2010. évi 2.szám - Magyar Pálos Rend
2010. évi 2.szám - Magyar Pálos Rend
2010. évi 2.szám - Magyar Pálos Rend
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
XII. ÉVFOLYAM - 02. SZÁM<br />
<strong>2010.</strong> május 23. Pünkösd<br />
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
Semmitől se félj!<br />
Semmi ne ijesszen!<br />
Isten ugyanaz marad.<br />
Mindent elér a csendes türelem.<br />
Aki Isten, annak semmi sem hiányozhat.<br />
Isten egyedül elég! (Avilai Szent Teréz)<br />
Pünkösd ünnepéhez közeledve jutottak eszembe ezek a mondatok.<br />
A Szentlélek Úristen hathatós erejére van szükségünk ahhoz,<br />
hogy egyre mélyebben tudjunk behatolni Isten titokzatos világába<br />
és ezzel együtt megtanuljunk úgy ráhagyatkozni, hogy<br />
megszabaduljunk a felesleges aggodalmaktól, de a fellengzős<br />
vakmerőségtől is.<br />
Szeretettel ajánlom legújabb számunkat és Pünkösd ünnepe<br />
újult erővel ajándékozza meg - A Fehér Barát minden kedves<br />
olvasóját!<br />
Bátor Botond testvér<br />
pálos tartományfőnök<br />
Pálosok III.<br />
Az első kolostorok, melyekből ez a magyar rend elindult,<br />
hosszú időre meghatározták a közösség jellegét, remete<br />
küldetését. A pálosok, miután a Szent Korona Országának<br />
szinte minden szegletét benépesítették Erdélytől<br />
kezdve a Felvidéken át a nyugati részekig, átlépték az ország<br />
határait, eljutottak még Jeruzsálembe is.<br />
A XIV. században 100 körüli kolostort alapítottak, különböző<br />
helyeken, mint pl. Lengyelországban, Németországban,<br />
Portugáliában, később Litvániában, Orosz-, Morva-,<br />
Cseh- és Stájerországban. S hogy a tengeren túlra is elre<br />
Zsongorkő<br />
püljünk, ott vannak a portugáliai pálosok, akik Amerika<br />
felfedezése után, 1495 körül mentek Dél-Amerikába, ahol<br />
a latin-amerikai spanyol gyarmatokon éltek. Az Argentínában<br />
és Paraguayban alapított pálos kolostorok más szerzetesek<br />
birtokában még ma is megvannak.<br />
A török idők alatt a legszebb kolostorok elnéptelenednek,<br />
leégnek, a pálosok számos kincse elveszik. Budaszentlőrincen,<br />
a rend akkori központjában gazdag könyvtár,<br />
művészeti értékek sokasága veszett el. Elpusztult Báthory<br />
László bibliafordítása is a könyvtárral együtt, amely<br />
munkát e hatalmas monostor melletti remeteségben végzett<br />
el a nemesi családból származó pálos szerzetes. Fordított<br />
és egybegyűjtött már korábban meglévő fordításokat.<br />
Így az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvre fordított<br />
Biblia, mely sajnos az utókor számára elveszett. A<br />
budaszentlőrinci monostor legfőbb támogatója Mátyás király<br />
volt, aki kedvenc pálosait nagyon szerette. Az uralkodó<br />
halálakor, 1490-ben a következőket írta róla évkönyvében<br />
a hálás Pálos rend: „A legjobb fejedelmet siratja a<br />
Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól,<br />
Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik<br />
hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s<br />
ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” És itt<br />
elérkezünk egy fontos megjegyzéshez. Boldog Özséb<br />
atyánk, amikor egybegyűjti a szétszórtan élő remetéket, az<br />
akkoriban nagyon tisztelt Első Remete Szent Pálról nevezi<br />
el közösségét. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában<br />
születet Kr.u. 230 körül. A Decius és Valerianus császárok<br />
rendeletére megindított hetedik keresztényüldözés ide-<br />
1
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
jén vonult ki a pusztába, ahol 113 éves koráig élt. Életrajzírója,<br />
Szent Jeromos megemlíti, hogy Remete Szent Antal<br />
meglátogatta Pált élete végén, halálának tanúja volt. Amikor<br />
Pál meghalt, Antal olyan gödröt talált, melyet két<br />
oroszlán kapart ki mancsaival, ide tudta eltemetni. Remete<br />
Szent Pál pálmafa alatt talált alkalmas helyet remeteéletének<br />
betöltéséhez, és Isten egy holló által gondoskodott<br />
napi eledeléről. Így érthető, hogy a pálosok címerében miért<br />
szerepel pálmafa, holló és oroszlán.<br />
Újjáéledés a török távozása után indulhatott csak el. Ismét<br />
kolostorok és templomok épültek vagy a korábbiak helyén,<br />
vagy egészen új területeken. A korábban is működő<br />
sajóládi kolostort újjáépítik. Itt volt valamikor házfőnök<br />
Martinuzzi György (Fráter György), aki 1506-ban ugyanebben<br />
a kolostorban tett fogadalmat. Később váradi püspök<br />
és János Zsigmond tanácsadója lesz. Ellenségei<br />
Alvincen gyilkolják meg. Sajóládtól nem messze van Köröm,<br />
ahol a mai plébániaépületet valamikor a pálosoké<br />
építették, de nem kolostorként, hanem vendégházként az<br />
arra járó utasok számára. A pálos testvérek a Sajó folyón<br />
kompot „üzemeltettek” és a megfáradt utasok számára<br />
szállást biztosítottak az akkoriban modernek számító vendégfogadójukban.<br />
A XVII. – XVIII.<br />
század fordulóján<br />
épült templomok és<br />
kolostorok jelentős<br />
része ma is megtekinthető.<br />
Budapesten<br />
az Egyetemi<br />
Templom és a mellette<br />
lévő épület,<br />
mely jelenleg a<br />
Központi Papnevelő<br />
Intézetnek ad helyet,<br />
pálosok építették.<br />
Ennek az épületnek<br />
ékessége a<br />
Pálos Könyvtár<br />
csodálatos faragásai,<br />
mely helyszíne<br />
volt olyan szellemi<br />
műhelynek, amely a magyar tudósok közösségét kívánta<br />
megteremteni, mintegy a Tudományos Akadémia elődjeként.<br />
Ebben az időszakban a pálosok iskolákat is vezettek,<br />
de mellette a tudomány és művészet elősegítői voltak. A<br />
zeneszerzéstől a szobrászatig, az irodalomtól a festészetig<br />
mindenre kiterjedt a figyelmük, működési területük. Talán<br />
nem mindegyik volt kivételes tehetség, de az Istennek<br />
szentelt élet, a szerzetesi napirend megtartó fegyelme, és<br />
