XLIX. Ã©vfolyam 2011/3. szÃ¡m - Dunaferr

XLIX. évfolyam 3. szám (162) 

Kézirat lezárva: 

2011. szeptember TARTALOM 

ISD DUNAFERR 

MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK 

A szerkesztőbizottság elnöke: 

Valeriy Naumenko 

A szerkesztőbizottság tagjai: 

Bocz András 

Bucsi Tamás 

Cseh Ferenc 

Gyerák Tamás 

Kopasz László 

Kozma Gyula 

László Ferenc 

Lontai Attila 

Dr. Lukács Péter 

Szabados Ottó 

Orova István 

Dr. Sándor Péter 

Rokszin Zoltán 

Szepessy Attila 

Tarány Gábor 

Főszerkesztő: 

Dr. Szücs László 

Felelős szerkesztők: 

Jakab Sándor 

Várkonyi Zsolt 

Olvasószerkesztő: 

Dr. Szabó Zoltán 

Technikai szerkesztő: 

Kővári László 

Grafikai szerkesztő: 

Késmárky Péter 

Rovatvezetők: 

Felföldiné Kovács Ágnes 

Hevesiné Kõvári Éva 

Szabó Gyula 

Szente Tünde 

Horváth Ákos, Szabó Zoltán 

A gyártástechnológiák fejlõdése 

a Dunai Vasmûben az elmúlt 60 év alatt 

(Harmadik, befejezõ rész) 

119 

Development of Process Engineering 

at Danube Ironworks During the Last 60 Years 

(Third, Final Part) 

Hevesiné Kõvári Éva 

„2010 — a Minõség Éve” 

tapasztalatai és eredményei a Dunaferrnél 

132 

Experiences and Results of 

„2010 — The Year of Quality” at Dunaferr 

Véghely Tamás 

A megújuló energiák integrálási lehetõsége meglévõ 

villamosenergia-rendszerekbe 

139 

Integration Possibility of the Renewable Energies into 

Existing Electric Energy Systems 

Hevesiné Kõvári Éva, Peterdi Andrea, Tálas Frigyes 

Reach és clp rendeletek követelményeinek teljesítése 

az isd Dunaferr Zrt.-nél 

154 

Fulfillment of Requirements of REACH and CLP Regulations 

at ISD Dunaferr Co. Ltd. 

Papp József 

Adóterhelés, termelékenység és gazdasági növekedés 

156 

Tax Charge, Productivity and Economical Growth 

Hevesiné Kõvári Éva, Takács István 

Sebestyén János, a dunapentelei vasmû létesítésének elõkészítõje, 

a Dunai Vasmû beruházásának kormánybiztosa 

165 

The Preparator of Dunapentele Ironworks Establishment and the 

Government Commissioner of Danube Ironworks Investment

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK 

Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja 

a Dunaferr Alkotói Alapítány 

Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke 

Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó 

HU ISSN: 1216-9676 

A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen 

Nyomtatás: Innova-Print Kft. 

Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 

2011

Horváth Ákos, Szabó Zoltán * 

A gyártástechnológiák fejlõdése a Dunai Vasmûben 

az elmúlt 60 év alatt (Harmadik, befejezõ rész) 

A Dunai Vasmû (Dunaferr Rt., ISD Dunaferr Zrt.) 

mûködésének 60 éve alatt nagyon sok technikai, 

technológiai átalakulás eredményeként jutott el 

a jelenlegi helyzetéig. Acéltermelése jelentõsen 

megnõtt, termékskálája kiszélesedett, alkalmazott 

technológiája biztosítja termékei minõségének nemzetközi 

színvonalát. Összeállításunkban, a teljesség 

igénye nélkül, bemutatjuk fejlõdésének leglényegesebb 

állomásait, a két alapvetõ gyártási fázis, az 

acélmetallurgia és az alakítástechnológia területének 

nyomon követésével. 

Dunai Vasmû (Danube Ironworks, Dunaferr Rt., ISD 

Dunaferr Zrt.) during its 60 years of operation has 

reached its present situation through the result of 

many technical and technological change. Its steel 

production has increased significantly, its product range 

has widened, and its applied technology ensures the 

international level of its products. In our article without 

the demand of completeness we are presenting the 

most important stations of its development by tracking 

the two basic production phases, the area of steel 

metallurgy and forming technology. 

2.2.3. Elektrotechnikai acélok 

Az elektrotechnikai acélok a dinamó- és transzformátoracélok, 

melyekbõl elektrotechnikai berendezések alkatrészeit, 

pl.: villamos forgógépek álló- és forgórészeit készítik. A 

villamosgépgyártó ipar az alapanyagot hasított szalag és 

táblalemez formában dolgozza fel. Az elektrotechnikai 

acéloknál kis mágneses térerõsség mellett nagy indukciós 

érték érhetõ el, és a hõvé alakult átmágnesezési veszteség 

csekély. Ezek a lágymágneses anyagok. Az átmágnesezési 

veszteséget két tényezõ okozza, a hiszterézis- és az örvényáram-veszteség. 

A hiszterézisveszteséget a hiszterézis 

görbék által bezárt terület alapján lehet meghatározni (27. 

ábra). 

Az örvényáram-veszteség arányos a lemez villamos 

vezetõképességével. Hatásosan csökken a veszteség a 

lemezvastagság csökkenésével, ezért a forgógépeknél 0,50 

mm, a transzformátoroknál 0,23 mm vastag, egymástól 

szigetelõanyaggal elválasztott lemezt használnak. 

Az elektrotechnikai acélok követelményeit a legjobban 

a Fe-Si ötvözetek elégítik ki. 

27. ábra: Hiszterézisvastagság nagysága 

* Dr. Horváth Ákos ny. fõtechnológus • Dr. Szabó Zoltán ny. fõmetallurgus, ISD Dunaferr Zrt. 

A Si a legfontosabb ötvözõelem, csökkenti a mágneses 

térerõsséget, az örvényáram- és a hiszterézisveszteséget. 

Ferritképzõ, ezért szûkíti a gamma mezõt. Az acél szemcsedurvulási 

hajlamát erõsen növeli, ugyanakkor a szilárdságot 

és a keménységet is növeli. A Si-tartalom az elektrotechnikai 

acélokban a lágyacélok Si-tartalmától 6,0%-ig 

változik a gyártott minõségtõl függõen. 

Al és a P szintén ferritképzõ. Az Al-ot a Si helyettesítésére 

alkalmazzák a dinamóminõségeknél, a P a stancoláshoz 

szükséges ridegséget javítja. 

Az elektrotechnikai acélok gyártásánál a C, Mn, S, Cr, 

Cu, N káros elemek. 

A dinamóminõségek nem szemcseorientáltak, a szemcsenövekedés 

szempontjából nincs kitüntetett irány. 

A transzformátorminõségek szemcseorientáltak. A 

szemcseorientációt ún. inhibítorok hozzáadásával és vertikális 

gyártástechnológia megfelelõ szabályozásával lehet 

elérni. Az inhibítorokat acélgyártás közben kell az adaghoz 

hozzáadni, de a legújabb irodalmak szerint hõkezelés közben 

is hozzáadhatók [34]. 

A hiszterézisveszteség függ még a karbontartalmon 

kívül a szemcsenagyságtól, valamint a zárványok és 

szennyezõelemek kristályhatár menti kiválásaitól is. A karbon 

nemcsak a veszteséget növeli, hanem mágneses öregedést 

is okoz, ha a durva kristályok belsejében a hõ hatására 

finom részecskék alakjában ε-karbid válik ki, és rontja a 

mágneses tulajdonságokat. A durva, nagy kristályos szövetszerkezetet 

a nem irányított szemcsézetû dinamószalagoknál 

kritikus (8–10%-os) hidegalakítás utáni újbóli 

hõkezeléssel lehet elérni (28. ábra). A transzformátorszalagoknál 

dekarbonizáló lágyítást és magas hõmérsékletû 

hõkezelést alkalmaznak a szemcsedurvítás érdekében. 

A transzformátor-alapanyagot az '50-es évekig melegen 

hengerelt táblalemezbõl pakettáló eljárással állították elõ 

[109]. A hideghengerlési technológia fejlõdésével ma már 

csak hidegen hengerelt szalagból állítják elõ. A lemezvastagságnak 

is jelentõs szerepe van a veszteségek csökkentésében, 

pl.: 0,35 mm vastagságú transzformátorlemez 

átmágnesezési vesztesége 1,4 W/kg, míg a 0,23 mm vastag 

lemezé 0,85 W/kg 50 Hz és 1,7 T mellett. A transzformátorlemezek 

kocka- és Goss-textúrával készülnek. 

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2011/3. 

119

28. ábra [35]: 0,08% karbont, 0,02% szilíciumot, 0,13% mangánt, 0,002% foszfort és 0,35% ként 

tartalmazó lágyvas újrakristályosodási diagrammja (Oberhoffer P.– Jungbluth H.., St. u. E., 42 

(1922), 1513.) 

Hazánkban a XX. század elsõ felében Ózdon SM 

kemencében, Borsodnádasdon elektrokemencében gyártották 

az elektrotechnikai acélokat. A korszerû acélmetallurgia 

hiányában a gyártásnál a Mn/S ³ 8 viszonyt tartották 

fontosnak. Az átlagos Si-tartalom 2,5% volt, de gyártottak 

4%-os transzformátorlemezt is meleghengerléssel. A 

Dunai Vasmû a Csepeli Fémmûvel közösen valósította 

meg a textúra nélküli dinamószalag-gyártást. 

Az elektrotechnikai acélokat ma mindenütt a világon 

LD konverterben vagy elektrokemencében gyártják. 

Transzformátoracélok esetében mindig követi a csapolást a 

vákuumozás. A tuskóöntést felváltotta a folyamatos öntés, 

megoldották az elektrotechnikai acélok vékonybramma- és 

szalagöntését is. 

A nem irányított szemcsés szerkezetû dinamószalagok 

gyártása 

Ötvözött dinamószalagok gyártása 

A nem irányított szemcsézetû, izotróp tulajdonságú fullfinished 

dinamószalagok gyártási sémája: 

Acélgyártás 

Üstmetallurgia 

Folyamatos öntés 

(Melegbeadás) 

Betéthevítés 

Szélesszalag meleghengerlés 

(Elõzetes hõkezelés) 

Pácolás 

Hideghengerlés I. fázis 

Hõkezelés harangkemencében 

Kritikus alakítás 8–12% 

Véghõkezelés 

Szigetelõréteg felvitele 

Hasítás 

(Szállítás a felhasználóhoz) 

Stancolás 

Alkatrész-összeállítás 

A full-finished gyártás a felhasználás számára kész 

dinamószalagot jelent. A folyamatosan öntött brammák 

melegbeadását — közvetlenül az izzítókemencébe adását 

300–400 °C-on — a hõfeszültségi repedések elkerülése 

miatt 1,5% Si-tartalom fölött alkalmazzák. A melegtekercsek 

pácolás elõtti elõzetes homogenizáló hõkezelését 

a lecsévélõi törések elkerülése miatt 2,5% Si-tartalomtól 

alkalmazzák. A véghõkezelést általában szalaghõkezelõ 

áthúzó kemencében végzik dekarbonizáló lágyítással Ac 1 

fölötti magas hõmérsékleten. A dekarbonozálás nem szükséges, 

ha az acélgyártásnál vákuumozással a 0,003% C-tartalmat 

elérték. Az elektrotechnikai tulajdonságok jelentõs 

javulása érhetõ el az acél tisztaságának a növelésével, a 

MnS zárványok csökkentésével. Ebben az esetben 0,10% 

Sn-ötvözéssel részben kockatextúrás szemcsézet érhetõ el. 

A dinamószalagoknál a Si-ötvözés mellett a 0,20–0,45% 

Al-ötvözést is alkalmazzák, mely ebben a mennyiségben 

már szemcsedurvító hatású, és az átmágnesezési veszteséget 

csökkenti. 

Meleghengerlési technológia jellemzõi: 

— melegbeadás 1,5% Si-tartalom fölött, 

— hengerlési véghõmérséklet 860–900 °C, 

— csévélési hõmérséklet 680–720 °C, 

— jellemzõ készméret 2,50 mm 

Hideghengerlési technológia jellemzõi: 

— elõzetes hõkezelés 2,5% Si-tartalomtól, 

— tompahegesztés esetén fedõporral, 

— jellemzõ készméret 0,50 és 0,70 mm, 

— hideghengerlés készmérete a 8–12% kritikus alakítást 

is figyelembe véve 0,53 és 0,74 mm, 

— reverzáló hideghengerlésnél a 0,53 mm-re hengerlésnél 

78,8% összfogyás és a felkeményedés miatt 

közbensõ hõkezelést is alkalmaznak, 

— kritikus alakítás 8–12%, 

— harangkemencei véghõkezelés elõtt a tekercsmenetek 

összetapadásának elkerülése miatt zsírtalanítást 

célszerû alkalmazni, 

— dekarbonizációs véghõkezelés áthúzó kemencében, 

A stancoláshoz megfelelõ felületi keménység biztosítása 

érdekében rendszerint P-ötvözést alkalmaznak. 

A semi-finished típusú gyártásnál a gyártómû befejezi 

a gyártást a kritikus alakítást követõ hasítással. A felhasználóra 

maradó tevékenységek: 

Alkatrészek kisajtolása 

Dekarbonizációs véghõkezelés 

Szigetelõréteg felvitele 

Alkatrész-összeállítás 

Ebben az esetben a gyártó nem rendelkezik szalaghõkezelõ, 

dekarbonizáló áthúzó berendezéssel. A végfelhasználó a 

kistancolt darabokat hõkezeli. 

Ötvözetlen dinamószalagok gyártása 

A rövid és szakaszos üzemû berendezésekhez alkalmazzák 

a Si-ötvözés nélküli lágyacélból gyártott elektrotechnikai 

minõségeket. 

A gyártási folyamat megegyezik a semi-finished folyamatával, 

a stancoláshoz a felületi keménységet és a kívánt 

felületi érdességet dresszírozással állítják be. A semifinished 

minõségek esetén a mágneses lemezvizsgálatot 

dekarbonizációs kemencében végzett véghõkezelés után 

Epstein-készülékkel végzik. 

Nem irányított szemcsézetû (izotrop) elektrotechnikai 

acélok szabványai: 

120 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2011/3.

— full-finished ötvözött véghõkezelt (kész állapotú) 

— MSZ EN 10106 jelölése: Mxxx - xxA, 

M — elektrotechnikai lemez, 

A — véghõkezelt, ötvözött, 

xxx — átmágnesezési veszteség x 100 (W/kg) (50 Hz 

és 1,5 T esetén) pl.: M700 - xxA, 

xx — névleges vastagság x 100 

pl.: M700 – 65A 

— semi-finished ötvözött véghõkezelés nélküli (félkész 

állapotú) — MSZ EN 10165, jelölése: Mxxx - xxE, 

E — véghõkezelés nélküli, ötvözött, 

pl.: M650 – 50E 

— semi-finished ötvözetlen véghõkezelés nélküli (félkész 

állapotú) — MSZ EN 10126, jelölése: Mxxx 

– xxD, 

D — véghõkezelés nélküli ötvözetlen, 

pl.: M660 – 50D 

A szabványok a kémiai összetétellel, gyártással kapcsolatban 

elõírásokat nem tartalmaznak. Ezeket a követelményeket 

az alapanyaggyártó és a felhasználó közösen 

határozzák meg. 

Mágneses tulajdonságok vizsgálati jelentésének részletét 

tartalmazza a 18. táblázat. 

Ötvözött, irányított szemcsézetû elektrotechnikai acélok 

— transzformátoracélok — gyártási lehetõsége 

A Dunai Vasmûben transzformátoracélok gyártása nem 

lehetséges a gyártáshoz szükséges speciális berendezések 

hiányában. Miután ez a gyártási igény idõrõl idõre 

felvetõdik, ezért szükséges az eddigi tárgyalások alapján 

egy rövid ismertetés. 

A lágyacélok hideghengerlése és újrakristályosodása 

után a (110) [001] Goss-textúra a leggyakoribb. Ez a 

textúra csak mérsékelt, 50% alatti alakításkor jelenik 

meg, nagyobb alakítás után általában vegyes textúra 

jön létre, a Goss-helyzeten kívül más textúrák is jelen 

vannak. Lágyacéloknál a Goss-textúra nem kedvezõ, 

mert a lemez különbözõ irányaiban a mechanikai tulajdonságok 

eltérõek, így a lemez r-értéke is alacsony. Az 

elektrotechnikai lemezeknél a követelmény ellentétes, 

mint a lágyacéloké. A különbözõ kristálytani irányokban 

a mágnesezhetõség eltérõ. A ferritkristályok a legkisebb 

veszteséggel az (100) irányban, kevésbé jól az (110) irányban 

és legrosszabbul az (111) irányban mágnesezhetõk. 

Goss N.P. gondolt elsõként arra, hogy a ferrit mágneses 

irányítottságát az újrakristályosodási textúra révén a 

vasmag készítésére szánt szalagoknál felhasználja. Ha 

a hidegen hengerelt és újrakristályosodott lemezekben 

kockatextúra keletkezik, vagyis az (100) irány a hengerlés 

irányával és a keresztiránnyal is megegyezik, akkor 

a lemez két fõ irányában a mágneses tulajdonságok 

igen kedvezõek lesznek. Ha csak a hengerlés irányában 

helyezkedik el az (100) irány, és keresztirányban egy 

kevésbé elõnyös, pl. az (110) irány, ami a Goss-textúrára 

jellemzõ, akkor a lemezek kedvezõ mágnesezési tulajdonságai 

csak az egyik irányban találhatók. Tehát mind 

a kocka-, mind a Goss-textúrás lemezek kedvezõbbek 

elektrotechnikai felhasználásra, mint a textúra nélküliek. 

Különösen a Goss-textúrás lemezek gyártása terjedt el, 

mivel a gyártása ipari méretekben jobban kézben tartható. 

A kockatextúra gyártása az alapanyag rendkívül magas 

tisztasági követelményei és a gyártástechnológia nehézsége, 

valamint szabadalmi védettsége miatt nem terjedt 

el. A 29. ábra szemlélteti a hidegen hengerelt lemezek 

újrakristályosodási textúrájában a rácselem helyzetét 

Goss- és kockatextúrában. 

18. táblázat: Vizsgálati jelentés részlete 


121

29. ábra: A ferrit Goss- és kockatextúrája 

Éles Goss-textúrát egyszeri hidegalakítással és azt követõ 

hidegalakítással nem lehet elérni, mert finomszemcsézetû 

textúra keletkezik, melyben az irányítottság nem nagy. 

A Goss-textúrához magas hõmérsékletû hõkezelésre van 

szükség, és ennek hatására szekunder újrakristályosodásra. 

A szekunder újrakristályosodás alatt durva szemcsék keletkeznek, 

melyek irányítottsága igen magas fokú. 

Hogy a magas hõmérsékletû hõkezelésig szövetdurvulás 

ne lépjen fel inhibítorokat alkalmaznak. Az 

inhibítorok zárványok, elsõsorban AlN és MnS zárványok, 

de vannak cégek, melyek a Se, Sb és B elemeket 

is felhasználják zárványok képzésére (19. táblázat). 

A stabil vegyületek, amelyek magas hõmérsékleten 

nem oldódnak, károsak, pl. a TiN. A magas nitrogéntartalom 

miatt N-öblítést alkalmaznak, de ez kevés a 

megfelelõ N-szint beállításához. Ezért CaCN 2 kalciumciánamidot 

használnak a nitrogénszint pontos beállítására. 

A transzformátoracél jellemzõ kémiai összetétele: C 

– 0,024–0,045%; Si – 3,0–4,0%; Al – 0,012–0,018%; N 

– 100–140 ppm [34]. Az alacsony C-tartalom miatt ezeket 

az acélokat vákuumozással gyártják. Vákuumozás 

nélkül az alacsony C-tartalom miatt az oxigéntartalom 

magas, növeli a nem oldódó Al 2 O 3 zárványok menynyiségét, 

és rontja a textúráltságot. Az öntött bugákat 

azonnal át kell szállítani a meleghengermûbe, és betolni 

az izzítókemencébe a hõfeszültségi repedések elkerülése 

érdekében. A brammák hevítése magas, 1400 

°C-os hõmérsékleten történik, mely a MnS és az AlN 

vegyületek oldódása miatt szükséges. Kifejlesztették 

már az alacsonyabb brammahevítési technológiával 

történõ gyártást is, valamint a vékonybramma-öntési 

technológiát is a saválló acélok gyártására. Ezeknél a 

technológiáknál az elveszett inhibítorokat a hideghengerlés 

utáni hõkezeléskor NH 4 atmoszférában történõ 

hõkezeléssel pótolják. 

19. táblázat: Alkalmazott inhibítorrendszerek az egyes cégeknél 

C% Mn% S% Al Megjegyzés 

0,025 0,065 0,025

Az alakításnak és az újrakristályosításnak több lépcsõben 

való ismétlése a kockatextúra növekedését erõsíti. A gyártás 

jellemzõje a nagy tisztaság, ezért inhibítorok alkalmazására 

nincs szükség, alacsonyabb Si-tartalom, nagyobb 

arányú alakítás és a többlépcsõs hõkezelés. 

Kocka textúrás elektrotechnikai lemezek gyártásának 

vázlatos menete: 

Melegen hengerelt tekercs 

(0,8–2,5% Si-tartalom, nagy tisztaság, 

kis C-, N-, és S-tartalom.) 

Melegtekercs izzítása 

(Izzítás 1200°C-on hidrogénatmoszférában 

— a zárványok koagulálnak.) 

Pácolás 

Hideghengerlés I. 

(70–90%-os alakítással.) 

Lágyítás 

(Izzítás lassú felmelegítéssel 800–850 °C-on. 

Vegyes textúra (210)[001]; (300)[001] 

és (410)[001] helyzetû kristályokkal.) 

Hideghengerlés II. 

(Alakítás 60–75%-os összfogyással 0,20–0,30 mm 

vastagságra. A hengerlési textúra túlnyomórészt 

(111)[112] helyzetû kristályokkal.) 

Újrakristályosító hõkezelés 

(550–600 °C-on száraz hidrogénatmoszférában, finomszemcsés 

textúra, részben kockahelyzetû kristályokkal.) 

Szekunder újrakristályosító izzítás 

(Izzítás 1150–1200 °C-on tiszta hidrogénben 

vagy argonban. Szekunder újrakristályosodással 

éles kockatextúra kialakulása (100)[001]) 

Ötvözött, irányított szemcsézetû, kész állapotú hidegen 

hengerelt transzformátor-acéllemezek és -szalagok szabványa 

MSZ EN 10107. 

Jelölése: Mxxx – xxN; Mxxx – xxS; Mxxx – xxP. 

Ahol Mxxx – az N, az S, és a P függvényében adja 

meg a fajlagos átmágnesezési veszteség x 100 értékét 

W/kg-ban. 

Nxxx – 1,5T mellett mérve, normál mágneses tulajdonságú 

termékre, 

Sxxx – csökkentett fajlagos átmágnesezési veszteségû 

termékre, 

Pxx – 1,7 T mellett mérve, nagy permeabilitású termékre. 

xxN, xxS, xxP jelzésnél xx- a vastagság x 100. 

Elektrotechnikai acélok gyártása a Dunai Vasmûben: 

Full-finished dinamószalag gyártása a DVSZ 104-68 szerinti: 

DEh 3650, DEh 5050, DEh 3670, 

DEh 5070 minõségek. 

E – elektrotechnikai acél, h – hidegenhengerelt, elsõ 

két számjegy (36,50) 1,0 Wb/m 2 indukciónál keletkezõ 

átmágnesezési veszteség tízszerese, a következõ két 

számjegy (50,70) a lemezvastagság százszorosa. 

Késõbbi jelölés fk – Si mentes lágyacél alapanyagból 

gyártott elektrotechnikai acél. 

Jellemzõ kémiai összetétel: C% – max. 0,06–0,08; 

Mn% – 0,3–0,45; Si% – 1,0-1,5; 

Acélgyártás SM kemencében L61 és L78 típusú tuskóvá. 

A tuskókat 600 °C-ra visszahûtött elõmelegítõ kemencébe 

rakják be, majd 50 °C/óra sebességgel felfûtik. Mélykemencébe 

900 °C-on lehet átrakni. Pácolásnál a hegesztés fedõpor 

alatt történik, a fedõpor alatt hegesztett varrat hidegen 

hengerelhetõ. Hideghengerlés a kritikus alakítás méretráhagyásával 

történik. I. fázis hõkezelésénél a betéthõmérséklet 

730 °C, hõntartás 16 óra. Az 1200-as hengersoron végzett 

8–10%-os kritikus alakítás után zsírtalanítósori átcsévélés, 

majd a II. fázisú véghõkezelés következik. A véghõkezelést 

780–790 °C-on 20–24 óra hõntartással végezték. A leggyakoribb 

minõséghiba a zsírtalanítósori átcsévélés ellenére a 

véghõkezelés után a tekercsmenetek összehegedése volt. 

A Csepeli Fémmûben korszerû hideghengerállványt és 

dekarbonizációs hõkezelést végzõ áthúzó hõkezelõ kemencét 

telepítettek. Így a full-finished dinamószalag-gyártás a 

Dunai Vasmûben fokozatosan visszaesett, megszûnt. 

Az 1978-ban kifejlesztett Eh 3570 fk, Eh 3050 fk 

minõségek véghõkezelés nélküli minõségek (semifinished) 

DVMF 014-78. Gyakorlatilag S (MSZ 23) szerinti 

minõségek a felhasználó dekarbonizációs hõkezelésével. 

Csepeli Fémmû részére fejlesztett melegen hengerelt 

alapanyagok: 

A hideghengerlés és a dekarbonizációs hõkezelés a 

Csepeli Fémmûben történt. A ’80-as években a Si mellett 

0,2–0,6% Al-ot is ötvöznek az acélba. Elektrotechnikai 

szempontból az Al hatása hasonló a Si-hoz, szemcsedurvító 

hatású, befolyásolja a zárványeloszlást, mellyel kevésbé 

gátolja az átmágnesezõdést, a doménfalak mozgását [36]. 

A Csepeli Fémmûvel közös fejlesztés a Fermax (DVMF 

064) minõségek, az Em 1,0-1,5 Si (DVMF 121) minõségek, 

majd a 0,25–0,45% Al-ot is tartalmazó DLO minõségek 

(DVMF 028). 

A DVMF 121 és a DVMF 028 mûszaki feltételeket a 

DASZ 070 vállalati szabvány foglalta össze. 

A ’90-es években jelentõs felhasználó volt a Frydek 

Mistek Hideghengermû. A felhasználói igények alapján 

kerültek kifejlesztésre az DASZ 080 szabvány szerinti 

1,0–3,0% Si-tartalmú minõségek. Az alacsony Si-tartalmú 

(1,0–1,5%) minõségek (DN1,0Si; DN1,5 Si) a stancolásnál 

kívánatos keménység miatt 0,05–0,10% P-t is tartalmaznak, 

az Al-tartalmuk az alacsonyabb szennyezõtartalom 

miatt csak 0,10–0,30%. A DN2,5Si és DN3,0Si minõségek 

Al-tartalma 0,40–0,70%. Az alumínium- és a szilíciumtartalom 

függvényében az EN 10106 szerint gyártható 

minõségeket mutatja be a 30. ábra. 

30. ábra: Az acél Al- és Si-tartalma és a végminõség közötti összefüggés 


123

2.2.4. Kísérletek a többesfázisú acélok 

fejlesztésére [38][39][44] 

A szilárdság és az alakíthatóság közötti összefüggés az 

autóiparban felhasznált különféle lemezanyagok vonatkozásában 

(31. ábra). 

31. ábra: A szilárdság és az alakíthatóság összefüggése 

A többesfázisú acélok gyártását vázlatosan a 32. ábra 

szemlélteti. Az ábrában a melegszalaggyártást a cikk-cakk 

alakú vonal, a hidegen hengerelt szalag hõkezelését a pontozott 

vonal szemlélteti. 

33. ábra: A két fázis alkotta szövetszerkezetek lehetséges típusai 

A duális fázis mikroszerkezetére jellemzõ, hogy a 

ferrites mátrixban valamely második fázis eloszlása hálós, 

diszperziós és duplex jellegû lehet (33. ábra). Ez a szövetszerkezeti 

elrendezõdés meghatározza az acél szakítódiagramjának 

jellegét (34. ábra). A folyáshatárt a lágy 

fázisban, azaz a ferritben lejátszódó képlékeny alakváltozás 

kezdõ feszültsége határozza meg. Ebben a szakaszban 

a kemény fázis még rugalmas alakváltozási állapotban van. 

Az alkalmazott feszültség növelésével az anyag alakítási 

keményedése egyre nagyobb lesz. A kettõs fázisú acélok 

részletes metallográfiai vizsgálata azt mutatta, hogy a szövetben 

bizonyos mennyiségû maradék ausztenit is kimutatható, 

mely szintén hozzájárul az alacsony folyáshatárhoz. 

