2010. évi 2.szám - Magyar Pálos Rend

XII. ÉVFOLYAM - 02. SZÁM
2010. május 23. Pünkösd
2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
Semmitől se félj!
Semmi ne ijesszen!
Isten ugyanaz marad.
Mindent elér a csendes türelem.
Aki Isten, annak semmi sem hiányozhat.
Isten egyedül elég! (Avilai Szent Teréz)
Pünkösd ünnepéhez közeledve jutottak eszembe ezek a mondatok.
A Szentlélek Úristen hathatós erejére van szükségünk ahhoz,
hogy egyre mélyebben tudjunk behatolni Isten titokzatos világába
és ezzel együtt megtanuljunk úgy ráhagyatkozni, hogy
megszabaduljunk a felesleges aggodalmaktól, de a fellengzős
vakmerőségtől is.
Szeretettel ajánlom legújabb számunkat és Pünkösd ünnepe
újult erővel ajándékozza meg - A Fehér Barát minden kedves
olvasóját!
Bátor Botond testvér
pálos tartományfőnök
Pálosok III.
Az első kolostorok, melyekből ez a magyar rend elindult,
hosszú időre meghatározták a közösség jellegét, remete
küldetését. A pálosok, miután a Szent Korona Országának
szinte minden szegletét benépesítették Erdélytől
kezdve a Felvidéken át a nyugati részekig, átlépték az ország
határait, eljutottak még Jeruzsálembe is.
A XIV. században 100 körüli kolostort alapítottak, különböző
helyeken, mint pl. Lengyelországban, Németországban,
Portugáliában, később Litvániában, Orosz-, Morva-,
Cseh- és Stájerországban. S hogy a tengeren túlra is elre
Zsongorkő
püljünk, ott vannak a portugáliai pálosok, akik Amerika
felfedezése után, 1495 körül mentek Dél-Amerikába, ahol
a latin-amerikai spanyol gyarmatokon éltek. Az Argentínában
és Paraguayban alapított pálos kolostorok más szerzetesek
birtokában még ma is megvannak.
A török idők alatt a legszebb kolostorok elnéptelenednek,
leégnek, a pálosok számos kincse elveszik. Budaszentlőrincen,
a rend akkori központjában gazdag könyvtár,
művészeti értékek sokasága veszett el. Elpusztult Báthory
László bibliafordítása is a könyvtárral együtt, amely
munkát e hatalmas monostor melletti remeteségben végzett
el a nemesi családból származó pálos szerzetes. Fordított
és egybegyűjtött már korábban meglévő fordításokat.
Így az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvre fordított
Biblia, mely sajnos az utókor számára elveszett. A
budaszentlőrinci monostor legfőbb támogatója Mátyás király
volt, aki kedvenc pálosait nagyon szerette. Az uralkodó
halálakor, 1490-ben a következőket írta róla évkönyvében
a hálás Pálos rend: „A legjobb fejedelmet siratja a
Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól,
Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik
hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s
ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” És itt
elérkezünk egy fontos megjegyzéshez. Boldog Özséb
atyánk, amikor egybegyűjti a szétszórtan élő remetéket, az
akkoriban nagyon tisztelt Első Remete Szent Pálról nevezi
el közösségét. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában
születet Kr.u. 230 körül. A Decius és Valerianus császárok
rendeletére megindított hetedik keresztényüldözés ide-
1

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
jén vonult ki a pusztába, ahol 113 éves koráig élt. Életrajzírója,
Szent Jeromos megemlíti, hogy Remete Szent Antal
meglátogatta Pált élete végén, halálának tanúja volt. Amikor
Pál meghalt, Antal olyan gödröt talált, melyet két
oroszlán kapart ki mancsaival, ide tudta eltemetni. Remete
Szent Pál pálmafa alatt talált alkalmas helyet remeteéletének
betöltéséhez, és Isten egy holló által gondoskodott
napi eledeléről. Így érthető, hogy a pálosok címerében miért
szerepel pálmafa, holló és oroszlán.
Újjáéledés a török távozása után indulhatott csak el. Ismét
kolostorok és templomok épültek vagy a korábbiak helyén,
vagy egészen új területeken. A korábban is működő
sajóládi kolostort újjáépítik. Itt volt valamikor házfőnök
Martinuzzi György (Fráter György), aki 1506-ban ugyanebben
a kolostorban tett fogadalmat. Később váradi püspök
és János Zsigmond tanácsadója lesz. Ellenségei
Alvincen gyilkolják meg. Sajóládtól nem messze van Köröm,
ahol a mai plébániaépületet valamikor a pálosoké
építették, de nem kolostorként, hanem vendégházként az
arra járó utasok számára. A pálos testvérek a Sajó folyón
kompot „üzemeltettek” és a megfáradt utasok számára
szállást biztosítottak az akkoriban modernek számító vendégfogadójukban.
A XVII. – XVIII.
század fordulóján
épült templomok és
kolostorok jelentős
része ma is megtekinthető.
Budapesten
az Egyetemi
Templom és a mellette
lévő épület,
mely jelenleg a
Központi Papnevelő
Intézetnek ad helyet,
pálosok építették.
Ennek az épületnek
ékessége a
Pálos Könyvtár
csodálatos faragásai,
mely helyszíne
volt olyan szellemi
műhelynek, amely a magyar tudósok közösségét kívánta
megteremteni, mintegy a Tudományos Akadémia elődjeként.