nem utolsó sorban a pálos lelkület évszázados hagyománya<br />
olyan belső többletet adott a rendtagok meglévő<br />
adottságaihoz, amit talán más helyen, más életkörülmények<br />
között nem tudtak volna ilyen páratlan formában<br />
kamatoztatni. Mert elsősorban nem az embernek, hanem<br />
az Istennek akartak tetszeni, neki akartak szolgálni. S ha<br />
az emberi gyengeségek, önzések esetenként fel is ütötték a<br />
fejüket, a Lélek mindig gondoskodott olyan elöljárókról,<br />
akik rendet tudtak rakni, megőrizték az egységet.<br />
(B. B.)<br />
SAJTÓKÖZLEMÉNY<br />
SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ A MAGYAR PÁLOS REND ÉS AZ<br />
MNV ZRT. A SZIKLATEMPLOMKÉNT MŰKÖDŐ GELLÉRT-<br />
HEGYI BARLANG VONATKOZÁSÁBAN<br />
A mai napon a <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong> Első Remete Szent Pál<br />
<strong>Rend</strong>je és az MNV Zrt. képviselői ünnepélyesen aláírták azt<br />
a szerződést, mely a Sziklatemplomként működő Gellérthegyi<br />
barlang tekintetében, a Pálos <strong>Rend</strong> részére a 2009. évi<br />
CIX. törvény által alapított ingyenes haszonélvezeti jog részletes,<br />
a napi működés során alkalmazandó szabályairól<br />
szól.<br />
A barlangot az 1930-as évek elején alakították ki sziklatemplommá,<br />
mely 1934-től 1950-ig – a szerzetesrendek betiltásáig -<br />
az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, az esztergomi<br />
Boldog Özséb által a XIII. század közepén alapított <strong>Magyar</strong> Pálos<br />
<strong>Rend</strong> használatában és fenntartásában állt. 1950-ben, a<br />
szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostorból<br />
elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd 1960-ban betonnal<br />
be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy oldalában,<br />
a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban<br />
működő Állami Balettintézet raktáraként is szolgált. A Sziklatemplom<br />
1989-ben ismét a Katolikus Egyház, ezen belül rövid,<br />
átmeneti időre a területileg illetékes Esztergomi Főegyházmegye<br />
birtokába került, tekintettel arra, hogy az egyházi birtokbaadás<br />
időpontjában a szerzetesrendek többsége – így a Pálos <strong>Rend</strong> is<br />
– még mindig be volt tiltva. Ettől függetlenül az átadás pillanatától<br />
kezdve ténylegesen a pálos szerzetesek vették birtokba a<br />
Sziklatemplomot. Az első misét a pálos szerzetesek 1989 augusztusában<br />
mondták a bejárat előtti téren. A Sziklatemplom<br />
felújítása és rendbetétele európai összefogással, a PHAREprogram<br />
részeként kezdődött meg a rendszerváltáskor, de jelentős<br />
felajánlások érkeztek magánszemélyek és intézmények részéről<br />
is. A Sziklatemplom két részből áll, a felső, azaz Lourdesi<br />
kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és a belső<br />
templomtérből, amelynek helyreállítása már 1990-ben befejeződött.<br />
A barlang nyílása elé kovácsoltvas rácsozat került, rajta a<br />
pálosok ősi címerével.<br />
A rendszerváltás után az egyházi célra történő hasznosítási engedély<br />
hosszú időn át megfelelő jogi helyzetet biztosított a <strong>Magyar</strong><br />
Pálos <strong>Rend</strong> számára, azonban az utóbbi években több oldalról<br />
is jelentkezett a használatra vonatkozó jognak a közhiteles<br />
barlangnyilvántartásba történő bejegyzésének szükségessége.<br />
A természetvédelmi törvény alapján valamennyi barlang kizárólagos<br />
állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, a Sziklatemplomnak<br />
otthont adó Gellért-hegyi-barlang ezen túlmenően<br />
még fokozottan védett is. Mindezek a körülmények ennek az<br />
ügynek az egyedi megközelítését igényelték. A Környezetvédelmi<br />
és Vízügyi Minisztérium 2009. május 19-én kelt határozatával<br />
tényleges állapotnak megfelelően jogilag is a <strong>Magyar</strong> Pálos<br />
<strong>Rend</strong> vált a Sziklatemplom hasznosítójává, majd pedig <strong>2010.</strong> január<br />
1-én hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott 2009.<br />
évi CIX. törvény, mely ingyenes haszonélvezeti jogot biztosított<br />
a <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong> Első Remete Szent Pál <strong>Rend</strong>je számára.<br />
E törvény az ingyenes haszonélvezeti jog biztosításán túl arra<br />
kötelezte feleket, hogy egymással szerződést kössenek, mely<br />
2
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
kötelezettségnek az MNV Zrt. és a <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong> a mai<br />
napon eleget tett. A felek az aláírt megállapodásukban Gellérthegyi<br />
barlangban működő Sziklatemplom vonatkozásában a törvény<br />
által alapított haszonélvezeti jog gyakorlásának gyakorlati<br />
kérdéseit rendezték, hosszútávon biztosítva ezzel a felek<br />
együttműködését ezen kiemelkedő nemzeti értékünk vonatkozásában.<br />
Budapest, <strong>2010.</strong> április 21.<br />
Pálos Baráti Kör programjai<br />
Pécs – Pálos Templom<br />
Május<br />
28. péntek, 18.00 óra szentmise, majd élménybeszámoló a Pálos<br />
Baráti Kör <strong>2010.</strong> évi erdélyi, székelyföldi zarándokútjáról.<br />
Előadó: Lantosné dr. Imre Mária<br />
Szeptember<br />
17. péntek, 18.00 óra szentmise, majd dr. Povedák István történész-néprajzkutató,<br />
a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet<br />
munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” címmel.<br />
Október<br />
15. péntek, 18.00 óra szentmise, majd<br />
Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus<br />
Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a<br />
„Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.<br />
November<br />
6. szombat, 15.00 óra<br />
A Pálos Baráti Kör lelki délutánja<br />
A lelkigyakorlatot vezeti Dr. Seregély István ny. egri érsek úr<br />
7. vasárnap, 18.00 óra<br />
