15. A gazdasági társaságok alapításának gazdasági és jogi ...

15. A gazdasági társaságok alapításának gazdasági és jogi
követelményrendszere. A gazdasági társaságok megszüntetésének estei,
különös tekintettel a fizetésképtelenség esetére vonatkozó jogi eljárásokra.
A cégek átalakulása ( jogi, adózási vonatkozások). A vállalatok életpályája.
A részvénytársaságok tőzsdei jelenlétének előnyei, hátrányai.
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS JOGI
KÖVETELMÉNYRENDSZERE
1. Korlátolt Felelőségű Társaság ( KFT )
Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzstőkével 8 a tagok törzsbetéteiből
tevődik össze) alakul. A tag kötelezettsége a törzsbetét szolgáltatására terjed ki. A társaság
tartozásaiért a tag ezen túlmenően nem felel.
Alapítása:
‐ tilos a tagokat nyilvánosan felhívás útján gyűjteni, csak zártkörűen lehet alapítani.
‐ alapításhoz társasági szerződés szükséges
A társasági szerződés fő tartalmi kellékei:
törzsbetét, törzstőke mértéke
törzstőke rendelkezésre bocsátásának ideje
társaság ügyintézőinek neve
cégjegyzés módja
FB, könyvvizsgáló adatai
Tagi akarattól függően:
o Mellékszolgáltatás
o pótbefizetés
o eltérő gazdasági jogokat biztosító üzletrész
o Dolgozói üzletrész
o Értékhatár megjelölése, mely felett a szerződés megkötése nem az ügyvezető, hanem a
taggyűlés hatásköre
o Törzstőke felemelés, leszállításának szabályai
1

Társaság törzstőkéje, törzsbetétei
A társ. teljes alapító vagyona törzstőke, min. 500 ezer FT. A törzstőke törzsbetétből áll. a
törzsbetét lehet készpénz és apport. Az arány min. 30%, de min. 100 ezer Ft készpénz
szükséges. senkinek se lehet olyan joga az apportált vagyontárgyon, amely kizárólagos
rendelkezést az apportált vagyontárgy felett korlátozza. Alapításkor az apportot rögtön
rendelkezésre kell bocsátani.
Mellékszolgáltatás:
A tag személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Ez a közreműködés lehet:
‐ munkaviszony alapján
‐ megbízásos jogviszony alapján
‐ mellékszolgáltatás alapján
A mellékszolgáltatás feltételeit, időtartamát, díjazását a társasági szerződés határozhatja meg.
a társaság tagjai munkavégzésre nem kötelezhetőek, nem kötelező munkaviszonyban állniuk a
társasággal.
Pótbefizetés:
A társasági szerződés feljogosítja a társaságot és ennek legfőbb szervét, a taggyűlést, hogy a
veszteségek pótlására pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. a pótbefizetés
kizárólag tagokat terhel. Ez kizárólag a veszteség fedezetére szolgál, a társaság törzsbetétét
nem emeli, így a törzstőke sem emelkedik. A mértékét meg kell határozni, és a befizetés
módját is.
Üzletrész.
A tagok jogait és kötelezettségeit testesíti meg, amelynek alapja a társaság rendelkezésére
bocsátott vagyonhányad, azaz a törzsbetét. Minden tagnak 1 üzletrésze van. Ha 1 másik tagét
szerzi meg, akkor az ő üzletrésze növekszik.
Az üzletrész vagyoni értékű jog, mert társasági jogokat is maga után von. Az üzletrész
szabadon átruházható. Elővásárlási jog létezik rá. sorrendje.
1. többi tag
2. maga a társaság
3. a társaság által meghatározott 3. személy
Ha senki sem él az elővásárlási jogával, az üzletrész el kell árverezni. A társasági szerződés
kizárhatja az adás-vételben történő átruházást.
Tag halála estén a társasági szerződés kizárhatja, hogy a tag halála estén örökösei az üzletrészt
megszerezhessék. Amennyiben kizárt az üzletrész öröklése, akkor az örökösökkel el kell
számolni. Ekkor a valós forgalmi értékét kell az örökösnek kifizetni.
Dolgozói üzletrész:
2

