A Da Vinci-kód - Szentírás Szövetség

A da Vinci-kód 

Dan Brown 

(GABO kiadó, 2004.) 

Titkos tudás 

Szimbolizmus 

Vallási hatalmak 

Hiteles hit 

1.

A mű eredeti címe: CONNECT BIBLE STUDIES: The Da Vinci Code 

Szerző: Di Archer 

© Di Archer 2005. Scripture Union, 207-209 Qeensway 

Bletchley, Milton Keynes, Bucks. MK2 2EB UK 

© Jogos magyar nyelvű kiadás. Minden jog fenntartva 

Szentírás Szövetség 

1091 Budapest Kálvin tér 8. 

Tel./fax: 06-1-216-5115 

e-mail: szszov@mail.datanet.hu 

www.szentirasszovetseg.net 

Fordította: Markovits-Somogyi Rita 

Lektorálta: Komlósi Erzsébet 

Szerkesztette: Metzing Árpád 

2.

A KAPCSOLAT BIBLIATANULMÁNYOK 

HASZNÁLATÁRÓL 

MIRE VALÓK EZEK A TANULMÁNYOK? 

E kiscsoportos, újszerű bibliatanulmányozó sorozatnak két célja van. Először is, hogy 

lehetőséget teremtsenek a csoport tagjainak jobban elmélyülni a Szentírásban, és jobban megismerni 

azt. Másodszor, azáltal, hogy mai filmeken, könyveken, tévéműsorokon, zenéken stb. alapulnak, 

abban is segíteni próbálnak, hogy az aktuális témákat bibliai szemszögből gondolják végig. 

Nem gondoljuk, hogy a csoport összes tagja mindig meg fogja tudni nézni, vagy egyáltalán 

meg akarja nézni a filmeket, meg akarja hallgatni a zenéket, vagy el akarja olvasni a könyveket. Ezért 

mindig közreadunk egy összefoglalást. Ugyanakkor úgy véljük, ha ismerik a keresztyének ezeket a 

filmeket és könyveket, akkor fognak tudni beszélgetni róluk a barátaikkal, iskolatársaikkal vagy 

kollegáikkal. Az, hogy a Szentírás szemszögéből átbeszélgetik ezeket a témákat, megalapozza a 

véleményüket, és így későbbi beszélgetéseikben határozottabban tudnak állást foglalni a keresztyén 

értékek képviseletében. 

Minden sorozat négy részre van osztva – tehát akár négy hétre való beszélgetni valót adnak 

egy bibliatanulmányozó csoport számára. 

HOGYAN HASZNÁLJUK A TANULMÁNYOKAT? 

A sorozatot úgy alakítottuk ki, hogy bibliai keretek között ösztönözzék a kreatív gondolkodást, 

és beszélgetés alakuljon ki. Így minden rész több kérdést illetve választási lehetőséget tartalmaz, 

amiből a csoport vezetője válogathat, hogy a csoport igényeihez igazítsa a tanulmányt. Különböző 

esetekben különböző megközelítés lehet célravezető, ezért tartalmaznak a feldolgozások többféle 

választási lehetőséget. Mindig a Szentírás tanulmányozása a fő cél, azonban előfordulhat, hogy ezt a 

célt egyes kérdések hatékonyabban valósítják meg, a csoportunk esetében, mint mások. – tehát 

nyugodtan válogassunk. 

A csoport tagjait lássuk el a megfelelő munkalapokkal (ez minden fejezetnél külön letölthető) 

amelyeken rajta van az adott összefoglaló, jegyzetelési lehetőséggel. 

3.

A CSOPORTVEZETŐNEK SZÓLÓ VÁZLATOK A KÖVETKEZŐKET TARTALMAZZÁK: 

1. Bevezető kérdések 

Segítséget nyújtanak a csoportnak, hogy beinduljon a beszélgetés, miközben a résztvevők 

megismerkednek a témával. A kérdések lehetnek egyszerűek, személyesek vagy kreativitást igénylők - a cél 

mindig az, hogy válaszadásra ösztönözzenek. 

2. Összefoglalás 

Azt javasoljuk, itt következzen a könyv vagy a film tartalmának rövid összefoglalása - ha szükséges, 

fel is lehet olvasni. Lehet, hogy a csoport tagjainak már a heti téma megkezdése előtt lesznek észrevételeik. 

3. Központi téma 

Ezt is fel lehet olvasni a vázlatból, vagy szóban össze lehet foglalni. 

4. Elolvasandó fejezetek 

Négy részre osztottuk a könyvet azon csoportok számára, akik minden találkozó előtt el szeretnének 

olvasni egy szakaszt a könyvből. 

5. Bibliatanulmányozás 

Itt sok választási lehetőség van. Válogassunk úgy, ahogy az a csoportunknak megfelelő – a lényeg, 

hogy kezdjenek el elmélyedni a Szentírásban. A Bevezetés végén megtalálható néhány, a témával foglalkozó 

könyv/segédanyag címe, azonban fontos, hogy ezeket az anyagokat is azzal a céllal használjuk, hogy általuk 

a Szentírás mind mélyebb felfedezésére ösztönözzük a csoportot. Jó, ha van a kezünk ügyében konkordancia 

a bibliai fogalmak kikereséséhez, és hasznosak lehetnek a felkészülésnél a bibliai kommentárok is, például a 

Biblia Ma sorozat, (Harmat Kiadó) A lényeg, hogy segítsünk az embereknek Isten Igéjével foglalkozni: ha 

kell, küzdjenek meg vele, de tegyék sajátjukká. 

