Készletgazdálkodás

nyersanyag- 

készlet 

áru- 

készlet 

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS 

& KÉSZLETEK 

Olyan eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban vesznek részt, és ennek a 

tevékenységnek a során 

- vagy elvesztik eredeti alakjukat (pl. nyersanyagkészlet) 

- vagy változatlanok maradnak (pl. feldolgozás nélkül értékesített áruk) 

Az üzletben lévő áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a 

termelés vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a 

zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvető feltételei. 

Készletek jellemzői: 

1. nagyrészük a raktárakban, az értékesítőhelyen, illetve kisebb részük a termelőhelyen 

található 

2. pénzlekötés a vállalkozás számára: a vállalkozás anyagi eszközeiből jelentős összeget 

kötnek le → ezért fontos, hogy az árukat minél gyorsabban eladásra kerüljenek (minél 

hamarabb forogjanak) 

3. a bevételnövelés igénye a készletek növelését is szükségessé teszi, de ezt fékezi a 

költségek csökkentésére való törekvés → a kettő közötti összhang megteremtése a 

készletgazdálkodás legnehezebb feladata 

Összeállította: Ozsváth Kata - 2009 1 

termelés értékesítés

A készletek nagyságát (készletértéket) meghatározó tényezők: 

pénzügyi 

költségtényezők 

raktárak 

befogadóképessége 

idény- 

szerűség 

Készletezéssel kapcsolatos költségek: 

várható 

bevétel 

raktárak bérleti díja, 

áruszállítási költségek, 

rendelés költségei, 

árukezelés költségei, 

a hosszas tárolás során esetleg megromlott áruk selejtezési költségei, 

… 

Az egyes készletekre ható tényezők figyelembevételekor az említett költségekre gyakorolt 

hatásukat is meg kell vizsgálni! 


üzletkör, 

kategória 

bevétel 

összetétel 

áru- 

utánpótlás

A, Készletek csoportosítása számviteli szempontból 

SAJÁT TERMELÉSŰ 

KÉSZLETEK 

befejezetlen 

termelés, 

félkész 

termékek 

kész- 

termékek 

1. Vásárolt készletek 

többségükben vásárlás útján kerülnek a vállalkozás tulajdonába, illetve az alapítók által a 

társaságba bevitt készletek (apport) is itt kerülnek kimutatásra 

Anyagok 

a munka tárgyai vagy a tevékenységet szolgáló anyagi eszközök, amelyek a 

tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt, de elhasználódási 

idejük egy éven belül van, ezért értékük költségként kerül elszámolásra 

Ide tartoznak: 

− alapanyagok; 

− segéd-, üzem- és fűtőanyagok; 

− alkatrészek; 

− anyagi eszközök (pl. szerszám, műszer, védőruha…) 

Áruk 

kereskedelmi forgalomba hozatal vagy viszonteladás céljából beszerzett, valamint a 

saját előállítású és saját üzletben értékesített készletek 

Ide tartoznak: 

− kereskedelmi készletek (nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari 

áruk); 

− betétdíjas göngyölegek (pl. láda, kartondoboz, zsák, palack, rekesz…); 

− közvetített szolgáltatások 


KÉSZLETEK 

anyagok 

készletekre 

adott előlegek 

VÁSÁROLT 

KÉSZLETEK 

áruk

A vendéglátóipari egységekben árunak tekinthető: 

− az áruval együtt mért és az áru árában értékesített csomagolóanyag 

− a vendéglátó egységekben az ételek készítéséhez felhasznált nyersanyag 

− a fogyasztói forgalomba kerülő, az áruval együtt eladott üveg 

− külön felszámított csomagolóanyag 

Készletekre adott előlegek 

a vásárolt készletekre nyújtott ÁFA nélküli összeg 

a készletekre adott előleg az eszközöknek egy pillanatnyi állapota, mert az előlegből 

előbb vagy utóbb vásárolt készlet lesz 

2. Saját termelésű készletek 

a vendéglátásban nem használatos készletcsoport, mivel a vendéglátó termelés számviteli 

szempontból nem minősül termelésnek, ezért a vendéglátásban saját termelésű készleteket 

nem kell nyilvántartani 

Befejezetlen termelés és félkész termékek 

− Befejezetlen termelés 

azok a megmunkálás alatt lévő – legalább egy számottevő műveleten 

keresztülment – termékek, amelyek további megmunkálásra várnak az adott 

vállalkozásnál 

− Félkész-termékek 

azok a termékek, amelyeknél már egy teljes megmunkálási folyamatot elvégeztek, 

raktárra vettek, de még nem minősül készterméknek 

Növendék-, hízó és egyéb állatok 

sajátos mezőgazdasági készletek (súlyuk növekszik – gyarapszanak) 

