forrás 2

IDOSEBB PLINIUS
TERMESZETRAJZ
7. KONYV (91-150. FEJEZEn
(90) Nines azonban mas hasonl6an muland6 az emberben: a betegsegbol ad6d6
szerencsetlensegek es serelmek, sot meg a felelem is befolyasolja az emlekezokepesseget,
hoI reszben, hoI egeszeben. Egy kovel eltalalt ember csak a beruket felejtette el,
aki pedig egy igen magas tetorol esett Ie, any jar, rokonait es k6zeli hozzarartoz6it kezdte
elfelejteni, mas beteg a szolgait, sot a sz6nok Messala Corvinus sajar nevet is. Gyakran
meg akkor is megpr6bal elhagyni az emJekezettink, ha nyugodt es egeszseges a
test, es akkor is vege szakad, ha az alom meglep, ugy, hogy a kiiiresedett elme azt keresi,
hogy hova is lett.
(91) (;gy gondolom, hogy a legnagyobb lelkierovel a dictator Caesar* sziiletett,
akinek most nem hOsi erenyerol es aIlhatatossagar61 beszelek, es nem is arr61 a mindent
atfog6 gondolkod6 kepessegerol, ameIlyel a vilagon mindent fel tudott fogni,
hanem sajaros tettrekeszsegerol, es tuztol szamyal6 gyorsasagar61. HaIlottuk, hogy
egyidejuleg tudott imi es olvasni, csakugy, mint toIlba mondani es odafigyelni, sot
elOfordult, hogy nagy fontossagu iigyekben imokainak egyszerre diktalt negy levelet,
ha pedig semmi mas teendoje nem akadt, akkor hetet. (92) Ugyano hadjaratok alkalmaval
6tvenszer vett reszt a harcban, es egyediil 0 multa feW I Marcus MarceIlust*, aki
hanninckilenc csatat vivott meg. A polgarhaboruban szerzett gyozelmen kiviil ugyanis
1 192 000 ember vesztette detet az altala kezdemenyezett iitk6zetekben. En val6jaban
ezt nem imam az 0 dicsosegere, mert az emberi nemmel szemben, bar kenyszerusegbol,
megis roppant nagy igazsagtalansagot k6vetett el, amit 0 maga is beismert azzal,
hogy a polgarhaboruk meszarIasat nem hozta nyilvanossagra.
(93) T6bb joggal tulajdonithatunk dicsoseget a nagy Pompeiusnak* azert, hogy a
kal6zokt61 846 haj6t zsakrnanyolt: Caesar* masik kiil6nlegesen sajaros vonasa a fentebb
emlitetteken kiviil rendkiviili kimeletessege volt, ameIlyel annyira feliilmult mindenkit,
hogy kesobb maga is megbanta. Cgyano a nagylelkiisegnek is olyan peldajar
nyiljtotta, ami vel semmi mast nem lehet 6sszehasonlitani. (94) Mindenesetre az altaI a
megrendezett larvanyossagokat, a szetosztott kincseket vagy epiileteinek nagyszeruseget
munkamnak ebben a reszeben eloszamlalni egy olyan ember feladata lenne, aki
kedveli a fenyiizest. Abban aIlt legyozhetetlen lelkenek igazi es paratlan nagysaga,
hogy miutin Pharsalusnal* a nagy Pompeiusnak, majd Thapsusnal* Scipi6nak* a le­

Idosebb Plinius
veltarat zsakrnanyul ejtette, ezeket teljes j6hiszemiiseggel elegette, anelkiil, hogy elolvasta
volna oket.
(95) Megis a R6mai Birodalom nem csupan egyetlen ferfi dicsosegere szolgal. Fel
fog om ezen a helyen idezni a nagy Pompeius* gyozelmeinek minden kitiinteto efmet
es diadalmenetet, amelyek nemcsak Nagy Sandor* tetteinek fenyevel ernek fel, hanem
szinte Herculesevel es Liber atyaeval* is. (96) Tehar Szicilia visszafoglalasa* uran
ezzel kezdte meg eloszor kedvezo elojellel Sulla* hivekent a politikai eletben palyafurasar,
sot miuran egesz Afrikat leigazta es fennhat6saga ala vonta, innen szerezve mintegy
zsakmanykent a Magnus ("Nagy") melleknevet, r6mai lovagkent azt tette, amit
elotte meg senki: diadalszekeren tert vissza, majd azon nyomban napnyugat fele vette
utjat. (97) Miutan gyozelmi emleket allitott a Pireneusokban, gyozelmehez hozzarette
az Alpokt61 a Tuls6-Hispania hataraiig ural rna ala vont 876 yaros nevet, Sertoriusr61*
azonban nemes lelekkel hallgatott. Ama polgarhaboru befejeztevel, amely az osszes
kiilhaborut eloidezte, lovag letere vezette ismet diadalszekeret R6maba: sokszor volt
hadvezer aneIkiil, hogy elozoleg katona lett volna. Ezutin minden tenger felett fOvezeri
hatalmat kapva, majd pedig miuran napkeletre kiildtek a hadsereg elen, ezekrol a he­
Iyekrol a szent haborukban gyozelmet arat6k szokasa szerint - akik nem onmaguk
szamara szereznek gyozelmi baberkoszorut, hanem sajar hazajuknak -; e kitiintetesekkel
tert vissza, majd ezeket R6ma varosanak adomanyozta Minerva azon szentelyeben,
amelyet a hadizsakrnanyb61 ajanlott fel: "A nagy Cnaeus Pompeius hadvezerkent befejezve
egy hanninceves haborut, miuran szetsz6rt, megfutamitott, megolt es hatalma ala
vetett 12 183 000 embert, es elsiil1yesztett vagy zsakrnanyul ejtett 846 haj6t, 1538
varost es eroditmenyt pedig oltalmaba fogadott, valamint leigazta a Maeotisi-t6* es a
Voros-tenger kozotti f6ldteriiletet, melt6keppen teljesitette Minervanak tett fogadalmat."