Ebben az időszakban a pálosok iskolákat is vezettek,
de mellette a tudomány és művészet elősegítői voltak. A
zeneszerzéstől a szobrászatig, az irodalomtól a festészetig
mindenre kiterjedt a figyelmük, működési területük. Talán
nem mindegyik volt kivételes tehetség, de az Istennek
szentelt élet, a szerzetesi napirend megtartó fegyelme, és
nem utolsó sorban a pálos lelkület évszázados hagyománya
olyan belső többletet adott a rendtagok meglévő
adottságaihoz, amit talán más helyen, más életkörülmények
között nem tudtak volna ilyen páratlan formában
kamatoztatni. Mert elsősorban nem az embernek, hanem
az Istennek akartak tetszeni, neki akartak szolgálni. S ha
az emberi gyengeségek, önzések esetenként fel is ütötték a
fejüket, a Lélek mindig gondoskodott olyan elöljárókról,
akik rendet tudtak rakni, megőrizték az egységet.
(B. B.)
SAJTÓKÖZLEMÉNY
SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ A MAGYAR PÁLOS REND ÉS AZ
MNV ZRT. A SZIKLATEMPLOMKÉNT MŰKÖDŐ GELLÉRT-
HEGYI BARLANG VONATKOZÁSÁBAN
A mai napon a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál
Rendje és az MNV Zrt. képviselői ünnepélyesen aláírták azt
a szerződést, mely a Sziklatemplomként működő Gellérthegyi
barlang tekintetében, a Pálos Rend részére a 2009. évi
CIX. törvény által alapított ingyenes haszonélvezeti jog részletes,
a napi működés során alkalmazandó szabályairól
szól.
A barlangot az 1930-as évek elején alakították ki sziklatemplommá,
mely 1934-től 1950-ig – a szerzetesrendek betiltásáig -
az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, az esztergomi
Boldog Özséb által a XIII. század közepén alapított Magyar Pálos
Rend használatában és fenntartásában állt. 1950-ben, a
szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostorból
elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd 1960-ban betonnal
be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy oldalában,
a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban
működő Állami Balettintézet raktáraként is szolgált. A Sziklatemplom
1989-ben ismét a Katolikus Egyház, ezen belül rövid,
átmeneti időre a területileg illetékes Esztergomi Főegyházmegye
birtokába került, tekintettel arra, hogy az egyházi birtokbaadás
időpontjában a szerzetesrendek többsége – így a Pálos Rend is
– még mindig be volt tiltva. Ettől függetlenül az átadás pillanatától
kezdve ténylegesen a pálos szerzetesek vették birtokba a
Sziklatemplomot. Az első misét a pálos szerzetesek 1989 augusztusában
mondták a bejárat előtti téren. A Sziklatemplom
felújítása és rendbetétele európai összefogással, a PHAREprogram
részeként kezdődött meg a rendszerváltáskor, de jelentős
felajánlások érkeztek magánszemélyek és intézmények részéről
is. A Sziklatemplom két részből áll, a felső, azaz Lourdesi
kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és a belső
templomtérből, amelynek helyreállítása már 1990-ben befejeződött.
A barlang nyílása elé kovácsoltvas rácsozat került, rajta a
pálosok ősi címerével.
A rendszerváltás után az egyházi célra történő hasznosítási engedély
hosszú időn át megfelelő jogi helyzetet biztosított a Magyar
Pálos Rend számára, azonban az utóbbi években több oldalról
is jelentkezett a használatra vonatkozó jognak a közhiteles
barlangnyilvántartásba történő bejegyzésének szükségessége.
A természetvédelmi törvény alapján valamennyi barlang kizárólagos
állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, a Sziklatemplomnak
otthont adó Gellért-hegyi-barlang ezen túlmenően
még fokozottan védett is. Mindezek a körülmények ennek az
ügynek az egyedi megközelítését igényelték. A Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium 2009. május 19-én kelt határozatával
tényleges állapotnak megfelelően jogilag is a Magyar Pálos
Rend vált a Sziklatemplom hasznosítójává, majd pedig 2010. január
1-én hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott 2009.
évi CIX. törvény, mely ingyenes haszonélvezeti jogot biztosított
a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje számára.
E törvény az ingyenes haszonélvezeti jog biztosításán túl arra
kötelezte feleket, hogy egymással szerződést kössenek, mely
2

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
kötelezettségnek az MNV Zrt. és a Magyar Pálos Rend a mai
napon eleget tett. A felek az aláírt megállapodásukban Gellérthegyi
barlangban működő Sziklatemplom vonatkozásában a törvény
által alapított haszonélvezeti jog gyakorlásának gyakorlati
kérdéseit rendezték, hosszútávon biztosítva ezzel a felek
együttműködését ezen kiemelkedő nemzeti értékünk vonatkozásában.
Budapest, 2010. április 21.
Pálos Baráti Kör programjai
Pécs – Pálos Templom
Május
28. péntek, 18.00 óra szentmise, majd élménybeszámoló a Pálos
Baráti Kör 2010. évi erdélyi, székelyföldi zarándokútjáról.
Előadó: Lantosné dr. Imre Mária
Szeptember
17. péntek, 18.00 óra szentmise, majd dr. Povedák István történész-néprajzkutató,
a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet
munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” címmel.
Október
15. péntek, 18.00 óra szentmise, majd
Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a
„Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.
