XI. Radiológus Asszisztensi Kongresszus XI. Radiológus ...

32 33
elôírásának ismertetése. Különleges gondosságot igénylô asszisztensi feladatok: a tervezési
CT és a napi kezelési beállítási pontosság szerepének ismertetése.
Eredmények: Válogatott, alacsony rizikójú emlôrákos nôbetegeknél a posztoperatív,
egyedüli percutan parciális emlô besugárzás a teljes emlô irradiációval azonos lokoregionális
daganatmentességet és túlélési eredményeket biztosít, rövidebb összes kezelési
idô alatt, azonos vagy jobb kozmetikai eredményekkel, alacsonyabb mellékhatási
hányaddal.
Következtetés: A gyorsított részleges emlô besugárzás új módszereinek (3D-KRT és
IMRT) klinikai bevezetése elôtt szükséges az új besugárzási technikák elônyeinek és
esetleges hátrányainak vizsgálata. A standard teljes emlô sugárkezeléshez képest kisebb
sugárkezelési térfogat miatt az eljárás különös pontosságot igényel sugárterápiás
asszisztenstôl és orvostól egyaránt.
E19.
Az MR vizsgálat alatt történô kommunikáció szerepe
a beteg-komfort szempontjából
Fenyvesi Józsefné, Vígh Tiborné, Ambrus Nelli
Kaposvári Egyetem, Egészségtudományi Centrum, Kaposvár
Célkitûzés: Az MR vizsgálatok a képalkotó diagnosztikában széles körben elterjedtek az
utóbbi évtizedben. Az MR vizsgálatok jellege lényegesen nem változott az évek alatt, bár
minden gyártó cég a beteg komfort érzetének javítására jelentôs hangsúlyt fektet. Az MR
vizsgálat hátrányai a beteg komfort szempontjából a szûk vizsgálati hely, a zaj effektus, és
a viszonylag hosszú mérési idô. Vizsgálataink célja a vizsgálat alatti kommunikáció hatásának
mérése volt, melyet a vizsgált páciensek alapvetô élettani paraméterei alapján határoztunk meg.
Anyag és módszer: Vizsgálatainkat egy Siemens Magnetom Avanto 1.5 T MR
berendezésen végeztük. A vizsgált páciensek kiválasztásában nem alkalmaztunk speciális
szempontokat. Az MR vizsgálat elôtt és után mértük a vizsgált páciensek pulzusát és
vérnyomását. Az MR vizsgálat alatti tájékoztatás a mérések szünetében történt, melyek
során érdeklôdtünk a beteg aktuális állapota, közérzete felôl, valamint informáltuk a
pácienseket a vizsgálat további menetérôl.
Eredmények: A vizsgált páciensek mért élettani paraméterei tekintetében nem találtunk
szignifikáns különbséget a vizsgálat alatt tájékoztatott és nem tájékoztatott csoport között.
Ugyanakkor a tájékoztatott csoport mért paraméterei csaknem minden értéke némileg
magasabbak voltak a kontroll csoporthoz hasonlítva. Tapasztalható volt továbbá a
tájékoztatott csoport nyugodtabb pszichés közérzete, különösen az MR vizsgálat után.
Következtetések: Az MR vizsgálatok a technikai fejlôdések ellenére a betegek számára
általában kellemetlen élményt jelentenek, ezért gyakori a vizsgálattól való félelem, szorongás.
E negatív érzések fiziológiai megjelenését kísérleteinkebn igazolni ugyan nem tudtuk,
a betegek pszichés állapotát a vizsgálat alatti kommunikáció jelentôsen javította.
Ennek objektív mérése további vizsgálataink célja.