(98) Ez Keleten veghezvitt tetteinek rovid osszegzese. Diadalmenet alkalmaval
viszont, amelyet az okt6ber elseje elotti hannadik napon (szeptember 28-an) tartott
Marcus Piso es Marcus Messala consulsaga idejen (Kr. e. 61-ben), e16ljar6ban ezek a
szavak hangzottak el: "Miutan a tengerpartot megszabaditotta a kal6zokt61, es a tenger
feletti hatalmat visszaadta a r6mai nepnek, diadalt aratott Asia, Pontus, Annenia,
Paphlagonia, Cappadocia, Cilicia, Syria*, a szkirak*, a iudaeaiak*, az albanusok*,
Iberia, Kreta-szigete, a basternak*, ezenkiviil Mithridates* es Tigranes* kiraly f616tt."
(99) Dicso tettei komI megis azt tartotta a legtObbre - mikent maga mondta egy gyiilesen,
amikor sajar tetteirol szamot adott -, hogy bar Asiar a legtavolabbi provinciakent
kapta meg, azt mar ugy adta vissza, hogy hazaja kozepe lett. Ha ellenben valaki Caesar
tetteit akarna felsorolni, aki meg nala is nagyobbnak bizonyult, akkor az egesz f6ldkerekseget
elo kellene szamlalnia, ami bizony veg nelkiili feladat lenne.
(100) Az erenyek tobbfele fajtajaban sokan tiintek ki kii16nfele m6don. Ugy tartjak,
hogy a Porcius nernzetsegbol Cato* volt az elso, aki hamm kiemelkedo erdemet egyesitett
magaban, megpedig kival6 sz6nok volt, kival6 hadvezer es kivaI6 senator. Mindezen
teriileteken, meg ha nem is korabban, de szerintem meg fenyesebben tiindokolt
646

Tenneszetrajz 7, 91-150.
Scipio Aemilianus*; 0 raadasul meg a tobbiek gyiilOletet is elkeriilte, amitol Cato viszom
szenvedett. Igy lett Cato jellernzoje, hogy negyvennegyszer kellett magat perben
megvedenie, senkit nem vadoltak meg gyakrabban, am ot mindig fel is mentettek.
(l01) Hogy kiben mutatkozik meg leginkabb a batorsag, ez a kerdes nem ismer
hatart, kivaltkepp, ha a koltok meselokedvet is tekimetbe vesszilk. Quintus Ennius*
kill6n6sen csodalta Titus Caecilius Teucert es az 0 testveret, akik miatt meg egy tizenhatodik
konyvet is csatolt Evkon.vvek (Annales) cimii hosk6ltemenyehez. A legtobben
bizonyara Lucius Siccius Dentatusra szavaznak, aki nem sokkal a kiralyok eliizese utan
volt neptribunus Spurius Tarpeius es Aulus Aternius consul saga alatt (Kr. e. 454-ben).
