házi dolgozat formai és tartalmi követelményei - Debreceni Egyetem ...

DEBRECENI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR
Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet
A F é l é v k ö z i d o l g o z a t
tartalmi és formai követelményei
Debrecen
2011

Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .....................................................................................................................2
I. Általános követelmények ....................................................................................................3
II. A dolgozat tartalmi és formai követelményei .....................................................................4
1. A házi dolgozat ajánlott szerkezeti felépítése ...................................................................4
2. A dolgozat készítésének formai követelményei ................................................................4
2.1. Borítólapok kivitele és felirata (1. sz. melléklet) ........................................................4
2.2. Formátum (2. sz. melléklet) .......................................................................................4
2.3. Irodalomjegyzék ........................................................................................................4
2.4. Az irodalmi hivatkozás módjai ( 3. sz. melléklet) ......................................................5
2.4.1. A szerző nevére hivatkozással .............................................................................5
2.4.2. Három vagy több szerző esetén ...........................................................................5
2.4.3. A megállapított tényre hivatkozással ...................................................................5
2.4.4. Több azonos tényt megállapító közlemény esetén ................................................5
2.4.5. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás ...............5
2.4.6. Internetes hivatkozások…………………………………………….......................5
2.5. Irodalomjegyzék (4. sz. melléklet) .............................................................................5
2.5.1. Folyóiratokban megjelent közlemények esetén ....................................................6
2.5.2. Könyvek esetén ...................................................................................................6
2.5.3. Egyéb időszaki kiadványban megjelent tanulmány esetén....................................6
2.5.4. Szabadalmi leírás esetében ..................................................................................6
2.5.5. Internetes hivatkozások esetén .............................................................................6
1. sz. melléklet .................................................................................................................7
2. sz. melléklet .................................................................................................................8
3. sz. melléklet .................................................................................................................9
4. sz. melléklet ............................................................................................................... 10
2

I. Általános követelmények
A félévi dolgozat elkészítése és annak védése a félév elfogadásának követelménye.
Valamennyi hallgatónál alapvető követelmény, hogy a választott témát legalább elfogadható
színvonalon oldja meg.
A félévi dolgozat célja, hogy a hallgató elsajátítsa a tudományos munka készítésének formai
követelményeit, hogy a későbbiek folyamán kevesebb nehézségbe ütközzön, akár más
beadandó dolgozat, akár a szakdolgozat, diplomamunka létrehozásakor.
A félévi dolgozat témáit a tantárgyfelelős jelöli ki úgy, hogy azok összhangban legyenek a
tantárgy tematikájával, ugyanakkor a hallgatóknak lehetőségük nyíljon a szükséges
vizsgálatok elvégzésére, az adatok összegyűjtésére és feldolgozására.
Fontos, hogy a hallgató a dolgozat témájának kiválasztása után témavázlatot készítsen, ezzel
egy időben a választott téma szakirodalmát is tanulmányozza. A dolgozatát úgy kell
elkészítenie, hogy annak tartalmából a félév későbbi részében meghatározott időtartamú
kiselőadást tarthasson.
A házi dolgozat terjedelme 5-10 oldal.
A dolgozatot egy nyomtatott példányban a gyakorlatvezető oktatónál kell leadni a gyakorlati
foglalkozásokon, a gyakorlatvezető által megadott határidőig.
A határidőtől eltérés csak nagyon indokolt esetben a gyakorlatvezető előzetes engedélyével
lehetséges!
3