A társ. szerz. rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy
kedvezményesen üzletrészt szerezzenek. Mértéke nem haladhatja meg a törzstőke 15 % -át.
Okirat vagy értékpapír erről sem készül. Korlátozottan forgalom képes. A dolgozók között
szabadon átruházható, másra viszont nem. A tag halála esetén a dolgozói üzletrész örököse 6
hónapon belül köteles munkavállalói körben értékesíteni vagy a táraság bevonja.
Társaság szervezete:
Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés. Évente legalább egyszer össze kell hívni.
Hatásköre, feladata:
‐ sztv szerinti beszámoló elfogadása
‐ adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés
‐ pótbefizetést rendelhet el
‐ mellékszolgáltatások
‐ osztalékfizetés
‐ ügyvezető választása
‐ FB tagok, könyvvizsgáló választása
‐ Jóváhagyja azokat a szerződéseket, amelyet a társaság köt a tagjával vagy
ügyvezetőjével
‐ társasági szerződés módosítása
A tagok meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. Van helye a képviseletnek. A
taggyűlés határozat képes, ha leadható szavazatok felét meghatározó tag jelen van. Az
ügyvezető jogosult összehívni. a taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, alá kell írni. A
határozatokat a határozatok könyvében kell rögzíteni.
Kft ügyvezetője:
Lehet a Kft tagja , de lehet kívülálló személy is. lehet 1 fő, de valamennyi tag is ügyvezető
lehet. A Kft első ügyvezetőjét az alapítók jelölik ki., utána a közgyűlés választja max 5 évre,
akárhányszor újra választható
Az ügyvezetőnek a változásokat át kell vezetni, és be kell nyújtani a cégbíróság felé.
Ügyvezető visszahívása: taggyűlés dönt az ügyvezető visszahívásáról ¾- es többséggel.
Társasági szerződés módosítása:
¾- es többség szükséges. Kivétel: a társasági szerződésbe foglalt kötelezettségét növeli a
tagnak vagy jogait csorbítják, akkor egyhangú többség kell.
Egyszemélyes Kft
Létrejötte:
‐ 1 tag alapíthatja. Lehet természetes, jogi és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
3

‐ egyetlen tag megszerzi a már működő KFT üzletrészét
Alapítás során alapító okiratot kell készíteni. Ez zömében egyezik a társasági szerződéssel.
Kivétel: nincs taggyűlés. Minden taggyűlési kérdésben az alapító dönt. Ha az alapító
természetes személy, akkor ő jogosult az ügyvezetésre.
Valamennyi pénzbeli betét, ill. apportált vagyontárgyat a társaság rendelkezésére kell
bocsátani. Egyszemélyes Kft saját üzletrészét nem szerezheti meg. Bármikor lehetőség van
arra, hogy az egyszemélyes Kft megszüntetését követően újabb tagokkal bővülve általános
szabályok szerint működjön a vállalkozás. Az alapítói okiratot társasági szerződéssé kell
alakítani, ha újabb tagok lépnek be.
2. Részvénytársaság ( Rt)
Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló
alaptőkéből áll. A tag felelőssége az RT-vel szemben a részvény névértékéig ill. kibocsátás
értékéig terjed. A részvényes ezen túlmenően az RT tartozásáért nem felel. Az Rt összes
részvénye a társaság jegyzett tőkéje. A rv-ek névértéken aluli kibocsátása semmis, ezért az
alapítók egyetemlegesen felelnek. nyilvánosan vagy zártkörűen alapítható. Nyilvános
alapításnál a részvények forgalomba kerülnek a zártkörűnél pedig nem. Minimum 20 millió Ft
alaptőke szükséges az alapításhoz. Külön törvények előírhatják, hogy meghatározott
tevékenységet végző társaságok jegyzett tőkéje mennyi lehet. A 20 millió forintnak
alapításkor rendelkezésre kell állni készpénzben vagy készpénzben és apportban. apport
mértéke a 30%-ot nem haladhatja meg.
Zártkörű Rt alapítása:
Ha az alapítók abban állapodnak meg, hogy az összes részvényt az általuk megállapított
arányban maguk vásárolják meg, nincs szükség alapítási tervezet kibocsátására,
részvényjegyzésre és alakuló közgyűlésre, az alapszabály helyett pedig alapító okiratot kell
készíteni. Az alapítok kötelesek az általuk az alapító okiratban megállapított aránynak
megfelelően fizetendő összeg 30 %-át befizetni. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság
tagjait az alapítók jelölik ki.
Alapító okirat tartalma:
Általános rész( Cégnév, székhely, tevékenységi köre...)
Alaptőke összege
részvények száma, névértékét, valamint hogy bemutatóra vagy névre szólóak
apport- kp arány
alapítókat megillető előnyök
cégjegyzés módja
közgyűlés összehívásának módja
nyereség felosztásának szabályai
Rt hirdetményei közzétételének módja
4

észvény befizetések elmulasztásának következményei
könyvvizsgáló, FB adatai
igazgatóság tagjai
alapítás várható ktg-i
amennyiben apport szolg. volt, akkor az alapító okirathoz kell csatolni egy
könyvvizsgálói jelentést. Ez tartalmazza az apportált vagyontárgyak értékelését
Az Rt csak akkor jegyezhető be a cégjegyzésbe, ha az apportot teljes egészében rendelkezésre
bocsátották, ill. legalább 10 millió Ft értékű részvényt megvásároltak és a névértéket
befizették.
Alapítási tervezet.
Nyilvános eljárás, melyet megelőz alapítási tervezet előkészítése. Ez még nem alapítói okirat.
Ez közokiratba vagy magánjogi okiratba kell foglalni.
Tartalma.
Cégnév, székhely
alapítók adatai
alaptőke tervezett nagysága
részvények típusai
alapítókat megillető előnyök
túljegyzésre vonatkozó szabályok
jegyzési minimum
alakuló közgyűlés összehívásának módja
alapítás várható költsége
Az alapítói tervezetet tájékoztatóban közzé kell tenni. → részvényjegyzés: bárki részt vehet
rajta. ekkor a fél kötelezettséget vállal arra, hogy az általa lejegyzett részvény névértékét a
későbbiekben az Rt felhívására megfizeti. Ilyenkor a részvény névértékének 10%-át be kell
fizetni. A részvényes ilyenkor kapja meg a részvény utalványt. Nyitó és záró nap között bárki
bármennyi részvényt megszerezhet. Eredménye rv. jegyzést követően 60 napon belül alakuló
közgyűlést kell tartani. Ha ezt elmulasztják, vissza kell fizetni a befizetett 10 %-ot.
Egyebekben a részvényes köteles a részvény névértékének további 20%-át az Rt javára
befizetni. Az alakuló közgyűlésig a vállalat részvény névértékének 30%-a befizetésre kell,
hogy kerüljön.
Részvényes jogai és kötelezettségei:
befizetési kötelezettség. jegyzéskor 10%+20% majd 70%. A részvényes nem
követelheti vissza a befizetett névérték összegét.
5

