A Tisza és vízrendszere

Magyarország földtana és
természetföldrajza gyakorlat
Természetvédelmi és vadgazda mérnök
BSc szak, nappali tagozat
2010/11-es tanév 1. félév

Magyarország folyóvizei
• A vízhálózat meglehetősen fiatal, a folyóknak a maihoz
hasonló elhelyezkedése a negyedidőszak során alakult ki.
• Hazánk felszíni folyóvízkészletének 96%-a határainktól túlról
származik.
• A hegységekből érkező folyóvizek hordalékukat lerakják
hordalékkúpok alakulnak ki (Nyírség, Kiskunság, Maros
hordalékkúpja, Mátraalja).
• A természetes felszíni folyóvízhálózat az éghajlat és a felszínt
sokfelé borító laza üledékek következtében összességében
sem túl sűrű, keleten ritkább.
• Magyarország folyóvizei a Duna vízgyűjtő rendszeréhez
tartoznak. A vízrendszer kéttengelyű, a Duna és a Tisza
vízterületére osztható.

A Duna és vízrendszere
• A Duna, a Volga után Európa második legnagyobb, Közép-
Európa legjelentősebb folyója.
• A kontinens 10%-áról gyűjti össze a vizeket.
• Eredése: Fekete-erdő, torkolata: Fekete-tenger.
• Hossza: 2860 km (légvonalban 1517 km).
• Az eredési helyétől a torkolatig 19 ország területéről folynak a
vizek a Dunába, bár mindössze 10 országot keresztez.
• Magyarországi szakasza 417 km, ebből 140 km a szlovákmagyar
határszakasz.

A Duna és vízrendszere
• Az Alpok csapadékjárásának és a hegységi hóolvadásnak
megfelelően a Duna magyar szakaszán minden évben két árvíz
van: a kora tavaszi jegesár és a kora nyári zöldár.
• Az utóbbi évtizedben a nyár végén is árhullám vonul le a
folyón, ennek vízállása sokszor rekord közeli.
• A Kisalföldön 3 szakaszra ágazik: a Mosoni-Dunával a
Szigetközt, a Kis-Dunával a Csallóközt fogja közre.
• Hazai szakasza végig szabályozott és teljes hosszában
hajózható.
• A magyar határnál szlovák oldalon a bősi vízerőmű a szigetközi
Duna ágak vízellátásának biztonságát veszélyezteti.
• Vízminősége változó, a legnagyobb szennyezőforrás Budapest.

A Duna mellékvizei
• Az Ipoly a Duna baloldali mellékfolyója . A Nógrádi-medence
és a Börzsöny egy részének vizét gyűjti össze, esése jelentős.
Mintegy 100 km hosszan képez államhatárt.
• A Duna első jobboldali magyarországi mellékfolyója a Lajta, de
a Mosoni-Dunába torkolló Rába az egyik legjelentősebb
mellékvize.
A Rába hazai hossza 211,5 km. Vízgyűjtő területe csapadékos,
ezért vízhozama jelentős. Legnagyobb mellékfolyója a Marcal.

A Duna mellékvizei
• Délebbre a Balaton vizét levezető Sió a Koppány, a Kapos, a
Séd és a Sárvíz vizével gyarapodva torkollik a Dunába.
• Legjelentősebb jobb parti mellékfolyója a Dráva.
Horvátország és Magyarország közös határfolyója (nem a
sodorvonala a határ).

A Tisza és vízrendszere
• Az ország második legnagyobb folyója, egyben a Duna
legnagyobb balparti mellékfolyója.
• A Tisza völgy iránya a harmad- és negyedidőszakban
folyamatosan változott.
• A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek
• A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek
(Bodrogköz, Rétköz) kialakulása és a Nyírségi hordalékkúp
szintemelkedése miatt a Tisza és a Szamos korábbi völgyét
elhagyta, és ÉNY-i irányúvá vált. Miután D-nek fordul, a tokaji
kapun való áttörés után az Alföld belseje felé fut tovább,
közben felveszi jelentősebb mellékfolyóit (Bodrog, Sajó,
Hernád).

A Tisza és vízrendszere
• A Máramarosi-havasokban lévő forrásból ered (1680 m). Két
forráspatakja alkotja a Fekete-Tiszát, ami Rahónál egyesül a
másik mellékágával a Fehér-Tiszával, innen nevezik Tiszának.
• A Dunába a szerbiai Titeltől délre torkollik.
• 5 országot érint, a Kárpát-medence keleti felének csaknem
valamennyi vízfolyását összegyűjti.
• Magyarországi szakasza 596 km (ez eredeti hosszának alig
60%-a).
• Hazai szakasza bevágódó középszakasz jellegű. A Szatmári
síkra kilépve sebessége lelassul, az energiája lényegesen
csökken.
• A kanyargóssá váló folyó az árvízi időben a medret
folyamatosan változtatta, sokfelé kitört a medréből fokok,
fokgazdálkodás.

