Az Ókortudományi Intézet - ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai ...

Az Ókortudományi Intézet 

tanszékei által meghirdetett szemináriumok és előadások 

KURZUSLEÍRÁSAI 1 

a 2008/09-es tanév II. (tavaszi) félévében 

2.2 változat 

2009. 01. 30 

KÉPZÉSI ÁGI ÉS ALAPSZAKOS ÓRÁK............................................................................................................4 

ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK ........................................................................................13 

ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK / MTA JUDAISZTIKAI KUTATÓKÖZPONT .....................56 

EGYIPTOLÓGIAI TANSZÉK ........................................................................................................................86 

INDOEURÓPAI NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK ....................................................................................... 124 

GÖRÖG TANSZÉK ................................................................................................................................... 162 

LATIN TANSZÉK ..................................................................................................................................... 209 

1 A kurzusleírásokban a bibliográfiai leírások az oktatók saját rendszerét követik.

Ókortudományi Intézet, 2008/09, II. (tavaszi) félévi 

A 

ASN 242...........................................................29 

ASN-117 ..........................................................19 

ASN-211 ..........................................................54 

ASN-212 ..........................................................19 

ASN-241 ..........................................................29 

ASN-244 ..........................................................29 

B 

BBN-ASZ-102.................................................14 

BBN-ASZ-112.................................................15 

BBN-ASZ-203.................................................17 

BBN-ASZ-204.................................................19 

BBN-ASZ-207.................................................23 

BBN-ASZ-208.................................................19 

BBN-ASZ-213.................................................25 

BBN-ASZ-214.................................................27 

BBN-ASZ-217.................................................29 

BBN-ASZ-221.................................................31 

BBN-ASZ-241/1 .............................................33 

BBN-ASZ-242/1 .............................................33 

BBN-ASZ-242/2 .............................................39 

BBN-ASZ-251.................................................45 

BBN-ASZ-261.................................................47 

BBN-ASZ-263.................................................53 

BBN-EGY-102a ..............................................87 

BBN-EGY-102b..............................................88 

BBN-EGY-112................................................90 

BBN-EGY-112/2.............................................91 

BBN-EGY-202................................................92 

BBN-EGY-204................................................94 

BBN-EGY-232................................................95 

BBN-EGY-241................................................97 

BBN-EGY-261/a .............................................98 

BBN-EGY-261/b.......................................... 101 

BBN-EGY-282............................................. 107 

BBN-EGY-292............................................. 109 

BBN-EGY-319/11........................................ 110 

BBN-FLI-102/a .................................................5 

BBN-HBN-225................................................74 

BBN-HBN-457................................................85 

BBN-HEB 205/9 .............................................64 

BBN-HEB-102/1 .............................................57 

BBN-HEB-102/2 .............................................59 

BBN-HEB-103/1 .............................................61 

BBN-HEB-111 ................................................63 

BBN-HEB-205/10...........................................65 

BBN-HEB-205/11...........................................67 

BBN-HEB-213 ................................................69 

BBN-HEB-222 ................................................70 

BBN-HEB-224 ................................................72 

BBN-HEB-231/1 .............................................39 

BBN-HEB-234 ................................................75 

BBN-HEB-242 ................................................77 

BBN-HEB-301/3 .............................................79 

BBN-HEB-301/4 .............................................81 

BBN-HEB-301/5 .............................................83 

BBN-IND-111 .............................................. 125 

BBN-IND-112 .............................................. 126 

BBN-IND-131 .............................................. 127 

BBN-IND-132 .............................................. 128 

BBN-IND-221 .............................................. 129 

BBN-IND-222 .............................................. 130 

BBN-IND-225 .............................................. 131 

BBN-IND-226 .............................................. 132 

BBN-IND-231 .............................................. 133 

BBN-IND-233 .............................................. 134 

BBN-IND-241 .............................................. 136 

BBN-IND-252 .............................................. 137 

BBN-IND-262 .............................................. 138 

BBN-IND-301/26......................................... 139 

BBN-IND-301/27......................................... 140 

BBN-IND-301/28......................................... 141 

BBN-IND-301/29......................................... 142 

BBN-IND-301/30......................................... 144 

BBN-IND-301/31......................................... 145 

BBN-IND-301/32......................................... 146 

BBN-IND-301/33......................................... 147 

BBN-IND-301/34......................................... 148 

BBN-IND-301/35......................................... 149 

BBN-IND-301/36......................................... 152 

BBN-IND-301/37......................................... 153 

BBN-IND-301/X .......................................... 155 

BBN-KLA-402............................................. 210 

BBN-KLF 203/b........................................... 167 

BBN-KLF-102/b .......................................... 165 

BBN-KLF-111.............................................. 211 

BBN-KLF-112/a........................................... 213 

BBN-KLF-112/b .......................................... 215 

BBN-KLF-203/a........................................... 166 

BBN-KLF-204.............................................. 168 

BBN-KLF-206.............................................. 172 

BBN-KLF-208/08 ........................................ 174 

BBN-KLF-208/10 ........................................ 177 

BBN-KLF-208/11 ........................................ 180 

BBN-KLF-208/12 ........................................ 182 

BBN-KLF-208/13 ........................................ 167 

BBN-KLF-208/9 .......................................... 175 

BBN-KLF-212/A.......................................... 183 

BBN-KLF-212/B.......................................... 185 

BBN-KLF-214.............................................. 187 

BBN-KLF-303/1 .......................................... 218 

BBN-KLF-304/1 .......................................... 220 

BBN-KLF-304/2 .......................................... 222 

BBN-KLF-305.............................................. 224 

BBN-KLF-307/1 .......................................... 225 

BBN-KLF-308/5 .......................................... 226 

BBN-KLF-312/1 .......................................... 227 

BBN-KLF-312/2 .......................................... 228 

BBN-KLF-314/1 .......................................... 230 

BBN-KLF-314/2 .......................................... 232 

BBN-KLF-402.............................................. 234 

BBN-KLF-410/1 .......................................... 235 

BBN-OKE-203/1.............................................11 

BBN-OKO-201................................................10 

BBN-RLA-102/1, 2...................................... 237 

BBN-RLA-102/3, 11.................................... 238 

2


BBN-RLA-102/8 .......................................... 239 

BBN-TLA-102/1 .......................................... 240 

BBN-TLA-102/10 ........................................ 248 

BBN-TLA-102/2 .......................................... 241 

BBN-TLA-102/3 .......................................... 242 

BBN-TLA-102/9 .......................................... 246 

BBN-TLA-104/1 .......................................... 250 

BBN-TLA-104/2 .......................................... 251 

BBN-TLA-104/3 .......................................... 252 

BBN-TÖR-202 ................................................39 

BBN-TÖR-202/2 .............................................53 

BBN-UJG- 234............................................. 204 

BBN-UJG-102.............................................. 198 

BBN-UJG-132a ............................................ 199 

BBN-UJG-132b............................................ 200 

BBN-UJG-212.............................................. 201 

BBN-UJG-223.............................................. 202 

BBN-UJG-236.............................................. 203 

BBN-UJG-252.............................................. 205 

BBN-UJG-261/1........................................... 206 

BBN-UJG-262.............................................. 207 

BBN-UJG-281/1........................................... 208 

BBV-100.01.....................................................10 

BBV-100.02.....................................................53 

E 

EGN-207....................................................... 104 

EGN-210....................................................... 111 

EGN-310/23.................................................. 112 

EGN-311/14.................................................. 113 

EGN-311/16.................................................. 117 

EGN-311/17.................................................. 118 

EGN-311/20.................................................. 119 

EGN-311/22.................................................. 120 

EGN-330a ..................................................... 121 

EGN-330b..................................................... 122 

EGN-410....................................................... 123 

H 

HBN-221..........................................................81 

HBN-222..........................................................79 

HBN-231..........................................................75 

HBN-420..........................................................83 

HBN-459..........................................................81 

HBN-460..........................................................72 

HEB-232/2 .......................................................33 

I 

INN-212........................................................ 156 

INN-214........................................................ 157 

INN-222........................................................ 158 

INN-224........................................................ 159 

INN-232........................................................ 160 

INN-252........................................................ 161 

INN-264........................................................ 153 

INN-300/45................................................... 139 

INN-300/46................................................... 140 

INN-300/47................................................... 141 

INN-300/48................................................... 142 

INN-300/49................................................... 144 

INN-300/50................................................... 147 

INN-300/51................................................... 148 

INN-300/52................................................... 149 

INN-300/53................................................... 152 

INN-300/X.................................................... 155 

L 

LAN-314....................................................... 253 

LAN-324....................................................... 255 

LAN-325....................................................... 257 

LAN-327....................................................... 259 

LAN-328....................................................... 260 

LAN-332....................................................... 262 

LAN-334....................................................... 264 

LAN-371/28.................................................. 265 

LAN-371/30.................................................. 266 

LAN-371/31.................................................. 267 

LAN-381/36.................................................. 268 

LAN-381/37.................................................. 269 

LAN-412....................................................... 270 

LAN-415....................................................... 271 

O 

OGN-208 ...................................................... 189 

OGN-216 ...................................................... 190 

OGN-231 ...................................................... 191 

OGN-232 ...................................................... 192 

OGN-243 ...................................................... 196 

OGN-371 ...................................................... 175 

OGN-371/31 ................................................. 174 

OGN-371/32 ................................................. 182 

OGN-401 ...................................................... 182 

T 

TÖ-212.............................................................39 

V 

VAN-004 ...................................................... 272 

Z 

ZAN-ÖN04 ................................................... 273 

ZAN-ÖN05/29.............................................. 125 

ZAN-ÖN05/30.............................................. 157 

ZAN-ÖN06/19.............................................. 192 

ZOEK-03 .........................................................53 

3


KÉPZÉSI ÁGI ÉS ALAPSZAKOS ÓRÁK 

4


ELTE BTK, ÓTI, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-FLI-102/a 

Déri Balázs 

K H, 10.00–10.45 

Gólyavár B terem 

Bevezetés az irodalomtudományba (az ókori és keleti filológia képzési ág 

hallgatóinak) 

Az előadás célja hogy általános áttekintést adjon az irodalomtudomány tárgyáról, 

részterületeiről, a legfontosabb fogalmakról, s megismertesse velük az irodalmi 

szöveg és szövegfajták legfontosabb aspektusait, az irodalmi szövegelemzés 

lehetőségeit, s ezzel kellő fogalmi apparátust szolgáltasson a hallgatók későbbi 

irodalmi tanulmányaihoz. A kurzus elsősorban az alábbi témakörökre összpontosít: 

az ‘irodalom’ meghatározása(i), kultúra és irodalom, nyelv és irodalom; az 

irodalomtudomány és feladatköre, irodalomtudományi diszciplínák, különböző 

irodalomtudományi megközelítésmódok, „iskolák”, irodalomtudomány és 

nyelvtudomány kapcsolata; szöveg és irodalmi szöveg; irodalmi szövegek 

struktúrája; irodalmi szövegek szintaktikai, szemantikai, pragmatikai aspektusai és 

elemzésük; az irodalmi szöveg külső és belső viszonyrendszere (a kultúra és az 

irodalmi diszkurzus; intertextualitás); az irodalmi kommunikáció; az irodalmi 

műnemek és műfajok problematikája; szövegfajta és műfaj; a műfajok 

megkülönböztetésének és meghatározásának kérdései és lehetőségei; lírai, narratív 

és drámai szövegek. 

Az előadássorozat különös célja az ókori és keleti nyelvek képzési ágban annak 

bemutatása, hogy hogyan alkalmazhatók a modern irodalomelmélet által 

kidolgozott elemzési módszerek az európai alteritás, illetve az Európán kívüli, 

modern előtti (jegyeket is őrző) kultúrák irodalmi műveire. 

A jegyszerzés feltételei: 

Az előadás látogatásköteles, a félév rövidsége miatt következmények nélkül 3 

alkalommal lehet hiányozni, de a hiányzás (a rendkívüli eseteket leszámítva) nem 

mentesít a dolgozatok leadása alól (nyomtatott formában, vagy indokolt esetben 

legalább elektronikus formában határidőre, de az utóbbi esetben is írásos formában is 

az adott hét végéig a Latin Tanszék titkárságán). 

Azon hallgatók, akik más szakon az előadás tematikájához erősen hasonlót 

abszolváltak, kérésükre fölmentésben részesülhetnek. A másoddiplomások és 

párhuzamos képzésben részt vevők óralátogatás alóli fölmentését és egyéb rendkívüli 

eseteket az alapszakfelelősök és a szakirányfelelősök szabályozták módon lehet kérni. 

A dolgozatírási követelmények alól azonban ilyen esetekben sincs mentesség. 

A számonkérés formái és időrendje: 3 darab, egyenként 900-1100 szavas, az 

eredeti műveket ésszerűen idéző, előírt tipográfiájú házidolgozat, a hallgatóság 

összetételétől függően később megadandó költői mű elemzésével előreláthatólag 

február 26. — március 5. — március 26. határidőre. (Az időpont kissé 

módosulhat.) 

Továbbá az előadáson megadott szempontok szerint, ötfokozatúan értékelve, 

zárthelyi dolgozat (teszt és rövid kérdések) a szakirodalomból háromszorosan 

számító ötfokozatú értékeléssel, úgy azonban, hogy minden részdolgozatnak 

külön-külön legalább 2 érdemjegyűnek kell lennie. 

Az érdemjegy kiszámítása: 12–15p: 2, 16–21: 3, 22–26p: 4, 27–30p: 5 

Az előadások várható tematikája: 

febr. 9. bevezetés 

febr. 16. a tipológiai szimbolizmus 

5


febr. 22. az alteritás és a kora modern irodalomtudománya 

márc. 2. az amerikai „Új Kritika” „szoros olvasása” 

márc. 9. az orosz formalizmus; a strukturalista interpretáció I. (poétika) 

márc. 16. a strukturalista interpretáció II. (narratológia, dráma) 

márc. 23. posztmodern; recepcióesztétika 

márc. 30. dekonstrukció 

ápr. 20. az általános metrika alapjai 

ápr. 27. a fordítás módszertanai 

május 4. összefoglalás 

május 11. dolgozat (a kötelező irodalomból, az előadások felhasználásával). 

Kötelező szakirodalom: 

Jefferson, Ann – Robey, David (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. 

Összehasonlító áttekintés. Bp. Osiris. 1999. 1., 2., 3., 4., 5. fejezet. 

Ajánlott szakirodalom: 

Wellek, René –Warren, Austin: Az irodalom elmélete. Gondolat, Bp. 1972. 

Lotz János: „Általános metrika”, in Szonettkoszorú a nyelvről. Bp. 1976. 215–236. 

A klasszika-filológia szakirány hallgatóinak ezenkívül: 

Adamik Tamás: „A szöveg értelmezése”, in Bevezetés az ókortudományba I. 

Debrecen 1998. 37–63. 

Megjegyzés: 

A hallgatónak a 2008/2009-es tanévben az FLN-101 (1. félév), az FLI-102 (2. félév), 

és a TRN–101 (1. félév) előadások közül kell kettőt választania. Az 

irodalomtudományi bevezetést (FLI-102) a hallgatók a 2. félévben teljesíthetik. Az 

FLI-101 tanegységet nem kellett felvenniük. 

6



BBN-OKE-122 

Déri Balázs szervezésében 

K Cs, 8.00–9.30 


Ókori és keleti vallások, 2 (az ókori és keleti filológia képzési ág hallgatóinak) 

Az előadás célja: 

A kétféléves tantárgy (előadássorozat) célja, hogy a hallgató megismerkedjék az ókori 

Mediterráneum és az ókori és ókor utáni Kelet legelterjedtebb vallásainak 

alapvonásaival, illetve betekintést nyerjen a vallási jelenségek tudományos 

vizsgálatának elméleti hátterébe és módszertanába. Az egyes kultúrákhoz, nyelvekhez 

kötődő vallásokat fenomenológiai, történeti és összehasonlító megközelítésben 

tárgyaljuk. 

A tantárgy az ókori és keleti filológiák képzési ág közös tantárgya. 


Az előadás látogatásköteles, indoklás nélkül 3, orvosi és egyéb igazolással 4 

alkalommal lehet hiányozni. 

A számonkérés írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban. 


A félév első felének pontos beosztását az első hét végéig, a szünet utánit a tavaszi 

szünet végéig közöljük: 

febr. 12. India vallásai-3. (Dezső Csaba) 

febr. 19. sámánizmus/mongol népvallás/tibeti nem buddhista vallások (Birtalan 

Ágnes) 

febr. 26. kínai vallások a buddhizmuson kívül (szakos előadó) 

márc. 5. az óegyiptomi vallás (Bács Tamás) 

márc. 12. Mezopotámia vallásai 1. (Vér Ádám) 

márc. 19. Mezopotámia vallásai 1. (Vér Ádám) 

márc. 26. a görög vallás (a mítosz) (Déri Balázs) 

ápr. 2. a római vallás (Földváry Miklós) 

ápr. 16. a zsidó vallás-1. (Bányai Viktória) 

ápr. 23. a zsidó vallás-2. (Bányai Viktória) 

ápr. 30. az iszlám 1. (Iványi Tamás) 

május 7. az iszlám 2. (irányzatok, különösen a sía) (Gazsi Dénes) 

május 14. sintó (Yamaji Masanori) 


Déri Balázs (főszerk.): Ókori és keleti vallások. (Szöveggyűjtemény). Budapest 2006. 

(Antiqua et orientalia) elte4.fideliomedia.hu (ch0p1n) — Az előadók által megadott 

részletek. 


van der Leeuw, Gerardus: A vallás fenomenológiája. Bp. 2001. 

Brelich, Angelo: Introduzione alla storia delle religioni (Bevezetés a vallások 

történetébe). Roma 1966. (Magyar fordítása tervbe véve.) 

Glasenapp, Helmuth: Az öt világvallás. Bp. 1975/1993. 

Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története I–III. Budapest 1998 

Burkert, Walter: Greek Religion. Cambridge—Massachusetts 1985. (transl. John 

Raffan) = Griechische Religion der archaischen und klassischen Epoche. Stuttgart 

1977. 

Köves-Zulauf, Thomas: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. 

Cohn-Sherbok, Dan & Lavinia: A judaizmus rövid története. Bp. 2001 

Goldziher Ignác: Az iszlám. Bp. 1980. Az iszlám kultúrája 1–2. Bp. 1981. 

Watt, William M.: Az iszlám rövid története. Bp. 2000. 

7


Williams, Paul: Buddhist Thought: A Complete Introduction to the Indian Tradition. 

London, Rout–ledge 2000. 

Conze, Edward: A buddhizmus rövid története. Bp. 2000. 

Brockington, J. L.: The Sacred Thread: Hinduism in its Continuity and Diversity. 

Edinburg 1996. 

Dundas, Paul: The Jains. London, Routledge 2002. 

McLeod, W. H.: Sikhism. London Penguin 1997. 

Anesaki, M.: History of Japanese Religion. Kegan Paul International, 1996. 

8



BBN-OKE-141/b 

Déri Balázs szervezésében 

K H, 9.00–9.45 


Az ókori és keleti irodalmak műfajai (az ókori és keleti filológia képzési ág 

hallgatóinak) 


A tantárgy az ókori és a keleti nyelvek és kultúrák képzési ághoz tartozó alapszakok, 

ill. szakirányok (a távol-keleti szakirányok kivételével) oktatóinak 

előadássorozataként valósul meg („panelkollégium”). 

A főbb témakörök: irodalomelmélet az ókori és keleti kultúrákban, komédia, szerelmi 

és misztikus líra 

A tantárgy az ókori és keleti filológiák képzési ág közös tantárgya. 


Az előadás látogatásköteles, indoklás nélkül 3, orvosi és egyéb igazolással 4 

alkalommal lehet hiányozni. 

A számonkérés írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban. 


A félév első felének pontos beosztását az első hét végéig, a szünet utánit a tavaszi 

szünet végéig közöljük: 

febr. 9. Aristotelés: Poétika Bolonyai Gábor 

febr. 16. a görög komédia Bolonyai Gábor 

febr. 22. Plautus Dér Katalin 

márc. 2. szanszkrit irodalomelmélet Dezső Csaba 

márc. 9. a szanszkrit komédia Dezső Csaba 

márc. 16. arab irodalomelmélet Mestyán Ádám 

márc. 23. szerelmi líra a mezopotámiai irodalmakban Vér Ádám 

márc. 30. óegyiptomi szerelmi líra Irsay-Nagy Balázs 

ápr. 20. az Énekek éneke – szerelmi líra és allegorikus értelmezés Bányai Viktória 

ápr. 27. klasszikus perzsa szerelmi líra Jeremiás Éva 

május 4. török szerelmi líra Péri Benedek 


Déri Balázs (főszerk.): Ókori és keleti irodalmak. (Szöveggyűjtemény). Budapest 

2006. (Antiqua et orientalia) elte2.fideliomedia.hu (b33th0v3n) — Az előadók által 

megadott részletek, további az előadóktól kijelölt részletek antik és keleti 

műfajelméleti művekből. 


Hempfer, Klaus W: Gattungstheorie. 1973. 

Honko, L. – Voigt, V.: Genre, Structure and Oral Literature. 1980. 

Aristotelés Poétika-fordításainak bevezető tanulmányai 

Lienhard, Siegfried: A history of classical poetry, Sanskrit-Pali-Prakrit. Wiesbaden, 

Harrassowitz 1984. (1–52: An Introduction to Kavya Literature.) 

Tőkei Ferenc: Műfajelmélet Kínában a II–IV. században. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 

9



BBN-OKO-201, BBV-100.01 

Zólyomi Gábor szervezésében 

K Cs, 16.00–17.30 


Város az ókorban 

A előadás célja: 

A várossal és a városi tudattal kapcsolatos kérdések, problémák és ismeretek 

bemutatása szociológiai, régészeti, művelődéstörténeti és irodalmi szempontok 

alapján. 


Írásbeli vizsga, feleletválasztós teszt az előadásokon elhangzottak alapján. 

Tematika: 

• febr. 12: A város hármas egysége (Erő Zoltán) 

• febr. 19: Tér- és időszemlélet az őskori településeken (egy magyarországi 

példa: Polgár-Csőszhalom) (Raczky Pál) 

• febr. 26: “Sok város országa”: Város az ókori Mezopotámiában (Kalla Gábor) 

• márc. 5: Babylón: II. Nabú-kudurri-uszur (Nebúkhadreccar) és Nagy Sándor 

városa (Komoróczy Géza) 

• márc. 12: Héliopolisz – Memphisz –Théba (Bács Tamás) 

• márc. 19: A görög városépítészet (Szabó Miklós) 

• márc. 26: Város és falu a görög-római kultúrában (Ritoók Zsigmond) 

• ápr. 2: A görög polisz (Németh György) 

• ápr. 16: Arany Jeruzsálem (Dávid — Heródes — Omár — Szülejmán) 

(Komoróczy Géza) 

• ápr. 23: Róma és a római városok infrastruktúrája (Borhy László) 

• ápr. 30: Róma mint idea (Ferenczi Attila) 

• máj. 7: Róma stációi. Folytonosság és átalakulás az Urbs kora 

középkori kultikus helyrajzában (Földváry Miklós) 

• máj. 14: Alexandria (Török László) 

10



BBN-OKE-203/1 

Dér Katalin 

K H, 8.15–9.45 

F 217 

Római civilizáció 

Az előadás célja, 

hogy a hallgatók alapos ismereteket szerezzenek az ókori Róma kultúrtörténetének 

főbb területeiről. 


A hallgatók három írásos tesztet írnak év közben, a félév végén pedig szóban 

számolnak be ismereteikről az alábbi témákban. 

Tematika: 

1. febr. 9. Itália és a Római Birodalom földrajza 

2. febr. 16. Róma városa 

3. febr. 23. röpdolg. 1.: vaktérképek (Italia, R. Birod.) Gazd. élet 1: mezőgazdaság 

4. márc. 2. Gazdasági élet 2: ipar és bányászat 

5. márc. 9. Kereskedelem, pénzgazdálkodás 

6. márc. 16. Közlekedés, kommunikáció 

7. márc. 23. Római hadászat 1: alapok; a köztársaság kora 

8. márc. 30. röpdolg. 2.: eddigi anyag; Római hadászat 2: császárkor 

ápr. 6.: tavaszi szünet 

ápr. 13. tavaszi szünet (Húsvét hétfő) 

9. ápr. 20. Római jog 1: bevezetés, alapfogalmak, ius privatum 

10. ápr. 27. Római jog 2.: ius publicum 

11. máj. 4. röpdolg. 3.: eddigi anyag; Mindennapi élet (étkezés, ruházkodás stb.) 

12. máj. 11. Időszámítás, kronológia 

13. máj. 18. Pannónia és Aquincum 


Majoros J., Római élet (bármely kiadás) 


Szócikkek: Római történeti kézikönyv (szerk.: Németh Gy.). Budapest 2001.; Antik 

lexikon (szerk.: J. Irmscher). Budapest 1993. 

Maróti E.-Horváth I. K.-Castiglione L., A régi Róma aranykora. Bpest 1967. 

ÓKOR – a folyóirat témába vágó cikkei: 

I/1. 2002. – Birodalomszervezés, propaganda 

III/1. 2004. – Utazás 

II/2-3. 2003. – Orvoslás 

II/4. 2003. – Öltözködés 

stb. 

N. J. G. Pounds, Európa történeti földrajza. Bpest 1997. A klasszikus civilizációk: 37- 

87. 

Hajnóczi Gy., Az építészet története I. Ókor. Bpest 1967. Itália építészete: 340-419., a 

főbb római műemlékek 

11


Ürögdi Gy., Hogyan utaztak a régi rómaiak? Bpest 1979. 

Zlinszky J., Ius privatum. Bpest 1998. 

Uő., Ius publicum. Bpest 1994. 

A hadművészet ókori klasszikusai. Szöveggyűjtemény, szerk.: Hahn I., Bpest 1963. 

12


ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK 

13


ELTE BTK, ÓTI, Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-ASZ-102 

Niederreiter Zoltán 

G K, 

P, 

F 233 

Bevezetés az akkád nyelvbe, 2 

A szeminárium célja az akkád nyelv elsajátítása a választott szakirodalom 

feldolgozásával. Továbbá 110 „óbabilóni” ékjel megtanulása. Ezen felül, rövidebb 

ékírásos szövegek olvasása, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az első 

szemeszterben megtanult 110 „újasszír” ékjel ismerete. 

A szemináriumok során a hallgatóknak számot kell adniuk az Alapvizsgában szereplő 

irodalmi témájú szakirodalom egyes tételeinek ismeretéről. 


A hallgatónak minden óra elején a korábban megtanult leckékben szereplő nyelvtani 

paradigmákra és glosszáriumra vonatkozó (10-15 perces) zárthelyi dolgozatot kell 

írna, tovább a 110 „újasszír“ és „óbabilóni“ ékjelet kell ismernie. A dolgozatok 

együttes átlaga jelenti a félév végi jegyet. 

Olvasandó szövegek: A tankönyvben szereplő szövegek kópiái, valamint újasszír 

királyfeliratok bevezetői. 

Kötelező szakirodalom 1 (nyelv és írás): 

Huehnergard, John (1996): A Grammar of Akkadian. (Harward Semitic Studies, 45) 

Atlanta, Georgia: Scholars Press. 

Bermant, Chaim – Michael Weitzman (1986): Egy ismeretlen ókori civilizáció: Ebla. 

Budapest: Gondolat, 85-141. 

Kötelező szakirodalom 2 (irodalmi és történeti források): 

Black, Jeremy – Graham Cunningham – Eleanor Robson – Gábor Zólyomi, The 

Literature of Ancient Sumer. Oxford – New York: Oxford University Press, xixlxiii. 

Dalley, Stephanie (2000), Myths from Mesopotamia. Creation, the Flood, Gilgamesh, 

and Other. Revised Edition. Oxford: Oxford University Press. 

Harmatta, János (szerk.) (2005), Ókori keleti történeti chrestomathia. Budapest: 

Osiris Kiadó [= ÓKTCh], a III. rész szövegei. 

Komoróczy Géza (1983), "Fénylő ölednek édes örömében." A sumer irodalom 

kistükre. Budapest: Európa könyvkiadó. 

Megjegyzés: A tanegység felvétele csak azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik a 

szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett). 

14



BBN-ASZ-112 

Kövér András 

G K, 8.15–9.45 

P, 8.30–10.00 

F 232 

Klasszikus szír nyelv kezdőknek, 2 

A szeminárium célja: 

Mivel az első félévben az erős igék ragozását teljesen átvettük, ezért a második 

félévre „csak“ a gyenge igék maradtak. A tanév végére a diákok megtanulják a 

nyelvtan alapjait, és felkészülnek az alapvizsgára. Ezzel párhuzamosan folytatjuk a 

már decemberben elkezdett szövegolvasást. A tanóra során igyekszünk minél több 

akkád, ill. héber párhuzamot találni a szírrel. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, a félév során megírt 

röpdolgozatai, a beadott házi feladatok, valamint a félév végi záródolgozata és szóbeli 

beszámolója alapján kap jegyet. A dolgozat egyrészt nyelvtani teszt jellegű, másrészt 

pedig a házi feladatokhoz kapcsolódik (fordítás). A szóbelin az olvasott szövegeket 

kell tudni. 

Olvasandó szövegek: 

Mt 1, 18-2, 12 

Ex 12, 1-20 

Jónás könyve 


Coakley, J.F. (2002), Robinson's Paradigms and Exercises in Syriac Grammar. 

Oxford: University Press. 

Az alapvizsgára: 

Brock, S. (1990), ‘An Introduction to Syriac Studies’, in J.H. Eaton (ed), HORIZONS 

in SEMITIC STUDIES Articles for the Student. Birmingham: University of 

Birmingham, 1–33. (master copy) 

Philip, T.V. (1998), East of the Euphrates: Early Christianity in Asia. CSS & ISPCK, 

India. (az első 3 fejezet) (http://www.religion-online.org a ‘Complete Books’ 

listáján) 

Mackenzie, W. Douglas, (1980) ‘Jesus Christ: VI. Christology in the Early Church’, 

in James Hastings (ed), Encyclopaedia of Religion and Ethics (Vol. 7), 

Edinburgh–New York: T. & T. Clark–Charles Scribner’s Sons, 533-539. (master 

copy) 

Ókori irodalmak: Szír (panelóra 2005-ből) (a rabbinikus párhuzamok ismerete 

természetesen nem kötelező). (e-mail) 


Az alapvizsgára: 

Brock, S.P. (1997), A Brief Outline of Syriac Literature (‘MORAN ETHO’, 9). Baker 

Hill, Kottayam, India: St. Ephrem Ecumenical Research Institute. 

Brock, S.P.–Taylor, David G.K. (2001), The Hidden Pearl I-III. (I. The Ancient 

15


Aramaic Heritage; II. The Heirs of the Ancient Aramaic Heritage; III. At the Turn 

of the Third Millenium–The Syrian Orthodox Witness). Roma: Trans World Film 

Italia. 

Chadwick, Henry (2003), A korai egyház. Budapest: Osiris. 

Drijvers, Han J.W. (1984 – repr. 1999), East of Antioch (Studies in Early Syriac 

Christianity). Aldershot–Brookfield, USA–Singapore–Sydney: Ashgate 

(Variorum). 

Meyendorff, Jean (2003), Krisztus az ortodox teológiában. Imrényi, T.–Perczel, I.– 

Szegedi, I., ford., Budapest: Odigitria–Osiris. 

Neusner, Jacob (1971), Aphrahat and Judaism (The Christian-Jewish Argument in 

fourth-century Iran) (Studia Post-Biblica XIX). Leiden: E.J. Brill. 

Parry, K.–Melling, D.J.–Brady, D.–Griffith, S.H.–Healey, J.F. (eds) (1999), The 

Blackwell Dictionary of Eastern Christianity (BDEC). Oxford–Malden, Ma: 

Blackwell Publishers (a következő címszavak: ‘Syrian Christianity’, ‘Syrian 

Liturgy’, ‘Syrian Orthodox Church’, ‘The East Syrian Rite’, ‘India–Syrian 

Christianity’). 

16



BBN-ASZ-203 


Akkád nyelv, 3: Anzu eposz (szövegolvasás) 

G 

Sze, 

F 232 

A másodéves hallgatók számára tartott szeminárium célja az ékírásos szövegek 

olvasása, nyelvtani elemzése és értelmezése, továbbá az órára történő preparálásukhoz 

szükséges szakirodalom feldolgozásának, a jegyzetapparátus elkészítésének 

megismerése. 


A hallgatónak minden órára az olvasandó szöveg átírását és fordítását nyomtatott 

formában (előre) el kell készítenie, továbbá az órán olvasott források egyikéhez 

kapcsolódó (4-5 oldal terjedelmű) „házi dolgozatot“ kell írnia, amit a szemeszter 

utolsó óráján nyújt be. A választott téma, felvetett kérdés lehet irodalmi, történelmi 

jellegű, melynek kidolgozását, előkészítését az órán tartott konzultációk segítségével 

készítheti el (forrásfeldolgozás, szakirodalom, szerkesztés, stb). 

A jegyszerzés legfőbb feltétele azonban, hogy a hallgató az adott órára kijelölt forrást 

a kópia alapján el tudja olvasni (a forrás fordításához és értelmezéséhez persze a saját 

jegyzetei a rendelkezésére állnak). 

Olvasandó szövegek (az „eredeti“ szövegkiadásokban szereplő kópiák használatával 

történnek): 

Annus, Amar (2001): The Standard Babylonian Epic of Anzu. Introduction, 

Cuneiform Text, Transliteration, Score, Glossary, Indices and Sign List. (State 

Archives of Assyria Cuneiform Texts, 3) Helsinki: The Neo-Assyrian Text 

Corpus Project 


Annus, Amar (2002): The God Ninurta in the Mythology and Royal Ideology of 

Ancient Mesopotamia. (State Archives of Assyria Studies, 14) Helsinki: The Neo- 

Assyrian Text Corpus Project. 

Bottéro, Jean (1995): „Akkadian Literature: An Overview.“ In: Jack M. Sasson, 

szerk., Civilizations of the Ancient Near East. Vol. IV. New York: Charles 

Scribner's Sons, 2293-2303. 

Röllig, W. (1987-1990): „Literatur.“ Reallexikon der Assyriologie 7, 35-66. 

Streck, M. P. (1998-2001): „Ninurta/Ninğirsu.“ Reallexikon der Assyriologie 9, 512- 

522. 


Bottéro, Jean (2001): Religion in Ancient Mesopotamia. (Translated by Teresa 

Lavender Fagan: La plus vieille religion: En Mésopotamie.) Chicago – London: 

The University of Chicago Press. 

Jacobsen, Thorkild (1976): The Treasures of Darkness. A History of Mesopotamian 

Religion. New Haven – London: Yale University Press. 

17



szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári 

kutatómunkát igénylő feladatokat el tudják végezni. 

18


ELTE BTK, ÓTI, Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév‎ 

BBN-ASZ-204, BBN-ASZ-208, ASN-117, ASN- 

212 

Dezső Tamás 

G 

Sze 

F 

Akkád szövegolvasás. Újasszír királyfeliratok: Assur-bán-apli 


Bevezetés az újasszír kori királyfeliratok típusaiba, nyelvi, epigráfiai, és filológiai 

problémáiba. A korszak szövegeivel, történelmével foglalkozó szakirodalom 



A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, a szemeszter 

témájához kapcsolódó kiselőadása, és a félév utolsó óráján írt zárthelyi dolgozata 

alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat a félév során olvasott egyik királyfelirat 

részletének átírása, nyelvtani elemzése és fordítása. 


Rassam-cylinder (Annales, A): 3 R 17-26 és 5 R 1-10 

Annales, B 

Annales, C 

Szövegkiadások a források feldolgozásához:: 

Smith, S.A., Keilschrifttexte Assurbanipals, Leipzig, 1887-1889 

Winckler, H., Sammlung von Keilschrifttexten III, Die Keilschrifttexte Assurbanipals, 

Leipzig, 1895 

Streck, M., Assurbanipal und die letzten Könige bis zum Untergange Niniveh’s (VB ), 

Leipzig, 1916 

Thompson, R.C., The Prisms of Esarhaddon and Assurbanipal found at Nineveh 

1927-1928, London, 1931 

Piepkorn, A.C., Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal, I, (AS 5), Chicago, 

1933 

Bauer, Th., Das Inschriftenwerk Assurbanipals, Leipzig, 1933 

Thompson, R.C., “A Selection from the Cuneiform Historical Texts from Nimrud 

(1927-32)”, Iraq 7 (1940), 85-131 

Knudsen, E.E., “Fragments of Historical Texts from Nimrud, II”, Iraq 29 (1967), 42- 

69 

Ajánlott szakirodalom (hallgatók kiselőadásának témájához): 

Balcer, J.M., Sparda by the Bitter Sea. Imperial Interaction in Western Anatolia, 

(Brown Judaic Studies, 52), Chico, 1984, Scholars Press 

Beaulieu, P.A., “The Cult of AN.ŠÁR / Aššur in Babylonia after the Fall of the 

Assyrian Empire”, SAAB 11 (1997), 55-74 

Brinkman, J.A., “Unfolding the Drama of the Assyrian Empire”, in: Parpola, S. – 

Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th Anniversary 

Symposium of the Neo-Assyrian Text Corpus Project, Helsinki, September 7-11, 

Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 1-16 

19


Curtis, J.E., “The Assyrian Heartland in the period 612-539 BC”, in: Lanfranchi, G.B. 

– Roaf, M. – Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). Assyria, Media, 

Persia, (History of the Ancient Near East / Monographs – V), Padova, 2003, 

S.a.r.g.o.n. Editrice e Libreria, 157-168 

Elayi, J., “Les cités phéniciennes et l’empire assyrien … l’époque d’Assurbanipal”, 

RA 77 (1983), pp. 45-58 

Fales, F.M., “A Literary Code in Assyrian Royal Inscriptions: The Case of 

Ashurbanipal’s Egyptian Campaigns”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal 

Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, 

(Orientis Antiqui Collectio XVII), Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, 169-201 

Gelio, R., “La délégation envoyée par Gyges, roi de Lydie. Un cas de propagande 

idéologique”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in 

Literary, Ideological and Historical Analysis, (Orientis Antiqui Collectio XVII), 

Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, 203-223 

Gerardi, P., “Cartoons, Captions and War. Neo-Assyrian Palace Reliefs”, BCSMS 30 

(1995), 31-36 

Gerardi, P., “The Arab Campaigns of Assurbanipal. Scribal Reconstruction of the 

Past”, SAAB 6 (1992), 67-103 

Gerardi, P., Assurbanipal’s Elamite Campaigns: A Literary and Political Study, PhD 

diss., University of Pennsylvania, Philadelphia, 1987 

Henkelman, W., “Persians, Medes and Elamites: acculturation in the Neo-Elamite 

period”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., eds., Continuity of 

Empire (?). Assyria, Media, Persia, (History of the Ancient Near East / 

Monographs – V), Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. Editrice e Libreria, 181-232 

Jursa, M., “Observations on the problem of the Median “empire” on the basis of 

Babylonian sources”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., eds., 

Continuity of Empire (?). Assyria, Media, Persia, (History of the Ancient Near 

East / Monographs – V), Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. Editrice e Libreria, 169-180 

Kühne, H., “Thoughts about Assyria after 612 BC”, in: al-Gailani Werr, L. – Curtis, J. 

– Martin, H. – McMahon, A. – Oates, J. – Reade, J., eds., Of Pots and Plans. 

Papers on the Archaeology and History of Mesopotamia and Syria presented to 

David Oates in Honour of his 75 th Birthday, London, 2002, NABU Publications, 

171-175 

Leichty, E., “Divination, Magic, and Astrology in the Assyrian Royal Court”, in: 

Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th 

Anniversary Symposium of the Neo-Assyrian Text Corpus Project, Helsinki, 

September 7-11, Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 161-164 

Liverani, M., “The Rise and Fall of Media”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – 

Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). Assyria, Media, Persia, (History of 

the Ancient Near East / Monographs – V), Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. Editrice e 

Libreria, 1-12 

Livingstone, A., Court Poetry and Literary Miscellanea, (SAA III), Helsinki, 1989, 1- 

3., 5-7., 13., 19. (Assurbanipal Epic), 20-22 (Assur-bán-apli elámi hadjáratai), 25- 

27., 31. (Defeat of Teumman and Annexation of Elam), 44. (Assur válasza a 

Samas-sum-ukin lázadásról írt Assur-bán-apli levélre), 45. (Assur válasza az 

elámi háborúról írt Assur-bán-apli levélre) 

Livingstone, A., “New Dimensions in the Study of Assyrian Religion”, in: Parpola, S. 

– Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th Anniversary 



20


Machinist, P., “The Fall of Assyria in Comparative Ancient Perspective”, in: Parpola, 

S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th Anniversary 



Oates, J., “Assyrian Chronology, 631—612 B.C.”, Iraq 27 (1965), 135-159 

Oded, B., “The Relations between the City-States of Phoenicia and Assyria in the 

Reigns of Esarhaddon and Ashurbanipal”, in: Oded, B., et al., eds., Studies in the 

History of the Jewish People and the Land of Israel III, 31-42 

Oelsner, J., “Von Assurbanipal zu Nabopolassar – das Zeugnis der Urkunden”, in: 

Böck, B. – Cancik-Kirschbaum, E. – Richter, T., Hrsg., Munuscula 

Mesopotamica. Festschrift für Johannes Renger, (AOAT, 267), Münster, 1999, 

Ugarit-Verlag, 643-665 

Onasch, H.-U., Die assyrischen Eroberungen Ägyptens, vols. I-II, (Ägypten und Altes 

Testament, 27/1), Wiesbaden, 1994, Harrassowitz 

Opitz, D., “Die Darstellungen der Araberkämpfe Assurbanipals aus dem Palaste zu 

Ninive”, AfO 7 (1931-1932), 7ff. 

Parpola, S., “Desperately Trying to Talk Sense: A Letter of Assurbanipal Concerning 

his Brother Šamaš-šumu-ukin”, in: Frame, G., “The Order of Wall Slabs with the 

Annals of Sargon II in Room V of the Palace at Khorsabad” in: Frame, G., ed., 

From the Upper Sea to the Lower Sea. Studies on the history of Assyria and 

Babylonia in Honour of A.K. Grayson, (Uitgaven van het nederlands Instituut 

voor het Nabije Oosten te Leiden, 101), Leiden, 2004, 227-234 

Porter, B.N., “The relative Status of Nabû and Marduk in the Late Assyrian Period”, 

in: Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th 


September 7-11, Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 253-260 

Radner, K., “An Assyrian View on the Medes”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – 




Reade, J., “Why did the Medes invade Assyria?”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – 




Roaf, M., “The Median Dark Age”, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., 

eds., Continuity of Empire (?). Assyria, Media, Persia, (History of the Ancient 

Near East / Monographs – V), Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. Editrice e Libreria, 13- 

22 

Rollinger, R., “The western expansion of the Median “empire”: a re-examination”, in: 

Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). 

Assyria, Media, Persia, (History of the Ancient Near East / Monographs – V), 

Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. Editrice e Libreria, 289-321 

Rollinger, R., “Kerkenes Dağ and the Median “empire””, in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, 

M. – Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). Assyria, Media, Persia, 

(History of the Ancient Near East / Monographs – V), Padova, 2003, S.a.r.g.o.n. 

Editrice e Libreria, 321-326 

Stronach, D., “Notes on the Fall of Nineveh”, in: Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., 

Assyria 1995. Proceedings of the 10 th Anniversary Symposium of the Neo- 

Assyrian Text Corpus Project, Helsinki, September 7-11, 1995, Helsinki, 1997, 

The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 307-324 

21


Stronach, D., “Independent Media: archaeological notes from the homeland”, in: 

Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). 



Stronach, D. – Lumsden, S., “UC Berkeley’s Excavations at Nineveh”, Biblical 

Archaeologist 1992, 227-233 

Tadmor, H. – Cogan, M., “Gyges and Ashurbanipal: A Study in Literary 

Transmission”, Or. 46 (1977), 1-20 

Waters, M.W., “Mesopotamian Sources and Neo-Elamite History”, in: Abusch, T., et 

al., eds., Historiography in the Cuneiform World, (Proceedings of the XLV e 

Rencontre Assyriologique Internationale), Bethesda, 2001, 473- 

Weippert, M., “Assyrische Prophetien der Zeit Asarhaddons und Assurbanipals”, in: 

F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, 

Ideological and Historical Analysis, (Orientis Antiqui Collectio XVII), Roma: 

1981, Istituto per L’Oriente, 71-115 

Weissert, E., “Royal Hunt and Royal Triumph in a Prism Fragment of Ashurbanipal”, 

in: Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th 


September 7—11, 1995, Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 

339-358 

Wiesehöfer, J., “The Medes and the idea of the succession of empires in antiquity”, 

in: Lanfranchi, G.B. – Roaf, M. – Rollinger, R., eds., Continuity of Empire (?). 



22



BBN-ASZ-207 

Kalla Gábor 

K H, 15.00–16.30 

B 113 

Óakkád történeti szövegek (szövegolvasás) 


Bevezetés az óakkád kori királyfeliratok típusaiba, nyelvi, epigráfiai, és filológiai 

problémáiba. A korszak szövegeivel foglalkozó szakirodalom megismerése. 


A szövegolvasási órák rendszeres látogatása, a kiadott szövegek rendszeres otthoni 

feldolgozása. 


Gelb, I. J.–Kienast, B. Die altakkkadischen Königsinschriften des dritten 

Jahrtausends. v. Chr. Stuttgart, Franz Steiner Verlag. /Freiburger 

altorientalischen Studien, 7./ 1990 alapján: 

CBS 13972 (PBS 5, 34+PBS 15, 41): Sargon C 1, Sargon C 4, Rimus C 1 

Bassetki-szobor felirata = Narām-Sîn 1 

BT 1 + párhuzamok = Narām-Sîn C 1 

BT 2-3 = Erridupizir 2 

Enna-Dagan levél = Michalowski, Letters 3 


Frayne, Douglas. Sargonic and Gutian Periods (2334–2113 BC). Toronto–Buffalo– 

London, University of Toronto Press. /The Royal Inscriptions of 

Mesopotamia. Early Periods, 2./ 1993 

Gelb, I. J.–Kienast, B. Die altakkkadischen Königsinschriften des dritten 

Jahrtausends. v. Chr. Stuttgart, Franz Steiner Verlag. /Freiburger 

altorientalischen Studien, 7./ 1990. 

Gelb, I. J. Glossary of Old Akkadian. Chicago, The University of Chicago Press. 

/Materials for the Assyrian Dictionary, 3./ 1957 

Gelb, I. J. Old Akkadian Writing and Grammar. 2nd, rev., enlarged ed. Chicago, The 

University of Chicago Press. /Materials for the Assyrian Dictionary, 2./ 1961. 

Gelb, Ignace J.–Piotr Steinkeller–Robert M. Whiting, Jr. Earliest Land Tenure 

Systems in the Near East: Ancient Kudurrus. Chicago, Oriental Institute of the 

University of Chicago. /University of Chicago Oriental Institute Publications, 

104./ 1991. 

Michalowski, Piotr. Letters from Early Mesopotamia. Scholars Press, Atlanta, 

Georgia 1993. 


Liverani, Mario (Ed.), Akkad. The First World Empire. Structure, Ideology, 

Traditions. Sargon srl. Padova. (History of the Ancient Near East/studies 5) 

1993 

23


Franke, Sabina Königsinschriften und Königsideologie. Die Könige von Akkade 

zwischen Tradition und Neuerung. Münster — Hamburg: 1995. 

24



BBN-ASZ-213 

G 

Zólyomi Gábor 

F 236/a 

Sumer nyelv, 3 


A sumer nyelvtan alapjainak megismerése, a sumer orthográfia szabályainak 

elsajátítása, a későbbi szövegolvasás órákhoz szükséges alapszókincs elsajátítása. 


A hallgató a félévközi kisebb dolgozatok alapján kap jegyet. Ha az így felajánlott 

érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, akkor a félév utolsó hetében zárthelyi 

dolgozat megírásával javíthat a jegyén. 

Tematika: 

— sumer prefixlánc elemeinek alakváltozatai, funkciói, és disztribúciója 

— a lokatív1–3 esetek főnévi és igei prefix lánci jelölői és jelentései 

— modális prefixumok 

— a ciszlokatív (ventív) prefixum alakváltozatai és funkciói 

— a műveltető szerkezetek 

— a külső birtokos szerkezet (external possession) szerkezet és funkciói 

— a datív promóció 

— a nem-ragozott igealakok 

— a létige alakjai és funkciói 


Jeremy Black — Gábor Zólyomi (2007), ‘Introduction to the Study of Sumerian’, in 

Jarle Ebeling amd Graham Cunningham, eds., Analyzing Literary Sumerian. 

Corpus based Approaches. London: Equinox, 2007, 1–32. 

Jagersma, Bram (2006). ‘The final person-prefixes and the passive’, N.A.B.U., no. 93. 

Zólyomi, Gábor (2007), ‘Sumerisch’ in Michael Streck, Hrsg., Schriften und 

Sprachen des Alten Orients. 3. Auflage. Darmstadt: Wissenschaftliche 

Buchgesellschaft 2007, 11–43. 

Zólyomi, Gábor, An Outline of Sumerian Grammar. Ms. 


Jagersma, Bram (1999), A Descriptive Grammar of Sumerian. Version 4. 

Unpublished manuscript. 

Kouwenberg, N. J. C. (2003–2004), ‘Initial Plene Writing and the Conjugation of the 

First Weak Verbs in Akkadian‘, Jaarbericht “Ex Oriente Lux” 38, 83–103. 

Krecher, Joachim (1985), ‘Die /m/-Präfixe des sumerischen Verbums’, Orientalia NS 

54, 133–181. 

Woods, Christopher (2006), ‘Bilingualism, Scribal Learning, and the Death of 

Sumerian’, in S. L. Sanders, ed., Margins of Writing, Origins of Cultures 

(Oriental Institute Seminars, 2). Chicago: The Oriental Institute of the University 

of Chicago, 91–120. [downloadable at: http://oi.uchicago.edu/pdf/OIS2.pdf] 

25


Zólyomi, Gábor (2005), ‘Left-dislocated possessors in Sumerian’, in É. Kiss, Katalin, 

ed., Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages (Studies in 

Generative Grammar, 83). Berlin — New York: Mouton de Gruyter 2005, 161– 

188. 

26



BBN-ASZ-214 


G Cs, 11.00–12.30 

F 236/a 

Sumer nyelv, 4 


Néhány rövidebb és egyszerűbb szövegű Gudea szobor feliratának filológiai és 

nyelvtani feldolgozása. A Gudea szobrokkal foglalkozó szakirodalom, és a sumer 

fogadalmi feliratok értelmezési problémáinak megismerése. A sumer nyelvtani 

ismeretek alkalmazása összefüggő szövegekre. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája (50%), a félév 

utolsó óráján írt zárthelyi dolgozata (50%) alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat 

kérdései a kötelező olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel 

kapcsolatosak. A dolgozatnak része a szobor feliratok részleteinek átírása, elemzése 

és fordítása is. 


Gudea St. C, F és H 

Az órán használt szövegkiadás: 

Volk, Konrad (1987), A Sumerian Reader (Studia Pohl, Series maior, 18). Roma: 

Editrice Pontificio Istituto Biblico. 

Ajánlott szövegkiadások: 

Edzard, Dietz Otto (1997), Gudea and His Dynasty (RIME. Early Periods, 3, I). 

Toronto — Buffalo — London: University of Toronto Press. 

Steible, Horst (1991), Die neusumerischen Bau- und Weihinschriften, I-II (Freiburger 

altorientalische Studien, 9). Stuttgart: Franz Steiner Verlag. 


Bahrani, Zainab (2003), The Graven Image. Representation in Babylonia and Assyria. 

Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 121–148. 

Braun-Holzinger, E. A. (1991), Mesopotamische Weihgaben der frühdynastischen bis 

altbabylonischen Zeit (HSAO 3). Heidelberg: Heidelberger Orientverlag, 219– 

239. 

Johansen, Flemming (1978), Statues of Gudea: Ancient and Modern (Mesopotamia, 

6). Copenhagen: Akademsk Forlag. 

Radner, Karen (2005), Die Macht des Namens. Altorientalische Strategien zur 

Selbsterhaltung (SANTAG 8). Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 19–25, 114–129. 

Suter, Claudia E. (2000), Gudea’s Temple Building. The Representation of an Early 

Mesopotamian Ruler in Text and Image (Cuneiform Monographs, 17). Groningen: 

Styx Publications, 15–28; 39–50, 57–61, 137–149. 

27


Winter, Irene J. (1989), ‘The Body of the Able Ruler: Toward an Understanding of 

the Statues of Gudea’, in Hermann Behrens et al. eds., DUMU-E 2 -DUB-BA. 

Studies in Honor of Ãke W. Sjöberg (Occasional Publications of the Samuel Noah 

Kramer Fund, 11) Philadelphia, 573–583. 


Azarpay, Guitty (1990), ‘A Photogrammetric Study of Three Gudea Statues’, JAOS 

110, 660–665. [PDF] 

Colbow, Gudrun (1987), Zur Rundplastik des Gudea von Lagaš (Münchener 

Universitäts-Schriften. Phil. Fakultät, 12; Münchener vorderasiatische Studien, 5). 

München: Profil Verlag. 

Falkenstein, Adam (1966), Die Inschriften Gudeas von Lagaš, I: Einleitung (Analecta 

Orientalia, 30). Roma: Pontificum Institutum Biblicum. 

Heimpel, Wolfgang (1996), ‘The Gates of the Eninnu’, JCS 48, 17–29. [PDF] 

Kose, Arno (2000), ‘Das ”Palais” auf Tell A von Girsu – Wohnstätte eines 

hellenistisch-parthischen Sammlers von Gudeastatuen’, Baghdader Mitteilungen 

31, 377–431. 

Parrot, André (1948), Tello. Vingt campagnes de fouilles (1877–1933). Paris: Albin 

Michel. 