A Pálos (Szent Imre) Templom búcsúja, az ünnepi szentmisét<br />
bemutatja: Dr. Seregély István ny. egri érsek úr<br />
December<br />
19. vasárnap, 18.00 óra szentmise, majd<br />
A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla)<br />
karácsonyt váró hangversenye<br />
Vezényel: Fodor Gabriella<br />
2011. Január<br />
15. szombat, Első Remete Szent Pál ünnepe, 18.00 órakor ünnepi<br />
szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek megújítják<br />
rendi fogadalmukat.<br />
Az ünnepi szentmisét bemutatja: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök<br />
úr, pálos konfráter.<br />
Sziklatemplom<br />
Május<br />
11. kedd, 17 óra szentmise, majd dr. Miskei Antal egyetemi docens<br />
tart előadást „Szentistváni örökségünk” címmel.<br />
Budapesti Pálos Baráti Kör zarándoklata Erdélybe<br />
<strong>2010.</strong> szeptember 15-től 19-ig.<br />
Október<br />
8. péntek, 20.00 óra, A Szilatemplom búcsúja,<br />
az ünnepi szentmisét bemutatja: Bíró László tábori püspök úr<br />
November<br />
17. szerda, 17.00 óra szentmise, majd<br />
Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus<br />
Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a<br />
„Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.<br />
December<br />
15. szerda, 17.00 óra szentmise, majd<br />
A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye,<br />
vezényel: Fodor Gabriella<br />
2011. január<br />
14. péntek, Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája, 17.00<br />
órakor ünnepi szentmise, melyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök<br />
úr, pálos konfráter mutat be.<br />
A Sziklatemplom első megáldása<br />
1926 Pünkösdjén<br />
(A SZIKLATEMPLOM TÖRTÉNETE, 3. rész)<br />
Az 1926. május 23-i megáldási<br />
ünnepre megmozdultak az ország<br />
Mária-kongregációi, hogy Budapesten<br />
megtartsák országos<br />
kongresszusukat, s hogy a „<strong>Magyar</strong>ok<br />
Nagyasszonya Sziklatemploma”<br />
addig elkészült részének<br />
megáldásán részt vegyenek.<br />
Délelőtt a barlangtemplom, délután<br />
pedig a Lourdes-i Szent<br />
Szűz két méternél nagyobb fehér<br />
márványszobor lett megáldva.<br />
Miután a Sziklatemplom egyházi<br />
gondozását a Bizottság Csernoch János bíboros-hercegprímás<br />
hozzájárulásával egyelőre, a <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong><br />
visszahozataláig, a budai Kapisztrán Szent Ferenc-rendre bízta,<br />
a barlangtemplom megáldását a Kapisztrán Szent Ferenc-rend<br />
tartományfőnöke, P. Unghváry Antal végezte nagy segédlettel. A<br />
Lourdes-i Szűz Mária szobor megáldására a pesti Jézus Szívetemplomból<br />
Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével a József-körúton,<br />
Üllői úton és a Ferenc József-hídon keresztül közel<br />
ötvenezren vonultak fel a Sziklatemplomhoz, amelyet dr. József<br />
Ferenc főherceg adott át a fővárosnak: „Mi vagyunk az első<br />
zarándokok… Nemzedékek végtelen sora fog remélhetőleg minket<br />
követni… Ennek a Szent Gellért vérétől áztatott hegynek sok<br />
ezer éves barlangjában épült fel a templom, melyet most engesztelésképpen<br />
felajánlunk <strong>Magyar</strong>ok Nagyasszonyának …<br />
azért a sok félreértésért, hibáért és hűtlenségért, ami ebben az<br />
országban megesett…” Sipőcz Jenő polgármester pedig boldogan<br />
állapította meg, hogy ismét szaporodott a hely, ahol krisztus<br />
tanításait hirdetni lehet, majd a főváros nevében átvette használatra<br />
a hegyhelyet. Az ünnepre székelykeresztúri Molnár Sándor<br />
a lourdes-i ének dallamára írt himnuszt.<br />
3
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
A kegyhely lelki gondozását a Szent Ferenc-rend 1927. szeptember<br />
15-éig végezte. Ekkor azt kérték a Szent Gellérthegyi<br />
Sziklatemplom Bizottságtól, hogy a Sziklatemplomot végérvényesen<br />
adja át a rendnek, mert különben kivonulnak a templomból.<br />
A Bizottság hűtlen lett volna fogadalmához, ha a kegyhelyet<br />
végleg átadta volna a Ferenc-rendnek, mert azt a visszatelepítendő<br />
Pálos <strong>Rend</strong>nek szánta, így az esztergomi érseki helynökség<br />
jóváhagyásával elfogadta a lemondást, és adminisztrátor kirendelését<br />
kérte a templom lelki ellátásához. A váratlan lemondás<br />
megrendítette a hívek bizalmát, s három évnek kellett eltelnie,<br />
hogy a kegyhelyen újra kialakuljon a megfelelő lelki élet.<br />
A templom 1930 évi bővítése<br />
A főhajóban a kijárati nyílástól balra, ugyancsak a sziklába bemélyítve<br />
található Szent László oltára, műkőből kiképezve, a<br />
herma másolatával és feldebrői oszlopokkal díszítve.<br />
A főhajó lenyűgöző hatású dísze a főoltár, amely a robbantások<br />
után visszamaradt hatalmas sziklapillérre támaszkodik. A főoltárra<br />
később (a tabernákulum felett, a limpiasi kereszt alatt) a<br />
Szűzanya kis képe, Feszty Masa festménye került. A főoltár<br />
mellett jobbról a stallum (papi szék), balról pedig az igehirdetés<br />
célját szolgáló szószék áll, amelyet a négy evangélista szobra<br />
díszít. A szentélyt a főhajótól egy kovácsoltvas áldoztatórács választja<br />
el, amelyet Szabó Lóránt műépítész tervezett, az ókeresztény<br />
motívumokat pedig Forrider mester formálta vasba.<br />
Maga a főoltár részben haraszti mészkőből, részben pedig budakalászi<br />
homokkőből van Szabó Lóránt műépítész tervei szerint<br />
ókeresztény stílusban kifaragva.<br />
A limpiasi kereszt<br />
1930-ra azonban az alsó templom már szűknek bizonyult, és a<br />
sok hívő befogadása végett mielőbbi bővítésére kellett gondolni.<br />
Ez év novemberében ezért ismét bányászok lepték el az alsó<br />
templomot. A két és fél hónapig tartó munkálat és díjmentesen<br />
felajánlott 1128 robbantólövés eredményeként új hajóval kibővült<br />
az alsó templom, hogy helyet adjon a magyar szentek oltárainak<br />
