KUTATÁSI TERV - jgypk - Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Neveléstudományi Doktori Iskola
Egészségnevelés szakirány
KUTATÁSI TERV
Témavezető:
Dr. habil. Barabás Katalin PhD.
SZTE Általános Orvostudományi Kar
Készítette:
Devosa Iván
PhD hallgató
Intézetvezető, egyetemi docens
Szeged
2008.

KUTATÁSI TERV
Tartalomjegyzék:
Témaválasztás - a jelenlegi „van” helyzet értékelése a HBSC eredményei és saját
megfigyeléseim alapján .................................................................................................................... 3
Hipotézis ............................................................................................................................................... 5
Kutatásom elméleti háttere .............................................................................................................. 5
Tervezett kutatási területek ............................................................................................................. 6
A kutatás tervezése és módszerei ................................................................................................. 7
Mintaválasztás ................................................................................................................................. 7
Ütemezés .......................................................................................................................................... 8
A kutatás jelentősége ........................................................................................................................ 9
Irodalom .............................................................................................................................................. 10

Témaválasztás - a jelenlegi „van” helyzet értékelése a HBSC eredményei, és
saját megfigyeléseim alapján
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet honlapján hozzáférhető HBSC
jelentés alapján elmondható többek között, hogy
1. A hátrányos társadalmi- és gazdasági helyzet (SES) a gyermeknépesség
egészségügyi állapotát, élettel való elégedettségét, életmódját és
összességében közérzetét befolyásolja.
2. Az életkor növekedésével egyre kedvezőtlenebb tendenciát mutatnak a
táplálkozási szokások. Ennek hátterében elsősorban a csökkenő szülői
kontroll és a növekvő kortárs-befolyás található. Ellentétes hatás, hogy a
társadalmi elvárások alapján az állandó testtömeg kontroll, az esztétikus
megjelenés mind több fiatal számára egyre fontosabb.
3. A dohányzás és alkoholfogyasztás a felnőttek körében elterjedt, ellenben a
gyermekek körében tiltott. Így a tinédzserek egyik csoporthoz sem tartoznak,
hiszen még nem felnőttek, de már nem is gyerekek. Így ezek alkalmazásával
átmenetileg – mintegy rituálisan – átélik a felnőtt státuszt.
4. Megállapítható, hogy minden ötödik fiatal már illegális drogokkal is
kapcsolatba került, még ha ez csak kipróbálás szintjén valósult is meg.
5. Az életkorral előrehaladva a fiúk önértékelése nő, elért pontszámuk a
depressziós skálán nem emelkedik. Ezzel ellentétben a lányoknál csökken az
önértékelés, és a depressziós skála értékátlaga is növekszik. Megállapítható,
hogy mindkét vizsgált nemnél, mindegyik korcsoportban magas a
kedvetlenség és a fáradtság előfordulása, és ami kiemelkedik, hogy az
ingerlékenység aránya igen magas.
3