osztalékra jogosult, de ez nem követelhető tőle vissza. Osztalék előleg fizethető, de
szükség esetén vissza is lehet követelni.
Szerződéskötési joga az Rt-vel korlátozott. ehhez az igazgatóság hozzájárulása
szükséges. Az Rt igazgatósága és FB tagjai nem köthetnek szerződést az RT-vel.
Részvény birtokában tudja jogait gyakorolni, ha a rv. könyvbe be van jegyezve.
azonos rv. típusba tartozó rv.-ek azonos jogokkal bírnak.
Részvényest meghatalmazott is képviselheti.
Részvényes jogosult részt venni a közgyűlésen, szavazhat.
Részvény típusok:
bemutatóra szóló
névre szóló
Zártkörűen alapított Rt részvényei csak névre szólók lehetnek. A bemutató szóló rv. a váltó
átruházás szabályai szerint idegeníthető el.
Rt szervezete.
FB és könyvvizsgáló kötelező
Közgyűlés: a társaság legfőbb szerve, a részvényesek összessége. Valamennyi részvényes
jogosult a közgyűlésen megjelenni. Évente legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli
bármikor lehet.
A közgyűlést az igazgatóság hívja össze:
‐ Közvetlen. meghívót küldenek a részvényeseknek
‐ nyilvános meghívás. hirdetmény útján
Akkor határozat képes, ha a részvényesek több mint fele jelen van. Egyszerű többséggel
szavaznak, jegyzőkönyvet kell vezetni és jelenléti ívet. Ezeket 30 napon belül be kell küldeni
a cégbíróságnak.
Igazgatóság:
Min. 3, max. 11 főből áll. Ez az Rt ügyvezető szerve. A társaság operatív működését folytatja.
az igazgatóságnak egy elnöke van. Feladata, hogy évente jelentést kell készíteni a
közgyűlésnek és 3 havonta a FB-nak.A közgyűlést haladéktalanul összehívhatja, ha veszteség
folytán saját tőkéje az alaptőke 2/3- ra csökken, vagy ha veszteség folytán az Rt fizetéseit
beszüntette.
Zárt körűen alapított Rt esetén nem kötelező Igazgatóság létrehozása. jogait 1 fő, a
vezérigazgató gyakorolja.
3. Betéti társaság ( BT )
A betéti társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak
kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által
6

nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy
másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására
köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.
A betéti társaság induló tőkéjét a törvény nem határozza meg, arról a felek a szabadon
rendelkeznek. A betéti társaság elnevezést - vagy annak "bt." rövidítését - a társaság
cégnevében fel kell tüntetni. A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet
készíteni. Természetesen itt is szükség van valamennyi tag aláírására, valamint arra, hogy az
okiratot közjegyző közokiratba foglalja, avagy ügyvéd / jogtanácsos ellenjegyezze. A
társasági szerződésben elegendő csupán a bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen
túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. A társaság ezeken
túlmenően is folytathat minden olyan tevékenységet, amely nem tilos, illetve nem korlátozott
(pl. engedélyköteles).
Egyik tag sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget
meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni. A tag a vagyoni hozzájárulását
a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza. A társasági szerződésben
eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok
között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely
valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. A betéti társaságba is
apportálható követelés. Hacsak a tagok másképp nem rendelkeznek a társaság üzletvezetésére
mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el. Az
üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az
intézkedésekhez a társaság legfőbb szervének, a tagok gyűlésének a határozata szükséges. A
tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz mindazon
ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a
hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. Az
üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről való döntés az üzletvezető(k) jogköre. A tagok
gyűlésén a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A
társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot
megillet. A tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket,
amelyek esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény háromnegyedes szótöbbséget vagy
egyhangúságot ír elő. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a
társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem
tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak
alá kell írnia.
A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági
vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
A társasági szerződésben rögzíthető, hogy az újonnan belépő beltag a társaság - belépése
előtti tartozásaiért ne feleljen harmadik személyekkel szemben. Amennyiben a tagok ezt a
társasági szerződésben nem rögzítik, úgy a belépő beltag a többi beltaggal azonos módon felel
a belépés előtt keletkezett tartozásokért.
Megszűnik a tagsági jogviszony ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni
hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette vagy ha ebben a tagok közösen megegyeztek.
Megszűnhet a tag kizárásával, rendes vagy azonnali hatályú felmondással, a tag halálával
vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve ha a tagság fenntartása jogszabályba ütközik. A
társaságtól megváló tag követelését - eltérő megállapodás hiányában a tagsági jogviszony
megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. A társaságtól megváló
7

tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon felel a
társaság olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.
A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő
felhatalmazás alapján lehet jogosult.
Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó beltag
kiválásától számított hat hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve
ha a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását,
amely az új szabályozás szerint a társasági szerződés egyszerű módosításával is megejthető.
Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag
kiválásától számított hat hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve
ha a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását.
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZÜNTETÉSÉNEK ESETEI, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A FIZETÉSKÉPTELENSÉG ESETÉRE VONATKOZÓ JOGI
ELJÁRÁSOKRA
A vállalkozások megszűnése két csoportba sorolható:
1. Jogutódlással való megszűnés:
átalakulások
2. Jogutódlás nélküli megszűnés:
Végelszámolás
Felszámolás
Hivatalból törlés
Fizetésképtelenség esetén:
1. Csődeljárás:
Célja: a fizetési zavarba kerülő adós számára fizetési haladék biztosítása a hitelezőkkel
kötött csődegyezség útján abból, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon.
Csődeljárást az adós kezdeményezi a bírósághoz csődeljárás lefolytatására benyújtott
kérelemmel. A kérelemhez mellékelni kell egy 3 hónapnál nem régebbi mérleget.
tevékenységét tovább folytathatja, nyilvántartásait nem kell lezárni. A csődeljárás
kezdő időpontja az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezett. a bíróság
vagyonfelügyelőt rendel ki, akinek díját és igazolt költségeit az adós viseli. Az adós
hitelképesség helyreállítását biztosító programot és egyezségi javaslatot készít, a
csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül tárgyalást tart, amelyre az
ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. a
hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos
napilapban kell közzétenni. Ha az adós és hitelezői között egyezség jön létre, akkor az
eljárás befejeződött, az adós az elfogadott egyezség és program alapján folytatja
tevékenységét. ha egyezség nem jön létre, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben
felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el.
Az egyezség keretében az adós tartozásait:
8

hitelezői elengedhetik
hitelezői vagy harmadik személy átvállalhatja
az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek
kötelezettségeiért kezességet vállal
2. Felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás megindítása
A fizetésképtelenség vizsgálata
A felszámolás elrendelése
Felszámoló
Cégközlönyben való közzététel, értesítések
Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele
A vezető tisztségviselő feladatai
A felszámoló eljárása
Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend
Felszámolás befejezése
Egyszerűsített felszámolás.
A felszámolási eljárás megindítása. Az adós fizetésképtelensége esetén felszámolási
eljárást kezdeményezhet- maga az adós, - a hitelező, - a végelszámoló, illetve a
cégbíróság.
Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, ehhez a legfőbb szerv előzetes
jóváhagyására van szükség. A kérelemhez mellékelni kell: - a legfőbb szerv
jóváhagyásáról szóló okiratot, - három hónapnál nem régebbi mérleget, - az adós
adószámát, - hitelezők névsorát, hitelek összegét és a lejárat időpontját, - a 15 000 Ft-os
közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását.
A fizetésképtelenség vizsgálata
A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ennek keretében az adós kérelmére
a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A
fizetésképtelenség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adós- a nem vitatott vagy
elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a
vele szemben lefolytatott (végrehajtható határozaton alapuló) végrehajtás eredménytelen
volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem
teljesítette.
A felszámolás elrendelése
A bíróság végzéssel rendeli el a felszámolást, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja
meg. (A felszámolást elrendeléséről az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését
követő 60 napon belül kell dönteni.) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli
a felszámolót is. A felszámolás kezdő időpontja az elrendelésről szóló végzés jogerőre
emelkedésének napja, a hitelezői igények bejelentése tekintetében azonban a felszámolást
elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak. A felszámolás
megindulásával (azaz a felszámolás kezdő időpontjában) megszűnnek a tulajdonosnak az
9

adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai, a
gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, az
adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni, az
adós valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A felszámolás során csak olyan
követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és
amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját vagy ha a követelés később
keletkezett, a keletkezését követően nem került sor engedményezésre. Nem jelölhető ki
felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója.
Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel,
illetve felszámolóként a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt
vagyonfelügyelő is kijelölhető. A felszámolók névjegyzékébe nyilvános pályázat alapján
felvehető az a korlátolt felelősségű társaság, illetve az a kizárólag névre szóló
részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely legalább 50 millió forint jegyzett
tőkével rendelkezik, vagy a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési
kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia
szerződést köt.
Cégközlönyben való közzététel, értesítések
Ha a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a
Cégközlönyben való közzétételét.
A közzététel tartalmazza:
a bíróság nevét és az ügy számát
az adósnak a nevét, székhelyét, adószámát
ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be a
jogelőd nevét, székhelyét és adószámát
a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját
azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg
a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre
emelkedésének napját)
a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő
végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be
a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámoló biztos nevét és lakóhelyét
a hitelezők regisztrációs díjának befizetésére szolgáló elkülönített számla számát
ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és
lakóhelyét (székhelyét).
Hitelezői igények bejelentése, nyilvántartásba vétele
A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon
belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni. A
10

