a ráday könyvtár 18. századi története - Hollandiai Magyar Szövetség

More documents

Recommendations

Info

SEGESVÁRY VIKTOR : A RÁDAY KÖNYVTÁR 18. SZÁZADI TÖRTÉNETE - 2. fejezet. A könyvtár Ráday Pál korában - s erről értesítették pártfogójukat. Így érthetjük meg Ráday Gedeon széleskörű tájékozottságát kora tudományos életében, azt, hogy rögtön igyekezett megszerezni a legfrissebb műveket, melyeknek fejlődését, megszületését is figyelemmel kísérte. Nem túlzás ezt elmondani a magyar könyvekkel kapcsolatban Ráday Pálról sem, aki, mint mecénás, egyes művek kiadását is elősegítette. A könyvtár fent megállapított gyűjtési területeivel kapcsolatban érdekes jelenség, hogy Erdélyhez mindvégig meghatározott jellegű könyvanyag kapcsolódott. A fennmaradt levéltári adatok alapján bizonyos, hogy Erdélyből a Ráday könyvtár számára kizárólag magyar könyvek érkeztek. Erre utal a következő, Ráday Pál beszerzéseivel foglalkozó fejezet is. a) Beszerzés 2. GYARAPODÁS Ráday Pál bizonyára igyekezett már 1711 előtt is könyveket szerezni, s könyvtárának egy része feltétlenül ebből az időből − tanulmányai, nótáriussága, majd a szabadságharc idejéből − származik; erre azonban semmi konkrét adatunk nincs. Apjától, apósától és nagybátyjától, Darvas Jánostól örökölt néhány kötetet. 4 Ezekhez pedig elsősorban megszerezte azokat, amelyekre szüksége volt. Így ebben az időben, még a XVII. sz. végén vehette meg a különféle Vita Aulicakat és Hermes Aulcusokat, 5 melyek Castiglione II corteggiano című munkája nyomán ismertették az európai udvarok életét, cselszövényeit, a társalgás és a diplomáciai rábeszélés művészetét. Teológiai könyvei közül is több a század első éveiből származhat, hiszen hatásukra utal az 1710-ben Kassán megjelent Lelki Hódulás puritán kegyességű énekeinek hangja. Ugyancsak e korábbi időszak szerzeményeinek tekinthetjük jogi és történeti munkáinak egy részét, melyek feltétlenül ott voltak szobájának könyvespolcain, mikor a kuruc idők fontos röpiratait fogalmazta, vagy súlyos diplomáciai tárgyalásokra készült fel. Levéltári kutatások alapján gyűjtésről csak 1711 után, főleg 1720 és 1733 között beszélhetünk. Összefüggő és nagyobb időegységet átfogó adatokat azonban ekkor is csak a Ráday Pál és Szathmári Paksi Mihály közötti levelezésben találni, a többiek elszórtabbak és különállóak, s az előzőktől területileg és jellegben is teljesen különbözők. Szathmári Paksi Marosvásárhelyen élt ez idő tájt, s Erdélyben keresett magyar könyveket Rádaynak. A többi adatok pedig a nyugati gyűjtőkörökhöz, Pozsonyhoz, Bécshez és a külföldi egyetemi székhelyekhez kapcsolódnak, s a Nyugat-Magyarországon és külföldön megjelent irodalomra vonatkoznak. Tekintsünk most először Erdély felé, ahonnan Szathmári Paksi Mihály küldözgette a magyar könyveket Ludányba vagy Pécelre. Szathmári Paksi 6 1683-ban született, apja mezőkaszonyi református prédikátor volt, kit ékesszólásáért kortársai „magyar Cicero"-nak neveztek. Gyulafehérváron és Tállyán tanult, majd az ideiglenesen Kassán lévő sárospataki kollégiumba iratkozott be tógátusnak. Innen nemsokára elvitték Győrbe tanítónak, honnan 1702-ben jött vissza Kassára, majd Patakra. 1708-ban tokaji rektor, s onnan indul ki 1709 végén Franeckerába és Utrechtbe, külföldi professzorokat hallgatni. Visszatérve, 1711 őszén, mint tokaji lelkész feleségül veszi Debreceni Ember Pál lányát, Juditot. Valószínűleg ebből az időből ered az a kapcsolat is, mely Rádayhoz fűzte − Debreceni Ember Pál ugyanis losonci lelkész volt akkor, s közeli viszonyban állott a Rádayakkal. Híre mindjobban terjed, 1716 elején a főconsistorium meghívja 4 DEBRECENI EMBER Pál, Garisim és Ébál című munkája Ráday Andrásé volt; az Acta comitialia Hungarica Soproniensia. 