Befektetési Ismeretek Oktatási anyag tervezet ... - Mindenkilapja

Befektetés – oktató anyag középiskolásoknak Faluvégi Balázs 

2005. Február 16. Faluvégi Lajos Alapítvány 

Befektetési Ismeretek 

Oktatási anyag tervezet – középiskolások számára 

Faluvégi Balázs 

2005. Február 16. 

Az oktató anyag kizárólag a szerző írásos engedélyével adható tovább, publikálható, felhasználható. Jelenlegi 

változat csak tervezet, a végső verzió a partnerekkel együtt kerül pontosításra.



Pénzügyi alapszámítások 

Befektetési döntéseinknél három alapelv vezérel minket. 

A több pénz jobb, mint a kevesebb pénz. 

A mai pénz jobb, mint a holnapi pénz. 

A biztos pénz jobb, mint a bizonytalan pénz. 

Mindhárom állításnál feltételezzük, hogy a többi tényező változatlan. 

Melyik befektetést választanánk? A „Haszon Bank” 7%-ot ígér egy évre, vagy a „Sunyi 

Bank” 3%-ot? 1 000 000 Ft befektetésénél az elsőtől 1 070 000 Ft-ot, a másodiktól 1 030 000 

Ft-ot kapunk vissza. A különbség az év végén 40 000 Ft lenne, ami már kellően nagy összeg 

ahhoz, hogy megfontoljuk, hogy inkább a „Haszon Bankban” kamatoztassuk pénzünket. 

Melyik befektetést választanánk? Józsi haverunknak, aki éppen építkezik, kölcsönadunk 

1 000 000 Ft-ot, amit egy év múlva ad meg, vagy Béla haverunknak, aki éppen megházasodik 

és fél év múlva adná vissza 1 000 000 Ft-unkat? Amennyiben mindkét cimboránk ugyanolyan 

közel áll hozzánk, akkor érdemes az utóbbit választani, hiszen ő hamarabb adja meg az 

ugyanolyan mennyiségű pénzt, amit aztán még be is fektethetünk. Ha a fenti „Haszon Bank” 

betétjébe tesszük tőkénket, akkor az év végén 1 035 000 Ft-ot kapunk vissza, míg Józsi 

haverunktól csak 1 000 000 Ft járna nekünk. 

Melyik befektetést választanánk? A „Haszon Bank” 7%-os kamatot ígér egy évre, míg az 

„Ügyes Brókerház” elemzői szerint a részvénypiac az elkövetkezendő egy év során 7%-kal 

lesz magasabban, mint most. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a 

részvénypiacon semmi sem garantált, a végső eredmény lehet 7% feletti vagy alatti is, de ez a 

legvalószínűbb hozam. Ilyenkor természetesen érdemes a „Haszon Bank” ajánlatát elfogadni, 

hiszen a két hozam azonos, a bankbetét azonban jóval kisebb kockázattal jár. 





Egy vállalkozás története 

Magyarországon jelenleg többszázezer vállalkozás található. Többségük ún. KKV, vagyis Kis 

és Középvállalkozás. Ezek jellemzően magánszemélyek tulajdonában vannak. Gyakran 

halljuk, hogy a legtöbb vállalkozás tőkehiányban szenved. Nincs elegendő pénzük ahhoz, hogy 

új beruházásokat finanszírozzanak, terjeszkedjenek, bővüljenek. A legtöbbnek csak arra van 

lehetősége, hogy kifizesse számláit és alkalmazottait, valamint minimális nyereséget 

biztosítson tulajdonosai számára. Az alábbiakban egy olyan – képzeletbeli – sikertörténetet 

mutatunk be, amely jó példa arra, hogy a fejlett tőke és értékpapírpiac miként teszi lehetővé, 

hogy egy-egy jó ötletből sikeres vállalkozások, munkahelyek, alkalmanként egész 

cégbirodalmak épüljenek fel. Bár a történet fiktív, számos ehhez hasonló valós történet 

született és születik ma is a föld majd’ minden táján. 

Az alábbi történet, a helyszínek és a főszereplők ugyan kitaláltak, de számos ponton 

merítettünk valóságos példákból. 

Józsi, Tibi és Réka még a középiskolából, a dunafürdői Petőfi Sándor gimnáziumból ismerték 

egymást, ahol évfolyamtársak voltak és számos helyen buliztak együtt. Józsi ezt követően a 

fővárosba ment a Műszaki Egyetemre. Réka egy közgazdasági főiskolára ment, elsősorban 

pénzügyet és könyvelést tanulni. Tibit egyik felsőoktatási intézménybe sem vették fel, ezért 

gondolt egyet és kiment Angliába, ahol a pizzafutárkodáson és az autómosáson kívül még 

rengeteg féle munkát elvállalt, így pár év múlva 2,5 millió Ft spórolt pénzzel jött haza, és 

kitűnő nyelvtudással tért haza. Addigra Réka bejezte a főiskolát és egy kereskedelmi cégnél 

helyezkedett el, a könyvelési osztályon. Jó fizetést kapott ugyan, de munkáját szürkének 

találta és szeretett volna váltani. Józsi ekkor az egyetem utolsó évfolyamát taposta és egy 

Internet oldal készítő szoftvert fejlesztő vállalatnál foglalkozott, elsősorban a hardver 

ellátással, de sokszor még a kávé főzést és a gépek pakolását is rá bízták. 

Egy osztálytalálkozón látták egymást újra 4 év után. Egyikük sem volt elégedett addigi 

pályafutásával, mind váltani szerettek volna. Egyrészt szerettek volna valami maradandót 

alkotni, amire büszkék lehetnének, másrészt szerettek volna jobban élni úgy, hogy közben a 

családjukra, barátaikra, kedvteléseikre is tudnak időt fordítani. Józsi jött elő az ötlettel, hogy 

milyen területen lehetne olyan vállalkozást indítani, ami jövedelmező és a társadalom számára 

is hasznos lenne. Mivel amúgy is internetes cégnél dolgozott, és látta, hogy szülővárosában 

szinte senki nem engedheti meg magának, hogy otthon a világhálón szörfözzön, úgy gondolta, 

hogy remek ötlet lenne egy internetes kávézót nyitni valahol a városközpontban. Tibi is remek 

ötletnek tartott egy ilyen helyet, ezért néhány napos gondolkodás után úgy döntött, hogy 

spórolt pénzével ő is szívesen beszállna a vállalkozásba. Mivel a pénzügyekhez és a 

könyveléshez egyáltalán nem értettek, kellett valaki, aki ezen a területen is tudná kezelni a 

vállalkozást. Józsi emlékezett rá, hogy Réka panaszkodott a munkahelye kapcsán, arról nem is 

beszélve, hogy ideális lenne a feladatra. Felhívták, és őt érdekelte a lehetőség. 

A három fiatal Dunafürdő központi terének egyik kávézójában találkozott egy álmos vasárnap 

délután. Egy kockás füzetbe jegyzeteltek, minden ötletüket leírták. A „brainstorming” közben 

persze gyerekkori élményeket is felidéztek, így jó hangulatban telt a délután, majd az este. Az 

éjszakába nyúló ötletbörze azonban még egy szerencsés epizóddal gazdagodott. A kávézó 

pincére hallotta, hogy miről beszélgetnek, és megsúgta nekik, hogy a közelben hamarosan 

bezár egy vegyesbolt, amit a tulajdonosa szeretne hosszú távra bérbeadni. A fiatalok lecsaptak 

a lehetőségre, és ők lettek az üzlethelység új bérlői. Cégüket Netre Kész Kft.-nek nevezték el. 





Néhány hét múlva a megfelelő engedélyek és a megvásárolt számítógépek birtokában 

megnyitották Dunafürdő első Internetes kávézóját. Eleinte szinte csak a világhaló 

elérhetőségének biztosítására koncentráltak, a kávézó egyetlen háztartásokban is alkalmazott 

kávéfőző gépet, és a sarokban kialakított kis bárpultot jelentette. Hamar feltűnt azonban, hogy 

a kisváros fiataljai, akik fogékonyak voltak az internet adta számos lehetőségre, egyre 

szívesebben választják találkozóhelyül az internet kávézót. Ahhoz, hogy továbbra is 

népszerűnek tartsák a helyet, jobb és gyorsabb kiszolgálásra lett volna szükség. Így a kávézó 

bevételét szinte teljesen felhasználva vásároltak egy profi kávéfőző gépet, nagyobb hűtőgépet 

az üdítőknek, és egyéb konyhai felszereléseket. A látogatottság növekedésével azonban a 

számítógépek száma is kevésnek bizonyult, gyakran akár egy órát is várni kellett, hogy valaki 

a monitorhoz jusson. De ami még rosszabb: a sok használat miatt egyre lassabb lett a letöltés, 

mindenki egyszerre terhelte le a sávszélességet. A vendégek emiatt egyre elégedetlenebbek 

lettek. Józsi már tervezgette az újonnan vásárolandó számítógépek és kiegészítők típusait, 

valamint a szélessávú elérés sebességének növelését. Tudta ugyan, hogy éppen nincs elegendő 

pénzük a beruházásokra, de az igen népszerű áruvásárlási hitelekkel áthidalható lett volna ez a 

probléma. Ekkor azonban Réka kongatta meg a vészharangot. Kiszámolta, hogy a bérleti 

díjak, és az összes költség, valamint bevételek egybevetésével a jövőben már nem fogják 

tudni fizetni a részleteket és kamatokat. Hiába volt népszerű az internet kávézó és sikeres a 

vállalkozás, zsákutcába jutottak. 

Egy bátor lépéssel tudtak túllendülni a problémán. Tárgyalásokat kezdtek a szomszédos 

kiskocsma tulajdonosával, aki ugyan nem értett az informatikához, de évtizedek óta 

közkedvelt vendéglátó volt. A fiatalok bevették őt a vállalkozásba. Így nemcsak friss tőkéhez 

jutottak, amiből végre tudták hajtani a beruházásokat, hanem a két üzlethelység 

egybenyitásával és átalakításával, színvonalasabb és nagyobb területen tudták fogadni a 

vendégeket. Még az árakat is fel tudták emelni úgy, hogy a kávézó szinte egész délután és 

este teljes kapacitáson futott. A (mostanra) négy tulajdonos társ szinte éjjel nappal az üzlet 

felvirágoztatásán dolgoztak, mégis élvezték, amit csináltak és egyre nagyobb nyereséget értek 

el. 

A felesleges pénz befektetésével természetesen Réka foglalkozott. Tudta, hogy az infláció, az 

árak emelkedése miatt nem érdemes készpénzben, vagy bankszámlán tartani a nem használt 

pénzt, ezért azon eleinte pénzpiaci befektetési jegyeket vásárolt. Ezzel elérte, hogy a pénz 

nem veszített értékéből, mégis bármikor fel tudta venni, ha egy váratlan kiadás miatt szükség 

volt rá, szemben a bankbetéttel, amit lejáratig nem, vagy jelentős veszteséggel lehetett volna 

felhasználni. Később, amikor már olyan nagyságúra nőtt a megtakarított vagyon, hogy nem 

kellett állandóan felvehető tartalékként felhasználni, a tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy 

más befektetés is szóba jöhet. Különösen a kockázatot kedvelő Tibi szeretett volna 

kockázatosabb befektetéseket választani. A pénz egy részét így ingatlanalapokba és 

részvényekbe tették. Így idővel magasabb hozamot tudtak elérni, de a tulajdonosoknak nem 

egy álmatlan éjszakát okozott néhány gyengébb tőzsdei nap. 

Józsi az egyik hétvégéjét barátnőjével, egy közeli, csendes kisvároskában töltötte. Hamar 

feltűnt neki, hogy itt sincs internet kávézó. Visszatérve elújságolta az új lehetőséget társainak. 