6 ugyanis szazhUsz csataban harcolt. nyolcszor gyozott parviadalban, szembOl negyvenot
sebet kapott. hatulr61 pedig egyet sem. (102) Ugyancsak 0 hannincnegyszer
szerzett fegyverzsakmanyt. tizennyolc vashegy nelkilli landzsaval * ajandekoztak meg,
valamint huszonot melldisszel*, nyolcvanharom nyakpereccel*, szazhatvan karpereceel,
huszonhat koszoruval* kozD.lilk tizennegy koszorut* polgarok megmenteseert
kapott, nyolc aranyozott volt, hannat fallal ekesitettek es az egyik olyan volt, amilyen
ostromlott yaros felszabaditasaert jart -, s ezt ,iIlami penzzel, tiz fogollyal es meg husz
okorrel egeszitettek ki. Kilenc hadvezer diadalmeneteben vett reszt, akik ezt leginkabb
neki koszonhettek. ezenkivill es en ezt tartom a legfontosabbnak osszes tevekenysege
komI e hadvezerek egyikere, Titus Romiliusra rabizonyitotta, hogy rosszul ininyitotta
a hadilgyet, amiert Ie is kellett mondania consulsagar61 a nep elott. (l 03) Nem
lettek volna ennel Capitolinus* kiruntetesei sem csekclyebbek. ha azokat vegen
nem veszitette volna el. Tizenhct eves kora elott ket fegyverzsakmanyt szerzett, 0 volt
az elso lovag, aki fallal ekesftett koszorut kapott, hat koszorut a polgarok megmenteseert,
es hannincket megtisztel0 adomanyt. Huszonharom sebet kapott szembol, megmentette
Publius Servilius lovassagi parancsnokot, mikozben 0 maga a valhin es a
combjan sebesillt meg. A Capitoliumot es ezaltal az egesz allamot is egyedill 0 mentette
meg a gallokt6L es ez mindent felillmulna, ha azt nem a sajeit egyeduralmanak a
megteremtese kedveert orizte volna meg.
(104) Ezekben a tettekben ugyan va16ban jelentos szerepe van a vitezsegnek, de
meg nagyobb a szerencsenek. Marcus Sergius* ele joggal senki sem helyezne mas
embert, ahogy en gondolom, bar dedunokaja, Catilina* foltot ejtett e nev tekintelyen.
Masodik hadjarataban Marcus Sergius elveszitette jobb kezet, es ket hadjaratban huszonharomszor
sebesillt meg, s ezert sem kezet, sem lab.:lt nem tudta igazan hasznalni;
mivel azonban szellemileg ep maradt, ezutan meg tobb hadjaratban is reszt tudott venni,
mintha nem lett volna nyomorek katona. Ketszer ejtette ot foglyul Hannibal* ­
ugyanis nem akannilyen ellenseggel volt dolga -, ketszer sZ6kott meg ennek az embernek
a bilincseibol, j611ehet hUsz h6napig egyetlen napra sem hagytiik 6rizetleniil
lancaiban vagy bekly6iban. (l05) Puszta bal kezzel negyszer vivott csatat, es ket lovat
doftek Ie alatta vagtatas k6zben. Keszitett maganak vasb6l egy jobb kezet, es miutan
feler6sitette, azzal hareolva mentette fel Cremonat az ostrom a161, Placentiat pedig
647

Idosebb Plinius
megvedelmezte, es Galliaban elfoglalta az ellenseg tizenket tiborat. Ezek a dolgok
mind kideriilnek sajat beszedebol, amelyet akkor tartott, amikor praetorsaga idejen
hivataltirsai tivol akartik tartani a szent aldozatokt61, arra hivatkozva, hogy nyomorek.
A koszoruk mekkora tOmeget halmozta volna fel ez az ember valamelyik masik
ellenseggel szemben! (106) Ugyanis igen sokat szamit, hogy mely idoszakra esert egyegy
ember vitezsege. Milyen polgari koszorukat adhatott volna Trebia, Ticinus vagy
Trasimennus? Milyen koszoru lett volna melt6 Cannaehoz*, ahonnan elfutni volt a
legnagyobb vitezi teljesitmeny? A tobbiek val6jaban pusztin az emberek felett gyozedelmeskedtek,
Sergius viszont a sors felett is diadalt aratott.
(107) Ki tudna valasztani a nagy emberek dicsoseget illetoen megannyi tudomanyag
es az igen sokfele anyag es mlialkotis kozott, ha ugyan nem a gorog kolto,
Homerus* az, akinel senki sem szerencsesebb, akar muvenek tartalmat, akar miifajat
tekintjiik? (108) Meg Nagy Sandor is - mert jeles iteloszekek fognak donteni a legjobban
es minden irigysegtol mentesen -, miutin a perzsa kiralyt61, Dariust61* szerzett
zsakmany kozott egy gyongyokkel s dragakovekkel ekes arany illatszertart6 keriilt a
keze iigyebe, es miutin baratai elmagyaraztik annak kiilonbozo hasznalatit - mive1 0
harcoskent es a katonaskodast61 piszkosan gyii16Jte az illatszereket -, ezt mondta nekik:
"Herculesre. inkabb Homerus konyveinek a megorzesere hasznaljuk ezt a szelencet!"
-, hogy az emberi szellem legertekesebb muvet a leheto legdragabb muremekben
orizzek. (109) Ugyano, amikor Thebat kifosztotta, megparancsolta, hogy kimeljek meg
a kolto6rias, Pindarus* csaladjat es hazat. A filoz6fus Aristoteles* hazajat a magaenak
vallotta, es igy oly nagyhirii tettei mellett meg hatalmas j6indulatanak is tanujelet adta.
