Október

2010. szeptember 5. Sopron Záróverseny
1 HU 10-D317261 12:33:11 Kovács Mihály és András
2 DV 04192-10-1191 12:33:12 Mathaa Helene és Helmut
3 DV 02250-10-254 12:33:14 Kovács László
4 HU 10-01-36262 12:33:17 Gonda Tibor
5 DV 01811-10-2740 12:33:20 Thomas Münzberg
6 HU 10-21-000676 12:33:51 Erdei György
7 DV 08820-10-5 12:40:22 Antonius Rüsing
8 DV 02250-10-255 12:41:08 Kovács László
9 HU 10-21-002302 12:41:57 Vizi János
10 HU 10-21-000681 12:46:00 Erdei György
11 HU 10-17-27092 13:06:14
12 DV 01764-10-619 13:06:17
13 DV 04192-10-1198 13:06:24
14 HU 10-D264406 13:21:48
15 HU 10-02-92514 13:21:53
16 HU 10-D322862 13:21:54
17 HU 10-02-92536 13:21:56
18 DV 09821-10-1056 13:21:58
19 DV 05887-10-607 13:24:13
20 A 409-10-275 13:24:17
21 HU 10-D317264 14:13:00
22 HU 10-14-55736 14:13:04
23 HU 10-D273048 14:13:10
24 HU 10-21-000682 14:13:20
25 DV 09821-10-1030 14:13:27
26 HU 10-05-96798 14:14:15
27 DV 01425-10-1534 14:14:29
28 HU 10-D321432 14:56:33
29 DV 05887-10-948 14:56:33
30 HU 10-01-36263 15:41:47
31 HU 10-D317153 15:41:59
A házigalamb az antik görög világban (3. rész)
A már említett Geoponica további jó tanácsokkal
is ellát.
14.8 Még a macskát és a többi állatot is távol
tarthatjuk galambjainktól, ha a közelben
nincsenek házak, ahonnan azok jöhetnek.
14.9 Ha valaki egy galambházat kíván benépesíteni,
nem szükséges fiatal galambokkal
kezdeni, hanem olyanokkal, melyek már tojásaikat
költik. De amikor 10 pár költ, akkor
azok gyorsan sokasodnak.
A galambok húsán túlmenően a galambtrágya
is felhasználható, melyre római szerző
Sextus Quintilius Cordianus (aki a 2. évszázad
második felében élt és dolgozott) mint értékes
talajtrágyára hívja fel a figyelmet. Míg ő azt
írja, hogy sokkal jobb a galambtrágya, mert
sokkal melegebb, addig mások pont a hő termelő
képességét tartják hátrányosnak. Galenus
erre reflektálva mesélte, hogy Mysia-ban egy
ház nyáron a trágyadombtól kigyulladt. A galambürülék
ugyanis összetömörítve olyan magas
hőt termel bomlás közben, amely speciális
körülmények megléte esetén öngyulladáshoz
is vezethet. Kr.e. Vindonius Anatoliusnak tulajdonítjuk
azt, hogy a galambtrágyát nem
szabad minden növény esetében alkalmazni,
mivel a bomlása nagy hőmérsékletű. Ennek
következtében bár felgyorsítja a szőlőtőkék növekedését,
viszont negatívan befolyásolja a bor
minőségét. Ezzel szemben a szőlő trágyázását
babszár zúzalékkal vagy más hüvelyes növény
maradványaival tartja célszerűnek trágyázni,
illetve azok bomlástermékeit a talajerő utánpótláshoz
elegendőnek tartja. Ezt a megállapítást
a Geoponica 5,26,3-6 fejezetekben találjuk. A
galamb kedvelt volt mint gyermekjáték-játszótárs,
melyet igazolnak a ránk maradt sírfestmények
is. A galambot a békesség és a szelídség
megtestesítőjeként ábrázolták, különös kedvvel
és igen gyakran asszonyokkal és leánygyerekekkel
együtt. Ennek szép példája a kora Antoniusi
idők emléke egy lányka szobor. Eredetileg
kis-ázsiai görög remekmű az ie. 2. század
elejéről. Az eredetiről másolva majd 400 évvel
később Lunens-i márványból készült. Az éppen
egy méter magas szobor az Albani gyűjtemény
része, mely hosszú ideig a Sala delle Colombe
„a galambok háza” lakója volt, ma pedig a
Római Kapitóliumi Múzeumban látható. A lány
jellegzetes Pergamoni öltözékének felső végével
részben takarva védelmezi és felemelt jobb
kezével óvja is a galambot a kígyótól. A kislány
arcán látszik az incselkedő mosoly, amely mutatja,
hogy a lányka nem ijedt meg a kígyótól,
hanem játszik vele, ugyanis az antik görög időben
a kígyók is gyermekjátéknak számítottak.
Érdekességként kell megemlíteni Archytas
(Platón barátja) mechanikust és filozófust,
politikust, matematikust, akit hétszer választottak
meg vezérré és Tarentum-ban, amely
ma dél-Olaszországba esik, született és ie.
347-ben halt meg. Ő készített fából olyan
galambot, mely a levegőben siklott és így
képes volt repülni, bár ha egyszer talajt ért
ismét felemelkedni képtelen volt. Arisztotelész
(384-322) elvezet bennünket egy sor
egzakt filozófiai és etológiai megfigyelés leírásán
keresztül egy magas fokú házigalamb
tartási mód megismeréséhez. A leírt helyen
erősen háziasított „teljesítmény” fajtákat
mutat be. Ezért a következőkben az oktató
feljegyzések az állat hírek (5.544 b, 1-13)
közül ismerhetünk meg egyet.
„A házigalambok egész évben tojnak és a
fiatalokat fel is nevelik, ha meleg helyet és
takarmányt kapnak, főleg nyáron. A fiatalokra
viszont a legjobb vagyis a javasolt időszak
a tavasz és a késő ősz, legrosszabb a nyár és
a forró időszak. A galambok visszatartani
képesek egyik tojásukat, ha háborítani vélik
fészküket, vagy ember kitépi egy tollukat,
illetve ha valamit el kell tűrniük, ha kedvetlenek,
bosszúsak vagy elégedetlenek, akkor is
visszatartják a tojást és nem is rakják le...”
„A galambok nemzetségénél (házasságánál)
különös dolog, hogy csókolóznak (csőrőznek),
amikor a fiúcska (hím) párzásra kész. Éppúgy
mikor az idősebb hím először addig nem párzik,
amíg előtte nem csókolózott, majd később
teszi azt csókolózás nélkül is. Ez egyedülálló,
mint az is, amikor hím nélküli tojók csókolóznak
és párzanak egymás közt, ha nincs velük
hím. Ezen felül egymás mellé kotlanak, ahol
egy fészekaljra valónál több tojást raknak és
ülik is azokat. Természetesen ezek a tojások
aztán soha nem kelnek ki, terméketlenek mind
(széltojások).” (Arisztotelész Állat hírek 6.560
b, 20-31 és 561 a 1-4)
„A galambokon ebből a szempontból is
tehetünk megfigyeléseket: nem párosodnak
össze több párral (partnerrel) és nem hagyják
el a közösséget, csak akkor, ha valamelyik
megözvegyül.” (Arisztotelész Állat hírek
9.612 b, 30-35)
„Rendszerint szeretetben élnek együtt,
ameddig egy galamb, amelynek még párja
van tojás rakásához másikkal el nem párzik.”
(Arisztotelész Állat hírek 9, 613 a, 6-15)
Folytatjuk
-iro-
Galamb és kisállat magazin
2010. március
2010. október 7