Ebben a részben nem kell minden kérdést végigvenni. Mindegyik szakaszban mindkét kérdés 

körülbelül ugyanazt a témát járja körül, csak különböző nézőpontból vagy módon. A legjobb, ha mindegyik 

szakaszból egy kérdést választunk ki. Kiegészítendő kérdéseket adtunk meg, tehát várhatóan érdekes 

beszélgetések bontakoznak ki; persze a Szentírás tanulmányozása során bármely beszélgetésben szükség 

lehet egy kis segítségre a továbblépéshez. 

6. Gyakorlati alkalmazás 

Ennek a résznek az a célja, hogy összekapcsolja a Szentírás tanulmányozása során megismert 

összefüggéseket és a könyv vagy a film által felvetett gondolatokat. Ezek lehetnek személyes Gyakorlati 

alkalmazás, változhat tőle a világképünk, vagy lehetnek olyan új gondolatok, amelyek megoszthatunk nem 

hívő ismerőseinkkel. Olyan kérdéseket válasszunk, amelyek illeszkednek a beszélgetés menetéhez. 

7. Imádság 

Hagyjunk időt rá! Imádkozhatunk közösen, vagy kettesével, ha a csoport inkább azt szeretné. 

Bíztassuk a résztvevőket, hogy azokra a területekre koncentráljanak, ami a Szentírás tanulmányozása során 

leginkább megérintette őket. Próbáljunk ki különböző imaformákat: gyújtsunk meg egy gyertyát; mondjon 

mindenki egy imát; írjuk le az imádságainkat; tegyünk be halk dicsőítő zenét – a cél, hogy segítsünk Istenhez 

közeledni mindenkinek. 

Kiegészítő olvasmányok 

A Da Vinci-kód felháborodást keltett a keresztény világban, a Jézusról és Mária Magdolnáról szóló 

állításai miatt. Annak, aki szeretne utánanézni a könyvben foglalt elméleteknek, a következő könyveket 

ajánljuk: 

• Josh McDowell: Választ keres a Da Vinci-kód (Paraklétosz Kiadó, Kiskunfélegyháza 2006) 

• Nicky Gumbel: A DaVinci-kód – Válasz (Alpha Alapítvány, Budapest 2006) 

• A Da Vinci.kód – a regény és a valóság (Jó Hír Iratmisszió, Budapest 2006) 

4.

Dan Brown: 

A Da Vinci-kód 

(GABO Kiadó, 2004) 

1. RÉSZ: TITKOS TUDÁS 

„Mindenki imádja az összeesküvés-elméleteket.” (547. oldal) 

Olvassuk el A Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt (1. oldal), mielőtt elkezdjük a 

beszélgetést. 

BEVEZETŐ KÉRDÉSEK 

Válasszunk ki egy kérdést! 

Gondoljuk, hogy egyes keresztények 

túlzásokba esnek, amikor elítélik A Da 

Vinci-kódot? Miért/miért nem? 

Véleményünk szerint miért tudtak olyan sok 

példányt eladni A Da Vinci-kódból? 

Mi tetszett/nem tetszett A Da Vinci-kódban? 

Miért érdekesek a titkok? 

ÖSSZEFOGLALÁS 

A Da Vinci-kód úgy kezdődik, hogy Jacques Sauniére-t, a párizsi Louvre kurátorát meglövik a 

múzeum Nagy Galériájában, majd kis idő múlva meg is hal. Kódolt írás veszi körül kiterített testét, 

ezért a francia Ügyészségi Nyomozóhivatal kapitánya, Bezu Fache behívatja Robert Langdont, a 

vallásos szimbolika éppen ott tartózkodó professzorát, látszólag azért, hogy segítsen a kódot 

megfejteni. Valójában azonban Fache a gyilkossággal gyanúsítja Robertet, hiszen a kódolt írás 

megnevezte őt. Majd megérkezik Sophie Neveu, francia titkosírás-szakértő, hogy segítsen. Meggyőzi 

Robertet, hogy az ő élete is veszélyben van, így együtt szöknek meg a letartóztatás elől. Időre van 

szükségük, hogy megfejtsék a kódolt írást, amit Sauniére hátrahagyott, és hogy legyen idejük, 

menekülniük kell. 

Közben Silas, az albínó szerzetes keservesen vezekel a gyilkosság elkövetéséért. Tagja az 

Opus Dei nevű római katolikus szervezetnek, amelyet éppen most akar a Pápa kiközösíteni soraiból. 

5.

Manuel Aringarosát, a szervezet vezető püspökét meggyőzte a rejtélyes nevű Mester, hogy léteznek 

olyan dokumentumok, amelyek hatalmat adhatnak az Opus Deinek, hogy biztosíthassa helyzetét a 

római katolikus egyházon belül. A dokumentumokat évszázadokon keresztül őrizte egy titkos 

társaság, a Sion-rend, amelynek Sauniére a vezetője volt. A dokumentumok kulcsfontosságú 

információkat tartalmaznak, amiket a római katolikus egyház eddig eltitkolt. 

Megkezdődik a hajsza, Robert és Sophie kétségbeesetten próbálja megfejteni a haldokló 

Sauniére üzenetét, mielőtt a rendőrség elfogná őket; Silas pedig a Mester parancsait teljesíti. 

Mindegyikük a titokzatos zárókövet keresi, ami elvezeti őket ahhoz a titokhoz, amiért Sauniére-nek 

meg kellett halnia. Sophie bevallja, hogy ő Sauniére távol élő unokája, és tudja, hogy a kód 

megfejtése rá vár. 