Késztermékek 

mindazok a termékek, amelyek további megmunkálást nem igényelnek a vállalkozó 

részéről 

B, Készletek csoportosítása a forgalomtól függően 

ÁLLANDÓ 

KÉSZLETEK 

1. Állandó készletek 

a folyamatos áruforgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség 


KÉSZLETEK 

IDÉNYSZERŰ 

KÉSZLETEK 

SPECIÁLIS 

KÉSZLETEK

2. Idényszerű készlet 

egy vendéglátóipari szezonra való felkészülést elősegítő készlet 

3. Speciális készlet 

egy- egy rendezvényre való felkészülést elősegítő készlet (pl. május 1-jei kitelepülésre a 

virsli és a sör) 

C, Készletek csoportosítása a kelendőségtől függően 

KURRENS 

KÉSZLETEK 

1. kurrens készletek 

keresett, gyorsan értékesíthető termékek 

2. Inkurrens készletek 

nehezen eladható, kevésbé keresett áruk 

(inkurrens készletek alakulnak ki pl. ha rosszul mértük fel a vendégek igényeit, ha túl sok 

árut rendeltünk…) 

D, Készletfajták időbeli megjelenésük szerint 

NYITÓ- 

KÉSZLET 

1. Nyitókészlet (NYK) 

egy elszámolási vagy elemzési időszak elején meglévő összes készlet 

2. Zárókészlet (ZK) 

egy elszámolási vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet 

Időponti készletek (nyitó- és zárókészlet) megállapításának módszerei: 

− leltározással (legpontosabb, pl. rovancsolással); 

− számítással (készletek megállapítása a nyilvántartási adatokból történik); 

− számítógépes készletnyilvántartással (legegyszerűbb és leggyorsabb – percre kész 

információkat szolgáltat) 


KÉSZLETEK 

KÉSZLETEK 

ÁTLAG- 

KÉSZLET 

INKURRENS 

KÉSZLETEK 

ZÁRÓ- 

KÉSZLET

3. Átlagkészlet ( K ) 

megmutatja egy vizsgált időtartam készletét 

azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan 

mennyi volt 

Számított mutató, ezért pontossága a számítás technikájától függ! 

Átlagkészlet-számítás lehetőségei: 

Készletadatok számtani átlaga = egyedi átlag 

a legegyszerűbb, de egyben legpontatlanabb számítás 

Átlagkészlet-adatok számtani átlaga = számtani átlag 

már korábban átlagolt készletadatokból számított számtani átlag 

pl. negyedéves átlagkészlet adatokból éves átlagkészlet számítható 

K = 

K = 

NYK + ZK 

Készletadatok kronologikus átlaga = kronologikus átlag 

ezt a számítást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált időtartamon belül is rendelkezünk 

készletadatokkal 

a fentiek közül a legpontosabb számítási módszer, mivel ez veszi figyelembe a legtöbb 

készletadatot, éppen ezért, ha van rá lehetőség, ezt a számítási módot kell alkalmazni 


2 

K1 + K2 + … + Kn 

n 

NYK ZK 

+ K1 + K2 + … + Kn + 

2 2 

K = 

(n + 1) 

Készlet (eFt) 



nyitókészlet 



Átlagkészlet 

K1, K2…..Kn 

K1, K2…..Kn 



zárókészlet 

Időszak (nap) 



Időszak (nap) 

Időszak (nap)

E, Készletek csoportosítása a készletek és a bevétel kapcsolata alapján 

MINIMÁLIS 

KÉSZLET 

1. Minimális készlet 

az a legkisebb készlet, amely még lehetővé teszi az üzlet szokásos működését 

ezt a készletszintet közvetlenül a beszerzés előtt éri el az üzlet 

(efelett a termelés és az értékesítés zavartalanul lebonyolítható, ezalatt viszont 

fennakadások következhetnek be) 