Mindenkinek tetszett az ötlet, és megvolt a pénzük is arra, hogy egy új üzletet nyissanak. Itt 

már új alkalmazottakat is fel kellett venni, és szükség volt egy cégautóra is, hogy a két kávézó 

között gyorsan közlekedni tudjanak. Ezáltal megnőttek a költségek is, de a bevételek egyelőre 

ezeket fedezni tudták. Azonban nemcsak új üzlet megnyitásával, hanem új tevékenységek 





indításával is próbálkoztak – sikerrel. Az új alkalmazottakat Józsi tanította be a munka 

számítógépes részére. Egyikük megjegyezte, hogy igen könnyedén és akár laikusok számára 

is érthetően magyarázza el a számítógépes tudnivalókat. Innen logikusan következett a 

szoftverekkel kapcsolatos oktatás elindítása. Eleinte csak az Internettel kapcsolatos 

tudnivalókat tanították a jelentkezőknek, de a nagy igények miatt ezt hamar kiegészítették az 

operációs rendszerekkel, és a legfontosabb szövegszerkesztő, táblázatkezelő alkalmazásokkal. 

Tibi ötlete, miszerint az első órát egy látványos prezentáció keretében ingyen tartsák, 

fényesen bevált, hamarosan új oktatókat kellett szerződtetni, hogy az érdeklődők rohamát 

valahogyan el tudják látni. 

Hamarosan megnyitották harmadik kávézójukat, miután a megye összes városát végigjárva 

kiderült, hogy alig-alig vannak internet kávézók, és azoknál is igen gyenge a szolgáltatás 

minősége. Úgy tervezték, hogy ha ilyen ütemben folytatódik az árbevétel növekedése, akkor a 

következő 2 évben 4 új üzletet tudnak nyitni a környező városokban. Olyannyira lelkesek 

voltak a hálózat tervével kapcsolatban, hogy megbíztak egy helyi grafikust, valamint egy 

belsőépítészt, hogy tervezzenek egységes arculatot, külső-belső megjelenést a kávézóknak. 

Amikor minden egy tűnt, hogy jól megy, két hirtelen jött esemény is megnehezített a Netre 

Kész Kft. Dolgát. Egy helyi vállalkozó megirigyelte a cég sikereit ezért néhány száz méterre a 

dunafürdői internet kávézótól, egy hasonló jellegű üzletet nyitott. Cége tőkeerejének 

köszönhetően jóval alacsonyabb árakat tudott meghatározni, emiatt a Netre Kész Kft. Már 

hetekkel a konkurens kávézó megnyitása után jelentős árbevétel csökkenést volt kénytelen 

elszenvedni. Még rosszabb hír volt azonban, hogy a korábbi kocsma tulajdonosa 

megbetegedett és szeretett volna kiszállni a cégből. Hirtelen komoly összeget kellett volna 

előteremteni úgy, hogy a számlákat és az alkalmazottakat egyre nehezebben tudták fizetni, és 

tartalékaik jelentősen megcsappantak. Ezen felül nem szabad arról megfeledkezni, hogy a 

három üzlethelyiségből kettőt bérelték. 

A fiatalok úgy döntöttek, hogy felül kell vizsgálniuk stratégiájukat, végig kell gondolkodniuk, 

hogy a jövőben reálisan milyen célokat tűzhetnének maguk elé. Néhány órányi beszélgetés 

után kétfajta megoldást kezdett kikristályosodni. Az elsőt defenzív, a másodikat offenzív 

stratégiának hívták. A defenzív stratégia szerint a fennmaradt tartalékokból ki kell fizetni a 

kiváló tulajdonost, és be kell zárni a másik két városban lévő kávézót. Ebben az esetben A 

fiatalok eddig is merészségükről voltak híresek, és azt is tudták, hogy a nagyobb kockázat 

hosszú távon nagy valószínűséggel magasabb hozammal járt, így egyhangúlag az offenzív 

stratégia mellett döntöttek. 

Ha pedig az offenzív stratégiát választják, egyetlen igazán jó megoldás maradt: komoly 

nagyságú tőkét kell bevonni, egy erre szakosodott cégtől. Itt jöttek be a képbe a kockázati 

tőkések. Ezek a cégek befektetők pénzét gyűjtik össze, és kis vagy középvállalatokba 

fektetnek, jellemzően 3-6 évre, általában igen magas hozamelvárásokkal. Réka vezérletével 

egy részletes üzleti tervet készítettek, és elküldték az összes ilyen céghez. Bár nem érkezett 

sok válasz, pár kockázati tőkéssel elkezdhették a tárgyalásokat. 

Természetesen nem vetették el a bankhitel lehetőségét sem. Üzleti tervük sorra vérzett el a 

nagy kereskedelmi bankoknál, végül csak a környéken aktív takarékszövetkezet tartotta 

méltónak, hogy komolyan tárgyaljon velük. A takarékszövetkezet kész volt az igényelt tőkét a 

Netre Kész Kft. Rendelkezésére bocsátani, de két fontos tényező miatt a fiatalok mégsem 

éltek a lehetőséggel. Egyrészt a takarékszövetkezet olyan biztosítékokat követelt meg, amit 





nem mertek megkockáztatni. Például mindegyikük lakására, sőt szüleik házára is jelzálogot 

jegyeztek volna be, vagyis az üzlet sikertelensége esetén el is veszthették volna otthonukat. 

Másrészt a kamatteher igen magas volt, amit a takarékszövetkezet illetékesei a magas 

kockázattal indokoltak. Réka javaslatára nem vállalták, hogy ilyen magas kamatok gúzsba 

kössék a vállalkozást. 

Végül többhónapos tárgyalás után sikerült megállapodniuk egy kockázati tőkebefektetésekkel 

foglalkozó vállalattal, amelyik 49%-os részesedésért cserébe kivásárolta a volt kocsma 

tulajdonost és még 120 millió Ft tőkét fektetett a cégbe. Ezt követően a korábbi terveiket is 

felül tudták múlni: az eddigi három internet kávézó mellé, másfél év alatt további hatot tudtak 

nyitni a megyében, és a fiatalok már többi megye felé kacsintgattak. A tőke segítségével meg 

tudták valósítani az egységes arculatot, minden üzletbe hasonló színvilágot és berendezést 

tettek. A Nettre Kész név hónapok alatt a szülővárosból már közel 10 városba jutott el és lett 

ismert. Divat lett oda járni, nemcsak a világháló elérése miatt, hanem a magas színvonalú és 

emberközpontú informatikai oktatás miatt is. 

Az árversenyben is hatalmas sikert arattak, ami Tibi üzleti érzékének köszönhető. Az ő 

javaslatára, kb. fél évre drasztikusan csökkentették az árakat, még azon az áron is, hogy 

eközben a cég veszteséges volt. Ez az idő, és a megújulás pedig elegendő volt arra, hogy a 

konkurens, helyi kis net kávézók feladják a küzdelmet, és bezárjanak. A versenytárs nélküli 

állapot pedig már nagyon nagy eredményességet biztosított a Netre Kész Kft.-nek. Három 

évvel a tőkeemelés után már két megyében 14 üzlettel, egy évvel később pedig négy 

megyében 22 üzlettel voltak jelen. Árbevételük az első évinek a nyolcvanszorosára nőtt. 

Ekkor újabb merész lépésre szánták el magukat. Felismerve, hogy az embereknek egyre 

inkább megvan az anyagi lehetőségük otthonra is számítógépet vásárolni és akár szélessávú 

Internetre előfizetni, elindították az Inernet szolgáltatásukat, amelyben modemes, ADSL és 

Kábelnet kapcsolatot kínáltak. 

A tervekben mind az oktatási, mind az Internet szolgáltatási, mind a kávézó-hálózat teljes 

országra való terjeszkedése szerepelt. Ehhez azonban igen komoly tőke kellett volna, arról 

nem is beszélve, hogy az ország többi részében sokkal erősebb konkurenciával kell számolni. 

Eközben annak is eljött az ideje, hogy a kockázati tőkés is kiszálljon a cégből, ők éppen előre 

megjelölt időhorizontjuk végére értek. A Netre Kész tehát ismét egy fontos fordulópontra 

érkezett. Újabb üzleti tervet készítettek, amelyből kiderült, hogy az országos terjeszkedéshez 

3,5 milliárd forintra lenne szükség. A fiatalok ugyan rengeteg pénzt kerestek a céggel, de ez 

az összeg így is többszöröse volt lehetőségeiknek. Bár a bankok mostanra már egyenlő félként 

tárgyaltak velük, ekkora összeg felvétele túlságosan nagy kamatterheket rótt volna a 

vállalkozásra. 

A legjobb választás a TŐZSDE volt. A vállalatot átalakították részvénytársasággá, új 

részvényeket bocsátottak ki, és nyilvános jegyzés keretében eladták azokat, valamint a 

kockázati tőkések kezében lévő részvényeket befektetési alapoknak, magánbefektetőknek, 

megtakarítással rendelkező vállalatoknak. A céget 2 milliárd forintra értékelték. Így összesen 

3 milliárd forintnyi részvényt kínáltak megvételre ( 2 milliárdért új részvények, 1 milliárd a 

kockázati tőkés részesedése). A vállalat sikertörténetét látva a befektetők az összes részvényt 

lejegyezték, és néhány héttel később, 6 évvel az alakulás után, a Netre Kész-t bevezették a 

tőzsdére. A kockázati tőkés nagyon jól járt, hiszen 120 millió Ft befektetésével közel 900 

millió Ft-ot nyert, míg a három dunafürdői fiatal pár millió Ft befektetésével és rengeteg 





munkával és jó ötlettel közel 1 milliárd Ft-ot keresett. Részvényeiket azonban nem adták el, 

mert bíztak vállalatuk további sikereiben. Innentől fogva a nagyközönség, a PIAC ítélete 

fogja eldönteni, hogy mennyit ér a vállalat. 

A fenti kis történet többé-kevésbé hűen tükrözi azokat a lehetőségeket, és kockázatokat, 

amelyekkel, egy modern tőkepiaccal rendelkező országban a forrást keresőknek és a 

megtakarításokkal rendelkezőknek szembe kell nézniük. Mostantól a befektetési ismeretek 

elméleti hátterét igyekszünk áttekinteni, de a jobb érthetőség kedvéért többször visszautalunk 

majd a három fiatal történetére. 





A Tőzsde 

A tőzsde az olyan szervezett és szigorúan szabályozott piacoknak a gyűjtőfogalma, ahol 

jellemzően homogén, vagy pontosan meghatározható kategóriákba besorolható termékekkel 

kereskednek. 

Homogénnek tekinthető minden olyan áru vagy értékpapír, amely nagy számban van jelen a 

piacon, és egyes darabjai egymással felcserélhetőek, azonosnak tekinthetők. Például mik 

lehetnek ezek a homogén termékek? 

• Áruk (pl. gabona, hús, olaj, színesfémek) 

• Értékpapírok (részvény, kötvény) 

• Devizák 

Ezen lebontásból már jól látható, hogyan különíthetők el az egyes tőzsdefajták. A két fő 

tőzsdefajta az Árutőzsde és Értéktőzsde. Az előbbiben általában csak árukkal (illetve azok 

határidős kontraktusaival) kereskednek, míg az értéktőzsdén szokott zajlani az értékpapírok 

adás-vétele. A deviza főbb ismérveit tekintve inkább az Értéktőzsdéhez tartozik, mégis 

számos Árutőzsdén kereskednek vele. 

A tőzsdék másik fontos csoportosítása szerint léteznek azonnali és határidős tőzsdék. Az 

előbbi esetében a jegyzett instrumentumok ténylegesen gazdát cserélnek elméletileg azonnal 

(a gyakorlatban néhány napos elszámolási folyamatot követően). Az utóbbi esetben az 

üzletkötés dátuma és a valós lebonyolítás dátuma között jelentős különbség van. A 

közhiedelemmel ellentétben az Árutőzsdék a határidős piacok közé tartoznak, tehát a gabona, 

olaj, stb. nem helyben cserél gazdát, hanem egy jóval későbbi időpontban történik a szállítás. 

Sőt, az esetek jelentős többségében soha nem kerül sor szállításra. Szintén a határidős 

piacokhoz sorolható a deviza kontraktusok tőzsdén keresztüli adás-vétele is. A világban 

számos példát láthatunk arra, hogy az azonnali és a határidős tőzsdék egy szervezeten belül 

léteznek 

Az Értéktőzsdén a részvényeken kívül számos értékpapírt jegyeznek, de ebbe a kategóriába 

sorolhatóak az önálló deviza és nemesfém tőzsdék. Ezen értékpapírok lehetnek kötvény, 

kincstárjegy, befektetési jegy, és persze a részvény. Ezek elsősorban azonnali piacot 

jelentenek, de sok termékre léteznek határidős kontraktusok is. 