32. ábra: A többes fázisú acélok gyártási sémája melegen és hidegen hengerelt szalagként 

A többesfázisú acélok hazai gyártásának kifejlesztésére 

a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet 

koordinációjával és több hazai intézmény, kutatóintézet 

és gyártómû közremûködésével kutatási program indult 

2003-ban. A kifejlesztett acélminõségeket a DASZ 218- 

2005 és a SILCO Rt.-vel közös DASZ 219-205 Dunaferr 

vállalati szabványok tartalmazzák. 

A DP acélokra a ferrit + martenzit, vagy a ferrit + bénit 

+ martenzit szövet a jellemzõ (a ferrit mátrixban 10–20% 

martenzit). Melegen hengerelt szalagok esetében szabályozott 

hõmérséklet-vezetésû meleghengerléshez kapcsolódó 

szabályozott hûtéssel elérhetõ az ilyen szövetszerkezet. 

Hidegen hengerelt szalagok esetén a kívánt tulajdonságok 

szavatolása érdekében csak interkritikus lágyítás és az azt 

követõ gyors hûtés lehetséges. Az interkritikus lágyításnál 

a hevítés az a + g tartományban, ahol 10–15% ausztenit 

keletkezik, mely C-ben dúsul (0,6–0,7%), és ha a lehûlési 

sebesség nem túl kicsi, martenzitté alakul. Az interkritikus 

lágyítás A c3 közelében végzett hõntartást, majd gyors hûtést 

jelent. A folyáshatár/szakítószilárdság hányados 0,55–0,60 

körüli érték. Összehasonlításul a HSLA N-hengerlésû acéloknál 

a hányados 0,80–0,85, a TM-hengerlésû acéloknál 

0,90–0,95. 

34. ábra: A többesfázisú és a HSLA acél szakítódiagramjai 

A TRIP acélok gyártástechnológiája feltételezi 

az interkritikus lágyítást, így csak a legmodernebb 

meleghengermûvekben van esély a közvetlen gyártásra. Egy 

0,20% C-tartalmú TRIP acél szövete szobahõmérsékleten 

kb. 12% ausztenitet, 38% bénitet és 50% ferritet tartalmaz. 

A szobahõmérsékleten is stabil ausztenitet az ausztenit 

karbondúsulása teszi lehetõvé. Az ilyen többesfázisú szövetet 

az interkritikus lágyítás hõmérsékletérõl végzett 

lépcsõs lehûléssel lehet elérni. A maradék ausztenitnél a 

képlékeny deformáció során allotróp átalakulás következik 

be, részben vagy teljesen martenzitté alakul át. Az átalakulás 

jelentõs keményedéssel jár együtt. 


A többesfázisú acélok kémiai összetétele, ötvözési 

elvek 

A gyártómûvek sokféle ötvözési koncepciót fejlesztettek 

ki a kívánt szövetszerkezet és tulajdonságok elérése 

érdekében. Az általánosan használt ötvözési variációkat a 

20. táblázat foglalja össze. 

20. táblázat: Ötvözési variációk 

Acél C% Mn% Si% Al% Cr% Nb% Egyéb 

DP 0,1 1,0 0,5 

DP 0,1 1,0 0,1 P: 0,05 

DP 0,1 1,5 0,1 1,2 0,5 

DP 0,12 1,2 0,1 0,8 0,04 

DP 0,07 1,4 0,03 P: 0,03 

TRIP 0,2 1,5 1,5 

TRIP 0,2 1,5 0,1 1,8 

TRIP 0,3 1,5 0,3 1,2 

TRIP 0,15 1,5 0,6 P: 0,1 

TRIP 0,15 1,5 0,1 1,0 Cu, Ni 

TRIP 0,2 1,5 1,5 0,04 

TRIP 0,2 1,5 1,1 0,04 Mo: 0,3 

A fõ ötvözõelem a karbon, amely minden átalakulást 

jelentõsen befolyásol, meghatározza a szövetszerkezetet 

és a mechanikai tulajdonságokat. A C stabilizálja az 

ausztenitet, ez a hatás a DP-acélok esetében martenzitképzõdéshez, 

TRIP acélok esetében az ausztenit stabilizálódásához 

vezet. A C-ötvözés a hegeszthetõséget rontja, 

ezért 0,3%-ban maximalizálják. Az egyes ötvözõelemek 

hatását az átalakulási folyamatra a 35. ábra szemlélteti. 

A DP-acélok és a TRIP acélok további fontos ötvözõi 

a Si és a Mn. A DP acéloknál a Si a ferrit kialakulását 

segíti, a Mn késlelteti a bénites átalakulást. Miután a Si 

a cementitben nem oldódik, a TRIP acéloknál késlelteti a 

karbidkiválásokat a bénit képzõdése során, a Mn elõsegíti 

a karbondúsulást és szilárd oldatos keményítéssel növeli a 

szilárdságot. A nagyobb Si-tartalom rossz felületi minõséget 

okoz, ezért hideghengerlésnél sem kedvezõ, a szilíciumot 

foszforral kombinált Al-mal csökkentik, vagy helyettesítik. 

A Nb újrakristályosodási határhõmérsékletet növelõ hatása 

kiszélesíti a melegalakítás lehetséges hõmérséklethatárát, 

és a nagy mennyiségû oldott Nb lehetõvé teszi, hogy 

a ferritképzõdés alacsonyabb hõmérsékleten történjen. 

Ezért a DP-acélok Nb-mal ötvözése feleslegessé teszi a 

szalaghûtésnél a ferritképzõdési hõmérsékleten a hõn tartási 

lépcsõt. 

Meleg- és hideghengerlés, interkritikus lágyítás 

Az MP- (DP) és TRIP szövetû melegen hengerelt szalag 

gyártásakor az utolsó készsori állványokban a szalag 

hõmérsékletének az ausztenit T nr újrakristályosodási 

határhõmérséklete alatt kell lennie. Oka, hogy az alakított 

állapotú ausztenit ferritté átalakulása gyorsabban zajlik le, 

mint az alakítatlané, és az átalakuláshoz rendelkezésre álló 

idõ korlátozott. 

A kettõs fázisú acélok (DP) esetében a szalaghûtésnek 

biztosítania kell elõször az ausztenit 85%-nak — az 

ausztenit karbondúsulásával együtt járó — átalakulását 

ferritté, úgy, hogy perlit és bénit ne jöjjön létre, majd kb. 

200 °C-os csévélési hõmérsékleten a martenzit kialakulását. 

Ezért egy hõn tartási lépcsõt kell beiktatni azon a 

hõmérsékleten, ahol a ferritképzõdés kinetikája a maximumot 

mutatja, vagy az ötvözést úgy kell kialakítani, hogy a 

ferritképzõdés gyorsabb legyen. 

A TRIP acélok esetében alacsonyabb hûtési sebességet 

alkalmaznak, mivel a ferrites átalakulás az ötvözõk jelenléte 

és a magasabb karbontartalom miatt késik, és bénitre 

is szükség van a szövetben. Ezért a szalaghûtést 500 °C-os 

tartományban végzik. A 36. ábra összefoglalja az egyes 

acélminõségekhez alkalmazott hûtési technológiákat. 

36. ábra: Szalaghûtési technológiák 

35. ábra: Ötvözõelemek hatása az átalakulási folyamatra 

Hideghengermûi alapanyag hengerlésére kétféle technológia 

alakult ki. Az elsõ ferrit-perlites szövetet hoz 

létre 700 °C-os csévélési hõmérséklettel. Az anyag lágy, 

kiválóan alkalmas hideghengerlésre. A második technológia 

szerint a csévélési hõmérséklet a bénites átalakulási 

tartományban van. Az így kapott melegszalag hideghengerlésekor 

jóval magasabb hengerlési erõk lépnek fel, 

mert keményebb szövetelem jön létre. Ennél az eljárásnál 

a hideghengerlés utáni lágyítás finomabb mikroszerkezetet 

és jobb tulajdonságokat eredményez. 

Hideghengerlés után a tekercseket hõkezelni kell, amely 

folyamatos lágyító soron, vagy tûzihorganyzósorokon való- 


125

A 21. táblázat a hidegen hengerelt DP minõség 

Sendzimir-rendszerû szalag tûzihorganyzás utáni mechanikai 

vizsgálatának értékeit tartalmazza. 

21. táblázat 

h 

(mm) 

Rp 

MPa 

Rm 

MPa 

Rp/Rm 

A100 

% 

V 

m/s 

1,25 436 708 0,616 17,3 17 

0,63 586 752 0,778 10,9 17 

0,63 463 695 0,667 16,5 30 

37. ábra: DP minõség 

A 22. táblázat áthúzó hõkezelõ berendezésben hõkezelt 

TRIP AlP minõség mechanikai vizsgálatának értékeit tartalmazza. 

22. táblázat 

Rp 

(MPa) 

Rm 

(MPa) 

A5 

(%) 

A80 

(%) 

764 1035 16,5 8,2 

671 989 19,5 10,0 

922 1143 8,0 4,5 

751 1031 12,0 7,9 

38. ábra: TRIP minõség 

sítható meg. Az interkritikus hõkezelések hõmérsékletének 

a meghatározása az Fe-Fe 3 C egyensúlyi diagram ferritperlites 

átalakulására vonatkozó részletének a segítségével. 

A 37. ábra a DP acélminõségre, a 38. ábra a TRIP 

minõségre vonatkozik. 

A 39. ábra a kétfázisú és a TRIP acélok hideghengerlés 

utáni hõkezelési technológiájának az elvi ábráját mutatja. 

A 40. ábra összefoglalja a többesfázisú (MP) acélok 

meleghengerlési és hideghengerlési gyártási útvonalait 

A Senzimir-horganyzósoron és áthúzó hõkezelõ soron 

végzett interkritikus hõkezelés szövetképeit szemlélteti a 

41. ábra [42]. 

Az MP és a TRIP acélok közvetlen meleghengerléssel 

való elõállítása csak akkor lehetséges, ha a meleghengermû 

technológiai adottságai és a gyártandó acélokban lezajló és 

megfelelõ szövetszerkezeti állapotot eredményezõ fémtani 

folyamatok harmonizálnak egymással. Mivel a DP és a 

TRIP acélok akkor jelentek meg, amikor a lapos termékeket 

elõállító kohászati üzemekben már letelepítették 

a folytatólagos vagy a félfolytatólagos hengersorokat, 

az elõbb említett harmonizálás csak a legújabb sorokon 

teljesül. Alapvetõ problémát az átalakulási folyamatok 

viszonylag nagy, 10 s nagyságrendû idõszükséglete okoz- 

39. ábra: Hidegen hengerelt szalagok elvi hõkezelési diagramja 

a) DP acélra, b) TRIP acélra 


40. ábra: MP acélok meleghengerlési és hideghengerlési gyártási útvonalai 

A horganyzott TRIP-lemezminta jellemzõ szövetszerkezete 

(eredeti nagyítás: 1880x, LaPera) 

41. ábra: TRIP acél szövetképei 

A nemesítõ soron hõkezelt TRIP-lemezminta jellemzõ szövetszerkezete 

(eredeti nagyítás: 12 500x, LaPera) 

42. ábra: MP és TRIP gyártására telepített szélesszalag hengersor 


127

za. Az ausztenit ferritté, illetve bénitté való átalakulásának 

nagy idõszükséglete értelmetlenül hosszú gyártósorokhoz 

vezetne. E probléma áthidalására lehetõség a kifutóoldalon 

egy második csévélõberendezés telepítése (42. ábra). 

A szalag feltekercselt állapotban gyakorlatilag állandó 

hõmérsékleten marad, így az ausztenit-ferrit és az ausztenitbénites 

átalakulás feltételei biztosíthatók. Különösen fontos 

szempont az ausztenit-ferrit átalakulás idõszükségletének a 

csökkentése. Így ezeknek a minõségeknek a melegen hengerelt 

állapotú elõállítása is lehetséges a félfolytatólagos 

sorok korszerûsítésével [43]. 

Az Arcelor termékkatalógusából néhány jellemzõ 

többesfázisú minõségeit tartalmazza a 23. táblázat. 

23. táblázat: Arcelor többesfázisú acéljai 

Min. 

Hh 

DP500 

Hh 

DP980 

MH 

DP600 

Hh 

TRIP600 

Hh 

TRIP800 

Mh 

TRIP800 

Mh 

MF800 

Mh 

MF1000 

Mh 

MF1400 

R e 

MPa 

300- 

380 

550- 

700 

300- 

470 

380- 

480 

450- 

550 

R m 

MPa 

500- 

580 

980- 

1100 

580- 

670 

590- 

700 

780- 

900 

450- 780- 

900 

620- 

750 

800- 

950 

A 80 

% 

min 

n 

C 

% 

max 

Mn 

% 

max 

Si % 

max 

C eq 

max 

25 0,15 0,14 1,80 0,40 0,41 

10 - 0,20 2,00 0,40 0,60 

20 - 0,09 1,00 0,25 0,30 

26 0,20 0,15 2,00 2,00 0,82 

23 18 0,25 2,00 2,00 0,92 

21 - 0,24 2,00 2,00 0,92 

750- 10 - 0,25 1,40 0,40 0,55 

950- 10 - 0,13 1,65 0,25 0,45 

1000- 1350- 4 - - - - 0,55 

Hh – hidegen hengerelt, Mh – melegen hengerelt, MF – multiphase 

43. ábra: A melegen és a hidegen hengerelt és tûzihorganyzott MP és TRIP acélok kísérleti 

gyártásának útvonala 

A Dunaferr és a SILCO által végzett közös kísérleti 

gyártásoknak a késztermékminõség-függvényében kialakított 

gyártási útvonalait mutatja be a 43. ábra [41]. 

A kísérletek eredményét a 44. ábra foglalja össze. 

Egy TRIP adag meleghengerlésének és hideghengerlésének 

technológiai adatai: 

— minõség: TRIP AlP, kémiai összetétel: 

C% Mn% Si% P% S% Al% 

0,20 1,68 0,35 0,112 0,008 0,50 

— öntött buga melegbeadása, 

— brammakeresztmetszet 240 ´1100 mm, 

— elõnyújtás 9 szúrással 24 mm-es elõlemezzé (duó 

elõnyújtó soron) 

— elõlemez beadási hõmérséklete 1040–1060 °C, 

44. ábra: Kísérletek összefoglalása 


45. ábra: TRIP AlP Kfk meleghengerlési paraméterei 

— gyártási cél meleg késztermék, hideg késztermék 

Senzimir-rendszerû szalaghorganyzással és áthúzó 

hõkezeléssel, 

— Tvég – 910–920 °C, h = 2,5 mm, 

— Tcsév – 710–736 °C, 

— A készsoron állványonként a kfk értékeit a 45. ábra 

tartalmazza. 

A melegen hengerelt állapotú próbatestek szakítóvizsgálatának 

jellemzõ értéke: 

R eH (N/mm 2 ) – 484; R m (N/mm 2 ) – 637; r (Lankford szám) 

– 0,175; n (keményedési kitevõ) – 0,75; A 80 (%) – 26,1; 

R eH /R m – 0,76; 

Hideghengerlés: szalag mérete 2,5-060´1040 mm, 

— gyártási útvonal: pácolás ® hideghengerlés I. fázis 

® hõkezelés ® hideghengerlés II. fázis ® kikészítés 

szalaghorganyzáshoz. 

A hidegalakítás alakítási szilárdságfüggvényét a 46. ábra 

tartalmazza. 

2.2.5. Bórötvözésû kopásálló acélok kifejlesztése 

46. ábra: TRIP AlP adag alakítási szilárdsága 

A kopásálló acélcsalád kifejlesztését a Rába Magyar 

Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári gyára, a Kühne cég 

az amerikai IH cég licence alapján gyártott ekék kormánylemezéhez 

és a boronatárcsák alapanyagához igényelte. A 

licenc alapján triplex, három rétegût használtak fel. 1983-tól 

erre a célra a DV Triplex-A minõségjelû, asszimetrikusan 

három rétegû melegen hengerelt, 8 mm vastagságú lemezeket 

szállított. A lemezek középsõ 2,3–2,9 mm-es rétege 

lágyacél, a két külsõ réteg elektrokemencében gyártott 

1,0% C-tartalmú, nemesíthetõ acél, 3,1–3,8 mm vastag 

az egyik oldalon, 2,0–3,0 mm a másik oldalon. A kormánylemez-alkatrészt 

melegsajtolása után 50–60 HRC 

keménységûre hõkezelik. Az egyes technológiai fázisokban 

a hibalehetõség valószínûsége nagy, viszonylag sok a 

selejtképzõdés, és az acél/késztermék fajlagos 2200 kg/t. 

A triplex tuskó gyártási fázisai: 

• lágyacél mag, a lélekbuga hengerlése, 

• a lélekbuga felületének, oldalainak forgácsolása, 

• a felület szemcsefúvása, 

• a felület alkoholos lemosása, 

• a lélekbuga elmozdulásmentes beállítása a kokillában, 

• a kemény kérget adó acél legyártása ívfényes kemencében, 

és öntés a lélekbugával elõkészített kokillába. 

A DV kutatói és technológiafejlesztési szakemberei 

intenzíven foglalkoztak az egyrétegû kopásálló acélok 

gyártási lehetõségével. Az új acélcsalád kifejlesztésekor a 

B-tartalomnak az átedzhetõséget javító hatását használták 

fel. Ha azt kívánjuk elérni, hogy a bór az átedzhetõséget 

növelje, a bórnak oldott állapotban kell maradnia. Miután 

a bór affinitása nagy az oxigénhez, nitrogénhez, 

ezért a bórötvözés elõtt alumíniumot, titánt adagolunk. 

Így a bór részére nitrogén csak nyomokban marad. Az 

átedzhetõséghez hatásos bór mennyiségét 10–30 ppmben 

határozták meg. Az acélban oldott oxigénnel és 

nitrogénnel bóroxid és bórnitrid vegyület jön létre, és 

csökkentik az átedzhetõséget meghatározó bór mennyiségét. 

Az átedzhetõség szempontjából optimálisnál több 

bór azonban az ausztenit szemcsehatárokon borokarbid 

formában válik ki. A bór a folyamatos átalakulási görbéket 

jobbra tolja el. 

Célkitûzés egy olyan acélminõség kifejlesztése, mely a 

Triplex-A minõséggel legalább azonos használati értékû, 

homogén keresztmetszetû és gazdaságosan elõállítható. A 

nagy keménység és a jó szívósság együttes követelményét 

a vegyi összetétel és a hõkezelés paramétereinek összehangolt 

megválasztásával lehetett biztosítani. Az elsõ kísérleti 

adagok elektrokemencében lettek legyártva, tuskóöntéssel. 

Az üzemszerû gyártás már konverter–folyamatos öntés 

útvonalon történt. 

A melegtekercseket harangkemencei lágyítás után a 

LDS-on lehet darabolni, a szállítás lágyított állapotban történik. 

A termék minõsítésében szerepelnek a laboratóriumi 

nemesítés paraméterei és annak HRC-keménység értéke. 

Késztermék elõállítása: 

• táblalemezek hevítése 850–950 °C-ra, 

• melegsajtolás, alkatrészgyártás, 


129

• alkatrész olaj hûtõközegbe esik közvetlenül a sajtológéprõl 

— edzés, 

• megeresztés, 

• alkatrész-összeállítás. 

A DASZ 200 vállalati szabvány részletesen ismerteti a 

nemesítés, hegesztés és egyéb hõkezelés lehetõségeit. 

Elõször a DHR42 — felhasználási területe boronatárcsa 

— és DHR 52 — felhasználási területe ekekormánylemez 

— minõségek, majd a DHR 48 és DHR 50 minõségek lettek 

kifejlesztve a Triplex-A lemez kiváltására. A DHR 48 

minõségnél a megeresztés elhagyható. Kidolgozásra került 

a Budapesti Kõolajipari Gépgyár igénye alapján egy jól 

hegeszthetõ acélminõség gáztartályok alapanyaga céljából 

szintén nemesítendõ DE700 acélminõség, mely nem vált be 

az utólagos nemesítés miatt, és már a termékválasztékban 

sem szerepel. Ez a minõség nem azonos a DASZ 197 szabvány 

termomechanikus hengerlésû DE700 acélminõségével, 

mely a termékválaszték része. A 24. táblázat tartalmazza a 

DHR 42 és DHR 52 minõségek jellemzõ mechanikai értékeit 

laboratóriumi nemesítés után [37]. 

24. táblázat: DHR42 és DHR52 jellemzõ értékei 

Mechanikai értékek 

nemesítve 

DHR 42 DHR 52 

R eH ,MPa 1000–1200 1300–1500 

R m ,MPa 1300–1500 1600–1900 

A 5 ,% min. 10% min. 8% 

KV, J (-20°C) 20 20 

HRC 40–46 50–56 

A kopásálló acélokat az egyes cégek saját szabványai tartalmazzák, 

Hardox 400 — melynek megfelel nemesítve a DHR 

42, Hardox 500 — melynek megfelel nemesítve a DHR 52, 

OX 812, NAXTRA 70 minõségek. Alapvetõ különbség, 

hogy a felsorolt minõségeket gyártók edzõpréssel is rendelkeznek. 

Ezen a kopásálló minõségek sokszínûségét egységesíti 

az EN 10083-3 szabvány. 

2.2.6. Az elektroacélgyártás megszûnésével 

megszûnt minõségek 

Ezeket a minõségeket csak röviden ismertetjük, felsorolásuk 

célja, hogy ne menjenek a feledésbe. 

Hadfield-acélok 

A hûtõpad, a melegvágósor és a nyerstábla-daraboló I. 

és II. vágósor lehetõvé tette olyan minõségek gyártását, 

melyek melegen ha fel is csévélhetõk, hidegen a lecsévélésük 

már nem lehetséges. 

Ilyenek voltak pl.: a magas Mn-tartalmú Hadfield-acélok 

— Mn700, Mn 1200 és az MSZ 520-79 szerinti Mn13 

minõségek. A meleghengermû modernizálásával a gyártási 

lehetõségük megszûnt. 

Saválló acélok [38] 

A savállóacéllemez-gyártás metallurgiai feltétele mellett 

egy sor egyéb berendezésre is szükség van: 

• hengerelt laposbugák, majd tuskók felülettisztításához, 

fejvágásához berendezésre, 

• elõmelegítõ kemence melegbegyûjtéshez lassú felhevítésére 

1100 °C-ra, mert a hõvezetõ-képességük 

egyharmada a hagyományos acélféleségek hõvezetõképességének, 

• izzítókemencében gyors, rövid ideig tartó hevítés 

1300 °C-ra a szemcsedurvulás és a revésedés elkerülése 

miatt, 

• normalizáló kemence „austenitre lágyításhoz”, 1050 

°C-ról hûtés sûrített levegõvel permetezett vízzel. 

A szabályozott hõmérséklet-vezetésû hengerléstechnológia 

feleslegessé tette a saválló acélok esetében 

is a normalizálókemencében végzett hõkezelést. 

Ezzel a normalizálókemence elhatározott rekonstrukciós 

fejlesztése feleslegessé vált, és elmaradt. 

• pácolás, a DV-ben táblapácolás volt, 

• lemezcsiszolás, kikészítés. 

A tapasztalat szerint 1160 °C-nál magasabb hõmérsékleten 

keletkezõ reve pácolással is nehezen távolítható el. A primer 

reve erõsen tapad a felülethez. 

Ha az ausztenites saválló acélokat újabb hõhatásnak teszszük 

ki 500–800 °C-on, akkor karbidkiválás keletkezik, a karbon 

a krómmal Cr 24 C 6 vegyületet alkot, és az austenitkristály 

határain válik ki. A szilárd oldat krómban elszegényedik, 

és savas közegben bekövetkezik a kristályközi korrózió. A 

krómkarbid keletkezésének két útja van: a karbontartalom 

csökkentése 0,0,3% alá, másik mód a stabilizáló szerek (Ti, 

Nb stb.) a karbonhoz való nagyobb vegyrokonságuk miatt 

megakadályozzák a krómkarbid létrejöttét. 

A szalaghengerlés legkedvezõbb hõmérséklet-tartománya 

1160–900 °C. Ez alatt az alakíthatóság erõsen romlik. 

Gyártás rövid ismertetése: 

Jellemzõ minõség KO 36Ti az MSZ 4360 szabvány szerint. 

• Kémiai összetétel fontosabb elemei: C-max. 0,12%; 

Cr – 17,0–19,0%; Ni – 8,0–11,0%; Mn – 2,0%; Timax. 

0,8%. 

• Mechanikai vizsgálat értékei: Rp 0,2: min. 200 

[N/mm2]; Rm: 490–720 [N/mm]; 

A5 keresztirányban: min 30[%] 

Acélöntés – LF64 (1000 mm széles szalagokhoz), LF74 

(1300 mm széles szalagokhoz) típusú öntecs 

Hengerléstechnológia kezdeti szakasza: 

öntecs 

melegbegyûjtés MK 

elõmelegítés MK 

(lassú hevítés 1100 °C-ra) 

hevítés MK 

(gyors hevítés 1300 °C-ra) 

öntecs-buga hengerlés 

(h > 6,0 mm – bugavastagság 270 mm, 

h < 6 mm – bugavastagság 200 mm) 

fejvágás 

hántolás 

hántolt buga hevítése TK-ben 

vagy 

elõmelegítés és hevítés MK-ben 

készre hengerlés 

szalag a hûtõpadon 

nyers tábla vágása a melegvágósoron 

normalizáló kemencében ausztenitre lágyítás 

darabolás az I-es vágósoron 

pácolás 

csiszolás 

késztermék 

MK – mélykemence, TK – tolókemence 


Tekercshengerlés technológiája szabályozott hõmérsékletvezetéssel: 

szalaghengerlés 

(Tvéghõm. – 980–1050 °C, 

Tcsév.-max 650 °C) 

harangkemencei lágyítás daraboláshoz szükség esetén 

darabolás 

pácolás 

csiszolás 

késztermék 

Újabb technológiafejlesztés a bugacsiszolás helyett a 

tuskók csiszolásának megoldása, a bugákat ezután kézi 

csiszolással, szemrevételezéssel javították fejvágás után. 

A saválló bugák, tuskók csiszolása, a lemezkikészítés a 

meleghengermû melletti csarnokban volt. 

Acél fajlagos — tuskó/készáru 1672 kg/t — 1981. évi 

adat. Fejveszteség 9,5%, hántolási veszteség 10% tuskóbetétre 

számítva. 

3. Dunaferr Dunai Vasmû díjat nyert termékei 

1. DAP St 52-3 — BNV Nagydíj 1978, 

2. DAX 6 – BNV Nagydíj 1981, 

3. DWR 50B – Minisztériumi Különdíj 1982, 

4. DTQ 36, DTQ 42, DTQ 46 – BNV Nagydíj 1983, 

5. KZ pikkelymentesen zománcozható alapanyag folyamatosan 

öntött bugából – Minisztériumi különdíj 

1985, 

6. DX 65 gázcsõ a Barátság vezetékhez – BNV Nagydíj 

1987, 

7. Háztartási készülékek zománcozható alapanyaga – 

Minisztériumi Különdíj 1988, 

8. D.Lux panelradiátor – BNV Díj 1990, 

9. D. Plussz csõradiátor – Industria Nagydíj 1996, 

10. FeP13B a DASZ 206 szerinti minõségben zománcozható 

alapanyag – Industria Nagydíj 1997, 

11. D. Lux-N lapradiátor – Industria Nagydíj 1998 

12. D-BH lakkbeégetéskor keményedõ acélok a SEW 094 

szerinti elõírásoknak megfelelõen – Industria Nagydíj 

2001, 

13. Lézer- és mikroplazma vágásra alkalmas feszültségmentes 

lemezek – Industria Különdíj és Magyar 

Minõség Háza Díj 2002, 

14. FeP13B a DASZ 206 szerinti minõségben meleg- és 

hidegen hengerelt zománcozható lemez – Magyar 

Minõség Háza Díj 2003 

15. Dunaferr radiátorok – Magyar Minõség Háza Díj 

2003. 

Irodalom 

[34] Lukácsi István: Jelentés üzemlátogatásról Kézirat Dunaferr 

2005 

[35] Verõ József: Az ipari vasötvözetek metallográfiája. Vaskohászati 

enciklopédia I. kötet Akadémiai Kiadó 1960 

[36] Gróf Tamás, Bóc István: Hidegen hengerelt elektrotechikai acélszalagok 

gyártási tapasztalatai BKL. 121. évf. 1998/2. szám. 

[37] Lõrinczi József, Králik Gyula, Kovács Mihály, Horváth Ákos: A 

bórral mikroötvözött nemesíthetõ acélok gyártási paraméterei 

és anyagtulajdonságai közötti összefüggések. BKL.134. évf. 

2001/2. szám. 

[38] Horváth Ákos: Ausztenites savállólemez gyártás gazdaságosságának 

javítása gyártástechnológiai eszközökkel és szervezési 

intézkedésekkel a meleghengermûben. DVMGK 1982/2. 