A biztonsági és a törzskészlet alkotja: 

• Törzskészlet: a forgalom folyamatos lebonyolításához, a tervezett növekedéshez 

igazított készlet 

• Biztonsági készlet: előre nem látható, lökésszerű változások kiegyenlítésére szolgáló 

készlet 

A forgókészlettel együtt alkotja a teljes készletet: 

• Teljes készlet: a minimális és a forgókészlet együttes értéke 

• Forgókészlet: egy-egy áruszállítási, utánpótlási időszak készletvonzata 

2. Maximális készlet 

az a felső határ, amely fölött a készletnövekedés már nem jár a bevétel növekedésével 

(efelett már nem célszerű készletezni, kivéve idényre készülve vagy biztonsági tartalék 

képzésekor) 

3. Optimális készlet 

a készletérték akkor mondható optimálisnak, ha megfelelő bevétel elérésére ad 

lehetőséget, a termelő és értékesítő munka soha nem akadozik készletproblémák miatt, de 

a készletezés költségei sem túl magasak 


KÉSZLETEK 

OPTIMÁLIS 

KÉSZLET 

MAXIMÁLIS 

KÉSZLET

nyitó- 

készlet 

készletnövekedés 

beszerzés 

NYK + KN – KCS = ZK 

NYK + KN = ZK + KCS 


eladás selejt 

készletcsökkenés 

beszerzés 

záró- 

készlet 

ELÁBÉ (értékesítés/eladás) 

selejtezés 

(+ visszáru, árcsökkenés stb)

& KÉSZLETEZÉS 

A készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek összessége 

Olyan tevékenység, amely a termelés és fogyasztás közötti időbeli és térbeli eltérés 

áthidalását szolgálja 

A készletekkel való gazdálkodás… 

… legyen a lehető leghatékonyabb; 

… során őrizzük meg a fizetőképességet; 

… biztosítsuk a megfelelő tevékenységhez szükséges eszközöket! 

Készletekkel kapcsolatos költségek: 

BESZERZÉS 

költségei 

• szállítási díj 

• rendelésfeladás 

• áruátvétel költségei 

• ügyvitel költségei 

• rakodási díjak 

• minőség-ellenőrzés 

• szállítási veszteség 

• szállítmánybiztosítás 

• fuvarköltség 

• stb. 

Készletgazdálkodás területei/feladatai: 

I. Ésszerű beszerzés 

II. Optimális készlet meghatározása 

III. Készletek értékelése 

IV. Készletek selejtezése 

V. Készletek nyilvántartása 

VI. Készletek elemzése 

I. ÉSSZERŰ BESZERZÉS 

Gazdaságosságot befolyásoló tényezők: 

§ beszerzési kondíciók 

§ raktáron tartási idő 

Készletek útja: 

BESZERZÉS 

beszerzési kondíciók 

+ 

beszerzés 

lebonyolítása 

RAKTÁROZÁS 

költségei 

• raktárfenntartás 

• anyagmozgatás 

• tárolási veszteség 

• adminisztráció 

• értékcsökkenés 

• biztosítás 

• speciális körülmények 

biztosítása 

• stb. 

RAKTÁR 

KÉSZLET KÉSZLET 

RAKTÁROZÁS 

Lehető legkisebb 

veszteséggel történjen! 


KÉSZLETHIÁNY 

költségei 

• elmaradt nyereség 

• jó hírnév csökkenése 

• rendkívüli beszerzés 

többletköltsége 

• stb. 

VÉTELEZÉS 

anyagok/áruk igény szerinti kiadása 

(sorrendjének meghatározása a 

készletgazdálkodás feladata 

pl. FIFO, LIFO, LOFO, HIFO 

ANYAGI FELELŐSSÉG!!!

II. OPTIMÁLIS KÉSZLET MEGHATÁROZÁSA 

A vendéglátásban a legfontosabb készletcsoport az áruk (vásárolt készletek) csoportja, 

amelyeket feldolgozva vagy anélkül értékesítenek (a vendéglátás sajátosságainak megfelelő 

körülmények között) 

Minden értékesítés bevételt, valamint a bevételben realizált árrést eredményez. Ez azt 

jelenti, hogy egy adott értékű készletet minél többször tudnak értékesíteni (megforgatni), 

annál többször realizálhatjuk a ráeső árrést. 