Hazánkban Árutőzsdének minősül a Budapesti Árutőzsde (BÁT), bár itt létezik pénzügyi 

szekció is, ahol deviza kontraktusokkal kereskednek. Az Értéktőzsde szerepét itthon 

természetesen a Budapest Értéktőzsde (BÉT) tölti be. A fent említett értékpapírokon kívül itt 

is van devizákkal foglalkozó részleg. Érdekesség, hogy a rendszerváltás elején megalakult 

itthon az Ingatlantőzsde is. Mivel ezen szervezett piac nem felelt meg az egyik legfőbb 

alapkövetelménynek, a homogén termékek kereskedelmének, ezért hamar meg is szűnt. 

Szintén voltak próbálkozások egy hazai olajtőzsde létrehozására, egyelőre sikertelenül. A két 

hazai létező tőzsde egyesüléséről éppen a napokban született döntés, így 1948 után ismét 

létrejön a Budapesti Áru és Értéktőzsde. A legtöbb szakértő egyöntetű véleménye szerint ez a 

tőzsde sem kerülheti el a további beolvadást az EU csatlakozás után valamelyik már létrejött 

európai tőzsdeszövetséghez. 

Mire jó a tőzsde? 





Másodlagos piacot jelent a vállalatok által kibocsátott értékpapíroknak. A cégek nem 

tudnának a nyilvánosság számára kötvényeket, vagy részvényeket értékesíteni és ezzel tőkét 

szerezni, ha nem létezne egy piac, ahol később ezeket el tudnák adni. Ugyanez a helyzet a 

zártvégű befektetési alapoknál is, ahol a befizetett pénzből az alapkezelő más értékpapírokba, 

esetleg ingatlanokba fekteti. 

Ugyanez volt a helyzet a Netre Kész esetén is. Valószínűleg soha nem kaptak volna kockázati 

tőkét, ha a befektető vállalat nem tudta volna, később miként szállhat ki. Szintén nem tudott 

volna továbbfejlődni a vállalat, ha a részvényeket nem lehetett volna a tőzsdére bevezetni. 

Szintén fontos szerepe a szervezett piacoknak, hogy remek mutatója az általános gazdasági 

hangulatnak, várakozásoknak. Erre a célra jöttek létra a tőzsdeindexek, melyekről egy későbbi 

fejezetben lesz szó. Ha az index emelkedő tendenciát mutat, az az optimizmus növekedését 

jelenti, míg az esés ennek természetesen az ellenkezőjét. Egyes vizsgálatok szerint a tőzsde 

fellendülése 4-10 hónappal előzi meg a gazdaság kimutatható élénkülését. Ez természetesen 

csak a fejlett tőkepiaccal rendelkező nyugati gazdaságokra igaz. 

A mai tőzsdék szervezettsége, és technológiai fejlettségéből következő rugalmassága lehetővé 

teszi a hatékony és gyors tőkeáramlást, ami elősegíti a gazdaság fejlődését. Külön előny, hogy 

ez folyamatosan befektetési lehetőségek nagy számát kínálja fel a megtakarítással 

rendelkezők számára. 

A határidős tőzsdék egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a gazdasági szereplők számára 

lehetővé teszi a kockázat csökkentését. Mivel itt egy későbbi időpontra be lehet biztosítani 

egy adott áru, deviza, árát, ezért előre lehet kalkulálni a költségeket pl. külkereskedő 

cégeknek, mezőgazdasági termelőknek, energetikai cégeknek stb. 

Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tőzsdén forgó értékpapírok árfolyama és 

azok hozama jelzi az elemzőknek, prognózisok készítőinek, hogy mekkora nyereséget, 

megtérülést várhatnak el egy-egy befektetéstől. 





A BÉT szerepe és története 

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az egyetlen hazai értéktőzsde, melynek története mára 

meghaladja a 150 évet, és igen hányattatott, de dicső múltra tekinthet vissza. 

Az első magyarországi tőzsde a Ferenc József által kezdeményezett Árú és Értéktőzsde volt, 

amely 1864-ben jött létre. A tőzsde szervesen bekapcsolódott a nemzetközi piacok 

vérkeringésébe, árfolyamait mindenütt közölték. A nagy gazdasági világválság a magyar 

részvénypiacot is érzékenyen érintette, olyannyira hogy 1931-től 1932-ig zárva is tartott. A 

tőzsdét végül 1948-ban zárták be huzamosabb időre, politikai okokból. 

Egészen 1987-ig fel sem merül a tőzsde újbóli megalapítása. Abben az évben 22 bank 

megegyeztek, hogy szabályozott formában fogja elősegíteni az értékpapír kereskedelmet. Ezt 

az 1968-ban megkezdett reformfolyamatok és a kötvények megjelenése alapozta meg. 1988ban 

megalakul a Tőzsdetanács, amelynek első elnöke Dr. Járai Zsigmond. Őt Dr. Faluvégi 

Lajos követte ezen a poszton. 1990-ben elfogadják az értékpapír törvényt, amely megteremti a 

jogszabályi hátteret a tőzsde megalapításához. Ugyanebben az évben megszületik a BÉT, 

melynek első elnöke Dr. Bokros Lajos lett. A kereskedés júniusban kezdődik, az első napon 

csak az Ibusz részvényekkel kereskednek. 1991 végén költöznek át a brókerek az új 

tőzsdeterembe. Az ezt követő egy évben bevezetésre kerülnek az államkötvények és a 

kárpótlási jegyek is. 1995 elején kezdik publikálni a BÉT hivatalos tőzsdeindexét, a BUX-ot. 

Ugyanebben az évben indítják a határidős piacot, először a BUX-ra és két devizára. 1999 

szeptemberét követően a teljes kereskedés automatizált rendszeren folyik, az ún. MMTS-en 

keresztül. A tőzsdeterem ezzel kiürül. 2003-ra a BÉT saját rendszerén keresztül kereskedési 

lehetőséget biztosít a XETRA rendszerhez, amelyen több ezer nemzetközi részvénnyel lehet 

kereskedni. 2004 márciusában döntés születik a BÉT Rt. és a Budapesti Árutőzsde 

egyesüléséről. Ezzel 140 évvel első megalapítása után ismét létrejön az egységes Budapesti 

Áru és Értéktőzsde. 

A Budapesti Értéktőzsde egy olyan szervezett, megfelelő jogszabályi keretrendszeren belül 

működő koncentrált piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, kárpótlási jegyekkel, és 

származékos termékekkel, jelzálog hitel levelekkel lehet kereskedni. Ez az egyetlen ilyen 

hazai társaság. A BÉT kereskedését három szekcióra bontja: Részvény, Hitelpapír, 

Származékos. A tőzsdén mindegyik szekció termékeire mára csak elektronikus platformon, az 

ún MMTS rendszeren keresztül lehet üzletet kötni. 

A BÉT a befektetőknek megtakarítási lehetőséget, likvid piacot (bármikor értékesíthessék 

értékpapírjaikat) biztosít. A vállalatok számára pedig reális alternatívát jelent a hitelekkel 

szembeni finanszírozási forrást tekintve. 

A BÉT Rt. profitorientált társaság. Célja, hogy a feladata maximális végrehajtása mellett 

nyereséget biztosítson részvényeseinek. A bevételeket a brókercégektől beszedett forgalmi 

díjak, a kibocsátóktól beszedett forgalombantartási díjak, és az adatszolgáltatóktól beszedett 

díjak jelentik. 

A BÉT legfőbb szerve a közgyűlés. Itt az összes tag (jellemzően brókercégek, hitelintézetek, 

befektetők) részt vehet. Ha külön nem hívják össze, évente egyszer tart ülést. Itt az éves 

beszámoló mellett a legfontosabb tisztségviselőkről, a BÉT stratégiájáról szavaznak. Az 

Igazgatóság feladata a szervezet irányítása, stratégia kialakítása és lefogadtatása a tagokkal. 

Az igazgatóság elnöke Szalay-Berzeviczy Attila. Az Igazgatóságot a Felügyelő Bizottság 

ellenőrzi. Emellett külön működik a Választott Bíróság is, amely a kibocsátók és forgalmazók 

közti esetleges jogvitákban dönthet. Az operatív irányítás a Vezérigazgató alá tartozik. Alá 





tartoznak a különböző bizottságok, akik az elszámolás, kereskedés, kibocsátókat, index 

összeállításában dönthetnek. 

A BÉT legfőbb ellenőrző szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). 





Tőzsdeindexek 

A tőzsdeindexekről rengetegszer hallhatunk, olvashatunk a médiában. Az aktuális értéken és 

esetleg még a változás mértékén kívül azonban a legtöbb helyen nem sokat árulnak el. 

A tőzsdeindexek legfontosabb feladata, hogy egy adott tőzsde, ország, szektor vagy ágazat 

tagjainak jellemző teljesítményéről, árfolyam alakulásáról teljes képet adjon. 

Kevesen tudják, hogy nemcsak tőzsdén forgó részvényeknek, hanem az állampapíroknak, 

áruknak, befektetési alapoknak stb. árfolyamok, nettó eszközértékük alapján saját indexeik 

vannak. Példáaul az állampapírok indexe a RMAX, MAX, a részvényalapok indexe a RAX. 

Vannak indexek nyersanyagárakra, amely a legfontosabb vagy egyedi nyersanyagok 

nemzetközi piacokon meglévő árait különféle módszerekkel súlyozva modellezi a gazdaság 

szereplőire gyakorolt nyersanyagár változást. Egy-egy deviza erejét és mozgását a többi 

devizához képest a devizaindexek, pl. USD Index mérik le. Emellett számos indexet 

számolnak makrogazdasági adatokra (pl. infláció alatt legtöbbször a fogyasztói árindexet 

értik), konjunktúraindexekre (ingatlanár index). A legismertebbek, és a legtöbbeket érdeklődő 

indexek azonban a részvényindexek. 

Az indexeket az összeállítás és súlyozás alapján is meg lehet különböztetni. Léteznek az ún. 

egyenlő súlyozású indexek, amelyekben szereplő komponenseket teljesen egyforma 

nagysággal számítják bele az indexbe. Az egyenlő súlyozású indexek nagy előnye, hogy a 

kisbefektetők számára tényleges képet ad arról, hogy ha pénzüket egyenlő módon osztanák 

meg az indexben szereplő részvények között, milyen hozamot érnének el. 

Vannak az árfolyam súlyozású indexek, amelyekbe az itt szereplő részvények árfolyama 

alapján kerülnek súlyozásra, vagyis minél magasabb egy részvény árfolyama, annál nagyobb 

lesz a szerepe az index értékének alakításában, függetlenül a cég piaci értékétől, presztizsétől. 

Ezen piaci mutatók mára a súlyozás módja miatt igen ritkák, de ilyen például az egyik 

legrégebbi múlttal rendelkező mutató, a Dow Jones Industrial Average, amely eleinte főként 

ipari részvényeket tartalmazott, mára több technológiai és kiskereskedelmi vállalat is szerepel 

benne. Elmondható, hogy a legnagyobb presztizsű vállalatok szerepelnek benne, mint például 

a McDonald’s, vagy a Microsoft. 

A kapitalizáció alapján súlyozott indexek esetén az egyes részvényekhez tartozó súlyok nem 

egyenlőek és nem is a részvények árfolyama alapján kerülnek súlyozásra, hanem az alapján 

szeretné egy-egy vállalat jelentőségét szerepeltetni, hogy az mekkora piaci értékkel 

rendelkezik. Ezáltal pontosabb képet kapunk arról a szektorról/tőzsdéről/országról, amelynek 

teljesítményét az index le szeretné képezni. Ha például a technológiai vállalatok indexét 

nézzük, akkor természetesen a Microsoft nagyobb jelentőségű lesz, mint a Netre Kész, amely 

„csupán” egyetlen országban tevékenykedik. 

Az indexeket lehet egymáshoz, lehet egyedi instrumentumokhoz, részvényekhez hasonlítani, 

de természetesen egyik legfontosabb funkciójuk az idő során bekövetkező változások 

vizsgálata. Ha egymáshoz hasonlítunk egy indexet és egy részvényt, akkor meg lehet 

mondani, hogy a vizsgált időszakban az adott papír felül vagy alulmúlta a piacot (ha teljes 

piacot leképező indexet veszünk) vagy egy szektort (ha szektort leképező indexet nézünk). 