[39] Hardy Mohrbacher: A nióbiummal mikroötvözött acélok alkalmazása 

gépjármû karosszériákban. BKL 139. évf. 2006/2. 

szám. 

[40] Lõrinczi József, Zsámbok Dénes, Verõ Balázs, Horváth Ákos: 

Nagy szilárdságú és jól alakítható acélok hazai fejlesztési 

kísérletei. Elõadás a XX. Hõkezelés és Anyagtudomány a 

Gépgyártásban Konferencia, Kecskemét 2002. 

[41] Horváth Ákos, Kovács Mihály, Sebõ Sándor, Szélig Árpád, 

Kopasz László, Török Péter, Verõ Balázs, Hirka József: A duális 

fázisú és a TRIP acélok nagyüzemi kísérleteinek jelenlegi 

állása. DMGK 2004/4 szám. 

[42] Takácsné Szabó Andrea: TRIP acélok metallográfiai vizsgálata. 

DMGK 2006/1 szám. 

[43] Horváth Ákos, Sebõ Sándor, Verõ Balázs: Többesfázisú és TRIP 

acélok gyártása meleghengerléssel. BKL. 139.évf. 2006/3 

szám. 

[44] Verõ Balázs, Horváth Ákos, Kovács Mihály, Sebõ Sándor, 

Szélig Árpád, Kopasz László, Török Péter, Hirka József: A 

többes fázisú és TRIP acélok fejlesztésének eredményei OM 

NKFF 3A/0063/2002 Kutatás-fejlesztési jelentés. 


131

Hevesiné Kõvári Éva * 

„2010 — a Minõség Éve” 

tapasztalatai és eredményei a Dunaferrnél 

2010-ben az ISD Dunaferr Zrt. vezetõsége lépéseket 

kívánt tenni a gazdasági válság okozta mélypontról 

történõ kilábalásra, így döntés született az integrált 

irányítási rendszer hatékonyságának növelésére 

a „Minõség Éve” projekt megvalósításával. A projekt 

fõ célja az volt, hogy elõtérbe kerüljön a vállalatnál a 

minõségtudatosság, a minõségi munkavégzés fontossága, 

és mindezek eredményeképpen nõjön a 

vevõi elégedettség, megmaradjon — sõt erõsödjön! 

— a vállalat piaci pozíciója. Az egész éven át tartó, 

módszeresen felépített rendezvény- és programsorozat 

bebizonyította, hogy olyan teljesítménytöbblet és 

hatékonyságnövekedés érhetõ el a minõségtudatos 

munkavégzéssel, ami egy válság sújtotta iparágban is 

képes hozzásegíteni a versenyképesség megõrzéséhez, 

a továbbfejlõdéshez. 

In 2010 the management of ISD Dunaferr Co. Ltd. was 

wishing to take steps to get out of the deepest point 

caused by the economic crisis. Thus a decision was 

made for increasing the effectiveness of the integrated 

management system by realizing “The Year of Quality” 

project. The main target of the project was that the quality 

awareness and the importance of qualitative performance 

of work to come to the fore at the company, and 

as a result of these to increase the customer satisfaction 

and to remain – or even to strengthen! – the company’s 

marketing position. The year-long and methodically built 

series of events and programs have demonstrated that 

such a performance surplus and effectiveness increase 

can be achieved with quality conscious performance of 

work that even in a crisis-hit industry is able to help maintaining 

competitiveness and the further development. 

Mottó: 

„A tudományos emberfõ mennyisége a nemzet igazi 

hatalma. Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, 

éghajlat stb. teszik a közerõt, hanem az ész, mely azokat 

józanon használni tudja. Igazibb súly s erõ az emberi 

agyvelõnél nincs. Ennek több vagy kevesebb volta a 

nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” 

(Széchenyi István: Hitel – 1830) 

1. Bevezetés 

A piaci elvárások, a minõség iránti fokozódó igény hatására 

a vállalkozások egyre szigorúbb feltételek mellett 

mûködnek, és próbálnak profitot termelni. Versenyképességük 

fenntartása érdekében lépést kell tartaniuk versenytársaikkal, 

de a fennmaradásért vívott küzdelem a 

továbbfejlõdés lehetõségét is magában hordozza. 

Az európai acélipar szereplõinek a magasabb hozzáadott 

értékû termékek és a hatékonyabb teljesítmény felé kell 

orientálódniuk. Az európai acélipar nagy hátránya, hogy 

a terület alapanyagban és energiahordozókban szegény 

— csak a kutatás, a fejlesztés, az innováció segítheti abban, 

hogy meg tudjon élni, fejlõdni tudjon a kontinensen. 

A gazdasági válság kapcsán a kínálati piac térnyerésekor 

az ISD Dunaferr Zrt. (a továbbiakban: Dunaferr) 

is szembesült azzal, hogy a vállalat piaci pozícióinak 

megõrzéséhez, a továbblépéshez már nem elegendõ a 

korábbi években megszokott teljesítés. A vállalat minden 

munkavállalójának megváltozott szemléletre van 

szüksége — ennek a szemléletnek a középpontjában a 

vevõközpontúság, a minõségtudatosság, a minõségi munkavégzés 

fontossága áll. 

* Hevesiné Kõvári Éva minõségügyi és környezetvédelmi igazgató, ISD Dunaferr Zrt. 

2. Minõség Éve — 2010 projekt 

2.1. A projekt indításának körülményei 

„Az acélipart világszerte érzékenyen érintette a 2008-ban 

kitört pénzügyi válság, és a kilábalás lassú lesz” — áll egy 

hitelbiztosító elemzésében. 2008 közepén még magas piaci 

árakkal szembesülhettek a felhasználók, mert a korábbi 

gazdasági növekedés generálta élénk kereslet miatt egy év 

alatt megduplázódtak az árak — 2008 végére és 2009 elejére 

viszont a mélybe zuhantak. A kereslet nagymértékben 

visszaesett, a válság miatt a legnagyobb vásárlónak számító 

autóipari és építõipari cégek visszafogták beszállítási 

megrendeléseiket. 

Európában a hengerelt acéltermékek átlagos ára 2009 

elsõ negyedévében 47%-kal volt alacsonyabb, mint 2008 

nyarán! 2008–2009-ben a késedelmesen fizetõ vevõk 

aránya is megnõtt, így csak a kellõ tartalékkal rendelkezõ 

acéltermelõ cégek élhették túl ezt az idõszakot. Bár 2010- 

re konszolidálódott a helyzet, a beszûkült finanszírozási 

1. ábra: Lapostermékek árának alakulása – Európai Unió (2008–2011) MBR adatok alapján 


lehetõségek, a vállalatok számára szinte elérhetetlen hitelek, 

a saját források hiánya miatt továbbra sem volt rózsás 

a helyzet. 

Magyarországon is ehhez hasonlóan alakultak a gazdasági 

lehetõségek: az acélipari termékárak 2008-ban nagymértékben 

megemelkedtek, év végére és 2009-ben viszont 

a felére csökkentek (1. ábra). 

A gazdasági tendenciák a Dunaferr mûködésében is 

tükrözõdtek. A cég a bruttó hozzáadott értékhez történõ 

hozzájárulás alapján értékelve a 2008-as 10. helyrõl 2009- 

ben a 30. helyre esett vissza! (Adat az Ecostat – TOP100 

magyar cégelemzése alapján.) 

Ebben a gazdasági helyzetben a Dunaferr cégvezetésének 

olyan megoldásokat kellett keresnie, melyek a vállalkozás 

gazdasági és pénzügyi teljesítményét fokozzák, 

ugyanakkor nem igényelnek jelentõs pénzügyi befektetéseket. 

2010-ben döntés született a minõségtudat fejlesztését 

célzó „Minõség Éve” projekt megvalósításáról. A projekt 

célként tûzte ki, hogy elõtérbe kerüljön a Dunaferrnél a 

minõségtudatosság, mindezek eredményeként nõjön a 

vevõi elégedettség, és a cég megtartsa — esetleg növelje 

— piaci pozícióit. 

„MINÕSÉG ÉS INNOVÁCIÓ — az acélgyártás fizikai 

és kémiai lehetõségeinek határait csaknem kimerítette 

már a vállalat, a további fejlõdés kulcsa egyértelmûen az, 

ha kiváló minõségû termékekkel jelenünk meg a piacon. 

Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a minõség kérdéskörének 

integrált szemléletû megközelítése, és az, hogy 

minden egyes munkavállaló tudatában legyen annak: az õ 

munkája is fontos eleme a rendszernek, az õ elkötelezettsége 

sikerhez, hibái kudarchoz vezethetnek.” — fogalmazta 

meg Valeriy Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója 2010 

elején. 

2.2. A projekt programja és közvetlen eredményei 

A projektet a Minõségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság 

munkatársai tervezték, irányították. A projekt keretében 

közérthetõ, a „józan logikát” követõ rendezvényeket szerveztek, 

melyekkel a vállalati hierarchia minden szintjéhez, 

minden emberhez el kívántak jutni információikkal. Az 

egész éven át tartó, módszeresen felépített rendezvény- és 

programsorozat bebizonyította, hogy a minõségtudat fejlesztésével 

teljesítménytöbblet és hatékonyságnövekedés 

érhetõ el, mely egy válság sújtotta iparágban is képes hozzásegíteni 

a vállalatot a versenyképesség megõrzéséhez, a 

továbbfejlõdéshez. 

A dolgozók belsõ késztetése és külsõ ösztönzése a 

termelés egyik legfontosabb tényezõje. A motiváció határozza 

meg, hogy a dolgozók mennyi energiát fektetnek 

a munkába, a motiváció végigkíséri az ember életének 

minden területét (a magánélettõl a munkában töltött 

idõig), ez a mozgatórugó, amely döntéseink mögött 

áll. A jól tervezett és végrehajtott ösztönzési rendszer 

motiváló hatású az emberekre (vö. Maslow-piramis). A 

fizetés önmagában nem motivál, mégis nélkülözhetetlen 

a jelentõsége az elégedetlenség elkerülése szempontjából. 

Ezt még tovább erõsíti a Dunaferrnél alkalmazott teljesítmény-ösztönzési 

rendszer, a munka törvénykönyvénél 

magasabb szintû mûszakpótlékok, valamint a további, 

a kollektív szerzõdésben rögzített juttatások (étkezési 

utalvány, egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, 

nyugdíjas-támogatás, üdülési csekk stb.). 2010-ben ezeket 

az országosan kiemelkedõ juttatásokat a Dunaferr 

„megfejelte” a Minõség Éve során meghirdetett pályázatok 

és vetélkedõk jutalmaival, mely egyaránt jelentett 

anyagi és erkölcsi elismerést a programokban résztvevõ 

dolgozóknak. 

A munkavállalókban tudatosodott egyéni tevékenységük 

fontossága (pl. oktatások, bérboríték-feliratok, üzemi 

plakátok alkalmazásával). Ezt az eredményt olyan célirányos 

kommunikációval lehetett elérni, mely összesen 

mintegy 5600 embert szólított meg: vezetõket, az acélipari 

kultúrát már magán viselõ, üzemekben dolgozó szakmunkást 

és a betanított munkást egyaránt. 

A projekt fõbb programjai és eredményei idõrendi sorrendben 

részletezve a következõ táblázatban olvashatóak. 

„2010 — A Minõség Éve” programsorozat és közvetlen eredményei 

Időpont (2010.) Programok Alkalmazott eszközök, kommunikációs technikák és eredmények 

február 15. 2010 A MINŐSÉG ÉVE – NYITÓÉRTEKEZLET 

február „Elkötelezettség a Kiválóságért” pályázat indítása EFQM Committed to Excellence 

március 11. 

Minőségügyi fogalmak, mutatószámok pontosítása az 

ISD Dunaferr Zrt. integrált gyártási folyamatában projekt indítása 

ISD Dunaferr Zrt. Minőségügyi Tanácsülés megtartása 

(2009. év értékelése) 

március Üzemek közötti verseny indítása: „A legtöbbet fejlődő gyártómű” 9 pályázó gyártómű 

május 26. 

Önértékelés megkezdése az Elkötelezettség a Kiválóságért pályázathoz 

Minőségügyi szakmai nap az ISD Dunaferr Zrt-nél a Dunaújvárosi 

Főiskolán 

10 szakmai előadás, 150-200 fő szakember részvételével 

június 10. 

szeptember– 

november 

szeptember 24. 

Dunaferr nyílt nap a magyar minőségügyi szakembereknek 

üzemlátogatással egybekötve 

(az ISO 9000 FÓRUM által szervezett országos éves programterv 

részeként) 

LEAN oktatás vezetőknek 

ISD Dunaferr Zrt. Minőségügyi Tanácsülés (2010. I. félév értékelése) 

30 fő minőségügyi szakember részvétele 

A rendezvény lebonyolításával kapcsolatos elégedettségi eredmények: 

Rendezvény szakmai színvonala: 88,0% 

Konzultáció lehetősége: 83,0% 

Lebonyolítás szervezettsége: 90,4% 

Szakmai tartalom: 89,5% 

Gyárlátogatás: 85,9% 

Összbenyomás az ISD Dunaferr Zrt-ről: 90,4% 

17 fő, gyárvezetők, igazgatók és minőségügyi szakemberek részvételével, 

a résztvevők mindannyian sikeres vizsgát tettek. 


133


szeptember 10. 

ISD Dunaferr Zrt. minőségügyi előadás megtartása 

az ISO 9000 FÓRUM Konferenciáján 

október 21. Szakmai vetélkedő: „Ki tud többet a minőségről?” 12 csapat részvétele 

4 Dunaferres szakember részvétele, 1 szakmai előadás a 250 fős 

Konferencián 

A rendezvény lebonyolításával kapcsolatos elégedettségi eredmények: 

október 31-ig 

november 

„Kiemelkedő minőségű munkát végző dolgozó” 

Vezetői jelölések megtétele 

Dunaferr minőségügyi előadás 

a Magyar Tudomány Hete rendezvényen (Dunaújváros Főiskola) 

A vetélkedő előkészítése: 92,4% 

A rendezvény szakmai színvonala: 87,6% 

Lebonyolítás szervezettsége: 87,0% 

A kiadott feladatok szakmai tartalma: 88,8% 

Összbenyomás a vetélkedőről: 87,7% 

50 fő munkavállaló jelölése a címre 

2 szakmai előadás, 2 Dunaferres előadó a 60-100 fős rendezvényeken 

november DNV tanúsító audit 3 szabvány (MIR, KIR, MEBIR) szerinti integrált irányítási rendszer 

sikeres újratanúsító audit 

november 30-ig „Kiemelkedő minőségű munkát végző dolgozó” 

Dolgozói szavazás lebonyolítása 

az 50 jelöltre 1003 fő (a dolgozók egyötöde!) szavazott, 

leadott összes szavazat 1357 db 

Üzemek közötti versenyek értékelése 

Minőségügyi ötletek értékelése 

december „Elkötelezettség a Kiválóságért” pályázat leadása 

december 10. „Elkötelezettség a Kiválóságért” pályázat helyszíni szemle a vállalt projektek eredményes végrehajtása, 

sikeres és eredményes pályázat 

EFQM Committed to Excellence Díj átadása 2011-ben várható 


december 14. „2010 - A MINŐSÉG ÉVE” ZÁRÓÉRTEKEZLET 

közel 1 Millió Ft összértékű díjazás 

egész éven át 

tartó programok, 

események 

Díjátadások: 

„A legtöbbet fejlődő gyártómű” üzemek közötti verseny 

„Kiemelkedő minőségű munkát végző dolgozó” kitüntetések átadása 

A legjobb minőségügyi ötletgazdák elismerése 

„Ki tud többet a minőségről?” szakmai vetélkedő díjazása 

Oktatások, tájékoztatások – minőség fontosságának tudatosítása a 

munkavállalókban 

9 pályázó gyártóműből 3 jutalmazása 

az 50 fő jelöltből 18 fő jutalmazása 

99 db beadott ötletből 6 fő jutalmazása 

12 résztvevő csapatból 5 csapat jutalmazása 

Összbenyomás az éves programsorozattal kapcsolatban: 

Vezetői elégedettség: 79,63% 

Dolgozói elégedettség: 92,86% 

- Vezetői szintű éves minőségügyi oktatások, LEAN oktatás 

- Üzemi vezetői oktatások a művi minőségügyi tanácsülések alkalmával 

- Üzemi dolgozói minőségügyi oktatások 

- Üzemi vezetői tájékoztatások a havi minőségügyi tanácsüléseken 

- Vezetők tájékoztatása félévente az irányítási minőségügyi tanácsüléseken 

- Hetente megjelelő cikkek a Dunaferr Hetilapban 

- Minőség Éve információs oldal megjelenítése az Intranet Portálon 

- Tájékoztatók, plakátok a művi hirdető táblákon 

- Belső auditok – folyamatos kommunikáció és tanácsadás 

Bekapcsolódás az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 

rendezvényeibe minőségügyi témájú előadások tartásával 

Üzemek közötti verseny folyamatos értékelése 

(Az értékelés az Intranet Portálon követhető.) 

Minőségjavító ötletek fogadása az Ötletládákba és a 

minoseg@isd-Dunaferr.hu címen 

Elkötelezettség a Kiválóságért pályázat kidolgozása 

2 szakmai előadás, 2 előadó a 30-50 fős rendezvényeken 

havi jelentések táblázatos és grafikus formában 

99 db beadott minőségjavító ötlet 

(feldolgozásuk folyamatos) 

önértékelés, prioritások meghatározása, 

6 hónapon belül megvalósítani kívánt három projekt kiválasztása, 

projekt menedzsment kialakítása, 

projektek nyomon követése, 

részjelentések készítése 


egész éven át Szakmai cikkek megjelentetése a minőségről hetente 

2010-ben 44 db megjelent cikk 

tartó programok, 

események 

a Dunaferr hetilapban 

Minőségtudatot formáló plakátok kihelyezése az üzemekben 

1-1 db plakát/ üzem 

„2010 – A Minőség Éve” portálhely kialakítása az intranetes felületen több mint 2000 feltöltött, publikált dokumentum 


4. ábra: Szakmai látogatás vendégelégedettsége 

A „Minõség Éve” programsorozatban megjelenõ 

minõségközpontú kommunikációt a Dunaferr munkavállalók 

— beleértve a vezetõi réteget is — pozitívan értékelték. 

Néhány konkrét eredmény: 

— A programsorozatban a beosztott munkavállalók 

pozitívan értékelték közvetlen bevonásukat a fejlesztési, 

innovációs tevékenységbe — ez az elégedettség 

a mérési eredményekben is tükrözõdött. 

Hasznos információkhoz juthattak az éves projekt 

megvalósítása során, melyek hozzásegítették õket 

munkájuk pontosabb és hatékonyabb végrehajtásához 

(ezt tükrözik a vállalat gazdasági eredményei is 

— lásd a 2.3 pontban). A beosztott munkavállalók 

elégedettsége minden tényezõ esetében 88%-nál 

magasabb, az összbenyomásuk pedig 93%-os volt 

(2. ábra). 

— A 12 csapat részvételével 2010. október 21-én 

megrendezett szakmai vetélkedõn minden technológiai 

egység és szinte minden munkakör képviseltette 

magát. A vetélkedõ résztvevõi a rendezvényt 

összességében 87%-os elégedettségre minõsítették 

(3. ábra). 

— A 2010. június 10-én megtartott szakmai látogatás 

az elsõ olyan rendezvény volt a Dunaferr 

életében, amikor 30 magyarországi minõségügyi 

szakember érkezett gyárlátogatásra, valamint a 

cég mûködésével összefüggõ minõségügyi tájékoztatásra. 

A látogatás sikerességét jelzi a 90%-os 

összbenyomás a Dunaferr-rõl és a rendezvényrõl 

(4. ábra). 

— Az EFQM Committed to Excellence pályázaton a 

Dunaferr három projekttel indult, ezek nevesítve: 

1) „2010 — a Minõség Éve” projekt, mint új innovációs 

eszköz és minõségkommunikáció a Dunaferrnél. 

2) A minõségügyi mutatószámrendszer újradefiniálása 

és egységesítése a dunaferres technológiai folyamatoknál. 

3) A vevõi elégedettség mérésének megvalósítása új 

módszerrel, informatikai eszközrendszer alkalmazásával. 

Mindhárom projekt a tevékenységek jobb átláthatóságát, 

a vevõközpontúság magasabb szintjének elérését célozta 

— és ezeket a projekteket határidõre, sikeresen és eredményesen 

teljesítette a cég. A helyszíni szemlén a három 

projektben elért eredményeket megfelelõnek ítélték — így 

a Dunaferr ELNYERTE AZ EFQM COMMITTED 

TO EXCELLENCE DÍJAT. 

2. ábra: „2010 — a Minõség Éve” elégedettségi mutatók 

2.3. A projekt közvetett hatása, mûszaki-gazdasági 

eredmények javulása 

A sikeres minõségkommunikáció eredményeit a következõ 

grafikonok és táblázatok mutatják be. A Dunaferr termelési 

és minõségügyi mutatói 2010-ben összességében 

jobban alakultak, mint 2009-ben, ezen túl a cég 2010-ben 

csökkentette a veszteségeit, miközben sikerült megtartania 

beszállítói és vevõi piacait. A termelés a 2008-as 

3. ábra: Szakmai vetélkedõ elégedettségi mutatók 

5. ábra: Termelési adatok alakulása (2008–2010) 


135

szintet közelítette meg (5. ábra), miközben a fajlagos 

minõségügyi mutatók javultak: az I. osztályú termelés 

aránya növekedett, a termelés során keletkezett selejt és a 

hibák részaránya csökkent. 

A vállalat egészére kiterjedõ programsorozat, a 

különbözõ kommunikációs technikák folyamatos alkalmazásának 

hatására a Dunaferr számos mûszaki-gazdasági 

mutatójában javulás volt megállapítható (lásd: 6–12. 

ábrák). 

A kohászat igen anyag- és energiaigényes iparág. 

A fajlagos és egyéb minõségi mutatók javításával több 

millió forint költségcsökkenést ért el a vállalat. 2009- 

hez viszonyítva 2010-ben a legjelentõsebb eredmények a 

következõk voltak: 

— 13%-kal több acélmennyiség került értékesítésre, 

— az értékesített termékmennyiséghez viszonyított 

reklamációs részarány 61%-os csökkenése mellett a 

reklamációs összes költség is 48%-kal csökkent, 

— a nyersvasgyártás kokszfelhasználása 7%-kal csökkent, 

miközben az I. osztályú termék részaránya 

7%-kal nõtt, 

— az acélgyártási selejt 13%-kal csökkent, 

— a melegen hengerelt selejt részaránya 25%-kal, 

leminõsülési részaránya pedig 3%-kal csökkent, 

— a durvalemezgyártásnál minden minõségi mutató 

50%-nál nagyobb mértékben javult, 

— a hideghengerlési felülethibák minden fajtája legalább 

10%-kal javult. 

8/a ábra: Fajlagos kokszfelhasználási mutató (2009–2010) 

8/b ábra: I. osztályú termelés aránya a nyersvasgyártásban (2009–2010) 

6. ábra: Acéltermékek értékesítése (2008–2010) 

7. ábra: Acéltermékek reklamációs mutatói (2009–2010) 

9. ábra: Acélgyártási selejtveszteség és az acélmûi hibák által okozott meleghengerlési leminõsülés 

aránya (2009–2010) 


12/a ábra: Hideghengermûi felületi hibák részarányának változása, I. diagram (2009–2010) 

10. ábra: Durvalemezgyártás minõségi mutatóinak változása (2008–2010) 

12/b ábra: Hideghengermûi felületi hibák részarányának változása, II. diagram (2009–2010) 

11/a ábra: Meleghengerlési selejtadatok (2008–2010) 

11/b ábra: Meleghengerlési végleges leminõsülés részaránya (2008–2010) 

3. Társadalmi kihatás 

A mûködés hatékonyságának, a cég eredményes mûködésének 

alapvetõ feltétele olyan vállalati kultúra megléte, 

amely támogató hátteret nyújt a versenyképességhez, a 

fejlõdéshez és a hosszú távú fennmaradáshoz. 

A 60 éve mûködõ Dunaferr egy különleges, sok év alatt 

formálódott, egyedi szervezeti kultúrával rendelkezik, amivel 

Magyarországon talán semelyik más cég sem. Ezzel az 

adottsággal társult a tulajdonosok keletrõl hozott kultúrája, 

valamint az állami tulajdonból a privatizált helyzetbe kerülés 

következtében a tulajdonosi szemlélet felerõsödése. 

A munkahelyi rendezvények (pl. évzáró rendezvények, 

szakmai napok) és az azon kívüli összejövetelek (városi 

Vasas- és Kohásznap, OMBKE klubdélutánok, családi 

nap, családi kirándulás, színházlátogatás), szervezett 

programok nagyban hozzájárulnak a jó munkahelyi légkör 

kialakulásához, és a kollektíva összekovácsolásához. A 

csoporthoz való tartozás, a társas kapcsolatok ápolása 

alapvetõ tényezõje a motiváló munkakörnyezetnek. 

A vállalat számára fontos, hogy a külsõ környezet felé 

egységes arculatot, stabil képet mutasson a cég. Ennek 

megjelenési formája a Dunaferrnél pl. az internetes honlap, 

a Dunaferr hetilap, a céglogó használata, a nemzetközi 

ipari vásárokon való részvétel stb. 


137

A válság idõszakában a munkavállalók szemében 

felértékelõdött a Dunaferr, mint „biztonságos munkahely”. 

A cég vezetése a nehéz idõkben is csak a legszükségesebb 

eszközökkel élt (korengedményes nyugdíjazás, átképzések, 

dolgozói kifizetések átütemezése stb.), és így sikerült 

megtartania a dolgozók bizalmát. 

A programsorozat hatása nem csak a vállalatnál lesz 

lemérhetõ. A munkavállalók minõségtudata a szûkebb 

környezetükben, tevékenységeikben — az otthonukban, 

lakókörnyezetükben is megnyilvánul. Egyfajta új értékrend, 

fegyelmezettség, teljesítményorientáltság kezd az 

emberekben kialakulni, mely a gyárkapu átlépésével is 

megmarad. És ez a szellemiség a családtagokra, gyerekekre, 

barátokra is „átragadhat”. A minõségtudatosság tehát 

a munkahelyen túl is terjedhet. Önállóbbak leszünk, megtanulunk 

önellenõrizve, elõre gondolkodva dolgozni, vállaljuk 

a felelõsséget hibáinkért, és tanulunk a hibáinkból, 

állandóan fejlesztjük magunkat. Az önfejlõdõ emberbõl 

folyamatosan fejlõdõ szervezet és társadalom alakulhat ki. 

1. kép: ISD Dunaferr Zrt – 60 éve a minõség szolgálatában 

4. Összegzés 

A Dunaferr a válságos helyzetben is képes volt fennmaradni. 

A 2009-es mélypont éve után 2010-ben sikerült újra a 

kapacitáscsúcsok közelében termelni. A mennyiség mellett 

a minõségi megvalósulás eredményei is mutatják, hogy 

az alacsony eladási és a magas beszerzési árak ellenére is 

veszteség nélküli évet zárt 2010-ben a Dunaferr. 

A vezetés felismerte az emberek, a humán erõforrás 

meghatározó szerepét a minõség megteremtésében és 

tartós biztosításában. Az elkötelezett dolgozók a vállalat 

legértékesebb erõforrásai: megfelelõ szervezeti politikával, 

motivációs eszközökkel a rájuk fordított kiadások többszörösét 

képesek visszahozni, és ez hosszú távon a cég sikerét 

jelentheti. Meg kellett találni a megoldást, milyen módszerekkel 

szabadítható fel a munkatársakban a „szunnyadó” 

lelkesedés, és annak minél jobb hatásfokú hasznosítása. 

A „Minõség Éve” kommunikációs eszközrendszer 

újszerû kezdeményezés volt, mely mintegy 5600 fõs 

dolgozói tömeget célozott meg. A programok a szervezet 

minden szintjén megszólították a munkavállalókat és a 

vezetõket is. A „gondolkozz — jobbíts — elismerésben 

részesülsz” ideológia a vártnál nagyobb tömegeket 

mozgósított. Elkezdõdött egy együttgondolkodás az apró 

ötletektõl a jelentõsebb újításokig bezáróan. A tervszerûen 

és koncentráltan megvalósított „Minõség Éve” programsorozattal 

a Dunaferrnél megteremtõdtek a TQM- és Kaizenmódszerek 

alapjai is. 

Az éves programsorozat minden „állomásán” megtörtént 

az azonnali visszamérés, és a szerzett tapasztalok 

alapján azonnali intézkedések születtek. 

A vezetés fontosnak tartotta a kiemelkedõ minõségû 

munka átlagon felüli elismerését — közel 1 millió forint 

értékû jutalmazás történt. Egyének, csoportok, gyáregységek 

részesültek kitüntetésekben és jutalmakban — ezt természetesen 

igen magas, 90%-os elégedettséggel fogadták 

a dolgozók. 