6. Minden hiedelemmel ellentétben a serdülő attitűdje sokkal inkább hasonlít
szülei attitűdjéhez, - fontos kérdésekben - mint a kortársak véleményéhez.
Minden korcsoportban magasnak mondható azon tanulóknak az aránya, akik
úgy érzik, hogy képesek arra, hogy problémáikat saját szüleikkel beszéljék
meg, vagy hozzájuk közel álló felnőtt személyekkel. Ebben a listában az első
helyen a barát áll, majd az édesanya és a nővér követi. Ezután jön a báty, és
legvégül az édesapa. Fontos megjegyezni, hogy a KSH adatok szerint a
családok 24,9%-a egyszülős.
7. Általánosan megfigyelhető, hogy az iskolához való viszonyulás minden
tekintetben kedvezőtlenebbé válik. A tanárokról kialakított kép romlik. Az
osztályklíma kedvező észlelése (percepciója) is csökken az életkorral, és a
tanulók egyre kevésbé élvezik a feladatokat, egyre kevésbé érzik úgy, hogy
beleszólhatnak a szabályokba illetve azok kialakításába és egyre inkább úgy
érzik, hogy ezek az iskolai feladatok nyomasztó, felesleges terhek rajtuk.
8. Az iskolakép romlása túlmutat a HBSC leíró elemzésén; nyilvánvalóan egy
soktényezős összefüggésről van szó, amelynek egyik eleme az a fejlődéslélektani
jelenség, hogy a serdülőkorúak sokkal kritikusabbak önmagukkal és
az őket körülvevő világgal, mint a fiatalabb korosztályok. Az is nyilvánvaló,
hogy az elszemélytelenedéshez, ehhez a feszült légkörhöz maga az
iskolarendszer is hozzájárul a folyamatosan fokozódó elvárásaival és a
felvételi centrikus oktatással.
Magyarország 1985 óta részt vesz a HBSC (Helath Behavior in School-aged
Children) című nemzetközi felmérésben. Ennek egyik vezető kutatója Dr. Aszmann
Anna; az ő és munkatársai általa készített 2002-ben kiadott összefoglaló lehetőséget
biztosít arra, hogy egyfelől megismerjük az egészség szempontjából kulcsfontosságú
környezeti tényezőket a magyar gyerekpopulációban, úgy mint: személyközi
viszonyok, családi körülmények és iskolai közérzet, illetve ezeknek a szubjektív
hatását felmérhessük. Általános képet kapunk a későbbi egészségi állapot
szempontjából meghatározó magatartásokról - az ötödik, hetedik és tizenegyedik
évfolyamos tanulókat alapul véve.
4

Én magam is aktívan részt veszek a prevenciós munkában. 1998 óta a Dr.
Barabás Katain által vezetett, SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet keretein belül
működő prevenciós csoportban tevékenykedem. Elsődlegesen gimnáziumokban,
szakközép- és szakiskolák tanulói körében végzünk preventív tevékenységet, és az
itt tapasztaltak is megerősítettek abban, hogy már perpubertás korban meg kell
kezdeni az ismeretek átadását.
Hipotézis
A felállított hipotéziseim egyszer alapulnak a HBSC kutatás eredményeire, és a
saját oktatásban szerzett tapasztalataimra. Ezek alapján a hipotéziseim a
következők:
‐ A korán kialakított helyes attitűd a perpubertás korszakban egy tájékozódási
pontot jelenthet a tanulók számára későbbi életútjuk során.
‐ A gyerekek tényismerete kevés, mind a pubertáskorról, mind a szexuálisról,
mind a gyermekvállalásról.
‐ A jelenlegi iskolai oktatás nem fogja őket megfelelően felvilágosítani a
pubertáskori változásokról, és azzal való megküzdés módszereiről.
Kutatásom elméleti háttere
A kutatásom a tudományágakat tekintve a társadalom- és
magatartástudományok körébe tartozik. Alapját a már említett HBSC kutatás fogja
adni, így két elméleti és gyakorlati megközelítés fog integrálódni.
1. A szociál- és egészségpszichológiai megközelítés: Ugyanúgy, mint a HBSCben
megfigyelhető volt az egészséget és az életmódot szocializációs
perspektívából, a szocializációs közegek hatásmechanizmusa szempontjából,
5