és a főoltár fölé magasodó limpiasi keresztnek.<br />
Az alsó templom főoltára fölé a szenvedő, a kereszten agonizáló<br />
Krisztus limpiasi keresztjének mása került, emlékeztetésül arra,<br />
hogy a magyar nemzet élete is állandó Golgota-járás, s figyelmeztetésül<br />
arra, hogy küzdelmeiben a magyar nép nyugtot csak<br />
a kereszt tövében találhat. Amikor ugyanis az Urak Mária Kongregációja<br />
1925-ben Limpiasba zarándokolt, a csodás feszület<br />
mellé helyezték el az ország Szűz Máriás zászlóját, hogy hazánk<br />
jobbra fordulását s a régi határok visszaállítását kiesdekeljék.<br />
Limpias kicsiny, alig 1500 lakosú halászvároska Cantabriában<br />
az északi spanyol tengerparton.<br />
A Sziklatemplom 1931-ben elkészült részeinek leírása<br />
Az alsó templom kisebbik hajójából a bal oldali boltíves nyílás a<br />
Margit kápolnába vezet. A bejárati ókeresztény stílusú, háromajtós<br />
kovácsolt vasrácsot és Árpád-házi Boldog Margit műkőből<br />
készült oltárát Weichinger Károly műépítész tervezte. Ez az oltár<br />
magában foglalja a nagyheti szentsírt is, felette pedig Margit reflektorral<br />
megvilágított, színes kerámia szobra áll. Itt van a harmónium<br />
és a kántor helye. E kápolnából jobbra két boltíves nyíláson<br />
keresztül a főhajó szentélye közelíthető meg. Az alsó<br />
templom kisebbik hajójából a jobb oldali boltíves nyílás Szűz<br />
Mária kápolnájába vezet, amely az 1926. évi munkálatok alkalmával<br />
a téves irányú mérés eredményeképpen jött létre. Ókeresztény<br />
stílusban műkőből készült oltárát a <strong>Magyar</strong>ok Nagyaszszonya<br />
tiszteletére ajánlották fel. Ebbe a kórusnak is helyet adó<br />
barlangszárnyba került később a pálosok (első) házi kápolnája.<br />
Az alsó templom kisebbik hajójából a középső boltíves nyílás a<br />
főhajóba vezet, melynek mennyezete részben természetes szikla,<br />
részben pedig sziklautánzatú mesterséges vasbeton boltozat,<br />
s mindkettő teljes egészében cementgönnel bevonva. A Máriakápolnától<br />
balra, a főoltárral szemben van a sziklába mélyítve<br />
Szent István műkőből készült oltára, felette első szent királyunknak<br />
márványba faragott szobra. Balra tovább haladva nagy,<br />
vasveretű kapuval elzárt kijárat nyílik arra a teraszra, amelyen a<br />
pálosok részére tervezett Sziklakolostort fogják majd megépíteni<br />
1934-re. Most innen lépcsők vezetnek le a Duna-parti sétányra.<br />
4<br />
A Szent Péter-templom szentélyében a fájdalmas Anya és Szent<br />
János apostol között függ egy 300 éves fa feszület, a halállal tusakodó<br />
Krisztus 2,30 m magas fából faragott szobra, csak a
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
szeme van porcelánból. A Megváltó alakját Pedro de Mena<br />
andaluziai szobrász faragta, aki 1693-ban, Malagában halt meg.<br />
A Megfeszített arca különösen művészi, igen élethűen ábrázolja<br />
a haldokló Üdvözítő halálküzdelmét. (Ezért hívják „Santo Christo<br />
de la Agonia”-nak.) Felemelkedett mellkassal láthatjuk Jézust,<br />
amint ajka az utolsó lélegzetre nyílik és szeme vágyodva az égre<br />
tekint. 1919. március 30-án, amikor két kapucinus barát miszsziót<br />
tartott Limpiasban, egy kislány, aki a kereszt közelében állt,<br />
felkiáltott: „A Krisztus megmozdult, a Krisztus rám néz.” A hívek<br />
is tapasztalták, hogy a nyitott szemű Krisztus mozgatja, illetve<br />
lehunyja a szemét. Később azt is láthatták, hogy homlokáról vér<br />
gyöngyözik, ajka felnyílik, teste vonaglik, s tekintetével néha<br />
feddően néz, másokat pedig áldott szelídséggel mintegy vigasztalni<br />
törekszik. Bár a védett, eredeti szoborról még a spanyol<br />
nagykövet közbenjárására sem sikerült másolatot szerezni, két<br />
éves próbálkozás után fényképek alapján Grandtner Jenő szobrásznak<br />
sikerült elkészítenie a korpuszt, amelyet Ramold Lajos<br />
tanársegéd festett ki. A felfeszített élő Krisztus mélységes hatást<br />
gyakorol az emberekre, mert az értünk szenvedő Istenemberben<br />
saját szenvedéseink megtestesülését láthatjuk, illetve felismerhetjük,<br />
hogy mennyit szenvedett bűneink bocsánatáért.<br />
P. Zsongor OSPPE<br />
Kilencvenedik évforduló<br />
5<br />
„(…) Egy ezeréves országnak földarabolása oly tragédia,<br />
amely visszahatással van a világ sorsára. Egy<br />
nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban,<br />
állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az<br />
igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal<br />
csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy<br />
<strong>Magyar</strong>országtól ne szakítsanak el senkit, megkérdezése<br />
nélkül. Föltolakodott vezérek nyilatkozatai<br />
semmit sem érnek. Nyilatkozzék a nép, szabad népszavazással.<br />
A teljesen szabad népszavazás eredményében<br />
meg tudnánk nyugodni, bármily fájdalommal<br />
is. De amikor látjuk az elszakítandó népek ragaszkodását<br />
a keresztény <strong>Magyar</strong>országhoz, amely a különböző<br />
népeknek szabadságát úgy fogja védeni,<br />
amint azt a régi keresztény magyar királyok védték,<br />
akkor nem tehetünk egyebet, mint könyörögni a szövetséges<br />
hatalmak képviselőinél: fontolják meg a<br />
tervöket és biztosítsák a <strong>Magyar</strong>ország történelmi<br />
határain belül lakó magyar és nem magyar nyelvű<br />
népének a teljes szabadságot annak eldöntésében,<br />
hogy a magyar államhoz akar-e tartozni vagy más<br />
államhoz. Ilyen szabad akaratnyilvánítás alapján álló<br />
békekötés meghozná a külső és a belső békét.<br />
(…)”<br />
(Részlet Csernoch János hercegprímás, Sir George Clark<br />
entente-megbízotthoz írt memorandumából)<br />
Történelmi múltunk,<br />
magyarságunk<br />
A Pécsi Pálos Baráti Kör tagjaival április 28-án, éjjel indultunk<br />
útnak, hogy immár sokadik alkalommal merüljünk<br />
meg magyarságunk egyik kimeríthetetlen forrásvizében,<br />
