık gazdasági költségeinek összessége.



Átlagköltség: 

Az összköltség termékegységre jutó nagysága. 

AC=TC/Q 

Átlagos fix költség: 

Termékegységre jutó állandó költség. 

AFC=FC/Q 

Átlagos változó költség: 

Termékegységre jutó változó költség. 

AVC=VC/Q



Határköltség: 

Megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség 

(TC) a termelés egységnyi növekedésével. 

MC=dTC/dQ

8. Költségek (hosszú távú ktg. függvények) 

(…és még mindig…csak mutatóba) 

Hosszú távú költségfüggvény (LTC): 

A vállalat különbözı termelési szintjeihez tartozó 

összköltségének az alakulását fejezi ki. 

Hosszú távú átlagköltség (LAC): 

Hosszú távú összköltség és a termelési volumen 

hányadosa. LCA= LTC/Q 

Hosszú távú határköltség (LMC): 

Azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék 

költsége a termelés mértékének hosszú távú növelése 

folytán.

9. Profitmaximalizálás és kínálat 

kompetitív (tökéletesen versenyzı) piacon

9. Profitmaximalizálás és kínálat kompetitív piacon 

Tökéletesen versenyzı piac modelljének sajátosságai: 

1. A termék homogén, 

2. A piac sok kis eladóból és sok kis vevıbıl áll, 

3. A piacra való be- és kilépés szabad, 

4. Az eladók és vevık tökéletesen informáltak, 

5. A tökéletesen versenyzı vállalat árelfogadó, vagyis 

az ár külsı adottság, 

6. Cél a profit maximalizálása. 

Profitmaximalizálás feltétele: MR=P=MC és MC növekvı

9. Profitmaximalizálás és kínálat kompetitív piacon 

A kompetitív vállalat rövid távú kínálatának 4 alapesete 

(ábrázolás): 

1. A vállalat pozitív gazdasági profitot realizál: P>AC min. 

2. A vállalat fedezeti pontban termel: P=AC min. =MC 

3. A vállalat veszteséget minimalizál: AVC min.

9. A monopólium

9. A monopólium 

Monopolista piac modelljének sajátosságai: 

1. A termék differenciált, 

2. A piac egy, néhány eladóból és vevıbıl áll, 

3. A piacra való be- és kilépés korlátozott, 

4. Az eladók és vevık nem tökéletesen informáltak, 

5. A vállalat ármeghatározó magatartással bír, 

6. Elsıdleges cél a profit maximalizálása és a hosszú távú 

fennmaradás. 

Profitmaximalizálás feltétele: MR=MC (!) és MC növekvı


A monopolista vállalat rövid távú kínálatának 4 alapesete 

(ábrázolás): 

1. A vállalat pozitív gazdasági profitot realizál: P>AC min. 

2. A vállalat fedezeti pontban termel: P=AC min. =MC 

3. A vállalat veszteséget minimalizál: AVC min.

Árdiszkrimináció: 


Árdiszkriminációról beszélünk, ha a monopolista eladó profitja 

maximalizálása során a piaci résztvevık elkülönítésével 

különbözı fogyasztóknak eltérı áron tudja eladni az áruját. 

(fogyasztói többlet termelıi többletté alakítás) 

Sikeres árdiszkrimináció feltételei: 

1. Az eladó különbséget tud tenni a vásárlók között 

keresletük eltérı árrugalmassága alapján, 

2. A fogyasztók közötti csere kizárható, azaz megoldható a 

fogyasztók szétválasztása.


Elsıfokú (tökéletes) árdiszkrimináció: 

1. Az eladó minden egyes egységet külön bocsát áruba, 

2. Minden egyes áruegységet azon a legmagasabb áron tud 

értékesíteni, amennyit a vevık még hajlandók érte 

megfizetni (rezervációs ár). 

Pl.: ügyvéd munkadíja, építkezés


Másodfokú (több lépcsıs) árdiszkrimináció: 

Az eladó a homogén áru egy egységéért más árat határoz meg 

attól függıen, hogy milyen mennyiséget vásárol a fogyasztó. 