KÖZPONTI TÉMA: TITKOS TUDÁS 

A Da Vinci-kódot 2003 áprilisában adták ki, világszerte több mint tíz millió példányban kelt el, 

és számos nyelvre lefordították. A belőle készült, hatalmas kasszasikert arató hollywoodi filmben Tom 

Hanks játszik, és a könyv a szerzőjét, Dan Brownt multimilliomossá tette. Miért olyan népszerű ez a 

könyv? Mi az Opus Dei célja valójában? Mitől tart a római katolikus egyház? Mi az a csupán kevesek 

számára ismert igazság? A titkok arra sarkallnak, hogy egyre tovább és tovább olvassunk. 

Vizsgálódásunkat ezért néhány újabb kérdéssel kezdjük. Vajon Isten a titkok Istene, aki csak kevesek 

számára nyilatkoztatja ki az igazságot? Létezik-e eltitkolt „igazság”, amire fényt kell deríteni – és ha 

igen, valóban igaz-e? Miért vonzanak minket annyira a titkok? 

ELOLVASANDÓ FEJEZETEK 

Olvassuk el az 1. – 26. fejezeteket. 

BIBLIATANULMÁNYOZÁS 

Válasszunk ki egy kérdést mindegyik részből. 

1. Tétovázás 

„Sophie toppantott a lábával. 

— Mondtam már, hogy nem szeretem a titkokat! 

— Hercegnő — mosolygott a nagyapja. — Az élet tele van titkokkal. Nem fedezheted fel 

mindet egyszerre.” (A gyermek Sophie és a nagyapja, 152. oldal) 

6.

Olvassuk el a Jeremiás 23,13-32-t. Miért „támad rá” Isten a prófétákra (30. vers)? Mit kellett volna 

felismerniük a prófétáknak? Hogyan érthetnék meg Isten titkos gondolatait? 

Olvassuk el az Efezusiakhoz írt levél 3,1-13-at. Mi az a titok, ami Pált olyan izgatottá teszi? Mi a 

célja és hatása? 

2. Isten titkokat fed fel 

„Bármi legyen is az, egyértelmű, hogy a nagyapám mindenáron titokban akarta tartani.” 

(Sophie, 294. oldal) 

Olvassuk el Dániel könyvének 2,1-49 részét. Isten mely tulajdonságaiért volt hálás Dániel? 

Hogyan érintette ez Nebukadneccar királyt? 

Olvassuk el a Korinthusiaknak írt első levél 2,1-16. részét. Mit tett Isten a legnagyobb titkaival? 

Honnan ismerhetjük Isten titkait? 

3. A legrosszabbul őrzött titok 

„Sophie szkeptikusnak tűnt. 

- A barátaim, akik hithű keresztények, határozottan hisznek abban, hogy Krisztus szó 

szerint járt a vízen, szó szerint borrá változtatta a vizet, és szó szerint egy szűztől született.” 

(494. oldal) 

Olvassuk el a János 14,1-14-et. Mit nem ért Fülöp és Tamás? Mit jelent számunkra Jézus 

kapcsolata az Atyával? 

Olvassuk el a Kolosséiakhoz írt levél 1,15-27-et. Kicsoda Jézus? Hogyan érint minket ez? 

4. Igaz vagy hamis titkok? 

„Több Grál-történész — tette hozzá Teabing - úgy vélekedik, hogy ha a rend valóban az 

igazság felfedését tervezi, szimbolikusan ez volna rá a megfelelő történelmi pillanat.” 

(388. oldal) 

Olvassuk el a Timóteushoz írt második levél 3,10 – 4,5-öt. Hogyan kerüljük el, hogy mítoszoknak 

higgyünk? Hogyan ismerjük fel az igazságot? 

Olvassuk el János első levele 2,18-27-et, 4,1-6-ot. Hogyan különböztethetjük meg a hazugságot az 

igazságtól? Mi következik abból, ha ismerjük az igazságot? 

7.

A vezető figyelmébe: az 1János 4,6-ban a „mi” az apostolokra vonatkozik (lásd 1,1-4). A tanúságuk kiegészíti annak a 

jelentőségét, hogy a Szentlélek kenetét kapja a hívő ember (lásd 2,20-27). 

GYAKORLATI ALKALMAZÁS 

„Sokan űzik a megtévesztést és a hamis csodákat, amelyekkel megcsalják a tudatlan 

sokaságot.” - LEONARDO DA VINCI (336. oldal) 

Válasszunk ki egyet vagy többet a következő kérdések közül. 

Valós veszélyt jelent-e A Da Vinci-kód a keresztyénségre/keresztyénekre nézve? Miért/miért nem? 

Istent közelinek, vagy távolinak érezzük mostanában? Hogyan adhatunk hálát az előzőért, vagy 

hogyan javíthatunk az utóbbi helyzeten? 

Vannak-e a keresztyénségnek vagy a Szentírásnak olyan területei, amelyekről úgy érezzük, hogy a 

titokzatosság homálya veszi körül őket? Mit tehetnénk e csoportban ezzel kapcsolatban? Van-e, 

aminek külön utána lehetne nézni? 

Hisszük-e, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjük őt? Milyen módon válaszolunk erre a hívásra? 

Mennyire vagyunk biztosak abban, hogy az Újszövetség és Isten megbízhatók, és hogy az igazság 

nincs elrejtve valahol másutt? 

Milyen Jézusról szóló „mítoszokkal” találkoztunk már, amikor másokkal beszélgettünk? Hogyan 

szoktunk válaszolni ilyenkor, és hogyan hatnak ezek ránk? Hogyan tudnánk a hitünket még 

hatékonyabban elmagyarázni? 