Selz, Gebhard (1995), Untersuchungen zur Götterwelt des altsumerischen 

Stadtstaates von Lagaš (Occasional Publications of the Samuel Noah Kramer 

Fund, 13). Philadelphia: The University of Pennsylvania Museum. 

Selz, Gebhard J. (2001), ‘Nur ein Stein’, in Thomas Richter et al., eds., 

Kulturgesschichten. Altorientalische Studien für Volkert Haas zum 65. 

Geburtstag. Saarbrücken: SDV Saarbrücker Druckerei und Verlag, 383–393. 

Steible, Horst (1994), ‘Versuch einer Chronologie der Statuen des Gudea von Lagaš’, 

MDOG 126, 81–104. 

28



BBN-ASZ-217, ASN-241, ASN 242, ASN-244 


G/K Cs, 9.00–10.30 

F 236/a 

Sumer nyelv, 7 / szövegolvasás, 2, 3, 6: Gudea B szobra 


A leghosszabb és legösszetettebb szövegű Gudea szobor feliratának filológiai és 

nyelvtani feldolgozása. A Gudea szobrokkal foglalkozó szakirodalom és a sumer 

fogadalmi feliratok értelmezési problémáinak megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája (50%), a félév 

utolsó óráján írt zárthelyi dolgozata (50%) alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat 

kérdései a kötelező olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szöveggel 

kapcsolatosak. A dolgozatnak része a szobor felirat egy részletének átírása, elemzése 

és fordítása is. 

Olvasandó szöveg: 

Gudea St. B 

Szövegkiadások: 

Edzard, Dietz Otto (1997), Gudea and His Dynasty (RIME. Early Periods, 3, I). 

Toronto — Buffalo — London: University of Toronto Press. 

Steible, Horst (1991), Die neusumerischen Bau- und Weihinschriften, I-II (Freiburger 

altorientalische Studien, 9). Stuttgart: Franz Steiner Verlag. 


Bahrani, Zainab (2003), The Graven Image. Representation in Babylonia and Assyria. 

Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 121–148. 

Braun-Holzinger, E. A. (1991), Mesopotamische Weihgaben der frühdynastischen bis 

altbabylonischen Zeit (HSAO 3). Heidelberg: Heidelberger Orientverlag, 219– 

239. 

Heimpel, Wolfgang (1996), ‘The Gates of the Eninnu’, JCS 48, 17–29. [PDF] 

Johansen, Flemming (1978), Statues of Gudea: Ancient and Modern (Mesopotamia, 

6). Copenhagen: Akademsk Forlag. 

Kose, Arno (2000), ‘Das ”Palais” auf Tell A von Girsu – Wohnstätte eines 

hellenistisch-parthischen Sammlers von Gudeastatuen’, Baghdader Mitteilungen 

31, 377–431. 

Radner, Karen (2005), Die Macht des Namens. Altorientalische Strategien zur 

Selbsterhaltung (SANTAG 8). Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 19–25, 114–129. 

Selz, Gebhard J. (2001), ‘Nur ein Stein’, in Thomas Richter et al., eds., 

Kulturgesschichten. Altorientalische Studien für Volkert Haas zum 65. 

Geburtstag. Saarbrücken: SDV Saarbrücker Druckerei und Verlag, 383–393. 

Suter, Claudia E. (2000), Gudea’s Temple Building. The Representation of an Early 

Mesopotamian Ruler in Text and Image (Cuneiform Monographs, 17). Groningen: 

29


Styx Publications, 15–28; 39–50, 57–61, 137–149. 

Winter, Irene J. (1989), ‘The Body of the Able Ruler: Toward an Understanding of 

the Statues of Gudea’, in Hermann Behrens et al. eds., DUMU-E 2 -DUB-BA. 

Studies in Honor of Ãke W. Sjöberg (Occasional Publications of the Samuel Noah 

Kramer Fund, 11) Philadelphia, 573–583. 

A hallgatónak alaposan ismernie kell Gudea cilinder feliratait valamilyen modern 

fordításban (ld. ETCSL 2.1.7) 


Azarpay, Guitty (1990), ‘A Photogrammetric Study of Three Gudea Statues’, JAOS 

110, 660–665. [PDF] 

Colbow, Gudrun (1987), Zur Rundplastik des Gudea von Lagaš (Münchener 

Universitäts-Schriften. Phil. Fakultät, 12; Münchener vorderasiatische Studien, 5). 

München: Profil Verlag. 

Falkenstein, Adam (1966), Die Inschriften Gudeas von Lagaš, I: Einleitung (Analecta 

Orientalia, 30). Roma: Pontificum Institutum Biblicum. 

Parrot, André (1948), Tello. Vingt campagnes de fouilles (1877–1933). Paris: Albin 

Michel. 

Selz, Gebhard (1995), Untersuchungen zur Götterwelt des altsumerischen 

Stadtstaates von Lagaš (Occasional Publications of the Samuel Noah Kramer 

Fund, 13). Philadelphia: The University of Pennsylvania Museum. 

Steible, Horst (1994), ‘Versuch einer Chronologie der Statuen des Gudea von Lagaš’, 

MDOG 126, 81–104. 

30



BBN-ASZ-221 

Kövér András 

G K, 10.00–11.30 

F 232 

Egyéb sémi és ékírásos nyelvek: Haladó szír nyelv (szövegolvasás), 2 


A félév első felében megismerkedünk a szír disputapoémákkal. Ez a műfaj szinte az 

egész Közel- és Közép-Keleten (különösen a sumereknél) elterjedt volt évezredeken 

keresztül, gyakorlatilag a mai napig. 

Ezt követően első ízben fogunk szír kéziratot olvasni. 

(Ha esetleg még maradna időnk, akkor Aphrahat, a neves szír író, egyik 

demonstrációjának részleteivel is megismerkednénk. Ez a zsidókkal való polémiája 

miatt is érdekes lenne.) 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és az olvasott 

szövegekből tett szóbeli beszámolója alapján kap jegyet. (Az órai munkába a szöveg 

kipreparálásán kívül időnként bizonyos cikkek vagy könyvrészletek elolvasása és 

azok referálása is beleértendő.) 


Brock, S. (1998), ‘A Syriac dispute poem: The river Pishon and the river Jordan’, 

Parole de l’Orient 23, 3-12. 

Moïse Bar-Képha: Hiérarchie angélique (Harv. Libr. 112, fol. 148v-164v – a teljes 

kéziratból természetesen csak részleteket olvasunk) 

Parisot, D. Ioannes, Vertit, Not. (1894), ‘Aphraatis Demonstrationes I-XXII’, 

Patrologia Syriaca: Pars Prima, Tomus Primus, col. 505-540. (A XII. 

demonstráció – a peszahról) 


Brock, S. (1999), ‘Syriac Dispute Poems: The Various Types’, in S. Brock, From 

Ephrem to Romanos – Interactions between Syriac and Greek in Late Antiquity. 

VII: Aldershot–Brookfield, USA–Singapore–Sydney: Ashgate (Variorum), 109- 

119. 


Vanstiphout, H.L.J. (1990), ‘The Mesopotamian Debate Poems – A General 

Presentation (Part I)’, AS 12, 271-318. 

Brock, S. (2000), ‘Two Syriac Dialogue Poems on Abel and Cain’, Le Muséon 113, 

333-375. 

Brock, S. (2002), ‘The Dispute between the Cherub and the Thief’, Hugoye: Journal 

of Syriac Studies 5, No. 2. 

Brock, S. (2004), ‘'Syriac Dialogue' – An Example from the Past’, Journal of 

Assyrian Academic Studies 18, No. 1, 57-70. 

Brock, S.P.–Taylor, David G.K. (2001), The Hidden Pearl I-III. (I. The Ancient 

Aramaic Heritage; II. The Heirs of the Ancient Aramaic Heritage; III. At the Turn 

of the Third Millenium–The Syrian Orthodox Witness). Roma: Trans World Film 

31


Italia. (ebből a könyvből különösen a kéziratokkal foglalkozó részek) 

Neusner, Jacob (1971), Aphrahat and Judaism (The Christian-Jewish Argument in 

fourth-century Iran) (Studia Post-Biblica XIX). Leiden: E.J. Brill. (ebből: a 

bevezető rész: 1-18, valamint az ‘Aphrahat on Judaism’ c. tanulmány (123-149). 

32



BBN-ASZ-241/1, BBN-ASZ-242/1, HEB-232/2 

Dezső Tamás 

G 

Sze, 

Az ókori Közel-Kelet történelme és Zsidó történelem, 2: 

Egy birodalom genezise: Asszíria és a birodalmi paradigma 

A szeminárium célja: A 12 történelmi téma feldolgozása. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató feladata a szemeszter során 

tárgyalt 12 téma egyikének feldolgozása, kiselőadás során történő bemutatása, és a 

témáról írt házi dolgozat elkészítése. A hallgató jegyét e feladatok együttes 

eredménye határozza meg. 

Olvasandó szakirodalom és források a 12 témához kapcsolódnak. A hallgatóknak a 

választott témához kapcsolodó tételeket kötelező elolvasniuk és feldolgozniuk, a többi 

tételhez kapcsolódó szakirodalom pedig ajánlott a hallgatók számára. Ezen kívül az 

alábbi két szakirodalom ismerete kötelező a hallgatók számára: 

Kuhrt, A., Az ókori Közel-Kelet, (Studia Orientalia, 4), Piliscsaba, 2005, Pázmány 

Péter Katolikus Egyetem, BTK 

Roaf, M., A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, 

Palesztina és Szíria, Budapest, 1998 

Tematika: 

I. Beveztés 

Balcer, J.M., “The Processes of Ancient Imperialism”, in: Balcer, J.M., Sparda by 

the Bitter Sea. Imperial Interaction in Western Anatolia, (Brown Judaic Studies, 

52), Chico, 1984, Scholars Press, 13-32 

Ferrill, A., The Origins of War. From the Stone Age to Alexander the Great, 

London, 1985 

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The 

Roman Empire and Western Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 

1980, 91-153 

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99 

Kemp, B.J., “Imperialism and Empire in New Kingdom Egypt (c. 1575—1078 

B.C.”, in: Garsney, P.D.A. – Whittaker, C.R., Imperialism in Ancient World, 

Cambridge, 1978 

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom 

széthullása”, in: Komoróczy, G., Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 

1992, Századvég, 108-182 

Larsen, M.T., “The Tradition of Empire in Mesopotamia”, in: Larsen, M.T., ed., 

Power and Propaganda, Copenhagen, 1979, 89-102 

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates 

Area: A New Paradigm”, SAAB 2 (1988), 81-97 

Liverani, M., “The Ideology of the Assyrian Empire”, in: Larsen, M.T., ed., Power 

and Propaganda, Copenhagen, 1979, 297-317 

33


Pecírková, J., “The Administrative Organization of the Neo-Assyrian Empire”, 

Archív Orientalní 45 (1977), 211-228 

Pecírková, J., “The Development of the Assyrian State”, in: Klengel, H., Hrsg., 

Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und 

Kultur des alten Orients, 15), Berlin, 1982, Akademie Verlag, 201-212 

Zimansky, P.E., Ecology and Empire. The Structure of the Urartian State, (SAOC, 

41) Chicago, 1985, The Oriental Institute 

II. Bronzkori, “network” típusú birodalmak korszaka 

(expanziós és konszolidációs technikák) 

1. Mitanni, a Hettita Birodalom és Egyiptom az i.e. 15—13. században; a középasszír 

felemelkedés 

Artzi, P., “Assur-uballit I and the Sutians. A Small Chapter from the Theme: 

Prolegomena to Assyrian Empire”, in: Cogan, M. – Eph’al, Israel, Eds., Ah 

Assyria..., Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography 

presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem: 1991, 

254-257 

Artzi, P., “The Rise of the Middle Assyrian Kingdom According to El-Amarna 

Letters 15 & 16”, Bar-Ilan Studies in History (1978), 25-41 

Cassin, E., “Babylonien unter den Kassiten und das mittlere assyrische Reich”, 

Fischer Weltgeschichte, vol. II., 9-101 

Drower, M.S., “Syria c. 1550—1400 B.C.”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – 

Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/1: 

History of the Middle East and the Aegean Region c. 1800-1380 B.C., 

Cambridge: 1973 3 , 417-524 

Garelli, P. – Charpin, D. – Durand, J.-M., “"Role des prisonniers et des déportés a 

l’époque médio-assyrienne”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im 

alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), 

Berlin: 1982, 69-76 

Goetze, A., “The Hittites and Syria (1300—1200 B.C.)”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, 

C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, 

II/2: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1380-1000 B.C., 

Cambridge: 1975 3 , 252-273 

Goetze, A., “The Struggle for the Domination of Syria”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, 

C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, 

II/2: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1380-1000 B.C., 

Cambridge: 1975 3 , 1-20 

Harrak, A., Assyria and Hanigalbat, (Texte und Studien zur Orientalistik 4), 

Hildesheim: 1987 

Hawkins, J.D., “Assyrians and Hittites”, Iraq 36 (1974), 67-83 

Klengel, H., Az ókori Szíria története és kultúrája, Budapest: 1977 

Klengel, H., Syria 3000 to 300 B.C. A Handbook of Political History, Berlin: 1992, 

84-180 

Singer, I., “The Battle of Nihriya and the End of the Hittite Empire”, ZA 75 (1985), 

100-123 

Spalinger, A.J., “Egyptian-Hittite Relations at the Close of the Amarna Period and 

Some Notes on Hittite Military Strategy in North Syria”, Bulletin of the 

Egyptological Seminar 1 (1979), 55-89 

Weidner, E.F., “Die Kämpfe Adadnararis I. gegen Hanigalbat”, AfO 5 (1928-1929), 

34


89-100 

2. Expanzió és konszolidáció: újasszír királyfeliratok – irodalmi megjelenítés, újasszír 

palotadomborművek – képi megjelenítés. A birodalmi ideológia és propaganda 

irodalmi és képi eszköztára. 

(Forrás: OKTCh, 169-175, 177-184, 187-191, 196-213) 

Zaccagnini, C., “The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The 

‘Ethnographic’ Description”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien 

und Seine Nachbarn. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten 

Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr. vols. I-II, (XXV. Rencontre 

Assyriologique Internationale Berlin 3. bis. 7. Juli 1978), Berlin 1982, Dietrich 

Reimer Verlag, pp. 409-424 

Tadmor, H., “History and Ideology in the Assyrian Royal Inscriptions”, in: F.M. 

Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological 

and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 13-33 

Levine, L.D., “Manuscripts, Texts, and the Study of Neo-Assyrian Royal 

Inscriptions”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in 

Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, 

pp. 49-69 

Grayson, A.K., “Assyrian Royal Inscriptions: Literary Characteristics”, in: F.M. 

Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological 

and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 35-47 

Fales, F.M., “A Literary Code in Assyrian Royal Inscriptions: The Case of 

Ashurbanipal’s Egyptian Campaigns”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal 

Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, 

Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 169-201 

3. Expanzió: III. Sulmánu-asarédu (i.e. 858—824) és a 12 király szövetsége. A 

qarqari csata (i.e. 853). Aháb és Jéhu. III. Sulmánu-asarédu és III. Adad-nirári 

hadjáratai Damaszkusz ellen (i.e. 841 és 806). 

(Forrás: 1Kir 22:1-; III. Sulmánu-asarédu feliratai (angol fordításban): Pritchard, 

J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 

276-282). 

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates 

Area: A New Paradigm”, SAAB 2 (1988), 81-97 

Lambert, W.G., “The Reigns of Assurnasirpal II and Shalmaneser III: An 

Interpretation”, Iraq 36 (1974), pp. 103-109 

Pecírková, J., “The Development of the Assyrian State”, in: Klengel, H., Hrsg., 

Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und 

Kultur des alten Orients, 15), Berlin, 1982, Akademie Verlag, 201-212 

Tadmor, H. – Millard, A.R., “Adad-nirari III in Syria”, Iraq 35 (1973), 57-64 

Tadmor, H., “The Historical Inscriptions of Adad-nirari III”, Iraq 35 (1973), 141- 

150 

III. A vaskori “területi” birodalom korszaka (expanziós és konszolidációs 

technikák, a birodalmiság ismérvei és eszközei) 

4. Asszíria nyugati expanziója I. 

III. Tukulti-apil-Ésarra (i.e. 745—727) és Izrael. Izrael és Júda illeszkedése az 

35


Asszír Birodalom tartományrendszerébe. Az első deportálások. (Forrás: 2Kir 15- 

16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; III. Tukulti-apil-Ésarra feliratai (angol 

fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old 

Testament, Princeton, 1969, 282-284). 

V. Sulmánu-asarédu (i.e. 726—722) és II. Sarrukín (i.e. 721—705) hadjáratai Izrael 

ellen. Deportálások – a szamaritánusok eredete. Izrael bukása. (Forrás: 2Kir 17, 

18:3-8; Iz 20; II. Sarrukín feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient 

Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 284-287) 

Alt, A., “Tiglathpilesers III. erster Feldzug nach Palästina”, in: Kleine Schriften, II, 

München, 1953, 150-162 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 260-266, 266-274. 

Cogan, M., “Tyre and Tiglath-Pileser III”, JCS 25 (1973), 96-99 

Garelli, P., “The Achievement of Tiglath-Pileser III: Novelty or Continuity?”, in: 

Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and 

Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, (Scripta 

Hierosolymitana, 33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 46-51 

Oded, B., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Tiglath- 

Pileser III”, ZDPV 90 (1974), pp. 38-49 

Shea, W.H., “Menahem and Tiglath-Pileser III”, JNES 37 (1978), 43-49 

Tadmor, H. – Cogan, M., “Ahaz and Tiglath-Pileser in the Book of Kings: 

Historiographic Considerations”, Bib. 60 (1979), 491-508 

Vogt, E., “Die Texte Tiglath-Pilesers III. über die Eroberung Palästinas”, Biblica 45 

(1964), 348-354 

Weippert, M., “Zur Syrienpolitik Tiglathpilesers III.”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., 

eds., Mesopotamien und Seine Nachbarn. Politische und kulturelle 

Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr., 

XXV. Rencontre Assyriologiquer Internationale Berlin, 3. bis. 7. Juli 1978, Teil 

II, Berlin, 1982, Dietrich Reimer Verlag, pp. 395-408 

5. Asszíria és Fönicia: a történelem első világpiacának kialakulása 

Aubet, M.E., The Phoenicians and the West. Politics, Colonies and Trade, 

Cambridge, 1993, Cambridge U.P. 

Barnett, R.D., “Phoenicia and Ivory Trade”, Archaeology 9 [No 3], 87-97 

Bunnens, G., “Commerce et diplomatie phéniciens au temps de Hiram I er de Tyr”, 

JESHO 19 (1976), 1-31 

Carpenter, R., “Phoenicians in the West”, AJA 62 (I 958), 35-52 

Elat, M., “Phoenician Overland Trade within the Mesopotamian Empires”, in: 

Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and 

Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, Jerusalem, 

1991, Magnes Press, pp. 21-35 

Elayi, J., “Byblos et la domination assyro-babylonienne”, BaM 16 (1985), pp. 393- 

397 

Elayi, J., “Les cités phéniciennes et l’empire assyrien … l’époque d’Assurbanipal”, 

RA 77 (1983), pp. 45-58 

Elayi, J., “Les relations entre les cités phéniciennes et l’empire assyrien sous le 

regne de Sennachérib”, Semitica 35 (1985), pp. 19-26 

Elayi, J., “L’essor de la Phénicie et le passage de la domination assyro-babylonienne 

… la domination perse”, BaM 9 (1978), 25-38 

Elayi, J., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Sargon II”, 

Sumer 42 (1986), 129-132 

36


Frankenstein, S., “The Phoenicians in the Far West: A Function of Neo-Assyrian 

Imperialism”, in: M.T. Larsen, ed., Power and Propaganda, (Mesopotamica, 

Copenhagen Studies in Assyriology, 7), Copenhagen, 1979, pp. 263-294 

Lipinski, E., “Phoenicians in Anatolia and Assyria, 9 th – 6 th Centuries B.C.”, OLP 16 

(1985), 81-90 

Liverani, M., “The Trade Network of Tyre According to Ezek. 27”, in: Cogan, M. – 

Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near 

Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 

33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 65-79 

Oded, B., “The Relations between the City-States of Phoenicia and Assyria in the 

Reigns of Esarhaddon and Ashurbanipal”, in: Oded, B., et al., eds., Studies in the 

History of the Jewish People and the Land of Israel III, 31-42 

6. Konszolidáció: asszír provinciabeosztás. A birodalomelmélet. 

(Forrás: 2Kir 15-16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; III. Tukulti-apil-Ésarra 

feliratai (angol fordításban)). 

Otzen, B., “Izrael under the Assyrians”, in: Larsen, T., ed., Power and Propaganda, 

Copenhagen, 1979, 251-261. 

7. Asszíria nyugati expanziója II. 

Szín-ahhé-eriba (i.e. 704—681) hadjárata Hiszkija, Júda királya (i.e. 716—687) 

ellen. Izajás és Jeruzsálem csodálatos megszabadulása. Lákis ostroma. (Forrás: 

2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 32:1-23, 27-31; Mik 1:8-16; 

Szín-ahhé-eriba feliratai (OKTCh, 169-175) 

Asszíria – Júda – Egyiptom. Assur-ah-iddina (i.e. 680—669) és Assur-bán-apli (i.e. 

668—627) hadjáratai Egyiptom ellen. (Forrás: OKTCh 177-184, 187-191, 196- 

213). 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298; 302-312 

8. Expanzió: az asszír hadsereg, mint az expanzió eszköze. Lákis ostroma (Szín-ahhéeriba, 

i.e. 701) – diavetítés. (Filológiai, történeti, régészeti és művészettörténeti 

elemzés) 

(Forrás: 2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 32:1-23, 27-31; Mik 

1:8-16; Szín-ahhé-eriba feliratai (OKTCh, 169-175); asszír palotadomborművek 

(Lákis ostroma) 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298 

9. Expanzió vagy konszolidáció?: az újasszír államszerződések mint a birodalmi 

expanzió és konszolidáció eszközei. 

(Forrás: OKTCh 187-189; Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and 

Loyalty Oaths, Helsinki, 1988, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 9.) 

Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths, Helsinki, 

1988, XV-XXV 

10. Konszolidáció: a deportálások lélektana az újasszír korban. 

(Forrás: 2Kir 18:13-37, 2Krón 32:9-23; OKTCh 169-176, 177-183, 196-214. 

Oded, B., Mass Deportations and Deportees in the Neo-Assyrian Empire, 

Wiesbaden, 1979 

Freydank, H., “Die Rolle der Deportierten in mittelassyrischen Staat”, in: Herrman, 

J. – Sellnow, I., eds., Die Rolle der Volksmassen in der Geschichte der 

37


Vorkapitalistischen Gesellschaftsformationen, Berlin: 1975, 55-63 

Freydank, H., “Zur Lage der deportierten Hurriter in Assyrien”, Altorientalische 

Forschungen 7 (1980), 89-117 

Garelli, P. – Charpin, D. – Durand, J.-M., “"Role des prisonniers et des déportés a 

l’époque médio-assyrienne”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im 

alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), 

Berlin: 1982, 69-76 

11. Expanzió: a katonai hírszerzés. Az újasszír kémjelentések, mint a birodalmi 

expanzió előkészítésének eszközei. II. Sarrukín kora. 

(Forrás: Kémjelentések. Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part I, 

Helsinki, 1987, 29., 30., 31., 32., 41., 42., 43; Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The 

Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 1990, 11., 21., 22., 84., 85., 86., 

87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 164., 165., 166., 167., 168. 

Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 

1990, XV-XXX. 

12. Asszíria bukása. 

(Forrás: Babilóni krónika, OKTCh, 217-226; Náhum; Szofoniás 

Balcer, J.M., “The Processes of Ancient Imperialism”, in: Balcer, J.M., Sparda by 

the Bitter Sea. Imperial Interaction in Western Anatolia, (Brown Judaic Studies, 

52), Chico, 1984, Scholars Press, 13-32 

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The 

Roman Empire and Western Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 

1980, 91-153 

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99 

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom 

széthullása”, in: Komoróczy, G., Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 

1992, Századvég, 108-182 

38


ELTE BTK Asssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék 

‎/ MTA Judaisztikai Kutatóközpont‎ 

‎2007/08, II. (tavaszi) félév‎ 

Komoróczy Géza 

Az ókori Kelet története: 

Az i. e. 2. évezred 

BBN-ASZ-242/2, BBN-HEB-231/1, BBN-TÖR-202, TÖ-212 

Időpont: péntek, 14:00–15:30‎ 

Hely: Múzeum körút 4, F épület, 234‎ 

Első óra: 2009. február 20 

Az előadás célja, hogy nagy vonásokban képet adjon az ókori Kelet történetéről az 

i. e. 2. évezredben, különös tekintettel Elő-Ázsiára, középpontban a territoriális– 

politikai integráció és a gazdasági kapcsolatok alakzataival. Feladatomnak tartom 

továbbá, hogy felkeltsem hallgatóimban a történeti kronológia, a történeti földrajz és a 

történetírásban használatos fogalmak pontos ismerete iránti igényt. 

Az alábbiak az előadás általános keretét jelölik ki. Az órákon az említett témáknak 

csak egy – meglehet, csak kisebb – része kerül majd szóba, de a felsorolás jelzi, 

miben látom megrajzolhatónak a történelem eseménytörténet (histoire événmentielle) 

feletti szintjét. Az előadások követéséhez folyamatos egyéni tanulásra és a források 

tanulmányozására van szükség. Semmi esetre sem eseménytörténetet fogok előadni, 

nem is tankönyv- vagy vizsga- / dolgozati anyagot. A félév folyamán írandó 

dolgozatokban a történeti források és az “Általános ismeretek” anyaga áll majd az 

előtérben, de az eseménytörténetet sem fogom mellőzni. 

KG 

0. Irodalom az önálló felkészüléshez 

Amélie Kuhrt, Az ókori Közel-Kelet (Studia Orientalia) (h. n.: Pázmány Péter 

Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2005) (NB: megcsonkított magyar 

fordítás!) 

Nicholas Postgate, Az első birodalmak (A múlt születése) (Budapest: Helikon Kiadó, 

1985) 

A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest: 

Gondolat, 1982) 

Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, 

Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon Kiadó – Magyar Könyvklub, 1998) 

(tankönyv jelleggel is) 

Kákosy László, Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest: 

Gondolat, 1979) (és későbbi kiadások) 

John Baines & Jaromír Málek, Az ókori Egyiptom atlasza (Budapest: Helikon Kiadó, 

2000) 

ELTE BTK honlap: GÉPESKÖNYV http://btk.elte.hu/gepeskonyv.aspx#okor Ókor- 

Kelet (tankönyv jellegű összeállítások) 

www.assziriologia.hu – www.hebraisztika.hu / Órák / Komoróczy Géza, Az ókori 

Kelet története: Óratervek – a dolgozatok javító ívei (1999–2008) (309 old.) 

1. Kötelezően feldolgozandó történeti források 

ELTE BTK honlap: GÉPESKÖNYV http://btk.elte.hu/gepeskonyv.aspx#okor Ókor- 

Kelet: mezopotámiai, egyiptomi, héber szövegek (Irodalmak, Vallások) 

39


Harmatta János, szerk., Ókori keleti történeti chrestomathia (Budapest: Osiris Kiadó, 

2003), kül. no. II: 9, 10, 11, 14, 18, 20, 22; III: E/4 (alaposan!); F/1–5; IV: 3; VI: 1 

(= Bírák k., 5) 

Dobrovits Aladár, A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák (Budapest: Magyar 

Helikon, 1983), kül. pp. 19 skk. (Szinuhe története), pp. 95 skk. (Ven-Ámon 

utazása) 

2. Általános ismeretek 2 

1 ) A z ó k o r i K e l e t f o g a l m á n a k k i a l a k u l á s á h o z 

Komoróczy Géza, “Az ókori Kelet”, Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 5, no. 3–4 

(2006), pp. 3–18 

2 ) I d ő s z á m í t á s i / k r o n o l ó g i a i r e n d s z e r e k 

alapfogalmak: nap, hónap, év – szoláris, lunáris, luniszoláris naptár – intercalatio, 

szökőhónap, szökőnap, epagomenon (epagomena) – n-a/es évek (értsd, például: az 

i. e. I. század tizes évei) – évtized, évszázad, évezred – naptári ciklusok – éra 

(etymologiája: közép-lat. aera < aes, aeris, ‘érc’, ‘érték’, ‘összeg’ stb.) / gör. 

epokha – aetas, jubileum, saeculum, millennium stb. 

i. e. / B. C. (= before Christ) / B. C. E. (= before the Common Era) / Kr. (értsd: Kr. 

születése) e. [NB: a Kr. e. / B. C. a zsidó történelem összefüggéseiben nem 

használatos], illetve i. sz. / C. E. (of the Common Era) / A. D. (= anno Domini) / Kr. 

(értsd: Kr. születése) u. [NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben nem 

használatos] 

ante quem – post quem 

abszolut kronológia – relativ kronológia 

3 ) Ó k o r i / ó k o r i k e l e t i k e l e t i i d ő s z á m í t á s i 

r e n d s z e r e k 

mezopotámiai dátum-formula, eponymos (akk. limmu), uralkodási év 

babylóniai naptári ciklusok: 8 éves ciklus (gör. oktaetérisz / lat. octaëteris) 3 – 19 éves 

ciklus (gör. enneakaidekaetérisz / lat. * enneadecaëteris) 4 / “nagy év” 

egyiptomi év 

Szeleukida éra (AeSel.) (Szíriában – Babylóniában) (“görögök időszámítása”) 

Arszakida éra 

Szászánida éra / Jazdagerd éra 

Szóthisz- (Sziriusz-) periódus : Censorinus 5 

2 Ez a rész az előző félévekben kiadott tájékoztatóimból van átvéve, némi átdolgozással és 

bővítéssel (NB: a pontos ismeretek e téren állandó és a dolgozatokban folyamatosan ellenőrzött 

követelmény). 

3 3 szökőhónap, kötetlen sorrendben. 

4 

7 szökőhónap, kötött sorrendben. Dareiosz 19. évétől (503) vannak biztos adatok. – A 

szökőhónapok Babylóniában a ciklus 1., 3., 6., 8., 11., 14. és 16. évében voltak (az 1. évben VI. / ulúlu, 

a továbbiakban mindig addaru hónap ismétlődött). 

5 De die natali; magyarul: Censorinus, A születésnap (Fontes historiae antiquae, 3) (Máriabesnyő – 

Gödöllő: Attraktor, 2005) (Forisek Péter fordítása). Censorinus (i. sz. III. század), De die natali, 18,10; 

21,10 sk. – A szerző 100 évvel később írta le az adatot, abban az évben, amelyre számításai szerint – 

összesen hét különböző rendszerben adja meg a dátumot – Pius és Pontianus consuli éve, Ol. CCLIV/2 

(a játékok kezdetétől 1014), A. U. C. 991, julianusi éra 283, augustusi éra 265, egyiptomi Augustus éra 

(alexandriai éra) 267, a Nabonnasszarosz-éra 986 és a makedón (Szeleukida) éra 562. éve esett. Ez az 

i. sz. 238. évet jelenti. 

40


Olympiai éra (Ol.): olympia, olympiasz, az évek számítása (NB: ez nem év, hanem 

ciklus!) 

a. u. c. 

julianusi naptár – XIII. Gergely pápa (1572–1585) naptár-reformja (1582) 

indictio 

hidzsra 

a keresztény időszámítás: húsvét-vita 6 – A. D. (anno Domini): Dionysius Exiguus 

(i. sz. VI. század első fele) 7 – a “Krisztus (születése) előtt” / i. e. számítás 8 

zsidó világteremtési éra: לבריאת עולם li-beriat olam és a “kis” / “rövid” időszámítás 

לפ"ק használni): (még ha csak nem sokkal az 5./6. évezred fordulója előtt kezdik is 

(LP”Q), a rövidítést olv.: לפרת קטון li-frat katon / ad supputationem minorem / 

supputationis minoris 

elemi időtartam-számítások: mettől meddig tart (nap, év, évtized stb.) (átlépés az i. e. 

– i. sz. határon is) 

átszámítások a fontosabb érák között: Ol. → a. u. c.; Ol. / a. u. c. → AeSel.; A. D. → 

Ol. / a. u. c. → AeSel.; LP”Q → A. D. / Ol. / a. u. c. → AeSel. (és fordítva) 

egy praktikus link a julianusi–gregorián–zsidó naptári átszámításokhoz mindhárom 

irányban: Calendar Converter http://www.fourmilab.ch/documents/calendar/ 

Irodalom a kronológiai rendszerek ismeretéhez / tanulásához 

Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás (1983 2 , és újabb kiadásai, legutóbb: 

Budapest: Filum, 1998) 

Szentpétery Imre, A kronológia kézikönyve (Tudománytár) (Budapest: 

Könyvértékesítő Vállalat, 1985) 

Schalk Gyula, Naptártörténeti kislexikon. Naptártörténet és kronológia (Budapest: 

Fiesta–Saxum, 1999) 

A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest: 

Gondolat, 1982), p. 411 skk. (Kronológiai táblázatok Mezopotámia történetéhez, 

NB: p. 418 skk.: a Szeleukida, Arszakida és Szászánida dinasztiák) 

6 A keresztény húsvét időpontja körül az i. sz. IV. században folytatott vita. Az egyik fél – 

Euszebiosz szerint: “Ázsia egyházai” – ugyanabban az időpontban akarta a húsvétot ünnepelni, mint 

amikor a zsidó peszah van (niszan 14/15, a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtölte) (quartodecimanes, 

‘tizennegyedikiek’), továbbra is megtartva a zsidó hagyományt; a másik fél – Euszebiosz szerint ez az 

“apostoli hagyomány” – a feltámadás vasárnapján (a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő 

vasárnap); I. (Nagy) Constantinus császár (306/323–337) a vasárnap mellett döntött, tudatosan azért, 

hogy ezzel a keresztény ünnepet elszakítsa a zsidó hagyománytól, mert nem méltó, hogy a 

keresztények ünnepe a zsidó naptár-számítástól függjön. Euszebiosz, Egyháztörténet, V, 23–25; Vita 

Constantini, III, 18. 

7 I. János pápa (523–526) felkérésére alakította ki, az i. sz. 6. század második negyedében, több 

értekezésben. Az okot a húsvét időpontjának meghatározása körül újra meg újra fellángoló viták 

szolgáltatták. Dionysius Exiguus i. sz. 525-ben dolgozta ki húsvét-táblázatait (Libellus de cyclo magno 

paschae). Az évek megjelölésénél szakított a római hagyománnyal, amely a consuli évekhez igazodott. 

A húsvéti ünnepek időpontját 19 éves ciklusokban számolta ki. Maga Dionysius még számos 

kronológiai értekezést írt, táblázatait, és az általa kidolgozott időszámítás rendszerét, a későbbiekben 

többen is finomították.Az első év, amelyet számításaiban meghatározott, Diocletianus császár 247. éve 

volt (értsd: a Diocletianus trónra lépése utáni 247. év), az új időszámításban ezt követte a Krisztus 

születése utáni / ab incarnatione Christi 532. év. Az új rendszer bevezetésének egyik fő célja éppen az 

volt, hogy a keresztény egyház elszakadjon Diocletianus, a gonosz keresztényüldöző időszámítási 

rendszerétől. 

8 NB: a 18. század óta. A Krisztus születése / időszámításunk kezdete előtt történt események 

visszafelé számozását – Dionysius Petavius (1583–1652) francia theológus ötlete (Tabulae 

chronologicae, 1628; Rationarium temporum, 1633) nyomán – August L. Schlözer (1735–1809) 

göttingeni egyetemi tanár javasolta Nordische Geschichte című munkájában (1771). 

41


Elias J. Bickerman, Chronology of the Ancient World (London: Thames and Hudson, 

1980 2 ) 

Walter Eder & Johannes Renger, Brill’s New Pauly: Chronologies of the Ancient 

World. Names, Dates and Dynasties (Brill’s New Pauly: Supplements) (Leiden – 

Boston: Brill, 2007) (kimerítően gazdag tudományos kézikönyv) 

4 ) A z ó k o r i K e l e t f ö l d r a j z a 

ókori országnevek Elő-Ázsia és Kis-Ázsia területén 

Irán: Élám (Khúzisztán) 

Mezopotámia: egykori országnevei – Sumer és Akkád, Babylónia, Asszíria, Szubir / 

Szubartu, Me(s)zopotamia – Szavád (Ard al-Sawad), Dzsezire (Jazirah) – “Greater 

Mesopotamia” 

“távoli” (mitizált) országok: Aratta, Harali, Ansan, Kús, Punt, Tarsis 

folyamok és mellékfolyóik: Euphratész – Balih, Hábúr; Tigris – Felső-Zábu, Alsó- 

Zábu, Dijála stb.; Kárun; Jordán; Orontész; Halüsz; Nílus stb. – Vádi (Wadi) 

Tharthar – Átkelőhelyek – Nagyobb tavak: Van, Urmia, Szeván 

Szíria: Észak- és Dél-Szíria – Orontész 

Kanaán / Izrael / “Palesztina” 

Elő-Ázsia távolibb földrajzi környezete: Anatólia – Kis-Ázsia – a Kaukázus térsége – 

Náiri 

Irán: Zagrosz – Élám, Khúzisztán, Szusziana – Média, Atropaténé, Perszisz 

Arábia: ~ Felix, ~ Deserta, ~ Petraea – Hadramaut, Hedzsáz, Oman stb. 

Egyiptom, Núbia 

hegységek 

főbb tengerszorosok: Hormuz, Tirán, Báb el-Mandeb, Márvány-tenger kijáratai (ókori 

és mai nevek) stb. 

szigetek: Tilmun, Küprosz, Kréta stb. 

nagy transzkontinentális útvonalak (nyugat–keleti / eurázsiai magisztrális / nagy 

khoraszáni út stb.) 

nagyobb városok, régészeti lelőhelyek / rom-területek ókori és mai neve – fontosabb 

ókori földrajzi nevek a mai politikai térképen a Közel-Keleten (Iráq, Irán, Szíria, 

Izrael, Jordánia, Libanon, Töröko., Örményo., Egyiptom) 

földrajzi nevek / tereptárgyak terminológiája az ókori Kelettel kapcsolatosan: tell / tal 

/ tepe / depe / hüyük – gebel / dzsebel – kalaa(t) – vádi – rász – deir – hór stb. 

(Ezekből bőséges jegyzéket ad a Világatlasz és egyéb hasonló atlaszok mutatója / 

rövidítés-jegyzéke) 

Használható térképek 

Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, 

Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon Kiadó – Magyar Könyvklub, 1998) 

John Baines & Jaromír Málek, Az ókori Egyiptom atlasza (Budapest: Helikon Kiadó, 

2000) 

John Rogerson, A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon Kiadó, “1994”) 

Tim Cornell & John Matthews, A római világ atlasza (Budapest: Helikon, 1999) 

Yohanan Aharoni & Michael Avi-Yonah, The Macmillan Bible Atlas (New York – 

London: Macmillan, 1977) / Bibliai atlasz (Jerusalem: Carta – Budapest: Szent Pál 

Akadémia, 1999) (a bibliai eseményekhez jelenleg a legjobb történelmi atlasz) 

Simo Parpola & Michael Porter, The Helsinki Atlas of the Near East in the Neo- 

Assyrian Period (The Casco Bay Assyriological Institute – The Neo-Assyrian Text 

Corpus Project, 2001) 

42


Student Map Manual: Historical Geography of the Bible Lands (Jerusalem: Carta – 

Grand Rapids, MI: Zondervan Publishing House, 1979) (kartográfiai 

különlegesség!) 

Nicholas G. L. Hammond, Ed., Atlas of the Greek and Roman World in Antiquity 

(Park Ridge, NJ: Noyes Press, 1981) 

Richard J. A. Talbert, Ed., Barrington Atlas of the Greek and Roman World 

(Princeton – Oxford: Princeton University Press, 2000) (jelenleg a legrészletesebb 

tudományos atlasz a görög–római világról, a keleti területekről is) 

Tübinger Atlas des Vorderen Orients 

5 ) F o g a l m a k , t e r m i n u s o k 

A történettudományban, különösen az ókori történelemben használatos “idegen” 

(többnyire görög–latin eredetű) szavak, szakkifejezések (terminusok) pontos 

értelme / meghatározása (például, kronológia; dinaszta, dinasztia; szinkronizmus; 

szubszisztencia stb.) 

Irodalom 

Németh György, szerk., Római történeti kézikönyv (Budapest: Korona Kiadó, 2001), 

p. 11–465: “Fogalomtár” 

3. Témák 

terminológia: középső- és késő-bronzkor – “átmeneti kor(ok)” (Zwischenzeit) – 

dinasztia – ország versus állam – birodalom (imperium) – …-birodalom (…- 

Reich/Kingdom) (Egyiptom) – integráció 

a long distance érintkezés útvonalai: Nílus – Euphratész – Assur és Kis-Ázsia – 

átkelés a Tauruson – a Földközi-tengeren: Alasia / Ciprus, Kréta, Egyiptom– 

Fönicia – via maris, via regia – a Földközi-tengertől a Zagrosz felé és a ~-on túlra 

– az “ón-út” – a Kaukázus térsége és Szíria stb. között (fémek) – a Tigris bal 

partján – Élám és az Iráni-felföld között – Dél-Arábia bekapcsolódása, ~-ból 

Szúhuba – a Perzsa-öböl a passzát szél-rendszer felfedezése előtt – Közép- 

Ázsia/Pamir–Indus-völgy–Mezopotámia 

a long distance érintkezés tartalma: kereskedelem (modern modellek) – diplomácia – 

nemzetközi presztizs 

kaskal / harrānu – központi hely (central place) – emporium – magán-kereskedelem 

(i. e. 1800 k., i. e. 1200 u.) – átrakodó állomások (Tilmun stb.) – kāru 

háború: zsákmányszerző hadjárat – hódítás, tartomány 

a nemzetközi függőség különböző rendszerei: Assur és Mari – Babylón és 

Mezopotámia – Hatti és É-Szíria – Egyiptom és Kanaán – Babylónia és Élám – 

Asszíria és Babylón (Tukulti-Ninurta és Kastilijas) – hettita “szövetségi” 

(vazallusi) szerződések – hettita bronz tábla (IV. Tudhalijas és Kuruntas 

szerződése‎) 

diplomácia: követségek, diplomáciai utazások – lingua franca – diplomáciai / 

dinasztikus házasság 

külön ethnikai–nyelvi tömbök: hurri – mardu / amurrú – “indo-árja” csoportok Elő- 

Ázsiában – kassú – hükszósz – arámi – “tengeri népek” – filiszteusok – habiru / 

apiru – Jiszraél (Merneptah “Izrael-sztélé”-jén) 

ethnikai integráció: Babylónia (óbabylóni és kassú kor) – Kis-Ázsia 

(indoeurópaizáció) – Ugarit – Kanaán, Transzjordánia 

technikai innovációk és terjedésük: harci kocsi – üveg – bít hiláni – a teve és a ló 

alkalmazása – vas 

43


az írás és az írnoki tudomány terjedése: az ékírás nemzetközisége, terjedése Iránban, 

Szíriában, Kis-Ázsiában, rövid időre Egyiptomban – a mássalhangzó-/nyílt szótag- 

/betűírás kialakulása –ugariti írás – Kadmosz 

mitológia kisugárzása / terjesztése / átvétele: “Marduk fogsága” Hattiban – sémi 

istenek Egyiptomban 

irodalmi művek stb. a nemzetközi világban: a theogonia-mítosz – Elkunirsa, “A két 

fivér” (Dobrovits, i. m., p. 57 skk.), József és Putifárné, Bellerophón (Iliasz, VI, 

155 skk.), Phaidra – a talio jogelve (amurrú törzsi jog > Hammurápi, Biblia) 

igazi nagy nemzetközi események: Hammurápi elfoglalja Marit – I. Mursilis 

Babylónban – III. Thotmesz az Euphratész túlsó partján és az Orontész 

mocsaraiban ‎(Nija / el-Gháb) – a kádesi csata – III. Hattusilis leányának esküvője 

(“nagy és csodás esemény”) II. Ramszesz fáraóval – Sutruk-Nahhunte babylóni 

hadjárata – Trója, a hettita háttérből nézve 

néhány nagy (nemzetközi jelentőségű) személyiség: I. Samsi-Adad – Hammurápi – 

IV. Amenhotep / Ehnaton (az Aton-vallás a monotheizmus szempontjából) – III. 

Hattusilis 

néhány nagy szöveg: Atram-haszísz-eposz – Gilgames-eposz – Hammurápi 

“igazságos ítéletei” – Kumarbis–Ullikummis-énekek – Idrimi életrajzi felirata – II. 

Ramszesz és III. Hattusilis békeszerződése – Debóra éneke 

…l 

4. Osztályzás 

Dolgozatok (zárthelyi és házi) alapján, az egyes dolgozatok összesített pontszámából 

kiszámítva. Elmulasztott dolgozat nem pótolható (sorry). 

76–100 % = 5 

61–75 % = 4 

46–60 % = 3 

31–45 % = 2 

< 30 % = 1 

< 10 %“nem teljesített 

09/01/19/KG 

44



BBN-ASZ-251 


K 

Cs, 

F 233 

Az ókori Közel-Kelet régészete, 1: Kisművészetek és kistárgyak szerepe 

Az előadás célja az ókori közel-keleti, elsődlegesen mezopotámiai tárgyi és képi 

források bemutatása, tanulmányozása. Az előadások során a hallgatók megismerhetik 

egyrészt a főbb korszakok és területek anyagi kultúrájának művészeti és technológiai 

jellegzetességeit, másrészt a főbb kutatási módszereket és problémákat 

(összehasonlító elemzés, írott-képi-tárgyi források együttes vizsgálata, ókori és újkori 

termékek azonosításának lehetőségei stb.) 

Az előadások emellett az asszíriológiai kutatások kezdeti korszakát („Úttörők kora“) 

és az első ókori mezopotámiai gyűjtemények létrejöttét tárgyalják. 


A hallgatónak könyvtári kutatómunka során kell két kijelölt kistárgy, és a rajtuk 

szereplő ábrázolás szakszerű tárgyleírását és ikonográfiai elemzését elkészítenie a 

félév során (ábra, kutatástörténet, technológia, ikonográfiai párhuzamok, 

szakirodalom stb), továbbá egy zárthelyi dolgozat során, az előadásokon tárgyalt 

témákra vonatkozóan kell egy tesztet kitöltenie (forrásfelismerés, művészeti 

korszakok jellegzetességei, technológia fogalmak, kutatástörténet stb). 

Tematika: 

A főbb művészeti korszakok ismertetése, egy-egy időszak vizsgálatakor a fontosabb 

művészeti újítások, ábrázolt témák és alkalmazott technológiák, választott 

nyersanyagok ismertetésével (a főbb forráscsoportok: pecséthenger, pecsételő, 

bronztárgyak, elefánt-csontfaragványok), továbbá e tárgytípusok legfontosabb leletei, 

leletegyüttesük vizsgálatával (lelőhely, előkerülés, kutatástörténet, múzeumi 

gyűjtemény, szakirodalom). 


Barnett, Richard D. (1982): Ancient Ivories in the Middle East. (Qedem. Monographs 

of the Institute of Archaeology, 14) Jerusalem: The Institute of Archaeology. 

Collon, Dominique (1988), First Impressions. Cylinder Seals in the Ancient Near 

East. Chicago: University of Chicago Press. 

Larsen, Mogens Trolle (1996), The Conquest of Assyria. Excavations in an Antique 

Land 1840-1860. London – New York: Routledge. 

Lloyd, Seton (1984), The Archaeology of Mesopotamia. From the Old Stone Age to 

the Persian Conquest. Revised Edition (The World of Archaeology). London: 

Thames and Hudson. 

Markoe, Glenn (1985): Phoenician Bronze and Silver Bowls from Cyprus and the 

Mediterranean. (University of California Publications Classical Studies, 26) 

Berkeley – Los Angeles – London: University of California Press. 


Braun-Holzinger, Eva Andrea (1984): Figürliche Bronzen aus Mesopotamien. 

45


(Prähistorische Bronzefunde, I, 4) München: C.H. Beck'sche 

Verlagsbuchhandlung. 

Collon, Dominique (1990), Near Eastern Seals. (Interpreting the Past) London: 

British Museum Publications Limited. 

Lloyd, Seton (1980), Foundations in the Dust. The Story of Mesopotamian 

Exploration. Revised and Enlarged Edition. London: Thames and Hudson. 

Moorey, P.R.S. (1999): Ancient Mesopotamian Materials and Industries. The 

Archaeological Evidence. Winona Lake, Indiana: Eisenbrauns. 

Muscarella, Oscar White (2000): The Lie Became Great. The Forgery of Ancient Near 

Eastern Cultures. (Studies in the Art and Archaeology of Antiquity, 1) Groningen: 

Styx. 

Szilágyi János György (2005): „Legbölcsebb az idő.” In: Szirénzene. Ókortudományi 

tanulmányok. Budapest: Osiris. 

Megjegyzés: A tanegység felvétele csak annak a hallgatónak ajánlott, aki az 

előadásokon megjelenik, és a könyvtári kutatómunkát igénylő feladatokat el tudja 

végezni. 

46



BBN-ASZ-261, 


K 

vizsgakurzus 

Az ókori Közel-Kelet kultúrtörténete, 1: Sumer nyelvű irodalom / A 

nyelvtudomány Mezopotámiai kezdetei 


A hallgatók megismertetése a sumer nyelvű irodalom szövegcsoportjaival, a sumer 

irodalom értelmezésének problémával, és a nyelvről való gondolkodás mezopotámiai 

kezdeteivel. 


A hallgató a vizsgaidőszakban írásbeli vizsgát tesz a kötelezőként megjelent 

olvasmányok és szakirodalom alapján. 

Tematika: 

A félév során elvárt, hogy a következő fordítás kötetekben kiadott szövegeket a 

hallgatók ismerjék: 

Black, Jeremy et al., (2004), The Literature of Ancient Sumer. Oxford: OUP. 

Komoróczy, Géza (1983), “Fénylő ölednek édes örömében…” A sumer irodalom 

kistükre. Budapest: Európa. 

Ajánlott valamilyen irodalom-elméleti lexikon vagy munka forgatása. A következő 

lista csak ajánlás, a hasznosság sorrendjében: 

Bárdos, László et al. (1996), Irodalmi fogalmak kisszótára. Tanlexikon. Budapest: 

Korona Kiadó. 

Wellek, René — Austin Warren (2002), Az irodalom elmélete (Osiris Tankönyvek). 

Budapest: Osiris Kiadó. 

Jefferson, Ann —David Robey (1995), Bevezetés a modern irodalom-elméletbe 

(Osiris Tankönyvek). Budapest: Osiris Kiadó. 

Cuddon, J. A. (1992), The Penguin Dictionary of Literary Terms and Literary Theory. 

3rd. ed. Harmondsworth: Penguin Books. 

Wilpert, Gero, von (1989), Sachwörterbuch der Literatur (Kröners Taschenausgabe, 

231). 7., verbesserte u. erweiterte Auflage. Stuttgart: Alfred Kröner Verlag. 

Szerdahelyi, István (1997), Műfajelmélet mindenkinek. Budapest: Akadémiai Kiadó. 

Szerdahelyi, István (1994), Verstan mindenkinek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 

Fónagy, Iván (é. n.), A költői nyelvről. Budapest: Corvina. 

Arnold, Heinz Ludwig — Heinrich Detering, Hrsg. (2002), Grundzüge der 

Literaturwissenschaft. 5. Auflage. München: Deutscher Taschenbuch Verlag. 

Plett, Heinrich F. (1991), Einführung in die rhetorische Textanalyse. 8. Auflage. 

Hanburg: Buske Verlag. 

A félév előadásai a következő témákat kívánják feldolgozni (a *-gal jelölt tételek 

ismerete kötelező): 

47


1. Mitől irodalmiak az irodalmi szövegek? 

*Black, Jeremy et al., (2004), The Literature of Ancient Sumer. Oxford: OUP. [pp. 

xix–lxiii] 

*Black, Jeremy (1998), Reading Sumerian Poetry (Athlone Publications in 

Egyptology and Ancient Near Eastern Studies). London: The Athlone Press. [pp. 

3–49] 

Cooper, Jerrold (2001), ‘Literature and History’. The Historical and Political 

Referents of Sumerian Literary Texts’, in Tzvi Abush et al., eds. Proceedings of 

the XLV e Rencontre Assyriologique Internationale. Part I: Harvard University: 

Historiography in the Cuneiform World. Bethesda: CDL Press, 131–147. 

Edzard, Dietz Otto (2004), ‘Altbabylonische Literatur und Religion’, in P. Attinger et 

al., Hrsg., Mesopotamien. Die altbabylonische Zeit (OBO 160, IV; Annäherungen, 

4). Fribourg, Suisse: Editions Universitaires / Göttingen: Vandenhoeck & 

Ruprecht, 481–640. 

*Krecher, Joachim (1978), ‘Sumerische Literatur’, in Wofgang Röllig, Hrsg., 

Altorientalische Literaturen (Neues Handbuch der Literaturwissenschaft, 1). 

Wiesbaden: Akademische Verlagsgesellschaft Athenaion, 100–150. 

*Michalowski, Piotr (1995), “Sumerian Literature”, in Jack Sasson et al., eds., 

Civilizations of the Ancient Near East, IV. New York: Simon & Schuster 

MacMillan , 2279–2291. 