November
6. szombat, 15.00 óra
A Pálos Baráti Kör lelki délutánja
A lelkigyakorlatot vezeti Dr. Seregély István ny. egri érsek úr
7. vasárnap, 18.00 óra
A Pálos (Szent Imre) Templom búcsúja, az ünnepi szentmisét
bemutatja: Dr. Seregély István ny. egri érsek úr
December
19. vasárnap, 18.00 óra szentmise, majd
A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla)
karácsonyt váró hangversenye
Vezényel: Fodor Gabriella
2011. Január
15. szombat, Első Remete Szent Pál ünnepe, 18.00 órakor ünnepi
szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek megújítják
rendi fogadalmukat.
Az ünnepi szentmisét bemutatja: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök
úr, pálos konfráter.
Sziklatemplom
Május
11. kedd, 17 óra szentmise, majd dr. Miskei Antal egyetemi docens
tart előadást „Szentistváni örökségünk” címmel.
Budapesti Pálos Baráti Kör zarándoklata Erdélybe
2010. szeptember 15-től 19-ig.
Október
8. péntek, 20.00 óra, A Szilatemplom búcsúja,
az ünnepi szentmisét bemutatja: Bíró László tábori püspök úr
November
17. szerda, 17.00 óra szentmise, majd
Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a
„Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.
December
15. szerda, 17.00 óra szentmise, majd
A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye,
vezényel: Fodor Gabriella
2011. január
14. péntek, Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája, 17.00
órakor ünnepi szentmise, melyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök
úr, pálos konfráter mutat be.
A Sziklatemplom első megáldása
1926 Pünkösdjén
(A SZIKLATEMPLOM TÖRTÉNETE, 3. rész)
Az 1926. május 23-i megáldási
ünnepre megmozdultak az ország
Mária-kongregációi, hogy Budapesten
megtartsák országos
kongresszusukat, s hogy a „Magyarok
Nagyasszonya Sziklatemploma”
addig elkészült részének
megáldásán részt vegyenek.
Délelőtt a barlangtemplom, délután
pedig a Lourdes-i Szent
Szűz két méternél nagyobb fehér
márványszobor lett megáldva.
Miután a Sziklatemplom egyházi
gondozását a Bizottság Csernoch János bíboros-hercegprímás
hozzájárulásával egyelőre, a Magyar Pálos Rend
visszahozataláig, a budai Kapisztrán Szent Ferenc-rendre bízta,
a barlangtemplom megáldását a Kapisztrán Szent Ferenc-rend
tartományfőnöke, P. Unghváry Antal végezte nagy segédlettel. A
Lourdes-i Szűz Mária szobor megáldására a pesti Jézus Szívetemplomból
Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével a József-körúton,
Üllői úton és a Ferenc József-hídon keresztül közel
ötvenezren vonultak fel a Sziklatemplomhoz, amelyet dr. József
Ferenc főherceg adott át a fővárosnak: „Mi vagyunk az első
zarándokok… Nemzedékek végtelen sora fog remélhetőleg minket
követni… Ennek a Szent Gellért vérétől áztatott hegynek sok
ezer éves barlangjában épült fel a templom, melyet most engesztelésképpen
felajánlunk Magyarok Nagyasszonyának …
azért a sok félreértésért, hibáért és hűtlenségért, ami ebben az
országban megesett…” Sipőcz Jenő polgármester pedig boldogan
állapította meg, hogy ismét szaporodott a hely, ahol krisztus
tanításait hirdetni lehet, majd a főváros nevében átvette használatra
a hegyhelyet. Az ünnepre székelykeresztúri Molnár Sándor
a lourdes-i ének dallamára írt himnuszt.
3

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
A kegyhely lelki gondozását a Szent Ferenc-rend 1927. szeptember
15-éig végezte. Ekkor azt kérték a Szent Gellérthegyi
Sziklatemplom Bizottságtól, hogy a Sziklatemplomot végérvényesen
adja át a rendnek, mert különben kivonulnak a templomból.
A Bizottság hűtlen lett volna fogadalmához, ha a kegyhelyet
végleg átadta volna a Ferenc-rendnek, mert azt a visszatelepítendő
Pálos Rendnek szánta, így az esztergomi érseki helynökség
jóváhagyásával elfogadta a lemondást, és adminisztrátor kirendelését
kérte a templom lelki ellátásához. A váratlan lemondás
megrendítette a hívek bizalmát, s három évnek kellett eltelnie,
hogy a kegyhelyen újra kialakuljon a megfelelő lelki élet.
A templom 1930 évi bővítése
A főhajóban a kijárati nyílástól balra, ugyancsak a sziklába bemélyítve
található Szent László oltára, műkőből kiképezve, a
herma másolatával és feldebrői oszlopokkal díszítve.
A főhajó lenyűgöző hatású dísze a főoltár, amely a robbantások
után visszamaradt hatalmas sziklapillérre támaszkodik. A főoltárra
később (a tabernákulum felett, a limpiasi kereszt alatt) a
Szűzanya kis képe, Feszty Masa festménye került. A főoltár
mellett jobbról a stallum (papi szék), balról pedig az igehirdetés
célját szolgáló szószék áll, amelyet a négy evangélista szobra
díszít. A szentélyt a főhajótól egy kovácsoltvas áldoztatórács választja
el, amelyet Szabó Lóránt műépítész tervezett, az ókeresztény
motívumokat pedig Forrider mester formálta vasba.
Maga a főoltár részben haraszti mészkőből, részben pedig budakalászi
homokkőből van Szabó Lóránt műépítész tervei szerint
ókeresztény stílusban kifaragva.
A limpiasi kereszt
1930-ra azonban az alsó templom már szűknek bizonyult, és a
sok hívő befogadása végett mielőbbi bővítésére kellett gondolni.