Két index összehasonlításánál értelemszerűen a piacok vagy szektorok egymáshoz képest 





elért relatív teljesítményét vizsgálhatjuk meg. Ha csak egy indexet nézünk akkor azt lehet 

látni, hogy az adott index milyen hozamot ért el egy-egy időintervallumban. A hozamot 

legtöbbször évesítve adják meg. 

Az alapkezelők, befektetők saját eredményüket, nyereségüket, ezekből kiszámolható 

hozamukat nézik önmagában, hanem mindig valamilyen benchmarkhoz, más néven 

viszonyítási ponthoz képest vizsgálják. Csak így mérhető le egy befektető portfoliójának 

valós teljesítménye. Ha valaki 5%-ot vesztett egy évben az nem feltétlenül rossz teljesítmény, 

ha a piac ugyanabban az időszakban 20%-ot csökkent. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: ha az 

illető 8%-kal növelte portfoliójának értékét, de a piac közben 30%-kal emelkedett, akkor 

nyilvánvalóan kimaradt valamiből, portfoliója alulteljesítő volt. Az indexek mozgása azt is 

elárulja számunkra, hogy mely faktorok gyakorolnak hatást a részvénypiacra. Ha például 

valamelyik index emelkedni kezd egy makrogazdasági folyamat hatására és kimutatható a 

kettő között korreláció, együttmozgás, akkor számíthatunk rá, hogy a jövőben ugyanezen 

makrogazdasági folyamat hasonló jellegű hatást fog gyakorolni. Ennek tipikus példája a 

jegybanki alapkamat mozgásának összehasonlítása a legfontosabb részvényindexekkel. 

Általában ellentétes irányba mozognak egymással, de sokszor más tényezők miatt ez nem 

igaz. Így a különböző faktorok hatásainak vizsgálata igen összetett és bonyolult feladat. 

Mindenesetre a részvényindexek önmagukban is fontos barométerei a gazdaság állapotának a 

fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban. Természetesen az indexeket technikai elemzésre 

is fel lehet használni, sőt a legtöbbször ez igen ajánlott. Így lemérhető a teljes piac állapota, 

részben hangulata is, amely a legtöbb részvényt befolyásolja, ezért befektetési döntéseinkben 

kiemelt szerepet kell kapnia. 

Az indexek szintén jók a kockázat kiszámítására. Egy-egy részvény kockázatát statisztikailag 

úgy lehet kiszámolni, hogy különböző képletek segítségével a teljes piacot lefedő indexekhez 

hasonlítják őket. Ezzel természetesen nem zárjuk ki az ún. szisztematikus kockázatot, vagyis a 

piac kockázatát. 

Két igen praktikus felhasználási módja is van a részvényindexeknek. Számos befektetési 

alapkezelő kialakít ún. indexkövető alapokat. Ezekkel teljes mértékben igyekeznek leképezni 

az indexek összetételét, így mozgásuk, teljesítményük is szinte teljesen azonos. Ha egy 

befektető indexkövető alapot vásárol, akkor közel automatikusan hozzájut a részvénypiac 

vagy valamely ágazat hozamához, amely természetesen negatív is lehet. Így nem kell időt, 

fáradtságot, és nem utolsósorban felesleges pénzt áldoznia arra, hogy az index összetételét 

önmaga alakítsa ki. Ez a módszer elsősorban azon kisbefektetőknek hasznos, akik kevés 

szakértelemmel, és viszonylag alacsony megtakarítással rendelkeznek. Külföldön, főként az 

Egyesült Államokban az indexalapokhoz sokban hasonlító, de attól eltérő konstrukció vívott 

ki nagy népszerűséget, ez pedig az ETF (Exhange Traded Funds). Róluk a külföldi piacoknál 

lesz szó. 

A másik hasznos megoldás, amit az indexeknek köszönhetünk: a határidős indextermékek. A 

származékos piacról egy későbbi fejezetben lesz szó, most elég annyit megjegyezni, hogy 

segítségével (például) védekezhetünk a teljes piac esése ellen, miközben valamely 

részvényben vagy ágazatban bízunk és úgy gondoljuk hogy felülteljesítő lesz. 

A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. 1995 január 1.-étől számítják, 

ezalatt 1000 pontról 10 000 pont fölé nőtt, amely azonban valamelyest torzítva jelzi csak a 

pozitív hosszú távú trendet. Az indexben szereplő részvények száma nem kötött, de maximum 

25 tagból állhat. A benne lévő részvényekről a Tőzsdetanács dönt és ezeket évente kétszer 

(március 31. és szeptember 30.) aktualizálják. Így éppen a napokban fog kikerülni belőle az 





Antenna Hungária és Synergon részvénye, míg bekerül a Fotex és az FHB. A BUX 

tőkesúlyozású index: az egyes részvények súlyát a piaci érték befolyásolja. 

A legtöbb nemzetközi részvényindex és tőkesúlyozású, példaként hozható fel az S&P 500 

amerikai nagyvállalatok indexe vagy a FTSE 100, londoni tőzsde legfontosabb cégeinek 

indexe. Ársúlyozású indexek esetén az adott részvény árfolyam alapján súlyoznak. Ha lenne 

ilyen index itthon, akkor hiába sokkal nagyobb cég az OTP mint az FHB, akkor is kb 

kétszeres súllyal szereplne az indexben az utóbbi hiszen aktuális árfolyama meghaladja a 

7000 Ft-ot, az OTP 3500 Ft közeli árfolyamával. Így az ársúlyozású indexek kialakítása 

meglehetősen igazságtalan, hiszen egy-egy részvény árfolyama önmagában semmit nem 

jelent. Ársúlyozású index maradt a tradíciók miatt az igen ismert Dow Jones Industrial 

Average, amely 30 nagy nevű amerikai céget tartalmaz, vagy a japán tőzsde barométere, a 

Nikkei 225. 





Értékelési mutatók 

Ha részvényt vásárolunk, a cégben szerzünk részesedést. Ez történt, amikor a befektetők a 

tőzsdére való bevezetés előtt, vagy azt követően a tőzsdén Netre Kész részvényeket vettek. 

Ha eltekintünk a törzsrészvényeken kívüli részvénytípusoktól (például elsőbbségi 

részvények), akkor a vállalat aktuális piaci értéke, más néven kapitalizációja: részvényszám * 

egy részvény árfolyama. Mivel a részvények száma többnyire adott, és a legnagyobb cégek 

esetén is csak enyhén módosul az idő előre haladtával (kivéve tőkeemeléseket, fúziókat stb.), 

az adott részvény árfolyamának alakulása jelzi a piac teljes cég értékére vonatkozó ítéletét. De 

honnan tudják a piaci szereplők, hogy mennyit ér a cég, mennyit ér egy részvény? Ennek 

meghatározásában a legkomolyabb elméleti háttérrel rendelkező szakértők között sincs teljes 

egyetértés. Az egyik széles körben elterjedt módszer az ún fundamentális elemzés, melynek 

fontos részterülete a piaci vagy másnéven értékelési mutatók használata. Ezeknél a P mindig 

egy részvény aktuális árfolyamát jelölik. 

P/E: Árfolyam osztva az egy részvényre jutó eredménnyel (EPS). Ez utóbbit értelemszerűen 

úgy kapjuk, hogy a társaság nettó eredményét elosztjuk a részvényszámmal. A mutató azt 

jelzi, hogy a piac szerint hányszorosát éri a cég a saját nyereségének. Ez az érték ágazatonként 

és sokszor cégenként is nagymértékben eltér egymástól. Jogosan merül fel a kérdés, miért 

térhet el? A magyarázatot a növekedési lehetőségek, jövőbeni folyamatok eltérő 

megítélésében kell keresni. Ha egy gyorsan növekvő cégről van szó, akkor a befektetők 

megfelelőnek tartanak akár 30 P/E-t, hiszen úgy gondolják, hogy az eredmény hamarosan 

jóval nagyobb lesz. 

P/BV: Árfolyam osztva a cég könyv szerinti értékével, ami itt az egy részvényre jutó saját 

tőkét jelenti. Ez a legritkább esetben kerül 1 alá, ilyenkor könnyen felvásárlási célponttá 

válhat a társaság (ez persze számos egyéb tényezőtől is függ). Itt már kisebb mértékben 

szóródnak az egyes vállalatok eltérő mutatói, a magas értékek mögött is a nagymérvű 

reményeket kell keresni. Fontos még megjegyezni, hogy ezt a rátát használják előszeretettel, 

ha olyan társaságokat hasonlítanak össze, ahol magas a tőkeáttétel (sok a külső forrás, pl. 

hitel, vagy bankoknál betét) és emiatt nagyon hektikus az eredmény alakulása. 

P/CF: Árfolyam osztva az egy részvényre jutó cash-flow-val. Akik kissé jártasak a 

számvitelben előnyben vannak, de elegendő annyit is tudni, hogy a cash-flow (tképp. 

készpénzáramlás) az eredmény kibővítve az értékcsökkenés értékével (most nem véve egyéb 

tényezőket), tehát valós pénz ki vagy befolyást jelez. Ezzel a mutatóval kiszűrhetjük az eltérő 

értékcsökkenési politikából származó eltéréseket. 

P/S: Árfolyam osztva az egy részvényre jutó árbevétellel. Legtöbbször olyan ágazatoknál 

használják ezt a mutatót, ahol még nem termelődik nyereség (vagy nem szignifikáns mértékű) 

a rengeteg fejlesztés vagy az életciklus korai szakasza miatt. Tipikusan ilyenek a technológiai 

cégek, közülük is a legszélsőségesebb példát az Internet cégek hozták a kilencvenes évek 

végén. Eleinte a Netre Kész is ide tartozott, később azonban az egyre szertágazó tevékenység 

(kávézó, internet szolgáltatás, oktatás) és a piaci rés felismerése miatt a cég már 

folyamatosan nyereséget ért el. 





PEG: egy mutatóból továbbfejlesztett mutató. Árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (tehát 

a fent már látott P/E) osztva az adott cég várható eredmény növekedési ütemével (jellemzően 

5, esetleg 3 évre számolva). Ha például a P/E 15-ös értéket mutat, amíg az eredmény az 

előrejelzések szerint 30%-kal fog éves szinten nőni, a PEG értéke 0,5 lesz. Minél alacsonyabb 

a mutató értéke, annál inkább alulértékeltebb az illető papír. Egyes iskolák szerint a jóval 1 

feletti PEG értékkel rendelkező részvényeket nem szabad vásárolni. A mutató egyetlen 

gyenge pontja, hogy a nevezőben szereplő növekedési ráta csak becslés, attól a valóság 

sokszor nagymértékben el szokott térni. 

Piac pszichológiája, technikai elemzés 

Mások a fundamentális elemzés helyett inkább a piac, a befektetők pszichológiáját, és az 

árfolyamtrendeket, ismétlődő alakzatokat használják befektetési döntéseik meghozatalánál. 

Andre Kostolany, a világhírű spekuláns, aki egyébként magyar származású volt, a gazdaság és 

a részvényárfolyamok kapcsolatára a kutyáját sétáltató ember szemléletes példáját hozta fel. 

Az ember jelenti a gazdaságot, míg a kutya az árfolyamot. Az ember az ebet pórázon tartja, 

így a kutya ugyan előre hátra szaladgál, de ezt nem tudja minden korlát nélkül megtenni, de 

ami még fontosabb: a kutya és gazdája mindig ugyanoda ér el a végén. Lefordítva: lehet, hogy 

az árfolyamok egy-egy időre elszakadnak reális értéküktől, előbb vagy utóbb visszatérnek 

oda. Az utóbbi évtizedek azonban azt jelzik: ez az „elszakadás” hosszú évekig is eltarthat. A 

technikai elemzők, árfolyamalakzatok, trendvonalak és indikátorok alapján kizárólag az 

árfolyam grafikonok alapján döntenek, bízva abban, hogy a piac pszichológiája megmutatja 

nekik az elkövetkezendő árfolyamalakulást. 





Mit tehet az, akinek nincs ideje, szakértelme, hogy befektetési döntéseit egyedül hozza meg? 