felszámolás alatt keletkezett, felszámolási költségnek nem minősülő követelések
tekintetében ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be a hitelezői igényt a
követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni.
A felszámoló ezeket a követeléseket is az előzőek szerinti hitelezői igények között veszi
nyilvántartásba. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a
felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a
felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti
tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló
egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A vezető tisztségviselő feladatai
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a felszámolás kezdő
időpontját megelőző nappal záró leltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves
beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (tevékenységet lezáró mérleg), továbbá
adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás
kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. a
nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint
az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak
átadni, a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül. A felszámolónak és az
illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e
fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy
egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás
származhat. A felszámolónak tájékoztatást adni minden az egy éven belüli ingyenes
jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról, a felszámolás elrendeléséről a
munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint a szakszervezeteket, az üzemi
tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni. A felszámolás elrendeléséről a
tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék jellegű követelések jogosultjait a felszámolás
kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.
A felszámoló eljárása
A felszámoló kötelezettsége, hogy felmérje az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben
támasztott követeléseket, ennek körében egyebek mellett: Nyitó felszámolási mérleget
készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet
készít. Az ütemtervet a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre be
kell mutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet. A bejelentett hitelezői igényeket
nyilvántartásba veszi. A vitatott igényeket a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi.
Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti.
A kedvezőbb értékesítés érdekében a felszámolónak lehetősége van arra is, hogy a
hitelezők egyetértésével korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet
részére nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apportként) szolgáltassa. Köteles
gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. A felszámoló jogosult az
adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem
teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán
megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a
felszámolónak történő bejelentéssel érvényesíthető. Az előző rendelkezés értelmében azok
a szerződések is felmondhatók, amelyek tekintetében eredetileg a felmondás jogát
érvényesen kizárták. A felszámolás kezdő időpontjától a jogszabályok, a kollektív
szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között a felszámoló
gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A felszámolás
11

kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. A felszámoló az adós
vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron pályázat
vagy árverés keretében. Fontos szabály, hogy a pályázattól, illetve az árverési
értékesítéstől csak akkor lehet eltekinteni, ha hitelezők választmányt alakítottak, és a
választmány ehhez hozzájárul, vagy a várható bevételek nem fedezik az értékesítés
költségeit, vagy a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti
különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.
Zárómérleg, vagyonfelosztás, kielégítési sorrend
A felszámoló a felszámolás befejezésekor zárómérleget, a bevételek és költségek
alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot
készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a
gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A felszámolás kezdő időpontjától
számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az
adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében a hitelezőnek a kielégítési
sorrendben elfoglalt helyére tekintettel mód van a hitelező követelésének legalább
részbeni kielégítésé gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a
tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) a felszámolás költségei,
b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal
biztosított követelések
c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék,
bányászati kereset kiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja
részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a
jogosultat élete végéig megilleti,
d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági
tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a
kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági
vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is
ideértve), a kis és mikro vállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő
követelése,
e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj
tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a
visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
f) egyéb követelések
g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi
pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.
Egyszerűsített felszámolás
Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a
nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag
lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján a kérelem
beérkezését követő 15 napon belül végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem
hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvényben rögzített kielégítési
12

sorrend szerint, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a
Cégközlönyben való közzétételét, és megküldi: a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, az
illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, valamint a nyugdíj-biztosítási
önkormányzatnak és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervnek, a területileg
illetékes állami munkaerő-piaci szervnek, az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi
felügyelőségnek, a bíróság Gazdasági Hivatalának, az adós székhelye szerint illetékes
levéltárnak, az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetnek, a területileg illetékes
földhivatalnak.
Felszámolás befejezése
A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a
költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a
bankszámlák megszüntetéséről, a felszámolónak a szükséges intézkedések megtételére
kötelezéséről, a felszámolás befejezéséről, A bíróság elrendeli a felszámolás befejezéséről
szóló jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét az adós megszüntetéséről.
Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló
költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány
felosztására vonatkozó javaslatot. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői
igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített
felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy
ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az
eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék
be a felszámolónak.
Átalakulás
CÉGEK ÁTALAKULÁSA
Átalakulás
Szétválás Egyesülés
Kiválás Különválás Összeolvadás Beolvadás
Ha a törvény e fejezete másként nem rendelkezik, az átalakulás (egyesülés, szétválás) során az
egyes gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
-Az átalakuló gazdasági társaság átalakulási tervet vagy egyesülési (szétválási) szerződést,
továbbá vagyonmérleg-tervezetet készít.
13