és az egyéni jellemzőkkel történő összefüggésben szeretnénk vizsgálni . Így a
kutatásnak magában kell foglalnia a demográfiai jellemzőket, a családi
környezetet, a kortárskapcsolatokat, illetve a környezetet a tanulók
szemszögéből történő értékeléssel. Ami, pedig mindezeket összefoglalja az
nem más, mint az életmód jellemzői és a fiatalok önminősített egészségi
állapota, illetve maga a közérzetük.
2. Népegészségügyi (epidemológiai) megközelítés: Itt az egészséggel és az
életmóddal összefüggő tényezőket fogjuk vizsgálni, így elsősorban a fiatalok
önminősítő egészségét és életmódját szeretnénk monitorozni, ezt
hangsúlyozzuk ki helyi szinten.
Tervezett kutatási területek
Perpubertás- és pubertáskorú gyerekek körében végzett kutatásokat tervezek,
melynek elsődleges célja a vulnerábilis pontok felkutatása és korrigálása. Melyek
ezek?
1. serdülőkori ismereteik, attitűdjük felmérése:
‐ Hogyan hatnak mindezek az ismeretek tanulmányai eredményeikre, iskolai
előmenetelükre?
‐ Módosítja-e tanulmányi eredményeiket a pubertás kor biológiai alakulása?
‐ Hogyan lehetne ezeket a gyerekeket a serdülőkor felé vezetni, a szükséges
ismereteket effektíven átadni?
‐ Hogyan lehetne olyan ismereteket átadni, ami nem csak a medikális, de a lelki
történések megértését, feldolgozását is elősegíti?
2. a második része a kutatási területemnek egy intervenciós feladat, azaz egy
oktatási program kifejlesztése, melynek középpontjában egy interaktív
számítógépes játék áll. Ezt már a korrekciónál tudnám felhasználni, ugyanis
játékos, modern formában tudnánk a digitális társadalom tagjainak átadni azokat
a pubertással kapcsolatos információkat – egy tulajdonképpeni döntési játék
6

keretén belül – amelyek rávezetnék őket arra, hogy egy adott szituációban helyes
döntéseket hozzanak, – itt még veszélytelen környezetben, – ugyanis maga a
játék a döntési képesség fejlesztésére irányul.
Mintaválasztás
A mintaválasztás több lépcsőben, rétegezéssel történik annak érdekében, hogy
a kijelölt korcsoport a valós arányoknak megfelelően legyenek képviselve a
mintában. A mintaválasztás egységeit az adott iskolában random módon kiválasztott
osztályok lesznek. Terveim szerint korcsoportonként mintegy 300-500 főt szeretnék
feldolgozni. Éppen ezért az adatfelvétel időpontját is úgy kell majd meghatározni,
hogy minél több tanuló elérhető legyen számunkra az iskolai oktatáson belül.
A kutatás tervezése és módszerei
Az iskola vezetésével történt egyeztetés után (etikai kérdések), az adatfelvétel két
módon történik:
‐ Személyes kontaktussal, ami megvalósulhat osztályokban anonim
önkitöltéses kérdőívek segítségével, - az anonimitást biztosítandó a
tanulók borítékba zárják a kitöltött kérdőíveket - illetve fókuszcsoportok
kialakításával lehetőség nyílik mélyebb interjúk készítésére is. A
felkészített adatfelvételi biztosok elmagyarázzák a tanulóknak a kutatás
jelentőségét, célját, segítenek a kérdőívek kitöltésében.
‐ A másik módszer, amikor nem találkozunk a tanulóval magával
közvetlenül, hanem egyéni fejlesztésű interaktív szoftver segítségével
mérjük fel a tanulók véleményét. Az interaktív szoftver az adott kérdésnél,
problémánál felmerülő válaszlehetőségekkel illetve egyéb segítséggel látja
el a tanulót.
7