Erdélyben. Kiaknázhatatlan kincsestár ez a föld,<br />
ami minden alkalommal új szépséget ad.<br />
Kamasz koromban, és később is sokszor megerősített hitemben,<br />
katolikus voltomban és magyarságomban is. Igaz,<br />
tisztaszívű barátokra tettem szert az évtizedek során, akiknek<br />
hite és tudása magával ragadott.<br />
Az 1920. június 4. óta folyamatosan fogyatkozó magyar<br />
népünk emlékei idéződnek fel határainkon túl. A minket<br />
egykor ért súlyos igazságtalanságba belegondolni is fájdalmas.<br />
A XX. századi európai hatalmi politika egyik<br />
nagy bűne volt az önkényes határtologatás, amelyet társasjátékot<br />
játszó gyermekekként hajtottak végre a nagyhatalmak.<br />
A változások következményeként emberek milliói<br />
kerültek kétségbeejtő helyzetbe. Csak a hitük, az Istenhez<br />
és a nemzethez való ragaszkodásuk tudta őket megőrizni.<br />
Ezek adtak erőt ahhoz, hogy „idegen” hatalom alatt is<br />
folytassák életüket.<br />
A magyarság több évszázados nagy bűne a megosztottság<br />
és az, hogy a sérelmeket sokszor nem tudtuk megbocsátani.<br />
Mindezek kukacos és rothadt gyümölcse érett be a trianoni<br />
békediktátummal. S a megosztottság és a sérelmeinkben<br />
való megrekedtség csak fokozódott az azóta eltelt<br />
kilencven esztendőben. Napjainkra pedig fuldoklókétségbeesett<br />
kapkodássá vált. Mintha küszködésünkben
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
és segélykiáltásaink közepette a partról jövő segítő hangokat<br />
nem hallanánk, s abban sem bíznánk már, hogy kitartunk<br />
a már közeledő segítségig. A magukat segítőnek<br />
kikiáltók között pedig sajnos vannak olyanok is, akik odaérve<br />
a víz alá nyomják a segélykiáltót. A veszélyben forgók<br />
és vergődők így lassan elveszítik bizalmukat és tájékozódási<br />
képességüket: melyik az a kéz, amely valóban<br />
segíteni akar?<br />
Annak idején a Hargita fenyveseiben összegyűlt baráti<br />
közösségben jó volt együtt énekelni himnuszainkat, népdalainkat.<br />
Elábrándozni azon, milyen csodás volna ismét a<br />
szép, nagy <strong>Magyar</strong>ország… De álljunk csak meg itt egy<br />
pillanatra, és végezzünk el egy gondolatkísérletet! Mi lenne,<br />
ha visszaállna a régi világ, s az ország ismét 64 vármegyéből<br />
állna? Megrészegítő gondolat! Káprázat(os)!<br />
De ki lakna ebben a csodás és hatalmas országban?<br />
Hiszen napjainkban az anyaország falvai is pusztulnak, a<br />
lakosságuk pedig elvándorol, s mind gyakrabban idegen<br />
ajkúak újítják fel az elhagyott portákat… És ki pótolja azt<br />
a több mint hatmillió magyart, aki nem tudott megszületni,<br />
mert az emberi szabadságra hivatkozva megölték őket<br />
még édesanyjuk méhében? S a fiataloknak ha – a korszellem<br />
ellenére is – nagycsaládot akarnak, sokszor már szüleik<br />
rosszalló tekintetétől is tartaniuk kell: „már megint terhes!”<br />
Sokszor a nagyszülők is sérelmezik, hogy újabb<br />
unoka köszönt a családba. S hányan vannak napjainkban,<br />
akik egy életre mernek kötelezettséget vállalni? Összeköltözünk,<br />
de a gyerek még várhat – hallani sokszor. S ha<br />
végre megszületik, legfeljebb csak egy testvére legyen,<br />
mert többnek nem tudunk kamionnyi kínai játékot venni.<br />
„A Kárpát-medence azé lesz, aki teleszüli” – hangzott el<br />
egyszer vagy húsz évvel ezelőtt. Milyen igaz! A felmérések<br />
alapján a katolikus családokban van a legtöbb gyermek.<br />
Azonban az ellenőrizhetetlen, szenzációéhes és<br />
„tényfeltáró” történelemszemlélet, valamint a különböző<br />
vallási keverékek és valláspótlékok megtették a hatásukat:<br />
a magyarság és a kereszténység folyamatosan gyengül.<br />
Hogy születhetnének meg így azok a gyermekek, akik<br />
majd hűséges családapák, családanyák, papok és szerzetesek<br />
lehetnének?<br />
A nagycsaládot eleink elsősorban azért tudták vállalni és<br />
fenntartani, mert hittek a mindannyiunkért szenvedő Jézus<br />
Krisztusban. A keresztből erőt merítettek, imára kulcsolt<br />
kezeik pedig tanúságot tettek arról, hogy a földi haza csak<br />
akkor épülhet fel, ha előrébbvalónak tartjuk annál a menynyei<br />
hazát.<br />
Pünkösd ünnepe közeledik. Sokan készülnek most is<br />
Csíksomlyóra. S éppen ennek az egyre több embert vonzó<br />
kegyhelynek köszönhetjük, hogy a pünkösd – minden<br />
széthúzó erő ellenére – a nemzeti összefogás és az egység<br />
megélésének ünnepe is sokak számára. A Szentlélek Úristen<br />
a Boldogságos Szűz Máriával, <strong>Magyar</strong>ok Nagyasszonyával<br />
újra meg újra élesztgeti-ébresztgeti szunnyadó hitünket<br />
és magyarságunkat. S ez akkor is bizakodásra serkent,<br />
ha közben az ellenség is tombol körülöttünk, s a hitetlenség,<br />
az ateizmus mellett az új, fondorlatos, gátlástalan<br />
és megtévesztő hitturmix is hódít.<br />
A remény azonban él a szívünkben. Hiszen vannak nagycsaládok,<br />
s vannak még Krisztusban hűséggel élő keresztények,<br />
akikből – mint már annyiszor a történelem folyamán<br />
– új élet fog fakadni.<br />
„Jöjj Szentlélek Úristen! Áraszd bőséges áldásodat drága<br />
nemzetünkre!”<br />
Bátor Botond testvér<br />
pálos tartományfőnök<br />
Czenstochowa és Csíksomlyó<br />
Az évszázadok folyamán a két kegyhely a lengyel és a székely<br />
nép életében meghatározó és szinte azonos szerepet töltött és<br />
tölt be. Az új évezred elején megvalósulóban van a Mária út,<br />
amely Mariazelltől Csíksomlyóig, Czenstochowától<br />
Megjudorjeig összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó<br />
népeit. A címben szereplő két kegyhely hagyományának<br />
és áhítatának gyökere és vonása azonos.<br />
Czenstochowa pálos kegyhely, Csíksomlyó pedig ferences. A kegykép<br />
és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja.<br />
Czenstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos<br />