Az árukészlet nagyságát meghatározó tényezők: 

o forgalom nagysága, összetétele 

o üzlet nagysága, színvonala, értékesítési formája 

o kereslet nagysága 

o pénzügyi helyzet 

o az áru tulajdonságai 

o a raktárak kapacitásai 

o a beszerzés kondíciói 

o az áruszállítás gyakorisága 

o a szükséges tartalék 

MINIMÁLIS KÉSZLET < OPTIMÁLIS KÉSZLET > MAXIMÁLIS KÉSZLET 

MAGAS 

árukészlet hátrányai 

pénzt köt le (pénzt vonnak ki a 

vállalatból), így egyéb kiadást nem tud 

finanszírozni 

raktározási költségeket növeli 

tárolóhelyet elfoglalja 

növekszik a romlás lehetősége 

III. KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 

Az optimálistól eltérő árukészlet hátrányai 


ALACSONY 

árukészlet hátrányai 

gátja lehet a forgalomnak 

a vendégek elvesztéséhez vezethet 

Az eszközök értékelésére vonatkozó számviteli szabályok szerint történik, és figyelembe kell 

venni a piaci helyzetet is a vagyon helyes felméréséhez.

IV. KÉSZLETEK SELEJTEZÉSE 

1. Anyagok selejtezése 

Le kell selejtezni a következő anyagokat: 

o elhasználódott 

o rongálás vagy káresemény során tönkrement 

o használatra alkalmatlan anyagokat. 

Selejtezni döntően az esemény bekövetkezésekor kell! Elhasználódás esetén a selejtezésekre 

legalább az év végi leltározás alkalmával sort kell keríteni. 

A selejtezést bizonylatolni kell! 

2. Árukészlet selejtezése 

§ közegészségügyi szabályok vannak a nyersanyagok, készételek tárolására, kezelésére 

és felhasználása vonatkozóan (minőségromlás, elszíneződés, tápértékcsökkenés vagy 

egyéb károsodás következhet be néhány óra vagy nap alatt) 

§ minőséghibás árut el kell különíteni, és intézkedni kell a selejtezéséről 

§ romlott, felhasználásra alkalmatlan áruk esetén haladéktalanul gondoskodni kell a 

selejtezésről (valamint a megsemmisítésről, elszállításról) 

§ dokumentálni kell a selejtezést (selejtezési jegyzőkönyv vagy áruromlási 

nyilvántartás) 

V. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSA 

v nyilvántartásuk általában értékben történik 

v adókulcsonkénti bontásban 

v felesleg/hiány nyilvántartása 

v számítógépes nyilvántartások – lehetőség a készletelemek külön-külön 

nyilvántartására 

VI. KÉSZLETEK ELEMZÉSE 

Elemzés területei: 

készletek nagysága, összetétele, készletezés költségei, készlet és értékesítés kapcsolata 

Árukészlet növekedése vagy csökkenése önmagában nem árulkodik a gazdálkodásról (pl. 

növekvő árukészlet növekvő forgalom mellett nem feltétlen negatív jelenség, illetve nem 

feltétlenül kedvezőtlen az sem, ha csökken az árukészlet visszaeső bevétel mellett). Éppen 

ezért az árukészlet alakulását forgalommal való együttmozgása alapján célszerű vizsgálni. 

Elemzés vizsgálati módszerei lehetnek: 

o forgási sebesség, fordulat, készlethatékonysági mutatók 

o eszközlekötés változásának elemzésére alkalmas láncbehelyettesítéses módszer 

o készletrugalmasság vizsgálata 

Összeállította: Ozsváth Kata - 2009 11

1. Készletek nagyságának elemzése 

Az átlagkészlet mutatószám meghatározásával történik. 

A vendéglátásban a készletekről leltárt készíteni csak évente egyszer kötelező, azonban az 

elszámoltatások miatt havonta célszerű önleltárt felvenni – ez az átlagkészlet számítások 

alapja 

Meghatározása történhet: 

• egyszerű számtani átlaggal 

• kronologikus átlag segítségével 

2. Készletek összetételének elemzése 

Belső szerkezet: milyen árukból és nyersanyagokból áll a készlet. 