A minõség gazdasági hatásával kapcsolatban általánosan 

megállapítható: a minõség változása a nyereséget nagy 

arányban befolyásolja, a minõség tudatos befolyásolásával 

az elérhetõ gazdasági eredmény jelentõsen javítható. 

A projektnek folytatása lesz. A megkezdett utat folytatni 

szükséges. Széchenyi Istvántól vett idézettel indítottuk 

írásunkat, és stílusosan egy Thomas Alva Edison idézettel 

zárunk: 

„Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetõséget 

kimerítettél, még mindig van legalább egy.” — azaz soha 

nem érünk az általunk tervezett feladatok és az innováció 

végére… 

Irodalom 

Könyvek: 

• Lövey Imre–Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet 

(HVG, Budapest 2008.) 

• Veress G., Birher N., Nyilas M.: A minõségbiztosítás filozófiája 

(JEL Kiadó, Budapest, 2005.) Veress G.: Az értékteremtõ 

minõségügy (Veszprém, 2008.) 

• Charles B. Handy: Szervezetek irányítása a változó világban 

(Bp., 1986) 

• Bálint J.: Minõség — Tanuljunk és tanítsuk (Magyar Minõség 

Társaság, Bp., 1998.) 

• M. Hanselmann–R. Selm: A minõségtudat fejlesztése — a 

TQM a felsõ vezetõk fejében kezdõdik (Technise Runsdschau, 

1996.) 

• L. Heracleous: A vállalatirányítás és az emberi erõforrás szerepe 

Európa gazdasági versenyképességének javításában (Long 

Range Planning, 1997.) 

• W. B. Newson: Hogyan ösztönözzék a vezetõk nagyobb teljesítményre 

munkatársaikat? (Vezetéstudomány, 1990.) 

Cikkek: 

• Teresa M. Amabile, Steven J. Kramer: Lelki élet a munkahelyen 

— A vállalati teljesítõképesség rejtett háttere (Harvard 

Business Manager, 2007. október) 

• Fehérvári Á.–Szeles P.: A vállalat belsõ kommunikációja 

(Munkaügyi Szemle, 2001. december) 

• Magyar Acél- és Fémkereskedõk Egyesülete MAFE Hírlevél 

2011 / 2. sz. január 

Internetes források: 

• Cégvezetõk Klubja: cegvezetok-klubja.cegnet.hu 

• Dunaújváros Online: www.dunaujvaros.com 

• Ecostat Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet: TOP-100 ® 

— az Ecostat rangsora a 

100 legnagyobb magyarországi vállalatról 2009 

• Figyelõ Net: www.fn.hu 

• Gazdasági és tõzsde hírek: www.ecoline.hu 

• Index hírportál: www.index.hu 

• ISD Dunaferr Zrt. honlapja: www.dunaferr.hu 

• Központi Statisztikai Hivatal honlapja: www.ksh.hu 

• Magyar külpolitika a világban: www.kitekinto.hu 

• Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés holnapja: www.mvae.hu 

• Origo hírportál: www.origo.hu 


Véghely Tamás * 

A megújuló energiák integrálási lehetõsége 

meglévõ villamosenergia-rendszerekbe 

Az egyes embernek és társadalmainknak mindig is 

számos kihívással kellett szembenézni. A tudósok 

több évtizede vizsgálják Földünk jelenségeit. Sokan 

most döbbennek csak rá, hogy világunkat mily törékeny 

és sérülékeny fizikai, kémiai, biológiai, és alig 

ismert ökociklusok szabályozzák. A jelenleg észlelt 

problémáink csak látszólag különbözõek, valójában 

mindegyik gyökere ugyanoda mutat: az energiatermelés, 

energiabirtoklás, -elosztás, energiafelhasználás 

irányába. Jelen cikk a megújuló energiák integrálási 

lehetõségeit vizsgálja a meglévõ villamosenergiarendszerekbe. 

The man and our societies always had to face several 

challenges. The scientists have been examining the 

phenomena of our Earth for several decades. Many 

people are becoming just now conscious of how 

fragile and damageable physical, chemical, biological 

and hardly known ecological cycles are regulating our 

world. The presently perceived problems are differing 

just apparently, the root of each is pointing to the same 

place: in the direction of energy production, energy 

possession, energy distribution and energy utilization. 

The present article is examining the integration 

possibilities of renewable energies into the existing 

electric energy systems. 

A cikk a Gaiasolar Kft. (www.gaiasolar.com) szponzorálásával 

készült 

Bevezetés 

Az egyes embernek és társadalmainknak mindig is számos 

kihívással kellett szembenézni történelmünk néhány millió 

éve során. Azonban mindenki egyetért abban, hogy a 

problémák talán sosem voltak oly súlyosak és számosak, 

mint napjainkban. A társadalmi, gazdasági, pénzügyi, 

szociokulturális, etnikai problémáink most (úgy az utolsó 

20–30 évben) hirtelen, egyszerre jelentek meg — egymást 

szinte fölerõsítve. És hogy még több legyen a gond, a 

klímaproblémákból eredõ veszélyforrások is elkerülhetetlennek 

tûnnek. Elemezésekkel kimutatható, hogy a 

jelenleg észlelt problémáink csak látszólag különbözõek, 

valójában mindegyik gyökere ugyanoda mutat: az energiatermelés, 

energiabirtoklás, -elosztás, energiafelhasználás 

irányába. Azt hiszem, felelõtlenség ma energetikai tárgyú 

elõadásokat és cikkeket írni, ha nem foglalkozunk az 

elõzményekkel — még ha röviden is. 

A Földön az élet mintegy 3–4 milliárd éves. Az ember 

az utolsó néhány millió évben jelent meg. Tudományos 

faji besorolása HOMO SAPIENS. Ám ez a homo sapiens, 

miközben tudásszomjtól hajtva egyre többet akar tudni, 

valójában tudatlanul, felelõtlenül és agresszívan kezdett 

viselkedni. A homo sapiens mára túllépte hatáskörét, és 

„MOHÓ SAPIENS”-é vált. Tudásunk ugyan „fejlett társadalmakat” 

épített fel, de ezek a társadalmak mind önpusztítók. 

(Csoda, hogy túléltük jól megszervezett „világháborúinkat”!) 

Veszélyeztetjük a föld élõvilágát, a biodiverzitást 

és saját életterünket is. Az ember az utolsó 150–180 évben 

igen jelentõs fejlõdést ért el (ipari forradalom), de sajnos 

felélte energia- és élelmiszerkészleteit. 

A tudósok több évtizede vizsgálják Földünk jelenségeit. 

Sokan most döbbennek csak rá, hogy világunkat mily törékeny 

és sérülékeny fizikai, kémiai, biológiai, és alig ismert 

ökociklusok szabályozzák. Az egyik legnagyobb probléma 

a földi átlaghõmérséklet emelkedése! 

A vizsgált idõszakban bizonyos helyeken 2 fokkal 

emelkedett a Föld hõmérséklete! Eddig mintegy 18–20000 

km 2 jégfelület vált le az Antarktiszról, sajnos a leválás 

folyamatos. A sarki évszakok eltorzultak, az állatállomány 

veszélybe került. 1992 óta a tengerszint-emelkedés folytonos, 

3,2 +/- 0,4 mm évente. (IPCC jelentések, www.ipcc. 

ch) Ez az érték az elõzõ században 1,7 +/- 0,3 mm/év, és 

az elmúlt 5000 évben csak 1 mm volt! Okok: az óceán 

hõtágulása, folyók, párolgás/kisugárzás, jégolvadás. 

Mi az ok, fõleg a valódi ok? 

A földi éghajat változásait a Milankovics-ciklusokkal 

magyarázzuk, aki elsõként írta le a jelenséget. 

A Milankovics-ciklusoknak 5500, 11500, 26000 éves 

periódusai vannak, ezért sokan azt vallják, hogy a 

klímaváltozások oka pusztán csak ez. Sajnos azonban 

több jel is utal arra, hogy az emberi faj felelõssége nem 

zárható ki! 

Az emberi tevékenység következtében a Föld 

átlaghõmérséklete 0,6–0,8 °C-ot emelkedett az ipari 

tevékenység elõtti idõhöz képest. A légköri CO 2 -mennyiséget 

pedig az emberiség jelentõsen megemelte; az ipari 

termelés elõtti 280 ppm-hez képest most 380 ppm (IPCC, 

2007) (1. ábra). Elõrejelzések szerint, ha a jelenlegi 

ütemû CO 2 -kibocsátás folytatódik (és növekszik), akkor 

2050-re a Föld átlaghõmérséklete 2–5 °C-kal növekedhet 

meg. 

* Véghely Tamás okl. villamosmérnök • Gaiasolar Kft., 2040 Budaörs, Domb u. 9. web: www.gaiasolar.com • Az ISES (Nemzetközi 

Napenergia Társaság) tagja (1997-) www.ises.org • Az MNT a Magyar Napenergia Társaság tagja (1997-) • Az MMESZ a Magyar Megújuló 

Energia Szövetség alapító tagja, az elnökség tagja • Az MMESZ Etikai bizottságának elnöke • Az MMESZ Napenergia Tagozat titkára • A 

Közép-Pannon Napenergia klaszter alapító tagja 


139

1. ábra: Az ipari korszak alatt a légtérre tett emberi hatás mutatói (Hokiütõ-görbék) 

Melyek a jelenségek? 

• Az átlaghõmérséklet nem várt növekedése. 

• Vízgazdálkodásunk és vízkészleteink veszélybe kerültek. 

• Jégtakarók olvadása, emiatt jelentõs tengerszint-emelkedés 

várható. 

• Az idõjárási katasztrófák gyakorisága és nagysága 

növekszik, az évszakok eltorzultak, jelentõsen megváltoztak. 

• A viharok gyakorisága és erõssége megnõtt, több 

területen sivatagosodás várható. 

• Az ökorendszerekben a biodiverzitás rendellenességei 

észlelhetõk. 

A jelenleg a Földön élõ fajok mintegy 1/3-a kipusztulhat, 

ha még 2 °C-kal növekszik a hõmérséklet. Ez elképzelhetetlen 

csapással járna bolygónk élõ rendszerére (ökoszisztémájára). 

Az ember fennmaradása egy ilyen környezetben 

alig biztosítható, ennek egyszerûen az az oka, hogy az 

ember a tápláléklánc végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként 

fogható fel. Az emberiség túléléséhez 23 nagy 

rendszer mûködése szükséges, ezekbõl 15 jelentõsen sérült, 

többségük visszavonhatatlanul (Millenium Ecosystem 

Assesment, 2007) . 

Mi várható? 

Tudományos szempontból eléggé nagy merészség megjósolni 

azt, hogy pontosan mi fog történni és mikor. A 

2020–2050–2100-ig terjedõ idõszakra mintegy 6 alapvetõ 

elképzelés alakult ki. Sajnos a rossz hír az, hogy bárme- 

Hetési-féle jelentés „A felélt jövõ” 

lyik is következik be, a hatása katasztrofális jellegû lesz. 

Egyaránt lehetséges egy eljegesedés vagy sivatagi hõség. 

Nézzük meg röviden, mi várható. 

A világban egy jelentõs mértékû humán migráció várható 

— klímamenekültek, akik elvesztik életterüket. Ha majd 

„elérkezik az idõ”, kb. 1 milliárd ember kel majd útra, és keres 

új, biztonságosabb hazát magának és családjának. A környezetváltozás 

miatti menekültek jelentõs csoportjaival kell számolni. 

Jelentõs változások lesznek a természetben, vízkészletekben, 

a mezõgazdaságban — erdõségekben. A hõség és a 

megváltozott klíma miatt fajok tûnhetnek el — felborítva az 

eddig stabilizálódott ökorendszereket —, ugyanakkor hirtelen 

invazív növények és állatfajok jelenhetnek meg ugyanazon 

területen tovább növelve az ottani ökoinstabilitást. 

A Földön ma évente 6 millió hektár válik sivataggá, 17 

millió hektár erdõ pusztul el, 26 billió tonna a talajerózió, 

a sztratoszféra ózonrétege csökken, és évente 28%-kal nõ a 

CO 2 -kibocsátás. A tengeri heringkészletek 80%-át kipusztítottuk, 

és hetente több faj tûnik el! Az olajkitermelés 

gondatlansága miatt hatalmas területek fertõzõdnek meg! 

Az átlaghõmérséklet növekedésével négy egymástól 

független csapás is fenyegeti az élõvilágot: 

1) A hõmérséklet növekedésével biztosan elolvad az 

Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat 

elõterében felhígul a só sûrûsége, ez pedig 

magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a 

sósûrûség különbsége (gradiense) hajtja. Egész Európa 

átlaghõmérséklete 4–5 °C-kal fog csökkenni. 

A legrosszabb következmények a világtengerek mentén 

fekvõ országokra várnak (az atlanti éghajlat szinte 

eltûnik, és helyét a belsõ, kemény szárazföldi éghajlat 

veszi át). 

A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengerszintet 

néhány méterrel. (A várható szintemelkedés 4–75 méter 

között van, IPCC) 


2) A hõmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, 

és CO 2 -megkötõ képessége ezzel csökken, tovább 

gyorsítva a felmelegedést. 

3) A felmelegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence 

õserdei élõvilága, tovább emelve a CO 2 -szintet, 

mintegy 150–200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani 

fogja a felmelegedést. 

4) Ha 5 °C-kal emelkedne bolygónk hõmérséklete, akkor 

felolvad az összefüggõ jégtakaró a föld alatt, Szibériában. 

Az ott található jég 10% CH 3 -t tartalmaz. Ha 

mindez felszabadul, akkor a légköri viszonyok annak 

fognak megfelelni, mintha a CO 2 sûrûsége 3900 ppm 

lenne. Ennek következtében több tízfokos hõmérsékletnövekedés 

várható. 

Fajunk felelõssége 

Jelenleg sokan egyszerûen nem érzékelik a veszélyt, 

amely az éghajlat változásából keletkezett. Sõt, egyenesen 

megkérdõjelezik az adatok hitelességét. Kevesen tudják, 

hogy Magyarország a harmadik legveszélyeztetettebb csoportba 

tartozik! 

Az ökológiai lábnyom az a hatás, amelyet egy társadalom 

a természetre terhel az energia, az élelem, az élõhely, 

a hulladékelhelyezés tekintetében. Ez jelenleg 30%-kal 

nagyobb, mint amelyet a természet hosszú távon elvisel. 

Az emberiségnek végre fel kell vállalnia a felelõsséget, 

és a megszerzett tudást (és anyagi tartalékokat) a fegyverkezés, 

az értelmetlen (és egyben veszélyes) profithajszolás 

helyett azonnal olyan területeken kell alkalmazni, ahol 

csökkenthetjük a veszélyeket. 

Tekintsük át az egyes lehetõségeket és fõbb folyamatokat 

az alábbi kérdésszerkezetben. 

• Mennyi energiára van szükség? 

• Mely területek igénylik a legtöbb energiát? 

• Vajon ezek mind valós szükségletek? 

• Hogyan leszünk képesek biztosítani jelenleg ezt a 

szükségletet öregedõ erõmûvi parkjainkkal? 

• Meddig lesz fenntartható ez az állapot? 

• Milyen újabb lehetõségeink vannak? 

A megújuló energiák használata alapvetõ társadalmi változásokat 

indukál. 

Edison és a Napkorszak 

„Minden pénzem a napba és a napenergiába fektetném. 

Micsoda energia! Remélem, nem kell kivárnunk, míg az 

olaj és szén kifogy, mielõtt elérhetjük” — Thomas Edison, 

1931 

Nos, Mr. Edison, örömmel jelenthetjük, hogy mûszakitechnikai 

értelemben készen állunk. Kérdés, hogy a politika 

és egyéb lobbi-érdekeltségei akarják-e ezt, vagy sem? 

A legnagyobb energiapotenciált a napenergia jelenti (2. 

ábra). 

Mit jelent ez a mindennapi életben? 

Az energiafogyasztási és -termelési módszereink gyökeres 

átalakítása, társadalmi tudatformálás minden területen, 

a fosszilis energiák és az atomenergia erõltetése 

helyett azonnali áttérés a megújuló energiák használatára. 

Az elosztott energiatermelési (helyi energia, smart grid) 

koncepciók mielõbbi bevezetése, új törvények megalkotása 

(megújulóenergia-törvények, a zöldalkotmány létrehozása 

). A generációk és a humán erõforrások felkészítése 

az új helyzetekre, új oktatási módszerek kialakítása , a 

politikusokból új törvények és fõleg a jóra való szándék és 

támogatások kikényszerítése. 

Hazai irodalmunkban már nem ismeretlenek a megújuló 

energiákban rejlõ lehetõségek, de valójában kevés szó 

esik a „komolyabb lehetõségekrõl, mely alatt elsõsorban 

azt kell értenünk, hogyan csökkenthetjük függõségünket a 

központ energiaforrásoktól, hogyan növelhetjük függetlenségünket. 

Itt új mûszaki megoldások, új fogalmak jelennek 

meg. Sõt, bátram kijelenthetjük, hogy szinte az összes érintett 

területen paradigmaváltásra kell felkészülnünk. 

„A Megújuló Energiák Társadalmasítása” , a „Zöldalkotmány” 

megalkotásának társadalmi szükségessége. Gaiasolar publikációk 

2009–2010 

Gaiasolar Szakirodalmi Archívum — Véghely Tamás 

„Komplex Megújuló Energia Képzés” — Gaiasolar tanfolyamok a 

TÜV Rheinland Akadémiával együttmûködésben 

2. ábra: A világ energiakészletei és potenciálja 

Mennyi energiára van szükség? 

Háztartásunk villamos energiát és hõenergiát (fûtés/hûtés, 

használati meleg víz) igényel. Az országok összesített 

energiaigénye azt mutatja, hogy a teljes energiaszükséglet 

mintegy 50–55%-át az épületek, építmények, házaink ellátása 

jelenti. Ha tehát jelentõsebben akarjuk befolyásolni az 

energetikát országos szinten (és családi szinten is!), akkor 

egyértelmû, hogy elsõsorban az épületenergetikára kell 

összpontosítanunk. 


141

A korábbi áttekintésekbõl világosan érzékelhetõ, hogy 

hazánkban három kimagaslóan jelentõs megújuló energiapotenciál 

van: napenergia, földhõenergia, biomassza. 

A szél némely területen jól hasznosítható — egyébként 

nem jelentõs —, itt azonban ki is kell használni. 

A megújulóenergia-eszközök rohamos fejlõdése új 

lehetõségeket kínál a helyi energiaforrások kialakítására, 

ez azonban nem elegendõ. A MINDENKORI POLITI- 

KÁNAK teljes intenzitással támogatnia kell (pályázatok, 

pénzügyi támogatás, adminisztratív akadályok elhárítása), 

hogy a megújuló energiák minél szélesebb körben elterjedhessenek. 

Az Európai Unió az ALTENER TERES (1993) program 

keretében felmérést végzett az európai államok megújuló 

energetikai potenciálját illetõen. A jelentést 1996- 

ban tették közre. 

Három jelentõs terület van, ahol kimagaslóan vezetünk az 

unión belüli országokkal szemben: geotermális energiák, napenergia, 

mezõgazdasági hulladék (3. ábra). Nos, ebbõl csak 

a biomassza, mezõgazdasági hulladékhasznosítás az, ami 

érdemlegesnek tekinthetõ, a többi felhasználás sajnos jelentéktelen. 

Ez a fajta „energetikai félrebillenés” nem egészséges, 

és valójában nagy kockázatot jelent a klímaproblémáink 

megoldása tekintetében (a Kárpát-medence behûtése!). 

Számoljunk egy kicsit, mirõl is mondtunk le eddig (de 

reméljük, nem véglegesen)! Egy egyszerû számítással bár- 

Európai Unió Altener–Teres felmérés során meghatározásra 

kerültek az egyes tagországok megújulóenergiaforrás-potenciáljai 

és a tényeleges megvalósítások. 

ki meggyõzõdhet errõl, de az MTA energetikai albizottság 

jelentése alapján jól érzékelhetõ, hogy hazánk területén 

— csak a napenergiából! — az éves szükségletünk 

többszöröse lenne kinyerhetõ. Ha csak területünk 1%-át 

hasznosítanánk, akkor is a szükségletünk mintegy 1/10-ére 

elegendõ lenne . 

Vajon ezek mind valós szükségletek? 

Sajnos az energiaigények egy jelenetõs része inkább 

„luxus”, mintsem valós jellegû. Például fûtjük a gépkocsi-kijáróinkat 

(ahelyett, hogy kimennénk havat seperni, 

amely egyébként egészséges mozgás stb.). A fogyasztási 

szokások felmérése azt bizonyítja, hogy akár 10–25% hulladék 

keletkezik körülöttünk, melyet nem használunk fel 

igazán, nincs is rá szükségünk „csak kell”. Ugyanígy van 

ez az energetikában is. Egy jól felépített házban 8–10-szer 

kevesebb energia kell a fenntartáshoz! 

Az Európai Unió már tavaly meghozta a döntést: 

2019-tõl olyan házakat kell építeni, melyek önellátóak 

(2016-tól ez az intézményekre vonatkozik). Ez a törvényi 

szintû elvárás nyilvánvalóvá teszi, hogy mely megoldást 

kell választanunk, és hogy mennyi idõ áll rendelkezésre. 

Hazánk potenciálszinten, és technikai felkészültségben 

MO területének 1%-a (930 km 2 = 30´30 nettó km) hasznosításával 

kinyerhetõ 188,232 PJ. MO éves felhasználás (GM adat): 1150 PJ 

/ év. Forrás MTA Energetikai Albizottság jelentése, 2009–2010 

3. ábra: Magyarországi megújulóenergia-felhasználás és a lehetõségek, 1993 


4. ábra: Öregedõ erõmûveink életkori megoszlása 

6. ábra. A magyar villamosenergia-elosztás díjainak részaránya 

átalakítási, szállítási veszteség meglehetõsen nagy, akár 

15–45% is lehet (6. ábra). Természetesen minden átalakító 

rendszernek vannak veszteségei, de ahol lehetséges, ott 

ezt kerülni kell, ez is beletartozik az energiatakarékosság 

fogalmába. 

A probléma nem kevés, és nem egyszerû. Egy országos 

vagy helyi ellátásnak biztonságot kell nyújtania a kedvezményezett 

számára. Ez számos komoly mûszaki rendszert 

és szabályozástechnikát igényel (7–9. ábra). A hagyományos 

rendszerek — bizonyos hiányosságokkal ugyan 

— lényegében eddig ellátták a feladatot, de ezt a struktúrát 

tovább nem lehet fenntartani. 

5. ábra: Csernobil halott – zónatérkép 

kiváló adottságokkal rendelkezik, a végrehajtásnak csak 

egyetlen akadálya lehet. 

Hogyan és meddig leszünk képesek biztosítani jelenleg 

ezt a szükségletet öregedõ erõmûi parkjainkkal? 

A válasz nem túl biztató. Igen, de csak nagyon rövid 

ideig, s ennek két fõ oka van. Az igények — néha indokolatlanul 

— gyorsan nõnek. A másik ok, hogy erõmûveink 

már öregek. és rohamosan még tovább öregszenek (4. 

ábra). Mi a megoldás? Ha felújítjuk a régi erõmûveket, 

rengeteg pénzt fordítunk egy idejétmúlt technológia konzerválására. 

A felújítás eredményeként a ma 18–25%-os 

erõmûvekbõl 35–40%-os „csúcserõmûvet varázsolunk”? 

Elvonjuk forrásainkat a fejlesztésektõl. Ha nem újítunk fel, 

az még rosszabb. 

Az atomenergia alkalmazásához nagy, elszánt bátorság 

kell, mert nagy veszélyeket rejtenek (5. ábra). Németország 

10 éven belül az összes atomerõmûvét leállítja. 

(Vajon miért? És mi mit csinálunk?) 

A mai energiatermelést elöregedett, alacsony hatásfokkal 

üzemelõ erõmûrendszer (25–30 erõmû) jellemzi. Az 

energia többnyire azonban nem a termelés helyén hasznosul, 

hanem „utaztatjuk” akár több száz kilométerre is. Az 

7. ábra: Erõmûvek funkciójuk szerint 

8. ábra: Szabályozás és tartalékok 


143

növeli az energetikai stabilitásunkat. A hazai vízgazdálkodást 

a 10. ábra jellemzi. Magyarországon „átrohannak” a 

vizek, nincs energetikai hasznosítás. 

• Termálvizeink lokális hasznosítása 

Hazánk egyik legnagyobb kincse a termálvíz (11. ábra)! 

Ilyen mennyiségben és minõségben a világon sehol nem 

áll rendelkezésre. Mintegy 1200 jegyzett termálkutunk 

van, ebbõl azonban csak egy kis hányad hasznosított. Ez 

komoly alapot jelent a balneológiai turizmus, gyógyászati 

turizmus iparágban. Az újabb technológiák alkalmazásával 

lehetõség van geotermális hõforrásból villamos energiát 

elõállítani. 

9. ábra: A szekunder szabályozás értékelése 

Milyen újabb lehetõségeink vannak? 

Energiapotenciálunkat és lehetõségeinket jól mutatja az 

Altener-jelentés (lásd 3. ábra!). A szomorú azonban az, 

hogy az 1996-ban készített jelentéshez képest ezen a területen 

alig van elõrelépés. 

• Átgondolt vízgazdálkodás 

Sajnos a századokkal korábban létezett ún. „árvízgazdálkodás” 

hazánkban szinte teljesen megszûnt! Helyette pusztító 

árvizek érkeznek, melyek tönkreteszik a gazdaságot. 

Átgondolt, alapos programmal vissza kell állítani a területileg 

szervezett árvízgazdálkodást, és jelentõsen meg kell 

növelni a tározókapacitásainkat, fõleg a szabad felszíni 

víztározókat. Ennek komoly energetikai jelentõsége is van, 

• A hazai szélenergia lehetõségeinek valós elemzése és 

újragondolása 

A szélenergia helyzete hazánkban meglehetõsen kétséges, 

alkalmazása nagy körültekintést és megfontolást 

igényel. Mindig szem elõtt kell tartanunk, hogy hazánk 

a Kárpát-medencében fekszik, és ezért szélenergia szempontjából 

erõsen árnyékolt helynek tekinthetõ. A gyanút 

alátámasztják a hazai szélerõmûvek üzemelési adatai (12. 

ábra). Újabb találmányok lehetõvé teszik az alacsony 

sebességû (2–7 m/sec) kategóriák alkalmazását is. 

A nap és a szél többnyire ellen ütemben dolgoznak, 

ezért a források egyesítésének elõnye nyilvánvaló (13. 

ábra). Ez nálunk is érvényes (lenne…, ha csinálnánk) 

• A biomassza-potenciál reális és veszélymentes használati 

formáinak megvizsgálása 

A villamosenergia-igényen kívül természetesen jelen 

van a hõenergia-igény fedezésének igénye is. Háztar- 

6–10-szeres szélfokozóval kiegészített függõleges tengelyû szélgenerátor, 

magyar találmány: „Windkollektor” 

10. ábra: Az „átrohanó” vizek 


11. ábra: Magyarország hévíztárolói 

12. ábra-. Havi átlagos szélerõmû-teljesítmények 2007-ben 

tási (és ipari) méretekben — fõleg városi környezetben 

— a legkorszerûbb és természetesen leggazdaságosabb 

megoldás a hõszivattyú és a hozzá tartozó 

felületfûtések/hûtések alkalmazása. Vidéki környezetben 

— ahol sok hulladék keletkezik (vagy egyéb 

energiaforrások is jelen vannak, például biomassza) 

érdemes elgondolkodni más megoldásokon is. (A 14. 

ábra bemutatja a megújulóenergia-felhasználás megoszlását 

hazánkban.) 

A biomassza-hasznosítás a vidéki területek egyik fõ 

helyi energiaforrása lehet (mint ahogy több tíz–száz évvel 

ezelõtt ez volt az egyetlen forrás!). A helyi biomasszát és 

a mezõgazdasági tevékenységbõl származó hulladékot a 

13 ábra: A szél- és a napenergia hibrid és komplex alkalmazása 


145

14. ábra: Eltorzult megújuló energiaszerkezet hazánkban 

leghatékonyabban — inkább kis léptékben — a háztáji 

rendszerekben lehet hasznosítani. (Hazánkban a nagy 

kapacitású biomassza-erõmûvek kiépítése meglehetõsen 

nagy kockázatot rejt, melyrõl nem szívesen beszélnek!) A 

biomassza-potenciálunk jelen van, és óriási — de ez fõleg 

az alacsony vagy közepes energiatartalmú (5–6000 MJ/kg 

– 7–9000 MJ/kg energiatartalmú, mezõgazdasági eredetû 

dendrites hulladékanyag-állomány (szalma, kukorica, napraforgószár, 

venyige, nyesedékvesszõ stb.). Ezeket a legjobban 

helyben, helyi eszközökkel lehet feldolgozni, nem 

kell szállítani. 

Kevesen tudják, hogy a kisebb léptékû biogázerõmûveknek 

hazánkban is komoly lehetõségei vannak. A 

biomassza is tipikusan az az energia, melyet helyileg kell 

felhasználni, mert így sokkal gazdaságosabb! A mini biogáz-erõmû 

mûködési elve ismert megoldásokon alapszik. 