Tinney, Steve (1999), ‘Ur-Namma the Canal-Digger: Context, Continuity and Change 

in Sumerian Literature’, JCS 51, 31–49; plates I–V. [PDF] 

*Veldhuis, Niek (2004), Religion, Literature, and Scholarship: The Sumerian 

Composition Nanše and the Birds, with a Catalogue of Sumerian Bird Names 

(Cuneiform Monographs, 22). Leiden / Boston: Brill / Styx. [pp. 37–80] [PDF] 

Van De Mieroop, Marc (1999), Cuneiform Texts and the Writing of History 

(Approaching the Ancient World). London — New York: Routledge. [pp. 27–32] 

2. Az irodalmi szövegek lelőhelyei/korpuszai 

Cavigneaux, Antoine (1999), ‘A Scholar’s Library in Meturan? With an Edition of the 

Tablet H 72 (Textes de Tell Haddad VII), in Tzvi Abusch — Karel Van Der 

Toorn, eds., Mesopotamian Magic: Textual, Historical, and Interpretative 

Perspectives (Ancient Magic and Divination, 1). Groningen: Styx, 253–273. 

Charpin, Dominique (1986), La clergé d’Ur au siècle d’Hammurabi (XIX e –XVIII e 

siècle av. J.-C.) (Hautes Études Orientales, 22). Geneva: Libraire Droz. 

Delnero, Paul (2006), Variation in Sumerian Literary Compositions. A Case Study 

Based on the Decad. PhD diss. University of Pennsylvania. [pp. 35–64] [PDF] 

Krebernik, Manfred (1998), ‘Die Texte aus FΩra und Tell Ab„ ŒalΩbÏæ’, in P. 

Attinger — M. Wäfler, Hrsg., Mesopotamien. Späturuk-Zeit und Frühdynastische 

Zeit (OBO 160, I; Annäherungen, 1). Fribourg, Suisse: Editions Universitaires / 

Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht., 237–427. [pp. 313–325] 

Kuklick, B. (1996), Puritans in Babylon: The Ancient Near East and American 

Intellectual Life, 1880–1930. Princeton, NJ: Princeton University Press. 

Stone, Elizabeth C. (1987), Nippur Neighborhoods (SAOC 44). Chicago: The 

Oriental Institute of Chicago Press. 

Tanret, Michel (1982), ‘Les tablettes “scholaires” découvertes à Tell ed-DËr’, 

Akkadica 27, 46–49. 

48


3. Az óbabilóni irodalmi szövegek intézményi kontextusa: az e 2 -dub-ba-a 

*Delnero, Paul (2006), Variation in Sumerian Literary Compositions. A Case Study 

Based on the Decad. PhD diss. University of Pennsylvania. [pp. 64–147] [PDF] 

*Robson, Eleanor (2001), ‘The Tablet House: A Scribal School in Old Babylonian 

Nippur’, RA 95, 39–66. 

Robson, Eleanor (2002), ‘More than Metrology: Mathematics Education in an Old 

Babylonian School’, in John M. Steele — Annette Imhausen, eds., Under One 

Sky. Astronomy and Mathematics in the Ancient Near East (AOAT 297). Münster: 

Ugarit Verlag. 

*Tinney, Steve (1999), ‘On the Curricular Setting of Sumerian Literature’, Iraq 61, 

159–172. 

*Veldhuis, Niek (1997), Elementary Education at Nippur. The Lists of Trees and 

Wooden Objects. Groningen. [pp. 12–67] [PDF] 

4. Az irodalmi szövegek csoportosításai (műfaji, tartalmi, stb.) 

*Black, Jeremy (1997), ‘A Note on Genre and Translation’. Manuscript. 

Cunningham, Graham (2007), ‘A Catalogue of Sumerian Literature’, in G. 

Cunningham — J. Ebeling, eds., Analysing Literary Sumerian. Corpus based 

Approaches. London — Oakville: Equinox Publishing Ltd., 351–412. 

Kilmer, Anne Drafkorn (1992), ‘Musical Practice in Nippur’, in Maria deJong Ellis, 

ed., Nippur at the Centennial. Papers Read at the 35e Rencontre Assyriologique 

Internationale, Philadelphia, 1988 (Occasional Publications of the Samuel Noah 

Kramer Fund, 14). Philadelphia, 101–112. 

Klein, Jacob (1989), “From Gudea to Åulgi: Continuity and Change in Sumerian 

Literary Tradition”, in Hermann Behrens et al. eds., DUMU-E€-DUB-BA. Studies 

in Honor of Ãke W. Sjöberg (Occasional Publications of the Samuel Noah Kramer 

Fund, 11) Philadelphia, 289–301. 

Longman, Tremper, III (1991), Fictional Akkadian Autobiography: A Generic and 

Comparative Study. Winona Lake, IN: Eisenbrauns.[pp. 3–36] 

Michalowski, Piotr (1999), ‘Commemoration, Writing, and Genre in Ancient 

Mesopotamia’, in Christina Shuttleworth Kraus, ed., The Limits of 

Historiography. Genre and Narrative in Ancient Historical Texts (Mnemosyne. 

Supplementum, 191). Leiden — Boston — Köln: Brill, 69–90. 

*Tinney, Steve (1996), The Nippur Lament. Royal Rhetoric and Divine Legitimation 

in the Reign of Iåme-Dagan of Isin (1953–1935. B.C.) (Occasional Publications of 

the Samuel Noah Kramer Fund, 16). Philadelphia. [pp. 11–18] 

*Vanstiphout, H. (1986), ‘Some Thoughts on Genre in Mesopotamian Literature’, in 

Karl Hecker — Walter Sommerfeld, Hrsg., Keilschriftliche Literaturen. 

Ausgehwählte Vorträge der XXXII. Rencontre Assyriologique Internationale 

(Berliner Beiträge zum Vorderen Orient, 6). Berlin: Dietrich Reime Verlag, 1–11. 

Vanstiphout, H.L.J (1999), ‘“I can put anything in its right place”. Generic and 

typological studies as strategies for the analysis and evaluation of mankind’s 

oldest literature‘, in Bert Roest — Herman Vanstiphout, eds., Aspects of Genre 

and Type in Pre-Modern Literary Cultures (COMERS Communications, 1). 

Groningen: Styx Publications, 71–99. 

Veldhuis, Niek (2004), Religion, Literature, and Scholarship: The Sumerian 

Composition Nanše and the Birds, with a Catalogue of Sumerian Bird Names 

49


(Cuneiform Monographs, 22). Leiden / Boston: Brill / Styx. [pp. 37–80] 

*Wellek, René — Austin Warren (2002), Az irodalom elmélete (Osiris Tankönyvek). 

Budapest: Osiris Kiadó. [pp. 232–243] 

5. Az irodalmi szövegek költői sajátosságai 

Berlin, Adele (1979), Enmerkar and Ensuækeådanna. A Sumerian Narrative Poem 

(Occasional Publications of the Babylonian Fund, 2). Philadelphia: The University 

Museum. [pp. 9–31]. 

*Black, Jeremy (2005), ‘Poesie’, in D. O. Edzard — M. Streck, Hrsg., Reallexikon 

der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, X. Berlin — New York: 

Walter de Gruyter, 593–597. [angolul] 

*Komoróczy, Géza (1979), ‘A šumer vers elmélete’, in uö., A šumer irodalmi 

hagyomány. Tanulmányok (Elvek és utak). Budapest: Magvető Könyvkiadó, 637– 

695. 

Mindlin, M. et al., eds. (1987), Figurative Language in the Ancient Near East. 

London: SOAS. 

Streck, Michael P. (2002), ‘Die Prologe der sumerischen Epen’, Orientalia NS 71, 

189–266. 

Wilcke, Claus (1976), ‘Formale Gesichstpunkte in der sumerischen Literatur’, in 

Stephen J. Lieberman, ed., Sumerological Studies in Honor of Thorkild Jacobsen 

on his Seventieth Birthday, June 7, 1974 (Assyriological Studies, 20), 205–316. 

Vanstiphout, H. L. J.(1993) ‘“Verse Language’ in Standard Sumerian Literature’, in 

Johannes C. de Moor — Wilfred G. E. Watson, eds., Verse in Ancient Near 

Eastern Prose (AOAT 42). Kevelaer: Verlag Butzon & Bercker / Neukirchen- 

Vluyn: Neukirchener Verlag, 305-329. 

Vogelzang, M. E — H. L. J. Vanstiphout, eds., Mesopotamian Poetic Language: 

Sumerian and Akkadian (Cuneiform Monographs, 6; Proceeedings of the 

Groningen Group for the Study of Mesopotamian Literature, 2).Groningen: Styx 

Publications. 

6. Király himnuszok 

*Komoróczy, Géza (1979), ‘A III. Ur-i dinasztia királyhimnuszai’, in uö., A šumer 

irodalmi hagyomány. Tanulmányok (Elvek és utak). Budapest: Magvető 

Könyvkiadó, 365–393. 

Ludwig, Marie-Christine (1990), Untersuchungen zu den Hymnen des Iåme-Dagan 

von Isin (SANTAG, 2). Wiesbaden: O. Harrassowitz. [pp. 27–65] 

Brisch, Nicole Maria (2003), Tradition and the Poetics of Innovation: Sumerian 

Court Literature of the Larsa Dynasty (2003-1763 BCE). PhD diss. The 

University of Michigan. [pp. 50–81] [PDF] 

7. Város siratók 

Black, Jeremy (1991), ‘Eme-sal Cult Songs and Prayers’, Aula Orientalis (Fs. M. 

Civil) 9, 23–36. 

Cooper, Jerrold, S. (1983), The Curse of Agade. Baltimore, MD: The Johns Hopkins 

University Press. 

Cooper, Jerrold S. (1993), ‘Paradigm and Propaganda: The Dynasty of Akkade in the 

21st Century’, in M. Liverani, ed., Akkad. The First World Empire. Structure, 

Ideology, Traditions. Padova: Sargon srl, 11–23. 

50


*Cooper, Jerrold S. (2006), ‘Genre, Gender, and the Sumerian Lamentation’, Journal 

of Cuneiforms Studies 58, 39–47. 

Michalowski, Piotr (1989), The Lamentation over the Destruction of Sumer and Ur 

(Mesopotamian Civilizations, 1). Winona Lake: Eisenbrauns. 

*Vanstiphout, H. (1986), ‘Some Thoughts on Genre in Mesopotamian Literature’, in 

Karl Hecker — Walter Sommerfeld, Hrsg., Keilschriftliche Literaturen. 

Ausgehwählte Vorträge der XXXII. Rencontre Assyriologique Internationale 

(Berliner Beiträge zum Vorderen Orient, 6). Berlin: Dietrich Reime Verlag, 1–11. 

8. Vetélkedések 

Alster, Bendt (1990), ‘Sumerian Literary Dialogues and Debates and their Place in 

Ancient Near Eastern Literature’, E. Keck et al., eds., Living Waters: 

Scandinavian Orientalistic Presented to Professor Dr. Frede L˜okkegaard. 

Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1–16. 

Alster, Bendt —H. L. J. Vanstiphout (1987), ‘Lahar and Ashnan. Presentation and 

Analysis of a Sumerian Disputation’, Acta Sumerologica 9, 1–43. 

Toorn, Karel, van der (1991), ‘The Ancient Near Eastern Literary Dialogue as a 

Vehicle of Critical Reflection’, Reinink — Vanstiphout 1991, 59–75. 

*Vanstiphout, H. L. J. (1990), ‘The Mesopotamian Debate Poems. A General 

Presentation (Part I)’, Acta Sumerologica 12, 271–318. 

Vanstiphout, Herman L. J. (1991), ‘Lore, Learning and Levity in the Sumerian 

Disputations: A Matter of Form, or Substance?’, in Reinink — Vanstiphout 1991, 

23–46. 

Reinink, G. J. — H. L. J. Vanstiphout, eds. (1991), Dispute Poems and Dialogues in 

the Ancient and Mediaeval Near East. Forms and Types of Literary Debates in 

Semitic and Related Literatures (Orientalia Lovanensia Analecta, 42). Leuven: 

Departement Oriëntalistik — Uitgeverij Peeters. 

*Vanstiphout, H. L. J. (1992), ‘The Mesopotamian Debate Poems. A General 

Presentation. Part II: The Subject’, Acta Sumerologica 14, 339–367. 

9. Nyelvtani gondolkodás 

*Black, J. A. (1989), ‘The Babylonian Grammatical Tradition: The First Grammars of 

Sumerian’, Transactions of the Philological Society 87, 73–99. 

Black, Jeremy A. (1991), Sumerian Grammar in Babylonian Theory. 2nd, revised 

edition (Studia Pohl. Series Maior, 12). Roma: Editrice Pontificio Istituto Biblico. 

Black, Jeremy (2000), ‘The Ancient Near East’, in Geert Booij et al., eds., 

Morphology. An International Handbook on Inflection and Word-Formation, I. 

Berlin — New York: Walter de Gruyter, 35–41. 

Cavigneaux, Antoine (1989), L’écriture et la réflexion linguistique en Mésopotamie’, 

Sylvian Aurox, ed., Histoire des idées linguistiques, I: La naaissance des 

métalangages en Orient et en Occident (Philosophie et Langage). Liege— 

Bruxelles: Pierre Mardaga, 99–118. 

*Civil, Miguel (1994), ‘Sumerian’, in Giulio Lepschy, ed., History of Linguistics, I: 

The Eastern Traditions of Linguistics (Longman Linguistic Library). London and 

New York: Longman, 76–87. 

Lambert, W. G. (1999), ‘Babylonian Linguistics’, in K. van Lerberghe — G. Voet, 

eds., Languages and Cultures in Contact. At the Crossroads of Civilizations in the 

Syro-Mesopotamian Realm. Proceedings off the 42th RAI (OLA 96). Leuven. 

*Krebernik, Manfred (2007), ‘Zur Entwicklung des Sprachbewusstseins im Alten 

51


Orient’, in Claus Wilcke, Hrsg., Das geistige Erfassen der Welt im Alten Orient. 

Beiträge zu Sprache, Religion, Kultur und Gesellschaft. Wisesbaden: 

Harrassowitz Verlag, 39–61. [PDF] 

*Reiner, Erica (1994), ‘Akkadian‘, in Giulio Lepschy, ed., History of Linguistics, I: 

The Eastern Traditions of Linguistics (Longman Linguistic Library). London and 

New York: Longman, 87–96. 

Zólyomi, Gábor (2000 [2005]) ‘Structural interference from Akkadian in Old 

Babylonian Sumerian’, Acta Sumerologica 22 (Fs. Yoshikawa), 335–360. [pp. 

353–357] 

*Zólyomi, Gábor (2001), ‘L’analisi linguistica: grammatica’, in S. Petruccioli et al., 

eds., Storia della Scienza, I: La scienza antica. Rome: Istituto della Enciclopedia 

Italiana 2001, 341–344. [angol kézirata olvasandó PDF-változatban] 

52



BBN-ASZ-263, BBV-100.02, BBN-TÖR-202/2, 

ZOEK-03 

Niederreiter Zoltán, Zólyomi Gábor 

K H, 10.00–11.30 

F 234 

Az ókori Közel-Kelet kultúrtörténete, 3 


A hallgatók megismertetése az asszíriológiai kutatás speciális témáinak problémáival 

és kutatási módszereivel. 


Írásbeli vizsga az órán elhangzottak és az előadók által kijelölt kötelező irodalom 

alapján. 

Tematika: 

• feb. 16: Jóslási eljárások (Bácskay András) 

• feb. 23: Babylóni csillagtudomány, I (Komoróczy Géza) 

• márc. 2: Babylóni csillagtudomány, II (Komoróczy Géza) 

• márc. 9: Orvoslás (betegségek, gyógyítók, gyógyító rítusok) (Bácskay András) 

• márc. 16: Babilónia gazdaságtörténete, 1 (Csabai Zoltán) 

• márc. 23: Babilónia gazdaságtörténete, 2 (Csabai Zoltán) 

• márc. 30: A háború elmélete (Dezső Tamás) 

• ápr. 6: A háború gyakorlata (Dezső Tamás) 

• ápr. 20: Pecséthengerek és pecsételők (készítés, használat) (Niederreiter 

Zoltán) 

• ápr. 27: Pecséthengerek és pecsételők (ikonográfia) (Niederreiter Zoltán) 

• máj. 4: Család, lakóház, temetkezés, 1 (Kalla Gábor) 

• máj. 11: Család, lakóház, temetkezés, 2 (Kalla Gábor) 


Az egyes témakörökhöz a felkért előadók jelölik ki a további kötelező, ill. ajánlott 

szakirodalmat. 

53



ASN-211 

G 


F 232 

Akkád szövegolvasás 9: Ninurta isten szerepe az irodalmi és történeti 

szövegekben 

A negyed- vagy ötödéves (szigorlattal rendelkező) hallgatók számára tartott 

szeminárium célja az órákon olvasandó ékírásos szövegek feldolgozása mellett, egy – 

a szeminárium témájához kapcsolódó – kutatómunka elvégzése, mely a későbbiekben 

akár egy szakdolgozat alapját is képezheti. A szemeszter során tehát a hallgatóknak a 

választott témához kapcsolódó forrásokat és szakirodalmat kell összegyűjteniük, és 

lehetőség szerinti feldolgozniuk. 

A jegyszerzés feltételei: a hallgatónak minden órára az olvasandó szöveg átírását és 

fordítását nyomtatott formában (előre) el kell készítenie, továbbá az órán olvasott 

források és a témához csatlakozó szakirodalom alapján egy (15-20 oldal terjedelmű) 

„házi dolgozatot“ kell írnia, amit a szemeszter utolsó óráján nyújt be. A választott 

téma, felvetett kérdés lehet irodalmi, történelmi jellegű, melynek kidolgozását, 

előkészítését az órán tartott konzultációk segítségével készítheti el. 

A jegyszerzés legfőbb feltétele azonban, hogy a hallgató az adott órára kijelölt forrást 

a kópia alapján tudja elolvasni (a forrás fordításához és értelmezéséhez persze a saját 

jegyzetei a rendelkezésére állnak). 

Olvasandó szövegek (az „eredeti“ szövegkiadásokban szereplő kópiák használatával): 

Annus, Amar (2001): The Standard Babylonian Epic of Anzu. Introduction, 

Cuneiform Text, Transliteration, Score, Glossary, Indices and Sign List. (State 

Archives of Assyria Cuneiform Texts, 3) Helsinki: The Neo-Assyrian Text 

Corpus Project 


Annus, Amar (2002): The God Ninurta in the Mythology and Royal Ideology of 

Ancient Mesopotamia. (State Archives of Assyria Studies, 14) Helsinki: The Neo- 

Assyrian Text Corpus Project. 

Bottéro, Jean (2001): Religion in Ancient Mesopotamia. Chicago – London: The 

University of Chicago Press. 

Jacobsen, Thorkild (1976): The Treasures of Darkness. A History of Mesopotamian 

Religion. New Haven – London: Yale University Press. 

Kinnier Wilson, James V. (1979): The Rebel Lands. An Investigation into the Origins 

of Early Mesopotamian Mythology. (University of Cambridge Oriental 

Publications, 29) Cambridge – London – New York – Melbourne: Cambridge 


Streck, M. P. (1998-2001): „Ninurta/Ninğirsu.“ Reallexikon der Assyriologie 9, 512- 

522. 


Bottéro, Jean (1985): Mythes et rites de Babylone. (Bibliothèque de l'Ecole des 

Hautes Etudes, 328) Genève – Paris: Slatkine – Champion, 1-28. 

54



szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári 

kutatómunkát igénylő feladatokat el tudják végezni. 

55


ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK / MTA 

JUDAISZTIKAI KUTATÓKÖZPONT 

56


ELTE BTK, ÓTI, Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai 

Kutatóközpont, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-HEB-102/1 

Koltai Kornélia 

G H, 11.00–12.30; 

Cs, 13.30–15.00 

F 233 

Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás, 2 


Mivel a kurzus koncepciózusan “propedeutika” a Héber Biblia olvasásához, az óra 

célja – az előző félév anyagát követve – a klasszikus héber nyelv grammatikájának 

(teljes alaktanának, ill. alapvető mondattani szabályszerűségeinek) az elsajátítása, és 

ennek értelmében: a hallgatók önálló szótárhasználatának, Biblia-olvasásának, ill. 

Biblia-fordításának az előkészítése. Segítségünkre van ebben a kiválasztott tankönyv, 

melynek egyik legfőbb érdeme, hogy kizárólag a Héber Bibliából való citátumokkal 

gyakoroltat. 


A heti rendszerességű (kisebb) írásbeli számonkérések mellett két nagy zárthelyi 

dolgozatot is írunk a félév során (az elsőt április közepén, a másodikat az utolsó órán). 

A félévi osztályzatot mindenki dolgozatainak átlageredménye (50%) és órai aktivitása 

(50%) alapján szerzi. 

Tematika: 

1. G (qal) perfectum: gyenge igék 

2. D (pi’él) perfectum, participium (innentől: erős és gyenge igék) 

3. H (hif’il) perfectum, participium 

4. G (qal) imperfectum 

5. G (qal) jussivus, cohortativus, imperativus, a tagadás és tiltás 

6. G (qal) infinitivus, waw consecutivum, tárgyi suffixumok 

7. D (pi’él) imperfectum és a származtatott alakok 

8. H (hif’il) imperfectum és a származtatott alakok 

9. Az N (nif’al) igetörzs (binyan) 

10.A HtD (hitpa’él) igetörzs 

11.A gemináták 

12. A Dp (pu’al) 

13. A Hp (hof’al) igetörzs és egyéb “speciális” igetörzsek 

Kötelező tankönyv: 

Seow, Choon Leong, A Grammar for Biblical Hebrew (revised edition; Nashville: 

Abingdon Press, 1995) 


Lambdin, T. O., Introduction to Biblical Hebrew (London: Darton, Longman and 

Todd, 2003) 

Weingreen, J., A Practical Grammar for Classical Hebrew (2. kiad., Oxford: 

Clarendon, 1959) 

57


Greenberg, Moshe, Introduction to Hebrew (New Jersey: Prentice-Hall Inc., 1965 

Strack, H. L. - Jepsen, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch (München: C. H. 

Beck'sche Verlagsbuchhandlung, 1952) 


Az órához szorosan kapcsolódik az önálló kurzus keretében meghirdetett bibliai 

szövegolvasás, ahol könnyebb elbeszélő bibliai szöveget dolgozunk fel. 

58




BBN-HEB-102/2 

G K, 12.00–13.30 

Cs, 14.00-15.00 

Balogh Katalin 

Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás, 2 


Az első év során sajátítják el a hallgatók a klasszikus héber nyelvtan alapjait. A 

képzés során C. L. Seow héber nyelvkönyvét használjuk alaptankönyvként. J. 

Weingreen nyelvkönyve kiegészítésül szolgál. Az óra célja az elméleti bevezető után, 

a tanult anyagot - feladatokkal, bibliai idézetekkel, a bibliai héber nyelv 

alapszókészletét elsajátítva - a gyakorlatba átültetni. 


Írásbeli házifeladatok, évközi témazáró dolgozat (a félév közepe táján), 

röpdolgozatok, év végi zárthelyi dolgozat (az utolsó órán). Az érdemjegy a 

dolgozatok átlagából, a beadott házifeladatokból (a féléves mennyiség ¾-e!) és az órai 

munkából tevődik össze. 

Tematika: 

1. A birtokos főnévragozás; a héber igeragozás: a perfectum képzése: Qal perfectum; 

a héber mondat felépítése; a helyhatározós végződés (Seow - a továbbiakban: S.: 

12.-13. lecke) 

2. A gyenge igék Qal perfectuma; a személytelen szerkezetek (S.: 14. l.) 

3. A Pi’él igetörzs; perfectum és particípium alakok képzése (S.: 15. l.) 

4. A Hif’íl igetörzs; perfectum és particípium alakok képzése (S.: 16. l.) 

5. Az igék perfectum alakjai tárgyi suffixumokkal; az igék imperfectum, jussivus és 

cohortativus alakjai; a nyomatékosító partikula (S.: 17.-18. l.) 

6. A Qal imperfectum képzése (S.: 19. l.) 

7. A preteritum; az elbeszélő szövegformák; a wáw consecutivum; az igék Qal 

imperativus alakjai (S.: 20.-21. l.) 

8. Az igék imperfectum alakjai tárgyi suffixumokkal; az igék infinitivus alakjai: a 

Qal infinitivus alakok képzése (S.: 22.-23. l.) 

9. Pi’él imperfectum és infinitivus alakok képzése; Hif’íl imperfectum, jussivus és 

cohortativus alakok képzése; a wáw fordítási lehetőségei (S.: 24.-25. l.) 

10. A Nif’al igetörzs: perfectum, imperfectum, imperativus, infinitivus és particípium 

alakok képzése; a Hitpa’él igetörzs alakjainak képzése; az esküformák (S.: 26.-27. 

l.) 

11.A gemináták; a Pu’al és a Hof’al igetörzsek alakjainak képzése; a Qal passzív 

particípiumok; a feltételes mondatok (S.: 28.-29. l.) 

כי 12. A Pól’él, Pól’al, Hitpól’él, Pilp’él, Polp’al, Hitpalp’él igetörzsek képzése; a 

partikula használata (S.: 30. l.) 

13. Évvégi dolgozat 


Seow, C.L., A Grammar for Biblical Hebrew, (Revised Edition, Nashville: Abingdon 

Press, 1995) 

59



Weingreen, J., A practical grammar for classical Hebrew, (2. kiad., Oxford: 

Clarendon Press, 1959) 

Greenberg, Moshe, Introduction to Hebrew, (New Jersey: Prentice- Hall Inc., 1965) 

Strack, H.L., - Jepsen, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, (München: C.H. 

Beck’sche Verlagsbuchhandlung, 1952) 

Lambdin, T.O., Introduction to Biblical Hebrew, (London: Darton, Longman & 

Todd, 2003) 

Joüon, P.,- Muraoka, T., Transl., Revis.,A Grammar of Biblical Hebrew, (Roma: 

Editrice Pontificio Istituto Biblico, 2000) 

Rödiger, R., Gesenius’s Hebrew Grammar with a Hebrew Reading Book, (London: 

Samuel Bagster and Sons) 

60




BBN-HEB-103/1 

G 


F 233 

Klasszikus héber szövegolvasás, 3 


A kezdő szövegolvasás-kurzusra kiválasztott rövid, viszonylag könnyű narratívum 

közös feldolgozásának a célja, hogy a hallgatók elmélyüljenek a klasszikus héber 

grammatikában, és alapvető jártasságra tegyenek szert a szótárhasználatban (BDB), a 

Héber Biblia olvasásában, fordításában. A szövegolvasás módszertani segítséget nyújt 

az önálló munka technikájának a kialakításához. 


Rendszeres órai készülés és órai aktivitás: 50 %, félév végi szóbeli beszámoló: 50 %. 


Bírák könyve, 13-16. fejezetek 

Szövegkiadás: 

Elliger, K. — Rudolph, W. et. al. Biblia Hebraica Stuttgartensia (Stuttgart: Deutsche 

Bibelgesellschaft, 1984) 

Szótár: 

Brown, F. – Driver, S. R. – Briggs, Ch. A., A Hebrew and English Lexicon of the Old 

Testament…, based on the Lexicon of William Gesenius (reprint, Oxford: 



Soggin, J. Alberto, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: Magyarországi Református 

Egyház Kálvin János Kiadója, 1999), pp. 191-199. 


Zakovitch, Yair [Zakovich], The Life of Samson (Judges 13-16). A Critical-Literary 

Analysis (Publications of the Perry Foundation for Biblical Research in the Hebrew 

U. of J; Jerusalem: The Magness Press, The Hebrew University, 1982) 

Karasszon István, Az Ószövetség fényei. Veterotestamentica (Protestáns művelődés 

Magyarországon, 10; Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002), “Sámson 

– Izrael bírája?”, pp. 233-242. 

Boling, Robert G., Judges (The Anchor Bible; Garden City, NY: Doubleday & 

Comp., Inc., 1975) 

Czövek Tamás, A Bírák könyvének néhány érdekessége (Budapest, M.S., 1993) 

Mayes, A. D. H., Judges (Old Testament Guides; Sheffield: JSOT Press, 1989) 

Soggin, J. Alberto, Judges (Old Testament Library; London: SCM Press, 1979) 

Webb, Barry G., The Book of the Judges. An Integrated Reading (Journal for the 

Study of the Old Testament. Supplement Series, 46; Sheffield: JSOT Press, 1987) 

61


Waard, Jan de – Nida, A. Eugene / Pecsuk, Ottó, ford., Egyik nyelvrõl a másikra. 

Funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban (Budapest: Magyarországi 

Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2002; er. adatok: From One Language 

to Another. Functional Equivalence in Bible Translating, United Bible Societes, 

1986) 

62




BBN-HEB-111 

Sturovics Andrea 

G K, 16.00–17.30 

Cs, 15.00–16.00 

Modern héber nyelv, 1 (kezdő) 


Modern héber nyelvórák, melyenek célja, hogy az alap bibliai tudással (minimum egy 

elvégzett félév) rendelkező hallgatók a már elsajátított nyelvtani ismereteik 

felhasználásával tegyenek szert modern héber nyelvi ismeretekre. A 90 perces óra 

célja a modern héber nyelvtani alapok elsajátítása és begyakorlásása, a 60 perces 

kurzus gyakorlatokkal egészíti ki az előző óra anyagát: szituációs játékokkal, írott és 

beszélt szövegértési feladatokkal. A félévben elsajátítandó nyelvtani anyag: 

személyes névmások, főnév, melléknév ragozás, igék: jelen idő (minden igetörzsben), 

infinitivus, a létige, számnevek, kérdőszavak, mutatónévmás, alap szintaxis 


órai munka (30 %), félévközi zárthelyi eredmények átlaga (50 %), félév végi teszt (20 

%) 

Olvasandó szövegek/Tankönyv: 

Chayat, Shlomit -- Israeli, Sara -- Kobliner, Hilla, Ivrit min hahatchala hechádás, 

chelek alef / Hebrew from Scratch, Part I (Jeruzsálem: Akadémon, 2001) 

Kötelező szakirodalom: Chayat, Shlomit -- Israeli, Sara -- Kobliner, Hilla, Ivrit min 

hahatchala hechádás, chelek alef / Hebrew from Scratch, Part I (Jeruzsálem: 

Akadémon, 2001) 


Megjegyzés: Az „Ivrit min hahatchala“ első kötete az óra elvégzéséhez 

nélkülözhetetlen. Ára 6500 ft. Beszerezhető a Szochnutban, Káldi Zsuzsánál: 

jafibp5@vipmail.hu vagy 06 1 374 30 68 -as telefonszámon. 

63




BBN-HEB 205/9 

G K, 10.30–12.00 

Balogh Katalin 

Klasszikus héber szövegolvasás: Jeremiás könyve 


A hallgatók szemelvényeket olvasnak a félév folyamán Jeremiás próféta könyvéből. 

Az óra alapszövegéül a Biblia Hebraica Stuttgartensia - továbbiakban BHS - R. Kittel 

féle kritikai szövegkiadása szolgál. (Biblia Hebraica Stuttgartensia, Stuttgart: 

Deutsche Bibelgesellschaft, 1967-77) 

A félév anyaga előre meghatározott szövegmennyiségből áll, melynek egy részét az 

órán közösen dolgozzuk fel. A további részek önálló, otthoni feldolgozásra kerülnek. 

A két rész aránya megközelítőleg 2:1. A félév során különleges figyelmet szentelünk 

a költői és az elbeszélő szövegtechnikák vizsgálatának. Az óra ezen kívül az olvasott 

szöveg nyelvészeti és szövegkritikai problémáira hívja fel a hallgatók figyelmét. 


A hallgatók félévközi és évvégi dolgozatban adnak számot az olvasott és az előre 

meghatározott non lectum szövegmennyiségből. A gyakorlati jegy e két dolgozat 

átlagából és az órai munkából tevődik össze. 


Jeremiás 1 19 4 31 5 31 7 34 10 25 15 21 16 21 18 23 20 17 28 17 29 32 30 23 31 40 32 44 33 26 


Lundbom, J.R., Jeremiah 1-20, (New York: Doubleday & Comp., 1999) 

Lundbom, J.R., Jeremiah 37-52, (New York: Doubleday & Comp., 2004) 

Bright, John, Jeremiah, (New York: Doubleday & Comp., 1965) 


Carrol, R.P., Jeremiah, (Sheffield: JSOT Press, 1993) 

Holladay, W.L., Jeremiah 1, (Philadelphia: Fortress Press, 1986) 

Holladay, W.L., Jeremiah 2, (Minneapolis: Fortress Press, 1989) 

Thompson, J.A., The Book of Jeremiah, (Michigan: Eerdmans Publishing 

Comp.,1980) 

McKane,W., Jeremiah, (Edinburgh: T&T Clark,1986) 

Brueggemann, Walter, To pluck up, to tear down (1-25), (Edinburgh: Grand-Rapids, 

1988) 

64




BBN-HEB-205/10 

G 


F 233 

Klasszikus héber szövegolvasás: Zsoltárok 


A szövegolvasás célja a Zsoltárok könyvéből kiválasztott alkotások, az ún. 

királyzsoltárok közös feldolgozása. Az egyes zsoltárokat az ókori közel-kelet 

történelmébe, ill. mitológiai keretébe ágyazva, a lehetséges “párhuzamos” (pl. ugariti) 

irodalmi emlékekkel összevetve tanulmányozzuk, és különösen nagy hangsúlyt 

helyezünk a bennük fellelhető, a bibliai költészetre általában jellemző, valamint az 

éppen aktuális verstani sajátosságokra. A szöveg lehetséges olvasatainak 

mérlegelésében így a történetkritikai koncepció (liturgikus háttér, hagyományozódás 

stb.) mellett a szöveg “szinkrónikus” elemzése is kitűzött cél. 


A félév végi osztályzatot mindenki órai aktivitása (50 %), órai referátuma (20 %) és 

félév végi beszámolója (30 %) alapján szerzi meg. Az órai referátum kiváltható 

szemináriumi dolgozattal. Az előadás, ill. szemináriumi dolgozat témái az ajánlott 

szakirodalomból választhatók, de a diákoknak lehetőségük van a tárgyhoz kapcsolódó 

önálló témaválasztásra is (pl. a kurzus során felmerülő érdekes kérdések-problémák 

vizsgálatára stb.). 


A következő zsoltárok: 2., 18., 20., 21., 45., 72., 89., 101., 110., 132., 144. 

Önálló, otthoni feldolgozásra - közös megegyezéssel - az Úr királyságának 

zsoltáraiból válogatunk (47., 93., 96-99. zsoltárok). 


Elliger, K. — Rudolph, W. et. al. (1984): Biblia Hebraica Stuttgartensia. Stuttgart: 

Deutsche Bibelgesellschaft 


Soggin, J. Alberto, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: Magyarországi Református 

Egyház Kálvin János Kiadója, 1999), pp. 379-394. 

Childs, Brevard S., Introduction to the Old Testament as Scripture (Philadelphia: 

Fortress Press, 1979), pp. 504-525. 


Eissler, Friedmann, Königspsalmen und karäische Messiaserwartung (Texts and 

Studies in Medieval and Early Modern Judaism, 17; Tübingen: Mohr Siebeck, 

2002) 

Dahood, Mitchell, Psalms I-III (The Anchor Bible, 16-17; New York etc.: Doubleday, 

1966, 1968, 1970); külön is ajánlott: “Introduction”, in: I. kötet, pp. 15-43., 

valamint Dahood, M. – Penar, Tadeusz, “The Grammar of the Psalter”, in: III. 

kötet, pp. 361-456. 

65


Sarna, Nahum, Songs of the Heart. An Introduction to the Book of Psalms (New York: 

Schocken Books, 1993), pp. 3-23. 

Ravasz László, Ószövetségi magyarázatok. Zsoltárok könyve etc. (Bp: A 

Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója, 1993), pp. 7-16. és 19- 

144. 

Dobszay László, Zsoltárelmélkedések, zsoltármagyarázatok. Szent Ágoston és Maurus 

Wolter szövegei alapján (Bp: JEL Kiadó – Szent Ágoston Liturgikus Megújulási 

Mozgalom, 1997), a vonatkozó zsoltárokhoz írott “magyarázatok” 

Beauchamp, Paul, A zsoltárok világa (Pannonhalma: Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., 

2003), p. 215. (89. zs.) 

Ahlström, G. W., Psalm 89. Eine Liturgie aus dem Ritual des leidenden Königs 

(Lund: CWK Gleerups Förlag, 1959) 

Kugel, James L., The Idea of Biblical Poetry. Parallelism and its History (New Haven 

– London: Yale University Press, 1981), “The Parallelistic Line”, pp. 1-59. 

Watson, Wilfred G. E. Classical Hebrew Poetry. A Guide to its Techniques (Journal 

for the Study of the Old Testament Supplement Series, 26; Sheffield: Sheffield 

Academic Press, 2001, repr.), “Parallelism”, pp. 114-160. 

66




BBN-HEB-205/11 

Bányai Viktória 

Bibliai szövegolvasás: II. Királyok k. 

G 

F 232 


A kijelölt szöveganyag (összesen 15 fejezet) nyelvi feldolgozása mellett, kiemelt 

figyelmet fordítunk a történeti, vallástörténeti háttér és a kapcsolódó Biblián kívüli 

források megismerésére, ill. az ezzel kapcsolatos korábbi ismeretek rendszerezésére. 


Az kurzus aktív órai részvételt és minden órára való otthoni felkészülést, szövegpreparálást 

és a kijelölt források és szakirodalom olvasását igényeli: (60%) 

Két zárthelyi dolgozat lesz (a félév közepén és végén), melyek az addig átvett 

egységek szöveganyagát (szókincs, fordítás) és a kapcsolódó ismereteket kérik 

számon: (40%) 


A. II. Kir. 1, 2, 3, 5, 6,24-7,20 – Elijáhu és Elisa; Mésa felkelése 

Mésa, Moáb királyának felkelése: OKTCh, 295-296. 

B. II. Kir. 9-10 – Jehu 

III. Sulmánu-asaridu (Szalmanasszar) hadjárata és fekete obeliszk felirata: Tóth 

Kálmán, no. 16. és 17. 

Fekete obeliszk domborműve: ANEP, p. 120-121. 

C. II. Kir. 16-17 – Izrael végnapjai, asszír fogság, samaritánusok 

III. Tiglatpileszer felirata: Tóth Kálmán, no. 18. 

II. Sarrukín (Szargón) felirata: Tóth Kálmán, no. 19. 

D. II. Kir. 18-19 – Szín-ahhé-eriba (Szanhérib) hadjárata, Jeruzsálem ostroma 

Szín-ahhé-eriba felirata: OKTCh, pp. 181 skk. 

Siloah alagút építési felirata: OKTCh, p. 296. 

E. II. Kir. 22-23 – Jósijáhu kultusz-reformja 

Peszahhoz: Ex. 12, Num. 9, Józs. 5, II. Krón. 30, II. Krón. 35, Ezra 6 

F. II. Kir. 24-25 – Juda végnapjai 

Babilóni krónika adata: OKTCh, p. 235. Nebukadnecar 7. éve 

Lákisi levelek: Tóth Kálmán, no. 23. 

OKTCh = Harmatta János, szerk., Ókori Keleti Történeti Chrestomathia (Budapest: 

Osiris, 2003) 

ANEP = The Ancient Near East in Pictures Relating to the Old Testament (Princeton, 

1969) 

Tóth Kálmán, Bibliai Atlasz (Budapest: Kálvin Kiadó, 1994) 

Állandó segédletek: 

Cogan, M. – Tadmor, H., II Kings (The Anchor Bible, 11) (New York, 1988) 

Aharoni, Y.- Avi-Yonah, M., Bibliai atlasz (Budapes: Szent Pál Akadémia, 1999), 

95-125. 

Coogan, M. D., ed, The Oxford History of the Biblical World (Oxford University 

67


Press, 1998) Ch. 6-7. 

Kötelező szakirodalom az egyes témákhoz: 

Karasszon István, „A Karmel-hegyi Illés és Izrael története”, „Hivatalos vallás és 

vallási oppozíció az ókori Izraelben” in: uő, Az Ószövetség fényei (Budapest: 

Mundus, 2002), pp. 72-87, 159-167. 

Komoróczy Géza, „Bezárkózás a nemzeti hagyományba” és „A babilóni fogság” in: 

uő, Bezárkózás a nemzeti hagyományba (Budapest, 1992), pp. 183-198, 230-246(!) 

Knoppers, Gary N., „King, Cult, and Kingdom” in: uő, Two Nations under God 

(Atlanta: Scholar Press, 1994), pp. 215-228 


Gros Louis, Kenneth R.R. „Elijah and Elisha”, in: uő, Literary Interpretations of 

Biblical Narratives (Nashville, 1978), pp. 177-190. 

Rofé, Alexander, The Prophetical Stories (Jerusalem, 1988) 

Zsengellér József, Az „igazi” izraeliták. Tanulmányok a samaritánus közösség ókori 

történelméről és irodalmáról (Pápa: Pápai Református Teológiai Akadémia, 2004), 

pp. 9-39 

68




BBN-HEB-213 

G 

Kurucz Zsófi 

Modern héber nyelv, 3 


Az előző két félév során elsajátított szókincs és nyelvtani ismeretek elmélyítése, 

bővítése a kötelező irodalomként megadott tankönyv tematikája alapján 


Az órákon való részvétel, a zárthelyi dolgozatok sikeres megírása, a házi feladatok 

elkészítése. A félév végi osztályzat – az előző félévivel megegyező módon - a házi 

feladotok, a zárthelyi dolgozatok és a félév végi záródolgozat eredményéből 

súlyozottan tevődik össze. 

Tematika: 

A félév során a 19-28. leckék anyagát ( a prepozíciók ragozása; a függő beszéd; a 

következményes mondat; a gyenge qal igék ragozása múltidőben; a superlativus; a 

segédigék használata; az erős hifil és hitpael igék ragozása múltidőben) és néhány 

tankönyvön kívüli történet (novella, mese) szókincsét, nyelvtani szerkezeteit 

ismerhetik meg a hallgatók. 


Chayat, Shlomit -- Israeli, Sara -- Kobliner, Hilla, Ivrit min hahatchala hechásás, 

chelek alef / Hebrew from Scratch, Part I (Jeruzsálem: Akadémon, 2001) 

Ajánlott irodalom: Baras, Nehama -- Chayat, Shlomit, vrit haja / Hebrew Alive. Rama 

2 / Low Intermediate Level (Jeruzsálem: Akademon, 1989) (51.1.4.2.Bar.1.) 

69




BBN-HEB-222 

K K, 10.30–12.00 

Komoróczy Szonja Ráhel 

Zsidó vallás és kultúra (jiddiskejt), 2 

A szeminárium/előadás célja: 

Megismerkedés a zsidó naptári év eseményeivel és a zsidóság alapvető teológiai 

gondolataival. 


Az előadásokon elhangzottak, az ott említett és a handoutokon és a szakirodalomban 

szereplő héber / jiddis fogalmak ismeretét a vizsgaidőszakban meghírdetett írásbeli 

vizsgán kell bizonyítani. A vizsgán elért eredményen javíthat az, aki ezen kívül 

purimkor elmegy zsinagógába megilla-olvasásra, és peszahkor részt vesz egy széder 

estén, és a szorgalmi időszak végéig ezekkel kapcsolatosan lead egy-egy max. két 

oldalas házidolgozatot. 

Olvasandó szövegek/Tematika: 

1. Hónapok, ünnepek 

2. Tu bi-sváttól peszahig: a négy különleges szombat, purim 

3. Peszahi előkészületek, peszah, széder 

4. Ómer-számlálás, savuot 

5. Böjtök 

6. Őszi ünnepek: a félelmetes napok, ros ha-sana és jom kippur 

7. Szukkot 

8. Hanukka 

9. A zsidóság irányzatai 

10. Isten, Megváltó, Éden, Zsidók és nem-zsidók 


az alábbi könyvek közül legalább egyből a releváns fejezetek: 

Donin, Hayim Halevy, Zsidónak lenni... (Interart Studio, 1991) 

Lau, Israel Meir, A zsidó élet törvényei (Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye 

Moshe, 1994) 

Oláh János, Judaisztika (Budapest: Bookmaker, 2005) 

Komoróczy Géza (ed.): A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 vols. 

(Hungaria Judaica; Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 

1995) 


Encyclopaedia Judaica, 16 vols. (Jerusalem: Encyclopaedia Judaica, 1972) 

Chill, Abraham, The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their 

70


Origins and Rationale (New York: Sepher Hermon Press, 1979) 

Klein, Isaac, A Guide to Jewish Religious Practice (New York: JTS, 1992) 

Ujvári Péter (ed.): Magyar zsidó lexikon (Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929) 

71




BBN-HEB-224, HBN-460 

Toronyi Zsuzsanna 

G P, 

Hely 

Bevezetés a zsinagógai művészet történetébe 


Bevezetés a zsidó vallásgyakorlatban használt tárgyak kialakulásának történetébe, a 

tárgyak használatának, jellemző formáinak, ikonográfiai elemeinek megismerése. A 

textuális és a vizuális hagyomány összefüggéseinek vizsgálata. A zsidó 

társadalomtörténet tárgyi forrásainak elemzése. A kurzus során elsősorban az askenáz 

tárgykultúra megismerése a cél. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó 

óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az 

olvasmányokkal, a félév során megismert tárgyakkal kapcsolatosak, valamint egy 

tárgy teljes körű elemzését kívánja. 

Tematika: 

1. A kegytárgyakra vonatkozó előírások, a tárgyak osztályozása halachikus 

helyzetük szerint, a hiddur micva fogalma és jelentése 

2. A zsinagóga berendezése, hagyományos és reform térhasználat 

3. A zsinagóga berendezése 1: textilek 

4. A zsinagóga berendezése 2: tóraékszerek 

5. A zsinagóga berendezése 3: a közösség és az életút tárgyai 

6. A zsinagóga berendezése 4: imakönyvek, illusztrált kéziratok 

7. Zsidó motívumok 1.: a héber betűk 

8. Zsidó motívumok 2.: A szentföld és Jeruzsálem, a jeruzsálemi Szentély 

ábrázolásai 

9. Zsidó motívumok 3.: korona, oroszlán, hal, gránátalma, egyéb állatok és 

növények 

10. Zsidó motívumok 4. emberábrázolások: Mózes és Áron alakja, rabszolgák, 

angyalok, bibliai és aggadikus történetek ábrázolása 

11. Zsidó motívumok 5.: nem zsidó motívumok átvétele a zsidó művészetben 

(toronyalakok, heraldikus elemek, stb. 

12. Stíluskorszakok a judaikákban 

13. A Bauhaus és a Becalél, a zsidó nemzeti művészet és a modern judaika 

megteremtésének kísérlete 

14. A zsidó kegytárgyak összefoglalása ünnepenként 


Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: 

Corvina, 1987 

Bland, Kalman P.: The Artless Jew. Princeton University Press, 2001. (kijelölt 

72


fejezetek) 

Cohen, Richard I.: Jewish Icons. Art and Society in Modern Europe. Berkeley: 

University of California Press, 1998. (kijelölt fejezetek) 

Raj Tamás, Szelényi Károly: A zsidó tárgyak művészete. Budapest: Makkabi, 2001 

Roskó Gábor, Turán Tamás: Képfogyatkozás. Budapest: Akadémiai K., 2004. 

Roth, Cecil: Ceremonial Objects, in: Encyclopaedia Judaica, Vol. 5, Jerusalem 1971,. 

288 - 312, 310. – újabb kiadásokban ugyanez. 

Roth, Cecil, Ed.: Jewish Art. S.l.: s.n., 1961. (kijelölt fejezetek) 

Sperber, Daniel: The Jewish Life Cycle. Oxford–Ramat Gan: Oxford University 

Press, 2008. (kijelölt fejezetek) 


Judaika gyűjtemények katalógusai, árverési katalógusok, internetes kollekciók – 

elsősorban ezek képanyaga. 


Az órákon bemutatott képek, források a kurzus ideje alatt hozzáférhetőek lesznek a 

tanszék könyvtárában. 

73




BBN-HBN-225 

G 

Turán Tamás 

Talmudi szövegolvasás 


Az óra célja – az előző félévi szövegolvasás folytatásaként – hogy a diák gyakorlatot 

szerezzen a babiloni Talmud (és a Rasi-kommentár) tanulmányozásában (nyelvében, 

terminológiájában, érvelésmódjában), és fogalmat nyerjen a talmudi szöveg kritikai 

tanulmányozásának főbb módszereiről (hagyományos kommentátorok, 

szövegvariánsok, párhuzamos forrásokkal való összevetés). 


Készülés óráról-órára (30 %), félév végi szóbeli vizsga (70 %). 


Talmud Bavli, Szanhedrin 25b-27b 

Kötelező szakirodalom / Segédkönyvek: 

A standard szótárakon kívül (Jastrow, Levy, Krauss, stb.): 

Mielziner, M., Introduction to the Talmud, Cincinnati – Chicago, 1894, kül. 190-264: 

"Talmudical Terminology" 

Steinsaltz, Adin, The Talmud - The Steinsaltz Edition: A Reference Guide, New York, 

1989 

Frank, Y., The Practical Talmud Dictionary, Jerusalem, 1992 


Strack, H. L. – Stemberger, G., Introduction to the Talmud and Midrash (tr. M. 

Bockmuehl), Minneapolis, 1992 

74




BBN-HEB-234, HBN-231 

G 

Bányai Viktória 

F 233 

Középkori zsidó történelem: forráselemzések 


A kurzus szemelvényes bevezetést ad a középkori zsidó történelem forrásaiba, 

kiemelten a hébernyelvű, tehát belső zsidó forrásokba. A kijelölt forrásszövegek 

feldolgozása során tárgyaljuk a korszak történetének néhány fontos kérdését, mindez 

azonban kiegészítendő a szakirodalomból szerzett általános ismeretekkel. 


Rendszeres órai készülés: a forrásszövegek és a kapcsolódó irodalom olvasása - 40 % 

Házi dolgozat: egy órán nem tárgyalt forrásszemelvény fordítása és kommentálása – 

20% 

Zárthelyi dolgozat: a szakirodalom teszt-jellegű számonkérése – 40 % 

Témakörök: 

1. Babilóni zsidóság (gaonátus és exilarcha) 

2. Európai zsidóság korai története (jogállás, egyház vizonya) 

3. Középkori zsidóság gazdasági tevékenysége (távolsági kereskedelem, 

pénzüzlet) 

4. Középkori zsidóság önigazgatása, intézményei, szellemi élete 

5. Magyarországi zsidók 1526 előtti története 

Forrásgyűjtemények: 

Dinur, Ben Zion, Toldot Jiszrael. A Documentary History of Jewish People from its 

Beginning to the Present (Tel Aviv: Dvir, 1958-1972), 10 kötet 

Neubauer, A, ed., Mediaeval Jewish Chronicles and Chronological Notes I-II.(Oxford: 


Jacob R. Marcus, The Jews in the Medieval World. A source Book: 315-1791 

(Cincinatti: Hebrew Union College Press, 1990) 

Shlomo J. Spitzer – Komoróczy Géza, Héber kútforrások Magyarország és a 

magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig (Budapest: MTA 

Judaisztikai Kutatócsoport, 2003) 


Roth, Cecil, Zsidó középkor (Budapest: Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, 

é.n.) 

Spitzer, Shlomo, „A középkori zsidó történelemből: Askenázi zsidóság a keresztes 

háborúk előtt“ MTA Judaisztikai Kutatócsoport Értesítő, 14 (Budapest, 1996) 

Allerhand, Jacob, A Talmudtól a felvilágosodásig (Budapest: Filum, 2002) 

Katz, Jakov, Hagyomány és válság (Budapest-Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2005) 


75


Ben-Sasson, Haim H., ed., A History of the Jewish People (Cambridge, MA: Harvard 

University Press, 1994) 

Beinart, Haim, Atlas of the Medieval Jewish History (New York – Jerusalem, 1992) 

Cohn-Sherbok, Dan, Atlas of the Jewish History (London – New York: Routledge, 

1994) 

Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon. A kezdetektől a Mohácsi vészig 

(Budapest, 1884) 

Berend, Nóra, At the Gate of Christendom. Jews, Muslims and Pagans in Medieval 

Hungary (Cambridge: Cambridge University Press, 2001) 

Marcus, Ivan G, Rituals of Childhood. Jewish Acculturation in Medieval Europe (Yale 

University Press, 1996) 

Venetianer Lajos, A zsidóság szervezete az európai államokban (Budapest: IMIT, 

1901) 

Gil, Moshe, Jews in Islamic Countries in the Middle Ages (Leiden – Boston: Brill, 

2004), pp. 83-206 

Goiten, S.D., ed., Letters of Medieval Jewish Traders (Princeton: Princeton University 

Press, 1973) 

Cohen, Mark R., Under Crescent and Cross. The Jews in the Middle Ages (Princeton: 

Princeton University Press, 1994) 

Abrahams, Israel, Jewish Life in the Middle Ages (London: Edward Goldston, 1932) 

76




BBN-HEB-242 


K P, 10.00–11.30 

F 234 

Irodalom- és tudománytörténeti bevezetés, 2 


Az előző félévi előadás-sorozat ismereteire építve ebben a szemeszterben 

kronológiailag továbbhaladunk, és célunk az, hogy áttekintést adjunk a Biblia utáni 

héber nyelvű, ill. zsidó irodalom-, tudomány-, valamint művelődéstörténet 

legfontosabb korszakairól, irányzatairól, műfajairól, jelenségeiről − az ókortól kezdve 

napjainkig. Hogy a tudományos színvonalat biztosítani tudjuk, az egyes előadások 

megtartására az adott területek szakértőit kértük fel. 


Az előadások jegyzetei, valamint a kijelölt szakirodalom alapján félév végén írásbeli 

vizsgán adnak számot a hallgatók tudásukról. 