A kolto Archilochus* gyilkosait Apollo arulta el Delphiben. Liber atya* rendelte el
Sophoclesnek*, a tragikus szinhaz fejedelmenek a temeteset, aki akkor hunyt el, mikozben
a spartaiak az atheni varosfalakat ostromoltik. Kiralyukat, Lysandert* almaban
gyakran intette az isten, hogy engedjek kedvencet eltemetni. A kiraly kikutatta, hogy ki
halt meg Athenban, igy konnyen raj ott, kit is jelzett elore az isten, es engedte bekeben
lezajlani a temetest.
(110) Plat6nak*, a bo1csesseg mesterenek fogadasara a zsarnok Dionysius* - aki
egyebkent arra sziiletett, hogy kegyetlen es gogos legyen -, egy szalagokkal diszitett
haj6t kiildott, mikozben maga feher negyes fogattal varta a partrasza1l6t. Isocrates*
husz talentumert adott el egyetlen beszedet. Aeschines*, az igen kival6 atheni sz6nok,
miutin felolvasta a rhodusiaknak a sajat maga altai megfogalmazott vadiratot, es felolvasta
Demosthenes* vedobeszedet is, amellyel ot oda kiildte szamkivetesbe, azt mondta
azoknak, akik a beszedet megcsodaltak, hogy akkor meg inkabb csodalkoztak volna,
ha magat Demosthenest hallortak volna sz6nokolni: meg szerencsetlensegeben is ellenfelenek
elismero tanuja lett. (III) Az atheniak Thucydidest* hadvezerkent szamiizetesbe
kiildtek, tOrtenetir6kent azonban kesobb visszahivtik, mive1 csodaltik ekessz6lasat,
vitezseget viszont kevesnek talaltik. A vigjatekir6 Menandernek* is az a kitiintetes
jutott osztilyresziil Egyiptom es Macedonia kiralyainak reszerol, hogy haj6haddal es
648

T ermeszetrajz 7, 91-150.
halt felesege, Appuleia ininti szerelmebe. Publius Rutilius*, aki konnyebb betegsegbe
esett, miutan hiriil vittek neki, hogy testvere megbukott a consuli palyazas soran,
nyomban eletet vesztette. Publius Catienus Philotimus* annyira szerette pilrtfog6jat,
hogy bar minden javanak orokoseve tette, annak halotti maglyajara vetette magat.
(123) A kiilonbozo tudomanyagakban szamtalan ember tunt ki, akiket ilIo megis
megemliteni, mikor az emberiseg szine-javat bemutatjuk: a csillagj6slasban Berosust*,
akinek isteni jovend6h:!sei miatt az atheniak k6zk6itsegen a gymnasiumban egy aranyozott
nyelvu szobrot allitottak; a grammatikaban Apollodorust* kell kiemelni, akinek
Gorogorszag vallasi es politikai szovetsegbe tom6riilt allamainak kiildottei
(Amphictyones*) adtak tiszteletet; az orvostudomanyban pedig Hippocratest* emlitenem
meg, aki elore jelezte az illyrektol* jovo dogveszt, es tanitvanyait segitsegiil a
varosba kiildte, s ezert a dicso tetteert Gorogorszag olyan tiszteletet szavazott meg
neki, amilyet Herculesnek. * A ceosi Cleombrotus* eseteben az ugyanilyen tudast
Ptolemaeus* kiraly Cybele istenno szent aldozati iinnepen (Megalensia*) szaz tal entummal
jutalmazta, mivel 0 mentette meg Antiochus* kiralyt. (124) Critobulus* is
nagy himevet szerzett, mikor Philippus* kiraly szemebol kihuzott egy nyilvesszot, es
anelkiil, hogy eIcsufitotta volna ard.r. gondoskodott r6la, hogy el ne veszitse a szeme
vilagat. A \egnagyobb hirnev azonban a prusai Asclepiadesnek* jutott, aki egy uj bolcseleti
iskol::it alapitott, visszautasitotta Mithridates* kiraly koveteit es ajanlatait, kitalalt
egy eljanist, amelynek soran a betegeket borral gyogyitotta, egy embert pedig a
temetesen hozott vissza az eletbe es eletben is tarlotta. Megis legfcikepp azaltal szerzett
hirnevet, hogy fogadast k6t6tt a sorssal: ne tartsak orvosnak, ha valaha is harmi m6don
megbetegszik, es ezt a fogadast meg is nyerte, minthogy keso oregsegeben halt meg,
amikor lezuhant egy h\pcsorol.
(125) Archimedesnek* is oriasi elismeres Jutott osztalyresziil a geometriaban es a
mechanikaban, hiszen Marcus Marcellus* megparancsoita Syracusae eifoglalasakor,
hogy egyedill ot ne bantsak: egy katona tudatlansaga azonban megszegte ezt az utasirast.