Fõ elõnye, hogy szinte mindenhol megvalósítható, nem 

igényel túl sok helyet, közös telekhatárral rendelkezõ 

szomszédok egymással társulhatnak. De nagyobb léptékben 

(100–500 m 3 ) akár egy faluközösség energiaforrása 

is lehet. 

A háztartásban keletkezõ emberi, növényi és állati 

hulladékokból, zárt térben történõ erjesztéses, rothasztásos 

eljárással biogázt állítunk elõ (15. ábra). A biogázt 

— többnyire — föld alatti tartályokban tároljuk a felhasználásig. 

A felhasználás során a biogázzal fûthetjük házainkat — 

biogázkazánnal. A biogázt fõzésre használhatjuk megfelelõ 

gázüzemû égetõ eszközök segítségével — biogáz-fõzõlap. 

Illetve használati meleg vizet készíthetünk. A megoldás 

különös elõnye, hogy szalmát/füvet is képes feldolgozni, 

mely egyéb „más rendszerekkel” nem lehetséges. 

Egy négyfõs család napi szennyvizébõl és hulladékából 

mintegy napi 6–10 kWh energiát tudunk elõállítani. Ehhez 

egy kisebb, 6 m 3 -es erõmû is elegendõ lehet. 

A biogázból villamos energiát is elõállíthatunk biogáz-generátor 

segítségével. Így akár a ház teljes igényét 

is fedezhetjük megfelelõ méretezés és hulladékforrás 

biztosítása esetében. Ha ehhez még egy kisebb napelemes 

rendszert is kiépítünk, akkor egy bivalens forrású, teljesen 

biztonságos, önellátó rendszerre tettünk szert. Ha a gazdaságunkban 

állat- vagy baromfitenyésztéssel foglalkozunk, 

akkor a gyors megtérülés nem is kétséges. Ez esetben 

érdemesebb egy nagyobb, 100 m 3 -es tartályt kiépíteni, és a 

felesleges energiát eladni. 

15. ábra: Puxin családi biogázrendszer blokkvázlata 


• Kapcsolat a helyi hálózattal, vagy inkább sziget 

üzem? 

A 2008 januárjától érvényes VET (2007. évi LXXXVI. 

törvény) elismeri a „Háztartási kiserõmû” fogalmát, és 

engedélyezi az egyszerûsített, menetrend nélküli hálózatra 

csatolást az 50 kW-nál nem nagyobb erõmûvek esetében. 

Nos, valójában tehát „elhárult” egy fontos korábbi akadály(?). 

A törvény lényege, hogy mindenkinek joga van 50 

kWh-nál nem nagyobb teljesítményt — energiatermelési 

céllal — a hálózatra visszacsatolni azzal a céllal, hogy 

saját energiaigényét részben vagy teljes mértékben ezzel 

fedezze. Sajnos a dolog azért nem ennyire szép, ugyanis a 

MEH (Magyar Energia Hivatal) honlapján közzétett hivatalos 

ártarifa-táblázat jelentõs különbséget (lefelé diszkriminatív!) 

tesz: a „saját célra történõ felhasználás” és a 

többletként jelentkezõ energia ára lényegesen különbözik. 

A saját célú esetben mintegy 43 Ft/kWh míg a másik 

esetben csak 26 Ft/kWh körüli értékkel számolnak el. 

Ez burkoltan azt jelenti, hogy „büntetjük a többlettermelést”. 

Nem árt, ha gondolunk arra is, hogy ezt az egész 

„megújulóenergia-alkalmazást” elsõsorban pont azért folytatjuk, 

hogy „TÖBBLETenergiánk legyen! 

Európa többi országában — ahol van ilyen állami tarifarendszer 

— ez éppen fordítva van, lényegesen többért 

vásárolják vissza a többletben termelt energiát, ezért itt 

a befektetõk számára sokkal vonzóbb az üzlet. Ráadásul 

a törvény lehetõséget ad arra is, hogy az egyes áramszolgáltatók 

ezt a törvényi elszámolást saját szabályaik szerint 

értelmezzék, így elõfordulhat, hogy ugyanazon rendszer 

ugyanazon feltételek esetén jelentõsebb hozadékot hozzon 

a tulajdonosának, míg egy „másik áramszolgáltató” esetében 

a termelt „hozadék” gyakorlatilag nulla! 

Ez a fajta lehetõség hazánkban elsõsorban napenergiavagy 

házi biogáz-erõmûvek esetében lehet gazdaságos. 

Az 16. ábrán a „saját fogyasztású” részeket a görbe 

alatti területek összege adja. A kiugró csúcsok képviselik a 

mindenkori idõpillanatban „többletként” termelt energiát. 

A jelenlegi magyar szabályozás értelmében akkor járunk 

a legjobban, ha fõleg és csakis „saját célra” termelünk. 

Ennek pontos betartása szinte lehetetlen, ezért a „jó” rendszerek 

méretezése különleges stratégiákat igényelhet! 

A hálózatra termelõ háztartási kiserõmû energiaegyensúly-állapotainak 

vázlatos idõfüggvényei 

Ismertek a szigetüzemû rendszerek is, hogy hol melyik 

formát használjuk, azt a megrendelõ igénye, valamint a 

mûszaki és pénzügyi lehetõségek mérlegelése alapján 

érdemes eldönteni. A beruházás költségei szempontjából 

a leggazdaságosabb a tisztán hálózatra tápláló rendszer 

(17–18. ábra). Vidéki viszonylatban gyakori a sziget üzem 

is. A legnagyobb biztonságot a hálózatra tápláló interaktív 

rendszer biztosítja. 

Minden rendszert mindig az igényekhez célszerû méretezni. 

Ezért a megvalósítást egyszerû vagy részletesebb 

igényfeltárással kell kezdeni. 

Egy nemzetközi felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy 

egy átlagos 3–4 fõs család teljesítményigénye mintegy 

1,5–1,8 kW. Ha az átlagosnál több villamos berendezést 

használnak, akkor ez a szám 2–2,5 kW körül alakulhat. 

A ház nagysága ebben az értelemben nem számít (hacsak 

nem fûtenek villamos árammal, vagy nem mûködik túl sok 

klíma nyáron!). 

Nagyobb (igényesebb vagy luxus) háztartások esetében 

ez 4–5 kW körül alakul. Ezek az arányszámok szinte az 

egész világra igazak, Amerikától Japánig. Kisebb vállalkozások 

5–15–20 kW teljesítményigénnyel rendelkeznek, 

ezek természetesen erõsen tipizált értékek, a méretezést 

mindig a konkrét igényrendszerre kell elkészíteni. 

• Helyi hálózatok szerepe — a smart grid 

Ma már világosan látszik, hogy a jövõ energiatermelési 

és elosztási szerkezetében nagy szerepet kap a helyileg 

elõállított energiák egyre intenzívebb használata. Ez úgy 

17. ábra: Hálózatra tápláló háztartási mini napelem-erõmû 

16. ábra: A hálózatra kapcsolás 

A cikk teljes terjedelmében a Debreceni Disputa c. folyóirat 

2010.02. 27–31. oldalakon olvasható 

18 ábra: Hálózatra tápláló háztartási mini napelem-erõmû 

Ez „komplex energetikai logisztikát” valósít meg. Ad-vesz, részlegesen 

is, és hálózatkimaradás esetén 100%-os energia „back-up”- 

ot biztosít. 


147

valósulhat meg, ha saját szükségleteinket magunk fedezzük, 

vagy ennek fedezetére helyileg kialakított és helyi 

üzemeltetésû elosztó hálózatok — ún. smart gridek — alakulnak. 

Az ezt megelõzõ lépés olyan modellek megjelenése, 

amelyek nem egyszerû hálózatra visszatápláláson alapulnak, 

hanem ún. „hálózati interaktív üzemmódban” 

dolgoznak (19. ábra). Az elsõ ilyen ház 2003-ban épült 

Magyarországon. 

A szervezõdés következõ lépése a teljesítményszortimentek 

megjelenése, és azon alapvetõ magatartási 

forma megjelenése, amely szerint mindenki próbálja a saját 

igényeit lehetõség szerint saját és/vagy helyi közösségi 

19 ábra: A hálózati interaktív kapcsolat modellje 

tulajdonú forrásokkal biztosítani. Ide többféle teljesítmény 

is tartozhat, sõt kívánatos egy széles skála megjelenése. 

• A smart grid kialakulásának társadalmi szükségessége 

és modellje 

Az elektromosság alapjainak megismerése és alkalmazása 

mérföldkõ volt az emberiség fejlõdésében. Csak néhány 

száz éve történt, és azóta „rákaptunk” erre a jó dologra. 

Ma már életünk elképzelhetetlen elektromos, villamos eszközök 

nélkül (TV, rádió, autó, számítógép, telefon, egyéb 

villamos eszközeink…) 

Sok tudósnak tartozunk köszönettel ezért, Volta, Ampere, 

Lenz, Watt, Edison, Tesla és még sokan mások…, 

nehéz lenne mindet felsorolni. 

De legyünk büszkék kiváló magyar tudósainkra 10 is, 

akik ezen a területen olyan találmányokat adtak a világnak, 

melyek ma is alapvetõnek számítanak: Bláthy Ottó, Déri 

Miksa, Zipernowsky Károly, Bródy Imre, Kandó Kálmán, 

Jedlik Ányos, Bay Zoltán és még sokan mások. 

Az új eszmék, új dolgok beilleszkedése egy régi, 

kipróbált, „jól mûködõ (?)” rendszerbe, többnyire mindig 

problémával jár. Meglepõ, hogy a fizika és a társadalom 

sokszor mennyire „leképezi” egymást. Ismeretes, hogyha 

egy tekercsbõl a benne — „már régen ott lévõ” — mágnest 

el akarom távolítani, akkor egy olyan „ELLEN” 

elektromos erõ keletkezik, mely azt visszahúzza (Faraday- 

Ampere-Ohm-Lenz). És fordítva is igaz: ha egy tekercsbe 

mágnesrudat akarok betolni – mely korábban NEM volt 

Sixtovalens ellátású magánház, 3f hálózati interaktív kapcsolattal. 

Terv és kivitelezés: Gaiasolar Kft. 

10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_találmányok_listája 

ott (!) — a tekercsben keletkezõ ELLENerõ igyekszik 

kilökni azt. 

A társadalmi analógia nyilvánvaló, számos helyen 

megtapasztalhatjuk. Ha egy jól (!?) mûködõ közösségi 

rendszerbõl valamit el akarunk távolítani, mindenki felháborodik, 

és védi a régit (a megszokottat, a birtokoltat). Az 

újat nehezen fogadjuk be, félünk, nem értjük, nem vitatom, 

sokszor ösztönös védelmi reakciók rejlenek e mögött, de a 

hasonlat és párhuzam tagadhatatlanul jelen van. A mûszaki 

élet természetesen más, mint a társadalom, ám mindkettõre 

szükség van. A fejlõdés azonban megkerülhetetlen. 

Ma kényelmünk és biztonságunk nagy részét az országban 

kiépített villamos hálózatnak köszönhetjük. A hálózat 

legfontosabb szolgáltatásai az ellátás biztonsága, a 

megfelelõ mennyiségû energia a megfelelõ idõben és 

megfelelõ helyen. Ez egy nagyon komoly, felelõsségteljes 

szolgáltatási vállalás, melyet az országok kiépített villamos 

hálózati rendszere biztosít. Angolul GRID az elnevezése. 

A hálózat megléte vagy hiánya mindenütt a fejlettség 

„a törzsfejlõdés” mércéje. A „fejlett országokban” jól 

kiépített hálózat mûködik, az elmaradott területeken nincs 

hálózat, és kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e? Élet szinte 

mindenütt van a földön, és terjeszkedni akar, de hogy érdemes-e 

hálózatot is építeni, az több dologtól is függ. Szerintünk 

elsõsorban a politikától. Ma az emberiség mintegy 

60%-a olyan helyen él, ahol nemcsak, hogy nincs hálózat, 

de elektromosság sincsen. Az itt élõk számára csak a megújuló 

energia jelenthet megoldást. 

A hálózat ezért stratégiai fontosságú nemzeti vagyon. 

Azt idegen kézbe adni vétek! 

Magyarországon az MVM és Mavir gondozza, kezeli a 

villamos hálózatot. Helyi áramszolgáltatók „bonyolítják!!” 

tovább a folyamatokat. (Sajnos ezek között kevés a hazai 

érdekeltség!) 

A magyar villamosenergia-rendszer, mely szállítás, szabályozás, 

elosztás funkciókat testesít meg, a hazai erõmûvi 

rendszer által elõállított energiát szállítja. Gyakran importra 

is szorulunk, mert komolyabb villamosenergia-tárolási 

rendszerünk (víztározók) nincsen. A víztározók kiépítése 

ezért (lenne!) fontos, és az országunk számára négyszeres 

(!) elõnyt biztosítana. Sokan azzal a téveszmével védekeznek, 

hogy nincsenek magas hegyeink, és ezért nem tudunk 

komolyabb energetikai víztározót építeni. Ez nem így van. 

Néhány 100 m magasság már bõven elegendõ erre a célra, 

és ez lényegesen hozzájárulna villamos energetikai stabilitásunk 

növeléséhez. De ebbõl a típusból több erõmûre van 

szükség. Ez azonban még további három elõnnyel jár, mint 

beláttuk korábban. 

Erõmûveink elaggottak, életkoruk igen magas. Ez még 

nem lenne baj, de a hatásfokuk — mely már korábban 

is igen alacsony volt — most már rohamosan csökken! 

Átlagos hatásfokuk 25–45% között lehet, pontos adatokat 

nehéz megszerezni. Hogy mi lesz velük, azt ma kevesen 

tudják, ha tudják is, nem mondják… 

A kiserõmûvek átlagéletkora 10,6 év, a nagyoké 22,1 

év, ami átlagosan 20,6 évet jelent. 

Az erõmûben termelt nagymennyiségû energiát szinte 

kizárólagosan máshol használják, ezért az „energia sokat 

utazik”. Mint tudjuk, az utazáshoz pénz kell. Ez itt is 

így van (lásd korábbi ábrák!). Az utaztatás ára a további 

veszteségek megjelenése. Az erõmûvi és villamos rendszerekben 

többféle veszteség létezik, itt elsõsorban az 

átalakításból, továbbításból, visszaalakításból, elosztásból 


származó veszteségre kell gondolni, azonban ez is tetemes. 

(érdekességképpen érdemes lenne végigszámolni, hogy 

a kiinduló nyersanyagforrásban rejlõ energiatartalomhoz 

képest mi a végeredmény, vajon hogyan mûködik az 

„energia termékpálya”?). 

A megújuló energiaforrások alkalmazásával közvetlen 

villamos energia is nyerhetõ, illetve megoldható, hogy 

az adott helyen, korábban villamos energiával elõállított 

másodlagos hõenergia (villanybojler) kapacitását jelentõs 

mértékben kiválthassuk (napkollektor). Ezen megoldásokkal 

jelentõs helyi, vagy központi villamosenergia-kapacitást 

lehet kiváltani, illetve nem kell utaztatni. 

A gondolatot érdemes folytatni, hiszen nyilvánvalóak 

az alkalmazás messzemenõ elõnyei és jövõbe mutató stratégiai 

jelentõsége. 

Az „elosztott energiatermelés” fogalma ezért viszonylag 

hamar megjelent, hamarabb, mintsem a megfelelõ 

technikai eszköztár rendelkezésre állt volna. Többféle 

elnevezés is használatos, úgy mint „lokális energiatermelés” 

(20. ábra), „helyi hálózat”… 

Újabb és újabb leszármazottak is megjelennek, mint 

például: közösségi energiaellátó rendszerek, közösségi 

energia. 

Ezen elképzelések célja és lényege, hogy felismerve 

a korábban létesített rendszerek mai problémáit, továbbá 

tudván és ismervén a megújuló energiák alkalmazásában 

rejlõ lehetõségeket, a kettõt új mûszaki megoldásokkal egy 

élhetõbb formává alakítsa át. 

Az egyéni megújuló energia alkalmazása mellett a 

fokozatosan kiépülõ SMART GRID technikai mûszaki 

20. ábra: Helyi energiatermelési modell 

megoldással elõállíthatja az adott térség (megye, város, 

falu, település, faluközösség stb.) energiaszükségletét vagy 

annak jelentõs (10–50%) részét. (21–22/a ábra) 

A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyrészt 

az egyéni felhasználók is nagyobb mértékben használnak 

energiát a háztáji szükségletek ellátására (fûtés/hûtés, 

HMV, villamos berendezések). A felesleget visszatáplálós 

kiserõmûvel (villamosenergia-törvény, VET, 2007. évi 

LXXXVI. törvény) visszaadják a hálózatba. 

A hálózat ebben az esetben bizonyos „tárolási” vagy 

virtuális tárolási feladatot is ellát. Sajnos, hogy a VET 

igen gyorsan elavult, és már nem felel meg a gyorsuló ME 

alkalmazási követelményeknek. Másrészt a helyi energia- 

21. ábra: A digitális város modellje 


149

22. ábra: Smart grid modell 

24. ábra: A smart grid felépülése 


23. ábra: Smart grid modell 25. ábra: A smart grid berendezés szintje 

politikát kell alaposabban és hatékonyabban átformálni, 

átalakítani. 

A helyi hálózatok — többnyire — együtt kell majd 

mûködjenek a nagy országos hálózatokkal, mert ennek léte 

szolgálhatja a nagyobb biztonságot. A nagy hálózatoknak 

be kell fogadni és magukba integrálni a smart grid hálózatokat. 

A technikai feladatok megoldása a hálózatépítõ villamos 

szakemberek és a megújuló energiához értõ szakemberek 

segítségével kell történjen, mivel külön-külön egyik 

sem tudja a problémát megoldani. Az igény megjelenése a 

társadalom részérõl egyértelmû, a dolgot sokáig halogatni 

már nem lehet. A külföldi fejlettségi szintekhez viszonyított 

hazai 10-15 éves lemaradásunkat mielõbb be kell 

pótolnunk! Hazánk adottságai — az energiapotenciálunk, 

mûszaki–technikai felkészültségünk, a magyar elme találékonysága 

— kiválóak. A politikától a helyezet felismerését 

és támogatást kérünk! 

Hogyan lehetséges ezt megvalósítani? 

Nagyobb önállóságot — és forrásokat — kell biztosítani 

a helyi önálló energiapolitika formálására és 

fenntartására. Ki kell alakítani, és igénybe kell venni a 

helyi tudásbázisokat 11 , melyek képesek lesznek ilyen 

helyi közösségi rendszerek létrehozására, fenntartására és 

mûködtetésére. Más szóval, komolyabban fel kell készülnünk 

a NAPkorszakra. 

Ezzel a konstrukcióval az ellátás biztonsága akár fokozódhat, 

mivel a korábbihoz képest 2–3 független forrás 

elérésére van lehetõség (saját, közösségi lokális, országos). 

Természetesen figyelembe kell venni a megújuló 

energiák térbeli és idõbeli rendelkezésre állásának, 

kitermelhetõségének, hatékonyságának sajátosságait. 

A felhasználható helyi erõforrások: napenergia, földhõ, 

helyi biogázerõmûvek, szél (ha van). 

A SMART GRID kialakulása ezért egy hosszabb 

folyamat következménye, melynek több egymásra épülõ 

feltétele van, és ezért több fázisa van. 

A feladat megoldásához alapvetõen három területet kell 

összehangolni. 

• Berendezés szint (25. ábra) 

11 „Komplex Megújuló Energia Képzés” – a Honi Plusz Egyesülés 

programja, Akkreditációs szám PL 5151 Felnõttképzési nysz.: 

00369-2009 

• Rendszer és technológia — mûszaki technikai szint 

• Társadalom és politika 

Az elsõ fázisban — ez körülbelül nálunk most van 

— épületeken, intézményeken (véletlenszerû megvalósulásokban) 

megjelennek megújulóenergia-eszközök. Ezek 

önálló telepítéssel rendelkeznek, egymással többnyire nincsenek 

kapcsolatban, egy részük hálózatra csatolt, de sok 

sziget üzemû is van. 

A második fázisban az eredetileg egyedi rendszerek 

egymással energetikai kapcsolatba lépnek (helyi energialogisztika), 

megkezdõdik a nagyobb rendszerek kialakulása. 

Ehhez a továbbiakban sok feltételt meg kell valósítani, de 

a külföldi hálózatfejlõdések trendjei ez irányban teljesen 

nyilvánvalóak. 

A harmadik fázisban a kisebb helyi közösségi energiarendszerek 

— most már nevezhetjük ezeket smart gridnek 

(okos, ügyes hálózat) — további integrálódási folyamatba 

lépnek, és nagyobb rendszerek képzõdhetnek. Külföldi — 

fõleg amerikai példák — azt mutatják, hogy az ily módon 

épülõ megújulóenergia-rendszerek ezzel a technikával 

szinte zökkenõmentesen be tudnak illeszkedni a meglévõ 

áramszolgáltató rendszerekbe. 

A negyedik fázisban valószínûleg megjelennek azok 

a hatások, melyek társadalmi változásokat fognak indukálni. 

• A megújuló energiák használata alapvetõ társadalmi 

változásokat indukálnak 

Energiabirtoklás 

Az energiahordozók birtoklása ma a szén-, kõolaj-, földgázkészletek 

birtoklását jelenti. A készletek többsége 

politikailag, társadalmilag instabil térségekben van. A 

világ gazdasága és életünk függ az energiaellátástól. A 

készletek nagysága pontosan nem ismert, de köztudott, 

hogy véges, és komoly szakértõi becslések (Shell) azt 

is jelzik, hogy kimerülõben vannak. Ennek ellenére még 

mindig készülnek hosszú távú tervek, melyek inkább 

a hagyományos energiaforrásokra építenek. Az ilyen 

tervek elvonják a forrásokat a jövõ fejlesztéseitõl, ezért 

károsak, a fejlõdés gátjai. A kimerülõben lévõ készleteink 

nem csak egyszerûen energiaforrást jelentenek, de fontoljuk 

meg, hogy ezek az anyagok egyben fontos nyersanyagok, 

alapanyagok is az ipar számára. A velük való 

takarékoskodás éppen ezért alapvetõ fontosságú. Ener- 


151

giát már más eszközökkel is képesek vagyunk kinyerni a 

környezetünkbõl, elégetni a kincseket, mely teljes megsemmisítést 

jelent, dõreség. A készletek fogyása egyben a 

zsarolási potenciál növekedését jelenti. Ez tovább növeli 

a feszültségeket. 

Energiatermelés 

A jelenlegi energiatermelési módszerek mind technikailag, 

mind szervezettségükben, mind társadalmi szervezettségi 

formájukban elavultak. Az „égetéses” erõmûveink elöregedtek, 

hatásfokuk leromlott. Az atomerõmûvek korábban 

észlelt és kimutatott, megtapasztalt veszélyei nem múltak 

el igazából, csak a róluk szóló kommunikáció változott. 

A hidrogénfúziós-energiaelõállítás technikailag még nem 

áll rendelkezésre. Az évente igényelt energia mennyisége 

is rohamosan nõ. A rohamosan növekvõ népesség egyre 

több energiát igényel. Ha a fejlõdõ világ — mely piacot 

biztosíthat a nyugati beszûkülõ piacok helyett — ugyanolyan 

technikával termeli meg az energiát, mint ahogy 

mi tettük ezt 150–200 évig, akkor ez súlyosbítólag hat 

környezetünkre, és erõsíti a klímaveszélyeztetettséget. 

1750-tõl 2002-ig mintegy 1070 milliárd tonna CO 2 -t „termeltünk” 

meg. Elöregedett erõmûveinkkel a következõ 

2003–2030 idõszakban várhatóan 735 milliárd tonnát 

termelünk! 

Jelenleg a népesség mintegy 20%-a termeli meg az 

energia 80%-át, és ugyanez az 20% használja el az energia 

80%-át. A fejlõdõ országok részére ebbõl igazából 

semmi nem jut. A Föld lakosságának mintegy 60–65%-a 

soha nem jut energiához, és ha ezt az állapotot konzerváljuk, 

akkor a következõ 60–100 évben nem is lesz 

módjuk energiához jutni. Ezért mielõbb át kell térnünk 

új módszerekre. 

Energiaelosztás 

Az energiaelosztás technológiája ugyan fejlõdött, de 

alapvetõ formáját illetõen nem változott. Koncentrált 

erõmûvek termelik meg az energiát, melyet elavult villamos 

hálózatok osztanak szét. Az elosztási veszteség 

tetemes, 15–40% között változik a módszerektõl függõen. 

A veszteségek jelentõs része kiváltható lenne, amennyiben 

más módszereket és más forrásokat alkalmaznánk, illetve 

ha a helyi igények fedezetére helyileg megtermelt energiát 

használnánk. Ennek mértéke 40–60% is lehet. Az ellátás 

biztonsága érdekében megfelelõ mûszaki megoldásokat 

kell kiépíteni. Ebben nagy szerepe van a meglévõ elosztórendszereknek, 

ezért az új rendszerek kialakítását, fejlesztését 

a helyi áramszolgáltatókkal partnerségben kell kialakítani. 

Erre utalnak a külföldi adatok és példák, melyek 

egyértelmûen mutatják, a lokálisan megtermelt energia 

fontosságát, és az erre épülõ smart grid energiaközösségek 

jelentõségét. 

A függõségek felismerése és csökkentése 

A mai társadalmak szinte kizárólag az ún. „modern rabszolgatartó” 

társadalmak közé tartoznak. A korábbi láncok 

helyett a függõséget más, láthatatlan kapcsolatok jelentik: 

pénz (bankkártya, élelmiszer, energia). 

Fontos, hogy mielõbb felismerjük a függõségeinket 

egyéni és társadalmi szinten. Az egyik ilyen függõség 

az energia-termékpálya során jelentkezõ függõségek. 

Ennek lehetséges csökkentését a következõkben mutatjuk 

be. 

Értékesebb az energia, mint az emberi élet? 

A fosszilis energiahordozók birtoklásáért a korábbi 

idõszakokban sok százezer (millió?) embernek kellett 

meghalnia, és sajnálatos, hogy ez a folyamat ma sem ért 

véget, sõt várható, hogy a helyzet még feszültebb lesz. 

Vajon a napenergiáért is meg kell halni embertársainknak? 

A jövõben meg kell ölnünk majd másokat, hogy 

megszerezzük a szelet, hogy kihasználjuk a Föld hõjét, a 

környezeti hõt? 

Érdekes következtetések adódhatnak, ha komolyabban 

elkezdjük elemezni, és fõleg továbbgondolni a napjainkban 

világméretekben megindult folyamatokat. 

Továbbá vegyük figyelembe, hogy az olaj, szén, gáz 

fontos ipari nyersanyagok. Ma már helyettesíthetõk zömében 

megújuló energiákkal. Ezért mielõbb el kell kezdenünk 

a megújuló energiák felhasználását tömeges méretekben, 

körültekintõbben, óvatosabban kellene velük bánni, nem 

pedig feleslegesen elégetni. Az égetés mindent megsemmisít, 

pedig lehet, hogyha esetleg valamikor a bolygónk elhagyására 

kényszerülünk, pár száz év múlva „úti csomagként 

még jól jöhet”. 

Van hová menekülnünk 

a magunk építette társadalom elõl? 

A függõség és a veszélyek nyilvánvalók. De szerencsére 

vannak számunkra ugyanilyen nyilvánvaló eszközök és 

menekülési útvonalak. A kulcs a civil szervezõdésekben 

rejlik. 

Egy megfelelõen szervezett és önakaratából egységes 

társadalmi szervezõdés képes arra, hogy a jelenlegitõl 

lényegesen eltérõ fenntartható életformát alakítson ki. 

Ehhez az kell, hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedésünkben 

ma domináns függõségi formákat csökkentsük, 

vagy teljesen megszüntessük. 

Ezért is van arra szükség, hogy a megújuló energiákat 

társadalmasítsuk. A „Megújuló Energiák Társadalmasítása” 

12 egy komplex, bonyolult folyamat, ezért megfelelõ 

elõkészítéssel és felkészültséggel kell hozzáfogni. Mindenesetre 

azonnal el kell kezdeni. 

Egy alátámasztásként álljon itt a világ egyik piacvezetõ 

pénzügyi csoportjának véleménye: 

• „Amennyiben ezeket a lehetõséget megragadják az államok, 

akkor a klimatikus változás nem egy fenyegetõ 

veszély lesz, hanem egy lehetõség, a környezetvédõk 

pedig a fogyasztásról való lemondást követelõ, de 

senki által meg nem hallgatott Kasszandrákból a jövõ 

innovátoraivá válhatnak — vélik a Deloitte elemzõi, 

akik szerint naivitás azt hinni, hogy a politika önmagától 

erre az útra lép majd, a változást a közvéleménynek 

kell kikényszerítenie.” 