II. A dolgozat tartalmi és formai követelményei
1. A házi dolgozat ajánlott szerkezeti felépítése
A házi dolgozat az alábbiak szerint tagolódjék:
– Fedőlap
– Tartalomjegyzék (nem kötelező)
– Bevezetés
– Tárgyalási (leíró, elemző) rész (szakirodalmi áttekintés és a téma kifejtése)
– Összefoglalás/Összegzés
– Irodalomjegyzék (kötelező)
2. A dolgozat készítésének formai követelményei
2.1. Borítólapok kivitele és felirata (1. sz. melléklet)
Címlap feliratai: (1. sz. melléklet)
Egyetem, kar, intézet megnevezése
A dolgozat címe
A szerző neve, évfolyam, szak, csoport megnevezése (pl.: Kovács Péter I/3TV)
Tárgyfelelős neve, beosztása
A dolgozat benyújtásának helye (Debrecen) és éve
A tartalomjegyzéket, amennyiben a belső címlap utáni oldalon van, decimális
számrendszerben kell közölni.
2.2. Formátum
A dolgozatot A/4-es méretű fehér lapra, 1,5 sortávolsággal, a bal oldalon, fent és lent 3-3 cmes,
valamint a jobb oldalon 2 cm-es margóval kell elkészíteni.
Betűtípus: Times New Roman
Betű nagyság: 12-es (normál betűvastagság, a címeket kivéve)
A dolgozat tartalmi és esztétikai értékeit növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák,
grafikonok, diagrammok és fényképek. De ezek mértéke a házi dolgozatnál nem érheti el a
szöveges rész egyharmadát!
Minden táblázatot, ábrát, stb. címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy táblázatok címét és
számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábra alatt kell közölni. Mindegyikre a
szövegben hivatkozni kell (2. sz. melléklet). A fizikai mennyiség mértékegységeinek
jelölésénél a SI (Systéme International d’Unités) jelöléseit kell alkalmazni.
2.3. Irodalomjegyzék
A javasolt tagolás az alábbi (megfelelő számú irodalom esetében célszerű magyar és külföldi
részekre bontani):
– könyvek, cikkek, tanulmányok
– statisztikai adatforrások
4

– jogszabályok
– INTERNETES adatgyűjtés
(ebben az esetben a hivatkozásokra különös figyelmet kell fordítani, a hivatkozásokat
dokumentum mélységig kell megadni).
Az egyes fejezeteket, amennyiben akarja, sorszámozhatja, de akkor a decimális számozással
kell ellátni:
– a főfejezeteket egy számjeggyel (1, 2, 3, stb.)
– az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.).
Amennyiben sorszámmal látja el a fejezeteket, célszerű készíteni tartalomjegyzéket.
2.4. Az irodalmi hivatkozás módjai (3. sz. melléklet)
2.4.1. A szerző nevére hivatkozással: a szerző neve, ezt követi a közlemény megjelenésének
évszáma. (DOHY, 1984)
2.4.2. Három vagy több szerző esetén: az első szerző családi neve, „et al.” Vagy az első
szerző családi neve és „mtsai.” A közlemény megjelenésének évszáma (DÁNIEL et al.,
1975). Két szerzős mű esetében, mindkettő nevét ki kell írni (HEROLD-TAKÁCS, 1984),
vagy (HEROLD és TAKÁCS, 1984).
2.4.3. A megállapított tényre hivatkozással: a tény leírása, zárójelben a szerző vessző, a
közlemény megjelenési évszáma pl. „A minták értékelésekor az eltérő genotípusú
hibridkombinációknál és szülővonalaknál a növény föld feletti része” (WESTLAKE, 1963)
vettük figyelembe.
2.4.4. Több azonos tényt megállapító közlemény esetén: e tény leírása, zárójelben a szerzőket
pontosvesszővel választjuk el. Pl.: „A biotechnológia és a jövő mezőgazdaságának
összefüggéseit több szerző (HESZKY, 1984; DOHY, 1984) is tárgyalja.”
2.4.5. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve,
az évszámok „a”, „b”, „c”, stb. megjelöléssel.
A dolgozatok szövegében a szerzők nevét csupa nagybetűvel írják. Szószerinti idézetek
esetében a szöveget idézőjelbe kell tenni.
2.4.6. Internetes hivatkozások: az internetes hivatkozásokat az irodalomjegyzékben
elkülönítetten kell kezelni, a rájuk történő hivatkozás az Internetre utaló „I” betűvel,
sorszámozással történik (pl.: I1, I2, I3, ….. In).
2.5. Irodalomjegyzék (4. sz. melléklet)
Az „Irodalomjegyzék” összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a
nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének
megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni. Ugyanazon szerző(k) azonos évben megjelent
közleményeinek megkülönböztetésére használt „a”, „b”, „c” megjelölést az évszámok után
alkalmazni kell (pl.: NAGY, 2003a). Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a
készítő felhasznált, és amelyre a dolgozatban hivatkozik.
5