Pl.: METRO, 2 fizet 3-at kap 

Harmadfokú árdiszkrimináció: 

Az eladó a homogén áru ugyanakkora mennyiségéért a 

megkülönböztetett piacokon más árat határoz meg. (a piac jól 

elhatárolható szegmenseire utal) 

Pl.: Nyugat-Mo. és Kelet-Mo., felnıtt és diák jegy,


A monopólium jóléti vonatkozásai: 

Holtteher-veszteség: 

A monopólium megjelenésével a piacon az eredeti (kompetitív 

piac) fogyasztói és termelıi többlet összességében mutatkozó 

csökkenés. 

Ábrázolás! (kompetitív piac, monopólium)

9. Oligopol piac és monopolisztikus verseny 

(…csak mutatóba…) 

Cournot-duopólium 

Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium 

Chamberlin-duopólium 

Lerner-index (monopolhatalom nagyság) L=P-MC/P 

Herfindal-index (piaci részesedés foka) 

A modell Oligipólium Versenypiac 

Résztvevık 

száma 

Termék 

jellege 

Tiszta 

monopólium 

Egy 

Homogén 

Tiszta 

oligopólium 

Kevés 

Homogén 

Differenciált 

oligopólium 

Sok 

Homogén 

Monopolisztikus 

verseny 

Sok 

Homogén 

Tiszta 

verseny 

Sok 

Homogén 

Tökéletlen verseny Tökéletes 

verseny

10. A termelési tényezık piaca

10. A termelési tényezık piaca 

Termelési tényezık (4) (ezt már ismerjük☻) 

Munka (szellemi fizikai képességeink összessége) 

Természeti tényezık (földterület, erdı, vizek) 

Tıkejavak (gépek, épületek, eszközök) 

Vállalkozói szolgáltatás (emberi képesség) 

Származékos kereslet: 

Egy vállalat azért és annyiban keres egy adott erıforrást, 

mert a vásárlók meg kívánják venni a közremőködésével 

elıállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon 

legalább normál profitot biztosít a számára.


Optimális inputfelhasználás általános feltételei: 

1.Output piaci magatartás: addig érdemes növelni a termelés 

mennyiségét, amíg az output növekmény költségvonzata= az 

outputnövekmény bevételvonzatával. 

(az újabb elıállított termékegység értékesítésével elért bevétel 

növekménye meghaladja a pótlólagos termék elıállításával 

járó költségnövekményt) 

1.Input piaci magatartás: addig érdemes a vállalatnak egy 

újabb egység inputot felhasználnia, amíg az input növekmény 

költségvonzata= az inputnövekmény bevételvonzatával. 

(az újabb input felhasználásával elıállított termék 

értékesítésébıl származó bevételnövekmény meghaladja, az 

újabb input bevonásával járó ktg. növekményt)


(…fogalmak…) 

Tényezı-határköltsége: 

Jelzi, hogy az inputfelhasználás tetszılegesen kis változása 

következtében milyen mértékben változik az összes ktg. 

MFC L= dTC/dL 

Határtermék-bevétel: 

Jelzi, hogy az inputfelhasználás tetszılegesen kis változása 

következtében milyen mértékben változik az összes bevétel. 

MRP L= dTR/dL = MP L * MR 

Profitmax. Vállalat optimális inputfelhasználása: MFC L= MRP L


(…fogalmak…) 

Inputtényezı határtermék-értéke: 

Az adott inputtényezı határtermékének piaci áron számított 

értéke. 

VMP VMPL= = MP MPL * P 

Na és a teljes káosz…..