Tematika: 

1. Misna és Talmud − előadó: Turán Tamás 

2. A midrások − előadó: Turán Tamás 

3. A klasszikus rabbinikus műfajok (responzum, Talmud-kommentár, kódexirodalom 

stb.) − előadó: Turán Tamás 

4. Qumrán: a holt-tengeri tekercsek irodalma − előadó: Xeravits Géza 

5. Középkor 1.: a „judeo-arab világ“ (filozófia-szellemtörténet, nyelvhasználat) 

− előadó: Dobos Károly 

6. Középkor 2.: a héber nyelvű költészet (pijjutok; vallásos és világi költészet, 

héber nyelvtörténet) − előadó: Koltai Kornélia 

7. Héber nyelvű történeti irodalom a közép- és kora-újkorban − előadó: 


8. Haszkala − a nyelvújítás irodalma − előadó: Bányai Viktória 

9. Jiddis nyelvű irodalom − Komoróczy Szonja Ráhel 

10. Héber nyelvű szépirodalom Magyarországon − Bányai Viktória 

11. Magyar-zsidó irodalom − Koltai Kornélia 

12. Kortárs(-posztmodern) izraeli irodalom − Uri Asaf 


Stemberger, Günter / Dobos Károly, ford. A zsidó irodalom története (Budapest: 

Osiris, 2001) 

Szöveggyűjtemények: 

Frisch Ármin / Patai József versfordításai, Szemelvények a Biblia utáni zsidó 

irodalomból (Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1906) 

Scheiber Sándor, szerk., jegyz. / Kőbányai János, utószó, A feliratoktól a 

felvilágosodásig. Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok (Múlt és Jövő Könyvek; 

77


New York – Budapest – Jeruzsálem: Múlt és Jövő Lap-és Könyvkiadó, 1997) 


Kecskeméti Ármin / Borsányi Ferenc, bev., A zsidó irodalom története, I-II (reprint, 

hn., Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1994; er. Adatok: IMIT, 1908-1909), a vonatkozó 

fejezetek 

Allerhand, Jacob / Lichtmann Tamás, A Talmudtól a felvilágosodásig (Budapest: 

Filum, é.n.), különös tekintettel az irodalomtörténeti vonatkozásokra 


Az egyes témakörökhöz a felkért előadók jelölik ki a további kötelező, ill. ajánlott 

szakirodalmat – a tanszéki panel-előadás hagyományainak megfelelőn. 

78




BBN-HEB-301/3, HBN-222 

G 


F 233 

Targum: arámi szövegolvasás 


A bibliai arámi szövegeket közösen feldolgozó szemeszter után a jelen kurzus a 

Héber Biblia arámi fordításainak: a targumoknak az olvasásába, fordításába vezet be. 

Cél az tehát, hogy a targumok legfontosabb nyelvi tudnivalóit megtárgyaljuk − 

miközben folyamatosan a bibliai arámi nyelv jelenségeivel vetjük össze−, valamint, 

hogy az ún. kanonizált (Onkelos, Jonatán) és az ún. nem-kanonizált targumok 

(Neofiti, Pseudo-Jonatán) gondolatvilágával (interpretációs technikáival) 

ismerkedjünk meg. 


Rendszeres részvétel és órai aktivitás (50 %), ill. félév végi beszámoló (50 %). 


Targum Onkelos: Genesis 1, 2, 3, 

Exodus 20 

Deuteronomium 6, 10 

Targum Jonatán: Jesaja 1, 2 

Amos 4 

Targum Neofiti: Genesis 3 

Targum Pseudo-Jonatán: Genesis 39, 40 

Kötelező segédkönyvek, szövegkiadások: 

Knudsen, Ebbe Egede, Intr., Gloss., A Targumic Aramaic Reader. Texts from Onkelos 

and Jonathan (Leiden: E. J. Brill, 1981) 

Clarke, E. G., et al., Targum Pseudojonathan of the Pentateuch: Text and 

Concordance (New Jersey, 1984) 

Díez Macho A., Neophyti I: Targum Palestinense ms. De la Biblioteca Vaticana, I-V. 

Textos y Estudios „Cardenal Cisneros” de Instituto „Arias Montano”, C.S.I.C. 

(Madrid—Barcelona, 1968-78) 

Nyelvtan: 

Stevenson, Wm., B., Grammar of Palestinian Jewish Aramaic (2. kiadás, reprint, 

Oxford, 1983) 

Szótár: 

Jastrow, Marcus, A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, 

and the Midrashic Literature, I-II (reprint, New York: Pardes Publishing House, 

1950) 

79



Wigoder, G. – Cecil, R., Eds., Encyclopaedia Judaica, Bible. Translations. Ancient 

Versions, Aramaic: the Targumim szócikke (vol. 4. pp. 841-850) 

Knudsen, Ebbe Egede, Intr., Gloss., A Targumic Aramaic Reader. Texts from Onkelos 

and Jonathan (Leiden: E. J. Brill, 1981), “Introduction”, pp. 1-17. 

Ajánlott szakirodalom, szövegkiadások: 

Grelot, Pierre, Transl., Ed., What are the Targums? Selected Texts (Old Testament 

Studies, 7; Collegeville: The Liturgical Press, 1992), pp. 9-15. 

Levine, E., The Aramaic Versions of the Bible. Contents and Context (Beiheft zur 

Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft, 174; Berlin – New York: Walter 

de Gruyter, 1988) 

Bowker, J., The Targums and Rabbinic Literature. An Introduction to Jewish 

Interpretations of Scripture (Cambridge: Cambridge University Press, 1969) 

Sperber, A., The Bible in Aramaic Based on Old Manuscripts and Printed Texts I-IV 

(Leiden: E.J. Brill, 1959-1973) 

Aberbach, M. – Grossfeld, B., eds. Targum Onkelos to Genesis. A Critical Analysis 

Together With An English Translation of the Text (Based on A. Sperber's Edition) 

(New York – Denver: Ktav Publishing House – Center for Judaic Studies, 

University of Denver, 1982) 

80


ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék 

/ MTA Judaisztikai Kutatóközpont 

2008/09. tanév, II. (tavaszi) félév 


Héber szövegolvasás (pontozatlan szöveg): 

Tobit könyve 

BBN-HEB-301/4, HBN-221, HBN-459, Gyak., 2 kr. 

Időpont: 

Hely: Múzeum körút 4/F, 234 

Első óra: 2009. február * 

A félév célja kettős: 

a) Tobit könyve héber és arámi szövegeinek elolvasása, nyelvi és tárgyi elemzésekkel; 

b) a könyv bonyolult szövegtörténetének áttekintése a ránk maradt változatokban és 

fordításokban. 

I. 

Még az első óra előtt: 

1) Mindenki gondosan olvassa el a könyv szövegét fordításban. (Magyarul 

kényelmesen hozzáférhető a r. kath. Bibliákban, Károlyi Vizsolyi Bibliájában.) 

2) Tájékozódjék a narrativum földrajzi és történeti hátteréről: 

Izrael “asszír fogsága”; 

(III. Tukulti-apil-Esara), V. Sulmánu-asarídu, (II. Sarrukín), Szín-ahhé-eriba, 

Assur-ah-iddina uralkodása; 

Asszíria fővárosai… 

Asszíria háborúi Média területén. 

3) Tájékozódjék a könyv görög és latin fordításá(/ai)nak kéziratairól. 

II. 

Az órán a szövegből először – egyszerűségi és kényelmi okokból – két középkori 

fordítás részleteit olvassuk el: 

Hans Bardtke, Hebräische Konsonantentexte... (Leipzig: Otto Harrassowitz, 

1954), no. 81–89 (a Moses Gaster [1856–1939] által kiadott, PSBA 18–19, 

1896–1897; illetve Paul Fagius [1504–1549] és Sebastian Münster [1488– 

1552] által kiadott, a londoni polyglott Bibliába [Brian Walton, SS. Biblia 

polyglotta, vol. IV, 1657, pp. 35–63] átvett szövegek alapján) 

III. 

Ezt követően a régi héber szövegváltozatokból később kijelölendő részeket – néhány 

összefüggő szakaszt – olvasunk az alábbi kiadások alapján: 

Klaus Beyer, Die aramäischen Texte vom Toten Meer... (Göttingen: 

Vandenhoeck & Ruprecht, 1984), pp. 298–300 

Joseph A. Fitzmyer, “Tobit”, in: Magen Broshi, et al., Parabiblical Texts, Part 2 

(Qumran Cave 4, vol. XIV / Discoveries in the Judaean Desert, 19) (Oxford: 

Clarendon Press, 1995), pp. 1–76, Pl. I–X 

Florentino García Martínez, The Dead Sea Scrolls Study Edition 

Michaela Hallermayer, Text und Überlieferung des Buches Tobit 

(Deuterocanonical and Cognate Literature Studies, 3) (Berlin, etc.: Walter de 

Gruyter, 2008) 

81


Stuart Weeks, Simon J. Gathercole, Loren T. Stuckenbruck, The Book of Tobit: 

Texts from the Principal Ancient and Medieval Traditions (Berlin, etc.: 

Walter de Gruyter, 2004) 

IV. 

További feladatok a félév folyamán: 

1) Rövid házi dolgozat a magyar fordítások sztemmájának megállapítására: miből 

készült a fordítás, illetve mi ennek a forrásnak a viszonya, mai ismereteink szerint, a 

könyv szöveghagyományához. 

Christian J. Wagner, Polyglotte Tobit-Synopse. Griechisch – Lateinisch – 

Syrisch – Hebräisch – Aramäisch (Abhandlungen der Akademie der 

Wissenschaften in Göttingen, Phil.–Historische Klasse, III. Folge, 258 / 

Mitteilungen des Septuaginta-Unternehmens, 28) (Göttingen: Vandenhoeck 

& Ruprecht, 2003) 

2) Mindenkinek óráról órára folyamatosan halákhikus kommentárt kell készítenie, 

nem szigorúan vett dolgozatként, de írásban, az éppen olvasott szakaszhoz. 

3) A szövegolvasás megfelelő pontján mindenkinek közvetlen (értsd: az arámi 

szöveget is magában foglaló) ismeretet kell szereznie az Ahiqar-irodalomról. 

Egyéb irodalmat Tobit könyvéhez lásd a könyvtárban: 36.5.3.Tob. 

Különösen ajánlható: 

Joseph A. Fitzmyer, Tobit (Commentaries on Early Jewish Literature) (Berlin – 

New York: Walter de Gruyter, 2003) 

Carey A. Moore, Tobit. A New Translation with Introduction and Commentary 

(The Anchor Bible, 40A) (New York, etc.: Doubleday, 1996) 

Assziriológiai érdeklődésűeknek külön is ajánlott: 

Wolfram von Soden, “Fischgalle als Heilsmittel für Augen”, AfO 21 (1966), pp. 

81–82; új lenyomatban in: uő, Bibel und Alter Orient: Altorientalische 

Beiträge zum Alten Testament (Berlin: Walter de Gruyter, 1985), pp. 76–77 

Johannes J. A. van Dijk, “Die Inschriftenfunde”, in: Vorläufige Berichte, 18 

(Abhandlungen der Deutschen Orient-Gesellschaft, 7) (Berlin: Gebr. Mann 

Verlag, 1962), pp. 39–62, kül. pp. 51 sk., lin. 19 sk. (“Aba-Enlil-dari, akit 

ahlamú nyelven Ahuqarnak hívnak”) – Jonas C. Greenfield, “Studies in 

Aramaic Lexicography, I”, Journal of the American Oriental Society, 82 

(1962), pp. 290–299, kül. p. 293; új lenyomatban in: uő, Al kanfei Yonah: 

Collected Studies... (Leiden, etc.: Brill – Jerusalem: Magnes Press, 2001) 

(uo. más Ahiqar-cikkei is) 

“Aiszóposz-regény”. Arnolt Bronnen, Aisopos: Sieben Berichte aus Hellas. Der 

antike Aisopos-Roman neu übersetzt und nach den dokumentarischen 

Quellen ergänzt (Hamburg: Rowohlt / Berlin – Weimar: Aufbau Verlag, több 

kiadásban) 

A héber nyelv reneszánszáról az i. e. II. században: 

Komoróczy Géza, “A héber és az arámi nyelv Dániel könyvében: Héber nyelvi 

reneszánsz a Makkabeusok korában?”, in: Landeszman György & Deutsch 

Róbert (szerk.), Hetven év. Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára 

(Budapest: A Budapesti Zsidó Hitközség, 1992), pp. 101–108 

V. 

Félév végi osztályzat 

Az órákon való szereplés és a dolgozatok alapján. 

09/01/18/KG 

82




BBN-HEB-301/5, HBN-420 

Marossy Attila 

G Sze, 18.00–19.30 

F 

Bibliai szakszeminárium, 2: Bibliai szövegek értelmezése zsidó és keresztény 

kommentátorok munkáiban 


Egzegetikai módszerek és teológiai hagyományok tanulmányozása olyan „nehéz“ 

szövegek alapján, amelyek vagy a társadalmi berendezkedés változása (pl. 

rabszolgaság megszűnése), vagy a vallásgyakorlás átalakulása (pl. a templomi kultusz 

lehetetlenné válása), vagy pedig a különböző teológiai rendszerek (pl. zsidó és 

keresztény hagyományok) eltérése miatt kihívást jelentenek a mindenkori egzegéta 

számára. Emellett alapvető hermeneutikai szabályok megismerése és megvitatása. 


A szemináriumokon történő rendszeres és aktív részvétel (60%). A hallgató az egyik 

kiválasztott témából tudományos igényű, 6-8 oldalas dolgozatot készít (40%). 

Olvasandó és feldolgozandó szövegek: 

Exodus 20 és kommentárjai 

Lev. 17-26 és kommentárjai 

Deut 6 és kommentárjai 

Jes. 52,13-53,12 és kommentárjai 

Zsolt. 110 és kommentárjai 

Zsolt 137 és kommentárjai 


Elliger, K. — Rudolph, W. et. al. (1984): Biblia Hebraica Stuttgartensia. Stuttgart: 

Deutsche Bibelgesellschaft. 

Mikraot Gedolot sorozat (1983). Jerusalem: Mifale Sefarim. 

Silbermann, A. M. — Rosenbaum, M. Eds. (1984): Chumash with Rashi I-V. 

Jerusalem: Silbermann Family. 


The Anchor Bible (Series). Doubleday: New York—London—Toronto. Vonatkozó 

szakaszok. 

Childs, B. S. (1985): Old Testament Theology in a Canonical Context. London: SCM 

Press LTD. Vonatkozó témák. 


Dohmen, C. — Stemberger, G. (1996), Hermeneutik der Jüdischen Bibel und des 

Alten Testaments (Studienbücher Theologie). Stuttgart: Kohlhammer. 

Gunneweg, A. H. J. (1988), Vom Verstehen des Alten Testaments. Eine Hermeneutik 

(ATD Ergänzungsreihe 5). Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht. 

Oeming, M. (1988), Biblische Hermeneutik. Eine Einführung. Darmstadt: 

83


Wissentschaftliche Buchgesellschaft. 

Rendtorff, R. (1999): Theologie des Alten Testaments. Ein kanonischer Entwurf. 

Neukirchen-Vluyn: Neukirchener. 

84




BBN-HBN-457 

G 

Turán Tamás 

Halákhikus döntvényirodalom: 

Responsum-szövegek (történelmi/halakhikus szempontú elemzések) 


Az óra bevezetést nyújt a responsum-irodalomba, egy adott vallásjogi témakörhöz 

tartozó responsumok elemzése és forrásaik feldolgozása révén. A téma a zsidó 

vallásra áttérőkkel kapcsolatos néhány halakhikus probléma: egyes imák, áttérés és 

házassági szándék, örökbefogadás, kaddis-mondás nem-zsidó szülők után. 


Az órán olvasandó szövegek preparálása, az órai részvétel adja a félév végi osztályzat 

30 %-át. Az osztályzat másik összetevőjét (70 %) egy szemináriumi dolgozat adja, 

amelyben – egyeztetés alapján – a diák egy teljes responsumok lefordít és elemez. 


Rambam levele Obadja ha-gér-hez (Iggerot ha-Rambam, ed. Y. Shailat, Maale 

Adumim, 3. kiad., 1994/96, 233-235 

E. Landau, Su”T Noda bi-Yehuda, EE no. 7 

M. Feinstein, Su”T Iggerot Mose, JD no. 161 

D. Hoffmann, Su”T Melammed le-hoil, JD no. 83, 85 

A. Walkin, Su”T Zekan Aharon, JD no. 87 

O. Josef, Su”T Jehavve daat VI, no. 60 

E. Oshry, Su”T Mi-maamakim, no. 85 

J. Kolon, Su”T MahariK, no. 44 

A. C. Klein, Su”T Beerot Avraham, no. 11 



S. Freehof, The Responsa Literature (Philadelphia, 1955) 

85


EGYIPTOLÓGIAI TANSZÉK 

86


ELTE BTK, ÓTI, Egyiptológiai Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-EGY-102a 

Takács Gábor 

G K, 13.30–15.00 

B ép. félemeleti előadó 

Bevezetés a klasszikus egyiptomi nyelvbe 


A hieroglif írás elveinek és jeleinek, a klasszikus vagy középegyiptomi nyelvtan 

alapelemeinek elsajátítása a hangtan, alaktan és mondattan terén. 


Az előadás és a hozzá kapcsolódó szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató 

órai munkája a szemináriumokon és a félév során itt írt zárthelyi dolgozatok a jegy 

alapja. A zárthelyi dolgozatok kérdései az előadáson elhangzott ismeretek, illetve a 

szemináriumok során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. A dolgozatnak alapja 

hieroglif szövegrészletek átírása, szófaji és mondattani elemzése és fordítása. 

Tematika: igei morfológia: igegyökosztályok, a különböző a sdm=f formák, a főnévi 

igenév, melléknévi igenevek fajtái, a sdm=f-ból továbbképzett bővített konjugációk, a 

tagadás fajtái, cleft sentence, az igei mondat szerkezete. 


Nyelvtan: 

Allen, J.P.: Middle Egyptian. An Introduction to the Language and Culture of 

Hieroglyphs. Cambridge, 2000., University Press. 

Brunner, H.: Abriß der mittelägyptischen Grammatik. Tübingen, 1961., Akademische 

Druck- und Verlagsanstalt. 

Gardiner, A. H.: Egyptian Grammar. 3 London, 1957., Oxford University Press. 

Szókincs: 

Faulkner, R. O.: A Concise Dictionary of Middle Egyptian. Oxford, 1962., Clarendon 

Press. 

Erman, A. & Grapow, H.: Wörterbuch der ägyptischen Sprache. I-V. 2 Berlin, 1957- 

1971., Akademie-Verlag. 


Buck, A. de: Grammaire élémentaire du moyen égyptien. Leiden, 1952., E.J. Brill. 

Lefébvre, G.: Grammaire de l'égyptien classique. 2 Le Caire, 1955., Institut Français 

d'Archéologie Orientale. 

Schenkel, W.: Tübinger Einführung in die klassisch-ägyptische Sprache und Schrift. 

Tübingen, 1997., Universität Tübingen. 

87



BBN-EGY-102b 


G K, 12.00–13.30 

B 112. 

Bevezetés a klasszikus egyiptomi nyelvbe 


A hieroglif írás elveinek és jeleinek, a klasszikus vagy középegyiptomi nyelvtan 

alapelemeinek gyakorlása a hangtan, alaktan és mondattan terén. 

A jegyszerzés feltételei: az előadás és a hozzá kapcsolódó szemináriumok rendszeres 

látogatása. A hallgató órai munkája a szemináriumokon és a félév során itt írt 

zárthelyi dolgozatok a jegy alapja. A zárthelyi dolgozatok kérdései az előadáson 

elhangzott ismeretek, illetve a szemináriumok során olvasott szövegekkel 

kapcsolatosak. A dolgozatnak alapja hieroglif szövegrészletek átírása, szófaji és 

mondattani elemzése és fordítása. 

Tematika: igei morfológia: igegyökosztályok, a különböző a sdm=f formák, a főnévi 

igenév, melléknévi igenevek fajtái, a sdm=f-ból továbbképzett bővített konjugációk, a 

tagadás fajtái, cleft sentence, az igei mondat szerkezete. 

Olvasandó szövegek: részletek Szinuhe történetéből, a Paraszt panaszaiból, a 

Hajótörött történetéből 


Szöveggyakorlás: 

Buck, A. de: Egyptian Readingbook. Volume I: Exercises and Middle Egyptian Texts. 

Leiden, 1948., Nederlandsen Archeologisch-Philologisch Instituut Voor Het 

Nabije Oosten. 

Sethe, K.: Ägyptische Lesestücke zum Gebrauch im akademischen Unterricht. Texte 

des Mittleren Reiches. Dritte unveränderte Auflage. Hildesheim, 1959., Georg 

Olms Verlagsbuchhandlung. 

Nyelvtan: 

Allen, J.P.: Middle Egyptian. An Introduction to the Language and Culture of 

Hieroglyphs. Cambridge, 2000., University Press. 

Brunner, H.: Abriß der mittelägyptischen Grammatik. Tübingen, 1961., Akademische 

Druck- und Verlagsanstalt. 

Gardiner, A. H.: Egyptian Grammar. 3 London, 1957., Oxford University Press. 

Szókincs: 

Faulkner, R. O.: A Concise Dictionary of Middle Egyptian. Oxford, 1962., Clarendon 

Press. 

Erman, A. & Grapow, H.: Wörterbuch der ägyptischen Sprache. I-V. 2 Berlin, 1957- 

1971., Akademie-Verlag. 

88



Buck, A. de: Grammaire élémentaire du moyen égyptien. Leiden, 1952., E.J. Brill. 

Schenkel, W.: Tübinger Einführung in die klassisch-ägyptische Sprache und Schrift. 

Tübingen, 1997., Universität Tübingen. 

89



BBN-EGY-112 


G K, 15.15–16.45 

B ép., félemeleti előadó 

Bevezetés a kopt nyelvbe (szaidi dialektus) 


A kopt nyelvtan alapelemeinek elsajátítása a hangtan, alaktan és mondattan terén. 


Az előadás és a hozzá kapcsolódó szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató 

órai munkája a szemináriumokon és a félév során ott írt zárthelyi dolgozatok, ill. az 

előadás anyagából való félév végi beszámoltatás a jegy alapja. A beszámoltatás része 

szövegrészletek elemzése és fordítása is. 

Tematika: kopt igegyökosztályok, konjugált igék, létmondat, igei bázisok, az 

infinitivus fajtái, a tagadás fajtái, konverterek. 


Nyelvtan: 

Layton, B.: A Coptic Grammar with Chrestomathy and Glossary. Sahidic Dialect. 2 

Wiesbaden, 2004., Harrassowitz. 

Till, W.C.: Koptische Grammatik. Saïdischer Dialekt. Leipzig, 1955. 

Szótár: 

Crum, W. E.: A Coptic Dictionary. Oxford, 1939., Oxford, 1939., Oxford University 

Press. 

Westendorf, W.: Koptisches Handwörterbuch. Heidelberg, 1977., Carl Winter 

Universitätsverlag. 


Černý, J.: Coptic Etymological Dictionary. London, Cambridge, 1976., Cambridge 


Vycichl, W.: Dictionnaire étymologique de la langue copte. Leuven, 1983., Peeters. 

90



BBN-EGY-112/2 

Hasznos Andrea 

G H, 10.00–11.30 

B 114 

Bevezetés a kopt nyelvbe 2. 


A kopt nyelv elsajátítása, az első félévben megkezdett alapozás folytatása az alaktan 

és a mondattan terén; egyszerű szövegek olvasása. Mindez a szahidi dialektusban. 

A jegyszerzés feltételei: órai részvétel, félévközi dolgozat. 


— Szemelvény az Apophthegmata patrumból (Lambdin 14. szöveg) 

— János evangéliuma (2,15 – 2,25) 



Apophthegmata Patrum: Lambdin, Th.O., Introduction to Sahidic Coptic, Mercer 

University Press, 2000 4 

János evangéliuma: Horner, A. (ed.), The Coptic Version of the New Testament in the 

Southern Dialect, vol 3, Osnabrück 1969 

Grammatikák: 

Till, W.C., Koptische Grammatik, Leipzig 1961 

Layton, B., A Coptic Grammar with Chrestomathy and Glossary. Sahidic Dialect 

(Porta Linguarium Orientalium 20), Wiesbaden: Harrassowitz Verlag 2004 2 

Polotsky, H.J., ‘The Coptic Conjugation System’ Collected Papers, Jerusalem 1971 

Krause, M., ‚Koptische Literatur’ Helck, W. – Westendorf, W. (hrsg.), Lexikon der 

Ägyptologie, Band IV, Wiesbaden 1986 

Takács G., ’Az egyiptomi nyelv’ Fodor I. (szerk.), A világ nyelvei, Budapest 1999 

Szótár: 

Crum, W.E., A Coptic Dictionary, Oxford 1939 

Györkösy A. – Kapitánffy I. – Tegyey I., Ógörög – magyar nagyszótár, Budapest 1993. 

Westendorf, W., Koptisches Handwörterbuch, Heidelberg 1965-1977 


Atiya, A.S. (ed.), The Coptic Encyclopedia, vols 8, New York – Toronto, 1991 

91



BBN-EGY-202 

Irsay-Nagy Balázs 

G K, 15.00–16.30 

B 112 

Klasszikus egyiptomi szövegolvasás, 2 


Bevezetés a klasszikus egyiptomi irodalmi szövegek filológiai, nyelvészeti és 

kultúrtörténeti problémáiba egy szöveg feldolgozása révén. Egyiptom történeti 

földrajzának megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; kiselőadás megtartása az ókori Egyiptom 

egyes területeinek földrajzáról. Félév során több röpdolgozat a szöveggel kapcsolatos 

filológiai, nyelvészeti és kultúrtörténeti kérdésekből. Félév végén zárthelyi dolgozat 

az egyiptomi történeti földrajz kérdéseiből. A hallgató órai munkájára, kiselőadására, 

a röpdolgozatokra és a zárthelyi dolgozatra kap jegyet. 


Szinuhe története (MES 1–41) 


BLACKMAN, AYLWARD M. 1932. Middle Egyptian Stories. I. (BAe, 2.) Bruxelles, 

Fondation Égyptologique Reine Élisabeth. Repr. 1972. 

KOCH, ROLAND 1990. Die Erzählung des Sinuhe. (BAe, 17.) Bruxelles, Fondation 

Égyptologique Reine Élisabeth. 


BAINES, JOHN 1982. Interpreting Sinuhe. In: JEA 68:31–44. 

BAINES, J. – IÁLEK, J. 1992. Az ókori Egyiptom atlasza. Ford. Udvarhelyi László. 

Budapest, Helikon. 

GOMAÀ, FAROUK 1980. Ägypten während der Ersten Zwischenzeit. (TAVO Beih., 

B.27.) Wiesbaden, Ludwig Reichert. 

HELCK, WOLFGANG 1979. Die altägyptischen Gaue. (TAVO Beih., B.5.) Wiesbaden, 

Ludwig Reichert. 

SIMPSON, WILLIAM K. 1984. s. v. Sinuhe. In: LÄ 5:950–955. 


BUTZER, KARL W. 1976. Early Hydraulic Civilization in Egypt. A Study in Cultural 

Ecology. (Prehistoric Archeology and Ecology.) Chicago, Ill. – London, 

University of Chicago Press. 

GARDINER, ALAN H. 1909. Die Erzählung des Sinuhe und die Hirtengeschichte. 

Umschreibung und Übersetzung. (Hieratische Papyrus aus den Königlichen 

Museen zu Berlin, 5. = Literarische Texte des Mittleren Reiches, 2.) Leipzig, J. C. 

Hinrichs. 

QUIRKE, STEPHEN 2004. Egyptian Literature 1800 BC. Questions and Readings. 

(GHP Egyptology, 2.) London, Golden House. 

92


93



BBN-EGY-204 


G H, 14.30–16.00 

B 112 

Klasszikus egyiptomi szövegolvasás, 4 


Bevezetés egy klasszikus egyiptomi királyfelirat filológiai, nyelvészeti és 

kultúrtörténeti problémáiba a szöveg feldolgozása révén. A klasszikus egyiptomi 

irodalom és epigráfia irodalomelméleti kérdéseinek megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; kiselőadás megtartása a klasszikus egyiptomi 

irodalom egyes műfajairól. Félév során több röpdolgozat a szöveggel kapcsolatos 

filológiai, nyelvészeti és kultúrtörténeti kérdésekből. Félév végén zárthelyi dolgozat 

az egyiptomi irodalomelmélet kérdéseiből. A hallgató órai munkájára, kiselőadására, 

a röpdolgozatokra és a zárthelyi dolgozatra kap jegyet. 


Hatsepszut királynő punti expedíciója (Urk. IV:322–354) 


SETHE, KURT 1927–1930. Urkunden der 18. Dynastie. (Urkunden des ägyptischen 

Altertums, 4.) Leipzig, J. C. Hinrichs. Repr. 1961, Berlin–Graz, Akademie- 

Verlag – Akademische Druck- und Verlagsanstalt. 


DOBROVITS ALADÁR 1963. A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák. Budapest, 

Magyar Helikon. 

HERZOG, ROLF 1969. Punt. (ADAIK, 6.) Glückstadt, J. J. Augustin. 

LOPRIENO, ANTONIO (ed.) 1996. Ancient Egyptian Literature. History and Forms. 

(Probleme der Ägyptologie, 10.) Leiden – New York, Köln, Bill. 

PORTER, BERTHA – ROSS, ROSALIND L. B. – SURNEY, ETHEL W. 1972. Topographical 

Bibliography of Ancient Egyptian Texts, Reliefs, and Paintings. II: Theban 

Temples. 2nd rev. & augm. ed. Oxford, Clarendon Press. 


LICHTHEIM, MIRIAM 1973. Ancient Egyptian Literature. Vol. I: The Old and Middle 

Kingdoms. Berkeley – Los Angeles – London, University of California Press. 

NAVILLE, EDOUARD 1898. The Temple of Deir el Bahari. Part III: Plates LVI – 

LXXXVI. End of Northern Half and Southern Half of the Middle Platform. 

(Publication of the EEF, 16.) London, Egypt Exploration Fund. 

94



BBN-EGY-232 


G H, 11.30–13.00 

B 114 

Kopt szövegek, 2: Szerzetesi irodalom és nem irodalom 


Az első évben és a Kopt szövegek 1. szemináriumon megszerzett nyelvtudás 

megszilárdítása és bővítése, a kopt szövegek egyre magabiztosabb olvasása önállóan. 

Ebben a félévben a legjelentősebb kopt monasztikus szerzők (Pakhóm és Senute) 

műveiből, majd egyszerűbb szerzetesek által írt leveleket olvasunk. 

A jegyszerzés feltételei: Az órákon való részvétel és félévközi dolgozatok. 


Pakhóm: Tanítás egy haragvó szerzeteshez (1,1-2,6) 

Senute: Homília-részlet (Young, 7.szöveg) 

A szerzetesi levelek formuláinak megismerése a ‚Biedenkopf-Ziehner‘ alapján, majd 

ásatásból származó feliratok/levelek olvasása. 



Lefort, L.Th., Oeuvres de S. Pachom et de ses disciples, Corpus Scriptorum 

Christianorum Orientalium 159, Scriptores coptici 23, Louvain 1956. 

Young, D.W., Coptic Manuscripts from the White Monastery: Works of Shenute, 

Textband, (Mitteilungen aus der Papyrussammlung der Österreichischen 

Nationalbibliothek, XII. Folge), Wien 1993 

Biedenkopf-Ziehner, A., Untersuchungen zum koptischen Briefformular unter 

Berücksichtigung ägyptischer und griechischer Parallelen, Würzburg 1983 

Godlewski, W., Le monastere de St Phoibammon, (Deir el-Bahari V), Warszwa 1986 

Szótár: 





Atiya, A. S. (ed.), The Coptic Encyclopedia, vols 8, New York – Toronto 1991 

Rousseau, P., Pachomius. The Making of a Community in Fourth Century Egypt, 

Auckland 1983 

Luft U., Istenek, szentek, démonok Egyiptomban, Budapest: Kairosz kiadó 2003 

Meinardus, O.F.A., Monks and Monasteries of the Egyptian Desert, The American 

University in Cairo Press 1991 3 

Meinardus, O.F.A., Two Thousand Years of Coptic Christianity, The American 

University in Cairo Press 1999 

95



BBN-EGY-233 


Kopt szövegek, 3: Gnósztikus szövegek 

G 

H, 15.00–16.30 

B 114 

A szeminárium/előadás célja: Az önálló szövegelemzés elősegítése, a kopt nyelvben 

való mélyebb ismeretek megszerzése. Az egyik legismertebb és legjelentősebb kopt 

szöveg corpus, a Nag Hammadi-anyag egy darabjának olvasása. 

A jegyszerzés feltételei: Az órákon való részvétel, félév végi beszámoló. 


János apokrifon: a négy változatban fennmaradt szöveg két, legteljesebben 

megmaradt szövegvariánsának összehasonlításával 

NHC II 1,1-3,30 (Nag Hammadi kódex) 

BG 19,6-25,3 (Berlini kódex) 



Waldstein, M. –Wisse, F., The Apocryphon of John. Synopsis of Nag Hammadi 

Codices II,1; III,1; and IV,1 with BG 8502,2 (Nag Hammadi and Manichaean Studies, 

33) Leiden-New York-Köln: Brill 1995 

Luft U., Istenek, szentek, démonok Egyiptomban, Budapest: Kairosz kiadó 2003 

Szótár: 





Rudolph, K., Die Gnosis, Leipzig 1972 

Jonas, H., The Gnostic Religion. The Message of the Alien God and the Beginnings of 

Christianity, Boston 1973 2 

96



BBN-EGY-241 


G K, 16.45–18.15 

I 109 

Egyiptomi nyelvtörténet 

Az előadás célja: az egyiptomi történeti hangtan, szókincs, alaktan, ill. mondattan 

alapjainak áttekintése az írásos kezdetektől a koptig. 

A jegyszerzés feltételei: a foglalkozások rendszeres látogatása és jegyzetelése. A félév 

során írt zárthelyi dolgozatok, ill. az előadás anyagából való félév végi beszámoltatás 

a jegy alapja. 

Tematika: az egyiptomi mássalhangzó-rendszer külső megfeleléseinek problémái és 

történeti fejlődése a koptig, a magánhangzó-állomány rekonstrukciójának kérdései, az 

óegyiptomi szókincs kialakulása és változásai a koptig, az egyiptomi morfológia 

sémi-hámi alapelemei és történeti fejlődése a koptig, az egyiptomi mondattípusok 

fejlődése. 


Osing, J.: Die Nominalbildung des Ägyptischen. I-II. Maiz/Rhein, 1976., Verlag 

Philipp von Zabern. 

Peust, C.: Egyptian Phonology. An Introduction to the Phonology of a Dead 

Language. Göttingen, 1999., Peust & Gutschmidt Verlag GbR. 

Vergote, J.: Grammaire copte: introduction, phonétique et phonologie, morphologie 

synthématique (structure des sémantèmes). Tome Ia: partie synchronique. Ib: 

partie diachronique. Louvain, 1973., Peeters. 

Vergote, J.: Grammaire copte. Morphologie syntagmatique. Tome IIb: partie 

diachronique. Louvain, 1983., Peeters. 


Černý, J.: Coptic Etymological Dictionary. London, Cambridge, 1976., Cambridge 


Takács, G.: Etymological Dictionary of Egyptian. Volume One: A Phonological 

Introduction. Leiden, 1999., E. J. Brill. 

Vergote, J.: Phonétique historique de l'égyptien. Paris, 1945., Le Muséon. 

Vycichl, W.: Grundlagen der ägyptisch-semitischen Wortvergleichung.= Mitteilungen 

des Deutschen Archäologischen Instituts Abteilung Kairo 16 (1958), 367-405. 

Vycichl, W.: Dictionnaire étymologique de la langue copte. Leuven, 1983., Peeters. 

97



BBN-EGY-261/a 


G K, 16.30–18.00 

B 112 

A Nílus-völgy és szomszédai 


Bevezetés Egyiptom közel-keleti külpolitikájába az Újbirodalom korában. Az ehhez 

kapcsolódó történeti források és szakirodalom megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Referátum megtartása (a bibliográfia önálló 

felkutatásával) és a referátum témájának kidolgozása szemináriumi dolgozat 

keretében; továbbá két röpdolgozat megírása (az ókori Közel-Kelet földrajza; 

egyiptomi, anatóliai és mezopotámiai uralkodók). A hallgató a bibliográfia, a 

referátum, a szemináriumi dolgozat, és a két röpdolgozat alapján kap jegyet. 

Tematika: 

1. A hükszósz kor vége / Kamosze és Jahmesz 

ÓKTCh 35–39; TUAT I:525–534. 

RYHOLT 1997:293–312. 

SPALINGER 2005:1–31. 

2. I. Amenhotep, I. Thotmesz és Hatsepszut / Szíria-Palesztina 

ÓKTCh 37–39; HALLO 2000:5–7. 


WARBURTON 2001:39–42. 

3. III. Thotmesz / Mitanni 

ÓKTCh 39–45; HALLO 2000:7–19. 

REDFORD, DONALD B. 2006. The Northern Wars of Thutmose III. In: CLINE– 

O’CONNOR 2006:325–343. 

SPALINGER 2005:83–139. 


4. II. Amenhotep és IV. Thotmesz 

ÓKTCh 45; HALLO 2000:19–23. 

SPALINGER 2005:140–159. 


5. Amarna 1: nagyhatalmi diplomácia 

ÓKTCh 169–172; 174sk; 254sk; 256sk. 

SPALINGER 2005:160–168. 


6. Amarna 2: egyiptomi vazallusok / egyiptomi fennhatóság 

HALLO 2002:237–242; ANET 483–490. 

98


SPALINGER 2005:160–168. 


7. I. Széthi 

HALLO 2000:23–32. 

SPALINGER 2005:169–208. 


8. II. Ramszesz 1: a kádesi csata 

ÓKTCh 53–56; HALLO 2000:32–40. 

SPALINGER 2005:209–234. 


9. II. Ramszesz II: az egyiptomi-hettita békekötés 

ANET 199–203; HALLO 2002:51. 

BRYCE 1998:291–325. 

REDFORD 1992:188–191. 

10. A Tengeri Népek támadása 

ÓKTCh 56–59; HALLO 2000:40sk; ANET 262sk. 

SPALINGER 2005:235–263. 



BRYCE, TREVOR 1998. The Kingdom of the Hittites. Oxford, Clarendon Press. 

CLINE, ERIC H. – IC ONNOR, DAVID (eds.) 2006. Thutmose III. A New Biography. 

Ann Arbor, University of Michigan Press. 

HALLO, WILLIAM W. (ed.) 2000. The Context of Scripture. Canonical Compositions, 

Monumental Inscriptions, and Archival Documents from the Biblical World. Vol. 

II: Monumental Inscriptions from the Biblical World. Leiden–Boston–Köln, 

Brill. 

HALLO, WILLIAM W. (ed.) 2002 The Context of Scripture. Canonical Compositions, 


III: Archival Documents from the Biblical World. Leiden–Boston–Köln, Brill. 

HARMATTA JÁNOS (szerk.) 2003. Ókori keleti történeti chrestomathia. 2. jav. és bőv. 

kiad. (Osiris Tankönyvek.) Budapest, Osiris. 

KAISER, OTTO u. a. (Hrsg.) 1985. Texte aus dem Umfeld des Alten Testaments. Bd. I: 

Rechts- und Wirtschaftsurkunden. Historisch-chronologische Texte. Lfg. 6: 

Historisch-chronologische Texte III. Gütersloh, Gerd Mohn. 

PRITCHARD, JAMES B. (ed.) 1969. Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old 

Testament. 3rd ed. Princeton, NJ, Princeton UP. 

REDFORD, DONALD B. 1992. Egypt, Canaan, and Israel in Ancient Times. Princeton, 

NJ, Princeton UP. 

ROAF, MICHAEL 1998. A mezopotámiai világ atlasza. Ford. Dezső Tamás. Budapest, 

Helikon – Magyar Könyvklub. 

RYHOLT, K. S. B. 1997. The Political Situation in Egypt during the Second 

Intermediate Period c. 1800 – 1550 B. C. (Carsten Niebuhr Institute Publications, 

20.) Copenhagen, Museum Tusculanum Press. 

SPALINGER, ANTHONY 2005. War in Ancient Egypt. The New Kingdom. (Ancient 

World in War.) Malden, MA – Oxford – Carlton, Blackwell. 

99


WARBURTON, DAVID 2001. Egypt and the Near East. Politics in the Bronze Age. 

(Civilisations du Proche-Orient, N.1.) Neuchâtel–Paris, Recherches et 

Publications. 


BIETAK, MANFRED 1996. Avaris, the Capital of the Hyksos. Recent Excavations at 

Tell el-Dab c a. London, British Museum Press. 

DOTHAN, TRUDE – UOTHAN, MOSHE 1992. People of the Sea. The Search for the 

Philistines. New York etc., Macmillan. 

DREWS, ROBERT 1993. The End of the Bronze Age. Changes in Warfare in the 

Catastrophe ca. 1200 B. C. Princeton, NJ, Princeton UP. 

EDEL, ELMAR 1994. Die ägyptisch-hethitische Korrespondenz aus Boghazköi in 

babylonischer und hethitischer Sprache. Bd. II. (Abhandlungen der Rheinisch- 

Westfälischen Akademie der Wissenschaften, 77.) Opladen, Westdeutscher 

Verlag. 

HASEL, MICHAEL G. 1998. Domination and Resistance. Egyptian Military Activity in 

the Southern Levant, ca. 1300 – 1185 B. C. (PÄ, 11.) Leiden–Boston–Köln, Brill. 

KLENGEL, HORST 1992. Syria 3000 to 300 B. C. A Handbook of Political History. 

Berlin, Akademie Verlag. 

OREN, ELIEZER D. (ed.) 1997. The Hyksos: New Historical and Archaeological 

Perspectives. (University Museum Monographs, 96.) Philadelphia, University of 

Pennsylvania.REDFORD, DONALD B. 1984. Akhenaten, the Heretic King. 

Princeton, NJ, Prnceton UP. 

VAN DE MIEROOP, MARC 2004. A History of the Ancient Near East ca. 3000–323 

BC. (Blackwell History of the Ancient World.) Malden, MA – Oxford – 

Melbourne, Blackwell. 

100



BBN-EGY-261/b 


G H, 14.30–16.00 

B 112 

A Nílus-völgy és szomszédai 


Bevezetés Egyiptom közel-keleti külpolitikájába az Újbirodalom korában. Az ehhez 

kapcsolódó történeti források és szakirodalom megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Referátum megtartása (a bibliográfia önálló 

felkutatásával); két röpdolgozat (az ókori Közel-Kelet földrajza; egyiptomi, anatóliai 

és mezopotámiai uralkodók), továbbá félév végi zárthelyi dolgozat megírása. A 

hallgató a bibliográfia, a referátum, a két röpdolgozat és a zárthelyi dolgozat alapján 

kap jegyet. 

Tematika 

11. A hükszósz kor vége / Kamosze és Jahmesz 

ÓKTCh 35–39; TUAT I:525–534. 

RYHOLT 1997:293–312. 


12. I. Amenhotep, I. Thotmesz és Hatsepszut / Szíria-Palesztina 

ÓKTCh 37–39; HALLO 2000:5–7. 



13. III. Thotmesz / Mitanni 

ÓKTCh 39–45; HALLO 2000:7–19. 

REDFORD, DONALD B. 2006. The Northern Wars of Thutmose III. In: CLINE– 

O’CONNOR 2006:325–343. 

SPALINGER 2005:83–139. 


14. II. Amenhotep és IV. Thotmesz 

ÓKTCh 45; HALLO 2000:19–23. 

SPALINGER 2005:140–159. 


15. Amarna 1: nagyhatalmi diplomácia 

ÓKTCh 169–172; 174sk; 254sk; 256sk. 

SPALINGER 2005:160–168. 


16. Amarna 2: egyiptomi vazallusok / egyiptomi fennhatóság 

HALLO 2002:237–242; ANET 483–490. 

101


SPALINGER 2005:160–168. 


17. I. Széthi 

HALLO 2000:23–32. 

SPALINGER 2005:169–208. 


18. II. Ramszesz 1: a kádesi csata 

ÓKTCh 53–56; HALLO 2000:32–40. 

SPALINGER 2005:209–234. 


19. II. Ramszesz II: az egyiptomi-hettita békekötés 

ANET 199–203; HALLO 2002:51. 

BRYCE 1998:291–325. 

REDFORD 1992:188–191. 

20. A Tengeri Népek támadása 

ÓKTCh 56–59; HALLO 2000:40sk; ANET 262sk. 

SPALINGER 2005:235–263. 



BRYCE, TREVOR 1998. The Kingdom of the Hittites. Oxford, Clarendon Press. 

CLINE, ERIC H. – IC ONNOR, DAVID (eds.) 2006. Thutmose III. A New Biography. 

Ann Arbor, University of Michigan Press. 

HALLO, WILLIAM W. (ed.) 2000. The Context of Scripture. Canonical Compositions, 


II: Monumental Inscriptions from the Biblical World. Leiden–Boston–Köln, 

Brill. 

HALLO, WILLIAM W. (ed.) 2002 The Context of Scripture. Canonical Compositions, 


III: Archival Documents from the Biblical World. Leiden–Boston–Köln, Brill. 

HARMATTA JÁNOS (szerk.) 2003. Ókori keleti történeti chrestomathia. 2. jav. és bőv. 

kiad. (Osiris Tankönyvek.) Budapest, Osiris. 

KAISER, OTTO u. a. (Hrsg.) 1985. Texte aus dem Umfeld des Alten Testaments. Bd. I: 

Rechts- und Wirtschaftsurkunden. Historisch-chronologische Texte. Lfg. 6: 

Historisch-chronologische Texte III. Gütersloh, Gerd Mohn. 

PRITCHARD, JAMES B. (ed.) 1969. Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old 

Testament. 3rd ed. Princeton, NJ, Princeton UP. 

REDFORD, DONALD B. 1992. Egypt, Canaan, and Israel in Ancient Times. Princeton, 

NJ, Princeton UP. 

ROAF, MICHAEL 1998. A mezopotámiai világ atlasza. Ford. Dezső Tamás. Budapest, 

Helikon – Magyar Könyvklub. 

RYHOLT, K. S. B. 1997. The Political Situation in Egypt during the Second 

Intermediate Period c. 1800 – 1550 B. C. (Carsten Niebuhr Institute Publications, 

20.) Copenhagen, Museum Tusculanum Press. 

SPALINGER, ANTHONY 2005. War in Ancient Egypt. The New Kingdom. (Ancient 

World in War.) Malden, MA – Oxford – Carlton, Blackwell. 

102


WARBURTON, DAVID 2001. Egypt and the Near East. Politics in the Bronze Age. 

(Civilisations du Proche-Orient, N.1.) Neuchâtel–Paris, Recherches et 

Publications. 


BIETAK, MANFRED 1996. Avaris, the Capital of the Hyksos. Recent Excavations at 

Tell el-Dab c a. London, British Museum Press. 

DOTHAN, TRUDE – UOTHAN, MOSHE 1992. People of the Sea. The Search for the 

Philistines. New York etc., Macmillan. 

DREWS, ROBERT 1993. The End of the Bronze Age. Changes in Warfare in the 

Catastrophe ca. 1200 B. C. Princeton, NJ, Princeton UP. 

EDEL, ELMAR 1994. Die ägyptisch-hethitische Korrespondenz aus Boghazköi in 

babylonischer und hethitischer Sprache. Bd. II. (Abhandlungen der Rheinisch- 

Westfälischen Akademie der Wissenschaften, 77.) Opladen, Westdeutscher 

Verlag. 

HASEL, MICHAEL G. 1998. Domination and Resistance. Egyptian Military Activity in 

the Southern Levant, ca. 1300 – 1185 B. C. (PÄ, 11.) Leiden–Boston–Köln, Brill. 

KLENGEL, HORST 1992. Syria 3000 to 300 B. C. A Handbook of Political History. 

Berlin, Akademie Verlag. 

OREN, ELIEZER D. (ed.) 1997. The Hyksos: New Historical and Archaeological 

Perspectives. (University Museum Monographs, 96.) Philadelphia, University of 

Pennsylvania.REDFORD, DONALD B. 1984. Akhenaten, the Heretic King. 

Princeton, NJ, Prnceton UP. 

VAN DE MIEROOP, MARC 2004. A History of the Ancient Near East ca. 3000–323 

BC. (Blackwell History of the Ancient World.) Malden, MA – Oxford – 

Melbourne, Blackwell. 

103



EGN-207 

Bács Tamás 

G H, 14.00–15.30 

B 112 

Bevezetés a Hieratikus írásba 


Bevezetés a hieratikus írásrendszerbe, időbeni (óbirodalmi, középbirodalmi, 

újbirodalmi) és funkció szerinti (irodalmi/vallási, praktikus) változásainak bemutatása 

válogatott szövegek olvasásán keresztül. 



óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat egy ismeretlen 

szöveg részlet átírásából és fordításából áll. 


pLouvre E. 2516c+Cairo Museum 602, frame X verso 

(=POSENER-KRIÉGER, P. and DE CENIVAL, J. L. 1968. Hieratic Papyri in the British 

Museum. 5th Series: the Abu Sir Papyri. London, pls. 13-14. 

III. Szenuszert himnusz 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. I. 

Berlin, 4) 

pAnastasi II 1,1-2,5 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. II. 

Berlin, 37-38) 

pAmhherst 2,2-10 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. III. 

Berlin, 25) 


Paleográfiák: 

MÖLLER, G. Hieratische Paläographie. Die ägyptische Buchschrift in ihrer 

Entwicklung von der 5. Dyn. Bis zur römischen Kaiserzeit. I.-III. Leipzig 

2 1927-1936. 

WIMMER, S. 1995. Hieratische Paläographie der nicht-literarischen Ostraka der 19. 

und 20. Dynastie. Teil 1: Text. Teil 2: Tafeln. ÄAT 28. Wiesbaden. 


ČERNY, J. 1952. Paper and Books in Ancient Egypt. London. 

POSENER, G. 1974. L’écriture hiératique. In: Textes et langages de l’Égypte 

pharaonique. BdÉ LXIV/1. Le Caire, 25-30. 

MALININE, M. 1974. L’hiératique anormal. In: Textes et langages de l’Égypte 

pharaonique. BdÉ LXIV/1. Le Caire, 31-35. 

PARKINSON, R. and QUIRKE, S. 1995. Papyrus. London. 

SCHLOTT, A. 1989. Schrift und Schreiber im Alten Ägypten. München. 

104


105



BBN-EGY-212 

Bács Tamás 

G Sze, 12.00–13.30 

B 112 

Újegyiptomi szövegolvasás 2 


A szeminárium célja az ókori egyiptomi nyelv ún. újegyiptomi nyelvtörténeti 

fázisának megismertetése, ill. a hallgató általi elsajátítása. Tekintve az újegyiptomin 

belüli nyelvi rétegződést ez elsősorban válogatott újegyiptomi irodalmi és nemirodalmi 

szövegek olvasásán keresztül történik. Az óra egyben a korszak szövegeivel 

foglalkozó szakirodalom megismerését is szolgálja. 



óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat egy ismeretlen 

szöveg részlet átírásából és fordításából áll. 


Wenamun története (=Papyrus Pushkin MFA 120) 


KOROSTOVTSEV, M. A. 1960. Putesesztvie Un-amuna v Bibl. Moszkva. 

GARDINER, A. H. 1937. Late-Egyptian Stories. BAe VII. Bruxelles, 61-76. 

Fordítás: 

DOBROVITS A. (szerk. és ford.) 1963. A paraszt panaszai. Budapest, 95 – 103.) 


ČERNÝ, J. and GROLL, S. I. Assisted by C. EYRE 1984. A Late Egyptian Grammar. 

Rome. 

JUNGE, F. 1996. Einführung in die Grammatik des Neuägyptischen. Wiesbaden. 

LOPRIENO, A. 1995. Ancient Egyptian. A linguistic introduction. Cambridge. 

NEVEU, F. 1996. La langue des Ramsès. Grammaire du néo-égyptien. Paris. 


ERMAN, A. 2 1933. Neuägyptische Grammatik. Leipzig. 

FRANDSEN, P. J. 1974. An Outline of the Late Egyptian Verbal System. Copenhagen. 

HINTZE, F. 1952. Untersuchungen zu Stil und Sprache neu-ägyptischer Erzählungen. 

2. Lieferung. Berlin. 

LICHTHEIM, M. 1973–1980. Ancient Egyptian Literature. Vol. II: The New Kingdom. 

Berkeley, 224-230. 

LOPRIENO, A. (ed.) 1996. Ancient Egyptian Literature: History and Forms. PdÄ 10. 

Leiden – Boston. 

SIMPSON, W. K. (ed.) 1973. The Literature of Ancient Egypt. New Haven – London, 

142-155. 

WINAND, J. 1992. Études de néo-égyptien, I. La morphologie verbale. Aegyptiaca 

Leodensia 2. Liège. 

106



BBN-EGY-282 

Schreiber Gábor 

G Cs, 15.30–17.00 

B 217 

A Nílus-völgy régészete, 2 


Bevezetés a Kr. e. I. évezredi és a császárkori Egyiptom művészetének 

tanulmányozásába. A releváns szakirodalom megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása, szemináriumi dolgozat elkészítése, és a félév 

utolsó hetében letett szóbeli vizsga. 

Tematika: 

- a Harmadik Átmeneti Kor művészete (templomépítészet, szobrászat, 

sírművészet) 

- a Szaiszi Kor művészete (templomépítészet, szobrászat, sírművészet) 

- a Késő-dinasztikus Kor művészete (templomépítészet, szobrászat, 


- a Ptolemaiosz-kor művészete (hellén és egyiptomi tradíciók, Alexandria 

topográfiája, városépítészet, templomépítészet, szobrászat, kisművészetek, 


- a császárkori Egyiptom művészete (templomépítészet, szobrászat, 

kisművészetek, sírművészet) 


- Arnold, D.: Temples of the Last Pharaohs. New York (1999). 

- Bonnet, C. – Valbelle, D.: The Nubian Pharaohs. Cairo – New York (2005). 

- Chazal, G. – Empereur, J.-Y. (szerk.): La gloire d’Alexandrie.Paris (1998). 