Befektetési alapkezelők, alapok 

Sokan, akik rendelkeznek megtakarítandó pénzzel, nem rendelkeznek kellő szakértelemmel, 

de még inkább kellő idővel, hogy befektetési döntéseiket saját maguk hozzák meg. Ők több 

lehetőség közül is választhatnak, ha pénzüket be szeretnék fektetni. 

Mára itthon is több mint 100 befektetési alap közül lehet választani. A befektetési alapokat 

képzett szakember gárdával rendelkező Alapkezelő vállalatok kezelik. Az Alapkezelő az 

egyes alapokhoz ún. Befektetési Jegyeket bocsát ki, amelyet a befektetők bármely megjelölt 

forgalmazási helyen megvásárolhatnak. 

Milyen előnyei vannak a befektetési alapoknak? 

Diverzifikáció 

Időmegtakarítás 

Szakértelem 

Adózási szempontok 

Alacsonyabb költségek 

Olyan befektetési lehetőségek elérése, melyek 

Az értékpapír alapok besorolása, befektetési politika és célpontok alapján többé-kevésbé 

egységes, de függ az országtól, illetve a tőkepiac fejlettségétől. Hazánkban általában 6 fő 

kategóriát különböztetnek meg: hazai és nemzetközi kötvény, hazai és nemzetközi részvény, 

pénzpiaci és vegyes alapok. A kategóriák neve önmagáért beszél. A pénzpiaci alap esetén 

érdemes megemlíteni, hogy ezek alkotják a legbiztonságosabbnak tartott befektetéseket, 

hiszen kizárólag rövid távú állampapírokba és repo-ba fektetik pénzüket, ezzel viszonylag 

alacsony, de nagyjából kiszámítható hozamot biztosítva. A vegyes alapok mind részvényeket, 

mind kötvényeket tartanak. 

A forgalmazás szempontjából a befektetési alapok két fő csoportba sorolhatóak. A zárt végű 

alapok esetén meghatározott futamidővel lehet számolni (amely természetesen az alapkezelő 

döntése alapján meghosszabbítható). Ezen felül a befektetési jegyeket csak a jegyzési 

időszakban lehet a kibocsátótól megvásárolni, ezt követően csak a tőzsdén lehet 

megvásárolni, vagy ha nincs bevezetve, akkor általában hosszú keresgélés után, magas 

költségek mellett a tőzsdén kívüli piacon. Természetesen ugyanez igaz az eladásra is. Ha 

pénzzé szeretnénk tenni befektetésünket, akkor lassabb és költségesebb megszabadulnunk 

tőle, mint egy nyíltvégű alaptól, vagy akár a részvények többségétől. 

A nyílt végű alapok esetén a jegyzés lezárását követően is lehet vásárolni a befektetési 

jegyekből, mindig azok aktuális értékén, vagyis az egy jegyre jutó nettó eszközértéken. Ezen 

az „árfolyamon” természetesen el is lehet adni a jegyeket, ezzel nagyfokú mobilitást elérve. A 

vásárlást és eladást általában terheli egy jellemzően minimális költség. Részvényalapoknál 

sokszor egy minimum időtartamot is meghatároznak, amely ideig bent kell hagyni pénzünket 

(pl. két hét). 





További megkülönböztetési mód, hogy aktívan menedzselik az alapokat, vagy a passzív 

stratégiát követik. Az előbbi esetben a portfolió menedzser(ek) az eszközök, régiók, ágazatok, 

kötvény hátralévő átlagos futamidő és még számos szempont alapján úgy igyekszik súlyozni a 

befektetett tőkét, hogy a többi alapnál, vagy a legfontosabb részvény, illetve kötvény 

indexeknél magasabb hozamot érjen el. Azért ő komoly jutalékot is kaphat, amely optimális 

esetben itthon elérheti a több tíz millió forintot is. Passzív stratégia esetén a portfoliót egy 

index összetétele szerint kialakítják, és onnantól már csak esetleg kisebb, szükségszerű 

módosításokat hajtanak végre. Ezzel nem érhető el magasabb hozam, mint az adott indexé, de 

attól sem kell tartani, hogy szignifikáns mértékben alulmúlja azt. 





Külföldi Részvények 

A külföldi piacokon a nagyságrendekkel több részvény miatt olyan ágazatokba is be lehet 

fektetni, amelyekről itthon nem is álmodhatunk. Ilyen például a biotechnológia, 

bányarészvények, vagy a hardvercégek. A több részvény és ágazat pedig arra is lehetőséget 

ad, hogy diverzifikációt hatékonyan meg lehessen valósítani. 

Melyek a legfontosabb külföldi részvénypiacok? Elsőként az Egyesült Államok tőzsdéit és 

piacait vesszük sorra. 

NYSE (New York Stock Exchange – New York-i Részvénytőzsde). Gyökerei egészen 1792ig 

nyúlnak vissza. Sokáig mind kapitalizációban, mind a részvények számában kiemelkedett a 

többi piac közül, de mára a Nasdaq már versenytársa a NYSE-nek. Különlegessége, hogy 

mind a mai napig nyílt kikiáltásos kereskedés folyik itt, azaz az üzletkötők élőszóval kötik 

meg az üzleteket (illetve azok egy részét). A NYSE egyik érdekessége a specialista, melynek 

feladata, hogy egy-egy részvényből folyamatosan keresletet és kínálatot tartson fenn. A 

jegyzett részvények száma meghaladja a 2000-et, általában a legtekintélyesebb, legnagyobb 

cégek szerepelnek itt. Az itt szereplő részvények kódja három betűs, például: McDonalds - 

MCD. A NYSE-n naponta mintegy másfél milliárd részvény cserél gazdát, egy brókercég 

manapság 1,5 millió dollárért jut itt „székhez”. 

NASDAQ (National Association of Securities Dealers Automated Quotation – Értékpapír 

Kereskedők Automatikus Árjegyzésének Nemzeti Szövetsége). Gyakorlatilag egy tőzsdén 

kívüli (OTC) piac, ahol az árjegyzők (market makerek) nyújtanak vételi és eladási 

árfolyamokat és hajtanak végre megbízásokat. A kereskedés teljes mértékben automatizált. 

Ennek meg is van az eredménye, hiszen az átlagos teljesítési idő a megbízás rendszerbe 

kerülése után mindössze 6,7 mp. A részvények száma megközelíti az 3500-at, de itt 

jellemzően kisebb és kockázatosabb részvények szerepelnek. Ezek négybetűs kóddal 

rendelkeznek, például Intel: INTC. A NASDAQ-on az átlagos forgalom megközelíti a 2 

milliárd forintot. 

AMEX (American Stock Exchange – Amerikai Értéktőzsde). Az előző kettőnél kisebb súlyú 

tőzsde. A NYSE-hez hasonlóan itt is nyílt kikiáltásos rendszer működik, amelyet hangsúlyos 

technológia támogat. Itt is specialista tekinti át az egyes részvények kereskedését. A 

részvényszám meghaladja a 700 db-ot. A részvényeknek itt is hárombetűs kódjai vannak. Az 

Amex nagy újítása az ún. ETF-ek (Exchange Traded Fund – Tőzsdén Kereskedhető Alap). 

Ezek nagyon hasonlítanak az indexalapokra, de lehetőség van arra, hogy bármikor napon 

belüli árfolyamon kereskedjünk velük, lehet őket shortolni, és alapkezelési jutalékot sem kell 

fizetni. Az ETF-re jó példa a SPY, amely egy az egyben az S&P 500 index teljesítményét 

képezi le (az árfolyam éppen az index tizede). 

ECN-ek (Electronic Communication Network – Elektronikus Kommunikációs Hálózat). A 

név kissé félrevezető lehet, lényegében automatizált piacokról van szó, melyeken bárki részt 

vehet. Ezeken a Nasdaq-on jegyzett részvények szerepelnek. ECN például az Archipelago, 

Bloomberg Tradebook, Brut, Island, Knight Securities. Az ECN-ek rendszere elkerüli a 

market maker-eket, bármely tag betehet ajánlatot és a tranzakciók a tényleges kereslet és 

kínálat alapján kötődnek. Az ECN-eken a hivatalos kereskedés után is lehet adni-venni 





részvényeket. Ez azt jelenti, hogy amíg a fenti tőzsdéken 9:30 és 16 óra között (Közép- 

Európai idő szerint 15:30 és 22:00 között) van kereskedés, az ECN-eken ez már 8:00-kor 

elkezdődhet és csak este 18 órakor fejeződik be. A hivatalos kereskedési idő előtt és után 

azonban csak a legszélesebb körben tartott részvényekre van elegendő likviditás. 

Frankfurt Stock Exchange 

London mellett Frankfurt Európa egyik legfontosabb pénzügyi központja. Az FWB 

(Frankfurter Wertpapierbörse) egyben a legerősebb a nyolc német tőzsde közül. A kereskedés 

teljes mértékben elektronikusan zajlik az ún. Xetra platformon keresztül. A tőzsde nemzetközi 

tekintélyét jelzi, hogy 300 tagja közül 140 külföldi vállalat. Az FWB-n közel 5000 részvény 

érhető el, köztük számos külföldi nagyvállalaté. A hivatalos nyitvatartási idő közép európai 

idő szerint 9:00 – 17:30. A tőzsde fő iránymutató indexe a DAX. 

London Stock Exchange 

New York után London számít a második legnagyobb pénzügyi központnak a világon. Sőt 

bizonyos tekintetben listavezető, mivel az itt bejegyzett cégek több mint 250 mrd font külföldi 

vagyont kezelnek, ami közel másféleszerese a New York-ban kezelt külföldi befektetők által 

adott összegnek. Az LSE-n 2600 céget jegyeznek, a piaci értékük meghaladja a 3 300 mrd 

fontot. A kereskedési idő közép-európai idő szerint 08:00 és 16:30 között zajlik. A 

legfontosabb tőzsdei index a FTSE 100, amely a legtekintélyesebb 100 vállalatot tartalmazza. 

Euronext 

A fenti két tőzsde egyértelműen legnagyobb riválisa az ún. Pán-Európai Tőzsde, hivatalos 

néven az Euronext. Ez a piac a holland, belga, portugál, francia tőzsdék szoros szövetségét 

jelenti. Jelenleg 1484 részvényt jegyeznek itt, melyek kapitalizációja 1477 mrd euróra tehető. 

Ezzel a kontinensen az előkelő második helyet tudhatja magáénak. A kereskedési idő 9:00 – 

17:30-ig tart, közép-európai idő szerint. A legfontosabb mutató a CAC 40, amely a 

legfontosabb 40 francia vállalatot tartalmazza. A hollandok fő indexe az AEX, a belgáké a 

BFX. 





Szektor – Ágazat Felbontás 

A külföldi részvénypiacokon a nagyságrendekkel magasabb számú részvénytömeg 

útvesztőjében való eligazodáshoz szükség van a papírok kategorizálására. Ennek egyik módja, 

a tevékenyégi kör szerinti lebontás meghatározása. Itt természetesen nem a TEÁOR szerinti 

besorolásra kell gondolni, sokkal inkább befektető barát megközelítést kell alkalmazni. Mit 

jelent ez? Az egyes csoportokon belüli részvényeknek hasonló fundamentális jellemzőkkel 

kell rendelkezni. Ennél fontosabb azonban, hogy hasonló kockázati szintűek legyenek. Így 

amikor a befektető választ közülük, a lebontás szerint tudatja, hogy mekkora kockázattal kell 

számolnia. Ha ezt számszerűsíteni szeretné, akkor használhatja a Bétát, vagy a historikus 

volatilitást. Legtöbbször azonban elegendő az általános tapasztalatokra támaszkodni. 

Emellett fontos az, hogy az egyes részvények relatív teljesítményét is meg tudjuk vizsgálni. A 

besorolással lehetőség nyílik arra, hogy az egyes papírokat egymáshoz, vagy egy kapcsolódó 

benchmark-hoz hasonlítsuk. Ez pedig a legtöbb esetben az adott terület ágazati indexe. 

Szintén kiemelendő, hogy a piac ciklikussága mellett az egyes szektorok is más-más ütemben 

is időben reagálnak a piac hosszú távú folyamataira. Sam Stovall könyve alapján elsőként a 

ciklukusok és a technológia szektora reagál pozitívan. Még nem feltétlenül a nagy mértékben 

növekvő értékesítés, hanem a gazdaságot megelőző, árakba beépülő várakozások miatt. Őket 

az ipari szektorok követik, az energiával együtt (amelyet természetesen a nyersanyagpiacok is 

nagy mértékben befolyásolnak), végül a szolgáltatók, közszolgáltatók jönnek, és jellemzően a 

pénzügyi szektor zárja a kört. 