király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította<br />
a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda<br />
szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet<br />
az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől<br />
féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira<br />
rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A<br />
jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos<br />
jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a<br />
képet ne vigye Oppelnbe, hanem /Jasna Górá/-ra Czenstochowa mellé.<br />
Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint<br />
fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé,<br />
hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült<br />
kápolnában /Henrik /prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában<br />
telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest,<br />
kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt.<br />
Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend<br />
életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik<br />
Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák.1430-ban<br />
a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor<br />
földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták<br />
magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly<br />
erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén<br />
a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében<br />
lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két<br />
rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből<br />
magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a<br />
szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen for-<br />
6
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
rás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos<br />
lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina<br />
Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna<br />
képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s<br />
féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek<br />
közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük<br />
eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel<br />
Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyitották<br />
meg híres noviciátusukat.1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves<br />
évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen<br />
1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére<br />
vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát,<br />
amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a<br />
csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta,<br />
az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van. A 17.<br />
században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a<br />
czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november<br />
18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király<br />
több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és<br />
Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal<br />
megvédték a kolostort. 1703-ban XII.<br />
Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg<br />
sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett<br />
váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban<br />
felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat<br />
már a 15. század elejétől ismerünk. A templom<br />
főbúcsúja május 3-án van.<br />
Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa<br />
lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini<br />
műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban<br />
állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó<br />
fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet<br />
könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a<br />
Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete<br />
Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra<br />
utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a<br />
pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek<br />
meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök<br />
kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos<br />
templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje<br />
kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon<br />
ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett<br />
bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok<br />
ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban<br />
számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5<br />
freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király díszkardja.<br />
Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember<br />
Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük<br />
és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor<br />
szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete<br />
Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása<br />
pálos hagyomány.<br />
Ez a térden kerülés hagyománya ma is él a csíksomlyói Szálvátorkápolnánál,<br />
amely a Kis-Somlyó-hegy tetején és a Nagy-Somlyó-hegy<br />
lábánál épült. A zarándokok, amikor imádkozva feljönnek a Jézushágóján,<br />
a Szálvátor-kápolna oltára előtt térdreborulnak és térdenállva<br />
háromszor megkerülik az oltárt. A kápolna építéséről több hagyomány<br />
maradt ránk, melynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. Az<br />
bizonyos, hogy remeték laktak itt, és ők voltak a Kis-Somlyói kápolnák<br />
őrzői. A helynevek mellett nagyon sok jel utal arra, hogy Nagy Lajos<br />
(1342-1382) király alatt a fehér barátok Csíkban megtelepedtek. A 14.<br />
század végén a rend kiváló oltárépítő, kő- és fafaragó, orgonaépítő és<br />