Van-e valami, aminek utána kell nézni, hogy ellenőrizzük Dan Brown elméleteit – saját 

magunknak vagy mások kedvéért, ha esetleg kérdéseket tesznek fel nekünk? 

IMÁDSÁG 

Imádkozzunk ezen témák kapcsán! 

8.




2. RÉSZ: SZIMBOLIZMUS 

„Lassan már érzékeljük, hogy a szent nőiséget vissza kell helyezni jogaiba.” 

(Marie Chauvel, 640. oldal) 

Olvassuk el A Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a 




Véleményünk szerint hasznosak a lelki 

szimbólumok? Miért/miért nem? 

Hogyan lehet erejük a szimbólumoknak? 

Úgy gondolkodunk Istenre, mintha férfi lenne? 

Miért/miért nem? 

Voltak-e olyan szimbólumok A Da Vincikódban, 

amelyek megleptek minket? 


„13-3-2-21-1-1-8-5 Ó, drákói ördög! Oh, balga szent! P. S. Meg kell keresni Robert 

Langdont” 

(70., 106. oldal) 

A meggyilkolt Sauniére kódja a Sziklás Madonnához vezeti Robertet és Sophie-t. A festmény 

mögött talált kulcson lévő liliom és a kapcsolat Da Vinci-vel arra a következtetésre juttatja Robertet, 

hogy Sauniére-nek köze volt a Sion-rendhez. A két szökevény, akiket a rendőrség gyilkossággal 

gyanúsít, Sir Leigh Teabing, a különc brit lovag házában talál menedékre, aki egyébként Robert 

barátja. Teabing veti fel Sophie-nak azt az elképzelést, hogy a Szent Grál nem is egy kehely, hanem 

9.

egy nő – Mária Magdolna. Teabing azt sugallja, hogy valójában Mária Magdolna az, aki Jézus jobbján 

ül Da Vinci Utolsó vacsora című festményén, és Jézus voltaképpen erre a nőre bízta az egyházát, nem 

Péter apostolra, ahogy azt a gnosztikus evangéliumok mondják. Ő a szent nőiség szimbóluma, a 

rózsavonal, amit az egyház évszázadokon keresztül elnyomott, és vissza kell állítani. A Dávid 

csillagban a két egymásra helyezett háromszög, a nő és a férfi jele – a penge és a kehely – mind olyan 

szimbólumok, amelyek az isten és az istennő pogány egyenlőségére mutatnak. A művészetekben és a 

történelemben találhatók erre utaló nyomok, különösen Leonardo Da Vinci műveiben. Valójában 

Sophie nagyapja azért hidegült el az unokájától, mert a lány tanúja volt, hogy a nagyapja részt vesz 

egy szexuális rítusban, amelynek során az istenit egy nővel való egyesülésben tapasztalja meg. Akkor 

lesz harmónia a világban, ha a férfi és a nő isteni egysége mindegyikünkben megvalósul. 

Az egyház félrevezette a világot. Csak néhány kiváltságos tudja az igazat Jézus Krisztusról – 

hogy valójában összeházasodott Mária Magdolnával, és volt egy lányuk. A két nő Franciaországba 

menekült, a leszármazottaik még mindig élnek. A Szent Grál Jézus vérvonalát is jelenti. Teabing is 

beszáll a versenyfutásba a létfontosságú zárókőért. A cryptex – egy kóddal védett üreges henger –, 

amit a kulccsal kinyitott banki széfben találnak, Londonba vezeti őket, ahol még több kód és titok 

várja őket. 

KÖZPONTI TÉMA: SZIMBOLIZMUS 

Dan Brown fordulatokban bővelkedő cselekménye – bőségesen megspékelve kódokkal és 

magyarázatokkal –, lélegzetelállító gyorsasággal visz minket az egyik titokzatos szimbólumtól a 

másikig. Semmi nem szent, ha a cselekményről van szó: Brown matematikai, keresztyén és pogány 

szimbólumok között kavarog, belekeverve a művészeteket és a történelmet... Bár némi tisztességes 

kutatómunka árán is kiderülhet, hogy Brown magyarázatai elnagyoltak, a mi célunk most itt az, hogy 

az állításait a Szentírással összevetve vizsgáljuk meg. Mit mond a Biblia Mária Magdolna 

jelentőségéről? Hogyan definiálja Istent? A szex tényleg annak a módja, hogy megtapasztaljuk Istent? 

A Bibliában a szimbólumok valóban nehezen megfejthető kódok, amelyek nyomán az igazságra 

juthatunk? 





10.

1. Minek a szimbóluma Mária Magdolna? 

„...a rózsa olyan szimbólum, amely számos jelentésszinten — titoktartás, nőiség és 

iránymutatás — utal a Grálra, azaz a női kehelyre és a vezérlő csillagra, amely elvezet a 

titkos igazsághoz.” (295. oldal) 

Olvassuk el a Lukács 8,1-3-at, a János 19,25-öt és János 10,1-18-at. Hogyan jellemeznénk ezek 

alapján Mária Magdolna kapcsolatát Jézussal? Mi a János 20,1-18-ban olvasható események 

jelentősége? 

A vezető figyelmébe: olvassuk el a Korinthusiakhoz írt első levél 9,5-öt. Pál biztos megemlítette volna Jézus feleségét, 

hogy alátámassza az érvelését, ha Jézus házas lett volna. Az Ézsaiás 53;10-12 is azt sugallja, hogy a Messiásnak lelki, és 

nem testi leszármazottai lesznek. 

Olvassuk el a János 13,1-17-et és Lukács 22,14-23-at. Mit szeretett volna Jézus, hogy 

megtanuljanak a tanítványai? Hasonlítsuk össze a víz, a kenyér és a vér szimbolikus jelentéseit! 

