SZÉKELY LOVAK - Adatbank

8
A magyar és erdélyi parlagi lónak tehát ősi kiváló tulajdonságai
voltak és e kiválóságát a mostoha bánásmód ellenére
is megőrizte. De maga a lótenyésztés mindkét testvérországban
mindenütt hanyatlott, mert a legelőket a hihetetlenül fellendült
birkatenyésztés céljaira foglalták le. Minthogy pedig
az örökös háborúk miatt katonalóra mindig nagy szükség volt,
maguk a magyar királyok kezdték meg a magyar lótenyésztés
szabályozását és a nyugati szemnek még mindig túlapró magyar
ló testének megnagyobbítását.
Az első ilyen kisérletet III. Károly tette, aki Spanyolországból
berber lovakat hozatott hazánkba a csak 155 cm. (szalaggal,
ill. ököllel mért) marmagasságú magyar lóanyag feljavítására
és testének növelésére. E lovak csak a Dunántúlon értek
el némi módosító hatást a magyar lovakon, de Erdélyben
megszerették és ettől kezdve fehasználták őket egyes mágnások.
Utána Mária Terézia vette kezébe a magyar lónemesítés
ügyét. Azzal kezdte, hogy Pesten lóorvosi iskolát állított, a
hatóságokat nemesebb és nagyobb termetű lóanyag tenyésztésére
szólította fel és a nagyobb termetű lovakat az adó alól is
felmentette. 1774-ben szabályokat bocsájtott ki, kihirdettetvén,
hogy milyennek kell lenni a jó lónak és ugyanekkor 2, 4, és 6
arannyal jutalmazta azokat a csikókat, amelyek e szabályzatnak
megfeleltek. E mozgalom hatására némely megye közméneseket
létesített, mások a jobbágyság lovainak használatára
jó méneket adattak. 1777-ben a királynő új rendeletben a városokat
is kötelezte a lónemesítésre, a jobbágyságot pedig a
lovak kímélésére utasította és kihirdettette, hogy a nagyobb
termetű csikókat ezentúl szabad alkú után fogja a hadsereg
vásárolni, viszont a katonaságtól kimustrált, de tenyészcélok¬
ra még alkalmas kancákat olcsón eladatta a vármegyéknek.
Nemes török és német méneket vásároltatott és hozatott az
országba, kibéreltette a borsódi ormosdi és a csallóközi enyedi
pusztát a cseh lótenyésztő társaság részére, hogy az e helyeken
cseh lovakból állítson föl méneseket a megyék számára.
E társaság azonban működését az 1778-ban kitört háború
miatt meg sem kezdhette. Hogy azonban a királynő fáradozása
némi eredménnyel mégis járhatott, bizonyítja, hogy
1781-ben a pesti lóvásáron, a kiküldött katonai bizottság már
sokkal könnyebben tudta lószükségletét megvásárolni.
A magyar ló nemesítését illetve helyesen, termetének
megnagyobbítását II. József is buzgón folytatta. Moldovából
és Ukrajnából 60 mént hozatott; azokat a megyékhez szétosztatta
azzal, hogy Őket a jobbágyság szabadon használhassa
kancáira. Felállította 1785-ben a mezőhegyesi ménest Gr. Ho¬
ditz tábornok és Csekonics kapitány vezetése alatt, — utóbbi
nevéhez füződik a magyar lónemesítés terén a legnagyobb
eredmény, —. A mezőhegyesi ménes feladata volt az egész ország
lóállományának megnemesítése. de főképpen Pest-, Bé-