Mindezen tényezők (hasonló tevékenységi kör, kockázat és ciklikusság) együttesen azt 

eredményezik, hogy az egyes ágazatokban lévő részvények között igen erős együttmozgás, 

korreláció figyelhető meg. Ez a gyakorlatban olyan problémákat okozhat, hogy hiába erős egy 

részvény, ha ágazata lemaradó. Az ilyen papírok longolásával saját esélyeinket rontjuk 

Az alábbiakban közlök egy lebontást, amely valamennyi szektor és ágazatot jelzi. A 

fordításokat igyekeztem bárki számára érthető stílusban megfogalmazni. 

Fontos megjegyezni, hogy az alábbi lebontástól elérő kategorizálások is léteznek, de talán ez 

nevezhető a legáltalánosabbnak. Továbbá érdemes kiemelni, hogy idővel a kategóriák is 

változhatnak, ahogy ágazatok tűnnek el, olvadnak össze, illetve újak jelennek meg. Ennek 

talán legeklatánsabb példája, ahogy a kilencvenes évek végén számos bontásban a 

technológián belül külön ágazatot csináltak az internet részvényeknek, tekintet nélkül arra, 

hogy éppen a kiskereskedelemben (Amazon), vagy a portált üzemeltetett (Yahoo). Később 

ezeket szétszedték és már egy jóval elfogadhatóbb gondolatmenet alapján rendezték el őket. 

Az internettel kapcsolatos részvényeknek egyébként van külön indexe, az Amex Internet 

Index (többek között). 





Alapanyagok Egészségügy 

Vegyipari előállítás Biotechnológia 

Vegyipar Egészségügyi intézmények 

Csomagolóanyag gyártás Gyógyszergyártás 

Műanyagipar és gumiipar 

Faipari termékek 

Egészségügyi eszközgyártás 

Arany és ezüstbányászat Szolgáltatások 

Vas és acélgyártás Hirdetés 

Érc bányászat Műsorszórás és kábel TV 

Egyéb alapanyag gyártás Üzleti szolgáltatások 

Egyéb bányászat Kaszinók és szerencsejáték 

Papírgyártás Kommunikációs szolgáltatások 

Szállodák 

Beruházási javak Filmgyártás 

Hadi ipar és repülőgépgyártás Személyi szolgáltatások 

Építőipari és mezőgazdasági eszközök Nyomdaipar és kiadás 

Építőipari kiszolgálgó eszközök és létesítmények Nyomtatási szolgáltatások 

Építőipari alapanyagok Ingatlan 

Építőipar Szabadidős tevékenységek 

Egyéb beruházási javak Kölcsönzés, lízing 

Mobil otthonok és szabadidő járművek Éttermek 

Kiskereskedelem (ruházat) 

Konglomerátumok Kiskereskedelem (katalógus rendelés) 

Konglomerátumok Kiskereskedelem (hipermarket és diszkont) 

Kiskereskedelem (gyógyszerek) 

Ciklikus fogyasztási cikkek Kiskereskedelem (zöldségek) 

Ruházat Kiskereskedelem (barkácsáruházak) 

Háztartási készülékek és szerszámok Kiskereskedelem (egyéb) 

Audio & Video eszközök Kiskereskedelem (technológia) 

Járműgyártás Oktatási intézmények 

Jármű alkatrészek Biztonsági szolgáltatások 

Cipőgyártás 

Bútorgyártás 

Szemét szállítás és feldolgozás 

Ékszerek Technológia 

Fényképészet Kommunikációs eszközök 

Szabadidős termékek Számítástechnika (Hardver) 

Textilgyártás Számítástechnika (Hálózati eszközök) 

Gumigyártás Számítástechnika (Perifériák) 

Számítástechnikai szolgáltatások 

Nem ciklikus fogyasztói szolgáltatások Számítástechnika (adattárolás) 

Alkoholtartalmú italok Elektronikai berendezések és vezérlők 

Alkoholmentes italok Irodai eszközök 

Növénytermesztés Tudományos és technológiai eszközök 

Állattenyésztés Félvezetőgyártás 

Élelmiszeripar 

Irodai felszerelések 

Szoftverfejlesztés 

Háztartási termékek Szállítás 

Dohányipar Légi szállítás 

Légitársaság 

Energia Egyéb szállítás 

Szénbányászat Vasúti szállítás 

Integrált olaj és gáztermelés Közúti szállítás 

Olaj és gáz termelés 

Olajipari szolgáltatások és eszközök 

Vízi szállítás 

Közmű szolgáltatók 

Pénzügy Áramszolgáltatók 

Fogyasztói pénzügyi szolgáltatások Gázszolgáltatók 

Biztosítás (baleset és egészség) 

Biztosítás (élet) 

Biztosítás (egyéb) 

Biztosítás (ingatlan) 

Befektetési szolgáltatások 

Egyéb pénzügyi szolgáltatók 

Kereskedelmi bankok 

Regionális kereskedelmi bankok 

Vízszolgáltatók 

Takarékbankok 





Kötvénypiac 

A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Vásárlója gyakorlatilag kölcsönt ad a 

kibocsátó részére. A legtöbb kötvény félévente vagy évente fizet kamatot a tulajdonosnak, és 

lejáratkor egy összegben fizeti vissza a névértéket. De ettől eltérő konstrukciók is léteznek 

világszerte, például a névérték több részletben való törlesztése, eltérő kamatkonstrukciók stb. 

A kamatozás legtöbbször lehet fix, vagy változó. Az első esetben előre megállapítják a 

kamatlábat, így a papír által létrejött cash-flow (készpénz áramlás) pontosan kiszámítható. A 

második esetben viszont a változó kamatlábat mindig valamilyen nyilvános, és a pénzromlást, 

vagy általános kamatszintet jól jellemző értékhez kötik. Ez lehet az infláció (jellemzően 

fogyasztói árindex), az állampapírpiacon lévő aktuális hozamszint (referencia hozamok), 

esetleg a jegybanki alapkamat mértéke, stb. 

Kibocsátó szerint két nagy csoportot különböztetünk meg. A vállalati kötvények piacán a 

cégek próbálnak meg forrást bevonni intézményi és kisbefektetőktől. Az állampapírok piacán 

a költségvetés hiányának finanszírozását, vagy nagy állami beruházások költségeinek 

fedezését próbálják megoldani. Hazánkban az előbbi részaránya egészen marginális, 

elsősorban az igen alacsony szinten lévő befektetői kultúra miatt. Így Magyarországon a 

kötvénypiac gyakorlatilag az állampapír piacot jelenti. 

Hazánkban is éles határvonalat húzhatunk az éven belüli lejáratú és az éven túli lejáratú 

állampapírok közé. Az éven belülit kincstárjegynek hívjuk, az éven túlit államkötvénynek. Az 

éven belüli papírok túlnyomó többségét a diszkont kincstárjegyek alkotják, amelyeket a 

névérték alatt bocsátanak ki és lejáratkor egy összegben fizetnek - névértéken vissza. Ilyenkor 

nincs kamatfizetés, a vásárló hozamát az biztosítja, hogy névérték alatt jutott a diszkont 

kincstárjegyhez. Ha például 90 Ft-ért vásárolt meg egy egy éves kincstárjegyet kibocsátáskor, 

akkor 100 Ft-hoz jut egy év múlva, vagyis 100/90=1,1111 – 11,11%-os hozamot ért el. A 

diszkont kincstárjegyek lehetnek 1, 3, 6, 12 hónapos futamidejűek és az intézményi 

befektetők jegyezhetik. 

A lakosság számára készült a kamatozó kincstárjegy konstrukció, amely szintén éven belüli 

lejáratú, de eközben kamatot is fizet. Szintén hasonló a kincstári takarékjegy is, azzal a 

különbséggel, hogy ezek akár 3 éves futamidejűek is lehetnek. 

Míg a kincstárjegyek a költségvetés likviditását hivatott biztosítani, addig az államkötvények 

a költségvetési deficit hosszú távú finanszírozását szolgálják. 2-15 éves futamidejűek lehetnek 

és itt már esetenként megjelenik a változó kamatozás is. Az államkötvények itthon egy 

összegben fizetik vissza a névértéket lejáratkor, és évente kétszer fizetnek kamatot. Ennek 

mértéke az éves szinten megadott kamatlábak egyszerű, kettővel való osztásával állapítható 

meg. 

Fontos, hogy a kibocsátott papírok később eladhatóak legyenek akár jóval lejárat előtt is, 

hiszen ez növeli a papírok iránti érdeklődést is. Ennek érdekében többször is kibocsátják 

ugyanazt a sorozatot (lejárat, kamatfizetés, stb.), de persze nem feltétlenül ugyanazon az áron. 

Így könnyen összehasonlíthatóak a hasonló kibocsátások, könnyebben találni rá vevőt. A már 

kibocsátott állampapírok kereskedése részben a tőzsdén, részben a forgalmazók közötti 

hálózaton (pl. Reuters) zajlik. 

Az állampapírok kibocsátását, és az ezzel kapcsolatos folyamatos tájékoztatást az 

Államadósság Kezelő Központ látja el. Minden nap publikálja az egyes lejáratokhoz tartozó 

ún. referenciahozamokat is. 

A kötvénybefektetések rendszerint biztonságosabbak, mint a részvénybefektetések, ezért a 

kockázatot kerülő befektetők általában az előbbieket preferálják. Ugyanakkor a kockázatot 

elfogadó befektetők is megfontolhatják a kötvényt a részvénnyel szemben. Ha a 

kötvénypiacon magasabb a hozam, mint a várható hozam a részvénypiacon (belekalkulálva a 





kockázati felárat), akkor mind többen választják a biztonságosabb értékpapírt. Ezáltal a 

részvények árfolyama, az eladói nyomás miatt csökkenni fog. 

Természetesen a kötvények sem teljesen biztonságosak. Amennyiben a hozamszint nő, a 

korábban kibocsátott kötvények árfolyama esni fog. Például egy 100 Ft-on, 10%-os kamatot 

fizető kötvényért 20%-os általános hozamszint esetén a befektetők (az egyéb paraméterekről 

most tekintsünk el) csak 91,66 Ft-ot adnak, meg, hiszen csak így érhetik el a kívánt és 

jellemző 20%-os hozamot. A tavalyi év során éppen ez történt, a kötvényalapoknál számos 

esetben előfordult, hogy egyenesen veszteséges évet zártak. Ha teljesen biztosra szeretnénk 

menni, akkor a rövid távú állampapírokat tartó pénzpiaci alapokba fektessünk. Hosszútávon 

ezek jóval alacsonyabb hozamot érnek el, mint a kötvényalapok, vagy pláne a 

részvényalapok, de biztonságosabbnak is számítanak. 





A Határidős Piac 

A határidős ügyletek során a felek megállapodnak azokban a paraméterekben, amelyekben 

azonnali (prompt) ügyletek során is. Így rögzítik, hogy pontosan milyen instrumentumot 

(részvényt, indexet, devizát, stb.), mekkora mennyiségben, és milyen áron adnak-vesznek 

egymástól. Az egyetlen különbség, hogy a tényleges csere időpontja, a lejárat jóval későbbre 

esik. Például ha valaki MOL 412-t vesz 9000 Ft-on, az azt jelenti, hogy most állapodik meg 

az eladóval, hogy 2004 decemberében 9000 Ft-ért megveszi a részvényeket. Ekkor mindkét 

fél kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodást teljesítik. A határidős piacon adhatóvehető 

termékeket más néven származékos termékeknek is hívják. 2004 decemberében, a 

lejárat napján a MOL részvények a vevőhöz kerülnek, az leadó pedig megkapja a pénzt. Ez 

legtöbbször azonban még ennél is egyszerűbben zajlik. Sok tőzsdén (pl. a BÉT-en is) számos 

termékre nincs fizikai teljesítés, csak a lejárat napján aktuális árfolyam alapján történik az 

elszámolás. Ha például a MOL 10 000 Ft-ra emelkedik a lejárat napján, akkor darabonként 

1000 Ft-ot nyert a vevő (hiszen 9000 Ft-on szerzett meg egy 10 000 Ft értékű részvényt. Az 

eladó pedig éppen 1000 Ft-ot veszít (mivel 9000 Ft-on adott el egy 10 000 Ft értékű 

részvényt). A határidős piacon lévő szereplők összességében pontosan ugyanannyit 

veszítenek, mint amennyit nyernek (ha eltekintünk a tranzakciós költségektől), ezért nevezik 

ezt a piacot nullösszegű játéknak. Természetesen nem muszáj megvárni a lejárat napját, ha 

úgy gondoljuk, és a piac is kellően likvid, bármikor kiszállhatunk. Ehhez egy ellenügyletet 

kell kötni, azaz pontosan annyi MOL határidős kontraktust kell venni, amennyit eladtunk, 

ugyanarra a lejáratra. Ez esetben a két üzletkötés árfolyamai közti különbség alapján történik 

nyereségünk vagy veszteségünk elszámolása. 