A cnosusi Chersiphront* is dicsertek, miutan felepitette az ephesusi Diana csodalatos
templomat; Philont*, mikor Athenban negyszaz hajo szamara alkalmas fegyvertarat
letesitett; Ctesibiust*, amiert feltalalta a legnyomas pumpas alkalmazasat es a vizi
orgonat; es Dinocharest*, aki Egyiptomban Alexandria helyet jelolte ki a varost alapito
Nagy Sandor szamara. Ugyanez a hadvezer azt is elrendelte, hogy senki mas nem festheti
Ie at, csak Apelles*, kepmasat sem vesheti ki, csak Pyrgoteies*, es nem ontheti ki
mas bronzb61, csak Lysippus*. Ezeknek a muveszeteknek tovabbi hires kepviseloi is
voltak.
(126) Attalus* kinily a thebai festo, Aristides* egyetJen festrnenyeert szaz talentumot
igert; a dictator Caesar nyolcvanert vasarolt ket Timomachus-festrnenyt*, egy Medeat* es
egy Aiaxot*, hogy azokat Venus Genetrix templomaban* ajanIja fel. Candaules* kimly
Bularchusnak* a magnesiaiak* pusztulasat abrazol6 hatalmas festrnenyet aranyban merte
Ie. Demetrius* kiraly, aki a bOdito melleknevet kapta, azert nem gytijtotta fel Rhodust,
651

Idosebb Plinius
hogy fel ne egesse Protogenesnek* a varosfal azon resze menten elhelyezett festmenyet.
(127) PraxiteIes* marvanyszobrair61 valt ismertte, kiilonosen a cnidusi Venusr6I,
amely azert lett hires, mert egy ifju omit m6don beleszeretett, es mert Nicomedes*
kiraly is nagyra becslilte, aki kesz lett volna el is cserelni a cnidusiak 6riasi ad6ssaga
fejeben. Phidias* elismereset az olympiai luppiter nap mint nap tanusitja, Mentoret*
pedig a capitoliumi Iuppiter es az ephesusi Diana, akiknek ez a mester miiveszete eszkozeit
szentelte.
(128) A mai napig a legmagasabb ara, ahogy megtudtam, egy szolgasagban sziiletett
grammatikusnak, Daphnisnak* volt. Erte, amikor a pisaurumi Attius* aruba bocsatotta,
Marcus Scaurus*, az all am elso embere 700 000 sestertiust ajanlott. Korunkban
ezt az osszeget a szineszek jelentosen rulleptek, de ok ezzel sajat szabadsagukat vasarolmk
meg, (129) hiszen mar oseink idejeben, ahogy meseJik, a szinesz Roscius* evente
500 000 sestertiust keresett. Felteve, ha csak nem kivanja valaki meg ezen a helyen
megemliteni azt a kincsmrnokot, aki kevessel ezelott a Tiridates* miatt viselt armeniai
haboruban miikodott, s akit Nero* I 300 0000 sestertiusert bocsatott szabadon. Ez
azonban a haboru, nem pedig az ember ara volt: es, Herculesre, ugyanugy a kejvagy,
nem pedig a szepseg szamlajara irand6 az, hogy Clutorius Priscus* a Seianus* eunuchjai
koziil val6 Paezont* 50 000 000 sestertiusert vasarolta meg. Ezt a jogtipr6 vasart azert
tehette meg, mert az all am gyaszos idoszakaban senkinek sem volt ideje bevadolni.
(130) Az egesz vi lagon valamennyi nep koziil, ha egyedUl erenyet tekintjlik, ketsegtelenUl
a r6mai a legkival6bb. Hogy melyik embemek jutott rendkiviili szerencse, az
kiviil all az emberi dontesen, mivel mindenki mas-mas m6don es a sajar termeszete
szerint szab hatart szerencsejenek. Ha igazsagos iteletet szeretnenk hozni, es minden
szerencsehajhaszast elutasitva donteni, akkor a haland6k koziil senki sem szerencses.
J61 megy annak es j61 banik a sors azzal, aki joggal mondhatja, hogy nem szerencsetlen.