Csoportosítás szempontjai lehetnek: 

továbbfeldolgozásra szánt nyersanyagok és értékesítendő áruk aránya 

egyes üzletrészek működéséhez szükséges készletek aránya 

nyersanyag-, illetve árucsoportok aránya 

vannak-e egymást helyettesítő készletelemek 

fel nem dolgozott, el nem adott készletek aránya 

alacsony/magas beszerzési árú készletek aránya, helyettesíthetőség 

stb. 

Ezek meghatározásához a megoszlási viszonyszámot használhatjuk. 

Célszerű párhuzamba állítani a készletek, és az általuk elért bevételek megoszlását, bár a 

készletek és bevételek azonos csoportosítása okozhat problémát. 

3. Készletek időbeli alakulása 

Az időbeli változás kimutatására használható viszonyszámok: 

Vd – dinamikus viszonyszámok 

Vtf – tervfeladat viszonyszám 

Vtt – tervteljesítési viszonyszám 

Célszerű a készleteket és a bevételt vagy az elábét együtt vizsgálni! 

4. Forgási sebesség vizsgálata 

A vállalkozás működése során az árukészlet körforgást végez: pénzeszközökből árukészlet 

lesz, mely az értékesítés során kintlévőség, majd ismét pénzeszköz. (árukészlet értéke az 

egyéb költségekkel és ráfordításokkal együtt megtérül). A pénzeszközök ismét árura 

válthatók, így folytatódik a körforgás. 


A készletállomány megtérülése vállalkozásonként, sőt készletféleségenként is eltérő, 

azonban minél gyorsabb a fenti körforgás, annál gyorsabb lesz a megtérülés is. 

A készletek megtérülésének gyorsaságát a fordulatok száma, illetve a forgási sebesség 

napjainak száma (forgási sebesség mutatók) tükrözik. 

A forgási sebesség egy intenzitási viszonyszám. 

2 fajtását számolhatjuk: 

1) Forgási sebesség napokban: megmutatja, hogy hány napig elegendő az átlagos 

készlet, illetve hogy hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét. 

Fsn = . _ átlagkészlet x időszak napjainak száma . 

elábé 

2) Forgási sebesség fordulatokban: megmutatja, hogy az átlagkészletet egy bizonyos 

időszak alatt hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg. 

Fsf = . _ elábé . 

átlagkészlet 

A mutatók közötti összefüggések: 

Fsn x Fsf = időszak napjai 

Fsf = . _ időszak napjai . 

Fsn 

Fsn = . _ időszak napjai . 

Fsf 

A forgási sebesség viszonyszámai 

A forgási sebesség napokban mutató egy fordított mutató (vagyis minél kisebb az értéke, 

annál jobb), így reciprokával számolunk 

VdFsn = . Fsn bázis . x 100% 

Fsn tény 

VtfFsn = . Fsn bázis . x 100% 

Fsn terv 

VttFsn = . Fsn terv . x 100% 

Fsn tény 


VdFsf = . Fsf tény . x 100% 

Fsf bázis 

VtfFsf = . Fsf terv . x 100% 

Fsf bázis 

VttFsf = . Fsf tény . x 100% 

Fsf terv

5. Egyéb készletgazdálkodási mutatók 

100 Ft átlagkészletre jutó bevétel = (nettó bevétel/átlagkészlet) x 100 Ft 

100 Ft bevételre jutó átlagkészlet = (átlagkészlet / nettó bevétel) x 100 Ft 

100 Ft átlagkészletre jutó eredmény = (eredmény/átlagkészlet) x 100 Ft 

Mértékegységük: Ft 

Készletek vizsgálatára használt táblázatok 

Összetétel vizsgálatakor 

Árucsoport 

vagy 

üzletrész 

A 

B 

C 

D 

ÖSSZESEN 

Bevétel 

(eFt) 

ELÁBÉ 

(eFt) 

Időbeli változás vizsgálatakor 


(eFt) 

Megnevezés Bázisidőszak adata 

Bevétel (eFt) 

ELÁBÉ (eFt) 

Átlagkészlet (eFt) 

Haszonkulcs (%) 

Forgási sebesség (nap) 

Forgási sebesség (fordulat) 


Bevétel 

megoszlás 

(%) 


megoszlása 

(%) 

Beszámolási időszak 

adata 

Forgási sebesség 

napokban fordulatokban 

Beszámolási adat a 

bázisadat %-ában

Számtani átlag 

1. feladat: 

A vendéglátó üzlet április 1-jei készlete 1500 eFt, az április 30-i készlet pedig 1610 eFt. Mekkora az 

üzlet átlagkészlete? 