Kik azok a piaci szereplők, akik határidős üzleteket kötnek? 

A származékos termékeket elsősorban a hedgerek (fedezeti ügyletet kötők) számára találták 

ki. Ennek tipikus példája az a búza termelő, aki attól fél hogy a búza ára aratásra jelentősen 

leesik majd. Ezért határidős eladási megbízást ad brókerének például tonnánként 30 000 Ftért. 

Ha a búza ára lejáratra 20 000 Ft-ra esik tonnánként, akkor a határidős pozícióján nyert 10 

000 Ft-ot, miközben saját learatott búzáján veszített 10 000 Ft-ot. Összességében nem nyert 

semmit, sőt valamennyit veszített a tranzakciós költségek miatt. Viszont ki tudta zárni a 

kockázatokat, hiszen pontosan ki tudta számítani, hogy mekkora bevétele lesz aratás után. 

Ezáltal előre tudta kalkulálni a későbbi költségeit, optimalizálni tudta a későbbi erőforrás 

felhasználásokat, amely jelentős előnyt jelent számára. 

A határidős piac mára legszélesebb rétegét jelentő spekulánsok tevékenysége a 

legizgalmasabb. A származtatott termékek kereskedelmének egyik sajátossága, hogy az 

üzletkötés napján nemcsak az adott instrumentum átadása, szállítása nem történik meg, hanem 

a cserébe járó pénzösszeget sem kell letenni. Azonban a teljesítésig hátralévő időszak 

kockázatát a feleknek valahogyan kezelniük kell, ezért a vevő és az eladó is a kötés értéknek 

egy adott százalékát letétbe helyezik az elszámolóháznál (amelyről egy későbbi fejezetben 

részletesebben szólunk majd). Ezzel jelentős kamatveszteségtől és felesleges tőke lekötéstől 

óvják meg a piaci szereplőket. Ha például a kötés árfolyamértékének mindössze 10%-át kell 

letétbe helyezni, akkor tízszeres tőkeáttételt lehet elérni. A fenti MOL példával élve ez 900 

Ft-os letétet jelent. Így nagy nyereségre lehet szert tenni, hiszen 10 000 Ft-os lejáratkori érték 

esetén a vevő 1000 Ft-ot nyer minden 900 Ft-ja után, vagyis több mint 100%-ot. Az eladó 

viszont minden letétbe helyezett pénzét elvesztette és azon felül részvényenként még 100 Ftot 

is. A spekulánsok ezt a veszélyes terepet extra haszon megszerzésére próbálják használni. 

A tapasztalatok szerint jelentős többségük veszteséges. Az 1998-as orosz válság idején több 

százan vesztették el vagyonukat, kellett eladniuk házukat, autójukat, mert határidős 

veszteségeik az árfolyamzuhanás miatt jelentősen túllépte letétük nagyságát. 





Meg kell említeni, hogy amennyiben valamely spekuláns vagy bármely ügyletet kötő személy 

nem tudja teljesíteni kötelezettségét (nem volt elegendő a letét, azon felül nem tud elegendő 

összeget befizetni), akkor az elszámolóház fizeti ki azt helyette az üzletkötés másik oldalán 

álló félnek. Sőt, az ügyletet kötők, mivel brókeren keresztül kereskednek, nem is tudják ki a 

másik, a teljesítés mindig az elszámolóházon (itthon a KELER RT.) keresztül történik. Azért, 

hogy saját magát és a brókercégeket is védje, igen szigorú keretrendszereket dolgoz ki a 

letétek nagyságát, ellenirányú árfolyammozgás esetén a letét pótlásának, pozíció 

likvidálásának paramétereit tekintve. 

A határidős piac szereplőinek harmadik csoportját az ún arbitrázsőrök jelentik. Ők 

kockázatmentes nyereségre tesznek szert a különböző piacok között. Például ha Londonban 

MOL 412-t (a valóságban egyelőre nincs ilyen) 8800 Ft-ért lehet venni, míg itthon 9000 Ft-ért 

lehet eladni, akkor 200 Ft kockázatmentes profitra tehet szert az arbitrázsőr. Az elektronizált 

és globalizált kereskedés, valamint az Internet korában ezen lehetőségek jelentősen 

beszűkültek, jobb esetben is csak néhány másodpercig maradnak fenn, mert automatizált 

kereskedési rendszerek azonnal leszüretelik őket. 

Szót kell még ejteni arról, hogy határidős piacok nemcsak a tőzsdéken lévő határidős 

szekciókat jelentik. Létezik az ún. forward piac, amely nem a tőzsdéken, hanem közvetlen 

felek közti ügyletkötést jelenti, és sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem szabályozott a 

tőzsdékkel szemben. Ennek ára viszont az, hogy sokkal kockázatosabb és illikvidebb, mint a 

szervezett piac (tőzsdei határidős piac másik neve a futures piac). 

A két határidős ügylet típus összehasonlítása: 





Opciók 

Az opció a tőzsdén lévő pénzügyi instrumentumok közül az egyik legbonyolultabb, de éppen 

ezért az egyik leghasznosabb és legsokoldalúbban használható is. 

Mint a nevében is szerepel vásárláskor opcióhoz, valamilyen joghoz jutunk, amit nem 

vagyunk kötelesek kihasználni. Ez a jog rendszerint egy adott részvény vagy más tőzsdén 

jegyzett értékpapír, index vagy egyéb termék vásárlására vagy eladására szól. Az opciót 

természetesen nem adják ingyen, opciós díjat kell fizetni érte. Fontos tudni, hogy minden 

opciónak van lejárata, amelyet követően a vásárló már nem élhet jogával. Az ún amerikai 

opciók esetén a kötés napjától a lejáratig gyakorolhatja ezt a jogot, európai esetén csak a 

lejárat napján, de a tőzsdén kereskedhet az opcióval. 

A tőzsdei opcióknak két fő típusa van: 

Vételi opció. Ebben az esetben az opció vevője arra szerez jogot, hogy egy adott részvényt 

előre meghatározott áron megvegyen. A vételi opció eladója pedig kötelezettséget vállal arra, 

hogy ezen az áron eladjon. 

Eladási opció. Itt az opció vevője arra szerez jogot, hogy egy adott részvényt előre 

meghatározott áron eladjon. Az opció eladója pedig kötelezettséget vállal arra, hogy ezen az 

árfolyamon megvegye az adott részvényt. 

Nézzünk mindkettőre egy-egy példát! 

Péter a MOL részvények árfolyamának emelkedésére számít, ezért vételi opciót szeretne 

vásárolni. 8000 Ft-os árfolyamon (figyelem! Ez nem egyezik meg a részvény BÉT-en 

szereplő prompt árfolyamával) vásárol 10 db részvényre vételi opciókat 100 Ft-ért. Más 

szóval: 800 Ft-ot fizet azért, hogy egy későbbi időpontig 8000 Ft-ért megvehessen 10 db 

MOL részvényt. Mi történhet ezt követően? 

1. A MOL részvény árfolyama meredeken emelkedni kezd és Péter 9000 Ft-on úgy látja, hogy 

már további növekedés nem vérható, ezért szeretne kiszállni. Él az opcióval: 8000 Ft-on 

megveszi a részvényeket és 9000 Ft-on eladja őket. Így 10 000 Ft (10 db * 1000 Ft) 

nyereségre tesz szert, amelyből természetesen le kell vonni az opciós díjat is, amely 

részvényenként 100 Ft, összesen 1000 Ft. Nettó profitja így 9000 Ft lesz. 

2. Zuhanni kezd a piac, és a MOL 6500 Ft-ra esik. Péter természetesen nem él vételi jogával 

és elveszíti az opciós díjnak megfelelő összeget: 1000 Ft-ot. 

3. A MOL részvény 8100 Ft-ra megy fel, mikor Péter lehívja az opciót. Ugyan 100 Ft-ot nyer 

mindegyik részvényen, de mivel az opciós díj is éppen ugyanennyi, ezért nullszaldóval zárja 

az ügyletet. Ha nem élne jogával, akkor is ki kellene fizetni az opciós díjat, vagyis vesztesége 

lenne. 

4. A MOL lehíváskor valahol 8000 és 8100 Ft között van. Ekkor Péter mindenképpen 

veszteséggel zárja az ügyletet, hiszen az opciós díj magasabb mint az elért nyereség, de a 

lehívással csökkenti veszteségét. 

Természetesen a fenti számítások esetén nem vettük figyelembe az adókat, jutalékokat, egyéb 

költségeket. 

Láthatjuk, hogy az opciók esetén nemcsak a részvény mozgásának irányát kell megtippelni, 

hanem több forgatókönyvet kell figyelembe venni, már egyszerű opció vétel vagy eladás 

esetén is. A helyzet még bonyolultabb, ha több opciós pozíciót vegyítünk. Miért érdemes 

akkor egyáltalán velük foglalkoznunk? 

Egyrészt magas tőkeáttételt biztosítanak. A fenti példában Péter 1000 Ft-ot fektetett be az 

opciós díjba és az 1. variációval 10 000 Ft nyert, vagyis megtízszerezte a pénzét. 

Természetesen a teljes opciós díj elvesztése is megtörténhet, így a kockázat igen magas. Ezt a 

lehetőséget profi spekulánsok, kockázatot jól viselők szokták használni. 





Másrészt a magas tőkeáttétel kihasználható arra, hogy bizonyos kockázatok ellen megvédjük 

magunkat, lefedezzük pozíciónkat. Például ha Péter arra gondol, hogy a MOL emelkedni fog, 

de fél a piac esésétől, vagy egyszerűen a részvénytől magasabb növekedést vár mint a BUXtól, 

akkor ugyanakkor árfolyamértékben vásárolhat MOL részvényeket és vehet BUX eladási 

opciókat. Ha az index esik, de a MOL emelkedik Péter nyerni fog az ügylet pároson. 

Harmadrészt az opciók kiválóan alkalmasak arra, hogy olyan eshetőségekre játszunk összetett 

opciós pozíciók segítségével, amelyek normál részvény vétel vagy short esetén nem 

megvalósíthatóak. Például ún straddle vagy strangle pozíciók segítségével lehet arra 

spekulálni, hogy egy részvény vagy index hamarosan komoly elmozdulást fog megvalósítani, 

mindegy hogy felfelé vagy lefelé, vagy éppen nem fog lényegesen elmozdulni semerre. 





Számlanyitás, megbízások 

A befektetők a tőzsdei árfolyamokról számtalan forrásból tájékozódhatnak. Több 

kereskedelmi és közszolgálati rádió hírei között délben vagy zárás után, illetve este 

bemondják a legfontosabb részvények árfolyamait. Sőt, a teletexten is vannak erre 

rendszeresített oldalak. A legtöbb napilap gazdaság szekciójában külön táblázatban 

tájékozódhatnak az érdeklődők a megelőző nap záróárfolyamairól, de sokszor a napi 

minimum, maximum, nyitóárfolyam is közlésre kerül. Mára azonban a legfontosabb 

információs eszköz az Internet lett. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ingyenesen miért csak 

késleltetett és nem elő árfolyamokat láthatunk. A világ szinte összes tőzsdéjén bevett 

gyakorlat, hogy az élő adatokat csak díjfizetés ellenében biztosítják. A nyilvánosság 

költségmentesen jellemzően 15 vagy 20 perces késéssel láthatja az árfolyamokat. A valós 

idejű (real-time) adatokat az előfizetők különböző adatszolgáltatókon keresztül érhetik el, 

akik a tőzsde felé fizetnek ún. vendor díjat. A tőzsdék számára ez jelentős bevételi forrást 

jelent, ezáltal is tudják fenntartani a kereskedési rendszert, illetve a tőzsde apparátusát. 