-Az átalakulási tervnek tartalmaznia kell:
az átalakulással elérni kívánt gazdasági cél megjelölését;
az új tagok szándéknyilatkozatát;
az új társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának) tervezetét;
mindazt, amit a törvény fejezet az egyes társasági formákba való átalakulás esetére előír.
A vagyonmérleg (vagyonmérleg-tervezet) olyan mérleg, amely a számviteli törvény szerint
készített mérlegtől annyiban tér el, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvizsgáló
által elfogadott átértékelt értékeken, a saját tőkét pedig átértékelési különbözettel helyesbített.
A vagyonmérleg-tervezetet könyvvizsgálóval és – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik –
a felügyelő bizottsággal ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója erre
nem jogosult. A létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává nem jelölhető ki az a
könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleget ellenjegyezte.
Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében kimutatott eszközeit (befektetett és
forgóeszközeit) és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat is) átértékelheti. Ebben
az esetben az átértékelési különbözettel a mérlegében kimutatott saját tőkét kell a
következők szerint helyesbíteni, ha
az átértékelési különbözet negatív, vagyis összességében a vagyon leértékelésére
került sor, a különbözettel az eredménytartalékot kell csökkenteni;
az átértékelési különbözet pozitív, vagyis összességében a vagyont felértékelték, a
különbözet összegével a tőketartalékot – a jogutód(ok)nak pedig a társasági adó
alapját – kell megnövelni.
A vagyonmérleg-tervezetben az átértékelési különbözettel helyesbített saját tőke lesz
az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje, alaptőkéje, ha a jogutód
társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően nem
rendelkezik.
Ha az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében kimutatott eszközeit és
kötelezettségeit átértékeli, a vagyonmérlegben az eszközöket piaci értékükön, a
kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell szerepeltetni. Ha a
vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével
határozták meg, akkor az egyes eszközök értékét – a piaci értékeket is fegyelembe
véve – a vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege alapján kell megállapítani.
Ha az egyes eszközök piaci értéke alacsonyabb, mint az előbbiek szerinti társasági
vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege, a különbözet a vagyonmérlegben
üzleti vagy cégértékként is kimutatható.
Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban
meghatározni.
Abban az esetben, ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés
lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a mérlegében kimutatott saját tőkét
kell feltüntetnie. Az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje (alaptőkéje),
ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapszabálya, alapító okirata) ettől eltérően
nem rendelkezik a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke összege lesz.
14

Az átalakulás elhatározása, az átalakulási terv és a vagyonmérleg-tervezet elfogadása a
gazdasági táraság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amely erről legalább
háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetében egyhangúlag
dönt.
Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál dolgozók
munkavállalói érdekképviseleti szerveit is.
Az átalakulásra vonatkozó döntést a gazdasági társaság köteles a Cégközlönyben –
kétszer egymás után, legalább tizenöt napos időközzel – közzétenni. Az átalakulásról
szóló hirdetménynek az átalakulási terv és a kilencven napnál nem régebbi
vagyonmérleg-tervezet legfontosabb adatit kell tartalmaznia.
Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági táraság
általános jogutóda. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg azok a jogok, és terheli
azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállalókkal kötött kollektív szerződés alapján
a jogelőd gazdasági társaságot illették meg vagy terhelték.
Az e törvény alapján történő átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség
társasági adókötelezettség és az eljárási illeték kötelezettség kivételével – nem
keletkezik. A jogelődöt megillető adókedvezmény – ha annak feltételei egyébként
fennállnak – a jogutódot illeti meg.
Az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a létrejövő gazdasági
társaság, a folyamatban lévő ügyekben pedig a gazdasági társaság köteles az
átalakulást az engedélyeket kiadó hatóságoknak haladéktalanul bejelenteni. Az
engedélyek jogosultjaként az új társaságot kell feltüntetni.
Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem
teszi lejárttá.
Ha részvénytársaság alakul át közkereseti vagy betéti társasággá, az átalakulás
elhatározása előtt a bemutatóra szóló részvényeket névre szóló részvényekké kell
átalakítani. Ebben az esetben a névre szóló részvényeket előállítani nem kell, azonban
a részvényesi jogok gyakorlójának nevét a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Az új
gazdasági társaság cégbejegyzését elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc
napon belül a részvényeket be kell vonni.
gazdasági társaság csak gazdasági társasággá vagy KKT-vé alakulhat át
adó és illetékfizetési kötelezettség az átalakulás egyik formájában sem keletkezik
nem kerülhet sor átalakulásra olyan cégnél, ahol a jegyzett tőkét teljes egészében nem
fizették be
átalakulás tilos, ha a társaság felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll
csődeljárás alatt át kell alakulni – az előzőknél jogutód nélküli megszűnés van, ezért
nem lehet ott átalakulni
az átalakult cég soha nem működik előtársaságként
Rt átalakulással csak zártkörűen alapítható
15

