Záróvizsga tételek

Záróvizsgatételek
a kommunikáció és médiatudomány alapszakon (BA)
és a hagyományos (4 éves) kommunikáció szakos képzésben
Érvényes:
a tanulmányaikat 2008 szeptembere előtt kezdők számára
(Kommunikációelmélet)
1. A szemiotika tárgya és alapfogalmai. A szemiológia és a szemiotika, a szemioszféra, a jel, a
szignifikáció, a szemiózis, a jelölő, jelentés, jelölt, az értelmező, helyettesítő és a tárgy, a
jelhordozó fogalmai. Jelentés-centrikus és használat-centrikus szemiotikai modellek és
típusok. A szemiotika kapcsolata más tudományágakkal.
2. A jelek típusai. Quintilianus, Szt. Ágoston és a modern jeltipológiák (pragmatista,
strukturalista, behaviorista).
3. Strukturalista és behaviorista, kommunikáció-központú megközelítések. Peirce, Saussure,
Morris, Lotman, Eco, Richards--Ogden és Sebeok fontosabb tételei, tudományos
megközelítése, jelértelmezései. Jakobson és Mead, a kommunikációs folyamat szemiotikai
értelmezése.
4. A jelfelfogások történeti áttekintése. A szemiotika története, nagyobb fejezetek, kiemelkedő
megközelítések, ismert szemiotikusok. A szemiotikai paradigmaváltások, a modern
szemiotika irányai. Alkalmazott jeltudomány: jelképrendszerek, a művészet szemiotikája.
5. A kommunikáció biológiai szintje. Kommunikáció az állatvilágban. A kommunikáció
evolúciójának eltérő elméletei az emberré válás folyamatában.
6. Kommunikációelméleti iskolák. A főbb kommunikációelméleti iskolák kritikai bemutatása.
Az elméleti háttér és a módszertani irányok eltérései. A magyar kommunikáció-kutatás
műhelyei.
7. Metakommunikáció és nem verbális kommunikáció. A nem verbális kommunikáció formái és
területei. A nem verbális üzenetek jelentése, tartalma. A metakommunikáció jelentése.
Univerzalitás és kultúrafüggőség.
8. Személyközi kommunikáció. A személyközi kommunikáció értelmezése, modelljei (Jakobson,
Barnlund, Horányi, Hymes), állapotleírása (tényezői) és folyamatának szakaszai (dinamikája).
9. A verbális kommunikáció. A közlemény nyelvi jellemzői: a szöveg pragmatikai, szemantikai
és szintaktikai szintje.
10. Kommunikációs helyzettípusok: a belső, a személyközi, a csoport-, a nyilvános és a szervezeti
kommunikáció. Helyzettípusok és szövegfajták.
11. A személyközi kommunikáció pragmatikája. A beszédaktusok: a performatív kifejezések és a
boldogulási feltételek. Lokúció – illokúció – perlokúció. Fikció és hazugság. A társalgás:
együttműködési elvek, szekvenciális elrendeződés, szóátadás. Az iskolai kommunikáció.
12. Csoportkommunikáció. A beszélőközösségek fogalma, az egymást metsző közösségek. Hálók
és repertoárok. Nyelvi és társadalmi különbségek összefüggése – regionális és szociális
eltérések a kommunikációban.
13. A kommunikáció zavarai. Technikai és lélektani zavarok. Szociális zavarok: nyelvi-szociális
(Bernstein, Bíró), a kulturális-etnikai hátrányos helyzet kommunikációs vetületei.