Ez év novemberében ezért ismét bányászok lepték el az alsó
templomot. A két és fél hónapig tartó munkálat és díjmentesen
felajánlott 1128 robbantólövés eredményeként új hajóval kibővült
az alsó templom, hogy helyet adjon a magyar szentek oltárainak
és a főoltár fölé magasodó limpiasi keresztnek.
Az alsó templom főoltára fölé a szenvedő, a kereszten agonizáló
Krisztus limpiasi keresztjének mása került, emlékeztetésül arra,
hogy a magyar nemzet élete is állandó Golgota-járás, s figyelmeztetésül
arra, hogy küzdelmeiben a magyar nép nyugtot csak
a kereszt tövében találhat. Amikor ugyanis az Urak Mária Kongregációja
1925-ben Limpiasba zarándokolt, a csodás feszület
mellé helyezték el az ország Szűz Máriás zászlóját, hogy hazánk
jobbra fordulását s a régi határok visszaállítását kiesdekeljék.
Limpias kicsiny, alig 1500 lakosú halászvároska Cantabriában
az északi spanyol tengerparton.
A Sziklatemplom 1931-ben elkészült részeinek leírása
Az alsó templom kisebbik hajójából a bal oldali boltíves nyílás a
Margit kápolnába vezet. A bejárati ókeresztény stílusú, háromajtós
kovácsolt vasrácsot és Árpád-házi Boldog Margit műkőből
készült oltárát Weichinger Károly műépítész tervezte. Ez az oltár
magában foglalja a nagyheti szentsírt is, felette pedig Margit reflektorral
megvilágított, színes kerámia szobra áll. Itt van a harmónium
és a kántor helye. E kápolnából jobbra két boltíves nyíláson
keresztül a főhajó szentélye közelíthető meg. Az alsó
templom kisebbik hajójából a jobb oldali boltíves nyílás Szűz
Mária kápolnájába vezet, amely az 1926. évi munkálatok alkalmával
a téves irányú mérés eredményeképpen jött létre. Ókeresztény
stílusban műkőből készült oltárát a Magyarok Nagyaszszonya
tiszteletére ajánlották fel. Ebbe a kórusnak is helyet adó
barlangszárnyba került később a pálosok (első) házi kápolnája.
Az alsó templom kisebbik hajójából a középső boltíves nyílás a
főhajóba vezet, melynek mennyezete részben természetes szikla,
részben pedig sziklautánzatú mesterséges vasbeton boltozat,
s mindkettő teljes egészében cementgönnel bevonva. A Máriakápolnától
balra, a főoltárral szemben van a sziklába mélyítve
Szent István műkőből készült oltára, felette első szent királyunknak
márványba faragott szobra. Balra tovább haladva nagy,
vasveretű kapuval elzárt kijárat nyílik arra a teraszra, amelyen a
pálosok részére tervezett Sziklakolostort fogják majd megépíteni
1934-re. Most innen lépcsők vezetnek le a Duna-parti sétányra.
4
A Szent Péter-templom szentélyében a fájdalmas Anya és Szent
János apostol között függ egy 300 éves fa feszület, a halállal tusakodó
Krisztus 2,30 m magas fából faragott szobra, csak a

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
szeme van porcelánból. A Megváltó alakját Pedro de Mena
andaluziai szobrász faragta, aki 1693-ban, Malagában halt meg.
A Megfeszített arca különösen művészi, igen élethűen ábrázolja
a haldokló Üdvözítő halálküzdelmét. (Ezért hívják „Santo Christo
de la Agonia”-nak.) Felemelkedett mellkassal láthatjuk Jézust,
amint ajka az utolsó lélegzetre nyílik és szeme vágyodva az égre
tekint. 1919. március 30-án, amikor két kapucinus barát miszsziót
tartott Limpiasban, egy kislány, aki a kereszt közelében állt,
felkiáltott: „A Krisztus megmozdult, a Krisztus rám néz.” A hívek
is tapasztalták, hogy a nyitott szemű Krisztus mozgatja, illetve
lehunyja a szemét. Később azt is láthatták, hogy homlokáról vér
gyöngyözik, ajka felnyílik, teste vonaglik, s tekintetével néha
feddően néz, másokat pedig áldott szelídséggel mintegy vigasztalni
törekszik. Bár a védett, eredeti szoborról még a spanyol
nagykövet közbenjárására sem sikerült másolatot szerezni, két
éves próbálkozás után fényképek alapján Grandtner Jenő szobrásznak
sikerült elkészítenie a korpuszt, amelyet Ramold Lajos
tanársegéd festett ki. A felfeszített élő Krisztus mélységes hatást
gyakorol az emberekre, mert az értünk szenvedő Istenemberben
saját szenvedéseink megtestesülését láthatjuk, illetve felismerhetjük,
hogy mennyit szenvedett bűneink bocsánatáért.
P. Zsongor OSPPE
Kilencvenedik évforduló
5
„(…) Egy ezeréves országnak földarabolása oly tragédia,
amely visszahatással van a világ sorsára. Egy
nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban,
állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az
igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal
csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy
Magyarországtól ne szakítsanak el senkit, megkérdezése
nélkül. Föltolakodott vezérek nyilatkozatai
semmit sem érnek. Nyilatkozzék a nép, szabad népszavazással.