- Fazzini, R. A. – Bianchi, R. S. (szerk.): Cleopatra’s Egypt. Mainz (1988). 

- Josephson, J. A.: Egyptian Royal Sculpture of the Late Period 400-246 BC. 

Mainz (1997). 

- Niwinski, A.: 21st Dynasty Coffins from Thebes. Mainz (1988). 

- Walker, S. – Higgs, R. (szerk.): Cleopatra of Egypt. London (2001). 

- Walsh, J. – Reese, T. F. (szerk.): Alexandria and Alexndrianism. Malibu 

(1996). 

- Yoyotte, J. – Grenier, J.-Cl. (szerk.): Égypte romaine. L’autre Égypte. 

Marseille (1997). 


- Fraser, P. M.: Ptolemaic Alexandria I-III. Oxford (1972). 

- Grimm, G.: Kunst der Ptolemaer und Römerzeit im Aegyptischen Museum 

Kairo. Mainz (1975). 

- Willems, H. – Clarysse, W. (szerk.): Les empereurs du Nil. Leiden (2000). 

107


108



BBN-EGY-292 


G K, 13.30–15.00 

B 217 

A Nílus-völgy vallása, 2 


Bevezetés az egyiptomi kozmogóniai szövegek, a túlvilághit és a késői kori templomi 

teológiák tanulmányozásába. A releváns szakirodalom megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félév utolsó hetében megtartott 

szóbeli vizsga alapján kap jegyet. 

Tematika: 

- Egyiptomi kozmogóniai szövegek 

- Az egyiptomi túlvilághit asztrális, szoláris és khthónikus elemei 

- Túlvilági iratok 1: Halottak Könyve 

- Túlvilági iratok 2: A Lélegzések Könyve, Az Örökkévalóság Átvándorlásának 

Könyve, A Név Fennmaradásának Könyve, A Balzsamozás Rítusa 

- Túlvilághit, és az egyiptomi sír és sírfelszerelés szimbolikája 

- A thébai szent táj 

- Temetési rítusok 

- A késői kori és görög-római kori egyiptomi templom 

- Mítosz és ünnep a görög-római kori egyiptomi templomban 

- Az Ízisz-vallás Egyiptomon kívül 

- Az egyiptomi vallás továbbéléseének problémája a késői antivitásban 


- Goyon, J.-Cl.: Rituels funéraires de l’ancienne Égypte. Paris (1972). 

- Hornung, E.: Les dieux de l’Egypte. L’un et le multiple. Paris (1992). 

- Kákosy L.: Ré fiai. Budapest (1993). 307-385. 

- Traunecker, Cl.: Les dieux de l’Egypte. Paris (1992) = The Gods of Egypt. 

Ithaca-London (2001). 

- Witt, R. E.: Isis in the Ancient World. Baltimore – London (1997). 


- Dunand, F. – Zivie-Coche, C.: Dieux et hommes en Égypte.Paris (1991). 

109



BBN-EGY-319/11 


G H, 13.00–14.30 

B 114 

A görög és kopt Újszövetség 

A szeminárium/előadás célja: Szövegolvasás óra, amelyen a szaidi kopt 

Újszövetségből olvasunk és egyes mondattani jelenségeket összehasonlítunk a görög 

eredetivel, tehát a kopton kívül görög nyelvtudás is szükséges. 

A jegyszerzés feltételei: az órákon való részvétel és félévközi dolgozatok. 


János evangéliuma 1,1 – 1,30 



Aland, B. – Aland, K. –Karavidopoulos, J. – Martini, C.M. – Metzger, B.M. (eds.), 

The Greek New Testament, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft 1994 

Horner (ed.), A., The Coptic Version of the New Testament in the Southern Dialect, 

vol 3, Osnabrück 1969 

Szótárak: 




Lampe, G.W.H.(ed.), A Patristic Greek-English Lexicon, Oxford University Press 1961. 

Bauer, W., Griechisch – deutsches Wörterbuch zu den Schriften des Neuen Testaments und 

frühchristlichen Literatur, Walter de Gruyter, Berlin – New York 1988. 

110



EGN-210 


G Cs, 12.00–13.30 

B 112 

Későkori szövegek olvasása, 2 


Bevezetés Eszna, Kom Ombo és Philae görög-római kori templomszövegeinek 

taulmányozásába. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév második 

felében írt zárthelyi dolgozat alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozatban egy fordítási 

gyakorlatot kell elvégezni (átírással). 


- Eszna: Epiphi hónap 13. napjának szertartása (nappali és éjszakai rítusok) 

- Eszna: Dedikációs felirat (részlet) 

- Kom Ombo: Haroérisz-himnusz az omboszi kultusz-reliefről 

- Philae: Ozirisz-himnusz 


- Daumas, F. et al.: Valeurs phonétiques des signes hiéroglyphiques d’époque 

gréco-romaine I-IV. Montpellier (1988-1995). 


- Gutbub, A.: Textes fondamentaux de la théologie de Kom Ombo. Le Caire 

(1973). 

- Sauneron, S.: Les fêtes religieuses d’Esna. Le Caire (1962). 

- Zabkar, L. V.: Hymns to Isis in Her Temple at Philae. Hanover – London 

(1988). 

111



EGN-310/23 


G K, 11.00–12.30 

B 112 

Ásatási gyakorlat és anyagfeldolgozás (TT -400-) 


Bevezetés a thébai sírok régészeti kutatásának módszertanába a -400- számú thébai sír 

anyagán keresztül. 


A szemináriumok rendszeres látogatása, szemináriumi dolgozat. 

Tematika: 

- a thébai temető újbirodalmi és késői kori története 

- ásatási módszertan 

- leletfeldolgozás, dokumentáció (tárgyleírás, fotózás, építészeti és tárgyrajz) 

- dokumentációs utómunkálatok 

- az ásatási anyag publikációra való előkészítése 

- tárgyrajzolási gyakorlat 

- a TT -400- 2007-2009 közötti leleteinek elemzése 


- Orton, C. – Tyers, P. – Vince, A.: Pottery in Archaeology. Cambridge (1995). 

- Strudwick, N. – Taylor, J. H.: The Theban Necropolis. Past, Prsent and 

Future. London (2003). 

- Taylor, J. H.: Death and the Afterlife in Ancient Egypt. London (2001). 


- Schreiber G.: The Mortuary Monument of Djehutymes II. Finds from the New 

Kingdom to the Twenty-sixth Dynasty. Budapest (2008). 


A 2009-es ásatási szezonon résztvevő hallgatók referátumot tartanak a terepen végzett 

munkájukról. 

112



EGN-311/14 

Bács Tamás 

G Sze, 14.00–15.30 

B 112 

Újbirodalmi sírművészet 


A szeminárium során a hallgató mindenekelőtt bevezetést nyer az újbirodalmi elitsír 

kialakulásának és fejlődésének történetébe, építészeti és ikonográfiai nyelvezetébe. 

Kiválasztott példákon keresztül képet alkothat az egyes korszakok sírtípusainak 

sajátosságairól, ill. a mortuáris vallásban a sírművészet által tükrözött változások 

értelmezésébe. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév során 

tartott beszámoló és ennek az utolsó órán írott formában beadott változata alapján kap 

jegyet. 

Tematika: 

Az óra a következő témaköröket veszi sorra a félév során 

• Bevezetés: a thébai nekropolisz topográfiája 

• Az újbirodalmi elitsír kialakulása 

• Sírművészet 

• A sírok készítése: Deir el-Medine 

• A 18. dinasztia elitsírjainak díszítési programja 

• Az Amarna- és poszt-Amarna kor 

• Párhuzamok: Thébán kívüli újbirodalmi sírművészet 

• Az új sírművészet: a korai ramesszidák 

• A későramesszida kor sírjai 


Referenciák: 

ENGELBACH, R. 1924. A Supplement to the Topographical Catalogue of the Private 

Tombs of Thebes. Cairo. 

GARDINER, A. H. and WEIGALL, A. E. P. 1913. A Topographical Catalogue of the 

Private Tombs of Thebes, London. 

PORTER, B. and MOSS, R. L. B. 1960. Topographical Bibliography of Ancient 

Egyptian Hieroglyphic Texts, Reliefs, and Paintings. I. The Theban 

Necropolis, Part 1, Private Tombs. Oxford. 

Összefoglalások: 

ABDUL QADER MOHAMMED 1966. The Development of the Funerary Beliefs and 

Practices displayed in the Private Tombs of the New Kingdom at Thebes. 

Cairo. 

KAMPP, F. 1996. Die thebanische Necropole: zum Wandel des Grabgedankens von 

der XVIII. bis zur XX. Dynastie. Theben 13. Mainz. 

MANNICHE L. 1987. The Tombs of the Nobles at Luxor. Cairo. 

STEINDORFF, G. - WOLF, W. 1936. Die thebanische Gräberwelt. LÄS 4. Glückstadt – 

Hamburg. 


113


ASSMANN, J. 1984. Das Grab mit gewundenem Abstieg. Zum Typenwandel des 

Privat-Felsgrabes im Neuen Reich, in: MDAIK 40, 277-290 

ASSMANN, J. 2003. The Ramesside tomb and the construction of sacred space, in: 

STRUDWICK, N. and TAYLOR, J. H. (eds.), The Theban Necropolis. Past, 

Present and Future. London, 46-52. 

BAUD, M. 1935. Les dessins ébauchés de la nécropole thébaine. MIFAO 63. Le 

Caire. 

BOGOSLOVSKY, E. 1980. Hundred Egyptian draughtsmen, in: ZÄS 107, 89-116. 

BRYAN, B. M. 2001. Painting techniques and artisan organization in the Tomb of 

Suemniwet, Theban Tomb 92, in: DAVIES, W. V. (ed.), Colour and Painting 

in Ancient Egypt. London, 63-72. 

ČERNY, J. 1973a. A Community of Workmen at Thebes in the Ramesside Period. BdÉ 

50. Le Caire. 

ČERNY, J. 1973b. The Valley of the Kings. Fragments d’un manuscrit inachevé. BdÉ 

61. Le Caire. 

DAVIES, B. G. 1999. Who’s Who at Deir el-Medina. A Prosopographic Study of the 

Royal Workmen’s Community. Leiden. 

DIJK, J. VAN 1988. The development of the Memphite necropolis in the post-Amarna 

period, in: ZIVIE, A.-P. (ed.), Memphis et ses Nécropoles au Nouvel Eempire. 

Nouvelles données, nouvelles questions, Paris, 37-46. 

DIJK, J. VAN 1993. The New Kingdom Necropolis of Memphis. Historical and 

Iconographical Studies, Groningen. 

DZIOBEK, E., SCHNEYER, T. and SEMMELBAUER, N., 1992. Eine ikonographische 

Datierungsmethode für thebanische Wandmalereien der 18. Dynastie. SAGA 

3. Heidelberg. 

FOŘTOVÁ-ŠÁMALOVÁ, P. und VILÍMKOVÁ, M. 1963. Das Ägyptische Ornament. Prag. 

HARTWIG, M. K. 2001a. Painting, in: REDFORD, D. (ed.), The Oxford Encyclopedia of 

Ancient Egypt, vol. III. Oxford and New York, 1-13. 

HARTWIG, M. K. 2001b. The Tomb of Menna, in: WEEKS, K. (ed.), Valley of the 

Kings: The Tombs and the Funerary Temples of Thebes West. Vercelli, 398- 

407. 

HARTWIG, M. K. 2002. Style and Visual Rhetoric in Theban Tomb Painting, in 

HAWASS Z. (ed.), Egyptology at the Dawn of the Twenty-First Century: 

Proceedings of the Eighth International Congress of Egyptologists, Cairo 

2000, Cairo. 

HÄGGMAN, S. 2002. Directing Deir el-Medina: the external administration of the 

necropolia. Uppsala. 

HERMANN, A. 1940. Die Stelen der Thebanischen Felsgräber der 18. Dynastie. ÄF 

11. Glückstadt. 

HOFMANN, E. 2004. Bilder im Wandel. Die Kunst der ramessidischen Privatgräber. 

Theben 17. Mainz. 

JEQUIER, G. 1909-1911. L’Art Décoratif dans l’antiquité: Decoration Égyptienne, 

Plafonds et Frises Végétales du Nouvel Empire Thébain. Paris. 

KELLER, C. A. 1981. The Draughtsmen of Deir el-Medina: a Preliminary Report, in: 

Newsletter of the American Research Center in Egypt 115, 7-21. 

KELLER, C. A. 1984. How Many Draughtsmen Named Amenhotep? A Study of Some 

Deir el-Medina Painters, in: Journal of the American Research Center in 

Egypt 21, 119-129. 

KEMP, B. J. 1984. Patterns of activity at the Workmen’s Village, in: KEMP, B. J., 

Amarna Reports I. EES Occasional Publications 1, London, 1-13. 

114


KEMP, B. J. and ROSE, P. 1991. Proportionality in Mind and Space in Ancient Egypt, 

in: CAJ 1, 103-129. 

KITCHEN, K. A. 1979. Memphite Tomb-Chapels in the New Kingdom and Later, in: 

GÖRG, M. - PUSCH, E. (eds.), Festschrift Elmar Edel. ÄAT 1. Bamberg, 272- 

284. 

KOZLOFF, A. P. 1979. A Study of the Painters of the Tomb of Menna, No. 69, in: 

REINECKE, W. F. (ed.), Acts, First International Congress of Egyptology, 

Cairo, October 2-10, 1976. SGKAO 14. Berlin, 395-402. 

KOZLOFF, A. P. 1992. Tomb Decoration: Paintings and Relief Sculpture, in: KOZLOFF, 

A. P. and BRYAN, B. M. Egypt’s Dazzling Sun: Amenhotep and his World. 

Cleveland, 261-296. 

LESKO, L. H. (ed.) 1994. Pharaoh’s Workers. The Village of Deir el Medina. Ithaca – 

London. 

MACKAY, E. 1916. The Origin of Polychrome Borders: A Suggestion, in: AE, 169- 

173. 

MACKAY, E. 1920. Kheker friezes, in: AE, 111-122. 

MACKAY, E. 1921. The Cutting and Preparation of Tomb-Chapels in the Theban 

Necropolis, in: JEA 7, 154-168. 

MANNICHE, L. 1988. The Wall Decoration of three Theban Tombs. CNIP 4. 

Copenhagen. 

MANNICHE, L. 2001. The so-called scenes of daily life in the private tombs of the 

Eighteenth Dynasty: an overview, in: STRUDWICK, N. and TAYLOR, J. H. 

(eds.), The Theban Necropolis. Past, Present and Future. London, 42-45. 

MARTIN, G. T. 1991. The Hidden Tombs of Memphis. New Discoveries from the Time 

of Tutankhamun and Ramesses the Great. London. 

MARTIN, G. T. 2001. Wall paintings in Memphite tombs of the New Kingdom, in: 

DAVIES, W. V. (ed.), Colour and Painting in Ancient Egypt, London, 101-105. 

MEKHITARIAN, A. 1954. Egyptian Painting. Lausanne. 

POLZ, D. 1997. An Architect’s Sketch from the Theban Necropolis, in: MDAIK 53, 

233-240. 

RAUE, D. 1995. Zum memphitischen Privatgrab im Neuen Reich, in: MDAIK 51, 255- 

268. 

ROMER, J. 1994. Who Made the Private Tombs of Thebes?, in: BRYAN, B. M. and 

LORTON, D. (eds.), Essays in Egyptology in honor of Hans Goedicke. San 

Antonio, 211-232. 

SEYFRIED, K. J. 1987a. Entwicklung in der Grabarchitektur des Neuen Reiches als ein 

weitere Quelle für theologische Konzeptionen der Ramessidenzeit. In 

ASSMANN, J., BURKARD, G. and DAVIES, W. V. (eds.), Problems and 

Priorities in Egyptian Archaeology. Studies in Egyptology. London and New 

York, 219-253. 

SEYFRIED, K. J. 1987b. Bemerkungen zur Erweiterung der unterirdischen Anlagen 

einiger Gräber des Neuen Reiches in Theben - Versuch einer Deutung, in: 

ASAE 71, 229-249. 

SEYFRIED, K. J. 1999. Kammern, Nischen und Passagen in Felsgräbern des Neuen 

Reiches, in: GUKSCH, H. and POLZ, D. (eds.), Stationen. Beiträge zur 

Kulturgeschichte Ägyptens Rainer Stadelmann gewidmet, Mainz, 387-406. 

SHEDID, A. GH. 1988. Stil der Grabmalereien in der Zeit Amenophis’ II: untersucht 

an den thebanischen Gräbern Nr. 104 und Nr. 80. AV 66. Mainz. 

SMITH, W. S. 1981. The Art and Architecture of Ancient Egypt. Revised by W. K. 

SIMPSON. New Haven and London. 

115


STRUDWICK, N. 1994. Change and Continuity at Thebes. The Private Tomb after 

Akhenaten. In: EYRE, C. J. – LEAHY, M. A. – LEAHY, L. M. (eds.), The 

Unbroken Reed. Studies in the Culture and Heritage of Ancient Egypt in 

Honour of A. F. Shore. EES OP 11, London, 321-336. 

TAWFIK, S. 1991. Recently Excavated Ramesside Tombs at Saqqara. 1. Architecture, 

in: MDAIK 47, 403-409. 

TEFNIN, R. 1997. La peinture egyptienne ancienne : une monde de signes a preserver. 

Actes du Colloque internationale de Bruxelles, Avril 1994. Monumenta 

Aegyptiaca 7. Bruxelles. 

VALBELLE, D. 1985b. “Les ouvriers de la Tombe”. Deir el-Médineh à l’Époque 

ramesside. BdÉ 96. Le Caire. 

WEGNER, M. 1933. Stilentwicklung der thebanischen Beamtengräber, in: MDAIK 4, 

38ff. 

YOSHIMURA, S. and HASEGAWA, S. 2000. New Kingdom necropolis at Dahshur – the 

tomb of Ipay and its vicinity, in: BÁRTA, M. and KREJCÍ, J. (eds.), Abusir and 

Saqqara in the year 2000. Prague, 149-158. 

ZIVIE, A. 2000. La résurrection des hypogées du Nouvel Empire à Saqqara, in: 

BÁRTA, M. and KREJCÍ, J. (eds.), Abusir and Saqqara in the year 2000. 

Prague, 173-192. 

116



EGN-311/16 

G 


Amarna-levelek (akkád szövegolvasás) 


Bevezetés a nagyhatalmi Amarna-levelek filológiai, nyelvészeti és történeti 

problémáiba a babilóni levelek feldolgozása révén. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; órai munka. 


EA 2 (Schroeder 1) 

EA 3 (WA 1) 







WINKLER, HUGO – GBEL, LUDWIG 1889. Der Thontafelfund von El Amarna. 

(Mittheilungen aus den orientalischen Sammlungen, Königliche Museen zu 

Berlin, 1.) Berlin, W. Spemann. 

SCHROEDER, OTTO 1915. Die El-Amarna-Tafeln der Königlichen Museen zu Berlin. 

1. (VS, 11.) Leipzig, J. C. Hinrichs. 


ARO, JUSSI 1955. Studien zur mittelbabylonischen Grammatik. (Studia Orientalia, 20.) 

Helsinki, Societas Orientalis Fennica. 

KNUDTZON, J. A. 1907–1915. Die El-Amarna-Tafeln. I–II. (VAB, 2.) Leipzig, J. C. 

Hinrichs. 

MORAN, WILLIAM L. 1992. The Amarna Letters. Baltimore–London, Johns Hopkins 

UP. 


MORAN, WILLIAM L. 1987. Les lettres d’El-Amarna. Correspondance diplomatique 

du pharaon. (Littératures anciennes du Proche-Orient, 13.) Paris, Les Éditions du 

Cerf. 

117



EGN-311/17 

G 


Piramisszövegek 


Bevezetés a piramisszövegek filológiai, nyelvészeti és vallástörténeti problémáiba két 

szövegrész feldolgozása révén. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; órai munka. 


1. Feltámadási liturgia A.1. (Pyr. 213–219, §§ 134–193) 

2. Kannibálhimnusz (Pyr. 273–274, §§ 393–414) 


SETHE, KURT 1908–1910. Die altägyptischen Pyramidentexte nach den 

Papierabdrücken und Photographien des Berliner Museums neu 

herausgegeben und erläutert. Bd. 1–2. Leipzig, J. C. Hinrichs. 


ALLEN, JAMES P. 1984. The Inflection of the Verb in the Pyramid Texts. (Bibliotheca 

Aegyptiaca, 2.) Malibu, Undena Publications. 

ALLEN, JAMES P. 1994. Reading a Pyramid. In: BERGER et al. éd. 1994:5–28. 

PIANKOFF, ALEXANDRE 1968. The Pyramid of Unas. (Bollingen Series, XL.5. = 

Egyptian Religious Texts and Representations, 5.) Princeton, NJ, Princeton UP. 


ALLEN, JAMES P. 2005. The Ancient Egyptian Pyramid Texts. (Writings from the 

Ancient World, 23.) New York, Society of Biblical Literature. 

ASSMANN, JAN 2001. Tod und Jenseits im Alten Ägypten. München, C. H. Beck. 

ASSMANN, JAN – NOMMAS, MARTIN 2002. Altägyptische Totenliturgien. Bd. 1: 

Totenliturgien in den Sargtexten des Mittleren Reiches. Heidelberg, C. Winter. 

BERGER, CATHERINE et al. (éd.) 1994. Hommages à Jean Leclant. Vol. 1: Études 

pharaoniques. (BdE 106/1.) Le Caire, IFAO. 

EDEL, ELMAR 1955–1964. Altägyptische Grammatik. (AnOr, 34/39.) Roma, 

Pontificium Institutum Biblicum. 

EYRE, CHRISTOPHER 2002. The Cannibal Hymn. A Cultural and Literary Study. 

Liverpool, Liverpool UP. 

LECLANT, JEAN et al. 2001. Les textes de la pyramide de Pépy I er . 1–2. (MIFAO, 118.) 

Le Caire, IFAO. 

118



EGN-311/20 


G Sze, 10.00–11.30 

B 114 

Szerzetesi nem-irodalmi írások Felső-Egyiptomból 


A szerzetesi levelek formuláinak megismerése a ‚Biedenkopf-Ziehner‘ alapján, majd 

ásatásból származó feliratok/levelek olvasása. 

A jegyszerzés feltételei: az órákon való részvétel és félévközi dolgozatok. 


Először mintalevelek alapján feltérképezzük a kopt levelek formuláit, majd különböző 

felső-egyiptomi ásatásokból származó szöveges anyagból válogatva valódi leveleket 

illetve feliratokat olvasunk. 


Biedenkopf-Ziehner, A., Untersuchungen zum koptischen Briefformular unter 

Berücksichtigung ägyptischer und griechischer Prallelen, Würzburg 1983 

Godlewski, W., Le monastere de St Phoibammon, (Deir el-Bahari V), Warszwa 1986 

Szótárak: 





Crum, W.E. –Evelyn-White, H.G., The Monastery of Epiphanius at Thebes. Part II: 

Coptic Ostraca and Payri. Greek Ostraca and Papyri, New York 1926 

119



EGN-311/22 

G Sze, 11.30–13.00 


Bevezetés a tudományos munka módszertanába 

A szeminárium célja: Megismertetni a hallgatókat a kutatói munka menetével, a 

tudományos kutatás és írás módszereivel; az idézés módja, bibliográfia-készítés. 

A jegyszerzés feltételei: Az órákon való részvétel, a félév végén leadandó bibliográfia 

elkészítése. 


Eco, U., Hogyan írjunk szakdolgozatot, Gondolat 1992 

120



EGN-330a 

Bács Tamás 

G H, 12.00–13.30 

B 112 

Szakdolgozati szeminárium, 2 


A kurzus hozzásegíti a hallgatót, hogy megszerezze azokat az elméleti és kutatásmódszertani 

ismereteket, és egyben feldolgozza választott témájának fontosabb régi 

és újabb szakirodalmát, amelyek segítségével kialakíthatja benyújtandó 

disszertációját. Ennek során fejlesztheti az elsajátított ismeretek szintetizálásának 

képességeit, tudományos kérdések megértését és ilyenek önálló felvetését, 

megoldását, az értekezésben megkívánt módszertani és stilisztikai eljárások 

alkalmazását. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai és folyamatosan ellenőrzött 

önálló kutatómunkája alapján kap jegyet. 

Tematika: 

A hallgatók előzetesen felmért egyéni érdeklődéséhez és szükségleteihez igazodva a 

szeminárium a választott szakdolgozati témák specifikus területeinek legújabb 

kutatási perspektíváinak, elméleti hátterüknek és eredményeinek tárgyalását foglalja 

magába. 


- 


ECO, U. 1991. Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest, 

Gondolat. 

121



EGN-330b 


Szakdolgozati szeminárium 

G 

Cs, 13.30–15.00 

B 107 


Az egyiptomi késői kori koporsók és cartonnage-ok stilisztikai, tipológiai és 

kronológiai problémáinak elemzése, különös tekintettel a ptolemaiosz-kori 

példányokra. A releváns szakirodalom megismerése. 


Szakdolgozati szemináriumi dolgozat. 

Tematika: 

- a ptolemaiosz-kori cartonnage-ok katalógusának felépítése 

- a thébai és az ahmimi stílus 

- cartonnage-feliratok 

- a datálás problémái 

- sírfelszerelés a Ptolemaiosz-korban 


- Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest (1996). 


- Schreiber, G.: Ptolemaic Cartonnages from Thebes. In Győry H. (szerk.): 

Aegyptus et Pannonia III. Budapest (2006). 227-246. 

- Schweitzer, A.: L’évolution stylistique et iconographique des parures de 

cartonnage d’Akhmim du début de ‚époque ptolémaique à l’époque romaine. 

BIFAO 98 (1998). 325-352. 

122



EGN-410 


K K, 15.00–16.30 

B 217 

Az ókori Egyiptom vallása 


Bevezetés az egyiptomi vallás kutatásának módszertanába, a források típusaiba. Az 

egyiptomi vallás emlékeinek áttekintése. 


Szóbeli vizsga. 

Tematika: 

- a kultusz helyszíne, tárgya 

- a kultusz gyakorlata: rítusok-ünnepek 

- kozmogóniai szövegek 

- az egyiptomi túlvilághit 

- túlvilági iratok 

- az egyiptomi sír és sírfelszerelés szimbolikája 

- az egyiptomi templom 


- Assmann, J.: The Mind of Egypt. New York (2002). 

- Goyon, J.-Cl.: Rituels funéraires de l’ancienne Égypte. Paris (1972). 

- Hornung, E.: Les dieux de l’Egypte. L’un et le multiple. Paris (1992). 

- Kákosy L.: Ré fiai. Budapest (1993). 307-385. 

- Meeks, D. – Favard-Meeks, C.: Daily Life of The Egyptian Gods. London 

(1999). 

- Traunecker, Cl.: Les dieux de l’Egypte. Paris (1992) = The Gods of Egypt. 

Ithaca-London (2001). 


- Hornung, E.: The Ancient Egyptian Books of the Afterlife. Ithaca – London 

(1999). 

- Hornung, E.: Die Nachtfahrt der Sonne. Düsseldorf – Zürich (1998). 

- Dunand, F. – Zivie-Coche, C.: Dieux et hommes en Égypte.Paris (1991). 

123


INDOEURÓPAI NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK 

124


ELTE BTK, ÓTI, Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-IND-111, ZAN-ÖN05/29 

K 

Ittzés Máté 

MúK 6-8/A. fszt. 4. 

Szanszkrit leíró nyelvtan, 2 


Az előadás az előző félévi kurzus szerves folytatása. A félév során a hallgatók gazdag 

példaanyag révén megismerik és elsajátítják a szanszkrit nyelv leíró nyelvtanának a 

tematikánál részletesebben kifejtett részeit. 


A jegyszerzés a félév végén kollokvium formájában történik, melynek témája a félévi 

anyag. A kurzus látogatásköteles előadás. 

Tematika: 

Mássalhangzós tövű névszóragozás; melléknévfokozás; névmások, számnevek; 

névszói összetételek; athematikus imperfectumi igeosztályok; igenevek 

(participiumok, gerundivum, absolutivum, infinitivus); futurum. 

A példaanyagot (melynek alapját R. Fick Praktische Grammatik der Sanskrit-Sprache 

c. munkájának olvasmányai alkotják) a hallgatók fénymásolat formájában kapják 

kézhez. 


KÖRTVÉLYESI Tibor: Szanszkrit nyelvtan. Bp., 1998 (és újabb kiadások). 


W. D. WHITNEY: Sanskrit Grammar. Delhi, 1969 (és régebbi és újabb kiadások). 

A. A. MACDONELL: A Sanskrit Grammar for Students. Oxford, 1927 (és újabb 

kiadások). 

L. RENOU: Grammaire sanscrite. I–II. Paris, 1930. 

125



BBN-IND-112 

G 

Dezső Csaba 

Szanszkrit nyelvgyakorlatok, 2 

A szeminárium célja, 

hogy a hallgatók nyelvtani gyakorlófeladatok révén, illetőleg példamondatok 

magyarról szanszkritra és szanszkritról magyarra történő fordítása során elmélyítsék 

és a gyakorlatba ültessék át a szanszkrit nyelv alak- és mondattanával kapcsolatos 

ismereteiket, és bővítsék szanszkrit lexikális tudásukat. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a minden óra elején írt zárthelyi 

dolgozatai alapján kap jegyet. 


az órán fordított mondatok 


KÖRTVÉLYESI Tibor, Szanszkrit nyelvtan, Budapest, A Tan Kapuja Buddhista 

Főiskola, 1998. 


Az órán fordított mondatok forrásai: 

COULSON, Michael, Sanskrit. An Introduction to the Classical Language (Teach 

Yourself Books), revised by Richard GOMBRICH and James BENSON, Hodder & 

Stoughton, 2 1998 (repr.). 

GONDA, Jan, A Concise Elementary Grammar of the Sanskrit Language, Leiden, E. J. 

Brill, 1966. 

PERRY, Edward Delavan, A Sanskrit Primer, New Delhi, Cosmo Publications, 1977 

(repr.). 

STIEHL, Ulrich, Sanskrit-Kompendium. Ein Lehr-, Übungs- und Nachschlagewerk, 

Heidelberg, 1990. (Devanagari-Ausgabe, 3. überarbeitete Auflage, 3 2004). 

126



BBN-IND-131 

K 

Négyesi Mária 

Hindí leíró nyelvtan, 2 


Hindí leíró nyelvtani ismeretek elsajátítása. Az olvasmányok alapján a hindí írás- és 

beszédkészség fejlesztése. 


Az órák rendszeres látogatása. A hallgató a kollokviumon szerez jegyet, amely 

írásbeli és szóbeli részből áll. A teszt jellegű írásbeli a tanult morfológiai ismereteket 

és az olvasmányok szóanyagát kéri számon. 

Tematika: 

A 5-10. olvasmány és a hozzá kapcsolódó nyelvtani anyag: 

az egyszerű jövő idő, a szükségesség kifejezései, ismétlések, kettőzések, a befejezett 

melléknévi igenév, az ergativuszos szerkezet, az elbeszélő múlt, a befejezett jelen idő, 

a befejezett múlt idő, a jaisā használata, a főnévi igenév függő esete a lagnā ige előtt, 

a folyamatos jelen, a névmások nyomatékos alakjai, a –te hī szerkezet, a binā stb. 

használata part. perf. mellett is, a függő beszéd, a melléknevek fokozása, az Indiában 

manapság használatos naptárrendszerek, a folyamatos múlt idő, az összetett igék 


Négyesi Mária: Hindí nyelvkönyv kezdőknek. (Kézirat) 


Michael C. Saphiro: A Primer of Modern Standard Hindi. Motilal banarsidass, Delhi 

1989. 

Annie Montaut: A Grammar of Hindi. Lincom Europa, München 2004. 

Shaligram Shukla: Hindi Morphology. Lincom Europa, München 2001. 

127



BBN-IND-132 

G 

Pramod Kumar Sharma 

Hindi Language Exercises, 2 

The goal of the seminar: To improve the grammatical and conversational skills of the 

students. 

The conditions of getting a mark: 

Oral examination on the last class of the semester. Students will be asked to converse 

among themselves and with the teacher on different topics. 

Topics to be studied: 

Areas of difficulty in the Grammar of Hindi, e.g. 

Use of ने and other postpositions, Structure of Hindi verb (aspect, mood, voice, 

concord etc.), Use of idioms and proverbs 

Compulsory special literature: 

Text Book developed by the department for students of the first two years. 

128



BBN-IND-221 

G 

Dezső Csaba 

Szanszkrit szövegolvasás, 1 

A szeminárium célja, 

hogy a hallgatók filológiai alapossággal áttanulmányozzák egészükben vagy 

részleteikben a szanszkrit irodalom viszonylag egyszerű nyelven írt alkotásait, és 

kialakítsák önálló szövegolvasási képességüket. A szövegolvasási órák 

irodalomtörténeti, vallástörténeti, továbbá nyelvi ismereteket is nyújtanak; s a biztos 

nyelvtudás kialakítását, a szöveganyag jelentős részének vezetés melletti 

átdolgozását, s az átdolgozás módszerének elsajátítását célozzák. 

Ebben a félévben hindu vallásos szövegeket olvasunk. 



óráján sorra kerülő szóbeli számonkérés alapján kap jegyet. A szóbeli számonkérésen 

a hallgatónak a félév során vett szövegrészletet kell fordítania és elemeznie az órán 

elhangzottak illetve az olvasott szakirodalom alapján. 


részletek a Bhagavadgítából, a Szkandapuránából és a Jádnyavalkja-szmritiből. 


Texte sanskrit de la Bhagavad-Gita, Paris, 1943. 

Narayan Ram Acharya (ed.): Yajnavalkyasmrti of Yogisvara Yajnavalkya. Bombay, 

1949. 

R. Adriaensen, H.T Bakker & H. Isaacson (ed.): The Skandapurana. Volume I. 

Adhyayas 1-25. Groningen, 1998. 

H.T. Bakker & H. Isaacson (eds.): The Skandapurana. Volume IIa. Adhyayas 26- 

31.14. The Varanasi Cycle. Groningen, 2005. 


John L. Brockington: A szent fonál. A hinduizmus folytonossága és változatossága. 

Budapest, 2007. 


R. C. Zaehner: The Bhagavad-Gita. OUP, 1973. (bevezetés) 

Ludo Rocher: The Puranas. Wiesbaden, 1986. 

J. Duncan M. Derrett: Dharmasastra and Juridical Literature. Wiesbaden, 1973. 

129



BBN-IND-222 

G 


MúK 6-8/A. fszt. 4. 



A hallgatók egyszerűbb összefüggő szöveg olvasásán, fordításán és elemzésén 

keresztül átismétlik és elmélyítik leíró nyelvtani ismereteiket, megismerkednek az 

epikus szanszkrit nyelv jellegzetességeivel, fejlesztik fordítási készségüket, és bővítik 

lexikális tudásukat. 


Feltétel a szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév 

során írt két zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozatok két részből 

állnak: egyrészt az olvasott szöveg egy részletének lefordításából, másrészt lexikális 

feladatból (szódolgozat jelleggel). 


Nala és Damayantī történetének első öt fejezete a Mahābhāratából (MBh. III, 53–57; 

ld. pl. A. THUMB – R. HAUSCHILD: Handbuch des Sanskrit. II. Texte und Glossar, 

Heidelberg, 1959). 


Mahábhárata. Bharata nagy nemzetsége. Elbeszéli Dr. Baktay Ervin. Bp., 1994 (és 

más kiadások). 

Mahábhárata – Rámájana. Válog. stb. VEKERDI J., ford. JÁNOSY I. stb., Bp., 1964. 

(Mahábhárata-részletek, különösen 216–217 [az egész Nala-történet]) 


M. WINTERNITZ: A History of Indian Literature. Vol. I. Transl. V. S. SARMA. Delhi, 

1981 (és újabb kiadások), 294–454. 

J. L. BROCKINGTON: The Sanskrit Epics, Leiden, 1998. 

E. WASHBURN HOPKINS: The Great Epic of India. Delhi, 1993. 

J. D. SMITH: The Hero as a Gifted Man: Nala in the Mahābhārata. In Chr. SHACKLE – 

R. SNELL: The Indian Narrative. Perspectives and Patterns. Wiesbaden, 1992, 13–31. 

130



BBN-IND-225 

G 

Dezső Csaba 



hogy a hallgatók filológiai alapossággal áttanulmányozzák egészükben vagy 

részleteikben a szanszkrit irodalom viszonylag egyszerű nyelven írt alkotásait, és 

kialakítsák önálló szövegolvasási képességüket. A szövegolvasási órák 

irodalomtörténeti, vallástörténeti, továbbá nyelvi ismereteket is nyújtanak; s a biztos 

nyelvtudás kialakítását, a szöveganyag jelentős részének vezetés melletti 

átdolgozását, s az átdolgozás módszerének elsajátítását célozzák. 

Ebben a félévben buddhista ismeretelméleti szöveget olvasunk, melynek segítségével 

a hallgatók bevezetést nyernek a szanszkrit tudományos nyelvbe (sásztra), a filozófiai 

terminológiába és érvelési módokba. 



óráján sorra kerülő szóbeli számonkérés alapján kap jegyet. A szóbeli számonkérésen 

a hallgatónak a félév során vett szövegrészletet kell fordítania és elemeznie az órán 

elhangzottak illetve az olvasott szakirodalom alapján. 


Tarkabhásá: pratjaksam, szvárthánumánam. 


Losang Norbu Shastri (ed.): Tarkabhasa of Acarya Moksakaragupta. Sarnath, 2004. 


S. Dasgupta: A History of Indian Philosophy. Vol. I. Delhi, 1975. pp. 151-164. 


Vittorio A. Van Bijlert, Epistemology and Spiritual Authority. Wien, 1989. pp. 1-114. 

T. H. Stcherbatsky: Buddhist Logic. Vol. I. Delhi, 1993. pp. 59-78, 146-180, 231-274. 

131



BBN-IND-226 

G 

Hidas Gergely 



Buddhista szanszkrit szövegértési, elemzési és fordítási képességek elmélyítése. 


Az órák rendszeres látogatása folyamatos készüléssel. 


Vimalakírtinirdésaszútra 3-5. 


Study Group on Buddhist Sanskrit Literature (2006) Vimalakirtinirdesa : A Sanskrit 

Edition Based upon the Manuscript Newly Found at the Potala Palace. Taisho 

University Press. Tokyo. 

Edgerton, F. (1953) Buddhist Hybrid Sanskrit Grammar and Dictionary. Vol. I-II. 

New Haven. 


Skilton, A. (1997) A buddhizmus rövid története. Corvina. Budapest. 

Thurman, R. F. (1976) The Holy Teaching of Vimalakirti. The Pennsylvania State 

University. 

Williams, P, Tribe A. (2000) Buddhist Thought. A Complete Introduction to the 

Indian Tradition. Routledge. London. 

132



BBN-IND-231 

G 


Hindí szövegolvasás, 1 


A hindí nyelvismeret elmélyítése könnyebb szövegek olvasása és feldolgozása révén. 

A szövegekhez kapcsolódó kultúrtörténeti ismeretek elsajátítása. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. 

Az írásbeli házifeladatok elkészítése, valamint a félév során írt zárthelyi dolgozatok 

eredményei alapján gyakorlati jegy. 

Tematika: 

Egyszerűbb, a beszélt nyelvhez közelálló szövegek, mesék, újságcikkek, 

országismereti és audiovizuális anyagok, aktuális hírek, cikkek az internetről: 

részlet “Harry Potter és a bölcsek köve” hindí fordításából 

a szanszkárák, fogadalmak és böjtök 

Akbar-Bírbal történetek 

indiai ünnepek: a díválí 

indiai műemlékek: Tádzs Mahal, Adzsantá, Delhi 

népmesék 

aktuális újságcikkek 

Kötelező szakirodalom és videoanyag a tanszék videotékájából: 

NCERT oktatófilmek kijelölt részei 

Ajánlott szakirodalom és videoanyag a tanszék videotékájából: 

Jagannathan, V. R.: Prayog and Prayog. Oxford University Press, Delhi 1981. 

A Harry Potter történetek hindí szinkronváltozatai 

Rámájana, Hanumán (hindí nyelvű rajzfilmek) 

133



BBN-IND-233 

G 


Hindi szövegolvasás, 3 


A XX. századi szépirodalmi szövegek olvasása, elemzése révén a hallgatók hindí 

nyelvtudásának az elmélyítése, alapos, biztos nyelvtudás kialakítása. A szövegek 

pontos, egyszersmind gördülékenyen fordítása. A hallgatók szókincsének jelentős 

mértékű bővítése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A házi feladatok (pl. az olvasott szöveghez 

kapcsolódó rövid hindí nyelvű esszék) gondos, igényes elkészítése. A hallgató a félév 

során végzett munkája, valamint a félév végén egy kb. 25 soros ismeretlen irodalmi 

szöveg hindiről magyarra való fordítása alapján szerez érdemjegyet. 

A félév tematikája: 

India kettéosztása a hindí irodalom tükrében. Az adott szövegeket a hallgatók nyelvi 

szintjének és fejlődési ütemének megfelelően az oktató válogatja ki. 


S. H. Manto: Szijáh hásijé. (Részletek) 

Khól dó! 

Thandá góst. 

Kamlésvar: Kitné Pákisztán. 

Bh. Száhní: Tamasz. (Regényrészletek) 


Kh. Szingh: Át, Pakisztánba. Modern Könyvtár 298. Ford. Balabán P. Európa, 

Budapest 1975. 

Ch. Nahal: Miénk a szabadság. Ford. Rozsnyai B. Európa, Budapest 1987. 

Huszadik századi indiai novellák. Szerk. Greskovits E. Noran, Budapest 2007. 

Sz. H. Manto: Tóbá Ték Szingh. Ford. Dezső Cs. pp. 99-108. 

Bh. Száhní: Itt van Amritszar. Ford. Négyesi M. pp. 109-123. 

M. Rákés: A romok ura. Ford. Négyesi M. pp. 124-136. 

Tea a Tádzs Mahalban. Mai indiai elbeszélők. Szerk. Négyesi M. Argumentum, 


Agjéj: Bosszú. Ford. Bangha I. pp. 26-31. 

L. Collins – D. Lapierre: Szabadság éjfélkor. Ford. Soproni A. Corvina, Budapest 

2001. 

Ajánlott szakirodalom és videoanyagok a tanszék videotékájából: 

Mantonámá. Szerk.: D. Issar. Indraprasztha Prakásan, Delhi 1991. 

L. Collins – D. Lapierre: Szabadság éjfélkor. Ford. Soproni A. Corvina, Budapest 

2001. 

134


S. Rushdie: Az éjfél gyermekei. Ford. Falvay M. Ulpius-ház, Budapest 2007. 

Filmek: Earth. Dir. Deepa Mehta. 

Tamas. Dir. Govind Nihalani. Tv-sorozat. 

Train to Pakistan. Dir. Pmela Rooks. 

Khamosh pani. Dir. Sabiha Sumar. 

135



BBN-IND-241 

G 


Hindi Conversation Exercises, 1 

The goal of the seminar / lecture: 

To improve the grammatical and conversational skills of the students. 

The conditions of getting a mark:: 



Texts to be read / Topics to be studies:: 



Reading and Listening to Hindi newspapers, TV serials, movies, news songs etc. on 

the internet (e.g. दूरदर्शन, एनडीटीवी, आईबीएन7, नवभारत टाइम्स, हिंदुस्तान) 

136



BBN-IND-252 

K 


Ind kultúrtörténet (a muzulmán hódítás utáni India) 


A hallgató átfogó ismereteket szerez az indiai kultúra történetéről és sajátosságairól 

kb. a X. századtól kezdődően a legújabb korig. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Kijelölt témakörökből „kiselőadások“ 

tartása. Kollokvium. 

Tematika: 

A muszlimok megjelenése Indiában. A Delhi Szultanátus. A Mughal birodalom. Az 

iszlám Indiában. Jelentősebb dinasztiák Dél-Indiában. A Rádzs. A függetlenségi harc. 

Az Indiai Köztársaság. 


Thapar, R.: A History of India. London 1990. 

Rizvi, S. A. A.: The Wonder that was India. II. New Delhi, Rupa & Co. 2000. 10 

A. L. Basham: A Cultural History of India. Clarendon Press, Oxford 1975. Part. 2-3. 

pp. 245-487. 

G. Johnson: Az indiai világ atlasza. Helikon, Budapest 1998. 

F. Robinson: Az iszlám világ atlasza. Helikon, Budapest 1996. 

M. Albanese: Észak-India. Kelet olvasztótégelye. Gabo, Budapest 1999. 


Schimmel, A.: Islam in the Indian Subcontinent. Leiden – Köln, Brill 1980. 

Smith, D.: Hinduism and Modernity. Oxford, Blackwell 2003. 

J. F. Richards: The Mughal Empire. Cambridge Univ. Press, Cambridge 1996. 

Keay, J.: The Honourable Company. A History of the English East India Company. 

London, HarperCollins Publisher 1993. 

L. James: Raj. The Making and Unmaking of British India. Abacus, London 2001 2 . 

Gandhi, M.K.: Önéletrajz, avagy az igazsággal való próbálkozásaim története. 

Budapest, Európa 1987. 

Nehru: India fölfedezése. Ford. Gáthy V. Európa, Budapest, 1981. 

137



BBN-IND-262 

K 


Hindi irodalomtörténet 


A hindí irodalomtörténet egészének az áttekintése és összefoglalása (a már olvasott 

szöveganyagra is támaszkodva). 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Kijelölt témakörökből „kiselőadások“tartása. 

Kollokvium. 

/Tematika: 

A hindí irodalom hagyományos korszakolása. Az ádikál. A bhaktikál. A rítikál. A 

modern hindí irodalom megszületése. A XX. század hindí irodalmi irányzatai. 

Hindí és indiai irodalom magyarul. 


R. S. McGregor: Hindi Literature from Its Beginnings to the Nineteenth Century. 

Harrassowitz, Wiesbaden 1984. 

R. S. McGregor: Hindi Literature of the Nineteenth and Early Twentieth Centuries. 


P. Gaeffke: Hindi Literature in the 20 th Century. Harrassowitz, Wiesbaden 1978. 


Sh. Pollock (ed.): Literary Cultures in History. Reconstructions from South Asia. 

University of California, 2003. Part. 5. pp. 805- 1022. 

Baccsan Szingh: Hindí száhitja ká dúszrá itihász. Rádhakrsna, Dillí 1996. 

K. B. Jindal: A History of Hindi literature. Kitab Mahal, Delhi 1955. 

138



BBN-IND-301/26, INN-300/45 

K 

Hidas Gergely 

Bevezetés India vallásaiba, 2 


A hallgatók átfogó képet kapnak a hindu vallási tradíciók melletti két legrégebbi 

indiai vallásról, a buddhizmusról és dzsainizmusról. A kurzus elsősorban a 

buddhizmusra helyezi a hangsúlyt. 


Az előadásokon elhangzottak és a kötelező szakirodalom alapján írásbeli vizsga. 

Tematika: 

A buddhizmus és dzsainizmus eszméinek, szövegeinek és történetének részletes 

bemutatása. 



Vekerdi J. (1984) Nami király megtérése. Helikon. Budapest. 


Conze E. (2000) A buddhizmus rövid története. Akkord. Budapest 

Dundas, P. (2002) The Jains. Routledge. London. 

Jaini, P. (1979) The Jaina Path of Purification. University of California Press. 

Williams, P. and Tribe, A. (2000) Buddhist Thought. A Complete Introduction to the 


139



BBN-IND-301/27, INN-300/46 

K 

Hidas Gergely 

Buddhista szanszkrit szövegolvasás 


Bevezetés a buddhista szanszkrit szövegértésbe, elemzésbe és fordításba. 


Az órák rendszeres látogatása folyamatos készüléssel. Szóbeli vizsga az olvasott 

szöveg alapján. 


Divjávadána 3 


Tatelman, J. (2005) The Heavenly Exploits: Buddhist Biographies from the 

Divyavadana. New York University Press. New York. 


New Haven. 


Winternitz, M. (1933) A History of Indian Literature. Vol. II. New York. 

140



BBN-IND-301/28, INN-300/47 

K 

Dezső Csaba 

A klasszikus indiai dráma prológusa 


A klasszikus indiai dráma prológusa egy olyan „retorikai / prezentációs” eszköz, 

amely átvezeti a nézőt a valós / színházi világból a dráma világába. Benne a drámaíró 

bemutathatja a saját magát és a darabot, reflektálhat szakmai kérdésekre, stb. A félév 

során drámaelméleti művek és színdarabok prológusainak elemzésén keresztül 

vizsgáljuk meg a prasztávaná fejlődését, egyedi vonásait az egyes íróknál. 


A hallgató szóbeli vizsgán ad számot a félév során olvasott szövegekről és 

szakirodalomról. 


Nátjasásztra, Dasarúpaka, Nátjadarpana: a prológust leíró részek. 

Bhásza, Kálidásza, Harsa, Mahéndravarman, Bhavabhúti, stb. prológusaiból részletek. 


Kuiper, F. B. J. (1977-78). Sthapaka and Sutradhara. ABORI 58-59, 173-185. 

Tieken, H.J.H. (2001). The purvaranga, the prastavana, and the sthapaka. Wiener 

Zeitschrift für die Kunde Südasiens, XLV, pp. 91-124. 

Manjul Gupta: A Study of Abhinavabharati on Bharata’s Natyasastra and Avaloka on 

Dhananjaya’s Dasarupaka. Delhi 1987, 143-153. 


A. D. Burman (1994). The purvaranga and the prologue scenes in the Indian and 

South-East Asian Theatres. Indo-Iranian Journal 37.4. 

Kuiper, F. B. J. (1975). The worship of the Jarjara ont he stage. Indo-Iranian Journal 

16, 240-268. 

L. S. Rajagopalan: Kudiyattam: Preliminaries and Performance. Chennai 2000. 

V. Raghavan: Sanskrit Drama: Its Aesthetics and Production. Madras 1993. (Vrttis: 

pp. 242ff.) 

141



BBN-IND-301/29, INN-300/48 

K 

Dezső Csaba 

Dandin világa 


A hallgatók bevezetést nyernek Dandin művein és a kor feliratos és tárgyi emlékein 

keresztül az i.sz. 700 körüli Dél-India történelmébe, kultúrájába, művészetébe. 


Az órák rendszeres látogatása. A félév során a hallgatók megadott témáról kiselőadást 

tartanak, és esszé formájában is kidolgozzák. 

Tematika: 

Dandin művei, élet- és korrajza. 

Dél-India történelme az i.sz. VI-VIII. században. 

A Pallava dinasztia az i.sz. 7-8. században (feliratok) 

A Pallava kor irodalma 

A Pallava kor művészete 


Dandin: A tíz herceg története. Fordította Wojtilla Gy. Budapest 1998. 

kézikönyvek: 

K. A. Nilakanta Sastri: A History of South India. OUP 1955. 

R. C. Majumdar (ed.): History and Culture of the Indian People, Vol. III: The 

Classical Age, Bombay, 1954. (a megfelelő fejezetek) 


M. D. Rabe: "The Mamallapuram Prasasti: A Panegyric in Figures" in: Artibus Asiae, 

Vol. 57, No. 3/4 (1997), 189–241. 

D. P. Henige: "Some Phantom Dynasties of Early and Medieval India: Epigraphic 

Evidence and the Abhorrence of a Vacuum" in BSOAS Vol. 38, No. 3 (1975), 525– 

549. 

M. Hirsh: "Mahendravarman I Pallava: Artist and Patron of Mamallapuram" in: 

Artibus Asiae, Vol. 48, No. 1/2 (1987), 109–123, 125–130. 

P. Kaimal: "The Problem of Portraiture in South India, circa 870–970 A.D." in: 

Artibus Asiae, Vol. 59, No. 1/2 (1999), 59–133. 

Ch. Schmid: "Mahabalipuram: La prospérité au double visage" in: Journal Asiatique 

293.2 (2005), 459–527. 

W. Smith: "The Visnu Image in the Shore Temple at Mamallapuram" in: Artibus 

Asiae, Vol. 56, No. 1/2 (1996), 19–32. 

R. DeCaroli: "An Analysis of Dandin's Dasakumaracarita and its Implications for 

both the Vakataka and Pallava Courts" in: JAOS, Vol. 115, No. 4 (1995), 671–678. 

Michael Lockwood (with A. Vishnu Bhat, Gift Siromoney, P. Dayanandan): Pallava 

142


Art. Madras 2001. 

J. Dumarcay - F. L'Hernault: Temples pallava construits. Paris, 1975. 

S. K. Pillai (ed.): Anavtisundari of Acarya Dandin. Trivandrum Sanskrit Series 172, 

Trivandrum 1954. 

G. Harihara Sastri: Avantisundari Kathasara. Madras 1957. 

Isabelle Onians (tr.): What Ten Young Men Did by Dandin. Clay Sanskrit Library, 

New York 2005. 

143



BBN-IND-301/30, INN-300/49 


Translation to Hindi 

G 

idő 

hely 


To develop translation skills (from Hungarian to Hindi) 


The students will prepare translations during the semester, and their final mark will be 

based on the marks given. 

Texts to be translated: 

Short stories From Hungarian folk tradition or modern writers. 


Theory of Translation (Hungarian books on this topic) 

144



BBN-IND-301/31 

G 


Conversation Exercises (for 2nd year students) 


To improve the grammatical and conversational skills of the students related to 

particular situations. 









145



BBN-IND-301/32 

G 


The Hindi Novel (for 3rd year students) 


To develop mastery to comprehend the language of modern Hindi novels, to become 

acquainted with the different trends of Hindi novel. 


Written examination on the last class of the semester. The students will have to write 

an essay in which they have to analyse one of the novels read during the semester on 

the basis of literary criticism. 