Néhány fontos fogalom, amit az újságok tőzsderovatában olvashatunk: 

Nyitó árfolyam: ez az adott részvényre szóló első kötés árfolyama. A BÉT-en létezik külön 

ún. nyitó szakasz, amelynek során a reggel beérkező ajánlatokat a kereskedési rendszer előre 

meghatározott algoritmus szerint párosítja. A nyitó árfolyamot az határozza meg, hogy a 

bevitt ajánlatok alapján a lehető legtöbb részvény gazdát cseréljen. Ez 9:00-kor történik meg 

minden kereskedési napon, amit 5 perces kötés nélküli időszak követ. 

Záró árfolyam: Az adott kereskedési nap utolsó kötésének árfolyama. 

Maximum árfolyam: Az adott kereskedési nap legmagasabban született árfolyamú kötésének 

árfolyama. 

Minimum árfolyam: Az adott kereskedési nap legalacsonyabban született árfolyamú 

kötésének árfolyama. 

Átlag árfolyam: az adott nap kötéseinek, darabszámmal súlyozott átlagárfolyama. Másképpen: 

az adott részvény aznapi összforgalma osztva az aznap a kereskedésben megfordult 

részvények számával. Angol megfelelője a VWAP (Volume Weighted Average Price). 

Forgalom: A részvény aznapi teljes kötésértéke. Vagyis minden egyes kötés darabszámát meg 

kell szorozni a hozzá tartozó árfolyammal és ezeket össze kell adni. Ekkora értékben 

kereskedtek aznap a részvénnyel. Amerikában nem értékben, hanem egyszerűen a részvény 

adott nap parketten megfordult darabszámával szokták kiírni. 

A nagyközönség az egyes újságokból, kiadványokból és Internetes site-okból nemcsak az 

árfolyamokat, hanem a tőzsdei cégekkel kapcsolatos információkat, híreket, makrogazdasági 

adatokat is megtudhatnak, amelyek befolyásolhatják az árfolyamokat, vagyis a befektetők 

nyereségét, veszteségét. 

Mi a teendő, ha valaki a megszerzett információk alapján szeretne részvényt vásárolni? 

Kereskedni csak arra felhatalmazott, kereskedési joggal, és szigorú törvényi feltételeknek 

megfelelő befektetési szolgáltatón (közismertebb nevén brókercégen) keresztül lehet. Először 

számlát kell nyitni a kiválasztott brókercégnél, majd ezt követően lehet neki megbízást adni. 

Milyen szempontok alapján kell brókercéget választani? 

• Társaság múltja, eddigi tevékenysége. • Társaság tőkeereje, személyi és tulajdonosi háttere. 

• Az elérhető szolgáltatások köre. • A cég rugalmassága. • A kondíciós lista feltételei, 

díjszabása 





A számlanyitás történhet személyesen, vagy az Interneten keresztül. Az első esetben 

besétálunk a befektetési szolgáltató (ismertebb néven brókercég) irodájába, fiókjába, 

ügynökségébe, ahová magunkkal kell vinni személyi igazolványunkat és lakcímkártyánkat, 

valamint adókártyánkat. Amennyiben jogi személyként (jellemzően cégként) nyitnánk 

számlát a legtöbb brókercég az alábbi iratokat kéri: Cégkivonat (egy hónapnál frissebb), 

aláírási címpéldány, adóbejelentkezési lap, bankszámlaszerződés. Egyes cégek ezeken felül is 

további iratokat kérhetnek, érdemes tájékozódni a számlanyitás előtt telefonon. Az Internetes 

számlanyitás jelentős könnyebbséget jelent, de sajnos nem jelenti azt, hogy valóban nem kell 

felkelnünk a fotelből, legalább egyszer ahhoz, hogy tőzsdézhessünk. A pénzmosás 

megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény rendelkezései alapján 

minden befektetési szolgáltató köteles ügyfeleit azonosítani. Ezért egyszer be kell mennünk 

az adott brókercég fiókjába, irodájába, ahol rövid adategyeztetést követően nyitják meg a 

számlánkat. Az adategyeztetés akkor jöhet létre, azt megelőzően kitöltöttünk valamilyen 

regisztrációs űrlapot a brókercég honlapján. 

Ezt követően nyitják meg számunkra az ügyfélszámlát, és ehhez természetesen külön 

ügyfélszámot is kap minden személy. Számlánkra pénzt helyezhetünk készpénzben pénztári 

befizetéssel, készpénzben. A másik, kényelmesebb megoldás, hogy átutaljuk a pénzt. Ezt a 

brókercég KELER Rt.-nél vezetett számlájára kell megtennünk. A számlaszámot a fiókban 

megkapjuk, átutalásnál a közlemény rovatban fel kell tüntetni az ügyfélszámunkat. A 

harmadik megoldás, hogy már meglévő másik számlánk állományát szeretnénk az új számlára 

áthelyezni, szakszóval transzferálni. Ilyenkor a másik számlát vezető brókercégnek kell 

transzferálási megbízást adnunk, amelyet az köteles végrehajtani. A megbízáshoz meg kell 

adnunk az új számlát vezető brókercég KELER Rt-nél vezetett értékpapírszámlájának számát 

(jellemzően kétjegyű szám), és itt is fel kell tüntetnünk a közleményben új ügyfélszámunkat. 

Természetesen semmilyen rendelkezés nem tiltja, hogy több brókercégnél vezessünk 

ügyfélszámát, ha úgy tartja kedvünk. 

Ha számlánkon van a pénz, akkor már adhatunk is megbízást. 

Megbízástípusok: 

Limitáras megbízás. Ilyenkor meg kell adni azt az árat ahol vagy annál jobb áron teljesíthető a 

megbízás. Vételnél a megadott áron vagy azalatt teljesülhet a megbízás, eladásnál a megadott 

áron vagy afelett. 

Piaci megbízás. Nem kell megadni árat, a rendszer az akkor elérhető legjobb áron teljesíti a 

megbízást. Ennek egyetlen kockázata, hogy a megbízás megadásakor nem lehet pontosan 

tudni, hogy mekkora árfolyamon fog teljesülni. 

Stop limit. A stop megbízások a limitáras megbízásokkal szemben fordított logikával 

működnek. Vételnél akkor teljesülnek, ha a piacon lévő árfolyam magasabb, mint a megbízás 

árfolyama. Eladásnál pedig akkor, ha a piacon lévő árfolyam alacsonyabb, mint a megbízás 

árfolyama. Két fő fajtája a stop piaci és stop limit. A stop piaci megbízásnál csak a stop 

árfolyamát kell megadnunk. Ha a piac eléri ezt az árszintet, akkor piaci árfolyamon hajtja 

végre a megbízást. Stop limit esetén meg kell adnunk egy második, limit árfolyamot. Ha a 

stop árfolyamát elérte a piac, megbízásunk aktiválódik, és teljesíti a megbízást, ha a 

limitárfolyam mellett teljesíthető. Más szóval: aktiválódáskor megbízásunk limitáras 

megbízássá alakul. 

Egyéb: csúszó küszöb, átlagáras megbízás, bújtatott (hidden), jéghegy (iceberg) megbízások. 

Csúszó küszöb: olyan stop megbízás, ahol a stop árfolyam automatikusan módosul a piacon 





meglévő árfolyam elmozdulásával. Átlagáras (VWAP) megbízás: a napi átlagáron teljesül a 

megbízás, itthon nem létezik. Bújtatott megbízás: az ajánlati könyvben nem látszó, de létező 

és teljes értékű ajánlat, itthon nem használják. Jéghegy megbízás: Alapok, intézmények 

szokták használni, csak a valós darabszám töredéke látszik az ajánlati könyvben, itthon nem 

használják. 

Megbízás időtartam: 

Most megbízás. Ez azt jelenti, hogy ha azonnal nem teljesíthető a megbízás, akkor törlődik, 

be sem kerül az ajánlati könyvbe. 

Visszavonásig (good-till-cancel) érvényes ajánlat. Megbízásunk értelemszerűen mindaddig 

bennt marad az ajánlati könyvben, amíg vissza nem vonjuk. 

Meghatározott időtartamra szóló ajánlat. Ilyenkor megadjuk a megbízás érvényességének 

kezdő és végdátumát, amelyek között az végrehajtható. 

Hogyan történik a megbízás végrehajtása? 

Megkülönböztetünk nyílt kikiáltásos és automatizált kereskedelmi rendszerű piacokat. Az 

előbbin az átlagos ügyfél felhívja brókerét, aki a brókercég saját irodájában várja a hívásokat. 

Megadja neki a megbízás paramétereit. Ezt a bróker kötjegyre rögzíti, majd telefonon, vagy 

valamilyen elektronikus rendszeren a tőzsdén lévő segédbrókernek továbbítja az adatokat. A 

segédbróker a megbízás adatait eljuttatja a parketten kereskedési joggal rendelkező brókernek, 

aki (ha teljesíthető), végrehajtja a megbízást. Ilyenkor a brókerek vagy szóban, esetleg 

üvöltözve kötik meg az üzletet, vagy kézjelekkel értetik meg egymást. Nem véletlenül 

mondják, hogy a tőzsdén az adott szó kötelez, hiszen itt kötést nem lehet visszavonni, még ha 

szóban köttetett, akkor sem. A visszaigazolás ugyanazon az úton történik, ahol a megbízás 

végigment, csak fordítva. A parketten lévő bróker a feljegyzéseit odaadja a segéd 

üzletkötőnek, aki telefonon igazolja vissza az irodában ülő brókernek, aki szintén telefonon 

igazolja vissza a kötés teljesülését az ügyfélnek. Nyilt kikiáltásos kereskedés zajlik a nagyobb 

tételű kötéseknél a New York Stock Exchange-en, erről láttunk jelenetet például a 

Tőzsdecápák című filmben. Itthon a Budapesti Árutőzsdén zajlik nyílt kikiáltásos rendszer. 

Elektronikus kereskedelmi rendszer esetén a megbízás útja jóval egyszerűbb, és a teljesülés 

szinte mindig gyorsabb. A telefonon fogadott megbízást az irodában ülő bróker, egy a 

kereskedési terminál előtt ülő brókernek továbbítja, aki a gépbe az adatokat beütve teljesíti a 

megbízást. Mindegyik brókercég irodájában találhatóak ilyen terminálok, ezeken látható az 

adott részvényhez tartozó ajánlati könyv. Elektronikus rendszerben működik mára a BÉT 

összes szekciója, a rendszer neve MMTS. 

Nyugdíjpénztár 





Érdekvédelmi és felügyeleti szervezetek 

Hiába sikerülnek jól a befektetéseink, ha időközben befektetési szolgáltatónál, alapkezelőnél, 

tőzsdén olyan esemény ér minket, ami törvényellenesen sérti érdekeinket. Hova fordulhatunk 

ilyenkor? 

Valamennyi pénzügyi vállalkozást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 

felügyel. A PSZÁF honlapján ellenőrizhető, hogy egy cégnek van-e engedélye arra a 

tevékenységre, amit állít, és megnézhetjük a határozatokat, büntetéseket is, sőt, valamennyi 

befektetési tanácsadó, üzletkötő aktuális névsorát. A Felügyelet telefonon is elérhető, 

állásfoglalást kérhetünk, bejelentést tehetünk, ha sérelem ért minket. 

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető Védelmi Alap (BEVA) akkor nyújt 

segítséget, ha az a bank, vagy befektetési szolgáltató, ahol befektetésünk van, csődbe megy. 

Ez csak egy bizonyos összeghatárig igaz, és még számos megkötés létezik, ezért számlanyitás 

előtt érdemes tájékozódni az adott szervezetnél. 

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) az 

alapkezeléssel és vagyonkezeléssel foglalkozó cégeket fogja össze egy szervezetben. A 

BAMOSZ gondosan kidolgozott és szigorú etikai kódexe lehetővé teszi, hogy a tagok etikus 

módon járjanak el az ügyfelekkel szemben.

Befektetési Ismeretek Oktatási anyag tervezet ... - Mindenkilapja

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?