Optimális inputfelhasználás tökéletes verseny esetén 

rövid távon: 

Inputpiac esetén: MFC L=dTC/dL=P L 

Output-piac esetén: MRP MRPL=MP =MP L*MR, *MR, mivel MR=P, így 

MRPL=MPL*P viszont MPL*P=VMPL Addig érdemes termelni, amíg az utolsó inputegységre 

nem teljesül: 

P L=MFC L=MRP L=MP L*MR=MP L*P=VMP L

Transzferjövedelem: 


A tényezıtulajdonos jövedelmének az a része, amelyet az 

adott inputegység következı legjobb alternatív 

felhasználásától remélhet. 

Gazdasági járadék: 

Olyan jövedelemtöbblet, amelyet nem szükséges az 

erıforrás-tulajdonosnak megkapnia ahhoz, hogy a szóban 

forgó erıforrást az aktuális területen tartsa.

11. Munkakínálat és munkapiac

11. Munkakínálat és munkapiac 

Ismerkedjünk meg az életminıség függvénnyel! 

(ábrázolás) 

Egyéni munkakínálati görbe levezetése! 

(ábrázolás) 

Egyensúly a munkapiacon! (ábrázolás)

11. Munkakínálat és munkapiac 

Bérkülönbség lehetséges okai: 

1. Munkavégzés körülményei (ún. nem pénzbeli jellemzık: 

tisztaság, zajszint, munkahelyi légkör, munkaidı 

kötöttsége), 

2. Humán tıkében (biológiai adottság, munkabíró képesség, 

tehetség, szakképzettég) meglévı különbségek, 

3. Munkaerıpiac tökéletlenségei (a munkavállalók nem 

teljes körően informáltak, diszkrimináció, foglalkozások 

közötti átjárás nehézségei).

12. Tıke, kamat befektetés

12. A pénz értéke az idıfolyamatban 

Tıkejavak: 

Az erıforrásoknak az a csoportja, amelyet a gazdasági 

rendszer termel ki és amelyet más javak és szolgáltatások 

elıállításához használnak fel. 

Tıkepiac szegmensei: 

Nominál tıke (pénztıke, értékpapír-tıke) 

Reáltıke (fizikai tıkejószágok) 

Humán tıke 

Immateriális tıkejószágok (szellemi termékek)

Kamatláb: 


A kölcsöntıke kamata egy éves futamidıre számítva, %-os 

formában kifejezve, azaz a kölcsöntıke egységára. 

Reálkamatláb: 

A kölcsönadott pénz vásárlóerejének a változását mutatja. 

Nominál kamatláb: 

A kölcsönadott pénzt és hozamát fejezi ki pénzben. 

Reálkamatláb = nominál kamatláb - inflációs ráta


Jelenérték: 

Egy jövıbeni pénzösszeg vagy pénzösszegsorozat értéke mai 

pénzben kifejezve. PV=1/(1+r) t * C t 

Diszkontálás: 

Egy jövıbeni pénzösszeg jelenértékének a meghatározása a 

kamatláb figyelembevételével. 

Jövıérték: 

A mai pénzösszeg befektetése révén a jövıben elsajátítható 

pénzhozam. FV= C t* (1+r) t


Nettó jelenérték: 

A befektetés révén megszerzett tıkejószág jelenértékének és 

a megszerzés, befektetés ráfordításainak különbsége. 

NPV= -C 0 + ΣC t/(1+r) t 

NPV= negatív szám: nem valósítjuk meg a beruházást 

NPV= 0: további számítások szükségesek 

NPV= pozitív szám: biztosan megvalósítjuk a beruházást 

Belsı megtérülési ráta: 

Az a diszkontráta vagy kamatláb, amely mellett a befektetés 

NPV=0. (IRR)

13. Piaci elégtelenségek

Piaci elégtelenség: 

13. Piaci elégtelenségek 

A tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett (Paretohatékony) 

tényezı allokáció eltér, a társadalmilag 

optimálisnak tekintett erıforrás felhasználástól. 

Erıforrás allokáció esetei (4): 

1. Ténylegesen megvalósuló piaci allokáció: 

Adott idıpillanatban a piaci szereplık egyéni 

motivációján alapul, 

Rendszerint egyensúlytalansággal jellemezhetık.