1681, Kajali Pálé; CZEGLÉDI István két munkájában, Az országok romlásáról és A megtért bűnösnek a lelki harcban való bajvívásáról, valamint CSUZI CSEH Jakab, Edom ostora, avagy Abdiás próféta című munkájában Darvas János exlibrisét találjuk. 1896, 149-154. p. 5 Így pl. Johannes Müller és Henricus Petraeus (Herdesanus) munkáit. 6 ZOVÁNYI–LADÁNYI, 575. p. és KONCZ József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium története. Marosvásárhely, ______________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 18 -
SEGESVÁRY VIKTOR : A RÁDAY KÖNYVTÁR 18. SZÁZADI TÖRTÉNETE - 2. fejezet. A könyvtár Ráday Pál korában - Gyulafehérvárra professzornak. Innen kerül 1718-ban a németektől üldözött és hajszolt iskolájával Marosvásárhelyre, hol 1719-től a teológiai tanszéken működik. Itt marad 1734-ig; erre az időre esik Ráday Pállal folytatott levelezése és a könyvtár története szempontjából fontos tevékenysége. 1734-ben a sárospataki iskola hívja meg rektornak, s bár közben az erdélyi egyházkerület generális nótáriusának választja meg a püspökségre következés jogával, szeretett iskolájáért mégis otthagyja Erdélyt, és 1744-ben bekövetkezett haláláig terjedő tízéves működése alatt rendbe hozza annak sok belső viszálytól zilált viszonyait. 7 Munkássága elsősorban teológiai és igehirdetői volt, sok szép halotti oratiója maradt ránk nyomtatásban, de a külföldi egyetemeken már megismerkedett az újkor természettudományi eredményeivel, maga is foglalkozott azokkal a problémákkal, melyek az akkori tudományos érdeklődés középpontjában állottak. A gyulafehérvári kollégiumban először filozófiát és természettudományt tanított, s a kollégium diákjai számára tankönyvet írt: Physica contracta iuxta principia Neotericorum címmel (Kolozsvár 1719). A Ráday könyvtár kézirattárának anyagában 20, Ráday Pálhoz írott levele maradt fenn. Ezek azonban nem mind könyvtári vonatkozásúak, jórészük családi ügyeket tárgyal. Ő közvetítette ugyanis a két család között Ráday Ester és Teleki László házasságkötését, tolmácsolva a leánykérést Rádayék felé. Első könyvtári vonatkozású levele 1726. október 4-én kelt Marosvásárhelyen, az utolsó pedig 1732. január 4-én. E két dátum közé eső 5 évben sem oszlanak el egyenlően a levelek, nagy részük 1727-ből való, így Szathmári Paksi beszerzői tevékenységének súlypontja − az adatok szerint − az 1727-es esztendőre esik. Bizonyos viszont, hogy már az 1726. év előtti időből származik Ráday Szathmári Paksinak adott megbízása magyar könyvek szerzésére, mert utóbbi fent említett, 1726-ból való levelében azt írja, hogy mindeddig abban forgolódik, hogy a hozzá „katalógusban nem küldetett authorokat" megszerezze. Emellett nyugtázza a nyár végén Tussai György 8 által kezéhez juttatott 60 magyar forintot. 9 Erre utal Eötvös Lajos közlése is, aki az 1860-as években még látta Szathmári Paksinak egy 1724. augusztus 10-én Rádayhoz intézett és könyvészeti szempontból értékes, beszerzésekre vonatkozó levelét. 