A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a
bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a
visszakereshetőség biztosítható.
2.5.1. Folyóiratokban megjelent közlemények esetén: vezetéknév (nagybetűkkel), a
keresztnév első betűje, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, vessző, folyóirat
címe, vessző, megjelenés helye, vessző, kötetszám, vessző, füzetszám, vessző oldalszám,
pont. (PAPP Cs. - KISS L. - OLÁH P. (2007): Búzafajták fejlődéselemzése, Növénytermelés
10, 231-244. p.). Ha egy szerzőnek vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére
hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk.
Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a családi név után vessző következik és utána a
keresztnév kezdőbetűje, utána pont. (DONNER, M. (2001): The Motivation ……Manage
Science, N.Y.,125-130. p.)
2.5.2. Könyvek esetén: a szerző/k neve, zárójelben évszám, kettőspont, a könyv címe, vessző,
a kiadó neve, vessző, megjelenés helye, oldalszám (NEMESSÁLYI Zs. (1982): A
melléktermékek felhasználása, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 151. p., vagy IZSÓ I. -
SZÉP K. - MOLNÁR K. - RÉZ A. (1961): A szántóföldi kísérletezés ….. Mezőgazdasági
Kiadó, Budapest, 108. p.)
Ha az adott könyv egyes fejezeteit különböző szerzők írták, akkor a fejezet szerzőjének nevét,
megjelenési évét, a fejezet címét, a szerkesztő nevét, a kiadót és a közlemény terjedelmét (-tól
- ig) kell megjelölni. (PÁSZTOR K. (1981): Szántóföldi kísérletek, In: Növénytermesztési
praktikum, Szerk.: KOVÁTS A., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 366-382. p.)
2.5.3. Egyéb időszaki kiadványban megjelent tanulmány esetén :
Kongresszusok, konferenciák publikált előadásai esetén: csak akkor veendő fel, ha a
kongresszus, konferencia anyagát tartalmazó kötet a megtartott előadás teljes vagy informatív
értékű tömörítvényét tartalmazza. A szerző (előadást tartó) neve, az előadás címe, a
kongresszus címe, témája (ha van ilyen és a kiadvány tartalmazza), a kongresszus,
konferencia neve, sorszáma (arab számmal) időpontja, év, hó, nap, helye, a kongresszusról
kiadott kiadvány, kötetszám, a kiadványt szerkesztő neve, a kongresszust rendező (szerv/ek)
neve, a kiadvány megjelenésének helye, éve, kiadója, a szerző előadásainak oldalszáma (-tól -
ig) (HEROLD I. – SZABÓ P. (1982): A bentonit, mint ásványi takarmány kiegészítő anyag
hatása a sertés termelésére és takarmányértékesítésére, In: Az iparszerű sertéshústermelés
tapasztalatai. Georgikon Napok. 24. 1982. augusztus 23-24. Keszthely. Szerk.: SZABÓ
ÁRPÁD. KESZTHELY. 1983. KATE, 289-295. p.)
2.5.4. Szabadalmi leírás esetében: az ország megnevezése és a „szabadalom” szó magyar
vagy idegen nyelven, a szabadalom száma, osztálya, csoportja, a szabadalom tulajdonosának
neve, a szabadalom címe, a szabadalom benyújtásának időpontja. (Szabadalom. 167 715 Dr.
BOCZ ERNŐ – Dr. SZÁSZ GÁBOR Eljárás 2,5 méternél mélyebb talajvízszintű talajok
öntözésére. 1972. 01.29.)
2.5.5. Internetes hivatkozások esetén az irodalomjegyzéknek tartalmaznia kell a pontos
internet címet dokumentumegységig, oldalszámot és a dokumentum letöltésének pontos
dátumát. Cikkek esetében az irodalomjegyzékben ugyanúgy kell eljárni, mint az fentebb
bemutatásra került, de ebben az esetben mögé kell írni az internetes oldal címét, és a letöltés
dátumát.
Amennyiben nem folyóirat, nincs szerző, abban az esetben az oldal címét kell írni és a letöltés
dátumát.
6