2. Egyensúlyi piaci allokáció: 

Piaci automatizmusok, piaci szereplık alakítják, 

Adott piacon rövid vagy hosszú távon D=S, 

Lehetséges, Lehetséges, de nem feltétlenül Pareto-hatékony. 

3. Pareto-hatékony piaci allokáció: 

Egyéni érdekeken alapul, 

Önszabályozó piaci mechanizmus alakítja, 

Az összes piacon egyidejőleg D=S, piaci szereplık 

HTV=0.



4. Társadalmilag optimális erıforrás allokáció: 

Olyan inputkombináció, amely a társadalom számára 

a leghasznosabb, 

Teljes Teljes mértékben szemben állhat a piaci 

szabályozással.


Tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése: 

Társadalmi határhaszon (MSB): 

A termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének 

elıállításával és elfogyasztásával járó összes 

hasznosságváltozásra utal. 

Társadalmi határköltség (MSC): 

A termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének elıállítása 

miatt felmerülı összes költséget jelenti. 

Tényezıfelhasználás társadalmi optimuma: MSB=MSC


Tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése: 

Egyéni határhaszon (MU): 

A piaci tranzakciók során a szerzıdı feleket megilletı 

hasznosság. 

Egyéni határköltség (MC): 

A piaci tranzakciók során a szerzıdı feleket terhelı költség.


Külsı gazdasági hatás (externália): 

Egy gazdasági szereplı tevékenysége piaci 

ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplı 

helyzetét. 

Extern határköltség (EC) 

Extern határhaszon (EB) 

MC+EC=MSC és MU+EB=MSB

Externáliák csoportosítása: 


1. Pozitív externália: externália forrásának tekintett 

szolgáltatás pótlólagos haszonhoz juttatja az externhatás 

kedvezményezettjét. Pl: gyümölcsös+méh telep 

2. Negatív externália: externália forrásának tekintett 

szolgáltatás pótlólagos költséget ró az externhatás 

kárvallottjára. Pl: vegyi üzem a folyó parton 

3. Termelıi externália: termelı szolgáltatás nyújtása idézi 

elı az externhatást. Pl: autóipar 

4. Fogyasztói externália: fogyasztói magatartás idézi elı az 

externhatást. Pl: az én szemetem elbomlik


Externáliák internalizálása ( van megoldás a kizárásra??) : 

1. Önkéntes megállapodás, 

2. Elismertetés, 

3. Kényszerő kártalanítás, 

4. Adminisztratív intézkedések, 

5. Adók és támogatások.

13. A javak csoportosítása 

kisajátíthatóságuk és felhasználásuk 

szerint 

Utolsó 4 fogalom!!!☺

13. A javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és 

felhasználásuk szerint 

Tiszta magánjavak: 

Megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a 

fogyasztásból. Egyes emberek fogyasztása csökkenti a 

mások által fogyasztható mennyiséget, rivalizálás van a 

fogyasztásban. pl.: luxus cikkek, személyes szolgáltatás 

Tiszta közjavak: 

A fogyasztásból nem zárható ki senki és a fogyasztás nem 

csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, így nincs 

rivalizálás. Pl.: honvédelem, folyam menti gátvédelem



Vegyes javak: 

A fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, azonban 

korlátozott a fogyasztható mennyiség, így rivalizálás van. 

Pl.: díjköteles javak (áram, ivóvíz használata) 

Mi lehet a célja a kizárásnak? 

1. Pazarló felhasználás megelızése, 

2. Kizárás kedvezményezettjeitıl pénzbeszedés révén 

elérhetı bevétel növekedés.



Potyautas jelenség: 

Ha a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg, a 

kollektív javak fogyasztásánál az egyén arra törekszik, hogy 

a közös költségekbıl rá háruló részt csökkentse illetve a 

közös eredménybıl realizált hasznosságot növelje. 

Pl.: bekötı út építése 2 tanyához

Köszönöm a figyelmet! 

☼

Mikroökonómia

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?