A teljesen szabad népszavazás eredményében
meg tudnánk nyugodni, bármily fájdalommal
is. De amikor látjuk az elszakítandó népek ragaszkodását
a keresztény Magyarországhoz, amely a különböző
népeknek szabadságát úgy fogja védeni,
amint azt a régi keresztény magyar királyok védték,
akkor nem tehetünk egyebet, mint könyörögni a szövetséges
hatalmak képviselőinél: fontolják meg a
tervöket és biztosítsák a Magyarország történelmi
határain belül lakó magyar és nem magyar nyelvű
népének a teljes szabadságot annak eldöntésében,
hogy a magyar államhoz akar-e tartozni vagy más
államhoz. Ilyen szabad akaratnyilvánítás alapján álló
békekötés meghozná a külső és a belső békét.
(…)”
(Részlet Csernoch János hercegprímás, Sir George Clark
entente-megbízotthoz írt memorandumából)
Történelmi múltunk,
magyarságunk
A Pécsi Pálos Baráti Kör tagjaival április 28-án, éjjel indultunk
útnak, hogy immár sokadik alkalommal merüljünk
meg magyarságunk egyik kimeríthetetlen forrásvizében,
Erdélyben. Kiaknázhatatlan kincsestár ez a föld,
ami minden alkalommal új szépséget ad.
Kamasz koromban, és később is sokszor megerősített hitemben,
katolikus voltomban és magyarságomban is. Igaz,
tisztaszívű barátokra tettem szert az évtizedek során, akiknek
hite és tudása magával ragadott.
Az 1920. június 4. óta folyamatosan fogyatkozó magyar
népünk emlékei idéződnek fel határainkon túl. A minket
egykor ért súlyos igazságtalanságba belegondolni is fájdalmas.
A XX. századi európai hatalmi politika egyik
nagy bűne volt az önkényes határtologatás, amelyet társasjátékot
játszó gyermekekként hajtottak végre a nagyhatalmak.
A változások következményeként emberek milliói
kerültek kétségbeejtő helyzetbe. Csak a hitük, az Istenhez
és a nemzethez való ragaszkodásuk tudta őket megőrizni.
Ezek adtak erőt ahhoz, hogy „idegen” hatalom alatt is
folytassák életüket.
A magyarság több évszázados nagy bűne a megosztottság
és az, hogy a sérelmeket sokszor nem tudtuk megbocsátani.
Mindezek kukacos és rothadt gyümölcse érett be a trianoni
békediktátummal. S a megosztottság és a sérelmeinkben
való megrekedtség csak fokozódott az azóta eltelt
kilencven esztendőben. Napjainkra pedig fuldoklókétségbeesett
kapkodássá vált. Mintha küszködésünkben

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
és segélykiáltásaink közepette a partról jövő segítő hangokat
nem hallanánk, s abban sem bíznánk már, hogy kitartunk
a már közeledő segítségig. A magukat segítőnek
kikiáltók között pedig sajnos vannak olyanok is, akik odaérve
a víz alá nyomják a segélykiáltót. A veszélyben forgók
és vergődők így lassan elveszítik bizalmukat és tájékozódási
képességüket: melyik az a kéz, amely valóban
segíteni akar?
Annak idején a Hargita fenyveseiben összegyűlt baráti
közösségben jó volt együtt énekelni himnuszainkat, népdalainkat.
Elábrándozni azon, milyen csodás volna ismét a
szép, nagy Magyarország… De álljunk csak meg itt egy
pillanatra, és végezzünk el egy gondolatkísérletet! Mi lenne,
ha visszaállna a régi világ, s az ország ismét 64 vármegyéből
állna? Megrészegítő gondolat! Káprázat(os)!
De ki lakna ebben a csodás és hatalmas országban?
Hiszen napjainkban az anyaország falvai is pusztulnak, a
lakosságuk pedig elvándorol, s mind gyakrabban idegen
ajkúak újítják fel az elhagyott portákat… És ki pótolja azt
a több mint hatmillió magyart, aki nem tudott megszületni,
mert az emberi szabadságra hivatkozva megölték őket
még édesanyjuk méhében? S a fiataloknak ha – a korszellem
ellenére is – nagycsaládot akarnak, sokszor már szüleik
rosszalló tekintetétől is tartaniuk kell: „már megint terhes!”
Sokszor a nagyszülők is sérelmezik, hogy újabb
unoka köszönt a családba. S hányan vannak napjainkban,
akik egy életre mernek kötelezettséget vállalni? Összeköltözünk,
de a gyerek még várhat – hallani sokszor. S ha
végre megszületik, legfeljebb csak egy testvére legyen,
mert többnek nem tudunk kamionnyi kínai játékot venni.
„A Kárpát-medence azé lesz, aki teleszüli” – hangzott el
egyszer vagy húsz évvel ezelőtt. Milyen igaz! A felmérések
alapján a katolikus családokban van a legtöbb gyermek.
Azonban az ellenőrizhetetlen, szenzációéhes és
„tényfeltáró” történelemszemlélet, valamint a különböző
vallási keverékek és valláspótlékok megtették a hatásukat:
a magyarság és a kereszténység folyamatosan gyengül.
Hogy születhetnének meg így azok a gyermekek, akik
majd hűséges családapák, családanyák, papok és szerzetesek
lehetnének?
A nagycsaládot eleink elsősorban azért tudták vállalni és
fenntartani, mert hittek a mindannyiunkért szenvedő Jézus
Krisztusban. A keresztből erőt merítettek, imára kulcsolt
kezeik pedig tanúságot tettek arról, hogy a földi haza csak
akkor épülhet fel, ha előrébbvalónak tartjuk annál a menynyei
hazát.