Texts to be read: 

selections from: 

- Nirmala (Premchand) 

- Apka Bunty (Manu Bhandari) 

- Pahala Girmitia (Giriraj Kishore) (only the childhood part) 


relevant parts of साहित्य कोश 

146



BBN-IND-301/33, INN-300/50 

G 


The Hindi Drama 

The goal of the seminar: To develop mastery to comprehend the language of modern 

Hindi drama. The students will be introduced into the origins and development of 

Hindi drama, and they will obtain a comprehensive knowledge of different trends. 


Written examination on the last class of the semester. The students will have to write 

an essay in which they have to analyse one of the plays read during the semester on 

the basis of dramatology. 

Texts to be read : 

selections from 

Andher Nagri Chopat Raja (Bhartendu Harishchandra) 

Ashadh ka Eak Din (Mohan Rakesh) 

Andha Yug (Dharma Veer Bharti) 


relevant parts of साहित्य कोश 

147



BBN-IND-301/34, INN-300/51 

G 


Hindi Media and Internet 

The goal of the seminar: 

To develop mastery in understanding Hindi of Hindi media and Computer 


Oral examination on the last class of the semester. Students will be asked to 

demostrate their knowledge on different topics related to media and computer. 


News items, editorials of different newspapers and TV Channels on the internet (e.g. 

दूरदर्शन, एनडीटीवी, आईबीएन7, नवभारत टाइम्स, हिंदुस्तान) 


सुधीश पचौरी, आलोक मेहता आदि के लेख व पुस्तकें। 

Recommended special literature: 

Language of the Hungarian media (Hungarian books on this topic) 

148



BBN-IND-301/35, INN-300/52 

G március 23–28 

Bangha Imre 

A korai hindi irodalom 

A szeminárium célja: Megismerkedés a korai hindi irodalom alapvető szerzőivel, 

szövegeivel, szövegkritikai problémáival valamint az irodalom történelmi és 

társadalmi hátterével. 

A jegyszerzés feltételei: Az órák rendszeres látogatása. Az órai munka és az olvasott 

szövegek alapján szóbeli beszámoló. 


Az egyes órákhoz tartozó előkészített szövegeket a diákok a foglalkozások előtt 

fogják kézhez kapni. 

Tematika: 

1. A hindi irodalmi műveltség kezdetei, az irodalmi nyelvjárások, a hindi irodalom 

helye a többnyelvű Észak-Indiában. 

2. Visnudās és a korai eposz-átdolgozások. 

3. Kabīr — a korai Kabír és a Kabír-szövegek burjánzása. 

4. Tulsīdās — az írott bhakti 

5. A rékhtá irodalom — hindi és urdú a különválás előtt 

7. Vājīd — szórakoztató narratívák vallási célzattal 

8. Lābhānand — A dzsaina bhakti 

9. Ānandghan —az individualizmus megjelenése 

10. Thākur — hindi udvari irodalom a gyarmatosítás hajnalán 


R.S. McGregor, ‘The Progress of Hindi. Part 1.’ In.: Sheldon Pollock, ed., Literary 

Cultures in History: reconstructions from South Asia, Berekeley: University of 

California Press, 2003. pp. 912-957. 

Snell, Rupert: The Hindi Classical Tradition. Delhi: Heritage, 1992. 

Callewaert,W. and Lath, M.: The Hindi Padāvalī of Nāmdev: A Critical Edition of 

Nāmdev’s Hindi songs with Translation and Annotation. Delhi: Motilal 

Banarsidass, 1989. 


Alan Entwistle: Braj: Centre of Krishna pilgrimage. Groningen: Egbert Forsten 1987. 

pp. 1-108, 134-224. 

Snell, Rupert: The Eighty-four Hymns of Hita harivamśa: An edition of the Caurāsī 

Pada. Delhi-London: Motilal Banarsidass - SOAS, 1991. 

Callewaert,W. and Friedlander, P.G.: The Life and Works of Raidās. Delhi: Motilal 

Banarsidass, 1992. 

Hawley, John Stratton: ‘The Early Sūrsāgar and the growth of the Sur tradition.’ In.: 

Hawley, John Stratton: Three Bhakti Voices: Mirabai, Surdas and Kabir in Their 

Times and Ours. New Delhi: Oxford University Press, 2005 pp. 194-207. 

149


Visnudās 

Sheldon Pollock, ‘Rāmāyana and Political Imagination in India’, Journal of Asian 

Studies, 52/2 (1993), 261-97. 

McGregor, R.S.: ‘An early Hindi (Brajbhāsā) version of the Rāma story.’ In.: Eck, D 

& Mallison, F. (eds): Devotion Divine. Groeningen: Egbert Forsten, 1991 pp. 181- 

196. 

McGregor, R.S.: ‘Vishnudas and his Rāmāyan-kathā.’ in Entwistle & al. (eds): 

Studies in Early Modern Indo-Aryan Languages, Literature and Culture. New 

Delhi: Manohar1999 pp. 239-248. 

McGregor, R.S.: ‘A narrative poet’s view of his material.’ in M. Offredi, ed., The 

Banyan Tree: Essays on Early Literature in New Indo-Aryan Languages. New 

Delhi: Manohar, 2000 pp. 335-342. 

Hariharnivas Dvivedi, Mahābhārat: Pāndav-carit: 1435 ī viracit mahākāvya: 

mahākavi Visnudās krt, Gwalior: Vidya Mandir Prakashan, 1973. 

Imre Bangha: The Epics of Vishnudas In.: Francesca Orsini (ed.): ‘After Timur Came’ 

OUP, Delhi (forthcoming). 

Kabīr 

Vaudeville, Charlotte, A Weaver Called Kabir. New Delhi: Oxford University Press 

1997 (1st edn 1993). 

Bahura, G. N. and Bryant, K.: The Padas of Surdas. Jaipur: Sawai Mansigh II 

Museum, 1982. 

Callewaert, W. et al.: The Millennium Kabir Vani. Delhi: Manohar, 2000. 

Hawley, John Stratton: ‘Kabir in His Oldest Dated Manuscript.’ In.: Hawley, John 

Stratton: Three Bhakti Voices: Mirabai, Surdas and Kabir in Their Times and 

Ours. New Delhi: Oxford University Press, 2005 pp. 279-304. 

Tulsīdās 

Gupta, M.P. : Tulsīdās: ek samālocnātmak adhyayan. 6th edn Allahabad: Lokbhārtī, 

2002. 

Lutgendorf, P.: The Life of a text: Performing the Rāmcaritmānas of Tulsīdās. 

Berkeley: University of California Press, 1991. 

Lutgendorf, P.: ‘The Quest for the Legendary Tulsīdās.’ Journal of Vaishnava Studies 

I/2 (1993): 79–101. 

Vaudeville, Charlotte, Étude sur les sources et la composition du Rāmāyana de Tulsī- 

Dās. Paris: Librairie d’Amérique et d’Orient 1955 or Balbīr, J. K. (transl.): 

Tulsīdās racit Rāmcaritmānas kā mūlādhār va racnāvisayak samālocnātmak ek 

adhyayan. Pondichéry: Institut Français d’Indologie, 1959. 

‘The Kavitāvalī of Tulsīdās: Dynamics of Textual Transmission in Pre-Modern 

India.’ Comparative Studies of South Asia, Africa, and the Middle East 

(http://www.cssaame.ilstu.edu/future/knowledge.htm). Vol. 24 Nr. 2 pp. 33-44. 

Vājīd 

Dādū, Sukhdayāl: Maharsi Vāzidjī Mahārāj ke arill. Delhi: Śrī Dādūdayāl Trust, 

Delhi, (VS 2033) 1976. 

Lābhānand 

Jargad, U.C. and Khāraid, M. C.: Ānandghan-granthāvalī. Jaipur: Vijaycand Jargad, 

150


(VS 2011) 1974. 

‘Introduction.’ In.: Bangha, I. and Fynes, R.: It’s a city-showman’s show. (in 

progress) 

Ānandghan 

Mishra, V. P.: GhanĀnand [granthāvalī] (Benares: Vānī-vitān, 1952) 

Bangha, I.: ‘Courtly and Religious Communities as Centres of Literary Activity in 

Eighteenth-century India: Ānandghan’s contacts with the princely court of 

Kishangarh-Rūpnagar and with the Math of the Nimbarka-sampraday in 

Salemabad.’ In.: Csaba Dezső (ed.): Indian Languages and Texts through the 

Ages. Manohar, New Delhi pp. 307-354. 

Bangha Imre – Déri Balázs: Ánandghan: A jótudásúhoz: a nőhöz és istenhez. Delhi: 

Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturéális Központ, 1996. 

Thākur 

Bangha, I.: ‘Political Contextualisation, Individualism and Search for a New Style in 

Late Brajbhasha Court Poetry: The quatrains of Thākur from Bundelkhand.’ In.: 

M. Horstmann (ed.): Bhakti in Current Research 2000-2003: Procedings of the 

Nineth International Conference on Early Devotional Literature in New Indo- 

Aryan Languages, Heidelberg, 23-26 July 2003. Manohar, New Delhi, pp. 1-13. 

151



BBN-IND-301/36, INN-300/53 

Eva deClercq 

G ápr. 27 – máj. 4. 

Múk 6-8/A fszt. 4. 

Introduction to Apabhramsa (late Middle-Indic) with selected readings. 


A hallgatók bevezetése az apabhramsa nyelvekbe. Apabhramsa szöveg olvasása és 

filológiai elemzése (szemelvények Svajambhúdéva Rámájana verziójából). 


Az órák rendszeres látogatása. A hallgató az órán végzett munkája alapján szerez 

jegyet. 

Tematika: 

1: phonology and morphology of Middle Indic and Apabhramsha + basic exercises 

2: introduction to Apabhramsa literature, reading of selected texts (Svayambhudeva's 

Paumacariu, a 10th century Jaina version of the Ramayana) 

3: reading of Paumacariu 




Az olvasandó szöveget és a hozzárendelt szójegyzéket a tanár biztosítja a 

hallgatóknak. 

Tagare, G.V.: Historical Grammar of Apabhramśa. Deccan College, Poona 1948. 


Namvar Singh: Hindi ke vikas me apabhramsa ka yog. Lokbharati Prakasan, Ilahabad 

1982 6 . 

Megjegyzés: Az órák angol nyelven folynak. Az egyhetes intenzív kurzus során egy 

félévnyi anyagot dolgoznak fel. 

152



BBN-IND-301/37, INN-264 

K 

Balogh Dániel 

Indiai művészettörténet 


Az előadás keretében a hallgatók megismerkednek India művészettörténetének 

nagyobb korszakaival és a legjelentősebb képzőművészeti, építészeti alkotásokkal. 


Az órák rendszeres látogatása. A szorgalmi időszak végéig leadott házi dolgozat 

szabadon választott, de a tanárral egyeztetett témában, (szóközök nélkül) 8-12 ezer 

karakter terjedelemben. Kollokvium. 

Tematika: 

Bevezetés 

az indiai vallástörténet alapjai és a hinduizmus alapfogalmai 

őskor 

az Indus-völgyi civilizáció 

az árják és a védikus kultúra 

Ókori művészet 

a Maurja dinasztia 

a Kusán dinasztia 

Gandhára és Mathurá művészete 

buddhista ikonográfia 

Amarávatí és egyéb ándhrai emlékek 

Száncsí, Szárnáth, Bódhgajá 

A hindu művészet kezdetei 

a Gupta dinasztia 

korai barlangtemplomok 

Adzsantá, Elúrá, Elephanta 

tamil dinasztiák 

Mámallapuram 

a káncsipurami Kailásza templom 

a Csálukja dinasztia: Bádámi, Aihóli, Pattadakal 

A hindu művészet virágkora 

Pála és Széna dinasztia 

a hindu templom 

Bhuvanésvar, Kónárk, Purí 

hindu ikonográfia 

Khadzsuráhó és Gválijar 

rádzsasztháni templomok 

a dzsainizmus 

Mount Abu, Ránakpur, Satrundzsaja 

a Csóla dinasztia 

a Hojszala dinasztia: Bélúr, Halebíd, Szómnáthpur 

153


Vidzsajanagar 

Az iszlám kora 

az iszlám korai emlékei: Kutub Mínár, Quvvat-ul-Iszlám mecset 

a Mogul dinasztia: erődök, Humájún sírja, Fatéhpur Szikrí, Tádzs Mahal 

a dekkáni szultanátusok 

Festészet, iparművészet 


BAKTAY ERVIN, 1981. India művészete. Budapest: Képzőművészeti Alap. 


ALBANESE, MARILIA, 2001. Az időtlen India – Történelem, kultúra és művészet a 

kezdetektől a 13. századig. Budapest, Officina ’96. 

BASHAM, A.L., 1954. The Wonder that was India. London: Sidgwick and Jackson. – 

elsősorban: Chapter VIII. (The Arts); az egész könyv is ajánlott. 

HORVÁTH VERA, 1980. Az indiai művészet évezredei. Budapest: Corvina Kiadó. 

JOHNSON, GORDON, 1998. Az indiai világ atlasza. Budapest, Helikon Kiadó—Magyar 

Könyvklub. 

HORVÁTH VERA, 1977. Görög istenek Indiában. Gandhára művészete. Budapest, 

Akadémiai Kiadó. 

154



BBN-IND-301/X, INN-300/X 

G 


Műfordítási gyakorlatok 


A hallgató műfordítói képességének a fejlesztése, önálló stílusának keresése. A 

hallgatók egymás fordításait közösen elemezhetik, értékelik is. 


A szemináriumokon való rendszeres fordítói, ill. fordításkritikai munka. Önálló 

novellafordítás elkészítése. 

Tematika: 

Az előző félévben elkezdett munka folytatása: Bhísam Száhní novellák fordítása 

magyarra. 

Asghar Wajahat háromnyelvű drámájának részletei. 



Klaudy K: Nyelv és fordítás. Tinta Kiadó, Budapest 2007. 

------- Fordítás I. Bevezetés a fordítás elméletébe. Scholastica, Budapest 1997. 

------- Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Scholastica Budapest 1997. 

155



INN-212 

Hidas Gergely 

Szanszkrit szövegelemzés, 6 

G 

idő 

hely 


Buddhista szanszkrit szövegértési, elemzési és fordítási képességek elmélyítése. 


Az órák rendszeres látogatása folyamatos készüléssel. 


Szaddharmapundaríkaszútra 1-3. 


Vaidya P. L. (1960) Saddharmapundarikasutram. Buddhist Sanskrit Texts No. 6. The 

Mithila Institute. Darbhanga. 


New Haven. 


Porosz T. (1995) Lótusz szútra. Farkas Lőrinc Imre. Budapest 


Williams, P, Tribe A. (2000) Buddhist Thought. A Complete Introduction to the 


156



INN-214, ZAN-ÖN05/30 

K 


MúK 6-8/A. I. em. 1. 



Az előadás elsődleges célja, hogy a hallgatók válogatott védikus himnuszok olvasása, 

fordítása és elemzése révén megismerkedjenek a védikus óind nyelvnek a klasszikus 

szanszkrittól sok tekintetben eltérő jellegzetességeivel, továbbá hogy vázlatos 

betekintést nyerjenek a védikus korszak irodalomtörténeti és vallástörténeti 

összefüggéseibe. 


Az előadás látogatásköteles. A jegyszerzés a félév végén kollokvium formájában 

történik, melyen a hallgatónak a félév során olvasott védikus himnuszok egyikét kell 

lefordítania, elemeznie, és a vele kapcsolatos irodalom-, vallás- és nyelvtörténeti 

kérdésekre kell válaszolnia. 


Rigvéda-himnuszok (I. 1; II. 12; II. 33; IV. 51; VI. 64; VII. 61) 


A. A. MACDONELL: A Vedic Reader for Students. Oxford, 1917 (és újabb kiadások). 

A. A. MACDONELL: A Vedic Grammar for Students. Oxford, 1916 (és újabb 

kiadások). 


A. A. MACDONELL: Vedic Mythology. Strassburg, 1897. 

J. GONDA: Vedic Literature. Wiesbaden, 1975. 

T. ELIZARENKOVA: Language and Style of the Vedic Rsis. Albany, 1995. 

157



INN-222 

K 


Hindí szövegek olvasása, IV 


A XX. századi szépirodalmi szövegek olvasása, elemzése révén a hallgatók hindí 

nyelvtudásának filológiai módszerekkel megalapozott, további elmélyítése. Nehéz 

szövegek pontos, egyszersmind gördülékenyen fordítása. A hallgatók szókincsének 

jelentős mértékű bővítése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A házi feladatok (az olvasott szöveghez 

kapcsolódó rövid hindí nyelvű esszék, szemináriumi dolgozat) gondos, igényes 

elkészítése. A hallgató a félév végén (elsősorban az olvasott szerzők alapján) a XX. 

századi hindí irodalom történetére vonatkozó ismereteiről hindí nyelven tett 

kollokviumon szerez érdemjegyet. 

A félév tematikája: 

A független India irodalmi irányzatai Az adott szövegeket a hallgatók nyelvi 

szintjének és fejlődési ütemének megfelelően az oktató válogatja ki. 


Agjéj: Dzsajdól. 

Rádzséndra Jádav: Talvár pancshazárí. 

Mannú Bhandárí: Trisanku. 

Rénu: Rasaprijá. 

Móhan Rákés: Árdrá. 

Aszghar Wadzsáhat: Takht. 


Baccsan Szing: Hindí száhitja ká dúszrá itihász. Rádhakrsna, Dillí 1996. 



Nagéndra (szerk.): Hindí száhitja ká itihász. National Publishing House, Dillí 1983. 

158



INN-224 

G 


Hindi Conversation, 4 

The goal of the seminar:: 

To develop mastery in oral communication and comprehension skills of different 

registers of Hindi. 

The conditions of getting a mark: 



Topics to be studied: 

Lecture on a topic, Organise a program, Debate, Oral summary of oral and written 

documents, Live commentary of an event, Discussion about a Film or Play or book, 

News Reading on radio or TV, Understanding the News, Understanding Hindi 

Bollywood songs and movies, Topics of students’ interest (discussion), Interpret a 

lecture, etc. 




159



INN-232 

G 

Dezső Csaba 

Filológiai szeminárium, IV 


A hallgatók bevezetése az ókori és kora középkori írások paleográfiájába és a 

szanszkrit és prákrit epigráfiába. 



óráján írt szóbeli beszámoló alapján kap jegyet. A beszámoló kérdései a kötelező 

olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 


A Corpus Inscriptionum Indicarumból és az Epigraphia Indicából válogatott 

feliratokból részletek (Asóka feliratai, saka és kusána feliratok, Gupta kori feliratok, 

Pallava és Csálukja feliratok, Harsa feliratai, stb.) 


kézikönyvként használandók: 

Richard Salomon: Indian Epigraphy. OUP 1998. 

Ahmad Hasan Dani: Indian Paleography. Oxford 1963. 


Georg Bühler: Indische Palaeographie. Strassburg 1896. 

Georg Bühler: Die indische Inschriften und das Alter der indischen Kunstpoesie. 

Wien, 1890. 

D. C. Sircar: Indian Epigraphy. Delhi 1965. 

D. C. Sircar: Studies in the Political and Administrative Systems in Ancient and 

Medieval India. Delhi. 1974. 

D. C. Sircar: Studies in theReligious Life of Ancient and Medieval India. Delhi 1971. 

160



INN-252 

K 


Hindi és újind irodalomtörténet 


A hindí irodalomtörténet egészének az áttekintése és összefoglalása (a már olvasott 

szöveganyagra is támaszkodva). 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Kijelölt témakörökből „kiselőadások“tartása. 

Kollokvium. 

Tematika: 

A hindí irodalom hagyományos korszakolása. Az ádikál. A bhaktikál. A rítikál. A 

modern hindí irodalom megszületése. A XX. század hindí irodalmi irányzatai. 

Hindí és indiai irodalom magyarul. 

Az urdú irodalom jelentősebb állomásai. 


R. S. McGregor: Hindi Literature from Its Beginnings to the Nineteenth Century. 


R. S. McGregor: Hindi Literature of the Nineteenth and Early Twentieth Centuries. 



A. Wajahat: Az urdú irodalom története. Kézirat. 

A. J. Zaidi: A History of Urdu Literature. Sahitya Akademi, Delhi 1993. 


Sh. Pollock (ed.): Literary Cultures in History. Reconstructions from South Asia. 

University of California, 2003. Part. 5. pp. 805- 1022. 

Baccsan Szingh: Hindí száhitja ká dúszrá itihász. Rádhakrsna, Dillí 1996. 

K. B. Jindal: A History of Hindi literature. Kitab Mahal, Delhi 1955. 

Sh. R. Faruqi: Early Urdu Literary Culture and History. 

Megjegyzés: Az óra lényegében azonos a BBA-IND-262-vel, csak az utolsó két 

hétben kettéválik, és ez az INN-252 kitekintést ad az urdú irodalom történetére is. 

161


GÖRÖG TANSZÉK 

162


ELTE BTK, ÓTI, Görög Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-KLF-102/a 

Horváth László 

G H, 17.30–19.00, 

Sze, 14;00–15.30 

F 217, 218 

Bevezetés az ógörög nyelvbe, 2 


Az ógörög nyelv leíró nyelvtanának (legalapvetőbb alak- és mondattani 

jelenségeinek), valamint alapszókincsének megtanítása, néhány fontosabb irodalmi 

részlet olvastatása, a szövegekhez kapcsolódó kultúrtörténeti ismeretek átadása, 

előkészítés az auktorok olvasására. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félévközi kisebb dolgozatok 

alapján kap jegyet. A dolgozatok kérdései a kötelező olvasmányokkal, illetve a félév 

során olvasott szövegekkel kapcsolatosak.Ha az így felajánlott érdemjeggyel a hallgató 

nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem egyértelmű az 

érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón javíthat jegyén, illetve felelhet jobb jegyért a 

félév végéig. 

A tervezett tanmenet Ógörög gyakorló és olvasókönyv-ből (az elvégzendő anyag 

részletezése heti beosztásban): 

febr. 9. és 11. – 13. olv. Polgárait betörő Spárta 

febr. 16 és 18. – 14. olv. Szuronyt szegezz 

febr. 23. és 25. – 15. olv. Tenger, tenger 

márc. 2. és 4. – 16. olv. A háború kegyetlen tanító 

márc. 9. és 11. – 17. olv. Hogyne tudná? 

márc. 16. és 18. – 18. olv. Egész éjjel tivornyáznak 

márc. 23. és 25. – 19. olv. Mintha csapda lenne 

márc. 30. és ápr. 1 - 20. olv. A derék Kritias egészségére 

ápr. 6. és 15. - 21. olv. A Sókratés elleni vád 

ápr. 20. és 22. - 22. olv. Ha akarta 

ápr. 27. és 29. - 23. olv. Nyereség a halál 

máj. 4. és 6. - 24. olv. Csak az Isten tudja 

máj. 11. és 13. — általános ismétlés; számonkérés 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög gyakorló és olvasókönyv. Typotex. Bp. 

1998 

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan. Tankönyvkiadó. Bp. 1981 11 . 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. 

Typotex. Bp. 2000. 

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó. Székesfehérvár 1999. 

163


Bolonyai Gábor (főszerk.): Digitális görög nyelvkönyv. Budapest 2006. (Antiqua et 

orientalia). 

Horváth L. – Mészáros T. (vál.): Ógörög szószedet Xenophón és Platón művei alapján 

(jegyzet). 

164



BBN-KLF-102/b 

Bolonyai Gábor 

G K 10.15–11.45 

P, 8.30–10.00 

F 217 

Bevezetés az ógörög nyelvbe, 2 


Az ógörög nyelv leíró nyelvtanának (legalapvetőbb alak- és mondattani 

jelenségeinek), valamint alapszókincsének megtanítása, néhány fontosabb irodalmi 

részlet olvastatása, a szövegekhez kapcsolódó kultúrtörténeti ismeretek átadása, 

előkészítés az auktorok olvasására. 

A jegyszerzés feltételei, a számonkérés formái és időrendje: 

A tantárgy a klasszika-filológia szakirány kötelező tantárgya. 

Mint szeminárium látogatásköteles. 

A számonkérés formái és időrendje: 

Az órák elején ismétlő kérdések az előző óra anyagából, szóban vagy írásban. 


A tankönyv 11-20. olvasmánya. 

A kurzuson használt tankönyv: 

Bolonyai G. – Forró O. – Kulin V.: Istenek párbeszédei. Bevezetés az ógörög nyelvbe. 

Bp. 2006. 

Interneten hozzáférhető: 

https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Gorog.nyelvkonyv/ 

Ajánlott nyelvtankönyv: 

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó, Székesfehérvár, 1999. 

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan.Tankönyvkiadó, Bp. 1981 11 . 

165



BBN-KLF-203/a 

Horváth Judit 

G Cs, 12;30–14.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás, 3 

A szemináriu célja: 

A görög szövegolvasás alapvető technikáinak fejlesztése. Ismerkedés a homéroszi 

világgal és az epikus nyelvvel. 


A hallgatók részben a féléves munkájuk, részben a félév végi szóbeli beszámoló 

alapján kapnak jegyet. A beszámoló anyaga a félév során elolvasott görög szöveg, 

valamint a Görög művelődéstörténet kijelölt fejezetei. 


Odüsszeia 1. ének 150-200 sor. Az egyes órákon előbb 10, később 15, majd 20 

soronként dolgozzuk fel a szöveget, a megfelelő nyelvtani, történeti, 

irodalomtörténeti, vallástörténeti háttér ismertetésével. 

Görög művelődéstörténet. A homéroszi korra és a homéroszi epikára vonatkozó 

fejezetek. Az egyes órákon az előzőleg kijelölt és otthon elolvasott részleteket 

közösen dolgozzuk fel. A félév során ugyanebből az anyagból sor kerül egy-két 

önálló „kiselőadásra“ is. 


Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög 

művelődéstörténet. Osiris Kiadó. Budapest 2006. 

166



BBN-KLF 203/b, BBN-KLF-208/13 


G Cs, 15.00–16.30 

F 217 

Ógörög szövegolvasás, 3 és 8 


A görög szövegolvasási technikák elmélyítése. A homéroszi világról eddig szerzett 

ismeretek bővítése, elmélyítése. 


A hallgatók a féléves munkájuk, illetve a félév végi szóbeli beszámoló alapján kapnak 

jegyet. A beszámoló anyaga a félév során elolvasott görög szöveg, illetve a szöveghez 

kapcsolódó és az órán elhangzott nyelvtani, történeti, irodalom- és vallástörténeti 

kérdések. 


Odüsszeia 1. ének 300-400 sor elolvasása, a szöveg szűkebb és tágabb megértéséhez 

szükséges nyelvtani, történeti, irodalom- és vallástörténeti háttér felvázolása. 


Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög művelődéstörténet. 

Osiris Kiadó. Budapest 2006. 

167



BBN-KLF-204 


G K, 8.30–10.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás, 4: Xenophón, Memorabilia "B" 


a klasszika-filológia szakirányos -- elsősorban a latin nyelv iránt érdeklődő -- 

hallgatók ógörög nyelvi képzettségének erősítése, aktív nyelvi kompetenciájuk 

növelése, előkészítés a középfokú nyelvvizsgára. A nyelvi képzés egyik fő elemeként 

a hallgatók szemelvényeket olvasnak Xenophón Memorabilia című művéből. A 

részletek értelmezését beható nyelvi elemzés egészíti ki. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató az órai munkája, valamint a félév 

során összesen három alkalommal megírt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A 

zárthelyi dolgozat a kijelölt szövegrészletek fordítására vonatkozik (segédeszközök 

használata nem megengedett). További feltétel, hogy a hallgató a Xenophónéletműhöz 

kapcsolódó tetszőlegesen választott témából 5-10 lapos esszé jellegű 

dolgozatot írjon. 

A tervezett tanmenet (az elvégzendő anyag részletezése heti beosztásban): 

febr. 10. – I, 5. 

febr. 17. – I, 7. 

febr. 24. — II, 4.1—4. 

márc. 3. — II, 4.5—7. 

márc. 10. – II, 5. 

márc. 17. – III, 2. 

márc. 24. – III, 7. 

márc. 31 – III, 12. 

ápr. 7. – IV, 5.1—8. 

ápr. 21. — IV, 5.9—11. 

ápr. 28 — IV, 8.1—4. 

máj. 5. — IV, 8.5—8. 

máj. 12. — IV, 8.8— 

Kötelező olvasmányok: 

Xenophón, Kyros nevelkedése (magyar nyelven). 

Nemes Júlia: Xenophón, Peri Hippikés (Budapest, 2005) 

Ajánlott irodalom: 

Dávid I—Fodor Gyula, Xenophon Memorabiliáinak teljes szótára (Budapest, 1889). 

Engelmann Gusztáv, Xenophon Emlékiratai Sokratesről (szemelvények) (Budapest, 

1881). 

168



Figyelem: az előírt követelmények és a szövegek mennyisége az ógörög MA felvételi 

követelményeitől elmarad, annak elenyésző töredéke. 

169



BBN-KLF-205 


G K, 8.30–10.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás – Platón: Lakoma 


A Lakoma csodálóinak népes táborát növelni. Nyelvi szempontból a szöveg a 

viszonylag könnyebb Platón-dialógusok közé tartozik, és ezúttal azzal sem kell 

foglalkoznia az olvasónak, hogy Sókratés milyen trükkel kergeti önellentmondásba a 

beszélgetőpartnereit. Diotima szavait azért nem árt majd egymás után többször is 

elolvasni. 


• Két időpontban (március végén és a félév végén) dolgozat: kb. 10-15 soros 

szövegrészlet fordítása az addig átvett szövegből; a félévvégi dolgozat két 

részből áll: fordításból + egy esszékérdés max. 1 oldalas kifejtéséből. 

• Kb. 5 oldalas szemináriumi dolgozat az ajánlott témában a megadott 

szakirodalom alapján, vagy egyéni elképzelés szerint; határidő: utolsó előtti 

hét pénteke. 

• Az értékelésbe 30%-ban számít bele az órai munka, 40 %-ban a két dolgozat, 

és 30 %-ban a szemináriumi dolgozat. 

• A tantárgy a klasszika-filológia szakirány kötelező tantárgya. Mint 

szeminárium látogatásköteles. 


• Az órákon kb. 22 Stephanus-oldalt veszünk át görögül, mondatról-mondatra, 

lehetőleg valamennyi nyelvi nehézség tisztázásával. Ez a mennyiség, a 

korábbi Platón-órákhoz hasonlóan, alkalmat ad majd tartalmi kérdések 

megtárgyalására is. 

• A dialógus teljes szövegét a második órára kell elolvasni magyarul. 

• Emellett kinek-kinek legalább 3 cikket vagy könyvfejezetet kell elolvasnia és 

felhasználnia a szemináriumi dolgozata elkészítéséhez. 

A tervezett tanmenet: 

1. Az első órán a kerettörténetet olvassuk el (172a – 174a). 

2. A második órára, kérem, olvassák el a teljes szöveget (elég magyar fordításban); 

ekkor beszéljük meg a Symposion legfontosabb témáit, az Erósról, ill. Sókratésről 

szóló hét beszéd jellegzetes vonásait, egymáshoz való kapcsolatát, a dialógus 

felépítését, komikus és tragikus jegyeit, a keret- és beágyazott történet kapcsolatát. 

3–4. Aristophanés mítosza (189d – 191b – 193e) 

Az Ar.-beszédhez ajánlott szakirodalom: 

H. Neumann, On the comedy of Plato’s Aristophanes. AJPh 87 (1966) 420-6. 

5–6. Agathón beszéde (195c – 197e) + a 6. órán első dolgozat (fordítás). 

170


7–8–9–10. Sókratés beszéde (201e – 203a – 206a – 209e – 212a) 

A S.-beszédhez ajánlott szakirodalom: 

P. Plass, Plato’s pregnant lover. SO 53 (1978) 47-55. 

D. Halperin, Why is Diotima a Woman? In: One Hundred Years of Homosexuality 

and Other Essays on Greek Love. London 1990, 113-151. 

E. Pender, Spiritual Pregnancy in Plato’s Symposium. CQ 42 (1992) 72-86. 

11. Alkibiadés Sókretés-dicsérete (215a – 217a) 

12. Befejezés (221c – 223a) + második dolgozat (fordítás és esszé a félév során az 

órákon felvetődő témákhoz kapcsolódóan). 

Ajánlott témák a szemináriumi dolgozatokhoz: 

1. „Ugyanannak az embernek kell a komédia- és a tragédiaíráshoz értenie” – a 

Lakoma komikus és tragikus jegyei 

2. A hét beszéd (valamelyikének) elemzése 

3. A Lysis és a Lakoma kapcsolata 

4. M. Ficino kommentárja a Lakomához (elég egyetlen beszéd elemzéséről írni) 

További ajánlott szakirodalom (a dialógus egészéhez): 

A. E. Taylor, Platón. Osiris, Budapest 1999. (= Plato the man and his work, Methuen, 

London, 1909). 

Steiger K. utószava az Atlantisz-kiadáshoz (l. alább). 

Dover, Rowe és Brisson bevezetői (l. alább). 

G. Most, Six Remarks on Platonic Eros. In: Erotikon. Essays on Eros, Ancient and 

Modern. Ed. by Sh. Bartsch and Th. Bartscherer. Chicago 2005, 33-47. 

Plato’s Symposium. Issues in Interpretation and Reception. Ed. by J.H. Lesher, D. 

Nails, and Frisbee C.C. Sheffield. Cambridge. Mass. and London, 2006. 

G. Ferrari, Platonic Love. In: Kraut, R. (szerk.): The Cambridge Companion to Plato. 

Cambridge 1992, 248-276. 

Ajánlott szövegkiadás: 

J. Burnet-féle oxfordi kiadás (1901) 

H. Schoene (Teubner, 1909) 

R. Bury (Loeb, 1932 2 ). 

Ajánlott kommentárok: 

K. Dover (Cambridge „green-yellow”-sorozat, 1980) 

L. Robin (Paris, Budé-sorozat, 1989) 

C. Rowe (Warminster, 1998), L. Brisson (Paris, Flammarion, 2005). 

Ajánlott magyar kiadás: 

Platón: Lakoma. Ford. Telegdi Zs., Utószó Steiger K. Budapest, Atlantisz, 1998. 

171



BBN-KLF-206 


G Cs, 10.30–12.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás, 6: Hérodotos "B" 





a hallgatók szemelvényeket olvasnak Hérodotos történeti művéből. A részletek 

értelmezését beható nyelvi elemzés egészíti ki. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató az órai munkája, valamint a félév 

során összesen három alkalommal megírt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A 

zárthelyi dolgozat a kijelölt szövegrészletek fordítására vonatkozik (segédeszközök 

használata nem megengedett). További feltétel, hogy a hallgató a Hérodotoséletműhöz 

kapcsolódó tetszőlegesen választott témából 5-10 lapos esszé jellegű 

dolgozatot írjon. 


febr. 12. – prooimion, I, 1. (bevezető) 

febr. 19. – I, 2. 

febr. 26. – I, 3—4. 

márc. 5. – I, 5. 

márc. 12. – I, 30. (a Kroisos-logos) 

márc. 19. – I, 31. 

márc. 26. – I, 32. 

ápr. 2. – I, 86. 

ápr. 16. – I, 87. 

ápr. 23. – I, 88. 

ápr. 30. – I, 89. 

máj. 7. – I, 90. 

máj. 14. – I, 91. 


Hérodotos, Görög-perzsa háborúk (magyar nyelven). 


Szabó Árpád, Óperzsa novellák (Budapest, 1948) 

Németh Gy., Ritoók Zs., Szilágyi J., Görög művelődéstörténet (Bp, 2006). 


Figyelem: az előírt követelmények és a szövegek mennyisége az ógörög MA felvételi 

követelményeitől elmarad, annak elenyésző töredéke. 

172


173



BBN-KLF-208/08, OGN-371/31 


G Sze, 16.00–17.30 

F 217 

Ógörög szövegolvasás, 8: Szakszeminárium 


A görög szövegolvasás technikáinak elmélyítése a nehéznek számító, de nyelvileg 

rendkívül pontos és izgalmas kardal műfaján keresztül. 


A hallgatók a félévi munkájuk, valamint a félév végi szóbeli beszámoló alapján 

kapnak jegyet. A beszámoló anyaga a félév során közösen feldolgozott szövegek, 

valamint a szövegekhez kapcsolódó és az órákon tárgyalt nyelvtani, irodalmi, 

poétikai, stilisztikai, stb. kérdések 


Szophoklész: Antigoné, 1. sztaszimon (332-375). 

Pindarosz: 1. olümpiai óda 

Bakkhülidész: 3. epinikion 

Ajánlott szövegkiadások: az Oxford Classical Texts vagy a Bibliotheca Teubneriana 

kritikai kiadása. 

Ajánlott kommentár: J. C. Kammerbeek: The Antigone. Leiden, 1978. 

Pindarosz első olümpiai ódájához: Anthologie aus den 

Lyrikern der 

Griechen. Erklaert von E. Buchholz, J. Sitzler. Leipzig u. 

Berlin, 

1909. 

H. Maehler kommentárja in: Bacchylides – a Selection. Ed. by 

H. 

Maehler. Cambridge 2004. 


Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király. Szerkesztette, stb. Bolonyai Gábor. Natura 

Klasszikusok. Ikon Kiadó. Budapest, 1994. 

H. Fraenkel: Dichtung und Philosophie des frühen Griechentums. München, 1962. 

(Pindaroszhoz és Bakkhülidészhez) 

174



BBN-KLF-208/9, OGN-371 


G H, 11.30–13.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás: Plutarchos, Alkibiadés 


Ismerkedés a plutarchosi próza és életrajz sajátosságaival, a műfaj filozófiai, rétorikai 

és historiográfiai gyökereivel, utóéletének egyes szakaszaival. 


1. Két időpontban (március közepén és május első hetében) fordítási dolgozat: kb. 10- 

15 soros szövegrészlet fordítása az 1-4. és 6-11., illetve a 15-23. és 32-39. fejezetek 

szövegéből. A többi fejezet olvasása görögül ajánlott, magyarul kötelező. 

2. Tíz perces vitaindító referátum megtartása egy választott témában a megadott 

szakirodalom alapján, majd szemináriumi dolgozat elkészítése; leadási határidő: 

május első péntekje. A dolgozatíráshoz legalább két tanulmányt vagy könyvrészletet 

fel kell használni. 

Az értékelésbe azonos súllyal (egyharmad-egyharmad arányban) számít be 

• az órai munka 

• a két fordítási dolgozat és 

• a szemináriumi dolgozat. 

A tantárgy a kredites görög szakosok, ill. a BA klasszika-filológia szakirányon 

tanulók számára kötelezően választható szakszeminárium, ill szövegolvasási 

szeminárium. Mint szeminárium látogatásköteles. 


Az 1-4. és 6-11., illetve a 15-23. és 32-39. fejezetek. 

Ajánlott témák a szemináriumi dolgozatokhoz: 

1. Hasonlóságok és különbségek Thukydidés és Plutarchos Alkibiadés-képében. 

Plutarchos művét ugyanígy össze lehet hasonlítani Antiphón, Isokratés, Démosthenés, 

Cornelius Nepos Alkibiadésről szóló írásaival is. 

2. A plutarchosi jellemzés peripatetikus filozófiai háttere. 

Ezt a témát lehet három részletkérdésre bontva is vizsgálni: Hogyan alkalmazza 

Plutarchos Nikomachosi Etika, a Rétorika és a theophrastosi Jellemrajzok fogalmait és 

módszereit? 

3. A Herma-csonkítók és a misztériumgúnyolók botránya. 

4. Egy-egy anekdota elemzése: esetleges előzményei, folytatásai, párhuzamai, 

rétorikai megformáltsága. 

175


5. Szerkesztési elvek az Alkibiadás-életrajzban 

6. Alkibiadés szerelmi élete 

7. „Ugyanaz hátulról” – ugyanazon események az Alkibiadés-, ill. a Nikias-életrajz 

nézetéből. 

176



BBN-KLF-208/10 


G H, 15.30–17.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás: Szicíliai történetek, 2 


A kurzus óráin – egy 2 évvel korábbi szeminárium folytatásaként – Szicíliával 

kapcsolatos szövegekkel és tárgyi emlékekkel ismerkedünk meg, a következő 

témakörökben: 

• Szicíliához kötődő legfontosabb mítoszok: Arethusa, Persephóné elrablása, 

Héraklés és Eryx küzdelme, Daidalos, Skylla és Charybdis, Kyklóps, Aeneas 

és Anchises 

• Fejezetek Szicília történetéből: az őslakók, a görög gyarmatosítás, 

alapítástörténetek, a szicíliai tyrannosok (katonai sikerek, deportáláslakosságcsere, 

művészetpártolás, sportgyőzelmek, házassági szokások stb.), 

Athén szicíliai hadjárata, a római uralom (pun-háborúk, Syracusa ostroma, 

Verres műkincsrablásai, a sziget keresztény vértanúi) 

• Mítosz és történelem a szicíliai érméken 

• Híres költők és gondolkodók esetei Szicíliával (Aischylos, Empedoklés, 

Pindaros, Gorgias, Platón, Archimédés) 

Az egyes órákra kijelölt szövegek elolvasásán túl a kurzus fő célja egy idegenvezető 

füzet (részének) elkészítése a Görög Tanszék tavaszra tervezett tanulmányi 

kirándulása számára. A tervezett füzetben az útvonal egyes állomásait a lehető 

legtöbb és legváltozatosabb oldalról igyekszünk bemutatni: történeti, földrajzi, 

numizmatikai, irodalomtörténeti, mitológiai, művészettörténeti, epigráfiai, régészeti 

stb. szempontból egyaránt, a görög szövegek mellett latin nyelvűekre is támaszkodva. 

A füzet formátumát és megírásának szempontjait az órán beszéljük meg. 


• A kurzus résztvevőinek 3-4 fejezetet vagy „boxot” kell elkészítenie, az órán 

elolvasott szövegek, valamint megadott szakirodalom alapján. 

• A kirándulás áprilisi időpontja miatt a tavaszi szünet utánra eső órákat 

márciusra hozzuk előre; vagyis márciusban heti kétszer találkozunk, közösen 

egyeztetett időpontban. 

• Az elkészített fejezetek leadási határideje ennek megfelelően március utolsó 

hete. 

• Az értékelésbe egyformán, azonos súllyal számít be az órai munka és az 

elkészített fejezetek. 

• A tantárgy a klasszika-filológia szakirány szabadon választható tantárgya. 

Mint szeminárium látogatásköteles. 

Olvasandó szövegek és tematika 

1. A görög gyarmatosítás 

• Thukydidés 6.1-5 (magyarul) + Diodóros Sikeliótés, Bibliothéké 5.6.1-5 és 

177


Strabón, Geógraphiké 6.2.2 – a három történetíró beszámolójának 

összehasonlítása 

• Áttekintő táblázat a szicíliai poliszokról Hansen, Inventory alapján 

• a legkorábbi szicíliai érmék (Naxos, Himera, Zanklé, Selinus) 

2. Syrakusai – mítoszok 

• Arethusa mítosza: Timaios 41. tör. (= Antigon. Hist. mir. 40); Lukianos, Dial. 

mar. 3; Ovidius, Metamorphoses 5. 408skk; Vergilius, Aeneis 3.554-; 

Pausanias 5.7.2-3; Ps-Nonnos, Scholia mythologica 43.9 

• Arethusa a syrakusai érméken 

• Aeneas beszámolója S-ról (Charybdis, Aetna, Achaemenides Cyclops 

barlangjánál, Arethusa, Anchises halála): Vergilius, Aeneis 3.692-6 (-715) 

3. Syrakusai – építészeti emlékek, fejezetek a város történetéből 

• A négy városrész leírása: Cicero, In Verrem 2.117-119 + 2.5.84) 

• Athéné temploma: Cicero, In Verrem 2, Athénaios, Deipnosophistai 

• Duketios lázadása: Diodóros Sik., Bibl. 11.88.6 és 90.1-2, 91.2-92.4 

• a szicíliai hadjárat vége: Thukydidés: harc a folyóban 7.84 + kőbánya: 

Thukydidés 7.87 és Plut. Nikias 29 

• a rómaiak hosszú ostrom után beveszik S-t (Archimédés): Polybios 8.3-6 

+ Livius 33.2, 37.50, 42.31, 43.211-12, Verr. 3.163, 2.5, Polyb. 28.2 

4. Henna – Persephóné és Démétér mítoszai 

Diodóros Sikeliótés, Bibliothéké 5.2.3-3.3: a gabona feltalálása, a Koré elrablása 

[képek], Ovidius, Metamorphoses 5. 400-- ; DS 5.3.4-4.7: Athéné, Artemis és Koré 

tisztelete a szigeten; Démétér keresi lányát; az eleusisi misztériumok; 5.5.1-2: 

Karkinos a Koré elrablásáról; Démétér thesmophoros; Cicero, In Verrem 2.4.107-109 

5. Gela – fejezetek a város történetéből 

• DS 11.25.5-26-3: Gelón hatalma kiteljesedik; 

• a Démareté-érme 

• DS 11.38.2-6: Gelón temetése, síremléke és hírneve 

• tyrannos-családok közötti házasságok: Schol. ad Pind. Ol. 2.29 

• Apollón szobra Karthágóba kerül és bosszút áll (406): DS 13.108.4-5 

6. Akragas – fejezetek a város történetéből 

• Akragas fekvése, folyói, templomai: Polyb. 9.27.1-1; az akragasi templomok 

építtetése foglyul ejtett föníciaiakkal: DS 11.25.3-5 

• Empedoklés A-ról: Diogenés Laertios 63 

• az olymposi Zeus temploma építésés az ehhez szükséges kövek szállítása 

Agyrinaiból DS 13.82.1-4 + 4.80.4-5 

• a várost lerombolják a karthagóiak 406-ban: DS 13.108.2 

• a Héraklés-szobor és ellopása: Cicero, In Verrem 2.4.94 

• akragasi érmék 

7. Aitna 

• a város alapítása: DS 11.49.1-3: Hierón (Gelón öccse) elűzi Naxos és Katané 

lakóit, helyettük pelop.-iakat és syrak.-iakat telepít le, az utóbbit átnevezi 

Aitnéra (476) 

• Aischylus Szicíliában: T 1.27 (Radt), T 1.33-47, T 1.68-9, T 55e, 56a 

• Pindaros szicíliai megbizatásai 

• Empedoklés halála: Cicero, Laelius 24, Diogenés Laertios 69: [Heraclides fr. 

77 Voss] 

8. Platón Szicíliában: VII. levél, Plutarchos: Dión 

9. Eryx és Minóa Hérakleia alapítástörténetei 

• Héraklés Sic-ba érkezése: DS 4.22.6, Héraklés és Eryx birkózása: 4.23.1-5, 

178


Eryx megalapítja a magáról elnevezett városát: 4.83.1-7 + eryxi érmék 

• Minóa megalapítása: DS 4.79.1-7; Dórieus megalapítja Hérakleiát 515-510- 

ben: Hérodotos 5.42-48 

10. Selinus 

• a zellerkoszorú, a város címere: Hom. Odyss. 5.72; Plut. Quae. Conv. 676 CD 

+ Timol. 26.1 (~ Polyainos 5.12.1) 

• Selinus lerombolása, lakóinak felkoncolása a punok győzelme után: DS 

13.55.1-57.6 

11. Segesta 

• alapítása: Lykophrón, Alexandra 951 skk + Scholia ad Lyc. 958; Vergilius, 

Aeneis 1. 537-554 + Serv. ad Aen. i. 550; Aelianos, Var. Hist. ii. 33 

• a Diana-szobor: Cicero, In Verrem 2.4.72 és 74 

• Segesta szerepe az athéni hadjárat megindításában: Thuk. 6.6.1-3, 6.46.5-48.1 

12. Tauromenion és Morgantina 

• Taur. alapítása: DS 14.59.1-3 

• Taur., Syracusa és Szicília a 10. századból nézve: Const. Porphyr. De 

tematibus 10.47 

• Morgantina – egy hellenisztikus kori város agorája, színháza és lakóházai: 

Vitruvius 6.7 

Ajánlott szakirodalom a tárgyi emlékekhez: 

R. Ross Holloway, The Archeology of Ancient Sicily. London – New York, 1991. 

Sikanie. Storia e civiltà della Sicilia greca. A cura di G. Pugliese Carratelli. Milano 

1985. 

Szilágyi J. Gy. idevágó fejezetei a Görög művelődéstörténetben (Budapest 2006), 

332-339. 

G. Messineo and E. Borgia, Ancient Sicily. Monuments Past and Present, Paul Getty 

Museum, 2006. 

M. Guido, Sicily: An Archeological Guide. The prehistoric and Roman remains and 

the Greek cities. London 1967. 

G. K. Jenkins, Ancient Greek Coins. London 1990. 

Ajánlott szakirodalom a történelmi részekhez: 

M. Finley: Ancient Sicily. London 1979 2 . 

M. H. Hansen – T. H. Nielsen, An Inventory of Archaic and Classical Poleis: An 

Investigation Conducted by The Copenhagen Polis Centre for the Danish National 

Research Foundation. Oxford 2004. 

T. J. Dunbabin, Western Greeks the History of Sicily. Oxford 1948. 

Kiindulásnak jól használhatók a Neue Pauly szócikkei is. 

A mitológiai ábrázolások és irodalmi források áttekintése: 

Lexicon Iconographicum Mythologiae Classicae (1973-től) 

179



BBN-KLF-208/11 

Bene László 

G H, 10.00–11.30 

I 210 

Görög szövegolvasás, 8 


Parmenidész a Kr. e. 5. századi filozófia meghatározó alakja. Nem csupán új 

kozmológiai elmélettel áll elő, hanem a kozmológiai elméletalkotás alapjaira 

rákérdezve új területet nyit meg a filozófiai vizsgálódás számára: a metafizikát. Az 

órán hexameteres tankölteményének fennmaradt töredékeit elemezzük nyelvi és 

filozófiai szempontból. 


Az óra látogatásköteles, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. A számonkérés 

formái s időrendje: A félév közepén és végén ZH, melyen a már olvasott szöveg 

valamely szemelvényét kell lefordítani. Az értékelésben a félévi órai munka jelentős 

súllyal esik latba (50%). 


Parmenidész, fr. B1-B19: in: Diels, H., and W. Kranz, Die Fragmente der 

Vorsokratiker, 6th edn. Berlin, 1951-52. 


- Steiger Kornél, Parmenidész és Empedoklész kozmológiája, Áron Kiadó, 1998. 

- G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok, Atlantisz, 1998, 

353-385. 


Bevezetések: 

- Sedley, D., 1999. “Parmenides and Melissus.” In A. A. Long, ed., The -Cambridge 

Companion to Early Greek Philosophy (Cambridge: Cambridge University Press): 

113-33. 

- Palmer, John, "Parmenides", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2008 

Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = 

. 

Kommentárok: 

- Coxon, A. H., The Fragments of Parmenides: A critical text with introduction, 

translation, the ancient testimonia and a commentary. Phronesis Supplementary 

Volume iii, Van Gorcum, 1986. 

- Gallop, D., Parmenides of Elea: Fragments, University of Toronto Press, 1984. 

- O'Brien, D. - J. Frère, Le Poème de Parménide: Texte, Traduction, Essai Critique = 

P. Aubenque (főszerk.), Études sur Parménide, i., Vrin, 1987. 

Monográfiák: 

- Mansfeld, J., Die Offenbarung des Parmenides und die Menschliche Welt. Assen: 

Van Gorcum, 1964. 

- Mourelatos, A. P. D., The Route of Parmenides: A Study of Word, Image, and 

180


Argument in the Fragments. Yale University Press, 1970. 

Magyar cikkek: 

- Horváth Judit: “Mit csinálnak a Napleányok?”, Ókor 6 (2007), 1-2. sz. 

- Mogyoródi Emese: “Reveláció és ráció Parmenidész filozófiájában. A reveláció 

’logikája’”. In: Betegh Gábor – Bodnár István – Lautner Péter – Geréby György 

(szerk.), Töredékes hagyomány, Akadémiai, 2007. 

181



BBN-KLF-208/12, OGN-371/32, OGN-401 


G P, 12.30–14.30 

(minden második hét) 

Szépművészeti 

Múzeum 

Ógörög szövegolvasás, 8: Szakszeminárium, múzeumi gyakorlat 


Bevezetés a szövegek és tárgyak párhuzamos elemzésének módszerébe. 


A hallgatók a félévi munkájuk, illetve a félév végi szóbeli beszámoló alapján kapnak 

jegyet. A beszámoló anyaga a félév során elolvasott szövegek, illetve a megtekintett 

tárgyak. 


Az elolvasandó szövegek és az antik kiállításon megtekintendő tárgyak a halotti 

kultuszhoz, a temetéshez, a túlvilág-elképzelésekhez kapcsolódnak. 

Elolvasandó szövegek: 

Homérosz: Odüsszeia 11, 1-78. 

Homérosz: Iliasz 23, 69-92. 

Hésziodosz: Munkák és napok 156-169, Odüsszeia 4. 561-569. 

Aiszkhülosz: Perzsák 607-680. 

Archaikus és klasszikus kori sírepigrammák 

Hellénisztikus kori sírepigrammák 

Thuküdidész: 2. könyv 34. 


Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög 

művelődéstörténet. Budapest 2006. – kijelölt részletek 


A kurzust bármilyen nyelvi szinten álló hallgató fölveheti. Ezt az egyes órákon és a 

beszámolón is tekintetbe vesszük. 

182



BBN-KLF-212/A 


G K, 10.15–11.45 

F 217 

Ógörög leíró nyelvtan, II/A 


az ógörög MA továbbtanulást tervező hallgatók nyelvi képzettségének elmélyítése, 

aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus 

során a hallgatók elsajátítják az ógörög nyelv (elsősorban az attikai, másodsorban az 

ión nyelvjárás, valamint az epikus nyelv) alaktanát. 



alapján kap jegyet. A dolgozatok kérdései az órán kiosztott kéziratos mellékletek 

anyagával és az ismételt nyelvtani jelenségekkel kapcsolatosak. Ha az így felajánlott 

érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem 

egyértelmű az érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón javíthat jegyén, illetve felelhet 

jobb jegyért a félév végéig. 


febr. 10. – Orrhangú igék osztálya 

febr. 17. – Kezdő igék osztálya 

febr. 24. – E-osztály 

márc. 3. – Vegyestövűek osztálya 

márc. 10. – Mi-végűek bevezetés 

márc. 17. – Mi-végűek első csoportja 1. 

márc. 24. – Mi-végűek első csoportja 2. 

márc. 31 — Mi-végűek második csoportja 1. 