A Tisza és vízrendszere
• A Tisza völgy és az Alföld jelentős része a középkorban még
vízjárta mocsárvilág volt, különösen árvízi időszakban.
• Az áradások hal- és madárbőséget eredményeztek, amely a
vízrendezések után szinte teljesen eltűnt.
• Az ármentesítési munkák a XVIII. században indultak és a XIX.
század közepétől a XX. század elejéig teljesedtek ki.
• Ennek eredményeként az eredeti mederhossz több mint 400
km-rel megrövidült, és az egykor több 10 km-es szélességű
hullámtér néhány km-re szűkült felgyorsult folyás, növekvő
bevágódás, emelkedő árszint.
• Vásárhelyi Terv (vésztározók, további árvízvédelmi töltések)

A Duna és a Tisza ártere a szabályozások előtt

A Tisza és vízrendszere
• A Tisza folyó átlagos vízszintingadozása a Szamos torkolata
alatt mindenütt 8 m körüli, de néhol meghaladja a 11 m-t. A
meder abszolút mélysége is jelentős, Tiszaderzsnél
meghaladja a 22 m-t.
• A Tiszának három árvize van: a kora tavaszi jegesár, a kora
nyári zöldár és a késő őszi csapadékmaximum okozta áradás.

A Tisza mellékvizei
• A Tisza legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Latorca és az
Ung folyók összefolyásából egyesülő Bodrog, amely Tokajnál
torkollik a Tiszába.
• A Sajó előbb a Szuha, majd a Bódva és a Hernád vizét felvéve
az Alföld peremén ömlik a Tiszába.
• Lentebb torkollik bele a Rima, Szolnoknál pedig a Tarna, Galga
és a Tápió vizeit összegyűjtő Zagyva.
• A Tiszába a bal parton a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Hármas-
Körös és a Maros torkollik.

A Tisza mellékvizei
• A Vásárosnamény felett a Tiszába torkolló Szamosnak a hazai
hossza 50 km.
• A Körösök hálózatának gerincét legyezőszerűen összefutó öt
vízfolyás alkotja: a Fehér-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes-
Körös, a Berettyó és a Hortobágy, amelyek közül az első négy
az Erdélyi-szigethegység nyugati lejtőiről kapja vizét, míg a
Hortobágy a tiszántúli síkság vizeit vezeti le. Az
összefolyásukból egyesül a Hármas-Körös.
• A Maros a Tisza legbővizűbb mellékfolyója, hazai szakaszának
két árvize közül a tavaszi találkozik a Tiszáéval, míg a kora nyári
megelőzi azt, így a Tisza vízszintingadozására mérséklően hat.

Állóvizek
• Magyarország teljes területének kb. 2,4 %-a minősül vizes
területnek, amiből mintegy 1690 km 2 -t tesznek ki az állóvizek.
• A természetes tavak kivétel nélkül fiatal, pleisztocén végi, vagy
a holocén időszakban keletkezett, pár tízezer éves geológiai
képződmények. Keletkezésük szerint lehetnek
– szerkezeti mélyedéseket (tektonikus) kitöltő tavak (pl.: Balaton,
Velencei-tó)
– morotvatavak (a folyók által lefűzött kanyarulatokból kialakult
állóvizek, pl.: Szelidi-tó)
– dolinatavak (karsztjelenségeken alapuló tavak, pl.: az Aggteleki Vörös
tó)
– földcsuszamlással elgátolt tó (pl.: Arlói-tó)
– mesterséges állóvizek (halastavak, bányatavak, üdülőtavak, víztározók)
• A tavak sekélyek, nyáron hamar felmelegszenek, vizük olykor
jelentősen lecsökken, kritikus esetben akár csaknem
kiszáradnak.

Balaton
• Közép-Európa legnagyobb tava .
• Területe 598 km 2 , hossza 77 km, legnagyobb szélessége 15
km, legszűkebb a Tihany-szántódi szorosban (1,5 km).
• A teljes partvonal hossza 235,6 km, ebből a természetes
partszakasz mindössze 128 km.
• Az ÉK-DNY-i irányban húzódó Balaton-medence nem egykorú
és egységes mélyedés, vélhetően három szakaszban süllyedt
egyre mélyebbre.
• A jelenlegi kutatások szerint a tó kialakulása kb. 25 ezer évvel
ezelőttre tehető.
• A negyedidőszak végén (würm) a jelenleginél magasabb
vízállások idején a tó jelentősen kiterjedtebb volt.

Balaton
• A tó átlagos mélysége 3 m, a Tihanyi-kútban 10-12 m.
• A tómeder az északi part mentén hirtelen, a medence déli
oldalán viszont az ott húzódó turzásgát miatt fokozatosan
mélyül.
• Vízutánpótlását a Zala, az északi partvidék patakjai (a Bakony
irányából futó kisebb patakok a „séd”-ek) és néhány somogyi
patak biztosítja. Ez adja a tó vízkészletének 60%-át, a maradék
a csapadékból származik.
• A felesleges vízmennyiséget a Sió csatornán keresztül lehet
levezetni a Dunába.