Pünkösd ünnepe közeledik. Sokan készülnek most is
Csíksomlyóra. S éppen ennek az egyre több embert vonzó
kegyhelynek köszönhetjük, hogy a pünkösd – minden
széthúzó erő ellenére – a nemzeti összefogás és az egység
megélésének ünnepe is sokak számára. A Szentlélek Úristen
a Boldogságos Szűz Máriával, Magyarok Nagyasszonyával
újra meg újra élesztgeti-ébresztgeti szunnyadó hitünket
és magyarságunkat. S ez akkor is bizakodásra serkent,
ha közben az ellenség is tombol körülöttünk, s a hitetlenség,
az ateizmus mellett az új, fondorlatos, gátlástalan
és megtévesztő hitturmix is hódít.
A remény azonban él a szívünkben. Hiszen vannak nagycsaládok,
s vannak még Krisztusban hűséggel élő keresztények,
akikből – mint már annyiszor a történelem folyamán
– új élet fog fakadni.
„Jöjj Szentlélek Úristen! Áraszd bőséges áldásodat drága
nemzetünkre!”
Bátor Botond testvér
pálos tartományfőnök
Czenstochowa és Csíksomlyó
Az évszázadok folyamán a két kegyhely a lengyel és a székely
nép életében meghatározó és szinte azonos szerepet töltött és
tölt be. Az új évezred elején megvalósulóban van a Mária út,
amely Mariazelltől Csíksomlyóig, Czenstochowától
Megjudorjeig összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó
népeit. A címben szereplő két kegyhely hagyományának
és áhítatának gyökere és vonása azonos.
Czenstochowa pálos kegyhely, Csíksomlyó pedig ferences. A kegykép
és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja.
Czenstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos
király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította
a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda
szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet
az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől
féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira
rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A
jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos
jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a
képet ne vigye Oppelnbe, hanem /Jasna Górá/-ra Czenstochowa mellé.
Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint
fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé,
hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült
kápolnában /Henrik /prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában
telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest,
kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt.
Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend
életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik
Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák.1430-ban
a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor
földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták
magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly
erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén
a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében
lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két
rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből
magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a
szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen for-
6

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
rás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos
lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina
Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna
képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s
féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek
közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük
eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel
Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyitották
meg híres noviciátusukat.1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves
évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen
1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére
vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát,
amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a
csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta,
az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van. A 17.
században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a
czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november
18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király
több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és
Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal
megvédték a kolostort. 1703-ban XII.
Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg
sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett
váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban
felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat
már a 15. század elejétől ismerünk. A templom
főbúcsúja május 3-án van.
Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa
lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini
műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban
állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó
fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet
könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a
Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete
Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra
utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a
pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek
meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök
kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos
templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje
kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon
ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett
bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok
ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban
számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5
freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király díszkardja.
Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember
Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük
és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor
szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete
Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása
pálos hagyomány.
Ez a térden kerülés hagyománya ma is él a csíksomlyói Szálvátorkápolnánál,
amely a Kis-Somlyó-hegy tetején és a Nagy-Somlyó-hegy
lábánál épült. A zarándokok, amikor imádkozva feljönnek a Jézushágóján,
a Szálvátor-kápolna oltára előtt térdreborulnak és térdenállva
háromszor megkerülik az oltárt. A kápolna építéséről több hagyomány
maradt ránk, melynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. Az
bizonyos, hogy remeték laktak itt, és ők voltak a Kis-Somlyói kápolnák
őrzői. A helynevek mellett nagyon sok jel utal arra, hogy Nagy Lajos
(1342-1382) király alatt a fehér barátok Csíkban megtelepedtek. A 14.
század végén a rend kiváló oltárépítő, kő- és fafaragó, orgonaépítő és
szentképfestő, gyógyszerkészítő, betegápoló tagokkal ékeskedett. Égi
pártfogójuk Remete szent Pál a Szálvátor-kápolna festett mennyezetén
és oldalképén is meg van örökítve. A szombati Mária tiszteletük, valamint
kolostoraik és templomaik védőszentjeinek napján tartott búcsúk is
fénypontjai a magyar katolikus életnek. Csík és Moldva közt, a Csigafalvi
vámnál is állt kápolnájuk, ennek breviárium-töredéke fentmaradt,
melyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával. A kápolnáról
Kun Szeráfin ferences növendék Rómában 1630-ban írt jelentésében
így vall: /"Szép havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens
quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik."
/Vagyis: Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a csodatevő
Boldogasszony kápolnája Csíkban. A pálos kegyhelyeken a /csodatévő
Mária szobrát vagy képét őrizték/, s vallásos tiszteletben részesítették.
Nekik köszönhető, hogy a Mária-tisztelet az ország lakosságának széles
rétegeiben elterjedt, s mint Patrona Hungariae, Magyarország védasszonyának
kultusza valósággal nemzeti eszmévé finomult. /A pápák
kiváltságokkal ruházták fel. //VIII//. /Ince pápa// (1484--1492) búcsú engedélyező
bulláját megerősítette VII.