10 A levelekből kitűnik, hogy tevékenysége egész szűk körű volt, csak a helybeli csekély lehetőségek kihasználására szorítkozott. Arra, hogy utazzon, felhajtsa az eladandó könyveket, sem elegendő idővel, sem pénzzel nem rendelkezett, s a soraiból kivilágló szegényes viszonyok a 18. század eleji Erdély könyvkereskedelmének rendkívüli elmaradottságára utalnak. Igénybe veszi a helybeli kompaktort, 11 a kolozsvári tipográfus fiát, bíztatva, hogy járjon utána a szükséges művek megszerzésének, de lassan „épült" általa (1727. március 15); próbálkozik az özvegy prédikátornénál, 12 mivel náluk többnyire lehetett 7 Ezekben az években fajult el a harc véglegesen Tsétsi János és Nagymihályi Szomoló Gergely professzorok között, s az iskolai fegyelem és a rend felbomlott. Elmozdításuk után, mely 1734-ben következett be, Szathmári Paksi állította helyre a nyugalmat. 8 Zempléni birtokos, felesége Ráday Ilona, Pál nővére. NAGY Iván, XI. 356. p. 9 Ráday Pálné Kajali Klára kalendáriumi bejegyzése 1726 augusztus hóról sem mond ellene ennek az adatnak, melyben azt írja, hogy „midőn Tusai uram Erdélyben indult, attam az eő kegyelme kezéhez könyvek vásárlására 50 német forintot." (Ebben az időben a német forint a magyarnál annak 1/5 részével ért többet.) 10 EÖTVÖS Lajos, Újabb pótlék a pápai nyomda történetéhez (Századok, 1869, 331-332. p.) cikkében írja a következőket: „Kanizsai Pálfi János Arany temjénező című imakönyvének megjelenését is a bizonyosság színvonalára emelhetem Szathmári Mihály marosvásárhelyi tanárnak egyik, régi könyvészetünkre nézve szerfölött érdekes leveléből, melyet 1724. augusztus 10-én írt Ráday Pálhoz, ki már ekkor megkezdte a később oly nevezetessé lett Ráday-könyvtár gyűjtését. E levélben, régi magyar szerzőkről és könyvekről írtában, egyebek közt így nyilatkozik: a sok szép imádságos könyveket el hallgatom, u.m. Arany Temjénező, Lilium humilitatis, Paradicsom Kert, Füstölgő Csepű, etc. etc. ..." Ld. még BALÁZS László, i.m. 141. p., 13. jegyzet. 11 Hogy ki volt az a kompaktor, nem sikerült megállapítanom. Ebben az időben a kolozsvári ref. kollégium nyomdájában Telegdi Pap Sámuel, Misztótfalusi Kis Miklós egyik munkatársa működött. Feltételezhető, hogy a kompaktor ez egyébként is népes családba tartozott. Az 1710-es években működött Marosvásárhelyen Szentgyörgyi Mihály is. TOLNAI Gábor, Két erdélyi könyvkötő. MKSz, 1941. 364-365. p. 12 Petki Nagy Sámuel özvegyéről van szó. Petki Nagy marosvásárhelyi prédikátor volt a 18. sz. első évtizedeiben; meghalt 1721-ben, amikor Szathmári Paksi mondott halotti orációt fölötte. (Nyomtatásban megjelent: Kolozsvár 1725.) Literátor emberként ismerték, munkásságának azonban semmi nyoma, bibliográfiákban sehol sem szerepel. Szinnyei tévesen tulajdonítja neki Lázár János verseinek kiadását 1795-ben, összetévesztve őt Zilai Sámuel professzorral. ______________________________________________________________________________________ © Copyright Mikes International 2001-2005, Segesváry Viktor 1968-2005 - 19 -
Page 1 and 2: SEGESVÁRY VIKTOR A RÁDAY KÖNYVT
Page 3 and 4: A KIADÓ ELŐSZAVA SEGESVÁRY VIKTO
Page 5 and 6: SEGESVÁRY VIKTOR : A RÁDAY KÖNYV
Page 29: SEGESVÁRY VIKTOR : A RÁDAY KÖNYV
Page 81 and 82:
SEGESVÁRY VIKTOR : A RÁDAY KÖNYV
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
c) Odera-Frankfurt SEGESVÁRY VIKTO
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Abafi Lajos, 128 Abbt, Thomas, 104
Page 161 and 162:
Csáky István, 7, 43 Csaplár Bene
Page 163 and 164:
Istvánfi (Istvánffy) Pál, 26, 62
Page 165 and 166:
Nagy Sámuel, 29, 31-32, 36, 40, 49
Page 167 and 168:
Strozzi, Titus Vespasianus, 91, 103
Page 169:
show all

a ráday könyvtár 18. századi története - Hollandiai Magyar Szövetség

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?