2. feladat: 

A vendéglátó üzlet március 1-jei készlete 2500 eFt, a március 31-i készlet pedig 7510 eFt. Mekkora az 


3. feladat: 

A vendéglátó üzlet január 1-jei készlete322 eFt, a március 31-i készlet pedig 444 eFt. Mekkora az 


Kronológiukus átlag 

4. feladat: 

A vendéglátó üzlet készletadatai a következők: 

január 1. 1100 eFt 

február 1. 1320 eFt 

március 1. 1280 eFt 


Mennyi volt az üzlet első negyedévében az átlagkészlet? 

5. feladat: 

A vendéglátó üzlet készletadatai a következők: 

január 1. 1100 eFt 

február 1. 1320 eFt 


április 1. 1310 eFt 

május1. 1150 eFt 

június 1. 1220 eFt 

július 1. 1200 eFt 

augusztus 1. 1190 eFt 

szeptember 1. 1100 eFt 

október 1. 1080 eFt 

november 1. 1100 eFt 

december 1. 1120 eFt 

december 31. 1060 eFt 

Mennyi volt az üzlet átlagkészlete negyedévente és a teljes év során ? 

Áruforgalmi mérlegsor 

6. feladat: 

Számítsa ki az anyagfelhasználást, ha az üzlet nyitókészlete 89 420 Ft, zárókészlete 94 600 Ft, 

árubeszerzése 215 300 Ft! 

7. feladat: 

Számítsa ki az anyagfelhasználást, ha az üzlet nyitókészlete 89 420 Ft, átlagos készlete 94 600 Ft, 



8. feladat: 

Számítsa ki az anyagfelhasználást, ha az üzlet nyitókészlete 113 200 Ft, átlagos készlete 99 800 Ft, 


9. feladat: 

Számítsa ki a bevételt, ha az üzlet nyitókészlete 47 000 Ft, zárókészlete 51 300 Ft, árubeszerzése 314 

500 Ft, az üzletre érvényes átlagos haszonkulcs 130%! 

10. feladat: 

Számítsa ki a bevételt, ha az üzlet nyitókészlete 47 000 Ft, átlagos készlete 51 300 Ft, árubeszerzése 

314 500 Ft, az üzletre érvényes átlagos haszonkulcs 130%! 

11. feladat: 

Számítsa ki a bevételt, ha az üzlet nyitókészlete 23 500 Ft, zárókészlete 21 430 Ft, árubeszerzése 213 

400 Ft, az üzleti árrésszint 56%! 

12. feladat: 

Számítsa ki a bevételt, ha az üzlet nyitókészlete 23 500 Ft, átlagos készlete 21 430 Ft, árubeszerzése 

213 400 Ft, az üzleti árrésszint 56%! 

13. feladat: 

Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait! 

Nyitókészlet 

(eFt) 

Zárókészlet 

(eFt) 


(eFt) 

Beszerzés 

(eFt) 

Elábé 

(eFt) 


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 

132 68 97 35 86 110 65 72 

138 137 61 107 92 115 74 


68 76 72 

619 596 215 432 118 215 320 540 

592 115 468 189 

14. feladat: 

Számítsa ki a forgási sebesség mutatókat, ha a vendéglátó üzlet II. negyedévi átlagkészlete nettó 

beszerzési áron 800 eFt és az elábéja 3800 eFt! 

15. feladat: 

Hány napra elegendő az üzletben a készlet, ha éves szinten az anyagfelhasználás 4100 eFt volt, az 

átlagos készlet pedig 212 eFt volt? 

16. feladat: 

Hány napra elegendő az üzletben a készlet, ha éves szinten az anyagfelhasználás 6500 eFt volt, az 

átlagos készlet pedig 398 eFt volt? 

17. feladat: 

Hány napra elegendő az üzletben a készlet, ha éves szinten az anyagfelhasználás 6500 eFt volt, a 

január 1-jei készlet 390 e Ft, a december 31-i készlet pedig 398 eFt volt?