Kelemen 1525-ben, és XII. Kelemen pápa 1732.
aug. 23-án kiadott
brévéjében: /"teljes búcsút engedélyezett mindazoknak,
akik a keresztény fejedelmek egyetértéséért, az
eretnekek kiírtásáért és az Egyház felmagasztalásáért
imádkoznak, ha előzőleg azonban pünkösd előtti
szombaton, esetleg a nagykáptalan kezdetén valamely
pálos templomban a szentgyónáshoz és áldozáshoz
járulnak."// /A remeteség sokat szenvedett a
járványok és harcok idején. A legsúlyosabb csapás
1782. március 26-án következett be, amikor II. József
rendeletére a karhatalom hat remetét elűzött a
Szálvátor-kápolnától.
Csíksomlyó a székely nép lelki központja évszázadok
óta. Az obszerváns ferencesek konventjét 1442-
ben alapították. Templomuk Sarlós Boldogasszony
tiszteletére épült (júl. 2.), melynek IV. Jenő pápa külön
búcsút engedélyezett. A kolostoregyüttest 1448-
ra befejezték. A konvent (12 felszentelt papból állt)
élete elkezdődött. Lelkipásztori munkát vállaltak és
közben végezték a középfokú oktatást. 1556-tól,
amikor az erdélyi püspököt széke elhagyására készteti
Petrovics helytartó és megindult a katolikusok
felszámolása, attól kezdve 150 éven át Csíksomlyó
lett az erdélyi katolicizmus mentsvára. 1567 pünkösdszombatjára a
kissomlyó-hegyi pálos búcsúra összejött hívek, mihelyt értesültek az
udvarhelyi kapitány támadó szándékáról, a bajt megelőzni a Hargitára
siettek és a Lónyugtatónál diadalmaskodtak.
Hazatérve kezükben zöldágakkal jelezték a győzelmet. A pálos búcsú
és a ferences éberség, a Madonnánál imádkozók és értékeikért küzdő
hívek elszántsága ötvöződött és a székely nép fogadalmi ünnepe lett. A
csíksomlyói búcsúsok azóta zöldágat, nyírfaágat törnek és a Szűzanya
szobrához érintve térnek haza. Így fejezik ki elszántságukat a Szent
Szűz és Fia, Jézus Krisztus mellett.
1572-ben az oláhfalviak felpanaszolják Báthori István fejedelemnek,
hogy Udvarhelyszék tiltja vallásos körmeneteiket és katolikus szertartásaikat,
de még a plébános tartását is. Báthory István 1572.
aug. 17-én* *utasítja Kornis Farkas és Geréb János udvarhelyszéki
királybírókat: "minthogy az országnak köztörvénye van arról, hogy ki ki
azt a vallást követhesse, amelyen lelkiismerete inkább nyugszik", ezért
"a római vallást követők háborgatását, papjaik vallásos szertartásaikban
való akadályoztatását szüntessék meg, s őket ezen szabadságukban
tartsák meg és védelmezzék." 1735-ben Szentegyházát és
Kápolnásfalut az Udvarhelyi főesperességhez csatolták. Ekkor a Csíki
papság tiltakozott, hogy tartozzanak továbbra is Csíkhoz, mert "proprio
sanguine et armis cruentatis defensum reddiderant ab hinc
Olafalviensium et nostri prodecessores voluerunt /:uti traditiones et
analis testantur:/ totum Parochiam Olafalviensem/ licet in politicis
exceptum:/ in negotio spirituali a Sacra Sede Csikiensi dependere,
abea dirigi et illi inviolabiliter incorporatum et ad perpetum manere, nisi
Olafalvienses armis Csikiensium defensi fuissent..." Ha
Szentegyházasfalu nem maradt Csíknál, mégis Szentegyháza népe lelkesen
jön a csíksomlyói Szűzanyához.
7

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám
A hársfából faragott Madonna szobor (2,27 m) a Székelyföld legdrágább
kincsei közé tartozik. A hagyomány szerint valahonnan idehozták
a csodatévő Mária szobrát. Akár a Széphavasról, akár a Somlyóhegyéről,
de a miénk. A ferencesrend króniásai 1661-ben tesznek említést
róla, amikor a tatárjárás után a templomot restaurálják. Ekkor a
szobrot a főoltáron találjuk. Megemlékeznek arról is, hogy a tatár vezér
belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet
lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve
nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások a szobron ma is látszanak,
pedig többször megkísérelték befesteni. A Szűzanya szobra dúlások
után is csodálatosan fennmaradt, a második világháború után is visszakerült.
Az ott történt csodák kivizsgálása után a felvilágosult Batthyány
Ignác erdélyi püspök csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte.
Minket őseink búzgóságában erősítsen meg a csíksomlyói szent Szűz,
a lengyeleket Czenstochowában, hogy a Lélek indítására, amikor elindulunk
Mária útján a Kárpát-medencében, testvérként találkozzunk
minden jóakaratú emberrel.
Msgr. Darvas-Kozma József
csíkszeredai esp.-plébános
Nyilatkozat
Felhívom a Magyar Pálos Rend iránt érdeklődők figyelmét, hogy szerzetesrendünk
nevével és jelképeivel kapcsolatban egyre gyakrabban
találkozunk visszaélésekkel.
Tudtunk és beleegyezésünk nélkül az élet számtalan területén használják
a „pálos” elnevezést, illetve a rendünkhöz köthető fogalmakat vagy
éppen a szerzetesrendünket alapító Boldog (Szent) Özséb atyánk nevét
olyan célok szolgálatában, amelyhez a Katolikus Egyház keretein
belül működő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendünknek –
és ebből következően a Katolikus Egyháznak – semmi köze sincs. Hasonlóképpen
bitorolják jogtalanul rendünk címerét is.
