A POLGÁRI FORRADALOM MAGYARORSZÁGON

A POLGÁRI FORRADALOM MAGYARORSZÁGON
Magyarországon 1825-48 közötti időszakot reformkornak nevezzük. Már ekkor megfogalmazódott több
magyarországi reformerben (Széchenyi, Kossuth) a polgári átalakulás gondolata, tehát, hogy Mo. feudális
berendezkedésű országból polgári berendezkedésű országgá váljon. Európában már több helyen megvalósult a
parlamentáris monarchia, ilyen például Nagy-Britannia is.
1848/49-ben forradalmi hullám söpört végig Európán. (Bécs, Berlin, Milánó, Párizs)
A reformkori Magyarország államszervezete már elavult, feudális jellegű, a nemzet nagy része ki van rekesztve a
hatalomból. A XIX. században új eszmeirányzatok jelennek meg :
- liberalizmus: szabadelvűség – polgári szabadságjogok biztosítása a cél
- nacionalizmus: a nemzetállam megteremtésére törekszik
Ezen eszmék már megjelentek a reformkor nagy alakjainál is. Hirdették az érdekegyesítést, Mo. politikai és
gazdasági önállóságát a Habsburg Birodalmon belül, a jobbágyfelszabadítást, törvény előtti egyenlőséget,
közteherviselést.
Ezen törekvések egy része megvalósult a reformkori országgyűléseken, de a teljes polgári átalakulás még nem
tudott megvalósulni.
1848-as forradalom Pesten:
1847/48-as utolsó rendi országgyűlésre megérkezett a francia forradalom híre. A rendek világosan látták, hogy a
francia események Mo-on is feszültséget okoznak, elsősorban a jobbágykérdés miatt. Ezért Kossuth 1848.
március 3-án felirati javaslatában reformok megvalósítását követelte:
- kötelező örökváltság
- közteherviselés
- felelős kormány
- alkotmány az örökös tartományoknak.
Az alsó tábla elfogadta a javaslatot, de a felsőtábla és a kormányzat nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot.
1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, s a kormány engedni kényszerült Bécsben. A bécsi
forradalom hírére a felsőtábla is elfogadta a javaslatot. Március 15-én reggel az országgyűlés küldöttségi hajón
indult Bécs felé, hogy elfogadtassa a javaslatot.
Pesten a március 15-én reggel a Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál
vezetésével maga mellé állította a várost (egyetemistákat, polgárokat). Landerernél lefoglalták a nyomdát, s a
cenzúra mellőzésével kinyomtatták a Nemzeti Dalt és a 12 pontot.
Délután 20e-es tömeg gyülekezett a Nemzeti Múzeumnál, majd a Városháza elé vonultak. Közben csatlakoztak
hozzájuk a liberális nemesek. Nyáry Pál, Klauzál Gábor. Pest városának tanácsa is a mozgalom mellé állt. A
hajóhídon átvonult a tömeg a Budai Várba, a Helytartótanács elé, akik teljesítették a követeléseket. Szabadon
bocsátották Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban lejátszották a Bánk bánt.
Az Államtanács először visszautasította Kossuth követeléseit, de a pesti forradalom hírére, majd István nádor
közreműködésére az uralkodó (V. Ferdinánd) elfogadta a feliratot. A nádor kinevezte Mo. miniszterelnökévé
gróf Batthyány Lajost.
Batthyány Lajos koalíciós kormányt alakított. Tagjai:
- Szemere Bertalan – belügyminiszter
- Kossuth Lajos – pénzügyminiszter
- gróf Széchenyi István – közlekedés – és közmunkaügyi miniszter
- herceg Esterházy Pál – király személye körüli miniszter
- Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter
- Mészáros Lázár – honvédelem
- báró Eötvös József – oktatás és vallás
- Deák Ferenc -- igazságügyi
A kormány lázas törvénykezésbe kezdett, melyet az uralkodó 1848. április 11-én szentesített. – ÁPRILISI
TÖRVÉNYEK
1. VÉGREHAJTÓ HATALOM
- független felelős minisztérium alakítása
- az uralkodó jogkörét szűkítik: rendelete csak akkor érvényes, ha bármely Buda-Pesten székelő miniszter
ellenjegyzi
2. TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM
- népképviseleti országgyűlés alakult, mely felváltotta a rendi ogy-t
- az országgyűlést évente Pesten kell összehívni

- a királynak joga van összehívni, berekeszteni, feloszlatni, de ha feloszlatja, akkor 3 hónapon belül újra
össze kell hívni
- addig az ogy. fel nem osztható, be nem rekeszthető, míg a következő évi költségvetést el nem fogadják
Népképviseleti ogy.:
A választójoggal rendelkezik:
- akinek eddig választójoga volt
- magyar, vagy honosított polgár, legalább 20 éves, és sem gyámság alá nincs helyezve, vagy büntetett
előétele nincs. Nők nem szavazhatnak. Valláskülönbség nincs.
- Cenzusos választójog:
o vagyoni cenzus:
akik szabad királyi városokban 300e Ft értékű házzal vagy földdel, illetve egyéb
községekben ¼ úrbéres telekkel rendelkezők
kézművesek, kereskedők, gyárosok, akik teleppel, gyárral rendelkeznek, vagy legalább
egy segéddel dolgoznak
akik évente 100e Ft jövedelmet képesek kimutatni
o műveltségi cenzus: művészek, tudósok, lelkészek, jegyzők, gyógyszerészek, tanítók abban a
körzetben, ahol lakásuk van.
Választható: aki választójoggal rendelkezik, legalább 24 éves, s magyarul beszél
3. JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS
- Az ország jobbágysága minden teher nélkül megszabadult úrbéres szolgáltatásaitól, s úrbéres földje
tulajdonosává vált.
- Eltörölték a tizedet és az úriszéket is.
- Kimondta a földesurak kártalanítását.
4. Közteherviselés
5. Magyarország és Erdély uniója, egyesülése.
6. SAJTÓTÖRVÉNY:
- sajtószabadság
- a lapok megjelenését pénz befizetéséhez kötötte
o naponta jelenik meg 10000 Ft
o ritkábban 5000 Ft kézpénzben, vagy fekvő birtokra terjedő kötvényben.
7. Nemzeti őrsereg létrehozása
A törvények alig 3 hét alatt születtek meg, ezért nem volt idő a részletes kidolgozásra, csupán az alapok
lerakására került sor. A gyors törvényalkotó miatt hiányosságai is vannak:
- nem rendezte konkrétan Ausztria és Mo. viszonyát
- nem jött létre önálló magyar hadsereg
- megoldásra várt a valuta és vámok kérdése
- nem rendezték a nemzetiségi kérdést
- nem jött létre magyar külképviselet
Ezen hiányosságok a két ország közötti, illetve országon belüli konfliktusok forrása lehet.
Az áprilisi törvényekkel Mo-on megvalósult a polgári átalakulás. Felszámolták a rendi kiváltságokat, állami
kárpótlással felszabadították a jobbágyokat. .
Kérdés az, hogy a magyar állam és társadalom ezeket a változásokat képes lesz-e megtartani a Habsburg
Birodalmon belül.