A KORRESPONDENCIA-ELEMZÉS (CA) ELMÉLETE ÉS ...

1. táblázat
A jellemzık és a sörök kereszttáblája
Borsodi Heineken Kozel Arany Ászok Soproni Stella Dreher Gösser Kıbányai
Fiatalok fogyasztják 77 41 20 31 28 19 22 11 12
Különleges alkalomra 4 57 10 2 2 45 20 30 1
Finom/zamatos 30 53 20 8 14 38 27 26 1
Vagány 17 47 7 3 3 26 20 15 5
Jó minıségő 39 61 20 9 21 54 30 45 4
Barátaim is ezt isszák 79 19 12 18 23 10 12 2 6
Férfias 55 32 15 15 22 22 25 12 40
Laza 25 35 11 14 19 21 10 13 10
Mindenhol megtalálható 90 24 6 49 37 17 15 11 21
Jó a reklámja 42 64 23 18 19 35 15 25 1
Jó a csomagolása 22 67 17 11 12 41 19 31 1
A kereszttábla elemzésekor – mint bármely más sztochasztikus kapcsolat vizsgálatakor – arra keressük a választ, hogy van-e
összefüggés a két – ez esetben minıségi – ismérv között. Abban az esetben, ha találunk szignifikáns kapcsolatot a két változó között,
megvizsgáljuk, hogy milyen erıs ez a kapcsolat. Az elsı kérdésünk megválaszolására nem paraméteres hipotézisvizsgálatot, ún.
2
Pearson-féle χ -próbát 4 kell végeznünk. A második kérdés megválaszolására több jó megoldás is kínálkozik, azonban a
marketingkutatás gyakorlatában Cramer-féle V-mutató 5 terjedt el leginkább. Jelen esetben egyértelmő a szoros összefüggés a
2
jellemzık és a sörmárkák között, hiszen a χ -próba kétoldali aszimptotikus szignifikancia értéke 0,000. A kapcsolat erıssége
azonban gyengének mondható, hiszen a Cramer-féle V-mutató értéke 0,181.
4
5
= ∑ − 2
( fij
Eij
)
2
p
ij Eij
χ , ahol fij
a megfigyelt,
⎛
V = ⎜
⎝W
2
χ p
( q − )
⎞
1 ⎟⎟ ⎠
1/ 2
, ahol W a fıösszeg és q min{ R,
C}
E
ij
pedig a függetlenség esetén elvárt gyakoriság.
= , ahol R a sorok, C pedig az oszlopok száma.