Hiszen, hogyha semmi mas nem is hianyzik, ugy meg att61 felni kell, hogy a szerencse
alabbhagy, es ha mar a felelem egyszer befeszkelte magar, nines tObbe igazi
boldogsag. (131) Minek is emlitslik, hogy a haland6k kozUl senki sem boles minden
6raban. Barcsak hamis lenne ez, es ne ugy gondolnak a legtObben, mintha ezt csak egy
j6s jovendolte volna meg! A hiu es az onamitasra kesz haland6 a trak nep* szokasa
szerint tart szamvetest. Ez a nep minden egyes napnak a tapasztalata szerint helyez
kUlonbozo szinu kavicsokat egy umaba, halaIuk napjan pedig azokat klilon-klilOn megszamlalja,
es kirol-kirol ugy mond iteletet. (132) De mi van akkor, ha valakinek epp
egy feMr kaviccsal jelzett napon veszi kezdetet a szerencsetlensege? Milyen sok embert
dontott mar romlasba az elfogadott hatalom! Milyen sokakat tonkretett mar es
taszitott vegso kinokba a gazdagsag! Ha ugyan gazdagsag az, amely legfeljebb egy
6rara okozott oromet! Bizony igy van: egyik nap itelkezik a masikr61, es veglil az utols6
mindegyikrol, ezert egyik napnak sem kell hinnlink. Hiszen nem ugy van, hogy aj6
dolgok nem egyenloek a rosszakkal, meg ha szamuk hasonl6 is, es semmifele oromot
nem lehet ellensulyozni a legcsekelyebb szomorusaggal sem? Jaj, mennyire hiu es
652

Termeszetrajz 7, 91-150.
balga az effele pontossag: a napok szamat basonlitjak ossze ott, abol a lenyeget kellene
merlegelni!
(133) Mind ez idaig egyetlen not talalunk, a spartai Lampid6t*, aki egy szemelyben
volt kiraly leanya, bitvese es anyja, Berenice* pedig az egyetlen, aki olympiai jatekok
gyozteseinek leanya, novere es anyja volt. A Curio csalad* az egyetlen, amelyben SOfrendben
egymast kovetoen harom sz6nok volt, es egyediil a Fabius csaladb61* szarmazott
egymas utan a senatus harom elso embere: Marcus Fabius Ambustus, a fia, Fabius
Rullianus, es unokaja, Quintus Fabius Gurges.
(134) A valtozekony szerencse tObb mas peJdaja megszamlalbatatlan, ugyanis letezik-e
olyan nagy orom, amely nem szerencsetlensegbol szarmazik, vagy van-e olyan
6riasi baj, amely ne tUlcsordu16 orombol fakadna? Ez a szerencse orizte meg barmincbat
even at a Sullat61 szamuzott senatort, Marcus Fidustiust*, de csak, hogy ismet
szamiizzek: Sullat ugyan tUleite, de csak Antoniusig maradt eletben, es nyilvanval6,
hogy ez ut6bbi nem mas okb61 szamuzte ot, mint bogy egyszer mar szamkivetett volt.
(135) Azt is a szerencse akarta, hogy Publius Ventidius* diadalmenetet tartson a
parthusok feiett, megpedig egyedul, de a szerencse hozta azt is, hogy ot ifjukent
Cnaeus Pompeius* felvezette Asculum felett tartott diadalmeneteben, j611ehet
Masurius* azt alliija, bogy ketszer is fe)vezettek diadalmenetben. Cicero* azt mondja
r6la, hogy egy tabori gabonaszallit6 oszverhajcsar volt, am a legt6bben ugy velik, hogy
ifjtlsagat szegenysegben katonakent veszelte at. (' 36) Az idosebb Cornelius Balbus* is
volt consul, korabban azonban bevadoltak es a bir6nak kellett eldonteni, hogy alkalmazzak-e
ve)e szemben a megvesszozest. 6 volt az elso ktilf6ldi, s6t az els6, aki az
ocean part jan szilletett, akit azzal a tisztseggel ruhaztak fel, amit oseink meg Latium
lakosait61 is megtagadtak. A kiemelkedo peldak koze tartozik Lucius Fulvius*, a hizad6
tusculumiak* consula. akit a romai nep, miutan atpartolt hozzajuk, nyomban ugyanezzel
a melt6saggal ttintetett ki. 6 volt az egyetien, aki ugyanabban az evben, amely
soran konibban meg ellenseg volt, mar R6maban is diadalmenetet tartott azok felett,
akiknek eloz61eg consula volt. (137) Ez idaig Lucius Sulla* az egyetlen ember, aki a
Szerencses melleknevet vette fel, amelyet persze a polgarok vere es hazaja megtamadasa
anin nyert el. A szerencse mifele megnyilvanulasai kisertek ot utjan? Az, hogy oly
sok ezer polgart szamuzhetett es lemeszarolhatott? 6, micsoda gonosz es az elj6vendo
kor szamara szerencsetlenseget hozo magyanizat! Nem volt-e jobb azoknak a sorsa,
akik akkor elettiket vesztettek, es akiken ma szanakozunk, mikozben Sulhit mindenki
gyuloli? (138) Nem volt-e az 0 eletenek vege valamennyi altala szamuzott ember nyomorusagamll
k6nyortelenebb, minthogy teste magat61 rothadt el, es a kinokat is onmaganak
okozta? Bar ezl pahistolta, higgyiink utols6 almanak, amely valamennyire halalat
is okozta, es azzal azt allitotta, hogy egyediil 0 gyozte Ie dicsosege reven az irigyseget,
azt azonban maga is bevallotta, szerencsejehez meg hianyzott a Capitolium* felszentelese.