A vezető figyelmébe: Úgy tudjuk, Leonardo Da Vinci az Utolsó vacsorát János Evangéliuma alapján festette. 

2. Isten – mint az isteni természet női és férfi mivoltának szimbóluma? 

„Dávid csillaga... férfi és nő tökéletes egyesülése... Salamon pecsétje... a Szentek 

Szentjének jele, ahol a férfi és a női istenség —Jahve és Sekinah — együtt lakozik.” 

(Robert gondolatai, 642. oldal) 

Olvassuk el az 1Mózes 1,27-et és a Máté 23,37-39-et. Miket tudunk meg Isten természetéről 

ezekből a részekből? Hogyan segíti a megértést a szimbolizmus? 

Olvassuk el az Ézsaiás 49;13-18-at és a Hóseás 11,1-4-et. Miket tudunk meg Isten természetéről 

ezekből a részekből? Hogyan segíti a megértést a szimbolizmus? 

3. A szex - mint az isteni megtapasztalás szimbóluma? 

„A közösülést az emberi szellem két felének, a férfi- és a női szellemnek az egyesüléseként 

tisztelték, amelynek révén a férfi spirituálisan teljessé válik, és találkozik Istennel. Amit 

maga látott, annak nem a szex volt a lényege, hanem a spiritualitás.” (Robert, 448. o.) 

Olvassuk el az Énekek Éneke 7,1 – 8,4-t. Mi a célja annak, ahogyan a szerelmesek dicsérik 

egymást, és hogyan fejezik ezt ki? 

Olvassuk el az Efezusiakhoz írt levél 5,25-33-t. Pál szerint mi a jelentősége annak, hogy „lesznek 

ketten egy testté” – a házastársak és az egyház esetében? 

11.

4. Szimbólumok – titkos kódok? 

„Mindegyik kőtömbbe egy szimbólumot faragtak, látszólag véletlenszerűen, amelyek 

megfejthetetlenül összetett kódot alkottak. ... A Rosslyn Alapítvány bőkezű jutalmat 

ajánlott föl annak, aki feltárja a titkot, de a kód feltöretlen maradt.” (628. oldal) 

Olvassuk el a 2Mózes 12,1-15-öt és a Korinthusiaknak írt első levél 5,6-8-at. Mit szimbolizált a 

bárány a zsidó nép számára? Hogyan viszi tovább ezt a gondolatot Pál a korinthusiakhoz intézett 

szavaiban? 

Olvassuk el a János 6,25-59-et. Hogyan osztja meg Jézus a hallgatóival, hogy ki ő? Hol végződik 

a szimbolizmus, és hol kezdődik az egyértelmű beszéd Jézus szavaiban? 


„Sokkal hatalmasabb urat szolgálok, mint a saját büszkeségem. Az igazságot. Az 

emberiségnek joga van megtudni az igazat. A Grál talált meg mindnyájunkat, és most 

azért könyörög, hogy tárjuk fel.” (Teabing, 589. oldal) 


Mi a szimbólumok szerepe és jelentősége a keresztyén hitben? 

Miért releváns Mária Magdolna személye az Evangéliumok örömhíre szempontjából? 

Mit mondanánk annak, aki azzal vádolja az egyházat, hogy az már évszázadok óta elnyomja a nőket? 

Miben van a vonzereje a termékenységen alapuló istennő imádatnak, vagy a kettős, női és férfi istenség 

gondolatának? 

Valaki azt mondta, hogy Istent „szülőként” felfogni és imádni könnyebb lehet, mint „atyaként.” Mit 

gondolunk erről? 

Véleményünk szerint Dan Brown könyve hiteles kihívást jelent-e egy férfiak által dominált társadalom 

számára, azzal kapcsolatban, hogy hogyan tekintenek a nőkre, és hogyan bánnak velük? Miért/miért nem? 

Mire való a szex? Hogyan viszonyul ez ahhoz, ahogy A Da Vinci-kódban használják a szexet? 

Mit árul el nekünk Jézus nőkkel való bánásmódja arról, hogy hogyan gondolkodott róluk? 

Ha mind a férfiak, mind a nők Isten képére teremtettek, akkor mit mondanánk A Da Vinci-kód azon 

értelmezésére, hogy a férfi és a nő együtt egyenlő az istenivel? 

IMÁDSÁG 


12.




3. RÉSZ: VALLÁSI HATALMAK 

„... a történelmet mindig a győztesek írják.” 

(Teabing, 370. oldal) 

Olvassuk el a Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a 




Az emberek nálunk általában bíznak az 

egyházban? Miért/miért nem? 

Mit gondolunk arról, ahogyan Dan Brown 

lefesti a római katolikus egyházat? 

Mi általában megbízunk a vallási vezetőkben, 

vagy inkább nem? Miért? 

Hallottunk-e az Opus Deiről A Da Vinci-kód 

elolvasása előtt? Mi a véleményünk arról, 

ahogyan Dan Brown bemutatja őket? 