ápr. 7. — Mi-végűek második csoportja 2. 

ápr. 21. — A histémi-t követő igék 

ápr. 28 — Mi-végűek harmadik csoportja 1. 

máj. 5. — Mi-végűek harmadik csoportja 2. 

máj. 12. — Összefoglalás 








(jegyzet). 

183


184



BBN-KLF-212/B 


G H, 9.00–10.30 

F 217 

Ógörög leíró nyekvtan, II/B 





a kurzus során a hallgatók átismétlik az ógörög nyelv (elsősorban az attikai, 

másodsorban az ión nyelvjárás, valamint az epikus nyelv) leíró nyelvtanát, illetve 

elsajátítják elemi mondattani jelenségeit. 



alapján kap jegyet. A dolgozatok kérdései a gyakorlókönyv fejezetei anyagával és az 

ismételt nyelvtani jelenségekkel kapcsolatosak. Ha az így felajánlott érdemjeggyel a 

hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem egyértelmű az 




febr. 9. – 25. Midőn a dórok és athéniak hadban álltak 

febr. 16. – 26. A történetírás kezdetei 

febr. 23. – 27. A pénzügyi antitalentum 

márc. 2. – 28. Engedtessék meg nekünk 

márc. 9. – 29. Sem igaz tanútól nem hallotta 

márc. 16. – 30. Az emberevő bengáli tigris 

márc. 23. – 31. A történetírás haszna 

márc. 30 - 32. Cserépszavazás 

ápr. 6. - 33. A leghosszabb háború 

ápr. 20. - 34. Örök időkre szóló értéknek írtam 

ápr. 27. - 35. Történetírók mindenütt 

máj. 4. - 36. Ezt követően 

máj. 11. - 37. Általános ismétlés; számonkérés 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög gyakorló és olvasókönyv. Typotex. Bp. 

1998 




185



Figyelem: az előírt követelmény az ógörög MA felvételi követelményeitől elmarad, 

annak elenyésző töredéke. 

186



BBN-KLF-214 


G Cs, 9.00-10.30 

F 217 

Ógörög leíró nyelvtan, IV/A 


az ógörög MA továbbtanulást tervező hallgatók nyelvi képzettségének elmélyítése, 

aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus 

során a hallgatók átismétlik az ógörög nyelv (elsősorban az attikai, másodsorban az 

ión nyelvjárás, valamint az epikus nyelv) leíró nyelvtanát, illetve elsajátítják elemi 

mondattani jelenségeit. 



alapján kap jegyet. A dolgozatok kérdései a gyakorlókönyv fejezetei anyagával és az 

ismételt nyelvtani jelenségekkel kapcsolatosak. Ha az így felajánlott érdemjeggyel a 

hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem egyértelmű az 




febr. 12. – 7. Feltételes mellékmondatok II. 

febr. 19. – 8. Feltételes mellékmondatok III. 

febr. 26. – 9. Feltételes mellékmondatok IV. 

márc. 5. – 10. Feltételes mellékmondatok V. 

márc. 12. – 11. Megengedő mellékmondatok. 

márc. 19. – 12. Hasonlító mellékmondatok. 

márc. 26. – 13. Okhatározói mellékmondatok. 

ápr. 2. — 14. Célhatározói mellékmondatok. 

ápr. 16. — 15. Törekvés, gondoskodás, stb. ... igéi után álló mellékmondatok. 

ápr. 23. — 16. Félelem és aggódás igéi után mellékmondatok. 

ápr. 30. — 17 Következményes mellékmondatok. 

máj. 7. — 18-19. Vonatkozói mellékmondatok I-II. 

máj. 14. — 20. Függő beszéd. 








(jegyzet). 

187


188



OGN-208 


G Sze, 14.00–15.30 

F 217 

Görög stílusgyakorlat, 2 


A három félévre tagolódó kurzus 2. része. A görög mondattan alapelemeinek 

elsajátítása elsősorban magyar mondatok görögre való (vissza)fordításával 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgatók az órai munkájuk illetve a félév 

végén esedékes szóbeli beszámoló alapján kapnak jegyet. A beszámolón a félévben 

áttekintett mondattani jelenségeket tartalmazó görög mondatokat kell magyarra 

lefordítani, a kérdéses jelenségek felismerésével és rövid általános jellemzésével. 

Tematika: 

Február 11. Acc. cum inf., nom. cum inf., gen. cum inf., dat. cum inf 

Február 18. inf. plusz an 

Február 25. verba sentiendi + participium 

Március 4. az érzelmet jelentő igék utáni participium 

Március 11. kezdést és abbahagyást jelentő igék utáni part. 

Március 18. kitartást ill. belefáradást jelentő igék utáni part. 

Március 25.-ápr. 1. személytelen kifejezések utáni part. 

Április 15-22-29. Egyes igék utáni part. 

Május 6. part. plusz an 

Május 13. összefoglalás 


E. Bornemann-E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó. Székesfehérvár, 1999. 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy. :Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. 

Typotex Kiadó. Budapest, 2000. 

189



OGN-216 


G K, 14.00–15.30 

F 217 

Auktorolvasás, dráma, 2 


A görög tragédiák világának további megismerése. Euripidész helye a görög tragikus 

triászban. 


A hallgatók a félévi munkájuk és a félév végi szóbeli beszámoló alapján kapnak 

jegyet. A beszámoló anyaga Euripidész Oresztész c. drámájának teljes szövege, a 

szöveghez kapcsolódó és a szöveg pontosabb megértését szolgáló nyelvtani, irodalmi, 

stb. ismeretekkel 


Euripidész: Oresztész. Az egyes órákon eleinte 50, később 60-70 sor feldolgozására 

kerülhet sor. A szöveg olvasását a pontosabb megértéshez szükséges nyelvtani, 

irodalmi, vallástörténeti, stb. háttér megismerése egészíti ki. 

Ajánlott szövegkiadás: az Oxford Classical Texts sorozatban megjelent kiadás. 

Ajánlott kommentár: bármelyik régebbi, inkább német nyelvű iskolai kiadás, vagy 

újabb, többnyire angol nyelvű tudományos kommentár 



Karsai Gy.: A Szép és a Szörnyeteg. Budapest, 1999. 


Ajánlott színházi előadás: a Nemzeti Színházban nemrégiben bemutatott Oresztészdráma 

megtekintése 

190



OGN-231 

G H, 17.00–18.30? 

Tokodi Péter 

Görög metrika 


Egyrészt megismerni a görög versformák típusait, valamint betekintést nyerni a 

prózaritmusba; másrészt a prozódiai-alaktani ismeretek elmélyítése után gyakorlatot, 

jártasságot szerezni a leggyakoribb versformák (fel)olvasásában, értelmezésében. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, a félév harmadik 

óráján írt alaktani és a félév utolsó óráján írt metrikai zárthelyi dolgozata alapján kap 

jegyet. A második zárthelyi dolgozat non lectum verses (és kisebbrészt prózai) 

szövegek metrikai értelmezéséből áll. 


P. Maas, Griechische Metrik. In: Gercke–Norden (ed.), Einleitung in die 

Altertumswissenschaft. I/7. Leipzig–Berlin 1923, önállóan 1929, 1961, angolul 

Greek Metre. Oxford 1962. 

Szepes E.–Szerdahelyi I., Verstan. Budapest 1981. vonatkozó részei 


B. Snell, Griechische Metrik. Göttingen 1955. 

M. L. West, Greek Metre. Oxford 1982. 

R. Kannicht, Griechische Metrik. In: Nesselrath (ed.), Einleitung in die griechische 

Philologie IV. 6. Teubner 1997. 

C. M. J. Sicking, Griechische Verslehre. Handbuch der Altertumswissenschaft. 

München 1993. 

191



OGN-232, ZAN-ÖN06/19 

K 


6-8/A. I. em. 1. 

A görög nyelv története 


Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a görög nyelv történetével az 

indoeurópai alapnyelvtől kezdve a Kr. e. 5-4. század klasszikus attikai nyelvjárásáig, 

és vázlatos áttekintést kapjanak a görög nyelv posztklasszikus fejleményeiről. 


A jegyszerzés a félév végén kollokvium formájában történik, melynek anyagát a félév 

során tárgyalt témák alkotják, elsősorban az előadás anyagára támaszkodva. 

Tematika: 

Az indoeurópai alapnyelv jellegzetességei; az ie. őshaza kora és helye; a görög az ie. 

nyelvcsaládon belül; az ún. balkáni ie. tömb; az „ősgörög“ nyelvállapot 

jellegzetességei; a „pregörög“ nyelv kérdése; a mykénéi nyelvjárás; a görög 

nyelvjárások a Kr. e. 1. évezredben; az irodalmi nyelvváltozatok; a koiné; a 

posztklasszikus görög nyelv fejlődésének tendenciái; a görög írások (lineáris B; 

ciprusi szótagírás; görög alfabétum). 


MOHAY A.: Görög. In FODOR I. (szerk.): A világ nyelvei. Budapest, 2000, 456–471. 


ADRADOS, Francisco Rodríguez 2002. Geschichte der griechischen Sprache. Von den 

Anfängen bis heute. Übers. von Hausbert Bertsch. Tübingen–Basel, Francke. 

/UTB, 2317./ 

HOFFMANN, Otto – DEBRUNNER, Albert 1969. Geschichte der griechischen Sprache. 

1. Bd. Bis zum Ausgang der klassischen Zeit. 4. Aufl. bearb. von Scherer, 

Anton. 2. Bd. Grundfragen und Grundzüge des nachklassischen Griechisch. 2. 

Aufl. bearb. von Scherer, Anton. Berlin. 

HORROCKS, Geoffrey 1997. Greek. A History of the Language and Its Speakers. 

London–New York, Longman. 

JOSEPH, Brian D. 1987. Greek. In COMRIE, Bernard (ed.): The World’s Major 

Languages. London–Sydney, Croom Helm, 410–439. p. 

MEIER-BRÜGGER, Michael 1992. Griechische Sprachwissenschaft. 1–2. Bde. Berlin– 

New York, de Gruyter. /Sammlung Göschen, 2241–2242./ 

MEILLET, Antoine 1975. Aperçu d’une histoire de la langue grecque. Avec 

bibliographie mise à jour et complétée par Olivier Masson. 8ème éd. Paris, 

Klincksieck. 

PALMER, Leonard R. 1980. The Greek Language. London, Faber. /Great Languages/ 

SCHMITT, Rüdiger 1991. Einführung in die griechischen Dialekte. 2. Aufl. Darmstadt, 

Wissenschaftliche Buchgesellschaft. 

192


193



OGN-242 

K 

Bene László 

L. a megjegyzést. 

Antik filozófiatörténet, 1 


A kurzus anyaga a görög filozófia története Thalésztól Platónig. A vizsgázónak 

tisztában kell lennie a korai görög filozófia fejlődésének főbb vonalaival, beleértve a 

szofisztikát is, ismernie kell Platón Szókratész-értelmezését, valamint áttekintéssel 

kell bírnia Platón filozófiájának főbb témáiról. 


A kötelező irodalom önálló feldolgozása, különös tekintettel a forrásszövegekre. A 

számonkérés módja: szóbeli vizsga a félév végén, melyen a hallgató számot ad a 

megjelölt források szövegszerű ismeretéről, valamint a bennük tárgyalt teoretikus 

problémák megértéséről. 

Tematika: 

1. A milétosziak. 

2. A filozófia megjelenése a nyugati görögségnél (Püthagorasz, Xenophanész). 

3. Hérakleitosz. 

4. Parmenidész és az eleai iskola. 

5. A Parmenidész utáni kozmológiák (Empedoklész, Anaxagorasz, az atomisták). 

6. A szofisták (kül. Prótagorasz, Gorgiasz, Antiphón, Anonymus Iamblichi). 

7. Szókratész. 

8. Platón ideaelmélete. 

9. Platón tanítása a lélekről. 

10. Platón kozmológiája. 

11. Platón etikája és politikaelmélete. 

12. A költészet, a rétorika és a szofisztika platóni kritikája. Platón íratlan tanítása. 


Bene László: „Görög-római filozófia”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia. 

Akadémiai Kiadó, 2007, 23-100 és 138-147. 

1. Korai görög filozófia. A szofisták. 

- G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, 1998: 

Anaximandrosz (157-219); Xenophanész (245-271); Hérakleitosz (271-316); 

Parmenidész (353-385); Zénón (385-406); Empedoklész (407-460); Anaxagorasz 

(503-547); Leukipposz és Démokritosz (569-610). 

- A szofista filozófia, szerk. Steiger K., Atlantisz, 1993: Prótagorasz (9-21); Gorgiasz 

(23-35); Antiphón B44 DK (61-64); Anonymus Iamblichi (97-105). 

2. Szókratész és Platón 

- Platón: Szókratész védőbeszéde, in: Platón: Euthüphrón. Szókratész védőbeszéde. 

Kritón, Atlantisz, 2005, 55-112. 

194


- Platón: Lakhész, in: Platón: Nagyobbik Hippiasz. Kisebbik Hippiasz. Lakhész, 

Lüszisz, Atlantisz, 2003, 89-119. 

- Platón: Állam I. könyv, V. könyv 471C – VII. könyv 535A, in: Platón összes művei, 

Bp. Európa, 1984, II. kötet, 7-83; 360-502. 

- Platón: Phaidrosz, Atlantisz, 2005. 

- Platón: Parmenidész 126A-137C, in: Platón összes művei, Bp. Európa, 1984, II. 

Kötet, 811-829. 


G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Atlantisz, 1998 

további fejezetei 

Platón összes művei, I-III., Európa, 1984. 

Platón összes művei kommentárokkal, Atlantisz, 1998- 

Xenophón, Filozófiai és egyéb írásai, szerk. Németh György, Osiris, 2003. 

A cinikus és a megarai filozófia, szerk. Steiger Kornél, Kossuth, 1994. 

A. A. Long (ed.), Early Greek Philosophy, Cambridge University Press, 1999. 

G.B. Kerferd, A szofista mozgalom, Osiris, 2003. 

Gail Fine (ed.), Plato 1-2, Oxford University Press, 1999. 

Betegh G. – Böröczki T. (szerk.), A formák és a tudás, Gondolat 2007. 

Megjegyzés: Vizsgatárgyként kerül meghirdetésre. Előzetes egyeztetés után lehetőség 

van konzultációra (benel@elte.hu). 

195



OGN-243 

K 

Bene László 

L. a megjegyzést. 

Antik filozófiatörténet, 2 


A kurzus tárgya a görög-római filozófia története Arisztotelésztől a kései antikvitásig. 

A vizsgázónak áttekintéssel kell bírnia Arisztotelész filozófiájának főbb témáiról, 

valamint a hellénisztikus és a császárkori filozófia főbb irányairól (epikureizmus, 

sztoicizmus, szkepticizmus, újplatonizmus). 


A kötelező irodalom önálló feldolgozása, különös tekintettel a forrásszövegekre. A 

számonkérés módja: szóbeli vizsga a félév végén, melyen a hallgató számot ad a 

megjelölt források szövegszerű ismeretéről, valamint a bennük tárgyalt teoretikus 

problémák megértéséről. 

Tematika: 

1. Arisztotelész élete és művei. 

2. Arisztotelész természetfilozófiája. 

3. Arisztotelész lélekfilozófiája. 

4. Arisztotelész metafizikája. 

5. Arisztotelész etikája. 

6. Epikureizmus. 

7. Sztoicizmus. 

8. Szkeptikus irányok (pürrhónizmus, akadémiai szkepszis, újpürrhónizmus). 

9. Újplatonizmus (Plótinosz). 

10. A filozófia Rómában (Lucretius, Cicero, Seneca). 

11. Filozófia és kereszténység (Szent Ágoston). 


Tankönyvek: 

- Bene László: „Görög-római filozófia”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia. 

Akadémiai Kiadó, 2007, 100-244. 

- Kendeffy Gábor: “Aurelius Augustinus”, in: Boros Gábor (főszerk.): Filozófia. 

Akadémiai Kiadó, 2007, 283-304. 

- David Ross, Arisztotelész (Élete és művei, Természetfilozófia, Pszichológia, 

Metafizika, Etika), Osiris, Bp. 1996, 9-31, 86-133, 169-302 

- A. A. Long, Hellenisztikus filozófia, Osiris, Bp. 1998 

- R. Wallis, Az újplatonizmus, Osiris, Bp. 2002, 15-133 

Források: 

- Arisztotelész, A lélek (II.1-3., 5. és 12. fejezet; III.3-5., 8. és 10. fejezet), in: 

Lélekfilozófiai írások, (ford. Steiger K.), Európa, Bp. 1988, 49-62, 70-74, 102-104, 

116-129, 137-138, 143-146 

196


- Arisztotelész, Metafizika (XII. könyv), ford. Lautner Péter, in: Kozmikus teológia, 

szerk. Bugár István, Kairosz 2005, 187-225 

- Arisztotelész, Nikomakhoszi etika (I.-III. könyv, VI. könyv, X. könyv, 6.-10. 

fejezet), Európa, Bp. 1987, 5-88, 157-177, 290-307 

- Epikurosz legfontosabb filozófiai tanításai, Farkas Lőrinc, Bp. 1994 

- Epiktétosz, Kézikönyvecske, Európa, Bp. 1978 

- Plótinosz, A Jóról vagy az Egyről (Enn. VI.9.), In: Plótinosz, Az Egyről, a szellemről 

és a lélekről, Bp., 1986, 327-349 

- Aurelius Augustinus, Vallomások (XI. könyv), Gondolat, Bp. 1987, 344-380 


- Szekeres Csilla - Kendeffy Gábor, “Fejezetek a római filozófia történetéből” in: 

Havas L., - Tegyey I. (szerk,) Bevezetés az Ókortudományba IV. Debrecen, 2001, 

389-498 

- Chr. Stead, A filozófia a keresztény ókorban, Budapest, Osiris 2002 

*** 

- Steiger Kornél (szerk.), Sztoikus etikai antológia Bp. Gondolat, 1983. 

- Kendeffy Gábor (szerk. ), Antik szkepticizmus. Cicero- és Sextus Empiricusszövegek, 

Bp. Atlantisz 1998. 

- Somos Róbert (szerk.), Középső platonizmus, Osiris, Bp. 2005 

- Bugár István – Lautner Péter (szerk.), Sors és szabadság. Az emberi autonómia 

problémája az antik filozófiában a Kr. utáni II. századig, Kairosz 2006 

- Lautner Péter (szerk.), Pogány teológia 1. Szövegértelmezés és rendszeralkotás a 

Plótinosz utáni újplatonistáknál, Kairosz 2004 

- Lucretius: A természetről, ford. Tóth Béla, Debrecen, 1950. 

- Cicero válogatott művei, vál. Havas L., Budapest 1987. 

- Cicero A végzetről , ford. Szekeres Cs., Budapest 1992 (vagy: Bugár – Lautner 

2006). 

- Marcus Tullius Cicero Az istenek természete, ford. Havas L., Budapest 1985/2004. 

- Cicero Az állam, Hamza G. Havas L., Budapest 1995. 

-Cicero: A törvények, ford. Simon A., Gondolat, 2008. 

- Seneca prózai művei I-II. Szenzár, 2002, 2004. 

- Boethius, A filozófia vigasztalása, Európa, Bp. 1979. 


Vizsgatárgyként kerül meghirdetésre. Előzetes egyeztetés után lehetőség van 

konzultációra (benel@elte.hu). 

197



BBN-UJG-102 

Mohay András 

G H, 15.00–17.15 

Cs, 15.00–17.15 

Ifjúsági Épület fsz. 1. 

Újgörög nyelv kezdőknek, 2 


Az újgörög nyelv alapjainak elsajátítása 



óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a 

tankönyv anyagával és az órai magyarázatokkal kapcsolatosak. 

Irodalom: 

Dimitra, Dimitra + Papachimona, Marineta (2002), Ellinika tora, 1. kötet, Athén: 

Nostos. 

198



BBN-UJG-132a 

Mohay András 

G H, 17.45–18.30 

Cs, 17.45–18.30 

Ifjúsági Épület fsz. 1. 

Újgörög szöveginterpretációk, 2 


Az újgörög nyelv alapjainak elmélyítése költői szövegeken keresztül és ismerkedés a 

mai görög kultúrával. 



óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a 

tankönyv anyagával és az órai magyarázatokkal kapcsolatosak. 

Irodalom: 

Hadzisz, Dimitriosz (1966), Kövek. Újgörög líra. Budapest: Európa. 

Hadzisz, Dimitriosz (1971), Az újgörög irodalom kistükre. Budapest: Európa. 

Eckhardt, Klaus (1983), So singt Griechenland. Köln: Romiosini. 

Deliyannis, Constantin (2007), Le grec moderne par les chansons. Les Langues pour 

tous. 

199



BBN-UJG-132b 

G 

Nakos Konstantinos 

Ifjúsági épület 



Az újgörög irodalmi, filozófiai, antropológiai, történelmi, politikai és művészeti 

források közelebbi megismerése és interpretálása. A „szöveg” a szó legtágabb 

értelmében értendő, tehát szépirodalmi szövegeken kívül számos egyéb szövegtípust 

is magában foglalhat, ideértve például az újgörögségre vonatkozó külföldi forrásokat 

vagy a görög filmművészetnek a film sajátos nyelvén írt alkotásait. 

jegyszerzés feltételeei, a számonkérés formái és időrendje: 

A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján 

írt zárthegyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az órán 

felhasznált olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 


Ζέη Άλκη, Το καπλάνι της βιτρίνας. 

Σαµαράκης Αντώνης, Το λάθος. 

Ταχτσής Κώστας, Το τρίτο στεφάνι. 

Mindhárom mű magyar fordításban is hozzáférhető. 

200



BBN-UJG-212 


Újgörög nyelv haladóknak, 2 

G 

H,16.30–18.00 

Ifjúsági épület. 


A tantárgy gyakorlati jellegű nyelvi alapismeretek birtokába jutatni a hallgatókat 

mind a beszélt, mind az írott nyelv területén. 



írt zárthegyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a kötelező 



Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: University Studio Press, 1999 


[Σχολείο Νέας Ελληνικής του Α.Π.Θ.] Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: 

University Studio Press, 1999 

Αρβανιτάκης Κ. + Αρβανιτάκη Φ., Επικοινωνήστε ελληνικά, 1-3. Athén: Δέλτος, 

1992–94. 

Γκιώχα Δ. κά., Στη χώρα του Αριστοτέλη, Επίπεδο αρχαρίων (3 βιβλία, 2 

βιντεοκασέτες) + Επίπεδο µέσων (3 βιβλία, 2 βιντεοκασέτες). Thessaloniki: 

University Studio Press, 1994–1996. 

Mohay A., Újgörög-magyar kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1988. 

[Koós E.] Ουγγροελληνικό - Ελληνοουγγρικό Λεξικό. Athén: Καλοκάθης, 2003. 

Davies H. + Kállay G., Kezdők görög nyelvkönyve. Budapest: Holnap Kiadó – 

Usborne Publishing, 2000. 

Berki F., Újgörög társalgási zsebkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 



Davies H. + Kállay G., Kezdők görög nyelvkönyve. Budapest: Holnap Kiadó – 

Usborne Publishing, 2000. 

Berki F., Újgörög társalgási zsebkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993 

201



BBN-UJG-223 

G 


Ifjúsági Épület 

Újgörög nyelvészeti gyakorlatok 


Az „Újgörög nyelv kezdőknek” tantárgy szerves folytatása, mely egyúttal a nyelvi 

ismeretek elméleti megalapozását is biztosítja. A kurzus során túlnyomórészt olyan 

autentikus szövegeket dolgozunk föl, amelyek a beszélt nyelvhez közel álló irodalmi 

olvasmányokból származnak. 






Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: University Studio Press, 1999. 


Αντωνοπούλου Ν. κά., Πιστοποίηση επάρκειας της ελληνοµάθειας, 1–4. 

Thessaloniki: Κέντρο Ελληνικής Γλώσσας, 2000. 

Δεµίρη-Προδροµίδου Ε. κά., Η γλώσσα των ιδιωτισµών και των εκφράσεων, 1–2. 

Thessaloniki: University Studio Press, 1983-85. 



Mindkét mű magyar fordításban is hozzáférhető. 



A szakirány saját fejlesztésű tananyagai, továbbá az alábbi irodalmi művek 

eredetiben, a szakirány által készített szószedetekkel. 

202



BBN-UJG-236 

G 





Az újgörög irodalmi, filozófiai, antropológiai, történelmi, politikai és művészeti 

források közelebbi megismerése és interpretálása. A „szöveg” a szó legtágabb 

értelmében értendő, tehát szépirodalmi szövegeken kívül számos egyéb szövegtípust 

is magában foglalhat, ideértve például az újgörögségre vonatkozó külföldi forrásokat 

vagy a görög filmművészetnek a film sajátos nyelvén írt alkotásait. 



írt zárthegyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az órán 

felhasznált olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 




Ταχτσής Κώστας, Το τρίτο στεφάνι. 

Mindhárom mű magyar fordításban is hozzáférhető. 

203



BBN-UJG- 234 


G K, 16.30–18.00 


Újgörög nyelv haladóknak, 4 


A nyelvi alapismeretek birtokába juttatni a hallgatókat mind a beszélt, mind az írott 

nyelv területén. A tantárgy alapvetően gyakorlati jellegű. 






Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: University Studio Press, 1999. 


Αντωνοπούλου Ν. κά., Πιστοποίηση επάρκειας της ελληνοµάθειας, 1–4. 

Thessaloniki: Κέντρο Ελληνικής Γλώσσας, 2000. 

Δεµίρη-Προδροµίδου Ε. κά., Η γλώσσα των ιδιωτισµών και των εκφράσεων, 1–2. 

Thessaloniki: University Studio Press, 1983-85. 



Mindkét mű magyar fordításban is hozzáférhető. 



A szakirány saját fejlesztésű tananyagai, továbbá az alábbi irodalmi művek 

eredetiben, a szakirány által készített szószedetekkel. 

204



BBN-UJG-252 

K 



Görög és ciprusi országismeret, 2 


Görögország és Ciprus művelődéstörténeti, antropológiai, valamint építészettörténeti 

fejlődéséről ad áttekintést, s újgörög szempontból kiegészíti az alapozó és orientáló 

szakaszban szerzett archeológiai, múzeológiai stb. ismereteket. 


Az óra rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája a félév utolsó óráján a hallgató 

által kiválasztott téma bemutatása, valamint egy szóbeli vizsga. 


Kourvetaris, G.A. + Dobratz, B.A., A Profile of Modern Greece: In Search of 

Identity. Oxford: Clarendon, 1987. 

Lienau, C., Griechenland (Wissenschaftliche Länderkunden, Bd. 34). Darmstadt, 

1989. 

Grothusen, Kl.-D. et al., Zypern (Südosteuropa-Handbuch Band VIII). Göttingen: 

Vandenhoeck & Ruprecht, 1998. 

Sarafis M. + Eve M., Background to Contemporary Greece, 1–2. London: Merlin 

Press, 1990. 


Pintér A., Görögország (Az Európai Unió a változó világban – Változó Világ 45.). 

Budapest: Press Publica, 2001. 

valamint a szakirány saját fejlesztésű tananyagai. 

205



BBN-UJG-261/1 

G 



Az újkori görögség története: Görög kereskedők Magyarországon a XVII-XVIII 

században 


A előadás a XVII. században Magyarországon tevékenykedő Görög kereskedők 

történetét és tevékenységüket mutatja be. 





Füves Ödön: Újabb adalékok a tokaji görögök történetéhez. Ιn: AT II. (1955) 

Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és a népesség a 18. században 

Magyarországon. (Egy összeírás tanulságai). In: Rendi társadalom - polgári 

társadalom 1. Salgótarján, 1987 

Füves Ödön: Fejezetek a szentendrei görögök életéből. In: ΑΤ VIII. 1-2. (1961.) 

Füves Ödön: A magyarországi görög telepesek a legújabbkori görög történeti 

irodalomban. In: AT X. 1.-2., (1963) 

Füves Ödön: Görög sírfeliratok Magyarországon. Thessaloniki, 1966 

Füves Ödön: A pesti görögök küzdelme a teljes önállóság kivívásáért. In: AT. XV 

(1968) 2 

Füves Ödön: A görög kereskedők bevándorlása Pestre. In: AT XXII. (1975) 

Horváth Endre: Magyar – görög bibliográfia. Magyar-Görög Tanulmányok 12. 

Budapest, 1940 

Petri E: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. In: Cumania 3. 

(1975 


Schäfer László: A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus 

kialakulásában. Budapest, 1930. 

Sztripszky Hiador: Jegyzetek a görög kultúra Árpádkori nyomairól. Budapest, 1913 

206



BBN-UJG-262 

K 



Az újkori görögség története, 2 


A görög 20. század: a megosztottság százada. Hellászi és ciprusi görögség az Unió 

keleti peremvidékén. Görögország legfontosabb 20. századi politikai és társadalmi 

eseményeinek bemutatása. 





Clogg, R., A Concise History of Greece. Cambridge: UP, 2002. 

Pintér A., Görögország (Az Európai Unió a változó világban – Változó Világ 45.). 

Budapest: Press Publica, 2001. 

Fokasz N., Istenek nélkül: Politikai táborok születése Görögországban. Budapest: 

Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 


Mazower, M., A Balkán. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2004 

207



BBN-UJG-281/1 

K 



Áttekintés az újgörög irodalomból: A „ Harmincasok nemzedéke ” 


Az újgörög irodalomtörténetben egyik legjelentősebb fordulat bemutatása mind a 

próza, mind a költészet terén. A „harmincasok nemzedéke” teremtette meg a 

korszerűnek és európainak mondható irodalmi irányzatokat Görögországban. Az 

előadás során részleteket mutatunk be a tárgy nyelven, ugyanakkor az előadások 

alapját a művek magyar fordításai fogják képezni. 

Az óravezetés nyelve a magyar, de rövid tartalmi összefoglalók újgörögül is 

elhangzanak. 





Hadzisz D., Az újgörög irodalom kistükre. Budapest: Európa Könyvkiadó 1971. 

Hadzisz D., Újgörög elbeszélők. Budapest: Európa Könyvkiadó 1962. 

Hadzisz D., Kövek. Újgörög líra. Budapest: Európa Könyvkiadó 1966. 

Papp Á., A bolond gránátalmafa. Újgörög költők antológiája. Budapest: Kozmosz 

Könyvek, 1984. 

Πολίτης Λ., Ποιητική Ανθολογία, 1–8. Athén: Δωδώνη 1980. 


Beaton R., An Introduction to Modern Greek Literature. Oxford: UP, 1999 [görög 

fordítása: Athén, Νεφέλη 1996] 

valamint – amennyiben hozzáférhetőek – az előadáson bemutatott művek magyar 

fordításai. 

208


LATIN TANSZÉK 

209


ELTE BTK, ÓTI, Latin Tanszék, 2008/09, II. (tavaszi) félév 

BBN-KLA-402 

Simon Zoltán 

G H, 14.00–15.30 

Sze, 8.15–9.45 

F 212. 

Bevezetés a latin nyelvbe, 2 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félév során írt három zárthelyi 

dolgozata alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát a latin nyelvtanról tanultak és az 

olvasmányokhoz kapcsolódó szókincs alkotják. 

Tematika: 

A coniunctivus. 

A főbb coniunctivusos mellékmondatok. 

A feltételesség kifejezései. 

A participiumok rendszere. 

A gerundium és gerundivum. 

Az ablativus absolutus. 

A consecutio temporum. 


Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. Bp. 1998. 


Nagy F. – Kováts Gy. – Péter Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 

M. Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. é.n. 

210



BBN-KLF-111 

Krupp József 

G K, 16.00–17.30 

Cs, 16.00–17.30 

F 212 

Bevezetés a latin nyelvbe 1. 


Bevezetés a latin nyelvbe. Az alaktani ismeretek elsajátítása és gyakorlása. Az 

egyszerű mondat megismerése. 





Tematika: 

A latin névszóragozás. 

A latin igeragozás. 

A latin igeneves szerkezetek. 

II. 10. – 1. olvasmány 




II. 24. – zárthelyi dolgozat; 2. olvasmány 


III. 3. – 2. olvasmány 


III. 10. – 3. olvasmány; zárthelyi dolgozat 






III. 31. – 6. olvasmány; zárthelyi dolgozat 

IV. 2. – 7. olvasmány 


IV. 9. – tavaszi szünet 



IV. 21. – 8. olvasmány; zárthelyi dolgozat 


IV. 28. – 9. olvasmány; 


V. 5. – 10. olvasmány 


V. 12. – 11. olvasmány; zárthelyi dolgozat 

V. 14. – értékelés, jegybeírás 

211


Kötelező irodalom: 

Ferenczi Attila–Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. Bp. 1998. 


Nagy F.–Kováts Gy.–Péter Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 


212



BBN-KLF-112/a 

Kopeczky Rita 

G H, 14.00–15.30 

Sz, 8.15–9.45 

F 218 

Bevezetés a latin nyelvbe, 2 


Bevezetés a latin nyelvbe. Az alaktani ismeretek elsajátítása és gyakorlása. Az 

igeneves szerkezetek és az összetett mondat megismerése. 





Tematika: 

Február 9. A coniunctivus 

Február 11. Szövegolvasás, gyakorlás 

Február 16. A coniunctivus a mellékmondatban 


Február 23. A feltételes mellékmondat 


Március 2. A participiumok rendszere 

Március 4. ZH (az eddig átvett anyagból), szövegolvasás, gyakorlás 

Március 9. A gerundium 

Március 11. Szövegolvasás, gyakorlás 

Március 16. A gerundivum 


Március 23. Az ablativus absolutus 


Március 30. Az ablativus absolutus 2. 

Április 1. Szövegolvasás, gyakorlás 

Április 6. ZH (az eddig átvett anyagból), szövegolvasás, gyakorlás 

Április 8. SZÜNET 



Április 20. A consecutio temporum 


Április 27. Esettan 


Május 4. Esettan 

Május 6. Szövegolvasás, gyakorlás 

Május 11. Esettan, mondattan – ZH: ismeretlen szöveg fordítása 

Május 13. Értékelés, jegybeírás 



213





214



BBN-KLF-112/b 

Simon Zoltán 

G H, 14.00–15.30 

Sz, 8.15–9.45 

F 212 

Bevezetés a latin nyelvbe 2. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félév során írt zárthelyi 

dolgozatai alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát a latin nyelvtanról tanultak és az 


Tematika: 

Február 9. a coniunctivus 

Február 11. szövegolvasás, gyakorlás 

Február 16 a coniunctivus a mellékmondatban ZH (mindig az előzőleg átvett anyagból!) 

Február 18 szövegolvasás, gyakorlás 

Február 23 a feltételes mellékmondat ZH 

Február 25 szövegolvasás, gyakorlás 

Március 2 a participiumok rendszere ZH 

Március 4 szövegolvasás, gyakorlás 

Március 9 a gerundium ZH 


Március 16 a gerundivum ZH 


Március 23 az ablativus absolutus ZH 


Március 30 az ablativus absolutus 2. ZH 

Április 1. szövegolvasás, gyakorlás 

Április 6. szövegolvasás, gyakorlás ZH 


Április 13.SZÜNET 

Április 15 szövegolvasás, gyakorlás 

Április 20.a consecutio temporum ZH 


Április 27. esettan ZH 


Május 4. esettan ZH 

Május 6. szövegolvasás, gyakorlás 

Május 11. esettan, mondattan ZH: ismeretlen szöveg fordítása 

Május 13. értékelés, jegybeírás 






215


216



BBN-KLF-302 


G H, 14.00–15.30 

6-8/A. I. em. 1. 

Latin szövegolvasás, 2: Cornelius Nepos 


A hallgatók szövegolvasási és -fordítási készségének továbbfejlesztése és szókincsük 

növelése. A szövegek fordítása, grammatikai, stilisztikai és tárgyi értelmezése mellett 

a hallgatók megismerkednek a Cornelius Nepos életével és műveivel. 


Mint szeminárium látogatásköteles, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. 

A hallgatók négy zárthelyi dolgozatban adnak számot az addig elvégzett anyaggal 

kapcsolatos tudásukról. Ebből kettő csak szódolgozat, kettő pedig komplex jellegű, 

melyben a fő hangsúlyt egy már átvett szövegrészlet magyarra fordítása kapja. 

A szemináriumhoz a szakirány szabályai szerint szemináriumi dolgozat kapcsolódhat 

a szaktanár által megadott vagy szabadon választott, de a tanárral egyeztetett témából. 


Cornelius Nepos: Hannibal és Alcibiades életrajza (kritikai kiadás: ed. P. K. 

MARSHALL, Leipzig, Teubner, 1991 3 ). 


febr. 9. Bevezetés; Hann. 1. 

febr. 16. Hann. 2–3. 

febr. 23. Hann. 4–5. 

márc. 2. Hann. 6–8. – 1. szódolgozat 

márc. 9. Hann. 9–11. 

márc. 16. Hann. 12–13. 

márc. 23. Alc. 1–2. – 1. komplex zárhelyi dolgozat (ford.: Hann.) 

márc. 30. Alc. 3–4. 

ápr. 6. Alc. 5–6. 

(ápr. 13. tavaszi szünet) 

ápr. 20. Alc. 7–8. – 2. szódolgozat 

ápr. 27. Alc. 9–10. 

máj. 4. Alc. 11. – 2. komplex zárthelyi dolgozat (ford.: Alc.) 

máj. 11. Elmaradások pótlása, értékelés, jegybeírás 


ADAMIK T.: Római irodalom az aranykorban. Bp., 1994 (VII. fejezet: Az életrajz: 

Cornelius Nepos). 


Ld. ADAMIK i.m. 131. o. 

217



BBN-KLF-303/1 

Simon Zoltán 

G Sze, 12.00–13.30 

P, 8.15–9.45 

F 218; 212. 

Auctorolvasás: Római történetírók 


A szeminárium elsődleges célja a résztvevők latin nyelvtudásának megszilárdítása, a 

szókincs és fordítási készség fejlesztése. A szeminárium jelentős, de az alapképzésben 

másutt nem olvasott történeti művekből vett szemelvények földolgozása által 

betekintést nyújt a latin próza különféle stílusváltozataiba, ezáltal segítséget nyújt a 

történelmi ismeretek elmélyítéséhez, a szövegek forrásként való olvasása mellett 

azonban fontos szerepet kap – a műfaj ókori fölfogásával összhangban – a 

szemelvények irodalmi szövegként való elemzése, az egyes elbeszélő technikák, 

történetírói stratégiák megfigyelése is. 


A jegyszerzés föltétele az órák rendszeres látogatása, a szemelvények alapos 

földolgozása, a kötelező olvasmányok ismerete. A hallgatók a félév folyamán három 

– fordítást, valamint a kötelező olvasmányokra vonatkozó kérdéseket magába foglaló 

– dolgozatot, ezentúl kéthetente a szókincs elsajátítását ellenőrző röpdolgozatot írnak. 


C. Sallustius Crispus: Bellum Iugurthinum 5–13. 

C. Iulius Caesar: Bellum civile III. 88–97. 

C. Suetonius Tranquillus: Divus Iulius 79–89. 

„Aelius Spartianus“ (SHA):De vita Hadriani 16–17; 25–26. 

Február 11. (13.)Bevezetés 

Február 18. (20.)Sallustius 5-7. 

Február 25. (27.)Sallustius 8-10. (szódolgozat minden második héten!) 

Március 4. (6.)Sallustius 11-13. 

Március 11. (13.)Caesar 88-90. (ZH) 

Március 18. (20.)Caesar 91-94. 

Március 25 (27.) Caesar 95-97. 

Április 1 (3.) Suetonius 79-82. (ZH) 

Április 8. (10.) SZÜNET 

Április 15. (17.)Suetonius 83-86. 

Április 22. (24.)Suetonius 87-89. (ZH) 

Április 29. (Május 1. SZÜNET, közös óra!) SHA 16-17. 

Május 6. (Május 8 SZÜNET, közös óra!) SHA 25-26. (ZH) 

Május 13 (15.) Értékelés, jegybeírás 


Breisach, E: Historiográfia. Bp. 2004. 1–104. 


218


A történetírás elméletéhez: 

Koselleck, R: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Bp. 2003. 

Az ókori prózairodalom elbeszélő technikáihoz: 

Auerbach, E. Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban. Bp. 1985. 1– 

93. 

A római történetírásról általában: 

Borzsák István: A római történeti hagyomány kialakulása. Bp. 1990. 

Kraus, Chr. S: Latin Historians. Oxford 1997. 

Momigliano, A: Essays in Ancient and Modern Historiography. Middletown 1982. 

Caesar: 

Alföldi, A: Caesariana: gesammelte Aufsätze zur Geschichte Caesars und seiner Zeit. 

Bonn 1984. 

Christ, K: Caesar. Annäherungen zu einen Diktator. München 1994. 

Mutschler, F–H: Erzählstil und Propaganda in Caesars Kommentarien. Heidleberg 

1975. 

Zecchini, G: Cesare e il mos maiorum. Stuttgart 2001. 

Sallustius: 

Heldmann, K: Sallust über die römischen Weltherrschaft. Stuttgart 1993. 

La Penna, A: Sallustio e la rivoluzione romana. Milano 1968. 

Syme, R: Sallust. Berkely 1964. 

Suetonius: 

Gascon, J: Suétone historien. Róma 1984. 

Gugel, H: Studien zur biographischen Technik Suetons. Bécs-Köln 1977. 

Wallace-Hadrill, A: Suetonius: The Scholar and his Caesars. London 1983. 

Historia Augusta: 

Kolb, F: Untersuchungen zur Historia Augusta. Bonn 1977. 

Syme, R: Historia Augusta Papers. Oxford 1983. 

219



BBN-KLF-304/1 

Krupp József 

G Cs, 14.00–15.30 

F 212 

Latin szövegolvasás, 4: Livius 


Livius történeti műve (Ab urbe condita) I. könyvének szemelvényes olvastatása (a 

praefatio nélkül, mely a görög-római történetírás tendenciáit bemutató mesterképzési 

tanegység része lehet, továbbá a vallástörténeti érdekeltségű fejezetek nélkül, melyek 

a görög-római vallástörténet tantárgy szövegolvasási kötelezettségében jelennek 

meg.) A hallgatók fordítási készségének fejlesztése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a (bármely órán előfordulható) 

kisdolgozatai, az utolsó héten írt zárthelyi dolgozata, illetve a szemináriumi dolgozata 

alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát a Livius-szöveg fordítása, szókincse és a 

hozzá kapcsolódó történeti–filológiai kérdések alkotják. A zárthelyi dolgozat non 

lectum Livius-szöveg fordítását is tartalmazza. 

Olvasandó szövegek, az órák tematikája: 

II. 12. – c. 1. 

II. 19. – cc. 2–3. 

II. 26. – cc. 4–6.2 

III. 5. – cc. 6.3–7.11; 8–10.4 

III. 12. – cc. 11–12.4; 12.8–14 

III. 19. – cc. 15–16.1; 17–18.1; 22–23; 25 

III. 26. – 27–30 

IV. 2. – cc. 32–32.4; 33–36 


IV. 16. – cc. 37–41; a szemináriumi dolgozatok leadása 

IV. 23. – cc. 42–45.1; 46–47 

IV. 30. – cc. 48–55.1 

V. 7. – cc. 57–60 

V. 14. – zárthelyi dolgozat 

Szövegkiadás, kommentár: 

Auctores Latini III. (Bp. 1967. stb.) Ed. et comm. Nagy Ferenc. 

Ogilvie, R. M.: A Commentary on Livy. Books 1–5. Oxford, 1965. 


Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban. Bp., 1994. 281–296. 

Albrecht, M. von: A római irodalom története. I. Ford. Tar Ibolya. Bp., 2003. 623– 

648. 

Conte, G. B.: Latin Literature: A History. Transl. Solodow, J. B. Baltimore–London, 

1994. 367–376. 


220


Borzsák István: „Livius”, Dragma. II. Bp., 1996. 145–162. 

Borzsák István: „Livius magyarországi utókora”, Dragma. I. Bp., 1994. 173–178. 

Burck, E. (Hrsg.): Wege zu Livius. Darmstadt, 1967. 

Forsythe, G.: Livy and early Rome. A study in historical method and judgment. 

Stuttgart, 1999. [Historia Einzelschriften 132.] 

Luce, Z. J.: Livy. The Composition of his History. Princeton, New Jersey, 1977. 

Thraede, K.: „Livius az újabb kutatások tükrében”, Latin prózaírók. Bp., 1976. 66– 

88. 

Walsh, P.G.: Livy. His Historical Aims and Methods. Cambridge, 1961. 

221



BBN-KLF-304/2 

Földváry Miklós István 

Latin szövegolvasás, 4: Livius 

G 

Sze, 12.00–13.30 

F 216 


Livius történeti műve (Ab urbe condita) I. könyvének szemelvényes olvastatása (a 

praefatio nélkül, mely a görög-római történetírás tendenciáit bemutató mesterképzési 

tanegység része lehet, továbbá a vallástörténeti érdekeltségű fejezetek nélkül, melyek 

a görög-római vallástörténet tantárgy szövegolvasási kötelezettségében jelennek 

meg.) A hallgatók fordítási készségének fejlesztése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a (bármely órán előfordulható) 

kisdolgozatai, az utolsó héten írt zárthelyi dolgozata, illetve a szemináriumi dolgozata 

alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát a Livius-szöveg fordítása, szókincse és a 

hozzá kapcsolódó történeti–filológiai kérdések alkotják. A zárthelyi dolgozat non 

lectum Livius-szöveg fordítását is tartalmazza. 


cc. 1–7.11 

cc. 8–10.4 

cc. 11–12.4 

cc. 12.8–16.1 

cc. 17–18.1 

cc. 22–23 

c. 25 

cc. 27–30 

c. 32.1–32.4 

cc. 33–45.1 

cc. 46–55.1 

cc. 57–60 

Szövegkiadás, kommentár: 

Auctores Latini III. (Bp. 1967. stb.) Ed. et comm. Nagy Ferenc. 

Ogilvie, R. M.: A Commentary on Livy. Books 1–5. Oxford, 1965. 


Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban. Bp., 1994. 281–296. 

Albrecht, M. von: A római irodalom története. I. Ford. Tar Ibolya. Bp., 2003. 623– 

648. 

Conte, G. B.: Latin Literature: A History. Transl. Solodow, J. B. Baltimore–London, 

1994. 367–376. 


Borzsák István: „Livius”, Dragma. II. Bp., 1996. 145–162. 

Borzsák István: „Livius magyarországi utókora”, Dragma. I. Bp., 1994. 173–178. 

222


Burck, E. (Hrsg.): Wege zu Livius. Darmstadt, 1967. 

Forsythe, G.: Livy and early Rome. A study in historical method and judgment. 

Stuttgart, 1999. [Historia Einzelschriften 132.] 

Luce, Z. J.: Livy. The Composition of his History. Princeton, New Jersey, 1977. 

Thraede, K.: „Livius az újabb kutatások tükrében”, Latin prózaírók. Bp., 1976. 66– 

88. 

Walsh, P.G.: Livy. His Historical Aims and Methods. Cambridge, 1961. 

223



BBN-KLF-305/a és b 

Ferenczi Attila 

Vergilius: Aeneis 

G 

Sze,14.00–15.30 (305/a) 

Cs, 8.30–10.00 (305/b) 

F 212 


Megismerkedni a római irodalom egyik legnagyobb hatású művével, megismerni az 

interpretáció problémáit, fejleszteni a nyelvtudást. Mivel a csoportba olyan hallgatók 

járnak, akik csak az egyetemen kezdtek latinul tanulni, kisebb szövegmennyiséget 

olvasnak, mint a 305/b jelű csoport, amelybe azok járnak, akik a középiskolában már 

tanultak latinul. Ebben a csoportban vannak a minoros hallgatók is. A szövegolvasás 

követelménye nem azonos az a és a b jelű csoportokban. A készüléshez szükséges idő 

igen (ezért azonos a kreditértéke): ugyanannyi otthoni munkával több szöveget tud 

elolvasni az, aki évek óta tanulja a nyelvet, mint az, aki csak egy évvel ezelőtt kezdte. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a dolgozatok. A 

félév során két fordítási zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók a latin nyelvű kötelező 

olvasmányokból. A jegy megszerzésének feltétele a házidolgozat elkészítése, 

amelyben a művel kapcsolatos értelmezési és filológiai problémát kell bemutatni 

idegennyelvű szakirodalom alapján. A szemináriumon részt vevő hallgatóknak 

ismerniük kell a teljes Aeneist, ezért a latinul nem olvasott részeket magyarul kell 

elolvasniuk. Olvasmányukról a két nyelvi zárthelyin adnak számot: az első dolgozat 

alkalmával az első 6 énekről, a másodikban a másodikról. 


305/a - Aeneis I. 1-756, IV. 173-295, XII. 887-952. (986 sor) 

305/b – Aeneis I. 1-756, IV. 173-295, VI. 756-901, XII. 1-952 (1975 sor) 


Auctores Latini XXI, Aeneis I-VI. Tankönyvkiadó 2001. 

Auctores Latini XXII, Aeneis VII-XII. Tankönyvkiadó 2001. 


R. G. Austin: Commentary on Virgi’s Aeneid I. Oxford 1971. 

R. G. Austin: Commentary on Virgil’s Aeneid IV. Oxford 1955. 

R. G. Austin: Commentary on Virgil’s Aeneid VI. Oxford 1984. (305/b) 


A Companion to the Study of Virgil. ed. N. Horsfall. Brill, Leiden. 2000. 

224



BBN-KLF-307/1 

Déri Balázs egyetemi tanár 

G Sze, 8.15–9.45 

F 217 

Latin szövegolvasás, 7: Latin líra 


– az ókori műfaji kategorizálás által annak tekintett műfaj modern értelemben vett 

kitágításával (az epiko-lírai műveket is beleértve) áttekintést adni a római lírai 

költészetről; 

– a római líra kiemelkedő alkotásainak megismertetése latin szövegolvasással; 

– az olvasott művel elemzésével néhány verselemzési stratégia elsajátítása; 

– a görög-római metrika alapjai. 


Aktív részvétel a szövegolvasásban. Bármelyik héten rövid szódolgozat. 

Záródolgozat: előzetesen föl nem dolgozott, a hallgatónak ismeretlen lírai szöveg 

fordítása szótár segítségével. A félév során a hallgató a megadott határidőre egy 

írásbeli dolgozatot készít, ezt előadása előtt közreadva rövid szóbeli előadást tart 

témájáról. 


Kb. 100 sornyi szöveg heti lebontásban Catullus, Horatius, Tibullus, Ovidius, 

Martialis, Ambrosius, Prudentius műveiből, az Auctores Latini és más kommentált 

szövegkiadások felhasználásával. A heti beosztás a hallgatók felkészültségének 

fölmérése után történik, mivel a BA-rendszerben ez az óra először hirdettetik meg. 


Jefferson, Ann – Robey, David (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. 

Összehasonlító áttekintés. Bp. Osiris. 1999. 1., 2., 3., 4., 5. fejezet. 

Lotz János: „Általános metrika”, in Szonettkoszorú a nyelvről. Bp. 1976. 215–236. 

von Albrecht, M.: A római irodalom története I–II. Balassi Kiadó, Bp. 2003–2004., a 

római lírára vonatkozó fejezetek 


egyénileg, a szemináriumi dolgozathoz kapcsolódóan 

225



BBN-KLF-308/5 


G H, 12.00–13.30 

F 218 

Sallustius: De coniuratione Catilinae 


Teljes terjedelmében megismerni az aranykori latin próza egyik meghatározó alkotását, 

a mögötte álló stilisztikát (archaizmus) és sajátos értékrendet (a személyiség szerepe az 

ókori történetírásban, a physis és a nomos kérdése). A hallgatók gyakorlati mondattani 

ismereteinek, lexikájának és fordítási gyakorlatának fejlesztése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a dolgozatok. A 

fölkészültség ellenőrzésére minden órán kisdolgozat íratható, ezeken kívül a félév 

során két vagy három összefoglaló dolgozat zárja le a mű olvasásának nagyobb 

egységeit. 


A teljes könyv, összesen 61. caput. 


Alphons KURFESS: C. Sallusti Crispi Catilina. Teubner, Leipzig 1972. 

MAKK Ferenc – TAR Ibolya: Sallustius: De coniuratione Catilinae. Tankönyvkiadó, 

Budapest 1971. (Auctores Latini 12) 


– 


Karl VRETSKA: C. Sallustius Crispus: De Catilinae coniuratione I–II. Winter, 

Heidelberg 1976. 

P. MCGUSHIN: C. Sallustius Crispus: Bellum Catilinae. A Commentary. Brill, Leiden 

1977. 

226



BBN-KLF-312/1 

Adamik Béla 

G K, 16.00–17:30 

F 217 

Latin leíró nyelvtan, 2 

A szeminárium célja: A tantárgy célja: a szakirányos hallgatók latin nyelvi 

képzettségének elmélyítése, nyelvtani tudatosságuk, aktív nyelvi kompetenciájuk 

növelése. 

A jegyszerzés feltételei: A hallgatók a félév során legalább négy alkalommal zárthelyi 

dolgozatban adnak számot alaktani tudásukról. A kurzus végén a hallgatók a latin 

mondattani ismereteket számonkérő témazáró dolgozatot írnak, amelynek sikeres 

teljesítése a kurzus sikeres teljesítésének alapfeltétele. 