653

Idosebb Plinius
(139) Quintus Metellus* abban a beszOOeben, amelyet apja, Lucius Metellus* iranti
vegtisztesseg-adiiskor tartott aki pontifex volt, ketszer consul, dictator, lovassagi parancsnok,
es egyike a tizenot foldosztasra kivaIasztott ferfinak; s az elso pun haboru utan
tartott diadalmeneteben elsokent vonultatott feI elefantokat* -, lrasba foglalta, hogy apja
a tiz legnagyobb es legjobb erenyt egyesitette magaban, amelyek megszerzesere a bOlcsek
eletiiket szenteltek: (140) ugyanis elsorendu harcos, kiva16 sz6nok, a legbatrabb
hadvezer akart lenni, azt kivanta, hogy az 0 fOvezersege alatt vigyek veghez a legnagyobb
tetteket, a legmagasabb tisztseggel ruhazzak fel, 0 legyen a legbolcsebb, ot tartsak
a legfObb senatomak, tisztesseges uton akart nagy vagyont szerezni, sok gyermeket hatrahagyni.
es azt akarta, hogy 6 legyen az allam leghiresebb embere. Mindezek sikeriiltek
neki, ami senki masnak nem adatott meg R6ma alapitasa ota.
( 141) Hosszadalmas es folOsleges ezeket caroIni, mi vel egyetlen egy eset is eppen
eIegendo, hogy az ellenkezojet bizonyitsuk: ez a Metellus ugyanis oregkorat vaksagban
tOitotte, minthogy egy tlizveszben a szeme vilagat elveszitette, mikor Vesta templomabol
* a Palladiumot* kiragadta. Ez emlekezetes okb6l tortent, de szerencsetlen kovetkezmennyel
jart. Ezert van az, hogy bar nem kell szerencsetlennek mondanunk, megsem
lehet szerencses. A romai nep azzal tisztelte meg, amit az eltelt ido ota senki masnak
sem adott meg, hogy ahanyszor a senatusba ment, kocsivaJ viw&k a curiaba: szamara
ez nagy es fenseges kivaltsag volt, viszont a szemeiert kapta karp6tlasul.
(142) Ennek a Quintus Metellusnak*, aki apjar61 ilyen dicseroen nyilatkozott, meg
a fiat is a szerencses emberek ritka kepviseloi koze soroljak: ugyanis a legtekintelyesebb
meltosagokon es a Macedonicus mellekneven kivul az is osztalyreszUI Jutott neki,
hogy negy fia helyezte a maglyara, akik k6zul az egyik praetor, Mrom pedig egykori
consul - k6zUluk ketto diadalmenetet is tartott -, egyikiik egykor censor volt. Ezek a
kitiintetesek kiilOn-kUlon is csak keveseknek jutnak osztaIYTeszlil. (143) Megis megbecslilesenek
tetopontjan, mid6n visszatert a Mars-mezorol delidoben, amikor a Forum es
a Capitolium neptelen volt, a neptribunus Caius Atinius Labeo, akinek Macerio* volt a
mellekneve, es akit 6 censorkent a senatusb61 eltavolitott, a Tarpeia-sziklahoz* vonszolta,
hogy onnan letaszitsa. Barmennyire nepes t6meg sietett is oda, ameJy 6t atyjanak
szolitotta, am ahogy ez egy varatlan esemenykor elkerulhetetlen, mar csaknem
megkesve es szinte mar a temetesere ert oda, mivel nem volt joga, hogy ellenszegiilj6n,
s a szent es serthetetlen tribunust visszatartsa cselekedetetol. Erenyessegenek es
censori hivatahinak ellatasa miatt mar majdnem eletet vesztette, amikor nagy nehezen
talaltak egy tribunust, aki kozbelepett visszahozva ezzel ot a halal torkab61. (144) Ezutan
idegen adomanyokbol elt, mivel az altala elitelt tribunus javait felajanlotta az
isteneknek, mintha annak nem lett volna eleg a bunh6dese, hogy k6telet csavartak a
torkara es meg a fulebOl is kiszokott aver. Mindenesetre en azt is a szerencsetlensegei
k6ze sorolnam, hogy ellensege volt az ifjabb Afucanus*, amire maga Macedonicus* a
bizonyitek, amikor ezt mondta: "Menjetek, fiaim, rojatok Ie neki a vegtisztesseget,
sohasem fogjatok nagyobb polgar temeteset latni." Ezt mondta nekik akkor, amikor
654

Tenneszetrajz 7, 91-150.
