A KÅZETLEMEZEK ÃS A VULKÃNI TEVÃKENYSÃG 1. A ...
A KÅZETLEMEZEK ÃS A VULKÃNI TEVÃKENYSÃG 1. A ...
A KÅZETLEMEZEK ÃS A VULKÃNI TEVÃKENYSÃG 1. A ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A KŐZETLEMEZEK ÉS A VULKÁNI TEVÉKENYSÉG<br />
<strong>1.</strong> A lemeztektonika a vulkánok működésére is magyarázatot ad:<br />
a vulkánok (a forró pontokat kivéve) a kőzetlemezek határainál helyezkednek el,<br />
mert a magma itt talál kijáratot a felszínre<br />
a vulkánok működése a magma összetételétől és gáztartalmától is függ:<br />
‣ az óceáni hátságokra nyugodtabb működés jellemző<br />
‣ az alábukási övezeteknél hevesebb, robbanásszerű működés figyelhető meg<br />
2. A vulkánok működése a távolodó, illetve közeledő lemezszegélyeknél:<br />
Lemezszegély<br />
típusa<br />
Magma<br />
eredete<br />
Magma hőmérséklete<br />
Vulkáni<br />
működés<br />
leírása<br />
Jellemző<br />
kőzetek<br />
Példa:<br />
távolodó szegélyek<br />
(óceánközepi hátságok)<br />
az asztenoszféra mélyebb rétegeiből<br />
<br />
közeledő szegélyek<br />
(alábukási övezetek)<br />
az alábukó és beolvadó lemezből<br />
<br />
1100 – 1200 C° (magas) 800 – 900 C° (alacsonyabb)<br />
A magma gázokban szegény, ezért a<br />
kiömlése csendes, nyugodt. A<br />
felszínre kiömlő láva hígan folyik. A<br />
tengervíz hatására a láva kerekded<br />
formában szilárdul meg (párnaláva).<br />
mélységi magmás<br />
gabbró<br />
felszíni kiömlési<br />
bazalt<br />
óceáni hátságok és a rájuk épülő<br />
szigetek (Hekla, Izland)<br />
A magma gázokban gazdag (a lebukó<br />
lemez vízdús üledékeiből gázok és<br />
gőzök fejlődnek), ezért a kitörése<br />
heves, robbanásszerű. Jellemző a<br />
törmelékszórás, amelyből tufakőzetek<br />
képződnek (pl. andezittufa,<br />
riolittufa) A láva sűrűn folyik.<br />
mélységi magmás<br />
diorit<br />
gránit<br />
felszíni kiömlési<br />
andezit<br />
riolit<br />
rétegvulkánok: Etna, Vezúv,<br />
Stromboli (Európa), Fuji (Japán)
3. A forró pontok<br />
vannak olyan vulkánok is, amelyek nem a lemezek határainál vannak<br />
leggyakrabban a Csendes-óceánon jellemzők<br />
ezek kialakulását az ún. „forró pontokkal” magyarázhatjuk: a köpenyből<br />
feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és bazaltláva tör fel<br />
mivel a forró pont helyhez kötött, százezer évek alatt a kőzetlemez elmozdulásával<br />
vulkáni szigetek sora jöhet létre (mintha egy égő gyertya fölött lassan elhúznánk<br />
egy papírlapot)<br />
pl. Hawaii-szigetek kis lejtőjű pajzsvulkánjai (Mauna Kea, Mauna Loa)<br />
4. Az utóvulkáni működés<br />
utalnak az egykori aktív vulkáni működésre, pl.<br />
‣ gőz és gázszivárgások (szén-dioxid, kéndioxid, kén-hidrogén),<br />
pl. a Torjai-büdösbarlang Erdélyben<br />
‣ kénlerakódások<br />
‣ gejzírek (időszakosan feltörő szökőhőforrás), pl. Yellowstone (USA)
Change language