Az átalakulásról mindig a legfőbb szerv dönt ¾-es többségben. 2 alkalommal kell
döntést hozni.
Elsőnél: kívánják e az átalakulást? Itt azt is eldöntik, hogy ki vesz részt az átalakulásban és ki
nem. Aki nem vesz részt, az kilép a társaságból, és azzal el kell számolni.
Másodiknál: Pénzügyi és számviteli döntések. Vagyonmérleget, adóbevallást, vagyonleltárt
kell készíteni, nyitó mérleget kell még csinálni. Ezeket jóvá kell hagyni majd független
könyvvizsgáló vizsgálja meg.
Az első és második döntés között 3 hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
Egyesülés: a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági
tevékenységeik összehangolására, valamint szakmai érdekképviseletük céljából alapított jogi
személyiséggel rend. társ. Saját nyereségre nem törekszik. Vagyonát meghaladó tartozásaiért
a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Összeolvadás: az összeolvadó gt.k megszűnnek és vagyonuk az új gt-ra, mint jogutódra száll
át. Csak azonos társasági formájú társaságok választhatnak más gt. formát. Egyébként a
jogelőd valamelyikének formáját viszik tovább.
Beolvadás: esetén a beolvadó gt. megszűnik és annak vagyona az átvevő gt-ra, mint jogutódra
száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.
Különválás: a különváló gt. vagyona az átalakulással létrejövő gt-okra, mint jogutódokra
szállnak át.
Kiválás: a társasági szerződés módosítását követően változatlan társasági formában működik
tovább a kivált gt., úgy, hogy a kivált tagok egy része a társaság vagyonának egy részével új
társaságot hoz létre.
1. Indulás:
VÁLLALATOK ÉLETPÁLYÁJA
Vállalati működés formalizálódik
Kifejlesztett termék, szolgáltatás
A kockázat, bukás valószínűsége még magas
Vállalkozók szembesülnek a tényleges költségekkel
Finanszírozási igény folyamatosan nő. Tulajdonos megtakarítása többnyire
nem elegendő
Banki hitel a magas kockázat, kis eszközfedezet miatt nem áll rendelkezésre
A vállalat a magvetés, indulás szakaszában többnyire veszteséges
2. Korai növekedés:
Lassú értékesítés élénkülés
16

Működési kockázat fokozatosan csökken, a cég stabilizálódik. Kialakul a formális
működés rendje
A bevételek lassabban emelkednek, mint a kiadások
A növekedés ütemétől függően újabb források bevonása
Állandó alkalmazottak számának növekedése
A munkavállalók tulajdonhoz juttatása nem tőkehiány, hanem a jobb
munkavégzésre ösztönzés eszköze
A növekvő vállalatoknál felerősödhet a likviditás hiány
3. Késői növekedés:
Kevés vállalat jut el ide
Az értékesítés igen dinamikusan nő, a vállalat számára gondot jelent az igények
kielégítése
A működési kockázat csökken, alkalmazottak száma növekszik, szervezeti
rendszer fejlődik
Magas növekedés fokozódó finanszírozási igénnyel párosul
A dinamika fenntartásához a tőzsdei bevezetés adhat utolsó lökést
4. Érettség:
Dinamikus növekedés lelassul, cég stabilizálódik
Az értékesítés nem nő tovább, de kockázatok jelentősen csökkenek
Nagy valószínűséggel nem az alapítók, hanem professzionális menedzserek
irányítanak
Szervezet kikristályosodik, bürokrácia növekszik
Egyszerűsödik a forráshoz jutás
Nemzetköziesedés
Tőzsdére lépés
5. Érettség után – megújulás vagy hanyatlás
Felkészülés- mi lesz a továbbiakban?
A stabil pü-i, működési rendszer is meginoghat
Megújulás- új termék, új piacok, új menedzsment
Vagy hanyatlás, a bevételek először lassú, majd gyors csökkenése
Tudatos döntés lehet a tőkekivonás
17

Válságmenedzsment- felszámolás
A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK TŐZSDEI JELENLÉTÉNEK ELŐNYEI,
HÁTRÁNYAI
Minden társaságot más és más indokok vezéreltek akkor, amikor a zárt társasági működés
helyett a nyilvánossá válásról, majd a tőzsdei bevezetésről döntöttek. Részben ez a
változatosság járul hozzá a tőzsdék sokszínűségéhez.
Döntési szempontok:
1. A finanszírozási lehetőségek kiszélesedése, tőkebevonási lehetőség
A tőzsdei befektetők jó része előnyben részesíti a tőzsdei értékpapírokat. Az értékpapírok
bármikor megvásárolhatók, vagy értékesíthetők. A kibocsátók szélesebb körből tudnak
forrásokat bevonni. Amennyiben a tőzsdei szereplés sikeres, a társaság könnyebben juthat
friss tőkéhez kötvények, átválható kötvények vagy újabb részvények kibocsátásával.
2. Rugalmasság a pénzügyi tervezésben
A tőzsdetagság megkönnyíti az átmeneti szükségessé váló tőkebevonást. A bankok is
szívesebben kölcsönöznek, kedvezőbb fizetési és kamatkondíciókat érhetnek el. Lehetőség
van rá, hogy saját részvény vásárlásával átmenetileg csökkentsék a társaság kinnlevő, azaz
„valós” saját tőkéjét.
3. A részvények likviditásának megteremtése
Egy nyilvános társaság értékpapírjainak likviditása azt jelenti, hogy azok bármikor eladhatók
vagy megvehetők, és folyamatosan rendelkezésre áll egy piaci mechanizmusok által kialakult
árfolyamon. A likviditás a tulajdonosok, és a menedzsment számára is kívánatos lehet, mivel
így szükség esetén ők is könnyebben tudják értékesíteni részesedésüket. Egy likvid
részvényekkel rendelkező társaság a tőkebevonások, a partnerkeresés, a pénzügyi tervezés, a
vállalt felvásárlások és fúziók terén is előnyt élvez.
4. Pénzügyi befektetők megjelenése
A pénzügyi befektetők elsőrangú szempontként veszik figyelembe a befektetések kockázatát
és likviditását. A pénzügyi befektetők megjelenésével a társaság könnyebben megőrizheti
függetlenségét. A pénzügyi befektetőket csak a profi elérése érdekli. Jó teljesítményre
ösztönöznek, és megbízható visszacsatolási forrást jelentenek.
5. Szakmai befektetők megjelenése
A tőzsde által biztosított publicitás egyrészt segíthet a megfelelő partner megtalálásban,
másrészt ellátja azt a kezdetben szükséges információkkal.
6. A függetlenség megőrzése, a menedzsment kontroll megtartása
A tőzsdén keresztül von be forrásokat, kisebb tulajdoni hányada mellett továbbra is élvezheti
a többségi jogok előnyeit. Minél kisebb az irányító tulajdonos részesedése, ill. minél
magasabb a közkézhányad, a vállalt annál inkább ki van téve egy ellenséges felvásárlás
veszélyének.
7. A vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése
18