Miközben Robert és Sophie sietősen menekülnek a rendőrség elől, és kódokat fejtenek, Silas, 

a gyilkos szerzetes a titokzatos Mester utasításait követi, hogy előbb eljusson a zárókőhöz, mint ők 

ketten. A zárókő állítólag el fogja vezetni őket a Szent Grálhoz, és az igazsághoz a keresztyénség 

eredetéről. A Mester számára ez nem csak egy életre szóló kutatás, de jövedelmező is. Rávette az 

Opus Dei Aringarosa nevű püspökét, hogy csatlakozzon hozzá, keressék együtt a Szent Grált, de 

húszmillió eurót számol fel ezért. A püspök a Vatikántól szerzi meg a pénzt, látszólag azért, hogy 

végkielégítést fizessen az Opus Deinek. Az utóbbit azzal fenyegetik, hogy kizárják a római katolikus 

egyház keretei közül gyanús tagfelvételi gyakorlatai miatt, illetve azért, mert támogatja az 

önbántalmazást, tehát a szervezet tagjai fizikailag büntetik magukat bűneikért. 

13.

Közben Teabing arról beszél Robertnek és Sophie-nak, hogy a római katolikus egyház szánt 

szándékkal hallgatta el az igazságot a keresztyénség történetéről. A templomos lovagok megtalálták a 

Mária Magdolnáról szóló dokumentumokat, amikor Jeruzsálemben állomásoztak a Krisztus utáni 12. 

században. Az egyháznak tisztelnie kellett volna a szent nőiséget, amit Mária jelenített meg, és nem 

kellett volna Jézust Istenként imádnia, hisz Jézus nem támadt fel. Az Evangéliumokat, a Jézus 

istenségéről szóló tételek összességét mind Constantinus császár hamisította a harmadik században, 

főleg politikai célokkal. A Vatikán azóta bűntársként hallgat ezek gyanús eredetéről. Ráadásul 

démonizálta a nőiséget, boszorkányüldözéseket folytatott, és általában elnyomta a nőket. Teabing 

bíztatja Robertet és Sophie-t, hogy folytassák a kutatást, és szeretné, ha elmondanák az igazságot, s 

így nyilvánosságra kerülne, hogy az egyház elnyomó és kétszínű. 

KÖZPONTI TÉMA: VALLÁSI HATALMAK 

Bár Brown elég óvatos, és felmenti az Opus Deit és a római katolikus egyházat az alól, hogy 

közük lenne A Da Vinci-kódban olvasható gyilkosságokhoz, mégis azzal vádolja az egyházat, hogy 

eltitkolja az egyetemes igazságot. Nem is vonja vissza állítását, amit Leigh Teabing mond ki, 

miszerint a kereszténység hazugságon alapszik. Burkoltan arra céloz, hogy az egyház túlságosan is 

készséges lenne elfedni bármit, ami veszélyt jelenthetne a történelmére. Az egyház vezetőinek 

bemutatása a könyvben csak olyan férfiakra korlátozódik, akik a saját hatalmi pozíciójukat akarják 

fenntartani. Tehát a mai alkalommal azt a kérdést tesszük fel, mit mond a Biblia azokról, akiknek a 

felelősségük a vezetés. Mit mond azokról, akik eltitkolják az igazságot, visszaélnek a helyzetükkel, 

vagy akik hatalmi játékokat folytatnak? 





1. Vezetés – visszaélés a hatalommal 

„...ha az egyház megtalálja a Szent Grált, meg fogja semmisíteni. A dokumentumokat és 

az áldott Mária Magdolna relikviáit is. ...minden bizonyíték elvész. Az egyház megnyerte 

korszakos háborúját a történelem újraírásáért.” (Teabing, 389. oldal) 

14.

Olvassuk el az 1Sámuel 2,12-17. 22-36-ot. Hogyan éltek vissza Éli és fiai vezető pozíciójukkal? 

Mit gondolt erről Isten – és Éli? 

Olvassuk el a János 5, 1-23-t. Hogyan hozta el Jézus az igazságot? Ki akarta „ehallgattatni” őt, és 

miért? 

2. Vezetés – hatalmi harcok? 

„Ha ma este úgy megy minden Párizsban, ahogy eltervezte, akkor Aringarosa hamarosan 

birtokába jut valaminek, ami a leghatalmasabb emberré teszi a keresztény világban.” 

(160. oldal) 

Olvassuk el az 1 Királyok 18,16-40-et. Mi volt itt a tét? Hasonlítsuk össze Illés és Baal prófétáinak 

viselkedését! 

A vezető figyelmébe: Ebben az időben Izraelt súlyos szárazság sújtotta. Aháb király hírhedt volt arról, hogy semmibe 

veszi Istent, a felesége, Jezábel pedig megölette Isten prófétáit és Baal dicsőítésére buzdította az embereket. Baalnak, a 

termékenység és erő kánaáni istenének és társának, Astoretnek, a háború és termékenység istennőjének imádata szent 

prostitúcióval és esetenként gyermekek feláldozásával járt együtt. Baal prófétái azért viselkedtek úgy, ahogyan a 

történetben olvasható, mert feltehetően ez volt a megszokott rituális forma. 

Olvassuk el az Apostolok Cselekedetei 8,9-25-öt. Jellemezzük Simont, és írjuk le vágyait. Miért 

támadt valójában nézeteltérés? 

3. Vezetés – nyomtatásban? 

„A Sangreal-dokumentumok egyszerűen csak Krisztus történetének másik oldalát 

mondják el. Végül is pusztán hit és személyes megközelítés kérdése, hogy ki melyik oldalra 

áll, de legalább az információ megőrződött.” (Teabing, 370. oldal) 

Olvassuk el 2 Királyok 22,1 – 23, 7-et. Milyen hatása volt a felfedezésnek, és miért? Miért volt 

Isten elnéző Jósiással? 

A vezető figyelmébe: A tudósok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy ez a könyv az Ószövetség első öt könyvének 

másolata volt, vagy a Mózes 5. Könyvének egy részének vagy egészének másolata. 