1. sz. melléklet
DEBRECENI EGYETEM
Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet
CÍM
(házi dolgozat)
Tantárgyfelelős:
Dr. Juhász Csilla
adjunktus
Készítette:
Nagy Sára
I/3KM
Debrecen
2011
7

2. sz. melléklet
Ábrára példa:
1
0,5
0
Minta táblázatok illetve ábrák elkészítésére
1. ábra: Bevételi források
Forrás: Saját vizsgálatok, 2010, vagy Saját vizsgálatok (2010)
Táblázatra példa:
0,58
A vállalati menedzsment funkcionális vizsgálata a mezőgazdaságban
1.
Szervezetmenedzsment
vizsgálatok
0,31
Forrás: BERDE, 2006. vagy BERDE (2006)
Bevételi források
0,59
2.
Emberi erőforrás
menedzsment vizsgálatok
8
0,73
0,44
SZJA adomány tagdíj pályázat normatív
tám
0,37
saját
tev.bev.
0,08
egyéb
1. táblázat
3.
Folyamatmenedzsment
vizsgálatok
Témavezető:

3. sz. melléklet
Minta a szövegen belüli hivatkozások formájára
KAPITÁNY és mtsai (1993) a szó latin eredetéből kiindulva, olyan pszichikai
mechanizmusokként határozzák meg a motivációt, amelyek mozgatják az embereket.
KEMÉNYNÉ (1998) a motivációt pszichológiai gyűjtőfogalomként értelmezi, és minden
cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező tartozik a fogalomkörhöz.
GYÖKÉR (1999) úgy véli, hogy a cselekvések alapvető okai azok a késztetések, amelyeket
valamely szükséglet jelentkezése indít el. A késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító
viselkedésre irányulnak, motivációnak nevezi. Tágabb értelemben minden célirányos
viselkedést motivált viselkedésnek tekint.
„A motiváció tehát önmagában nem csodafegyver, csak egy jól átgondolt emberi erőforrás-
gazdálkodás részeként lehet sikeres” (BAKACSI, 1996).
A vezetéselméleti szakirodalomban a motiválás vezetési tevékenységet jelent, melynek során
a vezető másokat olyan cselekvésre késztet, amik a szervezeti szinten elvárt eredményre
vezetnek (BRANYICZKI, 1991; McKENNA – BEECH, 1998; GYÖKÉR, 1999; TÓTHNÉ,
2000; MUDRA, 2000; KLEIN, 2001).
MORGAN és mtsai (1986), illetve KEMÉNYNÉ (1998) alapján az alapvető motívumok a
következők: szükségletek, homeosztatikus késztetések, drive, érzelmek, vágy.
9

4. sz. melléklet
Irodalomjegyzék
Minta az irodalomjegyzékre
1. DODD, N. G. – ANDERSON, K. S. (1996): A Test of Goal Commitment as a
Moderator of the Relationship between Goal Level and Performance, Journal of Social
Behavior and Personality 11: (2) 329-336. p.
2. DÖMÖTÖR J. (2001): Vállalkozási ismeretek. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest.
133-139. p.
3. DRUCKER, P. (2000): A továbbképzés a legnagyobb üzlet. CEO Magazin. 2. sz. 10-
13. p.
4. HAJDU O. - PINTÉR J. - RAPPAI G. - RÉDEY K. (1994): Statisztika I-II. JPTE Pécs
47-53., 268-274. p.
5. HELGERTNÉ SZABÓ I. – MAGDA S. – TÖRCSVÁRI Zs. (1992): A munkahelyi
tényezők változása I. Gazdálkodás, XXXVI. évf. 7. sz. 54-59. p.
Internetes hivatkozás
I1: Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága: www.emla.hu/nosza/anyag/ch01.html,
letöltve: 2009. október 10.
I2: KSH Statisztikai tükör III. évfolyam, 192. szám 1-2. p.:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit08.pdf, letöltve: 2010.
január 10.
10