mar ezek a Baliaricus* es a Dalmaticus* melleknevet viseltek, 0 maga pedig mar
Macedonicus volt. (145) Ha csak az emlitett egyetlen ot era jogtalansagot vessziik is
figyelembe, ki mondana joggal szerencsesnek azt, aki ellensegenek, es meg csak nem
is Africanusnak, kenye-kedve szerint kerolt veszelybe es halt is azuran meg? Milyen
ellenseg legy6zese ert meg ennyit? Vagy mely tisztsegeit es diadalmenetet nem tette
ervenytelenne a sors kegyetlensege. amikor a censort a yaros kozepen keresztiil
ugyanis egyediil ezert szenvedett a halott kesedelmet arra a Capitoliumra vonszoltak,
amelyre 0 diadalmenetet tartva az isteneknek ajanlott zsakmannyal egyiitt meg a
foglyokat sem vonszolta fel igy? (146) Ezt a gaztettet a rakovetkezo szerencse meg
nagyobbnak mutatta, minthogy fennallt annak a veszelye, hogy Macedonicus elvesziti
azt a pompas temeteset. amelyen a mar diadalmenetben reszesiilt gyennekei vinnek az
6 holttestet a maglyara, mintegy meg a temetesen is diadalmenetet tartva. Semmilyen
szerencse sem teljes igazan, amit az elet valamely gyalazata megzavar, meg kevesbe,
ha ez a gyahizat oly nagy. Egyebkent. nem tudom, vajon jellemenek dicsoseget vagy
pedig a rajta esett meltatlansag miatt erzett fajdalm:it szolgalta-e, hogy a Metellus csalad
annyi hozzatartoz6ja reszerol is a Caius Atinius* altai elkovetett bunos vakmeroseg
mindig bosszulatlan maradt.
(147) Az isteni Augusrus* eseteben is, akit az emberiseg a szerencsesek csoportjaba
sorol, ha mindent gondosan merlegelnenk. az emberi sors nagy valtozekonysagara
bukkannank: nagybatyjanal elutasitasban reszesiilt a lovassag parancsnoki tisztet illetoen,
es palyazataval szemben Lepidust* reszesitettek elonyben; az ellenfelek torvenyen
kivlil helyezese miatt gyulolet vette korol, es a leghitvanyabb polgarok harmas
szovetsegenek volt a tagja, amelyben meg egyenloen sem reszesedett, hanem ott Antonius*
volt tulsulyban. (148) Betegsege miatt elmenekult a philippi csatab61*, es harom
napig bujkalt egy mocsarban, ahol - mikent Agrippa* es Maecenas* is tanusitja -, a
bore alatt szetarad6 viztol felpuffadt. Felidezhetjiik sziciliai hajotoreseit, es ugyanitt
egy barlangban egy masik rejtozkodeset, tovabba a Proculeiushoz* intezett kereset,
hogy olje meg. ha haj6n menekiilese kozben az ellenseg csapata szorongatna; ezenkiviiI
meg lehet emliteni a perusiai kuzdelem* miatti aggodalmat, az actiumi csata* miatti
nyugtalansagat, a pannoniai haboruk* idejen egy toronyb61 torten6 lezuhanasat,
(149) a katonak oly gyakori zendlileset, testenek oly sok tisztazatlan betegseget,
Marcellus gyanus kivansagait*, Agrippa szegyenletes meneszteset. * Oly sokszor tOrtek
eietere cselvetessel. s6t ot vidolrak ut6dai halala * miatt is, es amiatt, hogy ezaltai
sza nem csak azok elveszteset61 volt fajdalmas. Megemlithetjiik lanyanak hazassagtoreset*,
es apagyilkos terveinek leleplezeset; mostohafianak, Neronak* gyahl.zatos eltavolitasat*,
egy masik leanyunokajanak hazassagtoreset*, ehhez kapcsol6doan az oly
sok ot er6 szerencsetlenseget, a zsold hianyat, az illyricumi lazadast*, a rabszolgak
besorozasat*, mert nem volt elegendo fiatal, a varosban pusztito dogveszt*, a italiai
ehinseget, azt, hogy olyannyira halalraszant volt, hogy negynapi koplalassal mar a
halal nagy reszet testebe fogadta. (ISO) Ehhez jarul meg Varus* veresege, es ezaJtal
655

Idosebb Plinius
melt6saganak csUfos gyalazata; Postumus Agrippa* 6rokbefogadcis umni kitagadcisa,
szamkivetese umn apjanak iranta val6 vagyakozasa, ezumn a Fabiusszal* szemben
felmerult gyanuja es titkainak felfedese, majd felesegenek es Tiberiusnak tervei, az ot
elt6lto utols6 aggodalom. Osszegezve: ez az isten, nem tudom, hogy az eget inkabb
elnyerte-e vagy csak kierdemelte, mindenesetre ugy halt meg, bogy 6r6k6sekent ellensegenek
fiat bagyta batra.
656
Kozma Lauraforditasa