Az itt bekövetkezõ változások további mélyreható változásokat 

indukálnak az építészetben, a közlekedésben és a 

mindennapi gondolkodásunkban. 

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az 

emberiség a jelenlegi állapotból mielõbb eljusson a 

12 A Megújuló Energiák Társadalmasítása” komplex program 

részletei interneten megtalálhatók, illetve kérésre megküldi a 

szerkesztõség. 


26. ábra: Solar-falvak 

„Napkorszakba”, melynek kapui már nyitva állnak (26. 

ábra). 

Autonóm közösségek 

Örvendetes, hogy egyre több ember ismeri fel ezeket a 

problémákat, és egymással szövetkezve új típusú közösségeket 

alakítanak ki. Ennek lényeges elemei: önellátás az 

élelmiszer-ellátásban, önellátás az energiaellátásban, és ha 

„szükséges”, önellátás a pénzben. Hazánkban Sopronban 

már évek óta használják a „kékfrankost” helyi pénzként. 

Hasonlóan önszervezõ, kiváló autonóm közösséget sejtet a 

hawaii Mesefalu 13 , ahol a „Mesefalu tallér” látja el ugyanezt 

a feladatot. 

13 Az Mesefalu ház egyik prototípusa Károly herceg kertjében került 

felállításra az IBM és a Financial Times együttmûködésével 2010- 

ben 

Felhasznált irodalom 

• IPCC jelentések (internet) 

• MTA Va-ha-va jelentés (www.vahava.hu) 

• MTA Energetikai Albizottság tanulmányok és jelentések, 

2009–2010 

• Hetési-féle jelentés: „A felélt jövõ” tanulmány 

• Végh László–Hetesi Zsolt: Fenntartható élet. Jegyzet, ELTE 

TTK, 2006. 

• Gaiasolar összefoglaló: „A Megújuló Energiák Társadalmasítása” 

• Véghely Tamás: „Kezünkben a jövõnk” konferenciaelõadás 

2009, Budapest 

• Véghely Tamás: „A napkorszak hajnalán” konferenciaelõadás 

a Magyar Mûszaki Értelmiség Napján, Magyar Tudományos 

Akadémia és Országház, 2009. május 14–15. 

• Véghely Tamás: Debreceni Disputa c. folyóirat 2010. febr. 02. 

27–31. oldal 

• Dr. Stróbl Alajos: Elõadások és belsõ tanulmányok 

• MVM, MAVIR, MEH kiadványok (2004–2009) 

• Gaiasolar és Véghely Tamás korábbi elõadások, mûszaki tanulmányok, 

oktatási anyag 

• Véghely Tamás: „Magyarország, a szunnyadó óriás” — MET 

Energetikai Fórum, 2009 október, Balatonalmádi 

• Véghely Tamás: „A Napkorszak hajnalán” — A Magyar 

Mûszaki Értelmiség Napja, 2009 május, Magyar Tudományos 

Akadémia és Parlament 

• Gaia-falu Galgahévíz — az új közösségi modell. www. 

gaiaalapitvany.hu 

• Krisna-völgy közösségi falu tapasztalatai 

• „Mesefalu” naplója: www.offgrid.blog.hu 


153

Hevesiné Kõvári Éva, Peterdi Andrea, Tálas Frigyes* 

Reach és clp rendeletek követelményeinek teljesítése 

az isd Dunaferr Zrt.-nél 

Az Európai Unióban 2007 júniusában hatályba lépett 

a REACH rendelet, majd 2009 januárjában e rendelet 

kiegészítéseként — a GHS rendszert érvényesítendõ 

EU-s szabályrendszer — a CLP rendelet. A cikk összefoglalja 

azokat az intézkedéseket és teendõket, amelyeket 

az ISD Dunaferr Zrt. elvégzett, hogy teljesítse a 

REACH és CLP rendeletek által meghatározott kötelezettségeit. 

In the European Union it has come into force in June 

2007 the REACH Regulation, then in January 2009 as 

a completion to this regulation the CLP Regulation 

– an EU regulation system for vindication of the GHS 

system. The article summarizes those measures and 

tasks that ISD Dunaferr Co. Ltd. has done to fulfill 

its requirements determined by the REACH and CLP 

Regulations. 

1. REACH rendelet 

A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of 

Chemicals), az Európai Unió minden tagállamában érvényes 

rendelet (1907/2006/EK) 2007. június elsején lépett 

hatályba. 

A rendelet célja, hogy korszerûsítse és javítsa a vegyi 

anyagokra vonatkozó korábbi európai uniós jogi keretrendszert, 

szabályozza a vegyi anyagok regisztrálását, 

értékelését, engedélyezését és korlátozását. A REACH 

rendelet értelmében minden, az Európai Unióban minimum 

1 t/év mennyiségben gyártott, vagy oda importált 

anyagot regisztrálni kell az Európai Vegyianyag-ügynökség 

(ECHA) adatbázisában. 

A REACH fõbb céljai: 

— az emberi egészség és a környezet védelmének javítása, 

— az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére 

vonatkozó alternatív vizsgálati módszerek támogatása, 

— az Európai Unió gazdaságának kulcsfontosságú ágazatát 

jelentõ vegyipar versenyképességének növelése, 

— az anyagok szabad forgalmának biztosítása az Európai 

Unió belsõ piacán. 

REACH folyamatok: 

1. Elõzetes regisztrálás 

2. Regisztrálás 

3. Értékelés 

4. Engedélyezés 

5. Korlátozás 

6. Információ közlése a szállítói láncban 

A rendelet fontos lépést jelent az európai kémiai biztonság 

erõsítésének irányába, hisz az eredeti ütemterv 

teljesítése esetén 2018-ra az európai piacon lévõ több 

mint 100 ezer anyaggal kapcsolatosan azonos mélységû 

tudással fogunk rendelkezni — ez pedig alapot kínál az 

emberi egészség és környezet tudatos megóvására. 

2. REACH feladatok végrehajtása az ISD Dunaferr Zrt.-nél 

A gyártóknak és az importõröknek az EU piacán már 

forgalomban lévõ minimum 1 t/év mennyiségben gyártott/ 

importált anyagokat („bevezetett anyagokat”) 2008. június 

1. és 2008. december 1. közötti idõszakban elõzetesen 

regisztrálniuk kellett. 

A regisztrációköteles anyagok elõregisztrációja az ISD 

Dunaferr Zrt.-nél 2008. december 1-jéig megtörtént. 

Az elõregisztrációt követõ regisztrációs idõszakban az 

ISD Dunaferr Zrt. a REACH kötelezettségeknek való megfelelés 

végett a következõ feladatokat végezte és végzi: 

Elvégzett feladatok: 

— adatok, információk összegyûjtése a regisztrációköteles 

termékek értékeléséhez, 

— a SIEF tagokkal, a Vezetõ Regisztrálóval folytatott 

levelezések, telefonok, megbeszélések lefolytatása, 

— információk kérése/továbbítása a szállítói lánc mentén 

(kérdõívek küldése, tájékozódás a gyártott/értékesített 

termékeink felhasználásáról, a felhasználót érõ expozícióról, 

információkérés a beszállítók elõregisztrációs/ 

regisztrációs szándékáról), 

— az ISD Dunaferr Társaságcsoport REACH rendelettel 

kapcsolatos feladatainak szabályozása (S-10-01 szabályzat), 

— REACH elvárások beépítése a szabályozásokba (beszerzési 

folyamat, értékesítési folyamat, mûszaki fejlesztés, 

oktatás stb. folyamatok), 

— az ISD Dunaferr Zrt.-hez beérkezõ biztonsági adatlapok 

REACH szempontból történõ értékelése, 

— az ISD Dunaferr Zrt. belépett három európai uniós gyártókat/importálókat 

tömörítõ konzorciumba (Iron Platform, 

rövidítve IPIA; Iron Oxide Reach Consortium, 

rövidítve IORC; Reach Ferrous Slag Consortium, rövidítve 

RFSC) a REACH kötelezettségek teljesíthetõsége 

végett, illetve, hogy csökkenjenek a cég regisztrációs 

költségei, 

— Az ISD Dunaferr Zrt. — a fent említett három konzorcium 

tagjaként — a REACH direktíva követelményeinek 

megfelelõen 2010. december elsejéig elkészítette 

* Hevesiné Kõvári Éva minõségügyi és környezetvédelmi igazgató• Peterdi Andrea REACH szakértõ • Tálas Frigyes REACH szakértõ 


és benyújtotta az ECHA-nak saját regisztrációs dossziéit 

a következõ anyagokra: 

• Iron (vas, nyersvas), 

• Iron ores, agglomerates (érc; agglomerátum; 

pellet), 

• Iron sinter (zsugorítmány), 

• Mill scale (hengerlési reve), 

• Diiron trioxide (Fe 2 O 3 ), 

• Slag, blast furnace (BFS / kohósalak), 

a) GBS (granulated and ground granulated / granulált 

kohósalak, habosított kohósalak), 

b) ABS (air cooled / kohókõ), 

• Slag, converter (BOS / konvertersalak), 

• Slag, steelmaking (SMS / halnai salak). 

A regisztrációs díjak befizetése után az ECHA által küldött 

„Submission Report”-ok alapján az ISD Dunaferr Zrt. 

valamennyi regisztrációs dossziéja a technikai értékelésen 

megfelelt. 

Jelenlegi feladatok: 

— a kockázatkezelési intézkedéseket részletezõ expozíciós 

forgatókönyvek kidolgozása a kémiai biztonsági 

jelentés részeként a munkabiztonsági, valamint a foglalkozás-egészségügyi 

szakemberek bevonásával. 

— a REACH alapján biztonsági adatlapok módosítása és a 

felhasználók felé történõ megküldése, 

— párbeszéd a cég partnereivel a gyártott termékek biztonságos 

kezelésével és felhasználásaival kapcsolatban, 

— folyamatos információcsere a szállítói láncban. 

Jövõbeni feladatok: 

— Anyagok beszerzésével kapcsolatban: 

• beszerzési folyamat figyelemmel kísérése 

(szerzõdések elõírásai: regisztrációs kódok, 

minõséget — pl. kémiai összetételt — igazoló 

dokumentumok megkövetelése), 

• biztonsági adatlapok (2011-tõl új típusú!) bekérése, 

REACH szempontból történõ értékelése, 

• REACH szempontú beszerzési adatbázis létrehozása 

és folyamatos frissítése a SAP-ban a fenti adatokkal. 

— Anyagok ellenõrzése (elsõsorban új alapanyagok): 

• regisztráció meglétének, megfelelõségének ellenõrzése, 

• kémiai összetétel ellenõrzése (megfelel-e a regisztrált 

anyagtípusnak), 

• belsõ felhasználás azonosításának ellenõrzése. 

— Termékek értékesítésével kapcsolatos feladatok: 

• regisztráció meglétének, megfelelõségének ellenõrzése, 

• SVHC (különös aggodalomra okot adó) anyagok 

figyelemmel kísérése a Dunaferr-termékekben, 

• igazolások kiállítása a vevõk részére. 

A REACH rendelet követelményeinek megfelelõen 

valamennyi 1000 tonna felett gyártó, illetve forgalmazó, 

Európai Unióban mûködõ cégnek 2011-tõl rendelkeznie 

kell regisztrációs kóddal, ezeket a termékeket 

csak így hozhatják forgalomba az EU-n belül. 

Az ISD Dunaferr Zrt.-nél is a REACH hatálya alá tartozó 

anyagok esetén évi 1000 tonna feletti beszerzést/felhasználást 

meghaladó mennyiségnél 2011-tõl csak regisztrált 

anyagok és készítmények kerülhetnek beszerzésre, illetve 

felhasználásra. 

Az EU-n kívüli gyártók/forgalmazók részére a regisztráció 

NEM kötelezõ, ebben az esetben az EU-ban bejelentett 

elsõ felhasználónak, illetve kereskedõnek (importõrnek), 

mint önálló jogi személynek kell rendelkeznie a megfelelõ 

regisztrációval. 

Minden regisztrációköteles anyag egy adott EC-, ill. 

CAS-számmal, valamint meghatározott kémiai összetétellel 

kerül regisztrációra — a megszerzett regisztráció 

csak erre a kémiai tartományra érvényes. 

A gyártóktól, szállítóktól az ISD Dunaferr Zrt. megköveteli 

az anyagok regisztrációs elõírásoknak való megfelelését, 

azaz a beszállított anyag EC- és CAS-számának 

megjelölését, valamint a kémiai összetétel igazolását. 

Amennyiben a beszállító nem tud a minõség azonosságát 

igazoló bizonylatot mellékelni a beszállított anyagokhoz, 

úgy az ISD Dunaferr Zrt.-nek az átvételnél IDEGEN- 

ÁRU ELLENÕRZÉST kell mûködtetnie a minõség azonosításának 

bizonyítására, hogy saját regisztrációs kódjait a 

beérkezett anyagok esetében felhasználhassa. 

3. CLP rendelet 

Az ENSZ új, a vegyi anyagokra vonatkozó besorolási 

rendszert határozott meg: ez a GHS, vagyis a Vegyi 

Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan 

Harmonizált Rendszere. A rendszer kidolgozóinak célja 

a veszélyes anyagok azonosítása, a veszélyes anyagok 

által hordozott veszélyekrõl, kockázatokról a felhasználók 

informálása (biztonsági adatlapon és címkén feltüntetett 

standardizált szimbólumok és mondatok) volt. 

A GHS rendszert az Európai Unióban érvényesítõ szabályrendszer 

a REACH rendelet kiegészítéseként született 

meg — ez a CLP rendelet. A CLP rendelet az anyagok és 

keverékek osztályozásáról, címkézésérõl és csomagolásáról, 

a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és 

hatályon kívül helyezésérõl, valamint az 1907/2006/EK rendelet 

(REACH) módosításáról szóló 1272/2008/EK rendeletet 

jelenti. A rendelet tárgyát képezõ osztályozás, címkézés 

és csomagolás angol szavait (Classification, Labeling and 

Packaging) alapul véve alakult ki a CLP elnevezés. 

A CLP rendelet 2009. január 20-án lépett hatályba, és 

minden olyan, az EU-ban letelepedett cégre vonatkozik, 

amely anyagot vagy keveréket gyárt, importál, felhasznál 

vagy forgalmaz, függetlenül az éves mennyiségtõl. 

A rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétõl, keverékekre 

pedig 2015. június 1-jétõl kell alkalmazni. Az átmeneti 

idõszak biztosítja, hogy a vállalkozások idõben felkészülhessenek 

és megfelelhessenek az új elõírásoknak. 

A rendelet arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy 

saját maguk osztályozzák anyagaikat és keverékeiket, 

továbbá az osztályozásokat jelentsék be az Európai 

Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA). A rendelet meghatározza 

továbbá közösségi szinten az osztályozással és 

címkézéssel rendelkezõ anyagok jegyzékét — a jegyzék 

a bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza. 

Az ISD Dunaferr Zrt. átvizsgálta a 2009 és 2010-ben 

beszerzett és értékesített anyagok listáját, majd a CLP 


155

endelet követelményeinek megfelelõen 2011. január 3- 

áig a kohógáz CLP szerinti osztályozását bejelentette az 

ECHA-nak. 

Az ISD Dunaferr Zrt. a CLP kötelezettségeknek 

való megfelelés végett a következõ feladatokat végezi a 

jövõben: 

— vegyianyag-nyilvántartás létrehozása, az adatbázis 

folyamatos aktualizálása az újonnan beérkezõ anyagok 

beillesztésével, 

— vegyi anyagok raktározásának, felhasználásának 

ellenõrzése, 

— CLP szerinti besorolás, címkézés az EU-n kívüli anyagok 

esetében, 

— a már az üzemekben lévõ, a raktárakból kivételezett 

vegyi anyagok feltérképezése, 

— raktárak és felhasználási területek folyamatos 

ellenõrzése, 

— biztonsági adatlapok CLP szempontból történõ értékelése, 

— 2011-ben beszerzett és értékesített anyagok listájának 

folyamatos ellenõrzése a CLP rendelet követelményeinek 

megfelelõen. 

A REACH és a CLP feladatok teljesítését, azok 

megfelelõségének vizsgálatát, ellenõrzését az Európai 

Unióban az ECHA, nemzeti hatóságként Magyarországon 

az ÁNTSZ végzi. 

Az ISD Dunaferr Zrt. a REACH és CLP elõírásoknak 

meg kíván felelni. A cégvezetés fokozott figyelmet szentel 

a munkahelyeken fellépõ kockázatok csökkentésére, az 

alkalmazottak egészségének megóvására, a termékei biztonságos 

használatával kapcsolatos információk közlésére, 

illetve tevékenysége során a környezet megóvására. 

Irodalomjegyzék 

1. ECHA (European Chemicals Agency) honlapja:http://echa. 

europa.eu/ 

2. OKBI (Országos Kémiai Biztonsági Intézet) honlapja: http:// 

www.okbi.hu/reach/index.html 

Papp József* 

Adóterhelés, termelékenység és gazdasági növekedés 

A magyar gazdaság erõsen polarizált a vállalkozások 

versenyképességét és jövedelemtermelõ potenciálját 

illetõen. A termelékenységbeli különbségek nagyok. 

A magas termelékenységû multinacionális vállalatok 

által létrehozott GDP megoszlása is gyökeresen 

különbözik a hazai tulajdonú átlagos vállalkozásétól: 

alacsony az adók és magas a profit aránya, miközben 

a kkv-szektorban jellemzõ, hogy a megtermelt bruttó 

nemzeti terméknek több mint a felét elviszi az állam. A 

tanulmányban a szerzõ górcsõ alá veszi a hazai tulajdonú 

kis- és középvállalatok, a hipokrita vállalatok és 

a többségi külföldi tulajdonú vállalatok/multinacionális 

vállalatok jellegzetes vállalataiban megtermelt GDPmegoszlásának 

különbségeit, hogy a fenti állítások 

igazságtartalmát megvizsgálja. 

The Hungarian economy is strongly polarized 

regarding the competitiveness and earnings potential 

of companies. The differences in productivity are high. 

The distribution of GDP generated by the multinational 

companies with high productivity is radically differing 

of that of domestic owned average companies: the ratio 

of taxes is low and of profit is high, while in the sector 

of small and medium-sized enterprises is characteristic 

that more than half of the produced gross national 

product is taken away by the state. In this study the 

author takes under microscope the differences of GDP 

distribution produced in the characteristic companies 

of domestic small and medium-sized enterprises, 

hypocrite companies and the majority foreign owned 

companies / multinational companies in order to 

examine the truth content of the above statements. 

A magyar gazdaság erõsen polarizált a vállalkozások versenyképességét 

és jövedelemtermelõ potenciálját illetõen. 

A termelékenységbeli különbségek nagyok. Pitti Zoltán 

négyszeres különbséget mér a hazai tulajdonú kkv-szektor 

és a többségi külföldi tulajdonú vállalatok egy alkalmazottra 

esõ bruttó hozzáadott értékének átlagában. A 

magas termelékenységû multinacionális vállalatok által 

létrehozott GDP megoszlása is gyökeresen különbözik a 

hazai tulajdonú átlagos vállalkozásétól: alacsony az adók 

és magas a profit aránya, miközben a kkv-szektorban 

jellemzõ, hogy a megtermelt bruttó nemzeti terméknek 

több mint a felét elviszi az állam. Csak úgy marad profitja 

a vállalkozás tulajdonosának, ha csal. Ebben a struktúrában 

a kkv-szektor növekedésképtelen. Ez pedig azért aggályos, 

Pitti Zoltán: Gazdasági teljesítmények, kontra társadalmi elvárások, 

Napvilág 2010 

* Dr. Papp József egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságtudományi Kar 

mert a gyors gazdasági növekedéshez nem tud hozzájárulni, 

pedig — tekintettel a növekmény-GDP-je magas 

adótartalmára — a költségvetésnek elemi érdeke lenne az, 

ha a kkv-szektor a növekedésben fõ szerepet játsszana. A 

fõleg német exportra alapozott gazdasági (kiváltképp autóipari) 

expanzió ugyanis nem minden tekintetben elõnyös a 

büdzsé bevételi oldala számára. A látványos GDP-növekedés 

nem párosul érdemleges adóbevételi többlettel, mivel a 

magas termelékenységû exportõrök adóhányada az általuk 

megtermel GDP-ben alacsony. 

További torzulásokat okoz az is, hogy egyre hízik a 

magyar gazdaságnak a rendszerváltás felemássága miatt 

kialakuló új pólusa, a hipokrita vállalatok halmaza. Ide 

azok a különbözõ méretû és tulajdonú vállalatok tartoznak, 

amelyek nem annyira a piaci versenyben, hanem a 

hatalmi elitbe ágyazódva, az államtól valamilyen módon 


függve válnak sikeressé. Bevételeik forrása jelentõs arányban 

közpénz, ezért a pólust alkotó vállalatok növekedése 

ugyancsak aggályos. A hipokrita vállalatok GDP-jének 

növekedése több költségvetési forrást emészthet fel, mint 

amennyi adóbevételi többlet tõlük befolyik. A túlárazott 

közbeszerzések extraprofitját ugyanis adóparadicsomokba 

térítik el, a tényleges munkát pedig a páriasorba taszított 

alvállalkozókkal végeztetik el, akik kénytelenek olyan 

nyomott árakon teljesíteni a megbízást, amelybe már nem 

férnek be az adók. Innen a hipokrita elnevezés. 

A tanulmányban górcsõ alá vesszük a három pólus 

jellegzetes vállalataiban megtermelt GDP megoszlásának 

különbségeit, hogy a fenti állítások igazságtartalmát alátámasszuk. 

A vizsgálat alapja a bárki számára elérhetõvé 

tett 2008. évi vállalati beszámolók. (A 2009. évet — válság 

év lévén — nem vizsgáltuk, a 2011. évi mérlegek pedig 

még nem hozzáférhetõk. A tanulmány megállapításaiban 

nagy mértékben támaszkodik arra modellre és érvanyagra, 

amelyet „A magyar gazdasági csoda” c. könyvemben 

tettem közzé. Az ott bemutatott elméleti modellt konkrét 

vállalatokra alkalmazva plasztikusan ábrázolható a magyar 

gazdaság polaritásának mibenléte, de az is, hogy ez milyen 

következményekkel jár a gazdasági növekedésre és az 

adóbevételek alakulására. Természetesen további alapos 

kutatások szükségesek a probléma teljes feltárására. A 

tanulmány az elsõ lépéseket jelenti ezen az úton. 

1. A vállalati GDP megoszlásának modellje 

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjáról 

letölthetõ e-beszámolók adatai alapján a magyarországi 

vállalkozások által létrehozott bruttó nemzeti termék (GDP) 

nagysága és összetétele vállalti szinten is jól megbecsülhetõ 

a tanulmányban alkalmazott modell segítségével. A GDP a 

bruttó hozzáadott érték, valamint a termékadók és támogatások 

egyenlegének összege. A bruttó hozzáadott érték a nettó 

kibocsátás (értékesítés nettó árbevétele + aktivált saját teljesítmények 

értéke + a vissza nem térítendõ támogatásokkal 

csökkentett egyéb bevételek) és az anyagjellegû ráfordítások 

különbözete. A vállalkozás által létrehozott GDP kiszámításához 

ismerni kellene a termékadók és -támogatások 

egyenlegét. A vállalkozások túlnyomó többsége esetében a 

termékadó a felszámított és levont áfa különbözete, azaz az 

általa létrehozott bruttó hozzáadott érték adója, terméktámogatásban 

pedig nem részesül. A bruttó hozzáadott érték adóját 

az alapján lehet megbecsülni, hogy a nettó árbevételbõl 

mennyi az export aránya. Az export után ugyanis nem lehet 

felszámolni az áfát, azt az importõr köteles teljesíteni a székhelyén. 

A modell által képzett áfa alapja az export arányával 

korrigált bruttó hozzáadott érték. Ha valamely cég a teljes 

kibocsátását exportálja, akkor az általa elõállított bruttó 

hozzáadott érték és a GDP megegyezik. Ha a teljes kibocsátás 

belföldön kerül felhasználásra, akkor a teljes bruttó 

hozzáadott értékre kell vetíteni az áfa kulcsát. 2008-ban ez 

az érték a versenyszektorban jellemzõen 20 százalék volt. 

A képzett, de a valóságos értékhez jól közelítõ mutatókat, 

mint az áfát is csillaggal jelöltük, megkülönböztetve 

azoktól, amelyeket a beszámolók tartalmaznak vagy 

egyértelmûen determinálnak. A GDP tehát egy számított, a 

vállalkozások könyveiben nem szereplõ mutató. A modell 

Papp József: A magyar gazdasági csoda, Alexandra 2010 

ennek a képzett mutatónak a GDP fõ alkotóelemei szerinti 

megoszlását számolja ki (1. táblázat). 

1. táblázat: A GDP részei 

GDP* 

Adók 

bérek terhei* 

egyéb termelési adók* 

társasági és különadó 

osztalékadó* 

áfa* 

Nettó bérjövedelem* 

Profit 

adózott osztalék* 

mérleg szerinti eredmény 

Értékcsökkenési leírás 

Kamat 

Egyéb 

Az adók közül a fizetett társasági és különadót az 

eredménykimutatás XII. sora tartalmazza. Az egyéb termelési 

adók (általában az iparûzési és egyéb helyi adók, 

cégautóadó stb.) az egyéb ráfordítások (VII.) között vannak 

nyilvántartva. A nagyobb cégek a kiegészítõ mellékletükben 

errõl általában beszámolnak. Ahol nincs részletezés, 

ott az egyéb ráfordítások negyven százalékát 

tekintettük egyéb termelési adónak. Osztaléknak csak az 

adott évi eredménybõl teljesített osztalékot vettük alapul. 

(A korábbi évek eredménytartalékából fizetett osztalék és 

annak adója az akkori évben megtermelt GDP-t terheli.) 

Ha a tulajdonos külföldi vagy nem természetes személy, 

akkor osztalékadót nem számoltunk fel. A tulajdonosi 

viszonyoknál a kiegészítõ mellékletekben megadott információkat 

vettük alapul. Ha a tulajdonosok magyarországi 

természetes személyek, akkor hárommillió feletti osztalék 

esetén számoltunk a 25 százalékos osztalékadókulccsal, 

alatta figyelembe vettük a 14 százalékos eho-t is. 

A bérek terheinek és a nettó bérjövedelemnek a 

számszerûsítésére felhasználtuk a tisztagazdaságért.hu 

honlapon közzétett 2008. évi adóék-táblázatot . Az adóékfüggvény 

azt mutatja meg, hogy különbözõ havi bruttó 

bérek mellett mekkora hányadát kell a foglalkoztatás 

összes költségén belül az állam felé teljesíteni (szja, járulékok) 

(1. diagram). 

1. diagram: Adóék változása (személyi jövedelemadó és járulékok a bérköltség %-ában) 

http://www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu/index.php/SC_- 

_Ad%C3%B3%C3%A9k_fogalma 


157

A kiegészítõ mellékletben megadott létszámadatokból 

kiszámítottuk a havi átlagos bruttó bért, leolvastuk a táblázatból 

az adóék kulcsát és kiszámítottuk a bérek terheit. A 

személyi jellegû ráfordításokból (V.) ezt levonva, megkaptuk 

a nettó bérjövedelem feltételezett, de a ténylegeshez jól 

közelítõ értékét. 

A modellben szereplõ profit az adózott osztalék és a 

mérleg szerinti eredmény összege. Fentebb már utaltunk 

arra, hogy a korábbi évek visszaforgatott eredményének 

terhére fizetett osztalékot nem vettük figyelembe a 2008. 

évi GDP megoszlásának vizsgálata során. De korrigáltuk 

az osztalékot és a mérleg szerinti eredményt abban az 

esetben is, ha a pénzügyi mûveletek eredménye és/vagy a 

rendkívüli eredmény pozitív volt. Ezek ugyanis nem részei 

az adott évben megtermelt GDP-nek (más által megtermelt 

jövedelem, idegen GDP). Ugyanakkor, ha ez a két mutató 

negatív, akkor az adott évben megtermelt GDP-bõl kell 

fedezni ezeket a ráfordításokat. Ha a pénzügyi mûveletek 

eredménye negatív, akkor azt fizetett kamatnak neveztük 

el. Az egyéb kategóriában az egyéb ráfordítások egyéb 

termelési adókkal csökkentet részét, valamint a negatív 

rendkívüli eredményt összegeztük. Az értékcsökkenési 

leírásnál az eredménykimutatás VI. sorában szereplõ értékkel 

számoltunk. 

A GDP megoszlásának értelmezéséhez néhány tájékoztató 

adatot is kiszámítottunk (2. táblázat). 

2. táblázat: Egyéb mutatók 

Tájékoztató adatok 

Az árbevétel bruttó hozzáadottérték-tartalma 

Az export aránya az árbevételben 

Létszám 

GDP/foglalkoztatott 

Átlagos havi bruttó kereset 

Összes adó/foglalkoztatott 

Összes adó/saját tõke 

Profit/saját tõke 

Az igénybe vett ill. eladott szolgáltatások/anyagjell. ráfordítások. 