Olvassuk el Péter második leveléből az 1,1-2,3 részt. Mire bíztatja olvasóit Péter? Mit mond, mi az 

alapja a meggyőződésének? 

15.

4. Vezetés – az igazi 

„Silas... ha semmit sem tanultál eddig tőlem, akkor is kérlek... hogy tanuld meg ezt. ... A 

megbocsátás Isten legnagyobb adománya. ... Silas, imádkoznod kell.” (601. oldal) 

Olvassuk el az 1 Királyok 3,1-28-at. Miért kezdődött csodálatosan Salamon uralma? Miért 

becsülték őt nagyra? 

Olvassuk el a Timóteusnak írt első levél 1,1-20-t. Mit tanácsol Pál Timóteusnak, hogyan éljen a 

tekintélyével? Mi az az igazság, ami Pálnak annyira fontos? 


„Drágám, az egyháznak kétezer éves tapasztalata van abban, hogyan kell nyomást 

gyakorolni azokra, akik le akarják leplezni a hazugságaikat. Constantinus kora óta az 

egyház sikeresen hallgattatta el az igazságot Mária Magdolnáról és Jézusról.” (Teabing, 

585. oldal) 


Előfordult-e velünk, vagy valakivel ismerőseink közül, hogy az egyház vezetői visszaéltek a hatalmukkal 

velünk/velük szemben? Vannak-e ezzel kapcsolatban megoldásra váró problémák? 

Mit mondanánk annak, aki azt hiszi, hogy Brownnak esetleg igaza lehet, és az egyház valóban 

évszázadok óta elhallgatta az igazat Jézusról és Mária Magdolnáról? 

Előfordulnak-e hatalmi harcok az egyházunkban? Mit gondolunk, vajon miért kerül sor ezekre? Van-e 

valami, amit tehetnénk azért, hogy javuljon a helyzet? 

Mi jellemzi a jó vezetőt? Hogyan lehet e tulajdonságokat fejleszteni önmagunkban és másokban? 

Jézus vajon miért vált ki még most is akkora ellenállást, véleményünk szerint? 

Mi különbözteti meg a vezetőkbe vetett feltétlen, vak hitet a támogató bizalomtól? 

Hogyan lehetünk az egyház megbízható tagjai a szélesebb társadalom előtt? 

Mennyire bánunk felelősen azokkal a keresztyén igazságokkal, amiket megértettünk? Vannak-e olyan 

vonatkozásai az életünkre nézve, amiket nem veszünk figyelembe? Hogyan tudnánk változtatni ezen? 

IMÁDSÁG 


16.




4. RÉSZ: HITELES HIT 

„...szinte minden hazugság, amit apáink Krisztusról tanítottak nekünk.” 

(Teabing, 343. oldal) 

Olvassuk el a Kapcsolat Bibliatanulmányok használatáról c. részt 1. oldal, mielőtt elkezdjük a 




Milyen kérdéseket tennénk fel Silasnak és 

Aringarosa püspöknek a hitükről, ha 

lehetőségünk lenne rá? 

Mindenkinek van hite? Miért/miért nincs? 

Találkozunk-e igaz hittel A Da Vinci-kódban? 

Mi a hit? 


Miközben a történet elején Robert és Sophie, úgy tűnik, agnosztikusak a keresztény hittel 

kapcsolatban, Silast úgy ismerjük meg, mint a római katolikus Opus Dei csoport hívő tagját, 

felszerelkezve a lábába maró cilicium vezeklőövvel. Erőszakos múltja mutatja, hogy nem kérdőjelezi 

meg túlzottan azt, amit a Mester a hit nevében kér tőle, beleértve a Sion négy vezetőjének 

meggyilkolását. 

Silas barátja és mentora, Aringarosa püspök minden követ megmozgat annak érdekében, hogy 

megmentse az Opus Deit a kizárástól, olyannyira, hogy még a Mesterben is megbízik, akiről kiderül, 

hogy önmaga is gyilkos. Silas erőszakos halált hal, miközben a püspök kórházban lábadozik a 

rendőrökkel történt tűzharc után. Aringarosa és a katolikus hívő Fache kapitány is bánják az ügy 

17.

kapcsán különféle indíttatásból elkövetett tetteiket. A püspök arról biztosította Silast, hogy Isten 

irgalmas Isten. 

Robert és Sophie belesodródik a Teabing által lefestett igazság hajszolásába. A ravasz lovag 

őket használja, hogy megszerezze a zárókövet, és ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy az igazi hit 

ősibb a kereszténységnél – ez a szent nőiség tisztelete, aminek vissza kell kerülnie a méltó helyére 

azáltal, hogy a Szent Grált bemutatják a világnak. Ugyanakkor Robert és Sophie elszörnyedve fedezik 

fel, hogy Teabing volt Sauniére gyilkosának felbujtója, valamint ő áll a szolgája, és a Sion többi 

vezetője halála mögött is. Ő a Mester. 

A rendőrség utoléri Teabinget, miközben Robert nem hajlandó neki elárulni, mit jelent a végső 

kód. Sophie rájön, hogy Mária Magdolna leszármazottja, és találkozik a nagymamájával, valamint az 

öccsével, akiről nem is tudta, hogy létezik. A Szent Grálnak – a Jézus utódvonalát leíró 

dokumentumoknak és Mária csontjainak – a holléte továbbra is titokban marad. Hacsak nem 

nyugszanak éppen a Louvre dupla piramisa alatt... 