Tematika: 

A félév témája a latin mondattanon belül az igemódok és igeidők használata, az 

igeneves szerkezetek és az összetett mondtaok legfontosabb fajtái. 


Nagy F. - Kováts Gy. - Péter Gy..: Latin nyelvtan a gimnáziumok számára. Bp. 1971 

(és későbbi kiadások) 


M. Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é.n. 

M. Nagy I. - Nagyillés J. - Tar I. Cicerótól az élő latinig 1. Szeged 1997. 

P. Mayer E. – Töttössy Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Bp. 1988. 

Vayer L: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

227



BBN-KLF-312/2 


G H, 15.45–17.15 

6-8/A. I. em. 1. 



A szakirányos hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi 

kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus során a 

hallgatók elsajátítják a latin mondattant, amelynek alrendszereivel mind elméletileg, 

mind gyakorlatilag – a kurzusvezető által összeállított bő latin példaanyag révén – 

megismerkednek. 


Mint szeminárium látogatásköteles, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. 

A hallgatók a félév során három alkalommal zárthelyi dolgozatban adnak számot 

tudásukról. A dolgozatok anyagát az órán elhangzottak, azaz a latin mondattannal 

kapcsolatos kérdések alkotják, kiegészítve a névszó- és igeragozásra vonatkozó 

ismeretekkel, amelyeket a hallgatók otthon ismételnek át. 

Tematika: 

A kurzus az előző félévi Latin leíró nyelvtan 1. szerves folytatása. 

A tervezett tanmenet (az elvégzendő anyag részletezése heti beosztásban) 

febr. 9. Az indicativus igeidői 1. 

febr. 16. Az indicativus igeidői 2. 

febr. 23. Az indicativus irrealis 

márc. 2. Az imperativus I. és II.; a parancsolás és a tiltás egyéb kifejezései 

márc. 9. A coniunctivus főmondati használata 1. – 1. zárthelyi dolgozat 

márc. 16. A coniunctivus főmondati használata 2. 

márc. 23. A coniunctivus főmondati használata 3. 

márc. 30. Az alárendelő összetett mondatok típusai és elemzésük szempontjai 

ápr. 6. Consecutio temporum 1. – 2. zárthelyi dolgozat 

(ápr. 13. tavaszi szünet) 

ápr. 20. Consecutio temporum 2. 

ápr. 27. Consecutio temporum 3. 

máj. 4. A függő kérdés – 3. zárthelyi dolgozat 

máj. 11. Értékelés, jegybeírás 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 

1990 26 (a vonatkozó mondattani fejezetek). 


P. MAYER E. – TÖTTÖSSY Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Bp., 1988. 

J. B. HOFMANN – A. SZANTYR: Lateinische Syntax und Stilistik. München, 1972 2 . 

R. KÜHNER – C. STEGMANN – A. THIERFELDER: Ausführliche Grammatik der 

228


lateinischen Sprache. II. Satzlehre (1–2). Darmstadt 1962 4 . 

H. MENGE: Lehrbuch der lateinischen Syntax und Semantik. Völlig neu bearb. von 

Th. BURKARD u. M. SCHAUER. Darmstadt 2000. 

229



BBN-KLF-314/1 

Kopeczky Rita 

G Sze 12.00–13.30 

F 212 




kompetenciájuk növelése. A függő beszédre vonatkozó ismeretek elsajátítása és 

gyakorlása. A latin mondattan kérdéseinek átismétlése. 



dolgozata alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát elsősorban az órán elhangzottak 

alkotják, kiegészítve a névszó- és igeragozásra vonatkozó ismeretekkel, amelyeket a 

hallgatók otthon ismételnek át. 

Tematika: 

A függő beszéd alapszabályai. 

A feltételes mondatok viselkedése. 

A névmások viselkedése. 

Tiltásformák. 

Függő beszéd átalakítása egyenes beszéddé (latinul). 

Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul). 

Függő beszédet tartalmazó szövegek retroverziója. 

A latin mondattan legfontosabb kérdései (ismétlés). 

Febr. 11. – A függő beszéd alapszabályai. 

Febr. 18. – A feltételes mondatok viselkedése. 

Febr. 25. – A névmások viselkedése. Tiltásformák. 

Márc. 4. – 1. zárthelyi dolgozat 

Márc. 11. – Függő beszéd átalakítása egyenes beszéddé (latinul). 

Márc. 18. – Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul) 1. 

Márc. 25. – Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul) 2. 

Ápr. 1. – 2. zárthelyi dolgozat 

Ápr. 8. – Függő beszédet tartalmazó szövegek retroverziója 1. 

Ápr. 15. – tavaszi szünet 

Ápr. 22. – Függő beszédet tartalmazó szövegek retroverziója 2. 

Ápr. 29. – A latin mondattan legfontosabb kérdései (ismétlés) 

Máj. 6. – 3. zárthelyi dolgozat 

Máj. 13. – javítás, értékelés 





230



Vayer L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

J. B. Hofmann – A. Szantyr: Lateinische Syntax und Stilistik. München 1972. 

R. Kühner – C. Stegmann – A. Thierfelder: Ausführliche Grammatik der lateinischen 

Sprache. II. Satzlehre (1–2). Darmstadt 1962. 

231



BBN-KLF-314/2 

Krupp József 

G K, 12.00–13.30 

F 212 

Latin leíró nyelvtan 4. 



kompetenciájuk növelése. A függő beszédre vonatkozó ismeretek elsajátítása és 

gyakorlása. A latin mondattan kérdéseinek átismétlése. 



dolgozata alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát elsősorban az órán elhangzottak 

alkotják, kiegészítve a névszó- és igeragozásra vonatkozó ismeretekkel, amelyeket a 

hallgatók otthon ismételnek át. 

Tematika: 

Függő beszéd átalakítása egyenes beszéddé (latinul). 

Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul). 

Függő beszédet tartalmazó szövegek retroverziója. 

A latin mondattan legfontosabb kérdései (ismétlés). 

II. 10. – A függő beszéd alapszabályai, a nem-feltételes mondatok viselkedése. 

II. 17. – A feltételes mondatok viselkedése. 

II. 24. – A névmások viselkedése. Tiltásformák. Iubeo. 

III. 3. – 1. zárthelyi dolgozat 

III. 10. – Függő beszéd átalakítása egyenes beszéddé (latinul). 

III. 17. – Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul) 1. 

III. 24. – Egyenes beszéd átalakítása függő beszéddé (latinul) 2. 

III. 31. – 2. zárthelyi dolgozat 

IV. 7. – Függő beszédet tartalmazó szövegek retroverziója. 


IV. 21. – A latin mondattan legfontosabb kérdései (ismétlés) 1. 

IV. 28. – A latin mondattan legfontosabb kérdései (ismétlés) 2. 

V. 5. – 3. zárthelyi dolgozat 

V. 12. – javítás, értékelés 



M. Nagy I.–Tegyey I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. é.n. 


P. Mayer E.–Töttössy Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Bp. 1988. 

Vayer L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

J. B. Hofmann–A. Szantyr: Lateinische Syntax und Stilistik. München 1972. 

R. Kühner–C. Stegmann–A. Thierfelder: Ausführliche Grammatik der lateinischen 

Sprache. II. Satzlehre (1–2). Darmstadt 1962. 

232


233



BBN-KLF-402 


K H, 13.00–13.45 

F 212 

Római irodalomtörténet 


Az előadás célja, hogy röviden, kronologikus rendben bemutassa a római irodalom 

fejlődéstörténetét, műfajait, és általános jellegét az archaikus korszaktól a császárkorig. 

Vázlatosan szóba kerülnek a kutatás módszertanára és történetére vonatkozó témák is. 

Az előadásokon egy-egy műről részletesebben is szó esik, ezeket a műveket, melyek 

mind szerepelnek a kötelező olvasmányok listáján, a hallgatóknak hétről-hétre az 

előadásra való felkészülésként kell elolvasniuk. 


Írásbeli vizsga, amely két részből áll: 1. a kötelező olvasmányok ismeretét ellenőrző 

dolgozat, 2. irodalomtörténeti dolgozat, ez utóbbi szintén két részből áll, egy tesztjellegűből, 

és rövidebb kifejtős kérdéseket tartalmazóból. A kérdések tartalmazzák a 

felkészüléshez előírt tankönyv és az előadás anyagát. 


Plautus: Miles Gloriosus, Amphitruo; Terentius: Adelphoi; Catullus: carm. 1-17, 31, 46, 

51, 62-64, 70, 72, 75, 76, 83, 85-87, 92-93, 101, 109, Cicero: Pro Murena, 1. Philippica, 

A törvények; Vergilius: Eclogae, Horatius: carm 1-3, Ars poetica; Ovidius: Amores, 

Fasti, Properttius: I. 1-5; Tibullus: I/1, I/10; Petronius: Satiricon; Seneca: Hercules 

Furens, Phaedra, Erkölcsi levelek, Tacitus: Annales 1-4. könyv; Apuleius: Az 

aranyszamár. 


P. Grimal: A latin irodalom története. Bp. Akadémiai 2002. 


Adamik Tamás: A római irodalom története I-IV.; M. v Albrecht: A római irodalom 

története I-II.; G. B. Conte: Latin Literature. A history. Baltimore. 1994. (= Letteratura 

Latina. Firenze 1987); The Cambridge History of Calssical Literature II. Latin 

Literature. Cambridge 1983; Literature in the Roman World. ed. O. Taplin. Oxford 

2001. 

Megjegyzés: A kötelező olvasmányok listája nem végleges. 

234



BBN-KLF-410/1 

Hegyi W. György 

K Cs, 16.00–17.30 

F 218 

Róma története 


A római történelem (vázlatos) áttekintése, valamint néhány pontjának részletesebb 

kidolgozásával bevezetés a történelemtudomány fogalmainak használatába és 

forrásaink történeti szempontú elemzésébe. 


szóbeli vizsga 

Tematika: 

1. 02. 12. A királyság története. 

2. 02. 19. A köztársaság kialakulása. Potestas és auctoritas. 

3. 02. 26. Patriciusok és plebeiusok. A XII táblás törvények. 

4. 03. 05. Róma és Itália. 

5. 03. 12. Róma és a Mediterráneum. 

6. 03. 19. Cato és Scipio: Politikusok, politikai technikák és politikai elvek. 

7. 03. 26. Gracchusok. Marius. Sulla. 

8. 04. 02. Caesar. Cicero. 

9. 04. 09. Octavianus és Augustus. 

10. 04. 23. Társadalmi intézmények (szokások) és kommunikáció. 

11. 04. 30. Principatus. 

12. 05. 07. Dominatus. 

13. 05. 14. „Irodalmi“ források és „történelmi“ tények 

Kötelező szakirodalom és források: Havas L. – Hegyi Gy. – Szabó E. (2007), Római 

történelem. Bp., 99-189, 198-218, 272-285, 300-310, 372-552, 588-611, 645-667, 

722-732. 

Alföldy G. (2000), Római társadalomtörténet. Bp., 96-148. 

Borzsák I. szerk. (1963. és újabb kiadások), Római történeti chrestomathia. Bp. 

szövegei közül a következő sorszámúak: 1, 3, 5, 7, 8, 10-12, 14, 15, 19, 20, 22, 23, 

31-42, 44, 46-49, 55-63, 66-69, 72-127. 

Livius: Előszó; II 1-30; XXXIV 1-7; XXXVIII 45-60; XXXIX 8-19; 38-44. 

Plutarkhosz: Caius Marius életrajza. 

Cicero: Manilius törvényjavaslata érdekében. In: Cicero Válogatott művei. Bp. 1987. 

31-57. 

Suetonius: Az Isteni Iulius. 

Tacitus: Annales: I, 1-11; Agricola. 

Plautus: Három ezüst. 

Vergilius: Aeneis: VI 752-901. 

Horatius: Carm.: I 1; III 2, 5, 6, 30; Epod.: 7; Sat.: I 7. 


235


Havas L. – Hegyi Gy. – Szabó E. (2007), Római történelem.Bp. (a kötelezőn felüli 

részek). 

Alföldy G. (2000), Római társadalomtörténet. Bp. (a kötelezőn felüli részek). 

Cornell, T. – Matthews, J. (1991), A római világ atlasza. 

Alföldi, A. (1965), Early Rome and the Latins. Ann Arbor. 

Walbank, F.W. – Astin, A.E. eds. (1989), The Rise of Rome to 220 B.C. CAH (The 

Cambridge Ancient History), VII.2. Cambridge, 1989. És a sorozat további kötei! 

Gelzer, M. (1912), Die Nobilität der römischen Republik. Berlin. 

Earl, D. Ch. (1967), The Moral and Political Tradition of Rome. Ithaca-New York. 

Bleicken, J. (1975), Lex Publica. Gesetz und Recht in der Römischen Republik. 

Berlin. 

Syme, R. (1939), The Roman Revolution. Oxford. 

Christ, K. (1994), Geschichte der Römischen Kaiserzeit. Von Augustus bis zu 

Konstantin. München. 

Grüll T. (2007), Az utolsó birodalom: az Imperium Romanum természetrajza. Bp. 

236



BBN-RLA-102/1, 2 

Adamik Béla 

G P, 15.00–15.45 (F 212) 

P, 9.00–9.45 (F 218) 

A latin nyelv alapjai romanisztika szakosoknak, 2 


A latin nyelvtan alapjainak és egyszerű latin szövegek fordítástechnikájának 

elsajátítása. 


Aktív órai részvétel, három zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése. 


A Digitális latin nyelvkönyv (Romanisztika alapszak hallgatóinak) 6-12. lecke. 


Digitális latin nyelvkönyv. Főszerk. Ferenczi Attila 

http://elte3.fideliomedia.hu/index.asp 


Ferenczi A. – Monostori M. Latin nyelvkönyv. Budapest 1998 (és újabb kiadások) 

237



BBN-RLA-102/3, 11 

Dér Katalin 

G H, 10.00–10.45 

P, 12.00–12.45 

F 217 



A latin nyelv alapjainak elsajátítása. 


Az évközi dolgozatok (szókincs, nyelvtan) elfogadható szintű megírása. 

Tematika: 

„A latin nyelv alapjai romanisztika szakosoknak“ c. digitális jegyzet 5–12. 

olvasmánya és a kapcsolódó anyagok 

1. febr. 9. 5. olv. ismétlés 

2. febr. 16. 6. olv. – dolgozat 1. 

3. febr. 23. 7. olv. 

4. márc. 2. 8. olv. 

5. márc. 9. 8. olv. 

6. márc. 16. 9. olv. 

7. márc. 23. 9. olv. – dolgozat 2. 

8. márc. 30. 10. olv. 


ápr. 13. tavaszi szünet 

9. ápr. 20. 11. olv. 

10. ápr. 27. 11. olv. 

11. máj. 4. 12. olv. 

12. máj. 11. 12. olv. 

13. máj. 18. záró dolgozat 

238



BBN-RLA-102/8 

Tamás Ábel 

G K, 17.15–18.00 

F 218 




elsajátítása. Kultúrtörténeti ismeretek; latin nyelv és újlatin nyelvek viszonya. 


Aktív órai részvétel, három zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése. A zh-k időpontja: 

megbeszélés szerint, a félév időrendjében egyenletesen elosztva, magától értetődően a 

tanult anyagból. Minden zh tartalmaz szódolgozati és nyelvtani, valamint – 

újdonságként az előző félévhez képest – egyszerű fordítási feladatot is. 


A Digitális latin nyelvkönyv (Romanisztika alapszak hallgatóinak) 5–12. lecke. 






239



BBN-TLA-102/1 

Adamik Béla 

G Cs, 14:00-15:30 

F 212 

Latin nyelv történelem szakosoknak, 2 



elsajátítása. 




A Digitális latin nyelvkönyv (Történelem alapszak hallgatóinak) 6–12. lecke. 






240



BBN-TLA-102/2 

Dér Katalin 

G Sze, 12.00–13.30 

F 218 


A szeminárium célja 

A latin nyelv alapjainak elsajátítása. 


Az évközi dolgozatok elfogadható szintű megírása. 

Tematika: 

„A latin nyelv alapjai történelem szakosoknak“ c. digitális jegyzet 5–12. olvasmánya 

és a kapcsolódó anyagok 

1. febr. 11. 5. olv. (ismétlés) 

2. febr. 18. 6. olv. Ismétlő dolgozat 

3. febr. 25. 6. olv. 

4. márc. 4. 7. olv. 

5. márc. 11. 7. olv. 

6. márc. 18. dolgozat 2.; 8. olv. 

7. márc. 25. 8. olv. 

8. ápr. 1. 9. olv. 


9. ápr. 15. 9. olv. 

10. ápr. 22. 10. olv. 

11. ápr. 29. 11. olv. 

12. máj. 6. 12. olv. 

13. máj. 13. záró dolgozat 

241



BBN-TLA-102/3 


G H, 10.15–11:45 

F 218 



A latin nyelv igei és névszói alaktanának elsajátítása és gyakorlása. A mondatelemzés 

módszereinek megismerése, a lexikai tudás módszeres fejlesztése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Kettő híján a dolgozatok és beadványok 

mindegyikének megírása. A hallgatók az egyes olvasmányok után szódolgozatot és 

nyelvtani összefoglaló dolgozatot írnak, egy, a közösen olvasott szöveggel azonos 

nehézségű szöveget pedig beadandó házi dolgozatként fordítanak le. Ez utóbbinak 

csak az elkészültét vesszük tekintetbe, osztályzatos értékelése nincs. 

Tematika: 

A névszói alaktan ismétlése 

Melléknévegyeztetés 

Névmások 

Számnevek 

Az igei alaktan rendszere 

Az ige szemantikája és morfológiája 

A személyrag 

Az idő-/módjel 

A tő 

Az igenevek rendszere és fölismerése 


FERENCZI Attila (főszerk.): Digitális latin nyelvkönyv T7–T12. leckék 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. 

Tankönyvkiadó, Budapest 1978. 

242



BBN-TLA-102/4, 5, 6 

Kopeczky Rita 

G 

K, 12.00–13.30 (F 217) 

K, 14.00–15.30 (F 217) 

K, 8.15–9.45 (F 218) 



A latin nyelv alaktanának elsajátítása és gyakorlása. Az egyszerű mondat, az igeneves 

szerkezetek és az összetett mondatok főbb fajtáinak megismerése. 



dolgozata alapján kap jegyet. A dolgozatok anyagát a latin nyelvtanról tanultak és a 

kötelező szakirodalomban megjelölt olvasmányokhoz kapcsolódó szókincs alkotják. 

Tematika: 

A passivum 

A melléknevek és adverbiumok fokozása 

A coniunctivus 

A feltételes mondatok 

A consecutio temporum 

Accusativus és nominativus cum infinitivo 

Ablativus absolutus 

A participiumok és a gerundium 

Coniugatio periphrastica 

Febr. 10. – Történész 7. lecke 

Febr. 17. – Történész 8. lecke 

Febr. 24. – Gyakorlás 

Márc. 3. – 1. ZH; romanista 7-8. lecke 

Márc. 10. – Történész 9. lecke 

Márc. 17. – Történész 10. lecke 

Márc. 24. – Gyakorlás 

Márc. 31. – 2. ZH; romanista 9-10. lecke 

Ápr. 7. – Történész 11. lecke 

Ápr. 14. – tavaszi szünet 

Ápr. 21. – Történész 12. lecke 

Ápr. 28. – Gyakorlás; romanista 11-12. lecke 

Máj. 5. – 3. ZH 

Máj. 12. – javítás, értékelés 


Ferenczi Attila (főszerk.): Digitális latin nyelvkönyv T7–T12. leckék 


243



Ferenczi Attila (főszerk.): Digitális latin nyelvkönyv R7–R12. leckék 




244



BBN-TLA-102/8 

Krupp József 

G K, 18.00–19.30 

F 212 



A latin nyelv alaktanának elsajátítása és gyakorlása. Az egyszerű mondat 

megismerése. Bevezetés az összetett mondatba. 





Tematika: 

A latin igeragozás rendszere. 

Az egyszerű mondat, az igeneves szerkezetek. 

A consecutio temporum. 

II. 10. – ismétlés, 7. olvasmány 


II. 24. – zárthelyi dolgozat 





III. 31. – zárthelyi dolgozat, 10. olvasmány 




IV. 28. – 11. olvasmány, zárthelyi dolgozat 


V. 12. – 12. olvasmány; javítás, értékelés 


Ferenczi Attila (főszerk.): Digitális latin nyelvkönyv 





245



BBN-TLA-102/9 

Simon Zoltán 

G Sze, 12.00-13.30 

F 217. 









Tematika: 

A passivum 









Február 11. A passivum 

Február 18. Szövegolvasás,gyakorlás (szódolgozat minden második héten!) 

Melléknevek, adverbiumok fokozása 


Március 4. A coniunctivus (ZH: passivum, fokozás) 


Március 18. A feltételes mondatok 

Március 25. Szövegolvasás, gyakorlás (ZH: coniunctivus) 

Április 1. A consecutio temporum 


Április 15. Ablativus ablativus 

Április 22. Participiumok, gerundium 

Április 29. Szövegolvás, gyakorlás (ZH: Abl. abs., part., gerundium) 

Május 6. A coniugatio periphrastica 







246




247



BBN-TLA-102/10 

Simon Zoltán 

G H, 10.00–11.30 

F 218 









Tematika: 

A passivum 









Február 9. A passivum 

Február 16. Szövegolvasás,gyakorlás (szódolgozat minden második héten!) 

Melléknevek, adverbiumok fokozása 


Március 2. A coniunctivus (ZH: passivum, fokozás) 


Március 16. A feltételes mondatok 

Március 23. Szövegolvasás, gyakorlás (ZH: coniunctivus) 

Március 30. A consecutio temporum 


Április 13. Ablativus ablativus 

Április 20. Participiumok, gerundium 

Április 27. Szövegolvás, gyakorlás (ZH: Abl. abs., part., gerundium) 

Május 4. A coniugatio periphrastica 







248




249



BBN-TLA-104/1 

Dér Katalin 

G Sze, 10.00–11.30 

F 212 

Latin nyelv történelem szakosoknak, 4 (nyelvvizsga-előkészítő) 


A latin nyelv grammatikájának, a szókincs törzsanyagának elsajátítása, fordítási 

készség szerzése, valamint ókori kultúrtörténet főbb témáinak feldolgozása középfokú 

szinten – az állami középfokú nyelvvizsga megszerzése végett. 


Az otthoni fordítási és teszt-megoldási feladatok elkészítése, a zh. dolgozatok 

megoldása 

Tematika: 

Ferenczi A.-Kendeffy G.: Latin a szóbeli nyelvvizsgán. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest 1999. – A könyv olvasmányai és nyelvtani részei 

Minden héten teszt otthonra, az órán ezek ellenőrzése, valamint: 

1. febr. 11. Ismétlés az I-IX. o. alapján 

2. febr. 18. X-XI. O. 

3. febr. 25. XII-XIII. O. 

4. márc. 4. XIV-XV. O. 

5. márc. 11. XVI-XVII. O. 

6. márc. 18. XVIII-XIX. O. 

7. márc. 25. XX-XXI. O. 

8. ápr. 1. XXII-XXIII. O. 


9. ápr. 15. XXIV-XXV. O. 

10. ápr. 22. Próbavizsga szemelvényekből: Cornelius Nepos, Caesar, Livius, Valerius 

Maximus, Gellius, Florus, Phaedrus, Cicero, Catullus, Ovidius 

11. ápr. 29. mint fenn 

12. máj. 6. mint fenn 

13. máj. 13. mint fenn 


Ferenczi A.-Kendeffy G.: Latin a szóbeli nyelvvizsgán. Nemzeti Tankönyvkiadó, 



Nagy F.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. bármely kiadás 

M. Nagy I.–Tegyey I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, bármely 

kiadás 

Majoros J., Római élet. Tankönyvkiadó, Budapest, bármely kiadás 

250


BBN-TLA-104/2 


G 

H, 14.00–15.30 

F 212 



A hallgatók latin nyelvvizsgára való felkészülése. Az alaktani ismeretek gyakorlása. 

Az egyszerű mondatra vonatkozó kérdések ismétlése. Az összetett mondat 

megismerése. Mondattani szerkezetek gyakorlása. 


A házi fordítások kéthetenkénti elkészítése. Aktív órai munka. Két zárthelyi 

próbavizsga sikeres elkészítése. 

Tematika: 

A latin alaktan (gyakorlás). 

Az egyszerű mondat, az igeneves szerkezetek (ismétlés). 

Az összetett mondat. 


FERENCZI Attila – MONOSTORI Martina: Latin nyelvkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest 

1998. 

NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. 

Tankönyvkiadó, Budapest 1978. 


FERENCZI Attila – KENDEFFY Gábor: Latin a szóbeli nyelvvizsgán. Tankönyvkiadó, 


MAJOROS József: Római élet. Tankönyvkiadó, Budapest é. n. 


251



BBN-TLA-104/3 

Krupp József 

G Cs, 8.15–9.45 

F 218 



A hallgatók latin nyelvvizsgára való felkészülése. Az alaktani ismeretek gyakorlása. 

Az egyszerű mondatra vonatkozó kérdések ismétlése. Az összetett mondat 





olvasmányokhoz kapcsolódó szókincs alkotják. A hallgatók otthoni munkaként 

rendszeresen fordításokat készítenek latinról magyarra. 

Tematika: 

II. 5. – regisztrációs hét 

II. 12. – alaktani gyakorlatok (névszóragozás) 

II. 19. – alaktani gyakorlatok (igeragozás) 

II. 26. – zárthelyi dolgozat 

III. 5. – igeneves szerkezetek 1. 



III. 26. – zárthelyi dolgozat 

IV. 2. – mondattani gyakorlatok 1. 




IV. 30. – zárthelyi dolgozat; nyelvvizsgatesztek megoldása 1. 

V. 7. – nyelvvizsgatesztek megoldása 2. 

V. 14. – nyelvvizsgatesztek megoldása 3. 





Ferenczi Attila–Kendeffy Gábor: Latin a szóbeli nyelvvizsgán. Bp. 1999. 

252



LAN-314 

Dér Katalin 

G P, 13.00–13.45 

F 217 

Latin stílusgyakorlatok, 4 


A latin értekező- és esszéstílus elsajátítása, alkalmazása önálló fogalmazások 

készítésével és ezek közös értékelésével. 


Négy önálló fogalmazás otthoni elkészítése különféle témákról a latin tudományos és 

esszéstílus kívánalmainak megfelelően. 

Tematika: 

A fogalmazásokat az alábbi témákból kell elkészíteni: 

A római irodalom nagy alakjainak élete és művei 

A római irodalom, illetve egyes alkotók, művek hatása a magyar és az európai 

irodalomban 

Kultúrtörténeti témák a hadászat, a gazdaság, a nevelés és a művelődés, valamint a 

hétköznapi élet köréből 

Szövegelemzés, műelemzés ókori művekről 

1. febr. 13. Szókincs, kifejezések latin nyelvű írói pályarajz készítéséhez 

2. febr. 20. Házi fogalmazás 1.: megadott szerző élete, művei 

3. febr. 27. értékelés 

4. márc. 6. értékelés 

5. márc. 13. Házi fogalmazás 2.: megadott antik szerző, mű stb. utóélete 



8. ápr. 3. Házi fogalmazás 3.: megadott kultúrtörténeti téma 


ápr. 17. értékelés 

9. ápr. 24. értékelés 

10. máj. 1. Házi fogalmazás 4.: megadott mű, szöveg elemzése 

11. máj. 8. értékelés 

12. máj. 15. értékelés, jegyek 


Nagy F.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. bármely kiadás 

M. Nagy I.–Tegyey I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é.n. 


Vayer L: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

Hofmann, J.B. –Szantyr, A.: Lateinische Syntax und Stilistik. München 1972 2 . 

Kühner, R. – Stegmann, C. – Thierfelder, A.: Ausführliche Grammatik der lateinischen 

Sprache. II. Satzlehre (1-2). Darmstadt 1962 4 . 

253


254



LAN-324 

Dér Katalin 

G Sze, 9.00–9.45 

F 218 

Auctorolvasás: latin filozófiai szövegek olvasása 


A hallgatók római filozófiai ismereteinek elmélyítése, a római filozófia 

sajátosságainak, problematikájának és a latin filozófiai szaknyelv, a bölcseleti 

szókincs alapjainak megismerése. 


A Tusculanae disputationes IV. könyv és a Somnium Scipionis (házi olvasmányként) 

szövegének fordítása és értelmezése, továbbá a következők ismerete: a görög filozófia 

recepciója Rómában; Cicero bölcseleti működése; a hellenisztikus filozófia irányzatai, 

különösen az ismeretelmélet és a lélektan terén; a szkepticizmus, a probabilizmus és 

az eklekticizmus; bölcselet és retorika kapcsolata; latin bölcseleti terminológia. 

Számonkérés az órákon szóban, a félév végén írásban lesz. 


Tusculanae disputationes IV. könyv; Somnium Scipionis 

1. febr. 11. 1-3. c. 

2. febr. 18. 4-5. c. 

3. febr. 25. 5-6. c. 

4. márc. 4. 7-10. c. 

5. márc. 11. 11-14. c. 

6. márc. 18. 15-17. c. 

7. márc. 25. 18-20. c. 

8. ápr. 1. 21-24. c. 

ápr. 8.: tavaszi szünet – 25-28. c. 

9. ápr. 15. 29-31. c. 

10. ápr. 22. 32-35. c. 

11. ápr. 29. 36-38. c. 

12. máj. 6. a Somnium Scipionis szövegproblémái 

13. máj. 13. záró dolgozat (Tusc. IV. és Somn. fordítás, köt. olv., órai anyag) 


Szekeres Cs.-Kendeffy G., Fejezetek a római filozófia történetéből. In: Bevezetés az 

ókortudományba IV. Debrecen 2001. 389-433. (a kezdetek és a Cicero-rész) 


Sztoikus etikai antológia. Szerk. Steiger K., Budapest ; fogalommutató (569-572) 

Cicero, Tusculumi eszmecsere. Ford. Vekerdi L., Budapest 2004. az I-III. és az V. 

könyv, valamint Havas L. utószava (273-331) 

Sztoikus etikai antológia, i. m. Utószó (495-515) 

Sztoikus etikai antológia, i. m. Szövegek: Khrüszipposz, Panaitiosz, Poszeidóniosz, 

255


Sztobaiosz, Cicero 

Antik szkepticizmus. (Cicero és Sextus Empiricus) Ford. Kendeffy G., Lautner P.; 


A. A. Long, Hellenisztikus filozófia. Budapest 1998. 

Maróth M., A görög filozófia története. PPKE BTK 2002. 131-149.; 384-411.; 413- 

460. 

256



LAN-325 

Dér Katalin 

G Sze, 8.00–8.45 

F 218 

Auctorolvasás: Vergilius, Georgica 


A olvasandó szöveg fordítása, lexikális feldolgozása (mezőgazdasági szókincs) és 

értelmezése. 


A félév közben két dolgozat (szavak, fordítás), a félév végén záródolgozat (szavak, 

fordítás, értelmezés). 


I. könyv 1-514. 

II. könyv 1-345; 458-542. 

III. könyv 1-178; 478-566 (házi olvasmány) 

IV. könyv. 315-566. 

1. febr. 11. I. könyv 1-42. 

2. febr. 18. 43-124. 

3. febr. 25. 125-230. 

4. márc. 4. 231-350. 

5. márc. 11. 351-463. 

6. márc. 18. röpdolg.: az I. könyv szókincse; 464-514.; II. könyv 1-72. 

7. márc. 25. 73-194. 

8. ápr. 1. 195-345. 

ápr. 8.: tavaszi szünet – 458-542. 

9. ápr. 15. IV. könyv 315-444. 

10. ápr. 22. 445-566. röpdolg.: 

11. ápr. 29. problémás helyek megbeszélése; röpdolg.: a II. könyv szókincse 

12. máj. 6. záró dolgozat (fordítás, szavak, értelmezés) 

13. máj. 13. értékelés, jegyek 


Auctores Latini: Vergilius, Georgica 


R. A. B. Mynors, Virgil’s Georgics. Oxford 1990. 

Ed. Norden, Orpheus und Eurydice.1934. 

F. Klingner, Virgils Georgica. Zürich-Stuttgart 1963. 

B. Otis, Virgil. A Study in Civilised Poetry. Oxford 1964. 

Ch. Segal, Orpheus and 4 th Georgic. Nature and Civilisation. AJPh 87 (1966) 307- 

325. 

L. P. Wilkinson, The Georgics of Virgil. A Critical Survey. Cambridge 1969. 

257


C. G. Perkell, A Reading of 4 th Georgic. 1978. 

T. Oksala, Studien zum Verstandnis der Einheit und der Bedeutung von Vergils 

Georgica. Helsinki 1978. 

G. B. Miles, Virgil’s Georgics. A New Interpretation. Berkeley 1980. 

A. J. Boyle, The Chaonian Dove. Studies in the Eclogues, Georgics and Aeneid of 

Virgil. Leiden 1986. 

D. O. Ross jr., Virgil’s Elements. Physics and Poetry in the Georgics. Princeton 1987. 

C. G. Perkell, The Poet’s Truth. Univ. of California 1989. 

J. Farrel, Virgil’s Georgics and the Traditions of Ancient Epic. New York 1991. 

L. Nosarti, Studi sulle Georgiche di Virgilio. Padova 1996. 

R. Cramer, Vergils Weltschicht: Optimismus und Pessimismus in Vergils Georgica. 

Berlin-New York 1998. 

Dér K., A tudás a Georgica IV. könyvében. Ókor III/2 (2004) 16 skk. 

258



LAN-327 


K H, 14.00–15.30 

F 212 

Római irodalomtörténet: Tacitus: Annales 

Az szeminárium célja: 

A szeminárium célja, hogy közös olvasásban feldolgozza Tacitus Annales című 

művének a szigorlatra előírt részeit. Az órán a diákok által otthon, egyedül feldolgozott 

szöveg nyelvi, tartalmi és esztétikai interpretációja zajlik. 


Részvétel a szemináriumokon, három zárthelyi fordításdolgozat. A hallgatóknak el kell 

olvasniuk műfordításban a mű órán nem feldolgozott részeit. 


Annales: I. 1-15, 61-81, II. 50-88, XIV. 1-15. 


Auctores Latini XIII. Annales 1-3. Tankönyvkiadó, 1970. 


E. Koestermann: Annalen. Heidelberg 1963-67. (kommentár) 

R. F. Goodyear: The Annals of Tacitus. Cambridge 1972. 

259



LAN-328 

Déri Balázs 

G H, 11.00–11.45 

F 217 

Auktorolvasás 19. (Horatius, szatírák, levelek) 


A klasszikus római költészet legkiemelkedőbb alkotója vonatkozó műveinek sajátos 

klasszika-filológiai módszerek, segédkönyvek, folyóiratok bemutatása, a hallgatók 

szakdolgozati munkájának elindítása (témaválasztás, anyaggyűjtés, bibliográfiai 

munka, jegyzetelés) és legalább néhány fejezet kidolgozása. 


Aktív részvétel a szövegolvasásban. Bármelyik héten rövid szódolgozat. 

Záródolgozat: előzetesen föl nem dolgozott, a hallgatónak ismeretlen lírai szöveg 

fordítása szótár segítségével. A félév során minden hallgató egy-egy versről szóbeli 

előadást tart idegennyelvű szakirodalom felhasználásával. 


A II. szigorlathoz előírt szövegrészletek egyenletes heti beosztásban. 

A szövegek feldolgozásához az Auctores Latini kötetei (ed. Borzsák) használandók. 



római lírára vonatkozó fejezetek 


egyénileg: a szóbeli elemzéshez néhány idegen nyelvű szakirodalmi tétel 

260



LAN-329 


K Sze, 10.00–11.30 

F 212 

Ezüstkori költészet 


A szeminárium célja, hogy közös olvasásban feldolgozza az ezüstkori latin költészet 

legfontosabb műveit vagy azok részleteit. Az órán a diákok által otthon, egyedül 

feldolgozott szöveg nyelvi, tartalmi és esztétikai interpretációja zajlik. 


Részvétel a szemináriumokon, három zárthelyi fordításdolgozat. 


Lucanus: BC I. 1-212, II, 234-351, III. 84-168; Seneca: Medea kardalai, 

Apocolocyntosis; Iuvenalis I. szatíra; Statius: Silvae I. 5; Valerius Flaccus: 

Argonautica II. 627-664, III. 1-211. 


Ezekhez az auktorokhoz nincsen tankönyv és általában nem érhetőek el a 

kommentárjaik. 

261



LAN-332 

Simon Zoltán 

K H, 12.00–13.30 

F 217 

Római irodalomtörténet, 2 


Az előadás célja a kollokviumra való fölkészülés segítése az adott korszak 

legfontosabb irányzatainak és életműveinek áttekintése által. Az előadásokon 

hangsúlyos szerepet kap a korszakfogalom, a klasszicizmus és klasszicizálódás, a 

kánon és a kanonizálódás, a korra jellemző érték-és identitásválságra adott válaszok, a 

múlt újraértelmezése, a természet és a civilizáció problematikája, az egyes műfajok és 

költőszerepek vizsgálata, az egyes művek értelmezési hagyománya, valamint az újabb 

irodalomelméleti irányzatok kidolgozta értelmezési módszerek alkalmazásának 

lehetőségei. 


A jegyszerzés föltétele az előadások rendszeres látogatása, a tankönyv, az előadás 

anyagának, a kötelező olvasmányoknak, mindenekelőtt pedig a primér szövegeknek 

az alapos, nem pusztán reproduktív ismerete. Minden tételhez egy szabadon választott 

tanulmány ismerete. 

Tematika 

Február 9. Bevezetés: A korszakfogalom problémái: kánon, kanonizálódás, 

újraolvasás 

A római irodalomtörténeti tudat alakulása a Kr. u. I. században. Klasszika és 

klasszicizmus. Értelmezői stratégiák, az Augustus-kor szintézisei: Mommsen, 

Norden, Büchner, Syme, Pöschl, Galinsky, E. A. Schmidt; a strukturalizmus és a 

„Two Voices” elmélet. „Experimentalism”, „konstruktiver Eklektizismus”: az 

Augustus-kor mint átmeneti korszak a köztársaság-kori és a császárkori paradigma 

között 

Február 16. Mutatio morum 1: értékválság, identitásválság és bölcselet a Kr. e. I. 

század prózairodalmában 

A mos maiorum válsága: Cicero és Sallustius politikai és történetfilozófiájának 

változásai, Res gestae divi Augusti. 

Február 23. Mutatio morum 2: értékválság, mítosz és messianizmus a Kr. e. I. 

század költészetében 

Catullus: 64. carmen, Vergilius: IV. ecloga, Horatius: 16. epodus. A tanköltemény: 

De rerum natura, Georgica 

Március 2. A római identitás újraértelmezése 

A művelődésszerkezet átalakulása, az antikváriusok: Varro, Hyginus, Verrius 

Flaccus. Az Augustus-kori történetírás és epika: Asinius Pollio, Cremutius Cordus, 

Pompeius Trogus, Cornelius Severus, Albinovanus Pedo. 

Március 9. Klasszicizálódás, az irodalmi hagyomány újraírása 1. 

Neóterikus és archaikus elemek szintézise Vergilius költészetében 

Március 16. Klasszicizálódás, az irodalmi hagyomány újraírása 2. 

Neóterikus és archaikus elemek szintézise Horatius költészetében 

262


Március 23.Az újraírt múlt mint „megalapozó mítosz” 1. 

Livius exemplumai és a mítosz historizálása 

Március 30. Az újraírt múlt mint „megalapozó mítosz” 2. 

Az ősi Itália képe az Aeneisben és a történelem mitizálása 

Április 6. A múlt alternatívái: aitologikus költészet 

Metamorphoses XIV-XV, Propertius IV, Ovidius: Fasti 


Április 20. Költőszerepek 1. 

A vates-fogalom jelentésváltozásai, a költői ihlet jelképrendszere, a tájleírás mint 

metafora Vergiliustól Ovidiusig. 

Április 27. Költőszerepek 2. 

Az elégikus világkép: Gallus, Tibullus, Propertius, Ovidius 

Május 4. Természet és civilizáció 

Mos maiorum és cultus, hagyomány és modernség az Augustus-kori költészetben: 

Lucretius, Vergilius, Horatius, Tibullus, Ovidius 

Május 11. A neóterikus örökség 

Költői tudatosság, önreflexió, verskompozíciók és kötetszerkezetek az Augustus-kori 

költészetben 

TANKÖNYV: ADAMIK TAMÁS: RÓMAI IRODALOM AZ ARANYKORBAN, PÉCS 1994. 

(Vizsgatételek a könyv fejezetbeosztása szerint) 


Adatgazdagsága miatt mindmáig nélkülözhetetlen: 

M. SCHANZ - C. HOSIUS: GESCHICHTE DER RÖMISCHEN LITERATUR. MÜNCHEN 

1935. 

Jól használható még: 

ALBRECHT, M. VON: GESCHICHTE DER RÖMISCHEN LITERATUR I-II. MÜNCHEN 

1992. 

(Magyar nyelven is hozzáférhető, Tar Ibolya fordításában) 

BORZSÁK ISTVÁN: A RÓMAI IRODALOM. IN: A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE I. AZ 

ÓKOR IRODALMA. SZERK. ZOLNAI BÉLA. BUDAPEST 1944. 

THE CAMBRIDGE HISTORY OF CLASSICAL LITERATURE. II: LATIN LITERATURE. 

ED. BY E. J. KENNEY AND W. V. CLAUSEN, CAMBRIDGE 1982. 

Az elmélyültebb tájékozódáshoz kitűnő kiindulópontul szolgál: 

HAVAS LÁSZLÓ – SAKÁCS LÁSZLÓ – SEGYEI IMRE: A RÓMAI IRODALOM 

TÖRTÉNETE. (ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK ÉS KUTATÁSI BESZÁMOLÓ). IN: 

BEVEZETÉS AZ ÓKORTUDOMÁNYBA IV. AGATHA VII. DEBRECEN 2001, 101– 

387. 

Hasznos forgatni E. FANTHAM szintézisét az irodalmi életről: ROMAN LITERARY 

CULTURE FROM CICERO TO APULEIUS. BALTIMORE&LONDON 1999; német 

nyelven is hozzáférhető. 

263



LAN-334 

Déri Balázs 

K H. 8.15–9.45 

F 212 

Római irodalomtörténet, 4 


A késő császárság irodalmának áttekintése az irodalmi és gondolkodástörténeti 

irányzatok, műfajok szempontjából, valamint egyes életművel kiemelésével, különös 

hangsállyal a keresztény latin irodalom kialakulására. Az előadások általában adott 

latin szöveghez kapcsolódnak, annak többoldalú kommentálásával. 


Az előadások látogatáskötelesek. 

Tematika: 

A keresztény latin irodalom nyelvi alapjai — a keresztény latin irodalom műfajainak 

kialakulása — a keresztény költészet kezdetei (Commodianus, Iuvencus) — a 

keresztény himnuszköltészet (Hilarius, Ambrosius, Prudentius) — a bibliafordítások 

és az egzegézis nyelve — Ágoston: vallomás és szónoklat 


Adamik Tamás: A római irodalom. IV. Seneca Kiadó, Pécs 1996. 



kései római irodalomra vonatkozó fejezetek 

264



LAN-371/28 

Déri Balázs 

G P, 8.00–8.45 

Harmatta János 

könyvtár 

Filológiai szeminárium 


A sajátos klasszika-filológiai módszerek, segédkönyvek, folyóiratok bemutatása, a 

hallgatók szakdolgozati munkájának elindítása (témaválasztás, anyaggyűjtés, 

bibliográfiai munka, jegyzetelés) és legalább néhány fejezet kidolgozása. 


A félév során a megadott határidőre egy írásbeli dolgozatot készít, ezt előadása előtt 

közreadva szóbeli előadást tart témájáról. Ezt az órán vita követi. 

Tematika: egyénileg 

Kötelező szakirodalom: egyénileg 

Ajánlott szakirodalom: egyénileg 

Megjegyzés: A hallgatói létszámtól függően óraösszevonások is lehetségesek. 

265



LAN-371/30 

Dér Katalin 

G P, 9.00–9.45 

F 216 



A sajátos klasszika-filológiai módszerek, segédkönyvek, folyóiratok bemutatása, a 

hallgatók szakdolgozati munkájának elindítása (témaválasztás, anyaggyűjtés, 

bibliográfiai munka, jegyzetelés) és legalább néhány fejezet kidolgozása. 


A félév során a hallgatónak szóbeli előadást kell tartania témájáról, majd a megadott 

határidőre írásbeli dolgozatot készít róla. 

Tematika: egyénileg 

A hallgatók a kurzus elején rögzített időpontokban tartják meg előadásukat 

témájukról, amelyet vita követ. 

Kötelező szakirodalom: egyénileg 

Ajánlott szakirodalom: egyénileg 

266



LAN-371/31 


K H, 16.00–17.00 

F 212 



A szeminárium célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a tudományos filológiai 

munka alapvetésével, és maguk is készítsenek tudományos igényű írásműveket. A 

szemináriumon a szakdolgozati témák kidolgozásához szükséges felkészülés folyik. 


Részvétel a szemináriumokon, és elfogadott dolgozat. 


Előre nem meghatározható, személyre szóló. 

267



LAN-381/36 

Adamik Béla 

G Cs, 9.0–9.45 

6-8/A I./1 

Szakszeminárium: Pannóniai feliratok nyelve 

A szeminárium célja: A szakszeminárium bevezetést nyújt a latin felirati 

nyelvészetbe, a latin feliratok szövegében található "hibák" értelmezésének, nyelvi és 

nem nyelvi hibafajták elkülönítésének metódusába. 

A jegyszerzés feltételei: Órai aktív részvétel, a kurzus végén (válogatott felirati 

szövegek hibaelemzését tárgyaló) zárthelyi dolgozat sikeres teljesítése. 

Tematika: 

A szakszeminárium konkrét témája a RIU 1-4.-hez készült regiszterkötet (RIU-Reg.) 

"Grammatik" címszava alatti "hiba"-lista elemzése, egybevetése a vonatkozó feliratok 

RIU-kiadásával, projektoros vetítés segítségével. 

RIU = Die römischen Inschriften Ungarns 1-4. Budapest (- Bonn). 1972-1984. 

RIU-Reg. = B. Lőrincz - E. Marton - F. Redő, Die römischen Inschriften Ungarns 

(RIU). Registerband zu Lieferungen 1-4. Bonn - Budapest 1991. 


Herman J. Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja. Budapest 2003. 

Fehér B. Pannonia latin nyelvtörténete. Budapest 2007. 


Adamik B., „Fehlerhafte” lateinische Inschriften aus Pannonien. in: Latin et langues 

romanes. Études de linguistique offertes à József Herman à son 80 ème 

anniversaire. publ. S. Kiss & L. Mondin & G. Salvi. Tübingen 2005, 257-266. 

Barta A., Nyelvi és nem nyelvi hibák a pannoniai latin feliratokon Intercisa. in: 

LingDok 4. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szerk. Sinkovics B., Szeged 

2005, 7-21. 

Herman J., Latinitas Pannonica. Kísérlet a pannóniai feliratok latinságának jellemzésére. 

in: Filológiai Közlöny 14 (1968) 364-376. 

268



LAN-381/37 

Adamik Béla 

G 

Cs,10.00–10.45 

6-8/A I./1. 

Szakszeminárium: Indoeurópai ős- és kultúrtörténet 


A szakszeminárium célja az indoeurópai ős- és kultúrtörténet megismertetése, a 

nyelvi rekonstrukció, a nyelvészeti paleontológia módszertana segítségével. 


Aktív részvétel az órákon, referátum tartása egy kiválasztott szakirodalmi tételből. 

Tematika: 

A kurzus témája a nyelvi rekonstrukció, a nyelvészeti paleontológia módszertanának 

bemutatása, ill. a nyelvészeti rekonstrukció tárgyává tett prehisztorikus kulturális 

területek, közelebbről az ie. anyagi (fémhasználat, földművelés, állattenyésztés stb.) 

és szellemi, kulturális (költészet, metrika, vallás, jog, társadalmi intézmények stb.) 

termékek, javak megismerhetőségének lehetőségei, ill. korlátai. 


Adamik B. A latin nyelv története az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig. 

Budapest 2009 (kézirat) [2. fejezet]. 

Makkay J., Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete. Budapest 1998. (rec.: Adamik 

B. Ant.Tan. 46 (2002) 277-285.) 

Fortson, B. W. (2004). Indo–European Language and Culture. An Introduction. 

Oxford. 


Clackson, J. Indo-European Linguistics. An Introduction. Cambridge 2007. 

J.P. Mallory & D.Q. Adams, The Encyclopedia of Indo-European Culture. London & 

Chicago 1997. 

Mallory, J. P. – Adams, D. Q. (2006). The Oxford Introduction to Proto–Indo– 

European and the Proto–Indo–Europeans. Oxford. 

269



LAN-412 

Kopeczky Rita 

G H, 16.00–17.00 

F 218 

A latin grammatika tanításának módszertana 


Nyelvtanoktatási helyzetgyakorlatok. Az órára való tanári felkészülés, a tananyag 

strukturálása, előadása, az óra keretein belüli problémamegoldás gyakoroltatása a 

helyzet szimulációja segítségével. 


Az órákon való részvétel kötelező. Minden hallgató választ magának egy nyelvtani 

témakört, amelyet (az órára jelentkezett hallgatók számától függően) egy vagy két óra 

keretében „meg kell tanítania“ a csoportnak, majd feladatok segítségével be kell 

gyakoroltatnia. A jegyszerzés tehát órai munka alapján történik. 

Tematika: 

Választható témakörök: 

- A főnév és melléknév egyeztetése 

- A praesens imperfectum a négy coniugatióban 

- A III. declinatio 

- Melléknévfokozás és adverbiumképzés 

- Az accusativus és nominativus cum infinitivo 

- A coniunctivus és főmondati használatai 

- A consecutio temporum 

- A latin participiumok rendszere 

- A gerundium és gerundivum 

- Az ablativus absolutus 

270



LAN-415 

Adamik Béla 

Feliratos szövegek a latin nyelvoktatásban 

G 

Cs,12.00–13.30 

(2 hetente) 

F 216 

A szeminárium célja: A szeminárium célja az epigráfia didaktikai hasznosságának és 

felhasználásának bemutatása, a hallgatók tanári kompetenciájának kiterjesztése a 

feliratos ókori és közép-, ill. újkori latin szövegekre. 

A jegyszerzés feltételei: Részvétel az órákon, részvétel a külsős (múzeumi) 

gyakorlatokon. 2 témazáró zárthelyi dolgozat, az első az ókori rész végeztével, a 

második a nem ókori rész zárásaképpen. 

Tematika: 

1 bevezető órát követően 3 alkalommal A Magyar Nemzeti Múzeum lapidáriuma, ill. 

2 alkalommal közép- és újkori budapesti építmények válogatott feliratainak helyszíni 

feldolgozása (Földváry Miklós ts. közreműködésével). 


Nagy M. Lapidárium. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője: 

Római Kőtár. Budapest 2007. 


Tóth I. - Szabó Á. (1999). Bevezetés a római feliratok világába. Pécs University 

Press. 

Fitz J. (1996). Latin epigráfia. Bevezetés az Ókortudományba I. A görög és római világ 

írásos és tárgyi emlékei. (Szerk. Havas L. és Tegyey I.) Debrecen, 147-187. 

Die römischen Inschriften Ungarns (RIU) 1-6. Budapest (- Bonn). 1972-2001. (1-2.: 

L. Barkóczi - A. Mócsy; 3.: L. Barkóczi - S. Soproni; 4.: A. Sz. Burger - F. Fülep; 

5.: J. Fitz; 6.: J. Fitz). 

271



VAN-004 

Adamik Béla adj. 

G P, 12.15–13.45 

F 212 

Latin nyelv, 4 


A latin alaktani ismeretek megerősítése, mondattani ismeretek szélesítése, felkészítés 

a nyelvi alapvizsgára. 




A Ferenczi A. – Monostori M. Latin nyelvkönyv II/5 – III/3. leckéinek feldolgozása. 




Nagy F. - Kováts Gy. - Péter Gy..: Latin nyelvtan a gimnáziumok számára. Bp. 1971 

(és későbbi kiadások) 

272



ZAN-ÖN04 

Adamik Béla 

K Cs, 10.00–11.30 

6-8/A I. em. 1. 

Indoeurópai ős- és kultúrtörténet 

Az előadás célja: Az előadássorozat célja az indoeurópai ős- és kultúrtörténet 

megismertetése, a nyelvi rekonstrukció, a nyelvészeti paleontológia módszertana 

segítségével. 


Aktív részvétel az órákon, írábeli vizsga sikeres teljesítése. 

Tematika: 

A kurzus téméja a nyelvi rekonstrukció, a nyelvészeti paleontológia módszertanának 

bemutatása, ill. a nyelvészeti rekonstrukció tárgyává tett prehisztorikus kulturális 

területek, közelebbről az ie. anyagi (fémhasználat, földművelés, állattenyésztés stb.) 

és szellemi, kulturális (költészet, metrika, vallás, jog, társadalmi intézmények stb.) 

termékek, javak megismerhetőségének lehetőségei, ill. korlátai. 


Adamik B. A latin nyelv története az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig. 

Budapest 2009 (kézirat) [2. fejezet]. 

Makkay J., Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete. Budapest 1998. (rec.: Adamik 

B. Ant.Tan. 46 (2002) 277-285.) 

Fortson, B. W. (2004). Indo–European Language and Culture. An Introduction. 

Oxford. 


Clackson, J. Indo-European Linguistics. An Introduction. Cambridge 2007. 

J.P. Mallory & D.Q. Adams, The Encyclopedia of Indo-European Culture. London & 

Chicago 1997. 

Mallory, J. P. – Adams, D. Q. (2006). The Oxford Introduction to Proto–Indo– 

European and the Proto–Indo–Europeans. Oxford. 

273

Az Ókortudományi Intézet - ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?