Az adatfelvételre bevont célcsoportok tizenegy és fél, tizenhárom és fél, tizenöt
és fél éves átlagéletkorú tanulók. Ennek oka a következő, hogy a tizenegy-, tizenkét
éves kor a pubertáskor, ami a jelentős testi változások kezdetét hozza. A tizenhárom-
, tizennégy éves kor az intenzív testi -, szellemi-, érzelmi változások időszaka. A
tizenöt-, tizenhat éves életkor pedig a további életúttal döntések és a nagy kérdések
időszaka, amikor kirajzolódik, hogy merre fog a hallgató, tanuló tovább haladni, mind
tanulmányaiban, mind pedig egyéb életút pályáján.
Ütemezés
Időtartam Teendők Várható eredmények
1 félév Kutatási terv elkészítése -
2. félév Szakirodalmi tanulmány
elkészítése + kérdőív
kifejlesztése
3. félév Szakirodalmi tanulmány
továbbfejlesztése +
kérdőív pilot study-ra való
előkészítése
Kifejlesztett kérdőív és
szakirodalmi tanulmány
elkészítése
Célpopulációval és az
iskolákkal a kapcsolat
kialakítva, kérdőív pilot
study-ra előkészítve
4. félév Pilot study Pilot study elkészítése és
elemzése
5. félév Felmérés Felmérés elkészítése és
elemzése
6. félév Szakirodalmi tanulmány
elkészítése
Publikáció
8

A kutatás jelentősége
A kutatás nemcsak a tanulók perszonális oldaláról bírnak igen komoly
jelentőséggel, de az iskola, mint intézmény oldaláról is.
‐ ebben az életkorban kevésbé kutatott területet tárunk fel
‐ megismerjük, milyen beállítódásúak a gyerekek
‐ célja egy életmód kialakító, komplex egészségtudatosságot fejlesztő program
kialakítása,
‐ segíti a prepubertás korú gyerekek megfelelő szocializációját
‐ mint a primordiális prevenció része a reproduktív egészséggel kapcsolatos
attitűd kialakításában igen komoly szerepet vállal,
‐ a digitális társadalom tagjait az új médián keresztül szólítja meg (számítógép,
internet), amely által várható, hogy jóval hatékonyabb lesz a célcsoport
elérése és maga az információ átadás hatékonysága.
9

Irodalom
Cikkek:
‐ Németh Á (2007) Fizikai aktivitás és táplálkozási szokások serdülokorúak
körében. [Physical activity and eating habits of adolescents, in Hungarian]. Új
Diéta [New Diet], 16(6), 10-11.
‐ Németh Á (2007) Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. [Health
behaviour of school-aged children, in Hungarian]. Gyógypedagógiai
Szemle [Review of Special Education], 35(1), 1-11.
‐
‐ Németh Á (2007) Serdülokorúak táplálkozási szokásai, testképe és szubjektív
jólléte. [Eating habits, body image and subjective well-being among
adolescents, in Hungarian]. Új Diéta [New Diet], 16(3-4), 2-4.
‐ Németh Á, Kökönyei G, Zakariás, I (2007) Mental health in adolescence:
relationship with pubertal development, body image and parental
monitoring. Antropológiai Közlemények [Anthropological Bulletin], 48, 105-119.
‐ Örkényi Á, Kökönyei G, Balogh Á (2005) Serdülokori hangulati problémák
pszichoszociális háttértényezoi [Psychosocial background factors of mood
problems in adolescence]. Fejleszto Pedagógia [Generative Pedagogy], 16(5-
6), 21-27.
‐ Várnai D, Fliegauf G (2005) Az iskolai bántalmazás és összefüggései [Bullying
at school and its determinants],Fejleszto Pedagógia [Generative Pedagogy],
16(5-6), 73-78.
‐ Kökönyei G, Aszmann A, Szabó M (2002) A serdülok jól-létét befolyásoló
tényezok. [Influencing aspects of adolescents' well-
10