18. feladat: 

Hány napra elegendő az üzletben a készlet, ha a negyedév során az anyagfelhasználás 6500 eFt volt, 

az átlagos készlet pedig 398 eFt volt? 

19. feladat: 

Hányszor cserélődött a negyedév során az átlagos készlet, ha az üzlet anyagfelhasználása 316 eFt, a 

negyedéves átlagkészlete pedig 65 eFt volt? 

20. feladat: 

Hányszor cserélődött a negyedév során az átlagos készlet, ha az üzlet anyagfelhasználása 1342 eFt, a 

negyedéves átlagkészlete pedig 224 eFt volt? 

21. feladat: 

Hányszor cserélődött a negyedév során az átlagos készlet, ha az üzlet anyagfelhasználása 1342 eFt, a a 

január 1-jei készlete 200 eFt, a március 31-i készlete pedig 224 eFt volt? 

22. feladat: 

Hányszor cserélődött a hónap során az átlagos készlet, ha az üzlet anyagfelhasználása 1342 eFt, a havi 

átlagkészlete pedig 224 eFt volt? 

23. feladat: 

Milyen éves átlagkészlettel kell dolgoznia annak az üzletnek, amelynek anyagfelhasználása 3567 eFt, 

és a 17 napos forgásnapot tartani szeretné? 

24. feladat: 

Milyen éves átlagkészlettel kell dolgoznia annak az üzletnek, amelynek anyagfelhasználása 11 480 

eFt, és a 21 napos forgásnapot tartani szeretné? 

25. feladat: 

Mennyi a forgásnapok száma, ha a féléves időszak alatt az átlagkészlet kilencszer cserélődött le? 

26. feladat: 

Mennyi a forgási sebesség fordulatokban egy hónap alatt, ha a forgásnapok száma 17? 

27. feladat: 


Időszak 

(nap) 

Elábé 

(eFt) 


(eFt) 

Nyitókészlet 

(eFt) 

Zárókészlet 

(eFt) 

Beszerzés 

(eFt) 


(fordulat) 


(nap) 

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 

30 90 180 360 90 30 90 180 360 180 

810 1600 2400 5670 387 390 978 

410 284 196 318 


216 184 38 335 120 

234 43 126 

409 

6 6 19 

17,5 19

Forgási sebesség változása 

28. feladat: 

Számítsa ki a tervezett forgásnapok számát, ha a bázisidőszak készlete 21 napig elegendő, és a 

tervidőszakban 4%-os javulást várnak! 

29. feladat: 

Számítsa ki a 2009-re tervezett forgásnapok számát, ha a 2008. évi készlet 24 napig volt elegendő, és a 

tervidőszakban 4%-os javulást várnak! 

30. feladat: 

Számítsa ki a forgásnap dinamikus, tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámát, ha az üzlet 

bázisidőszaki forgásnapjainak száma 23, a tervidőszakra ezt 19 napra akarták csökkenteni, a 

tényidőszak forgásnapja azonban 21 nap lett! 

31. feladat: 

Számítsa ki a forgásnap dinamikus, tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámát, ha az üzlet I. 

negyedévi forgásnapjainak száma 24, amit a II. negyedévre 20 napra akartak csökkenteni, de a 

forgásnapok száma 22 nap lett! 

32. feladat: 


Időszak: 180 nap Bázis Terv Tény 


(nap) 


(fordulat) 

33. feladat: 



Vd 

(%) 

Vtf 

(%) 

Vtt 

(%) 

24 22 99 



(nap) 


(fordulat) 

34. feladat: 


Vd 

(%) 

Vtf 

(%) 

Vtt 

(%) 

4,5 104 102 



(eFt) 

Elábé 

(eFt) 


(nap) 


(fordulat) 

Vd 

(%) 

Vtf 

(%) 

Vtt 

(%) 

145 104 102 

19 108 

106

35. feladat: 




Vd 

(%) 

Vtf 

(%) 

Nettó bevétel (eFt) 102 

Elábé (eFt) 

Átlagkészlet (eFt) 482 104 

Forgási sebesség (nap) 21 

Forgási sebesség (fordulat) 20 103 

Haszonkulcs (%) 120 

Elábészínvonal (%) 48 

Árrésszínvonal (%) 53 

Vtt 

(%)

Készletgazdálkodás

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?