Az árbevétel bruttó hozzáadott értéktartalma fontos 

információ a vállalkozás jövedelemtermelõ képességérõl. 

Pitti Zoltán kimutatásai szerint ez az arány Magyarországon 

lényegesen alacsonyabb, mint az EU 15-ök átlaga, 

és csökkenõ tendenciájú. Egységnyi GDP-növekedéshez 

egyre nagyobb árbevétel-növekedést kell teljesíteni. Ez a 

trend önmagában gátja a fenntartható növekedési pályára 

való átállásnak. 

Az export aránya az árbevételben a GDP kiszámításához 

szükséges, de egyúttal fontos információ a vállalat versenyképességét 

illetõen is. A létszám önmagában is fontos 

adat, de szükséges a bérek terheinek és a nettó bérjövedelemnek 

a számszerûsítéséhez is. Az egy foglalkoztatottra 

esõ GDP mérésével lehet bemutatni a vállalkozások termelékenységbeli 

különbségeit. Az egy foglalkoztatottra esõ 

adó, valamint a saját tõkére jutó összes adó a vállalkozás 

adófizetési potenciáljának érdekes mutatója. A saját tõkére 

jutó profit pedig ehhez jó viszonyítási alapot kínál. 

Pitti Zoltán: Gazdasági teljesítmények, kontra társadalmi elvárások, 

Napvilág 2010, 89–96. o. 

Az igénybe vett, ill. eladott szolgáltatásoknak az 

anyagjellegû ráfordításokon belüli aránya némi információt 

szolgáltathat arról, hogy az adott cég esetleg számlaköltséggé 

transzformálja-e a magas adóterhelésû bérköltségeket, 

azaz elrejti-e az általa megtermelt GDP egy részét. 

2. Egy tipikus magyar vállalkozás 

A megoszlási modellel elõször egy jellegzetes magyar 

vállalkozást vizsgáltunk meg. A cég a szerelõiparban tevékenykedik, 

nagy múltú szocialista nagyvállalat „leszármazottja”, 

tulajdonosai az egykori vállalat vezetõ beosztású 

alkalmazottjai voltak (3. táblázat). 

3. táblázat: Egy tipikus magyar vállalkozás GDP-jének megoszlása 

Szerelõipari Kft. 2008 

m HUF 

Bruttó hozzáadott érték 631 

Áfa* 126 

A GDP 

megoszlása 

GDP* 757 100,1% 

Adók 381 50,3% 

bérek terhei* 191 

egyéb termelési adók* 49 

társasági és különadó 7 

osztalékadó* 8 

áfa* 126 

Nettó bérjövedelem* 162 21,4% 

Profit 30 4,0% 

adózott osztalék* 22 

mérleg szerinti eredmény 8 

Értékcsökkenési leírás 43 5,7% 

Kamat 67 8,9% 

Egyéb 74 9,8% 


Az árbevétel bruttó hozzáadottérték-tartalma 32,5% 

Az export aránya az árbevételben 0,0% 

Létszám 101 

GDP/foglalkoztatott 7 495 

Átlagos havi bruttó kereset 226 073 

Összes adó/foglalkoztatott 3 772 

Összes adó/saját tõke 50,1% 

Profit/saját tõke 3,9% 

Az igénybe vett ill. eladott szolgáltatások/ 

anyagjell. ráford. 

27,6% 

Az egy foglalkoztatottra esõ GDP és az árbevétel 

GDP-tartalma is átlaghoz közelít. Az átlagos havi bruttó 

kereset is az átlagnak megfelelõ. A cég külföldön 

2008-ban nem folytatott szerelõtevékenységet. Átlagos 

termelékenység és átlagos bérek mellett a cég által megtermelt 

GDP több mint a felét az állam elviszi. Ez jóval 


magasabb, mint a makroszinten mért adócentralizáció. 

2008-ban ennek értéke éppen 40 százalék volt. De magas 

a kamat aránya is. A profit részesedése emiatt alacsony, 

csupán a GDP 4 százalékát teszi ki. Ez a megoszlás 

hûen tükrözi az alacsony jövedelemtermelõ képességû 

hazai tulajdonú kkv-szektor legfõbb problémáját: a kevés 

jövedelem nagyobbik része az államot illeti, a bank is 

aránytalanul nagy részt hasít ki, így kevés profit marad a 

növekedéshez, fejlesztéshez. Ezt támasztja alá az értékcsökkenési 

leírás alacsony részaránya is. 

3. Nemzetközi vállalatok — Audi Motor Hungaria Kft. 

A külföldi tulajdonú vállalkozások termelékenysége az 

esetek többségében jóval meghaladja a magyarországi 

átlagot. A magyar gazdaság rendkívül differenciált ebben a 

tekintetben. Érdemes tanulmányozni az Ecostat honlapján 

közzétett listákat a legnagyobb hazai GDP-termelõkrõl . 

Látható, hogy a nagy zöldmezõs beruházásokat végrehajtó 

multinacionális vállalkozások termelékenysége sokszorosa 

a magyar átlagnak. Igaz ez a középvállalkozásokra is. Az 

Ecostat publikálja a legnagyobb középvállalkozások GDPadatait 

is . Ebbõl is az derül ki, hogy a külföldi többségi 

tulajdonú vállalkozások egy foglalkoztatottra viszonyított 

GDP-je általában jóval meghaladja a listán szereplõ 

magyar vállalkozások hasonló mutatóját. 

Az egyik legtermelékenyebb magyarországi cég az 

Audi Motor Hungaria Kft., amely a magyar exportnak 6–7, 

a GDP-nek pedig az egy százalékát adja (4. táblázat). Egy 

foglalkoztatottra vetítve több mint 50 millió forint GDP-t 

állított elõ 2008-ban, csaknem hétszer annyit, mint a fentebb 

elemzett, átlagosnak tekintett szerelõipari vállalkozás. 

A magas termelékenység ellenére egy foglalkoztatottra 

számítva azonban még kétszer annyi adót sem fizet a 

magyar államnak. Az adók súlya eltörpül a kiemelkedõen 

magas profithoz viszonyítva. Amelyet azonban teljes 

egészében visszaforgat a folyamatban lévõ beruházások 

és fejlesztések finanszírozására. Mint nagy beruházó, 

adókedvezményben részesül, csak különadót kell fizetnie, 

társasági adót nem. 

Érdekes — vizsgálatra érdemes — paradoxon, hogy a 

kiemelkedõen magas termelékenység az árbevétel kifejezetten 

alacsony hozzáadott értéktartalma mellett valósul 

meg. Figyelemre méltó az is, hogy beruházásait nem külsõ 

forrásokból finanszírozza, ezért kamatterhek sem sújtják. 

Ezen sajátosságai miatt a vállalat által létrehozott GDP 

megoszlása gyökeresen különbözik az átlagos magyar 

tulajdonú vállalkozásétól. Adótartalma alig haladja meg 

a 10 százalékot! További sajátosság az is, hogy — mivel 

gyakorlatilag a teljes kibocsátás exportra kerül — az áfát 

az importõr fizeti meg a székhelyén (fõleg Németországban, 

ahol a luxusautókat leginkább értékesítik), ezért a 

társaság által elõállított bruttó hozzáadott érték és a GDP 

megegyezik. A visszaforgatott profit elõbb vagy utóbb 

osztalék formájában kikerül az országból, adóját — az 

osztalékadót — ugyancsak nem Magyarországon fogják 

teljesíteni, hanem ott, ahol a természetes tulajdonosok 

élnek (fõleg Németországban). 

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/topcegek/2008/top100magyar. 

html 

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/topcegek/2008/kozep_top.html 

4. táblázat: Az Audi Motor Hungaria Kft. I. 

Audi Motor Hungária Kft. 2008 

m EUR 

Bruttó hozzáadott érték 1 021 010 

Áfa* 9 682 

A GDP 

megoszlása 

GDP* 1 151 660 100,0% 

Adók 144 616 12,6% 

bérek terhei* 97 676 

iparûzési adó 28 019 

egyéb adó 1 032 

társasági és különadó 8 207 


áfa* 9 682 

Nettó bérjövedelem* 70 731 6,1% 

Profit 520 360 45,2% 


mérleg szerinti eredmény 520 360 

Értékcsökkenési leírás 337 421 29,3% 

Kamat 0,0% 

Egyéb 78 532 6,8% 


Az árbevétel bruttó hozzáadottérték-tartalma 18,1% 

Az export aránya az árbevételben 99,1% 

Létszám 5 939 

GDP/foglalkoztatott (m HUF) 51 362 

Átlagos havi bruttó kereset (HUF) 485 385 

Összes adó/foglalkoztatott (m HUF) 6 450 

Összes adó/saját tõke 3,3% 

Profit/saját tõke 12,0% 



9,2% 

A magas importhányadra alapozott autógyártás 

idetelepítésébõl a folyamat fentebb jellemzett sajátosságai 

és a globális kapitalizmus mûködési szabályai miatt 

a magyar költségvetés alig profitál valamit. A nálunk 

megtermelt hozzáadott érték után több adó gazdagítja a 

tõkét exportáló országok költségvetését, mint a miénket. 

Érdemes megvizsgálni azt, hogy mi történne, ha a vállalatnak 

minden adót Magyarországon kellene megfizetni 

(5. táblázat). 

Ha az Audi Motor Hungaria Kft.-nek minden adót itt 

kellene megfizetni, akkor a ténylegesen teljesítettnek a 

3,43-szorosa, 252 millió euróval több illetné meg a magyar 

államkasszát. A kiegészítõ melléklet szerint a számított 

társasági adó összege 37 millió euró, ezt a beruházások 

fejében a magyar állam elengedi. A többletbõl ezt levonva 

megkapjuk annak az adónak a nagyságát (215 millió 

euró), amelyet az itt megtermelt hozzáadott érték után más 

országok költségvetésébe fizetnek (feltéve, hogy az áfa 

azokban az országokban is 20, az osztalékadó pedig 25 

százalék). Ha minden adót itt fizetne meg a cég, akkor egy 

foglalkoztatottra vetítve több mint háromszor annyi adót 


159

kellene teljesítenie, mint ami a tényleges. Az elengedett 

társasági adót leszámítva azonban ezt a többletet valójában 

megfizetik, csak nem a magyar, hanem más országok 

államkasszáját fogja gazdagítani. 

5. táblázat: Az Audi Motor Hungaria Kft. II. 

Audi Motor Hungária 

Kft. 2008 

m EUR 

A GDP 

megoszlása 

m EUR 

Bruttó hozzáadott érték 1 021 010 1 021 010 

Áfa* 9 682 204 202 

A GDP 

megoszlása 

GDP* 1 151 660 100,0% 1 346 180 100,0% 

Adók 144 616 12,6% 496 882 36,9% 

bérek terhei* 97 676 97 676 

iparûzési adó 28 019 28 019 

egyéb adó 1 032 1 032 

társasági 

és különadó 

8 207 45 082 

osztalékadó* 0 120 871 

áfa* 9 682 204 202 

Nettó bérjövedelem* 70 731 6,1% 70 731 5,3% 

Profit 520 360 45,2% 362 614 26,9% 

adózott osztalék* 0 362 614 

mérleg szerinti 

eredmény 

Értékcsökkenési 

leírás 

520 360 

337 421 29,3% 337 421 25,1% 

Kamat 0 0,0% 0,0% 

Egyéb 78 532 6,8% 78 532 5,8% 


Az árbevétel bruttó 

hozzáadottértéktartalma 

Az export aránya 

az árbevételben 

18,1% 18,1% 

99,1% 99,1% 

Létszám 5 939 5 939 

GDP/foglalkoztatott 

(m HUF) 

Átlagos havi bruttó 

kereset (HUF) 


(m HUF) 

51 362 60 037 

485 385 485 385 

6 450 22 160 

Összes adó/saját tõke 3,3% 11,5% 

Profit/saját tõke 12,0% 8,4% 

Ha minden adót figyelembe vennénk, akkor a GDP megoszlása 

is közelítene a hazai vállalatokra jellemzõ szerkezetre. 

Jelentõsen nõne az adók aránya, és csökkenne a profité. 

De még mindig sokkal kedvezõbb lenne a kkv-szektor csalásra 

kényszerítõ, torz megoszlásához viszonyítva. 

A magyar kormány az Audi-típusú gazdaságfejlesztési 

modell hatékonyságára alapozza a gazdasági növekedést. 

A külgazdaságért felelõs államtitkár szerint néhány év 

múlva az autóipar adhatja majd a magyar export egyne- 

Az export negyedét adhatja az autóipar — interjú Becsey Zsolttal, 

Népszabadság, 2011. április 30. 

gyedét. Ennek a gazdaságfejlesztési modellnek a hozadéka 

azonban — mint láttuk — a költségvetési bevételeken 

kevésbé fog érzõdni. Ráadásul az adórendszerben a 2008 

óta bekövetkezett változások tovább csökkentették az 

Audi-típusú GDP-növekedés adótartalmát: megszûnt a 

különadó, csökkent a munkáltatói járulék mértéke, az egykulcsos 

adó miatt pedig az olyan magas átlagkeresetet biztosító 

cégek esetében, mint az Audi, vállalati méretekben 

is jelentõsen mérséklõdött a fizetendõ szja. 

Az autóipari expanzióba azonban a magyar tulajdonú 

kkv-szektor — éppen a túlzott adóterhek okozta gúzsba 

kötöttség folytán — beszállítóként nem nagyon tud bekapcsolódni. 

Mint a Commerzbank és a Kopint kutatásából 

kiderül, az elsõ körös beszállítók között nincs, a második 

körösök között elõfordul egy-egy magyar tulajdonú vállalkozás. 

A beszállítókra valójában az Audi-modell típusjegyei 

jellemzõek: magas termelékenységû multinacionális 

cégek, amelyek jelentõs arányban önállóan is exportálnak. 

Az általuk elõállított GDP adótartalma — ha nem is olyan 

alacsony, mint az Audié — jóval alatta marad az elégtelen 

jövedelemtermelõ potenciállal rendelkezõ magyar tulajdonú 

vállalatokénak. Mindezekbõl az következik, hogy 

súlyos kockázatai vannak az autóipar gyors növekedésére 

alapozott államadósság-csökkentõ program megvalósíthatóságának. 

4. A hipokrita vállalat 

A magyar versenyszektorban az uniós átlagot jóval meghaladó 

mértékû a redisztribúció: magas a vissza nem 

térítendõ támogatások, valamint a közbeszerzések aránya 

is. Az állami és önkormányzati megrendelések közismerten 

legalább 25 százalékkal túlárazottak. Ezeknek a 

legfõbb haszonélvezõi azok a politikai elitbe ágyazódott 

vállalkozások, amelyek növekedése nem a piaci versenyben 

való megfeleléstõl, hanem a hatalmi befolyásolás 

és befolyásoltság eredményességétõl függ. A hipokrita 

vállalatok sokfélék lehetnek: magyar, külföldi, vegyes-, 

sõt állami tulajdonú vállalkozások tartoznak ide. Közös 

jellemzõjük, hogy erõsen függnek az államtól: árbevételükben, 

árképzésükben, felügyeletükben az állami 

akaratnak döntõ súlya van. A GDP megoszlása és az egy 

foglalkoztatottra esõ értéke is sokféle lehet. Számos hipokrita 

cégre jellemzõ azonban az, hogy az államtól, vagy 

hatósági közremûködéssel megszerzett jövedelmeikbõl a 

törvény szerint járónál kevesebbet juttatnak vissza a költségvetésbe. 

Az alábbi két hipokrita vállalat közül az egyik (H1) 

az állammal jó kapcsolatokat ápoló cégcsoport ingatlanfejlesztéssel 

foglalkozó cége, a másik (H2) egy sokrétû 

tevékenységet folytató családi vállalkozás lényegében 

vagyonkezelõ alapcége, amely kisebbségi tulajdonostárs 

egy, az energetikában érdekelt, politikailag beágyazott 

nagyvállalkozó egyik energiaszolgáltató társaságában (6. 

táblázat). 

A H1 vállalat a PPP-projektek egyik legsikeresebb 

részvevõje. Magas átlagfizetésû alkalmazottjai után képes 

megfizetni az adókat, de jövedelmezõ projektjei ellenére 

mégis tartósan veszteséges. Ugyanakkor gyanúsan magas a 

fizetett kamat aránya. Ez azonban a kapcsolt vállalkozások 

https://www.commerzbank.hu/hu/sajto/files/20110414_foanyag_ 

beszall_04_12.pdf 


átláthatatlan hálózatával folytatott pénzügyi mûveletek 

eredménye, és kevésbé a projektfinanszírozást szolgáló 

bankhitelek következménye. Azokat a hiteleket amúgy 

is a társaság által alakított projektcégek veszik fel. Abból 

pedig, hogy 88 százalék az igénybe vett, illetve eladott 

szolgáltatások aránya, feltételezhetõ egyfelõl az, hogy a 

túlárazott projektek nyereségét adóparadicsomú hátterû 

cégekbe térítik, és ezért nem mutatnak ki eredményt. 

Másfelõl pedig az, hogy a tényleges munkát kemény árversenyre 

kényszerített alvállalkozókkal végeztetik el, akik 

olyan nyomott árakon kénytelenek elvállalni a megbízást, 

amelyet adócsalás nélkül lehetetlen teljesíteni. 

6. táblázat: Két hipokrita vállalat 

2008 

H1 váll. 

(m HUF) 

A GDP 

megoszlása 

H2 váll. 

(m HUF) 


Áfa* 1 433 18 

A GDP 

megoszlása 

GDP* 8 605 100,1% 108 100,0% 

Adók 3 461 40,2% 29 26,7% 

bérek terhei* 1 237 3 

egyéb termelési 

adók* 

társasági 

és különadó 

429 7 

362 1 


áfa* 1 433 18 

Nettó 

bérjövedelem* 

895 10,4% 5 4,6% 

Profit -1 183 -13,7% 52 48,1% 


mérleg szerinti 

eredmény 

Értékcsökkenési 

leírás 

-1 183 52 

1 556 18,1% 12 11,1% 

Kamat 3 140 36,5% 0 

Egyéb 738 8,6% 10 9,4% 

Tájékoztató adatok 0 

Az árbev. br. 

hozzáadottértéktartalma 



9,8% 39,0% 

0,1% 0,0% 


GDP/foglalkoztatott 24 308 15 429 

Átlagos havi bruttó 

kereset 


380 650 77 381 

9 777 4 112 


Profit/saját tõke -5,4% 2,0% 

Az igénybe vett ill. 

eladott szolg. aránya 

88,0% 79,4% 

A H2 vállalat is túlzott mértékben foglalkoztat alvállalkozókat 

(A1, A2), valószínûleg abból a kettõs megfontolásból, 

mint amiért az A1 teszi ugyanezt. De azzal 

a különbséggel, hogy az A2 vállalat alkalmazottainak 

jövedelmét sem adózza le teljesen. A szellemi foglalkozásúnak 

tekintett hét alkalmazott gyakorlatilag minimálbérre 

van bejelentve, keresetük másik részét valószínûleg az 

alvállalkozókon keresztül, fiktív számlák ellenében kivett 

pénzekbõl finanszírozzák. Ezzel a drasztikus adócsalással 

a magas termelékenységû, adókedvezményekkel támogatott 

nemzetközi cégek GDP-jének jellegzetes megoszlását 

képes utánozni, azzal a különbséggel, hogy egy foglalkoztatottra 

vetítve jóval kevesebb adót fizet. 

A hipokrita vállalkozások túlburjánzása a magyar gazdaság 

nagy tehertétele. Növekedésük részben vagy egészben 

adóforintok elköltésén alapul (erre azonban a beszámolókból 

nem lehet információt szerezni, pedig közérdek 

lenne az államtól származó bevételek külön nyilvántartása 

és közzététele), de — mivel ez a növekedés nem egészséges, 

nem a piaci megmérettetésbõl ered — a fenntartása is 

folyamatosan pótlólagos költségvetési forrásokat emészt 

fel. A GDP növekedésének esetlegesen magasabb adótartalmát 

semlegesíti az, hogy a hipokrita vállalat növekedéséhez 

fajlagosan sokkal több közpénz szükséges, mint 

amennyit adó formájában befizet. Fõleg, ha a hipokrita 

vállalat a fentebb elemzett alvállalkozói modell alapján 

mûködik. 

5. A GDP megoszlása néhány dunaújvárosi vállalatban 

A dunaújvárosi térség a magyar gazdaságban fontos 

szerepet játszik. Nem tanulság nélküli, ha górcsõ alá 

vesszük a régió néhány meghatározó és jellegzetes vállalatának 

GDP-megoszlását. Bár itt is mûködik olyan 

nagy nemzetközi vállalat, amely zöldmezõs beruházással 

tekintélyes gyártókapacitásokat hozott létre jelentõs állami 

támogatások igénybe vételével, a Hankook beszámolóját 

mégsem modelleztük, mivel a 2008-as év, mint induló év 

sajátosságai miatt megalapozott következtetéseket nem 

lehet levonni. Helyette megvizsgáltuk a térség privatizált 

nagyvállalataiban (ISD Dunaferr Zrt., ill. leányvállalata, a 

Dutrade Zrt., valamint a Dunapack Zrt.) elõállított GDPjének 

a megoszlását (7. táblázat). 

A Dunapack Zrt. és az ISD Dunaferr Zrt. is külföldi 

tulajdonú nagyvállalat. (A Dutrade Zrt. fõ tulajdonosa 

az ISD Dunaferr Zrt.) Mindkét óriáscég egykor állami 

tulajdonban volt, a privatizáció során kerültek külföldi 

kézbe. Ezek a cégek megbízható, jó adófizetõ képességû, 

valamint fegyelmû és egyben versenyképes, nem kis 

növekedési potenciállal bíró vállalatok. Minél több volna 

belõlük, annál izmosabb lenne a magyar gazdaság. Még 

több adót is fizetnének, ha tulajdonosai itt teljesítenék az 

osztalékadót. Vajon külföldi tulajdonosok nélkül is hasonló 

teljesítményre volnának képesek? 

Az ISD Dunaferr Zrt. a térség legnagyobb adófizetõje. 

Egy foglalkoztatottra vetítve több adót teljesít, mint a 

szupertermelékeny Audi. Tisztességes béreket fizet, és 

azokat teljes egészében leadózza. A Dunapack Zrt. GDPjének 

megoszlása nagyon hasonlít az ISD Dunaferr Zrt.- 

jéhez. A makroszintû átlagnak megfelelõ az adóterhelésük, 

méltányos béreket tudnak fizetni, és a tulajdonosok is 

irigylésre méltó profitot tehettek zsebre egészen a gazdasági 

válság kitöréséig. A magyar költségvetésnek is elemi 

érdeke, hogy kilábaljanak a válságból, mivel az a növe- 


161

7. táblázat: Dunaújvárosi nagyvállalatok 

2008 

Dunapack Zrt. 

(m HUF) 

A GDP 

megoszlása 

ISD Dunaferr Zrt. 

(m HUF) 

A GDP 

megoszlása 

Dutrade Zrt. 

(m HUF) 

A GDP 

megoszlása 

Bruttó hozzáadott érték 17 520 96 161 5 269 

Áfa* 2 442 7 847 779 

GDP* 19 962 99,9% 104 008 100,0% 6 048 100,0% 

Adók 8 032 40,2% 42 185 40,6% 2 023 33,4% 

bérek terhei* 3 908 20 591 1 018 

egyéb termelési adók* 563 8 157 145 

társasági és különadó 1 119 5 590 81 

osztalékadó* 0 0 

áfa* 2 442 7 847 779 

Nettó bérjövedelem* 2 949 14,8% 14 911 14,3% 737 12,2% 

Profit 3 700 18,5% 21 732 20,9% 563 9,3% 

adózott osztalék* 2 286 20 000 0 

mérleg szerinti eredmény 2 106 1 732 563 

Értékcsökkenési leírás 2 759 13,8% 9 259 8,9% 408 6,7% 

Kamat 721 3,6% 3 680 3,5% 814 13,5% 

Egyéb 1 804 9,0% 12 236 11,8% 1 506 24,9% 


Az árbevétel bruttó hozzáadottérték-tartalma 30,5% 30,2% 10,6% 

Az export aránya az árbevételben 30,3% 59,2% 26,1% 

Létszám 968 5 921 347 

GDP/foglalkoztatott 20 622 17 566 17 429 

Átlagos havi bruttó kereset 449 811 386 323 324 688 

Összes adó/foglalkoztatott 8 298 7 125 5 829 

Összes adó/saját tõke 25,0% 31,2% 20,3% 

Profit/saját tõke 11,5% 16,1% 5,6% 



28,3% 0,0% 0,0% 

kedés, amelynek forrása az itt megtermelt GDP, magas 

adótartalommal bír. 

A Dutrade Zrt. megoszlása különbözik az anyavállalatétól, 

amelynek elsõdleges oka az egyéb ráfordítások 

között elszámolt értékvesztés kiugró nagysága. De feltûnõ 

a kamatkiadások szokatlanul magas aránya is, kiváltképp 

annak tükrében, hogy az anyavállalat esetében ez az érték 

meglehetõsen alacsony. 

A régióban intenzív a kkv-szektor jelenléte is. A 8. táblázatban 

két építõipari vállalat GDP-jének megoszlását 

vetjük össze. Az É1 vállalat egy tipikus középvállalkozás 

határán álló építõipari kisvállalkozás, az É2 már inkább 

egy nagyvállalkozás jegyeit viseli magán, 16-szor akkora 

GDP-t tudott elõállítani, mint az É1, de tízszeresénél 

kevesebb létszámmal. Hatékonysági fölénye egyértelmû: 

az egy foglalkoztatottra jutó GDP-je az É1 165 százaléka. 

Az É1 vállalat mutatója a kkv-szektorra jellemzõen nagyon 

alacsony. 

De a GDP megoszlása nem sokban különbözik. 

Mindkettõ cég estében az állam elvonja a megtermelt 

— vagy legalábbis regisztrált — GDP-nek a felét. Az 

É2 magasabb nyereséget mutat ki, a nettó bérjövedelem 

aránya az É1-ben magasabb, pedig a bejelentett bér jóval 

alacsonyabb, mint az É2 esetében. Az É1 vállalkozás nagy 

valószínûség szerint csak úgy állja a versenyt, hogy alkalmazottjai 

keresetének egy részét zsebbe fizeti. Ugyanez a 

sokkal több alkalmazottat foglalkoztató É2-nél már nagyon 

kockázatos lenne. Normál piacgazdaságban ugyanazon 

településen mûködõ azonos profilú vállalkozások által 

fizetett keresetekben nem lehetne akkora különbség, mint 

ami a két vizsgált cég esetében a beszámolók alapján 

megmutatkozik. De nem lehetne akkora eltérés sem pl. az 

árbevétel hozzáadott értéktartalmában sem. 

Feltesszük ezért — anélkül, hogy valóságtartalmáról 

meggyõzõdtünk volna —, hogy az É1 vállalat alvállalkozók 

közbeiktatásával eltitkolja a megtermelt jövedelem 

egy részét (erre utal az igénybe vett és vásárolt szolgáltatások 

magas hányada is), és a fiktív számlát kiállító 

partnerétõl visszakapott pénzt (ami jellemzõen a nettó 

számlaérték 85–90 százaléka) fordítja dolgozóinak a javadalmazására. 

A méretbeli különbségekbõl is következik, 

hogy az építõipari kivitelezésre jellemzõ alvállalkozói 


láncolatban az É1 sokkal hátrébb van, mint az É2, alkupozíciója 

— tekintettel a számtalan potenciális versenytársra 

— sokkal rosszabb. Ha nem csalna adót, nem valószínû, 

hogy munkához jutna. 

8. táblázat: Dunaújvárosi építõipari vállalatok 

2008 

É1 

(m HUF) 

A GDP 

megoszlása 

É2 

(m HUF) 


Áfa* 44 698 

A GDP 

megoszlása 

GDP* 287 100,0% 4 691 100,0% 

Adók 148 51,5% 2 335 49,8% 

bérek terhei* 89 1 394 

egyéb termelési adók* 9 80 



áfa* 44 698 

Nettó bérjövedelem* 92 32,2% 1 187 25,3% 

Profit 13 4,5% 552 11,8% 

adózott osztalék* 0 0 


Értékcsökkenési leírás 12 4,2% 359 7,7% 

Kamat 0,0% 137 2,9% 

Egyéb 22 7,7% 121 2,6% 


Az árbevétel bruttó 

hozzáadottérték-tartalma 



14,8% 20,4% 

9,5% 12,6% 



Átlagos havi bruttó kereset 149 573 217 924 

Összes adó/foglalkoztatott 1 896 3 037 



Az igénybe vett ill. eladott 

szolgáltatások/anyagjell. 

ráford. 

66,9% 24,8% 

A kétcsatornás bérezés bevetésével az É1 vállalat által 

biztosított nettó bérjövedelem elérheti az É2 által legálisan 

biztosított színvonalat (9. táblázat). 