eing]. Egészségnevelés [Health Education], 43, 49-57.
‐ Németh Á, Bodzsár ÉB, Aszmann A (2002) Maturation status and
Psychosocial Characteristics of Hungarian Adolescents. Anthropologiai
Közlemények [Anthropological Bulletin], 43, 85-94.
‐ Szabó M, Aszmann A, Kökönyei G (2002) Serdülokorúak jól-léte és
rizikómagatartása a családstruktúra és a nemi szerepek függvényében.
[Family structure and gender roles connected with well-being and risk behavior
in adolescence]. Egészségnevelés [Health Education], 43, 97-103.
‐ Aszmann A, Rózsa S, Brunner P, Gordos Á (2001) Hátrányos helyzet és
egészségi állapot egy ifjúságkutatás tükrében. [Concept of disadvantageous
situation/life condition and health status reflected/ presented by/in a research
among adolescents]. Egészségtudomány [Health Science], XLV/3: 256-272
‐ Aszmann A, Rózsa S, Németh Á (2000) A magyar serdülok dohányzása,
alkohol fogyasztása és a pszichoszociális környezet. [Hungarian children's
smoking, drinking and the psychosocial yircumstances]
Egészségnevelés [Health Education], 41, 177-188.
‐ Gordos Á, Aszmann A (2000) Káros szenvedélyek az általános iskolás cigány
és nem cigánygyermekek körében. [Risk behaviours among gipsy
schoolchildren comparing with non gipsies]. Népegészségügy [Public Health],
81, 11-19.
‐ Németh Á, Aszmann A, Nyuli K (2000) Magyar serdülok táplálkozási szokásai
egy nemzetközi vizsgálat tükrében. [Nutritional habits of Hungarian
adolescents in the mirror of an international
research].Egészségnevelés [Health Education], 41(3), 74-84.
‐ Aszmann A, Rózsa S, Gordos A, Czeglédi R, Németh Á (1999) Magyar
serdülõk egészséget befolyásoló magatartása, a rizikómagatartás 1986-1997
11

közötti változása. [Hungarian adolescent's attitude influencing health and riskbehavior
between 1986-1997]. Egészségnevelés [Health Education], 40, 123-
132.
‐ Aszmann A, Németh Á (1997) Magyar serdülok egészséget befolyásoló
magatartása, a magatartás változása 1986 és 1993 között. [Health influencing
behaviour of Hungarian adolescents and changes in health behaviour
between 1986-1993]. Táplálkozás, anyagcsere, diéta [Nutrition, metabolism,
dietary], 2(5), 27-41.
‐ Aszmann A (1995) Magyar gyermekek egészségi állapota,
egészségmagatartása [Health status and health behaviour of Hungarian
children]. Gyermekgyógyászat [Pediatrics], 46(3), 15-21.
‐ Aszmann A (1995) Magyar gyermekek egészségi állapota,
egészségmagatartása [status and health behaviour of Hungarian
children]. Budapesti Közegészségügy [Budapest Public Health], 27(2), 119-
125.
‐ Aszmann A (1994) Magyar iskolásgyermekek szexuális magatartása, AIDS /
HIV - fertozés terjedésével kapcsolatos ismeretszintje, a fertozöttekhez történo
viszonyulása. [Knowledge connected to HIV/AIDS, attitude to infected
people]. Egészségnevelés [Health Education], 35.
‐ Mándoky R, Aszmann A (1994) Intelmek az iskolapadból. [Remonstrance from
school-desk].Egészségnevelés [Health Education], 35, 53-56.
‐ Mándoky R, Aszmann A, MeggyesiÁ (1992) A magyar fiatalok
táplálkozásának néhány jellemzoje. [The characteristics of nutrition among
Hungarian youth]. Egészségnevelés [Health Education], 33, 148-152.
‐ Aszmann A, Szabó P. (1990) Serdülok önmagukról. [Adolescents about
themselves]. Pedagógiai Szemle[Pedagogy Review], 11, 818-830.
12