szentképfestő, gyógyszerkészítő, betegápoló tagokkal ékeskedett. Égi<br />
pártfogójuk Remete szent Pál a Szálvátor-kápolna festett mennyezetén<br />
és oldalképén is meg van örökítve. A szombati Mária tiszteletük, valamint<br />
kolostoraik és templomaik védőszentjeinek napján tartott búcsúk is<br />
fénypontjai a magyar katolikus életnek. Csík és Moldva közt, a Csigafalvi<br />
vámnál is állt kápolnájuk, ennek breviárium-töredéke fentmaradt,<br />
melyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával. A kápolnáról<br />
Kun Szeráfin ferences növendék Rómában 1630-ban írt jelentésében<br />
így vall: /"Szép havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens<br />
quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik."<br />
/Vagyis: Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a csodatevő<br />
Boldogasszony kápolnája Csíkban. A pálos kegyhelyeken a /csodatévő<br />
Mária szobrát vagy képét őrizték/, s vallásos tiszteletben részesítették.<br />
Nekik köszönhető, hogy a Mária-tisztelet az ország lakosságának széles<br />
rétegeiben elterjedt, s mint Patrona Hungariae, <strong>Magyar</strong>ország védasszonyának<br />
kultusza valósággal nemzeti eszmévé finomult. /A pápák<br />
kiváltságokkal ruházták fel. //VIII//. /Ince pápa// (1484--1492) búcsú engedélyező<br />
bulláját megerősítette VII.<br />
Kelemen 1525-ben, és XII. Kelemen pápa 1732.<br />
aug. 23-án kiadott<br />
brévéjében: /"teljes búcsút engedélyezett mindazoknak,<br />
akik a keresztény fejedelmek egyetértéséért, az<br />
eretnekek kiírtásáért és az Egyház felmagasztalásáért<br />
imádkoznak, ha előzőleg azonban pünkösd előtti<br />
szombaton, esetleg a nagykáptalan kezdetén valamely<br />
pálos templomban a szentgyónáshoz és áldozáshoz<br />
járulnak."// /A remeteség sokat szenvedett a<br />
járványok és harcok idején. A legsúlyosabb csapás<br />
1782. március 26-án következett be, amikor II. József<br />
rendeletére a karhatalom hat remetét elűzött a<br />
Szálvátor-kápolnától.<br />
Csíksomlyó a székely nép lelki központja évszázadok<br />
óta. Az obszerváns ferencesek konventjét 1442-<br />
ben alapították. Templomuk Sarlós Boldogasszony<br />
tiszteletére épült (júl. 2.), melynek IV. Jenő pápa külön<br />
búcsút engedélyezett. A kolostoregyüttest 1448-<br />
ra befejezték. A konvent (12 felszentelt papból állt)<br />
élete elkezdődött. Lelkipásztori munkát vállaltak és<br />
közben végezték a középfokú oktatást. 1556-tól,<br />
amikor az erdélyi püspököt széke elhagyására készteti<br />
Petrovics helytartó és megindult a katolikusok<br />
felszámolása, attól kezdve 150 éven át Csíksomlyó<br />
lett az erdélyi katolicizmus mentsvára. 1567 pünkösdszombatjára a<br />
kissomlyó-hegyi pálos búcsúra összejött hívek, mihelyt értesültek az<br />
udvarhelyi kapitány támadó szándékáról, a bajt megelőzni a Hargitára<br />
siettek és a Lónyugtatónál diadalmaskodtak.<br />
Hazatérve kezükben zöldágakkal jelezték a győzelmet. A pálos búcsú<br />
és a ferences éberség, a Madonnánál imádkozók és értékeikért küzdő<br />
hívek elszántsága ötvöződött és a székely nép fogadalmi ünnepe lett. A<br />
csíksomlyói búcsúsok azóta zöldágat, nyírfaágat törnek és a Szűzanya<br />
szobrához érintve térnek haza. Így fejezik ki elszántságukat a Szent<br />
Szűz és Fia, Jézus Krisztus mellett.<br />
1572-ben az oláhfalviak felpanaszolják Báthori István fejedelemnek,<br />
hogy Udvarhelyszék tiltja vallásos körmeneteiket és katolikus szertartásaikat,<br />
de még a plébános tartását is. Báthory István 1572.<br />
aug. 17-én* *utasítja Kornis Farkas és Geréb János udvarhelyszéki<br />
királybírókat: "minthogy az országnak köztörvénye van arról, hogy ki ki<br />
azt a vallást követhesse, amelyen lelkiismerete inkább nyugszik", ezért<br />
"a római vallást követők háborgatását, papjaik vallásos szertartásaikban<br />
való akadályoztatását szüntessék meg, s őket ezen szabadságukban<br />
tartsák meg és védelmezzék." 1735-ben Szentegyházát és<br />
Kápolnásfalut az Udvarhelyi főesperességhez csatolták. Ekkor a Csíki<br />
papság tiltakozott, hogy tartozzanak továbbra is Csíkhoz, mert "proprio<br />
sanguine et armis cruentatis defensum reddiderant ab hinc<br />
Olafalviensium et nostri prodecessores voluerunt /:uti traditiones et<br />
analis testantur:/ totum Parochiam Olafalviensem/ licet in politicis<br />
exceptum:/ in negotio spirituali a Sacra Sede Csikiensi dependere,<br />
abea dirigi et illi inviolabiliter incorporatum et ad perpetum manere, nisi<br />
Olafalvienses armis Csikiensium defensi fuissent..." Ha<br />
Szentegyházasfalu nem maradt Csíknál, mégis Szentegyháza népe lelkesen<br />
jön a csíksomlyói Szűzanyához.<br />
7
<strong>2010.</strong> II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám<br />
A hársfából faragott Madonna szobor (2,27 m) a Székelyföld legdrágább<br />
kincsei közé tartozik. A hagyomány szerint valahonnan idehozták<br />
a csodatévő Mária szobrát. Akár a Széphavasról, akár a Somlyóhegyéről,<br />
de a miénk. A ferencesrend króniásai 1661-ben tesznek említést<br />
róla, amikor a tatárjárás után a templomot restaurálják. Ekkor a<br />
szobrot a főoltáron találjuk. Megemlékeznek arról is, hogy a tatár vezér<br />
belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet<br />
lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve<br />
nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások a szobron ma is látszanak,<br />
pedig többször megkísérelték befesteni. A Szűzanya szobra dúlások<br />
után is csodálatosan fennmaradt, a második világháború után is visszakerült.<br />
Az ott történt csodák kivizsgálása után a felvilágosult Batthyány<br />
Ignác erdélyi püspök csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte.<br />
Minket őseink búzgóságában erősítsen meg a csíksomlyói szent Szűz,<br />
a lengyeleket Czenstochowában, hogy a Lélek indítására, amikor elindulunk<br />