A beszámolókból az derül ki, hogy az É2 harmincezer 

forinttal több nettó bért fizet átlagosan havonta, mint az 

É1. Az É1 a különbözetet zsebbe adja. Ehhez az általa 

megtermelt bruttó hozzáadott értékbõl 28,4 millió forintra 

lenne szüksége egy évben. A szükséges összeg kivételéhez 

fiktív számlákat kellene beállítani a könyvelésébe. Ennek 

azonban terhei vannak, jutalékot kell fizetni a számla 

kiállítójának, aki ennek fejében készpénzben visszaadja 

a bankszámlájára utalt összegbõl a nettó számlaérték 90 

százalékát. Az É1 vállalatnak a jutalékot is beleértve 31,5 

millió forint nettó értékû számlát kellene beállítani a könyvelésébe. 

A nagy adóterhelésû (lásd az adóék-táblázatot!) 

bérjellegû ráfordítás számlaköltséggé transzformálásával a 

számla nettó értékével megegyezõ mértékben csökkenhet a 

könyveibõl látható (regisztrált) bruttó hozzáadott érték. 

9. táblázat: Kétcsatornás bérezés 

Kétcsatornás bérezés az É1-ben 

HUF 

Az elérendõ, É2-ben fizetett havi átlagos nettó bér 128 658 

Havi átlagos nettó bér a bejelentett bérek után 98 291 

Zsebbe adott kereset/fõ 30 367 

Zsebbe fizetett összes bér/év 28 423 512 

Fiktív számlák jutaléka 3 158 168 

Könyvelésbe állított fiktív számlák összesen/év 31 581 680 

A 10. táblázat elsõ két oszlopa a kétcsatornás bérezés 

eredményeként bekövetkezõ megoszlását mutatja a ténylegesen 

megtermelt GDP-nek. Ami 37 millió forinttal 

több, mint a regisztrált. A növekedésbõl 31 millió forint 

fiktív számla ellenében kivett jövedelem, 6 millió pedig 

a növekmény hozzáadottérték-adója, azaz az áfa többlete. 

Az egy fõre jutó GDP is már kedvezõbb értéket mutat, 

akárcsak a GDP megoszlása: csökken az adóterhelés aránya 

és a valóságnak megfelelõen nõ a nettó bérek súlya. 

A csalásra az É1 vállalat valóban rákényszerülhet, mivel 

a zsebbe adott béreknek a terheit nem tudja kitermelni, 

csak a fiktív számlák jutalékát. A 10. táblázat két utolsó 

oszlopa azt vizsgálja, hogy mekkora GDP-re lenne 

szükség, hogy az É2 vállalat által biztosított bérszínvonalat 

ne csalással érje el. A zsebbe adott bérek 3 millió 

forintos terhével szemben a 28,4 millió forint legalizálása 

53 millió forintba kerülne (jutalékot viszont nem kellene 

fizetni). Az ennyivel megnövelt bruttó hozzáadott 

értéknek az áfa-többlete további kilencmillió forintra 

rúgna. A szükséges 62 millió forinttal — 18,5 százalékkal 

— haladná meg a tényleges (részben eltitkolt) GDP-t, ami 

nyilvánvalóan nonszensz. Az É1 vállalat — tekintettel a 

hasonló kompetenciájú vállalkozások garmadájára — a 

gyilkos piaci versenyben a szükséges GDP-t biztosító 

— azaz az összes adót magában foglaló árakat nem kérheti 

el, mert nem jutna megbízáshoz (esetleg éppen az É2 

alvállalkozójaként). 

De a fiktív számlázás volumene minden valószínûség 

szerint még ennél is nagyobb lehet. Az É1 profitja 

elégtelen, a tulajdonosok azt a keveset is kénytelenek 

visszaforgatni, hogy talpon maradhasson a vállalkozás. 

A növekedéshez azonban ez kevés, arról meg nem is 

beszélve, hogy a vállalkozás nem mûködhet hosszabb 

távon a tulajdonosok által kivehetõ jövedelmek nélkül. 

A fiktív számlákkal a kisebb adóékû osztalékági kivétet 

is kiváltani kényszerülnek az ilyen típusú vállalkozások. 

A tízszázalékos társasági adó ezért itt nem éreztetheti 

jótékony hatását, akárcsak az egykulcsos szja, mivel, 

mint láttuk, azokban a fizetési kategóriákban, amelyek 

a hazai kkv-szektorra jellemzõek, a nettó keresetek az 

adójóváírás visszavágása miatt inkább csökkennek, mint 

nõnek. 

Természetesen az, hogy az É1 vállalat adót csal, pusztán 

feltételezés. A magyar gazdaság fejlõdése, de kiváltképp 

az államadósság gyors csökkentése szempontjából 


163

10. táblázat: A kényszercsalás modellje 

2008 

É1 

(m HUF) 

A „tényleges” 

GDP megoszlása 

É1 

(m HUF) 

A „szükséges” 

GDP megoszlása 

Bruttó hozzáadott érték 275 325 

Áfa* 50 59 

GDP* 324 100,0% 384 100,0% 

Adók 154 47,4% 216 56,3% 

bérek terhei* 89 142 

egyéb termelési adók* 9 9 



áfa* 50 59 

Nettó bérjövedelem* 121 37,2% 121 31,5% 

Profit 13 3,9% 13 3,3% 

adózott osztalék* 0 0 


Értékcsökkenési leírás 12 3,7% 12 3,1% 

Kamat 0,0% 0 0,0% 

Egyéb 22 6,8% 22 5,7% 

Fiktív számlázó jutaléka 3 1,0% 0 

Az árbevétel bruttó hozzáadottérték-tartalma 16,7% 19,8% 

Az export aránya az árbevételben 9,5% 9,5% 



Átlagos havi bruttó kereset 149 573 149 573 

Összes adó/foglalkoztatott 1 969 2 770 



Az igénybe vett ill. eladott szolgáltatások/anyagjell. ráford. 66,1% 66,1% 

a kkv-szektor teljesítõképességére nézve mindkét opció 

elõnytelen. Ha valóban adót csal az É1 típusú vállalkozás, 

akkor azért, mivel a csaláson alapuló versenyképességre 

fenntartható növekedés nem alapozható. A kétcsatornás 

bérezés csupán kezelhetõ létszám mellett mûködik vállalható 

kockázatokkal, ezért a kényszercsalás a növekedés 

legfõbb gátja. Ha a mérleg és az eredménykimutatás a 

valós helyzetet tükrözi, akkor pedig éppen azért, mert ilyen 

elégtelen jövedelemtermelõ képesség mellett képtelenség 

a növekedés forrásait elõteremteni, bankhitelhez jutni és 

visszafizetésének fedezetét elõteremteni. Pedig egy ország 

fejlõdése csak akkor lesz fenntartható, ha a foglalkoztatottak 

többségét alkalmazó hazai tulajdonú kkv-szektor lesz 

a gazdasági növekedés fõ ereje. Ehhez azonban egyrészt 

gyökeresen változtatni kellene a beruházásösztönzésnek 

a magyar gazdaságra számos kedvezõtlen hatást (többek 

között a kelleténél kevesebb adóbevételt) elõidézõ 

gyakorlatával. Másrészt pedig fel kéne hagyni a nemzeti 

burzsoázia kiépítésének szükségességére hivatkozó, 

versenyt korlátozó gazdaságpolitikával, amely elvonja a 

fejlõdõképes, innovatív vállalkozások növekedésének forrásait. 

Ha tovább él a hipokrita vállalatok és a magyar gazdaságba 

beágyazhatatlan tõkeimport számára kedvezõ, de a 

kemény versenynek kitett kkv-szektor számára elõnytelen 

gazdaságfejlesztési modell, akkor kevés esély marad arra, 

hogy az államadósság volumene — nem csak a GDP-hez 

viszonyított aránya — érdemlegesen csökkenjen. 


Hevesiné Kõvári Éva, Takács István * 

Sebestyén János, a dunapentelei vasmû létesítésének 

elõkészítõje, a Dunai Vasmû beruházásának kormánybiztosa 

2010-ben volt az ISD Dunaferr Társaságcsoport 60 

éves évfordulója. Az építés elsõ idõszakának meghatározó 

személyiségei közé tartozott Sebestyén János 

is, a beruházás kormánybiztosaként. Sebestyén János 

tartalmas szakmai életútjának rövid összefoglalását 

mutatja be a cikk — annak apropóján, hogy 2011-ben 

volt születésének 100. évfordulója. 

In 2010 was the 60 years anniversary of ISD Dunaferr 

Company Group. Among the determinant personalities 

of the first period of construction was also János 

Sebestyén as the government commissioner of 

investment. The article presents a short summary of 

full professional path of life of János Sebestyén – on 

the occasion of 100th anniversary of his birthday in 

2011. 

1. kép: Sebestyén János 

a vasmû beruházási kormánybiztosaként 

2. kép: Sebestyén János 

nyugdíjasként 

Sebestyén János Budapesten 

született 1911. május 7-én. 

1934-ben a Budapesti 

József Nádor Mûegyetem 

Gépészmérnöki Karán, villamosmérnökként 

kitüntetéssel 

— és önerõbõl! — végzett, 

minden családi vagy más 

anyagi támogatás nélkül. 

Az egyetem elvégzése 

után nehezen és sokára 

kapott munkát, mivel a 

gazdasági világválság még 

erõsen hatott. Ezért, és a 

fasizmus elõretörésének 

hatására elõször a kivándorlásra 

gondolt, majd végül 

mégis itthon maradva a 

kommunista mozgalommal 

szimpatizált. Tagja egy pártnak 

sem volt. 

1935-ben egy kis cégnél 

helyezkedett el, ahol õ volt 

az egyedüli — és mint kezdõ, 

nagyon olcsón foglalkoztatott 

— mérnök. A háborúban 

a gyár a hadi termelés 

szolgálatában állt, hûtõgépkompresszorokat 

és villamos 

motorokat gyártottak. Mint 

egyedüli mérnök, a haditermelésben 

pótolhatatlan volt, ezért nem kellett katonának 

bevonulnia. 

1944-ben sikerült az üldöztetés elõl elrejtõzve életben 

maradnia, de ennek nyomasztó emléke végigkísérte életét. 

1945-tõl a fõvárosban dolgozott az Elektromos 

Mûveknél, majd a tapasztalt szakembert az 1946-tól fokozatosan 

szélesülõ állami ipar mûszaki vezetésébe hívták, a 

Nehézipari Központban mûszaki vezetõ, majd a Mûszaki 

Fõosztály vezetõje lett. Ebbéli beosztása mind Sebestyén 

János számára, mind a magyar ipar számára egyaránt 

meghatározó jelentõségû volt. Rálátást nyert a nehéziparra, 

annak szerkezetére, teljesítõképességére, mûszaki színvonalára. 

A nemzetközi fejlõdési trendek megismerése alapján 

célszerû utat igyekezett kijelölni a magyar nehézipar 

egyes ágazatainak fejlõdéséhez. 

A késõbb miniszterelnökké és politikusokká vált káderek, 

valamint leendõ akadémikusok dolgoztak beosztottjaiként, 

de õ maga sem akkor, sem késõbb nem vállalt politikai 

jellegû szerepet, ettõl kezdettõl fogva visszahúzódott. 

Egy új vasmû koncepcióját folyamatosan vizsgáltatta 

— 1947 novemberében Vas Zoltán miniszterhez írt 

levelében javasolta egy nagy költségigényû és rendkívüli 

jelentõségû vasmûberuházás megvalósítását. 

A Nehézipari Központ Mûszaki Fõosztályának 

vezetõjeként felelõs volt az új vasmû beruházásának elõkészítéséért. 

Két feladatot tartott kiemelten fontosnak: 

— a vasmû telepítésére legalkalmasabb hely véglegesítését, 

és 

— a leendõ termékszerkezet meghatározását. 

A feladat teljesítéséhez az ország legjobb szakemberei 

közül vont be munkatársakat; köztük volt Dancsházy 

Gusztáv a MÁVAG-ból, Tetmájer Alfred a Rimai Rt.-bõl, 

továbbá Szeless László, Szele Mihály, Árkos Frigyes és 

Balsay István is. 

1948 szeptemberében elkészült a vasmû legalkalmasabb 

helyének kiválasztásához Mohács, Paks és Dunaföldvár 

térségének részletes vizsgálata. A vizsgálat Dancsházy 

Gusztáv jelentése szerint Mohácsot találta messzemenõen 

a legalkalmasabbnak — Sebestyén János is ezt az álláspontot 

képviselte. 

1949. január 20-ai ülésén a Magyar Dolgozók Pártja 

Politikai Bizottsága elrendeli, hogy az új vasmûvet 

Mohácson kell felépíteni. 

Sebestyén János részletesen vizsgáltatta a vasmû leendõ 

termékszerkezetét. E fontos tárgykörben több ízben összehívta 

és meghallgatta az ország legtájékozottabb szakembereit. 

Végül — fõként Tetmájer Alfréd 1948. decemberi 

javaslata alapján — határozottan szakított a korábbi koncepciókkal, 

amelyek az új vasgyárban vegyesen rúd- és 

laposáru gyártását tervezték. Olyan döntés született, hogy 

az új vasmû tiszta laposáruprofilra (lemez- és szalagárura) 

épüljön ki. 

A technológia alapberendezése egy széles abroncssor 

volt, akkoriban a legmodernebb, de a világ vas- 

* Hevesiné Kõvári Éva minõségügyi és környezetvédelmi igazgató • Takács István nyugdíjas energotechnológiai menedzser 


165

kohászatában még 2000-ben is döntõ szerepet játszó 

hengerléstechnológia. Ez a döntés Tetmájer Alfréd szakmai 

felkészültségét és Sebestyén János széles körû mûszakigazdasági 

ismeretein alapuló elõrelátását jellemezte. A 

döntés hosszú távon alapozta meg a vasmû jövõjét — köztudott 

ugyanis, hogy a huszadik század második felében 

az acéltermékek közül az acéllemez felhasználás nõtt a 

legnagyobb mértékben. 

1949-ben a kormány a nehézipari beruházások 

irányítására létrehozta a Nehézipari Beruházási Nemzeti 

Vállalatot, és vezérigazgatójának Sebestyén Jánost 

nevezte ki. 

A vasmûvet a hazai tervezés és gépgyártás egyedül nem 

volt képes megvalósítani, s így a magyar kormány kérésére 

a szovjet kormány vállalkozott a vasmû létesítésében való 

közremûködésre. 

1949 tavaszán és nyarán Moszkvában tárgyaltak a 

tervezés és gépgyártás részleteirõl. Az utóbbi tárgyalásról 

készült jelentésében Sebestyén János többek között ezt írta 

a miniszternek: 

„A mohácsi kombinát kívánt rövid idõ alatt való felépítése 

csak akkor lesz lehetséges, ha az egész magyar 

beruházási apparátus — ideértve a tervezõintézeteket, 

építõvállalatokat — megszervezésével lényegesen 

elõrehaladunk, és a bürokratikus nehézségeket kiküszöbölve, 

minden vonatkozásban, de különösen káderekben igen 

erõs súlypontot képezünk. 

A kombinátot nem lehet egy beruházási objektumnak 

tekinteni a sok más között az 5 éves tervben, hanem meszsze 

a legnagyobbnak, amint hogy értékben is az utána 

következõknek 5–8 szorosa lesz…” 

Mohácson a beruházás elõkészületi munkái javában 

folytak, amikor 1949. december 29-én Zsofinyecz Mihály 

miniszter levélben közölte Sebestyén Jánossal, hogy a 

minisztertanács 28-án az új vasmû telepítési heIyéül 

Mohács helyett Dunapentele térségét jelölte ki. 

A levél tartalmazta az új telepítéshez szükséges alapvetõ 

adatokat. Megemelték a beruházásra fordítandó összegeket, 

plusz szakemberekkel megerõsítették a NEB budapesti 

központját s a pentelei kirendeltséget is. A nagy volumenû 

szerzõdéskötési munkát továbbra is személyesen Sebestyén 

János irányította. 

A kitûnõ kollektíva vonalas idõtervet készített, amelyben 

minden lényeges technológiai berendezés építési, gyártási 

és szerelési idõszükséglete szerepelt — a szerzõdések 

teljesítési határidejét ennek alapján határozzák meg. 

A Dunai Vasmû építésében sok vállalat és több másmás 

minisztériumi tárcához tartozó országos szervezet 

kapott fontos feladatokat. Ezek együttmûködése nem 

volt zavartalan, ami a feladatok teljesítését hátráltatta. 

A minisztertanács, hogy a sokféle irányítás okozta 

zavart kiküszöbölje, 1951 elsõ félévében Sebestyén 

Jánost — meghagyva NEB-vezérigazgatói tisztségében 

— kormánybiztosi jogkörrel ruházta fel. Ettõl 

kezdve kvázi egy személyben volt felelõs irányítója a 

beruházásnak a vasmû és az épülõ város tekintetében 

egyaránt. 

Sebestyén János — Borovszky Ambrussal, a helyettesével 

az oldalán — minden munkát mintaszerûen megtervezett, 

megszervezett és végrehajtatott. 

Az akkori nevén Sztálin Vasmû Tröszt megalakulásakor 

a tröszt vezérigazgatójává Sebestyén Jánost 

nevezték ki. 

A következõ évben a vasmû már áramot termelt, nyersvasat, 

acélt, vas- és acélöntvényt, acélszerkezetet, megmunkált 

gépalkatrészeket gyártott. 

Sebestyén János 1946-tól 1953 végéig, azaz 7 éven 

át irányította az új vasmû technológiai koncepciójának 

kialakítását, beruházásának elõkészítését, és építését. 

Munkássága elévülhetetlen! 

1953 decemberében Sebestyén Jánost felmentették a 

vezérigazgatói teendõk alól, mert nehézipari energiaügyi 

miniszterhelyettesi feladat ellátásával bízták meg. 1953-ra 

a sztálinista diktatúra rendszere nemcsak a társadalomban, 

hanem a gazdaságban is csõdöt mondott. Az ország 

energiaellátása nem bírta a túlfeszített iparosítási ütemet, 

Budapesten a napi csúcsforgalomban rendszeresen leálltak 

a villamosok, esténként sötétségbe borultak a házak és az 

utcák. 

A Nagy Imre-kormány Sebestyént hívta segítségül, és 

õ a villamosenergia-iparért felelõs miniszterhelyettesként 

elképesztõen rövid idõ alatt teremtett rendet a fogyasztásban, 

megteremtette az energetikai hálózat üzembiztos 

mûködésének feltételeit. 

1954–55-ben komoly szerepe volt a magyarországi 

atomenergia-kutatás és az ehhez kapcsolódó ipar beindításában. 

Ö képviselte Magyarországot az ENSZ-ben, amikor 

elõkészítették a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 

megalakítását. 

1956 forradalmában nem vett részt, mûszaki feladatait 

végezte — de nem volt ismeretlen kritikus gondolkodása, 

ezért 1957-ben kivonták a hazai szolgálatból, 

és a frankfurti kereskedelmi kirendeltség vezetõje lett. 

Az ott töltött évek legalább annyit jelentettek szakmai 

továbbfejlõdésében, mint a korábbi mérnöki gyakorlat. 

Megismerkedett a tõlünk két évtizeden át elzárt Nyugat 

technológiai és gazdasági újdonságaival, és kapcsolatot 

tudott kialakítani a német ipar vezetõivel. 

Az 1956 utáni megtorlások idõszaka 1962-ben ért véget. 

Az ország fokozatosan elszakadt a szovjet modelltõl. Ekkor 

hívták haza Sebestyént, hogy Kiss Árpáddal elõharcosai 

legyenek a magyar technológiai és az ezen keresztül ható 

gazdasági-társadalmi megújulásnak. Ennek a kettejük által 

alapított Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) 

volt a szervezeti eszköze. 

Jól felkészült és igen éleslátású mérnök lévén az OMFB 

megszervezésekor egyszerû, hatékony szervezetet javasolt, 

amelynek kiemelt feladatául az ország távlati gazdasági 

koncepciójának kialakítását tûzte ki. 

Az OMFB szervezetileg közvetlenül a miniszterelnök 

felügyelete alá tartozott, elnöke miniszteri, elnökhelyettese 

államtitkári funkciót töltött be. Sebestyén János 30 évig 

(1962–1992) volt az OMFB elnökhelyettese. 

Sebestyén János bátran eltért a „szemellenzõs” szocialista 

politikától az egyes ágazatok (fõként az ipari ágazatok) 

fejlesztésének koncepciójában. A szovjet gazdaság a nyersanyagok 

és az energia határtalan bõségével rendelkezett. 

Ezzel szemben a nyugati gazdaságok szerényebb adottságaik 

miatt más gazdaságfejlesztési úton haladtak. Sebestyén 

— alapozva hazánk adottságaira — a számunkra optimális 

módon akart fejleszteni. Figyelembe vette a szocialista országok 

közötti együttmûködési lehetõségeket — elsõsorban a 

számunkra kedvezõ szovjet-magyar gazdasági lehetõségeket 

—, de a nyugati kapcsolatokat, lehetõségeket is. 

A magyar út alaptézise az volt, hogy a keletrõl 

beszerezhetõ nyersanyag és energia felhasználásával 


„technika-gazdag” (magyarul minél feldolgozottabb, 

értékesebb) termékeket kell gyártani hazai felhasználásra 

és exportra egyaránt. Sebestyén tisztában volt azzal, 

hogy a világgazdaság fejlõdése az „értékarányos termelés” 

irányába halad, emiatt a szocialista „tömegarányos termelés” 

lemaradásra van ítélve. 

Mint távlatra kitekintõ mérnök ostorozta a hazai árakat, 

amelyek fiktív, és nem értékarányos árak voltak, ami miatt 

a fejlesztõ beruházások megtérülései nem a valóságot, 

hanem csupán a pillanatnyi állapotot vázolták — emiatt õ a 

nemzetközi árviszonyokkal számított költségekkel és megtérülésekkel 

is ellenõriztette a fejlesztési koncepciókat. 

Bármely iparág fejlesztési koncepcióját elõzetes tanulmányok 

sorozatával készíttette elõ. A nemzetközi gyakorlatra 

is kitekintõ OMFB a tanulmányokat az ország legjobban 

tájékozott, és bõ ismeretanyaggal rendelkezõ szakembereinek 

meghívásával állíttatta össze, majd zsûriztette 

— és a Tervhivatal, valamint az illetékes tárcák véleményét 

megismerve terjesztette kormánydöntésre. 

Nehéz felsorolni, hogy az OMFB hányfajta új technológia 

bevezetését propagálta és segítette. Néhány példa: nyugati 

szabadalomvásárlás megvalósulása, könnyûszerkezetes 

építési technológia támogatása, számjegyes vezérlés 

magyarországi meghonosítása, számítástechnika alkalmazásának 

és a korszerû információs technológiáknak a hazai 

elõkészítése. 

Kiemelhetjük a hazai vaskohászat távlati fejlesztésének 

koncepcióját is. Ennek alapeleme az volt, hogy nem versenyképesek 

a túl nehéz „szocialista” gépek, ipari és személyi 

jármûvek, acélszerkezetek, berendezések, háztartási 

gépek, mert mindezeket szükségtelenül nagy anyagtömeg 

jellemzi — holott sok esetben fele annyi, de jobb tulajdonságú 

anyag is elegendõ lenne ugyanakkora, sõt nagyobb 

teljesítmény vagy terhelés elviselésére. 

Nézete szerint, hogy a helyzet javulhasson, ahhoz a 

hazai vaskohászatot csakis a minõségi acélok termelésének 

irányában szabad fejleszteni — az õ nyomására 

erre döntés is született. 

A Dunai Vasmû esetében az OMFB támogatta a technológiaváltást, 

s amikor a gyár arról lemondott, akkor 

az OMFB azonnali feladatául tûzte ki az üstkemence és 

vákuumozó megépítésének elõkészítését. Érdekes lehet itt 

az OMFB-koncepció szövegét idézni: 

„Dunaújváros a kereskedelmi acélokon, az ötvözetlen 

hidegen alakítható, az ötvözetlen szerkezeti és ötvözetlen 

lágymágneses acélokon kívül többféle minõségi acélterméket 

is képes gyártani. Ilyenek: betétbõl edzhetõ, 

nemesíthetõ kazán- és nyomástartó, melegen alakítható 

rugó-, idõjárásálló ötvözött acélok, továbbá az ötvözetlen 

hegeszthetõ finomszemcsés acélok. Az acélokat nemcsak 

MSZ szerinti, hanem exportra a DIN, BS, NF, JIS, GOSZT, 

ASTM szabványok elõírásai szerint is szállítják. 

Ha a vákuumozó berendezés és üstkemence megépül, 

a fenti választék bõvülhet a nagyon kis karbontartalmú 

(ULC = Ultra Low Carbon), kis nitrogéntartalmú (ULN = 

Ultra Low Nitrogen) és a karbontól és nitrogéntõl csaknem 

mentes IF-acélokkal (IF = Interstitional Free, azaz C- és 

N-mentes). Ezek a vákuumozott acélok a személygépkocsik 

korszerû karosszérialemezeinek anyagai.” 

Sajnálatos, hogy a privatizáció más irányban haladt. 

Sebestyén János 30 évig jelentette az OMFB stabilitását. 

Miniszterelnökök, OMFB-elnökök jöttek-mentek a 

politikai vezetés tervei szerint, de Sebestyén János — koncepcióival 

együtt — maradt. Sebestyén János hallatlanul 

nagy országos tekintélynek örvendett. 

Az új OMFB-elnökök kivétel nélkül megtapasztalták, 

hogy az OMFB-t szakmailag Sebestyén János irányítja, s a 

helyzethez nekik alkalmazkodniuk kell — amit természetesen 

sokan nehezen viseltek el. 

Sebestyén János rendkívül hosszú és eredményes 

vezetõi tevékenységének alapját személyes tulajdonságai 

képezték. Magas fokú elméleti képzettsége, széles körû 

szakmai tapasztalatai tették képessé a bonyolult feladatok 

gyors áttekintésére. Munkájában mindenkor a maximumra 

törekedett, a személyes sikerek nem érdekelték. Munkatársainak 

tudását becsülte, köztük politikai nézeteik alapján 

nem tett különbséget. Mint ember, nyíltszívû és mindenkor 

segítõkész volt. 

Munkásságát több kitüntetéssel, köztük 1954-ben 

Kossuth-díjjal, 1983-ban Állami Díjjal ismerték el. 

Sebestyén Jánosnak és munkatársainak munkássága 

fõszerepet játszott abban, hogy Magyarország ipari és 

mezõgazdasági színvonala kiemelkedhetett a szocialista 

országok közösségében. 

Sebestyén egész pályája idején igyekezett segíteni az 

értékes, de a változó idõkben üldözött vagy félretett, törést 

szenvedett szakembereken. Nemcsak mentette õket, hanem 

visszakapcsolta az alkotó munkába. Számára a saját értékrendszere 

volt a mértékadó: szakmai hitelesség, a feladat 

iránti elkötelezettség és az emberi becsület. Sok százan, 

ha nem ezren voltak, lehettek hálásak ezért, rejtõzködõ, 

visszahúzódó egyénisége hatalmas vonzóerõ volt. 

Szolgálója és tisztelõje volt a tudománynak és a tudományból 

születõ fejlõdésnek. 

Mindig elhárította az elismeréseket, félreállt akkor is, 

amikor az övénél sokkal szerényebb érdemekért osztogattak 

tudományos fokozatokat, egyetemi pozíciókat. 

2001-ben halt meg. 


167

Pályázati felhívás 

Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma 

pályázati felhívást tesz közzé 

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj 

elnyerésére. 

A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának célja a mûszaki, gazdasági, 

szervezési és humán publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok, konferenciákon 

elhangzott elõadások stb. – terén kiemelkedõ eredményt elérõk tevékenységének ösztönzése, 

elismerése. 

Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével 

mûködõ társaságok, illetve vele együttmûködõ szervezetek – egyetemek, fõiskolák – pályázatot 

benyújtó dolgozója, hallgatója illetve teamje részesülhet. 

Pályázni — elsõsorban — az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai tevékenységével összefüggõ hazai 

vagy külföldi szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megjelenõ, illetve szakmai 

konferencián elõadásként szerepelt mûszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet. 

Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alapján a Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közleményekben 

2011. június 1.–2012. május 1-jéig megjelenõ publikációk — a cikkekért járó honorárium 

mellett — részt vesznek a pályázatban. 

Pályázati díjak 

Az eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj 

I. fokozatával 150 000 Ft, 

II. fokozatával 125 000 Ft, 

III. fokozatával 100 000 Ft. 

összegû anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként 

kerül kifizetésre.) 

Jelentkezés, határidõk: 

Pályázatok benyújtása: 2012. május 1-jéig 

Díjak átadása: 

2012. május 30-áig 

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: 

Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110. 

A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium 

titkára ad. Telefonszám: 06 (25) 581-303 

06 (30) 520-5760 

E-mail cím: jakab@pmh.dunanet.hu 

Dunaújváros, 2011. június 1. 

Az Alapítvány Kuratóriuma

XLIX. Ã©vfolyam 2011/3. szÃ¡m - Dunaferr

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?