A „pálos” elnevezés és a rend címere kizárólagosan csak a Magyar Pálos
Rend Első Remete Szent Pál Rendje jóváhagyásával használható.
Rendi jóváhagyás hiányában minden esetben jogtalan használatról kell
beszélnünk. Mivel ezek a visszaélések gyakran az interneten megjelenő
honlapokon keresztül valósulnak meg, ezért fontos tudni, hogy a Pálos
Rendnek csak egyetlen honlapja van Magyarországon
(www.palosrend.hu), tehát jogosan és szabályosan kizárólag csak a
Magyar Pálos Rend használhatja „pálos” nevet és címert. Minden más
honlap, ha mégoly nemes célnak látszó ügyekért működik is, jogtalanul
bitorolja rendi címerünket és a „pálos” elnevezést. Súlyosan félrevezető
lehet a "Boldog Özséb" név használata is más személyek vagy intézmények
részéről.
Kérek minden jó szándékú embert, hogy ügyeljen erre!
Továbbá tájékoztatok mindenkit, hogy Boldog Özséb atyánk hivatalos
kanonizációja, vagyis boldoggá avatása megtörtént azzal a 2008 februárjában
kibocsátott vatikáni dokumentummal, amely engedélyezi Boldog
Özséb atyánk liturgikus ünneplését. Minden boldoggá és szentté
avatásnak ez a célja. Talán kevesen tudják, hogy a boldoggá avatott is
szent. Szentté avatás csak abban az esetben történik az egyházi gyakorlatban,
ha a helyi egyház által boldogként tisztelt szentet a világegyház
is megismeri és tiszteli. Boldog Özséb atya elsősorban édes hazánkban
vált ismertté. A világon csak kisebb közösségek tisztelik, ami
nem elegendő ahhoz, hogy hivatalosan is szentnek nevezzük. Ez természetesen
nem akadálya annak, hogy magán használatban Szent
Özsébet mondjunk.
Az elmúlt időszakban több helyen is nyilvánosságot kapott, hogy Boldog
Özsébbel kapcsolatban ún. szentté avatási dokumentumok jutottak
el a Vatikánba. Ezek a dokumentumok minden egyházi előírást és gyakorlatot
megkerülve kerültek a Szenttéavatási Kongregációhoz, úgy,
hogy azokat egyetlen magyar pap vagy püspök sem látta. A
kanonizációs eljárást mindig az illetékes megyésfőpásztor indítja el, és
ő az, aki kijelöli a megfelelő személyt vagy személyeket a szentté avatás
lefolytatására (aktor, posztulátor). Ez a feladatkör nem örökletes,
halál esetén a megyésfőpásztor részéről új személy kinevezése szükséges,
ami jelen esetben nem történt meg. Elhunytakra való hivatkozás
még nem elegendő. Személyes megkeresés esetében a megyésfőpásztor
készségesen állt volna rendelkezésre, hiszen a boldoggá nyilvánítás
folyamatát is kézbe vette és eredménnyel járt, mindannyiunk
nagy örömére.
Boldog Özséb tisztelete nemzetünk számára az egyik eszköz lehet az
egység szolgálatában, hiszen Özséb atya is egységet teremtve gyűjtötte
össze a szétszórtan élő remetéket, új irányt szabva addigi életüknek.
Szétzilált magyarságunknak gyógyír lehet, ha minél több magyar kéri
közbenjárását. Ilyen összefogással lehetne elérni azt is, hogy Boldog
Özsébet minél inkább megismerjék világszerte, és majdan szentként
tiszteljék mindenütt.
P. Bátor Botond OSPPE
tartományfőnök
Pünkösdi Búcsú Pálosszentkúton
Szeretettel várunk minden érdeklődőt Petőfiszállás-Pálosszentkútra
a Pünkösdi Búcsúba és Ifjúsági találkozóra
Május 22. Pünkösdi Ifjúsági Találkozó
8.00 Regisztráció
9.00 Gyülekező
9.30 előadások,
előadó: Mohos Gábor atya, MKPK Titkára
11.00 Kiscsoportos beszélgetés
12.30 ebéd
14.00 Fórum (papság, család, szerzetesség)
15.00-17.00 Közös játék
18.00 Szentmise
18.30 Vacsora
Érdeklődni: simonovics@gmail.com
PÜNKÖSDI BÚCSÚ
MÁJUS 22. (Szombat)
18.00 SZENTMISE ÉS BÉRMÁLÁS
celebrálja: Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
20.00 SZENTMISE ÉS GYERTYÁS KÖRMENET
24.00 SZENTMISE A MEGHOLTAKÉRT (A templom egész éjszaka
nyitva lesz)
MÁJUS 23. (Vasárnap)
8.00 SZENTMISE
10.00 ÜNNEPI SZENTMISE ÉS KÖRMENET
celebrálja: Laczkó Ferenc kisteleki plébános
14.00 ZARÁNDOKOK BÚCSÚZTATÁSA
MÁJUS 24. (hétfő)
8.00 SZENTMISE
10.00 ÜNNEPI SZENTMISE ÉS KÖRMENET
celebrálja: Bátor Botond pálos tartományfőnök
15.00 "Asperges me..."
Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében,
irodalmi, művelődéstörténeti zenés összeállítás,
Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes
közös műsora a Pálosokról.
Kiadja:
A Magyar Pálos Rend
Felelős kiadó: Bátor Botond OSPPE tartományfőnök
Főszerkesztő: Stoffán György – Szerkesztőség: H-2456 Besnyő, Pf.4. Tel: 06-20-662-8590
8