‐ Aszmann A. (1989) Magyar serdülok önmaguk által minosített egészségi
állapota, néhány pszichés, pszichoszomatikus tünet elofordulásának
gyakorisága. [Self-reported health, frequency of psyhic and psychosomatic
complaints among Hungarian adolescents]. Egészségnevelés [Health
Education], 30, 104-110.
Jelentések:
‐ Németh Á (Ed) (2007) Serdülokorú fiatalok egészsége és életmódja. [Young
people’s health and lifestyle, in Hungarian with English summary]. Országos
Gyermekegészségügyi Intézet [National Institute of Child Health], Budapest.
p.223.
‐ Örkényi Á, Zakariás I, Várnai D, Kökönyei G, Németh Á (2007) Resilience:
The Art of Adjustment, Project report, National Institute of Child Health,
Budapest, p.104.
Aszmann (Ed) (2003) Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása.
Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett
magyar vizsgálat, „Nemzeti Jelentés” 2002 [Health behaviour of school-aged
children, a WHO cross-national study, Hungarian national report 2002],
OGYEI, Budapest, p. 164
‐ Aszmann A, Németh A (Eds) (2000) Fiatalok egészségi állapota és
egészségmagatartása. [Health and Health Behaviour among Young People.
WHO Policy Series: Health policy for children and adolescents Issue 1,
international report]. Országos Tisztiorvosi Hivatal.
‐ Aszmann A (Ed) (1997) Iskolásgyermekek egészségmagatartása. 1986-1993.
[Health behavior of school-aged children 1986-1993]. Anonymus Kiadó.
13

Könyvek / könyvfejezetek:
‐ Dr. Barabás Katalin (szerk) Egészségfejleszés – Alapismeretek pedagógusok
számára Budapest, 2006 pp.177-197.
‐ Kökönyei Gy (2007) Önértékelés, rizikómagatartás és jóllét serdülokorban
[Self-esteem, risk behaviour and subjective well-being in adolescence], In:
Demetrovics Z, Urbán R, Kökönyei Gy (Eds), Iskolai egészségpszichológia
[Health psychology in school]. L’Harmattann, Budapest, pp.90-118.
‐ Várnai D, Örkényi Á, Aszmann A, Kökönyei Gy, Balogh Á (2007) A HBSC
kutatás bemutatása: az iskolai környezet és az egészség kapcsolatára
vonatkozó legfrissebb eredmények [Introduction of HBSC study: latest results
on relationship between school environment and health], In: Urbán R,
Demetrovics Z, Kökönyei Gy (Eds), Iskolai egészségpszichológia [Health
psychology in school]. L’Harmattann, Budapest, pp.169-196.
‐ Várnai D, Kökönyei Gy, Németh Á, Pászthy B, Aszmann A (2007) Social
Cohesion for Mental Well-being in Adolescent in Hungary – a case study, In:
WHO HBSC Forum - Social Cohesion for Mental Well-being in Adolescent,
WHO Venice Office.
‐ Aszmann A, Várnai D (2004) Gyermekek jól-léte, életmódja és a család - egy
egészségmagatartás kutatás tükrében [Well-being, life style and family –
results of a health behaviour study], In: X. Családbarát Konferencia Kötet
[Volume of the Family-friendly Conference]. OGYEI, Budapest, pp.37-40.
‐ Kökönyei, Gy (2004). Marihuána-használat egy reprezentatív vizsgálat
tükrében [Cannabis use – findings from a national representative survey], In:
Kapócs I, Maár M, Szabadka P (Eds). Ifjú-Kór 3. tanulmánykötet [Youth –
monography 3]. Okker, Budapest, pp.23-51.
14