Mária útján a Kárpát-medencében, testvérként találkozzunk<br />
minden jóakaratú emberrel.<br />
Msgr. Darvas-Kozma József<br />
csíkszeredai esp.-plébános<br />
Nyilatkozat<br />
Felhívom a <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong> iránt érdeklődők figyelmét, hogy szerzetesrendünk<br />
nevével és jelképeivel kapcsolatban egyre gyakrabban<br />
találkozunk visszaélésekkel.<br />
Tudtunk és beleegyezésünk nélkül az élet számtalan területén használják<br />
a „pálos” elnevezést, illetve a rendünkhöz köthető fogalmakat vagy<br />
éppen a szerzetesrendünket alapító Boldog (Szent) Özséb atyánk nevét<br />
olyan célok szolgálatában, amelyhez a Katolikus Egyház keretein<br />
belül működő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendünknek –<br />
és ebből következően a Katolikus Egyháznak – semmi köze sincs. Hasonlóképpen<br />
bitorolják jogtalanul rendünk címerét is.<br />
A „pálos” elnevezés és a rend címere kizárólagosan csak a <strong>Magyar</strong> Pálos<br />
<strong>Rend</strong> Első Remete Szent Pál <strong>Rend</strong>je jóváhagyásával használható.<br />
<strong>Rend</strong>i jóváhagyás hiányában minden esetben jogtalan használatról kell<br />
beszélnünk. Mivel ezek a visszaélések gyakran az interneten megjelenő<br />
honlapokon keresztül valósulnak meg, ezért fontos tudni, hogy a Pálos<br />
<strong>Rend</strong>nek csak egyetlen honlapja van <strong>Magyar</strong>országon<br />
(www.palosrend.hu), tehát jogosan és szabályosan kizárólag csak a<br />
<strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong> használhatja „pálos” nevet és címert. Minden más<br />
honlap, ha mégoly nemes célnak látszó ügyekért működik is, jogtalanul<br />
bitorolja rendi címerünket és a „pálos” elnevezést. Súlyosan félrevezető<br />
lehet a "Boldog Özséb" név használata is más személyek vagy intézmények<br />
részéről.<br />
Kérek minden jó szándékú embert, hogy ügyeljen erre!<br />
Továbbá tájékoztatok mindenkit, hogy Boldog Özséb atyánk hivatalos<br />
kanonizációja, vagyis boldoggá avatása megtörtént azzal a 2008 februárjában<br />
kibocsátott vatikáni dokumentummal, amely engedélyezi Boldog<br />
Özséb atyánk liturgikus ünneplését. Minden boldoggá és szentté<br />
avatásnak ez a célja. Talán kevesen tudják, hogy a boldoggá avatott is<br />
szent. Szentté avatás csak abban az esetben történik az egyházi gyakorlatban,<br />
ha a helyi egyház által boldogként tisztelt szentet a világegyház<br />
is megismeri és tiszteli. Boldog Özséb atya elsősorban édes hazánkban<br />
vált ismertté. A világon csak kisebb közösségek tisztelik, ami<br />
nem elegendő ahhoz, hogy hivatalosan is szentnek nevezzük. Ez természetesen<br />
nem akadálya annak, hogy magán használatban Szent<br />
Özsébet mondjunk.<br />
Az elmúlt időszakban több helyen is nyilvánosságot kapott, hogy Boldog<br />
Özsébbel kapcsolatban ún. szentté avatási dokumentumok jutottak<br />
el a Vatikánba. Ezek a dokumentumok minden egyházi előírást és gyakorlatot<br />
megkerülve kerültek a Szenttéavatási Kongregációhoz, úgy,<br />
hogy azokat egyetlen magyar pap vagy püspök sem látta. A<br />
kanonizációs eljárást mindig az illetékes megyésfőpásztor indítja el, és<br />
ő az, aki kijelöli a megfelelő személyt vagy személyeket a szentté avatás<br />
lefolytatására (aktor, posztulátor). Ez a feladatkör nem örökletes,<br />
halál esetén a megyésfőpásztor részéről új személy kinevezése szükséges,<br />
ami jelen esetben nem történt meg. Elhunytakra való hivatkozás<br />
még nem elegendő. Személyes megkeresés esetében a megyésfőpásztor<br />
készségesen állt volna rendelkezésre, hiszen a boldoggá nyilvánítás<br />
folyamatát is kézbe vette és eredménnyel járt, mindannyiunk<br />
nagy örömére.<br />
Boldog Özséb tisztelete nemzetünk számára az egyik eszköz lehet az<br />
egység szolgálatában, hiszen Özséb atya is egységet teremtve gyűjtötte<br />
össze a szétszórtan élő remetéket, új irányt szabva addigi életüknek.<br />
Szétzilált magyarságunknak gyógyír lehet, ha minél több magyar kéri<br />
közbenjárását. Ilyen összefogással lehetne elérni azt is, hogy Boldog<br />
Özsébet minél inkább megismerjék világszerte, és majdan szentként<br />
tiszteljék mindenütt.<br />
P. Bátor Botond OSPPE<br />
tartományfőnök<br />
Pünkösdi Búcsú Pálosszentkúton<br />
Szeretettel várunk minden érdeklődőt Petőfiszállás-Pálosszentkútra<br />
a Pünkösdi Búcsúba és Ifjúsági találkozóra<br />
Május 22. Pünkösdi Ifjúsági Találkozó<br />
8.00 Regisztráció<br />
9.00 Gyülekező<br />
9.30 előadások,<br />
előadó: Mohos Gábor atya, MKPK Titkára<br />
11.00 Kiscsoportos beszélgetés<br />
12.30 ebéd<br />
14.00 Fórum (papság, család, szerzetesség)<br />
15.00-17.00 Közös játék<br />
18.00 Szentmise<br />
18.30 Vacsora<br />
Érdeklődni: simonovics@gmail.com<br />
PÜNKÖSDI BÚCSÚ<br />
MÁJUS 22. (Szombat)<br />
18.00 SZENTMISE ÉS BÉRMÁLÁS<br />
celebrálja: Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek<br />
20.00 SZENTMISE ÉS GYERTYÁS KÖRMENET<br />
24.00 SZENTMISE A MEGHOLTAKÉRT (A templom egész éjszaka<br />
nyitva lesz)<br />
MÁJUS 23. (Vasárnap)<br />
8.00 SZENTMISE<br />
10.00 ÜNNEPI SZENTMISE ÉS KÖRMENET<br />
celebrálja: Laczkó Ferenc kisteleki plébános<br />
14.00 ZARÁNDOKOK BÚCSÚZTATÁSA<br />
MÁJUS 24. (hétfő)<br />
8.00 SZENTMISE<br />
10.00 ÜNNEPI SZENTMISE ÉS KÖRMENET<br />
celebrálja: Bátor Botond pálos tartományfőnök<br />
15.00 "Asperges me..."<br />
Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében,<br />
irodalmi, művelődéstörténeti zenés összeállítás,<br />
Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes<br />
közös műsora a Pálosokról.<br />
Kiadja:<br />
A <strong>Magyar</strong> Pálos <strong>Rend</strong><br />
Felelős kiadó: Bátor Botond OSPPE tartományfőnök<br />
Főszerkesztő: Stoffán György – Szerkesztőség: H-2456 Besnyő, Pf.4. Tel: 06-20-662-8590<br />
8