14. A társadalmi kommunikáció alapjai. A társadalmi kommunikációval foglalkozó elméletek
alapfogalmai. Jelentősebb tudományos viták. A társadalmi kommunikációs folyamatok és
ezek leírásai.
15. A társadalmi nyilvánosság fogalma. A társadalmi nyilvánosság működése, történelmi
átalakulása. Normatív és nem normatív nyilvánosság-elméletek.
16. A mai társadalmi kommunikáció Magyarországon. A társadalmi kommunikáció folyamatai a
mai magyar társadalomban. A közéleti kommunikáció színtereinek bemutatása. Társadalmi
kommunikációs viták és a közvélemény.
17. Kultúrantropológia és kommunikáció. A kulturális antropológia iskoláinak kritikai
bemutatása. Eltérő antropológiai módszerek a kultúra és a társadalom leírásában és
elemzésében.
18. Kultúraközi kommunikáció. A kultúra fogalmi átalakulása. Az egyéni és a társadalmi vetületek
bemutatása. Értékdimenziók azonos és eltérő kultúrákban.
19. Nyelv és kultúra kapcsolata. A nyelvi és a kulturális meghatározottság elméletei, hipotézisei.
A különböző nyelvváltozatok kérdése. Etnográgia és etnometodológia.
20. A tömegkommunikáció néhány modellje. A rajzos-leíró és a narratív –magyarázó modellek,
elméletek a tömegkommunikáció működéséről. Média és tömegkommunikáció kapcsolata.
Médiakritika: témák és képviselőik.
21. A média hatása és hatékonysága. A média hatásmechanizmusai eltérő tudományos
megközelítésben. Kutatóműhelyek, iskolák eltérő elméletek. A hatások erősségének kérdése.
22. A technológiai determinizmus. Médiarendszer és társadalmi rendszer összefüggésének
kérdései. A technológiai determinizmus elmélete, főbb kutatói. A témához kapcsolódó
magyar kutatások.

(Médiatörténet, Sajtó- és műfajismeret)
1. A magyar sajtó megszületése és kifejlődése, sajtóműfajai és fő szereplői; 1848/49 sajtója
2. A cenzúra, a sajtótörvények és a sajtópolitika története Magyarországon 1989-ig
3. A magyar újságírás fő irányvonalai, műfajai és meghatározó típusai: újságíró nemzedékek és
sajtóműfajok 1780-1956 között
4. A magyar tömegsajtó kialakulása és kifejlődése az 1870-es évek vége és az első világháború
között
5. Az illusztrált sajtó kialakulása, fő műfajai, legjelentősebb képviselői 1854 és 1944 között. A
magyar folyóirat-irodalom a XIX–XX. században
6. A magyar sajtó a két világháború között. A rádió megindulása és kifejlődése
7. A hírszolgáltatás története, az MTI
8. A magyar média 1948 és 1989 között
9. A tömegkommunikáció helye a modern társadalomban, az újságírás viszonya a
szépirodalomhoz és a tudományhoz, elméletek a műfaji kategóriákról, a rendszerváltozás
hatása a magyar sajtóra
10. Az írott sajtó, a rádió, a televízió és az internet egymásra hatása, rendszere, irányzatok a
világsajtóban, a konvergencia fogalma
11. A tájékoztató műfajcsalád, a hír fogalma, szerepe a tömegkommunikációban, jellemzői, a
hírérték, a hír erkölcsisége, az objektivitás dilemmája, a hírügynökségek szerepe
12. A riport és az interjú, történetük, értelmezésük, fajtáik (klasszikus és mai példák alapján)
13. A publicisztikai műfajcsalád, helye a médiában, a műfajcsalád tagjainak jellemzése (konkrét
példák alapján), az elemzés technikája
14. A kritikai műfajcsalád, a kritika funkciója, fajtái, kritika az írott és elektronikus médiában
15. Közszolgálatiság és kereskedelmi jelleg az elektronikus médiában, viták a közszolgálatiság
jövőjéről, a Médiatörvény
16. A televíziózás története, az elektronikus média műfaji sajátosságai
17. A sajtójog fogalma: a szólás- és sajtószabadság az Alkotmányban, a sajtótörvény, a
személyiségi jogok; a helyreigazítás fogalma, szabályai
18. A médiaetika fogalma, szerepe, etikai kódexek (magyar és nemzetközi példák); a sajtótanács
és az ombudsman intézménye
19. A média mint termék és szolgáltatás fogyasztási sajátosságai (a termék tartalma, fajtái, a
fogyasztók és döntési szempontjaik)
20. A médiapiac sajátosságai (kettős piac, piacszabályozás, médiabirodalmak: vertikális és
horizontális összekapcsolódások, reklám és média)