‐ Aszmann A (2003) A serdülok egészségi állapota és egészségmagatartása
[Health status and health behaviour of adolescents], In: Kapócs I, Maár M,
Szabadka P (Eds), Ifjú-kór 2. Tanulmánykötet [Youth – monography 2.].
OKKER, Budapest, pp.180-212.
‐ Aszmann A (1999) Egészségügyi prevenció az iskolában". " Magyar
gyermekek egészségi állapota, egészségmagatartása". Az iskola szerepe az
egészségi állapot javításában, In: Egészségvédelem az oktatásban (szerk:
Aszmann A) [Health Protection in the education, Aszmann A (Ed)], Anonymus,
Budapest (ISBN: 9637966714).
‐ Aszmann A (1998) Iskolaegészségügy Kézikönyve. [School Health Reference
Book] Anonymus, Budapest.
‐ Meleg C, Aszmann A (1996) Az iskola mint munkahely. (Felméréssel,
nemzetközi kitekintéssel). [School as a workplace with data and in point of
international study], In: Vastagh Zoltán (Ed) Kooperatív pedagógiai stratégiák
az iskolában, [Cooperative educational strategies in school], Budapest.
‐ Aszmann A (Ed) (1995) Serdülok egészségi állapota, egészségmagatartása.
[Health status and health-behaviour among adolescents], Új Aranyhíd Kiadó,
Budapest.
‐ Aszmann A (1994) Az iskola szerepe, lehetoségei a szexuális nevelésben
[The role and the opportunities of school in sexual education], In: Forrai Judit
(Ed) Szexuális Felvilágosítás és Nevelés [Sexual enlightenment and
education]. Új Aranyhíd Kiadó, Budapest.
‐ Aszmann A, Mándoky R (1994) Dohányzás és egészség. [Smoking and
health], In: Szamosi T (Ed) Felnottkori kóros állapotok megelozése
gyermekkorban [The prevention of adulthood pathological conditions in
childhood]. Medicina, Budapest.
15

‐ Aszmann A (1994) Role of school in sexual education. In: Forrai J (Ed) Sexual
Education. ISBN 963 80 80 000.
‐ Aszmann A (1993) Health behaviour among Hungarian adolescents (chapter),
In: Primary Prevention in School. ISBN 963 02 85 889.
‐ Aszmann A (1991). Magyar iskolás gyermekek egészségmagatartása.
[Health-behaviour of Hungarian pupils.] In: Aszmann A. (Ed.) Jelentés a
magyar gyermekek egészségi állapotáról [Report about. Hungarian children's
health status]. Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma [Hungarian Forum for
Children’s Interest], Budapest.
‐ Aszmann A (1990) Iskolás Gyermekek Egészségmagatartása (Egy
nemzetközi vizsgálat tanulságai) (Health behavior among school-aged
children; drawing lessons of an international study.) In: Veress J (Ed) A Primer
Prevenció Iskolai feladatai [Scool-tasks in primer prevention], Budapest, 39-
54.
‐ Aszmann Aszmann A, Mándoky R (1988) Serdülo tanulók
egészségmagatartása, 1985 - 1986. [Health behaviours of adolescents in
1985-1986.] Tudományos Közlemények [Scientific Bulletins], Medicina -
Informatik, Budapest.
‐ Aszmann Aszmann A, Mándoky R (1986) Iskolás gyermekek
egészségmagatartása. [Health-behavior of school-aged children]. Országos
Csecsemo és Gyermekegészségügyi Intézet - Országos Egészségnevelési
Intézet - KSH , [National Institute of Child Health-National Institute for Health
Promotion-Central Statistical Office] Budapest
16

Külföldi források:
Nemzetközi jelentések:
‐ 2005/06 International Report: Inequalities in Young People's Health
Currie C. et al (eds) (2008) Inequalities in young people's health: international
report from the HBSC 2006/06 survey. WHO Policy Series: Health policy for
children and adolescents Issue 5, WHO Regional Office for Europe,
Copenhagen.
‐ 2001/02 International Report: Young People's Health in Context
Currie C. et al (eds.) 2004. Young People's Health in Context: international
report from the HBSC 2001/02 survey. WHO Policy Series: Health policy for
children and adolescents Issue 4, WHO Regional Office for Europe,
Copenhagen.
‐ 1997/98 International Report: Health and Health Behaviour among Young
People
Currie C, Hurrelmann K, Settertobulte W, Smith R & Todd J. (eds) (2000).
Health and health behaviour among young people. WHO Policy Series:
international report Health policy for children and adolescents Issue 1, WHO
Regional Office for Europe,
‐ 1993/94 International Report: The Health of Youth
King A, Wold B, Tudor-Smith C & Harel Y. (1996). The Health of Youth: A
cross-national survey. WHO Regional Publications, European Series No. 69
Könyvek / könyvfejezetek:
‐ Richter M, Leppin, A, Nic Gabhainn S, Hurrelmann K (2007). Adolescent
drinking behaviour in Europe, North America and Israel: The impact of socio-
17