Lehetőséget biztosít, hogy tőkebevonással teremtse elő a szükséges forrásokat, így a
kibocsátással szerzett bevételek felhasználhatók a társaság esetleges akvizíciós
célkitűzéseinek megvalósítására. Arra is lehetőséget teremt, hogy saját részvényeik cseréjével
szerezzenek részesedést más társaságban. Két társaság egyesülése esetén a partnervállalat
szemében előnyt jelent az a bizonyosság, hogy a cég pénzügyi és működési információi
hitelesek, mivel egy széles befektetői bázis ellenőrzi folyamatosan a valósághűségüket.
8. Marketing érték
A tőzsdei bevezetési folyamat már önmagában is nagyon jó publicitást biztosít a társaság
számára. A részvénykibocsátók folyamatos reflektorfényben vannak. Az újságírók
rendszeresen írnak tőzsdei cégekről, mivel ezek a hírek népszerűek olvasóik, a befektetők
körében. A napi kereskedési és árfolyamadatok is erősítik a fogyasztói tudatot.
9. Üzleti kapcsolatok kiterjesztése, bizalomerősítés
A tőzsdére bekerülni mindenképpen ragot jelent. Növeli a társaság piaci vonzerejét. Nagyobb
bizalom alakul ki, mivel a kibocsátók szigorú törvényi és tőzsdei kötelezettségeknek felelnek
meg. A szállítók esetében jobb fizetési feltételek, a hitelezők esetében pedig kedvezőbb
hitelkonstrukciók érhetők el.
10. Versenypozíció erősítése, kiugrási lehetőség
Verseny előnyre tesz szert. Tőkebevonás lehetősége is előnyös lehet, főleg az erőteljes
növekedés fázisában, amikor a forrásszerzési képesség kiemelt jelentőségű. A tőzsdei
szereplés könnyen kihasználható a társaság piaci pozíciójának megerősítésére, amennyiben
hatékony marketing és kommunikációs tevékenységgel párosul, kitűnő kiugrási lehetőséget
teremt.
11 .A vállalat és a menedzsment teljesítményének független, objektív értékelése
A piaci érték a részvények tőzsdei árfolyama segítségével állapítható meg. Így a tőzsdei lét
egy olyan objektív értékelési és visszacsatolási forrást jelent, amely a társaságból független,
mindenki által elfogadott. A hatékony tőkepiac biztosítja azt is, hogy az árfolyam az összes
rendelkezésre álló információt tükrözze. Jó visszajelzési forrás.
12. A menedzsment és a dolgozók ösztönzése
Alkalmazottak tulajdonosi érdekeltségének megteremtése – kompenzációs csomag. Hasznos
segítség a vállalat belső marketingjében. A társaság előnyös helyzetbe jut a munkaerőpiacon
is, lehetősége van kvalifikáltabb munkaerő kiválasztására.
13. Kényszerítés a fejlődésre
A befektetők árgus szemekkel figyeli az árfolyamokban tükröződő teljesítményt, amely az
előrelépésre, és hatékonyságra sarkall.
14. Kisbefektetők információ szerzésének elősegítése
Egyszerűbben tud kommunikálni befektetőivel.
A tőzsde érettség kritériumai:
19

-méretnagyság
-tulajdonosi szerkezet, közkézhányad
-vállalati életút
-stabil pénzügyi helyzet
-növekedési potenciál
-ismertség
-hiteles menedzsment
Nyilvánossággal járó kötelezettségek:
-a tulajdonosi jogok megosztása
-profitmegosztás
-a részvényesi érték maximalizálása a cél
-stratégiai információk megosztása
-költségek
-tulajdonosok nyilvánossága.
20