Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1700 július 20-án Warou kéri, hogy Bécsbe utazhassák a báró Aichpichel vezetése<br />
alatt a bányavárosi ügyekbea összehívandó komissióhoz. Ekkor még nem jött szóba a.<br />
később, 1702-ben megtartott kongresszus, melyre csak 1701 decemberében hívták meg az<br />
érdekelteket. Kábdebo: Matth. Donner c. munkájában megemlékezik ugyan egy 1700-ban<br />
Bécsben tartott „Mün7.koni'erenz"-ről, 9<br />
de erre közelebbi adatot nem találtunk s maga<br />
Kábdebo sem említi, hogy honnan merítette ezt az adatát, Xewald egyenesen kétségbevonja<br />
Kábdebo adatának hitelességét. 10<br />
Ezekután valószínű, hogy az 1700-ban Bécsben<br />
elrendelt bányavái'osi komissió összeülé.sére sem került sor s Warou sem utazott<br />
ekkor Bécsbe. 11<br />
Arról nem beszélnek az iratok, hogy mit csinált az 1700 — 02. években.<br />
Körmöcön élt és teljesítette fővésnölti hivatását.<br />
1701 decemberében hirdették ki a Bécsben összehívandó kongresszust, amelyre<br />
Warou 1702 március 8-i keltezéssel sürgős megjelenésre kapott parancsot: „dass Ér<br />
ohnverzuglich per Postám sich anhero 211 gegenwärtig angestellten Müntz Convent verfüge<br />
vnd die Müntz Gewichter adiustire". 12<br />
Utazásáért nem rendes fizetést, hanem napi<br />
költségmegtérítést, ú. n. „Lifergeld"-et kap. Elszámolásából kiderül, hogy 1702 március<br />
15. — május 2-ika között, tehát 50 napig tartózkodott Bécsben s mindezért napi 4 ír, azaz<br />
összesen 200 ír „Lifergeld"-et s 45 fr postaköltséget számít fel. Ezen a birodalom pénzügyeinek<br />
megreformálására nézve oly fontos összejövetelen, 13 amelyen az összes fontosabb<br />
kamarák képviseltették magukat, Warounak az okmányok szerint az volt a szerepe,<br />
hogy „die Müntz Gewichter adiustire", vagyis a pénzsűlyokra viseljen gondot. Valószínű<br />
azonban, hogy ő volt az. a kiszemelt szakember, akire a pénzverdék technikai átrendezésénél<br />
ekkor még egyedül számítottak. Tudjuk, hogy már Lipót császár 1699-í dekrétumában,<br />
amelyben Waront a körmöci fövésnöki állásra kinevezik, azt írja Thavonat<br />
íőkamaragrófnak, hogy az ilyenekben jártas Warounak kell a hamisítások kiküszöbölése!<br />
végett a körmöcbányai pénzverdében a csavaros verőgépet berendezni és a pénzek szélére<br />
feliratot készíteni. Warou ezen a konferencián az egyedüli nem bécsi vésnök; a többiek<br />
közigazgatási tisztviselők és a bécsi verde alkalmazottai. A birodalomban ekkor kitört<br />
háborúk azonban ezeknek a terveknek kivitelét egy évtizeddel visszavetették, inert egyrészt<br />
lehetetlenné tették a befektetések pénzügyi keresztülvitelét, másrészt Miksa bajor<br />
választóval és //. Rákóczi Ferenccel vívott harcok folytán a legfontosabb pénzverdék<br />
hosszú időre elszakadtak, illetőleg bizonytalanná váltak a császáriak számára, sőt Warou<br />
is Rákóczi fejedelem szolgálatába került.<br />
Warou visszatért Körmöcbányára, de amikor 1702-ben meghalt a bécsi „Handtpraffen-ambts<br />
Zimenter", Johann Melchior Wemman, helyébe augusztus 6-án a császár<br />
Warout nevezte ki 14 körmöci tisztségének megtartása mellett. Ettől kezdve Bécsben lakik,<br />
ele kinevezése azzal a feltétellel történik, hogy évenként egyszer, saját költségén a felsőmagyarországi<br />
bányavárosokba tartozik utazni, hogy a körmöci hivatalát is ellássa;<br />
bécsi hivatalának ellátásához pedig képezze ki egyik mukati'u-sát, nehogy az távolléte<br />
által szenvedjen. Üj állásával járó fizetését is megkapja.<br />
Alig kezd új állomáshelyén dolgozni, már 1703 június 21-én engedélyt kap, hogy<br />
utasítása értelmében a magyar bányavárosokba utazhassék ír><br />
s oda el is utazott. Ettől<br />
kezdve a bécsi levéltárakban évekig hiányzik minden Waroura vonatkozó közvetlen adat.<br />
Sr.játmaga tíz óv múlva a következőképen emlékezik meg erről az időről: 16<br />
„Da ich nun<br />
vigore decreti dahmalen von Wien in die bergstett abgangen, vnd gleich darauf die<br />
9<br />
11. old.: „Als die Klag- sieh häuften, sollte eine Reform des Mün/präffewesens<br />
werden, weshalb sich im Jahre 1700 alle Münabeamtcn des österreichischen Staates zusammenfanden,<br />
wobei selbsterkläi'lidi eine Einigung nicht eraielt werden konnte."<br />
10<br />
Johann Newald; „Beitrag 1 zur Geschichte de* Osten 1 . Münzwesens im ersten Viertel des XVIII.<br />
Jh.," 9. old, — Ezt a könyvöt dolgozatunkban ezután csak rövidítve a szerző nevével fogjuk idézni.<br />
11<br />
Erre a tervlio vett utazásra vonatkozó semmiféle költseg-W-árulát, adatot néni is találunk.<br />
12<br />
Bfofkarrimerarchiv-Protokollen 1702 március 8. és Stempelsammhing 1 IV. 13G1. old.<br />
" A jryíili''S lofolyfisának leírását lásd Newald II. fejezetében.<br />
" Hofkamnierarcíüv-Protokollíín 1702 aueiiSAtns G. — „Das -er alle Jahr einmalil in die Königl:<br />
Hung-arist-h: PrvostäU auf ein kurze Zeit ani aig-ne Unkosten sieh beg-ebe vnd seine« Officio daselbst<br />
nat-hkumben miigp, hier aber das Zimcuter Ambt in solcher disposition halte, dass durch anstöll -\Tid<br />
obruclitung oines erfahrenen Menschen Ihre Maieitct Dienste nil leide." — StemipcUainmlunir IV.<br />
old.<br />
13<br />
Hofkammeríii'thiv 1701! júniu^ 21. t'.s Stenip*>!«amnilt»ig IV. 1361.