Balaton
• A Balaton DNY-i végén található a Kis-Balaton medencéjének
láp- és mocsárvilága (40 km 2 ), ami 1949 óta védett.
• A Balaton vízminősége jelentősen javult az elmúlt
évtizedekben (csatornázás, Kis-Balaton I és II ütem).
• Az algásodás (algavirágzás) különösen a Keszthelyi-öbölben
jelentkezhet nyári nagy melegben, alacsonyabb vízszint
mellett.

Fertő
• A Fertő a legnyugatibb fekvésű szikes tó (315 km 2 , ebből 75
km 2 tartozik hazánkhoz).
• É-D-i irányú süllyedékben alakult ki. A végleges medencéje
kimélyítésében a szél is szerepet játszott.
• Területi kiterjedése a vízállásviszonyok szerint változik, igen
szélsőséges. Átlagos mélysége 1 m.
• A XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt, azóta a Hanságifőcsatornán
keresztül szabályozható. Vizének átlagos
sótartalma 1700 mg/l.
• A tó vízhőmérséklete nagyon ingadozó, nyáron erősen
felmelegszik (25-28 o C), télen olykor csaknem fenékig befagy.
• A hazai területének 84 %-a náddal borított, a teljes terület 56
%-a nádas. 2001-től a kultúrtáj kategóriában világörökség.

Velencei-tó
• A Velencei-hegység lábánál fiatal, holocénkori lapos
süllyedékben alakult ki, az egykori 50 km 2 kiterjedése jelenleg
már csak 26 km 2 .
• Kora 10-12 ezer év.
• Fő táplálója a csapadékon kívül a Császárvíz és a Pázmándi- Pázmándipatak,
míg a fölös vizet a Dinnyés-Kajtori csatorna vezeti le a
Nádor csatornába.
• Az emberi beavatkozás hatására mocsaras jellege tójelleggé
változott.
• A tó partja általában mesterséges, hiányos a parti zonáció.

Hévízi-tó
• Európa legnagyobb (4,44 ha) területű meleg vizű tava.
• Krátertó, aljából (több mint 40 méter mélyről) meleg és hideg
források törnek elő. Nyáron a vízfelszín hőfoka 32-34 o C.
• A tó vízutánpótlását sokáig veszélyeztette a Bakonyban folyó
mélyművelésű bauxitbányászat (karsztvíz kiemelése).
• A tó élővilága egészen különleges (pl.: indiai lótuszok,
bennszülött csigafajok, vagy a betelepített szúnyogirtó
fogasponty állomány).

Egyéb hazai tavak
• Jelentős a mesterséges tavak száma és kiterjedése.
• A tavak egy része a felszíni kavicsbányászat révén jött létre
(Miskolc, Nyékládháza, Gyékényes , Szigetköz). A kavicsbányatavak
mélyek, hidegek, általában tiszták.
• A tavak közül kiemelt gazdasági és természetvédelmi értéke
van a halastavaknak. Az Alföldön általában ásott, illetve
körtöltéses tavak vannak, melyek sekélyek (1-1,2 m)
(Hortobágyi halastavak, Biharugrai halastavak, szegedi Fehértó).
Fontos ramsari területek.
• A dunántúli halastavak általában völgyzárógátasak,
mélyebbek.
• Számos rekreációs célú tó (a debreceni erdőspusztai
tórendszer) és víztározó (Lázbérci tározó) is van. Ezek
alkalmasak a horgászat vagy a vizi turizmus számára is.

Föld alatti vizek
• Magyarország medencejellege és földtani felépítése miatt
felszín alatti vizekben kifejezetten gazdag, gyógyvizekben
Európa egyik leggazdagabb országa.
• A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz mélysége 3-6 m (de
folyók árterén alig 1-2 m, magaslatok alatt 8-10 m).
• Az artézi vizek hőfoka többnyire 15-20 o • Az artézi vizek hőfoka többnyire 15-20 C, de a mélyebb
oC, de a mélyebb
fúrások 40-90°C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma
meghaladja az 50 000-et.
• Hazánk kétharmad részén a mélybe süllyedt, miocén és
pliocén porózus rétegekben és a középidejű mészkő- és
dolomit üregekben jelentős karszt- valamint hévízkészlet is
van. A hévizek általában ásvány- és gyógyvizek is.
• Barlangi vizek különleges élővilággal (ramsari területek).

Vaktérkép vízrajzi listája
Balaton, Berettyó, Biharugrai halastavak, Bodrog, Bódva, Dráva,
Duna, Fehér-Körös, Fehér-tó, Fekete-Körös, Fertő, Galga,
Hármas-Körös, Hernád, Hernád, Hévízi-tó, Hortobágy, Hortobágyi
halastavak, Ipoly, Kapos, Karcsa, Keleti-Főcsatorna, Kis-Duna,
Koppány, Kraszna, Lajta, Lapincs, Latorca, Marcal, Maros,
Mosoni-Duna, Mura, Nyékládházai kavicsbányatavak, Nyugati-
Főcsatorna, Rába, Rábca, Répce, Rima, Sajó, Sárvíz, Sebes-Körös,
Sió, Szamos, Szuha, Tápió, Tarna, Tisza, Tisza-tó, Túr, Ung,
Velencei-tó, Zagyva, Zala