economic status. In: Järvinen M, Room R (eds.). Youth drinking cultures -
European Experiences. London: Ashgate, 81-101.
‐ Currie C. (2001) Socioeconomic circumstances among school-aged children in
Europe and North America. In: Vleminckx K, Smeeding TM. (eds.) 'Child wellbeing,
child poverty and child policy in Modern Nations: what do we know?'.
pp. 347 - 364. The Policy Press, Bristol. ISBN: 186134 2535; 186134 2543.
‐ François F & Nic Gabhainn S. (2000) L'alcool en Europe à 11, 13 et 15 ans.
L'enquête HBSC (Health Behaviour in School-aged Children), OMS. In:
Navarro F, Godeau E, Vialas C. (eds.) 'Actes du colloque interdisciplinaire les
jeunes et l'alcool en Europe'. Toulouse les 2 et 3 Décembre 1999, Editions
Univers du Sud.
‐ Hurrelman K, Klocke A. (1995). The Role of the School in Comprehensive
Health Promotion. In: Hamburg DA, Takanishi R. (eds.) 'Preparing Young
Adolescents for the 21st Century: Challanges Facing Europe and the United
States'. New York, Cambridge University Press.
‐ King AJC, Peart MJ. (1995). Factors inhibiting the transition of youth to work
and to adulthood. In: Galaway B, Hudson J. (eds.) 'Youth in Transition:
Perspectives on Research and Policy'. Toronto: Thompson Educational
Publishing.
‐ Klocke A. (1997). The Impact of Poverty on Nutrition Behavior in Young
Europeans. In: Koehler BM. et al (eds.) 'Poverty and Food in Welfare
Societies'. Berlin: Sigma.
‐ Komkov AG, Antipov GL, Gurinovich EG. (1995). Physical activity level of
school-aged children in Saint-Petersburg. In: 'Current Research into Sport
Sciences: an International Perspective'. Plenum Publishing Corporation, New
York, USA.
18

‐ Maes L, Lievens J. (1999). Adolescent smoking behaviour and the school. A
multilevel analysis. In: Tudor-Smith C. (ed). 'Tackling Tobacco'. pp. 113-128.
Health Promotion Wales, Cardiff.
‐ Mendoza R, Batista-Foguet JM, Oliva A. (1994). Life styles of European
school-children: findings of the WHO cross-national study on health-related
behavior. In: Dauwalder JP. (ed.) 'Psychology and promotion of health'. pp.8-
20. Seattle, Toronto, Bern, Göttingen: Hogrefe & Huber Publishers.
‐ Nic Gabhainn S, Walsh F. (2000) Drug prevention: Perspectives on family and
community interventions. In: Dolan P, Canavan J, Pinkerton J. (eds.) 'Family
Support: Direction from Diversity'. Jessica Kingsley: London.
‐ Nic Gabhainn S. (2000) Meaning and Measurement in Health Promotion
Strategies to combat substance abuse. In: C. Kelleher C, Edmundson R.
(eds.) 'Health Promotion: Multidiscipline or New Discipline'. Irish Academic
Press: Dublin.
‐ Smith C, Piette D. (1995). Health behaviour in school age children: a review of
progress, problems and possibilities of a cross national survey. In: Temple N,
Diehl H. (eds.) 'Essays in health promotion'. New Jersey: Humana Press.
‐ Smith C, Moore L, Wold B, Catford J. (1993) Health behaviours in
schoolchildren; findings and implications from WHO's cross-national study. In:
the Association for Paediatric Education in Europe (ed.) 'Prevention in
childhood of degenerative adult diseases: paediatric educational aspects'. pp.
59-68. Rome: Universita Degli Studi di Roma 'La Sapienza'.
19