KÖZPONTI TÉMA: HITELES HIT 

Silas hisz Aringarosa püspöknek és az Opus Deinek, a püspök bízik a Mesterben, a Vatikán, 

úgy tűnik, nem bízik senkiben, Sauniére bízik benne, hogy Sophie megfejti a titkát, Robert és Sophie 

hisznek egymásban. Sokféle hit van tehát A Da Vinci-kód világában. Ezen a zárt világon kívül 

azonban a könyv sokakat arra késztetett, hogy magával a hittel kapcsolatban is kérdéseket tegyenek 

fel. Miközben a keresztyének eltérő mértékű ellenszenvvel vagy megdöbbenéssel reagálnak A Da 

Vinci-kódra, mi azzal fejezzük be ezt a bibliatanulmányozást, hogy újra feltesszük a keresztyénség 

nagy kérdéseit. Meg kell-e büntetnünk magunkat a bűneinkért, ahogyan Silas hitte? Jézus valóban 

feltámadt szemben azzal, hogy Máriára bízta volna az egyházát? Miért feszítették keresztre? 

Csakugyan Az Isten Fia (volt)? 


Olvassuk el a regényt a 82. fejezettől az Epilógusig. 



18.

1. Hiszünk-e a magunk által kirótt, fájdalmas penitenciában? 

„Meg kell tisztítanom a lelkemet a ma este elkövetett bűnöktől. A bűnöket szent célok 

érdekében követte el... A megbocsátáshoz kétség sem fért. Ennek ellenére Silas pontosan 

tudta, hogy a feloldozás érdekében áldozatot kell hozni. ... Lassú lélegzetvételekkel adta át 

magát a fájdalom megtisztító szertartásának.” (26 – 27. oldal) 

Olvassuk el a 3Mózes 16,1-34-et. Miért veszi Isten ilyen komolyan a bűnt? Mivel jár a probléma 

megoldása? 

Olvassuk el a Filippiekhez írt levél 3,1 – 4,1 részét. Honnan eredt Pál magabiztossága? Milyen 

szerepet játszanak Pál saját erőfeszítései? 

2. Hit az Isten Fiában 

„– Nem bizony - válaszolta Teabing. - Jézus „istenfiúsága" a niceai zsinaton merült föl, és 

ott is fogadták el. – Várjon. Azt akarja mondani, hogy Jézus isteni mivolta egy szavazás 

eredménye volt?” (340. oldal) 

A János Evangéliumából származó rész után rögtön áttérhetünk a következő (3.) pont 2. kérdésére. 

Olvassuk el a Máté 11,1-29-et. Milyen reakciót váltott ki Jézus másokból? Mit mondott Jézus a 

benne való hitről? 

Olvassuk el a János 1,1-50-et. Hogy határozza meg az író, hogy kicsoda Jézus? Hogyan reagáltak 

mások Jézusra? 

3. Hit Jézus küldetésében 

„– De maga azt mondta, hogy az Újtestamentum koholmányokon alapul. – Langdon 

elmosolyodott.— Sophie, a világon minden hit koholmányon alapul. Ez a hit 

meghatározása: elfogadni azt, amit igaznak gondolunk, de nem lehet bizonyítani.” 

(493. oldal) 

Olvassuk el az Ézsaiás 53,1-12-t. Írjuk le, milyen ember az, akiről Ézsaiás prófétál! Hogyan 

ösztönöz minket hitre ez a rész? 

Olvassuk el a János 1,1-50-et. Mit mond az író, miért jött Jézus a világba? Mi volt Keresztelő 

János szerepe? 

19.

4. Hit a feltámadásban 

„Mi lesz ...., ha meggyőző tudományos bizonyítékot kapnak arra, hogy Krisztus 

történetének egyházi változata pontatlan, és minden idők legnagyobb históriája valójában 

nem más, mint a legnagyobb átverés?” (Teabing, 386. oldal) 

Olvassuk el a János 20,19-31. Min változtatott és min változtat Jézus jelenléte? 

Olvassuk el a Lukács 24,13-35-öt. Mi történt a két tanítvány reménységével? Mi volt annak a 

hatása, hogy Jézust először nem ismerték fel? 


Nemrégiben egy nagyon bölcs brit pap megjegyezte a sajtóban: „A keresztény teológia 

életben maradt dacára Galileo és Darwin írásainak. Bizonyosan életben marad egy new 

hampshire-i regényíró írásainak ellenére is.” (Dan Brown, www.danbrown.com/media) 


Mit mondanánk annak, aki azt gondolja, Jézus csak egy jó ember volt, és A Da Vinci-kód által 

sugalmazott állítások teljesen hihetőek? 

Szoktuk-e önmagunkat büntetni, ha úgy érezzük, hogy nem viselkedtünk megfelelően? Hogyan lehetne 

ezen változtatni? 

Miért van ma is szükségünk megváltóra? 

Mit mondanánk Dan Brownnak, ha lehetőségünk lenne rá? Miért? 

Vannak-e a hitünknek olyan területei, amelyeket megingatott A Da Vinci-kód? Jó lenne-e átbeszélgetni 

ezeket a csoporttal? 

Bizonyos egyházi vezetők azt mondják, Jézusnak nem kellett szó szerint, testben feltámadnia ahhoz, hogy 

a keresztyénség igaz legyen. Mit mondanánk erre? 

Lehet, hogy a saját „emmausi útunkra” kellene lépnünk, és utána kellene nézni a tényeknek és a történeti 

adatoknak, amin a hitünk alapszik? 

Tapasztaltuk-e már a feltámadt Jézus jelenlétét az életünkben? Hogyan befolyásolja ez azt, hogy miként 

reagálunk az olyasfajta művekre, mint A Da Vinci-kód? 

IMÁDSÁG 


20.

A Da Vinci-kód - Szentírás Szövetség

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?