Kis-Csitári Teréz - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kis-Csitári Teréz - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kis-Csitári Teréz - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM<br />
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR<br />
ÁLTALÁNOS ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TANSZÉK<br />
Az észak-budai langyos források<br />
állapotértékelése a használat<br />
kezdetétől napjainkig<br />
<strong>Kis</strong>-Csitári Teréz<br />
Témavezető: Mádlné Dr. Szőnyi Judit<br />
Konzulens: Dr. Erőss Anita<br />
Budapest<br />
2011
Vázlat<br />
‣ Témaválasztás indoklása<br />
‣ Terület bemutatása<br />
‣ Módszertan ismertetése<br />
‣ Eredmények<br />
‣ Összegzés<br />
‣ Köszönetnyilvánítás
Témaválasztás indoklása<br />
‣ Budapest kedvező természeti adottságai felszín alatti<br />
vizekben gazdag<br />
‣ Budapesten eddig csak két területen<br />
történt múltba visszatekintő<br />
feldolgozás<br />
(Gellért-hegy, Rózsadomb)<br />
‣ Balneológia felhasználáson kívül<br />
más egyéb lehetőségek<br />
‣ A Budai Termálkarszt még<br />
alaposabb megismeréséhez<br />
nyújthat segítséget
Terület bemutatása<br />
Három természetföldrajzi<br />
tájegység:<br />
‣ a Budai-hegység ÉK-i<br />
vonulata<br />
‣ a Pilis DK-i nyúlványa<br />
a közöttük húzódó<br />
Solymári-völgy alsó<br />
szakaszával együtt<br />
‣ a Duna-parti ártéri<br />
síkság
Terület bemutatása<br />
Az általam kutatott helyszínek :<br />
‣ Óbudai Árpád-forrás<br />
‣ Rómaifürdő forrásai<br />
‣ Csillaghegyi forráscsoport<br />
‣ Pünkösdfürdő kútja<br />
‣ Békásmegyeri<br />
Bründl-forrás
Módszertan ismertetése I.<br />
Munkám célja a múltbéli és a jelenlegi állapot összevetése.<br />
Archív adatok jelentősége!<br />
Módszertani alap:<br />
ENGELEN G. B. – KLOOSTERMAN F.<br />
H. (1996) fektette le .<br />
‣ regionális vízáramlások elméletére<br />
épít<br />
‣ természetes megcsapolódási helyek<br />
= források<br />
‣ kutak = zavaró tényezők<br />
Felszín alatti vízáramlási rendszer Tóth J. (2009)
Módszertan ismertetése II.<br />
Az archív adatok elemzésének szempontjai:<br />
‣ a források, fürdők története<br />
‣ a vízhasználat módja<br />
‣ a források helyének és nevének azonosítása<br />
‣ fakadási szintek jellemzése<br />
‣ hőmérsékleti adatok<br />
‣ vízhozam<br />
‣ kémiai összetétel
Módszertan ismertetése III.<br />
Saját állapotfelmérésben<br />
Alkalmazott megközelítések:<br />
• a jelenlegi állapot felmérése<br />
• a vizek fizikai és kémiai paraméterei<br />
• a vizek radontartalma<br />
Alkalmazott módszerek:<br />
• terepbejárás<br />
• helyszíni mérések (EC, T, pH, 222 Rn mintavétel)<br />
• vízkémiai vizsgálatok, analitikai kémia<br />
(Na + ,K + ,Ca 2+ ,Mg 2+ , Cl - ,HCO 3- ,SO<br />
2-<br />
4 )<br />
• A vizek 222 Rn tartalmának mérése<br />
szcintillációs módszerrel
Eredmények I.<br />
1. Az eredeti források mennyire őrződtek meg?<br />
Milyen a kutak, források jelenlegi állapota?<br />
Óbudai Árpád-forrás<br />
Az Óbudai Árpád-forrás és a melléfúrt karsztkút<br />
A forrásvizet tároló medence
Eredmények II.<br />
Békásmegyeri<br />
Bründl-forrás
Eredmények III.<br />
Pünkösdfürdő kútja
Eredmények IV.<br />
Rómaifürdő forrásai<br />
• Egykori forrástó természetes<br />
forrásfeltörési helyet jelöl ki<br />
• 1962-63: három medence<br />
kialakítása<br />
• 12 forrásfoglalás<br />
• BGyH Zrt. 12-ből 7-et tart<br />
üzemben + Új-kutat (1987)
Eredmények V.<br />
Csillaghegyi forráscsoport
Eredmények VI.<br />
2. Az eredeti fizikai és kémiai tulajdonságok mennyiben változtak meg<br />
a forráshasználat kezdetétől napjainkig?<br />
Hőmérséklet : 18,3 – 23,4 o C<br />
pH: 7,00 – 7,11<br />
TDS: 572 – 696 mg/l<br />
Kémiai jellegüket tekintve hasonló<br />
összetételűek<br />
Vizek közös eredete
Eredmények VII.<br />
3. A múltbeli és a jelenlegi vízhasználat összevetése<br />
MÚLT<br />
Óbudai Árpád-forrás<br />
• Ipari (Selyemkikészítő gyár,<br />
Óbudai Fehérítő gyár,mosodaüzem)<br />
• Mezőgazd.-i (malom, bolgárkertészet)<br />
JELEN<br />
• Olasz tulajdonban lévő textilipari<br />
üzem szennyvizének hígítása<br />
A római korban (I.– V. sz.)<br />
Selyemkikészítő gyár
Eredmények VIII.<br />
MÚLT<br />
Rómaifürdő forrásai<br />
JELEN<br />
• A római korban (I – V. sz.)<br />
ivó- és fürdővíz<br />
• Ipari: lőpormalmok<br />
(1782-ben – Mária Terézia)<br />
• csak fürdési cél: 1895-től
Eredmények IX.<br />
MÚLT<br />
• források tó<br />
• mezőgazd.-i (malom)<br />
• fürdési cél<br />
Csillaghegyi forráscsoport<br />
JELEN<br />
• fürdési cél<br />
• palackozás<br />
(Délikút Kft., BGyH Zrt.)
Eredmények X.<br />
MÚLT<br />
• Dr. Ember Sándor, 1934 kútfúrás<br />
• Hajós Alfréd (tervező)<br />
• csak fürdési cél<br />
Pünkösdfürdő kútja<br />
JELEN<br />
• 1935-től kizárólag fürdési cél
Eredmények XI.<br />
MÚLT<br />
Békásmegyeri Bründl-forrás<br />
JELEN<br />
• mosoda, téglagyár<br />
• Attila-strandfürdő (1920)<br />
• 1945 óta hasznosítatlanul elfolyik<br />
• 1982-ben forrásfoglalás átépítése,<br />
közeli útárokba vezetés<br />
• jelenleg is a talajba szivárog<br />
• vízhozam 150 l/perc (2010.11.18.)<br />
A hajdani Attila-fürdő strandmedencéje<br />
Bründl-forrás kitorkolása az útárokba (pazarlás)
Eredmények XII.<br />
4. A vizsgált vizekben kimutatott 222 Rn tartalom értékelése egymáshoz képest<br />
• ÓB-Á, CSIL-Á-II, CSIL-J, CSIL-É, CSIL-D, BRÜ: 2,06 – 7,68 Bq/l<br />
• Rómaifürdő forrásai:<br />
11,89 – 250,11 Bq/l<br />
ROM-V forrás: 250,11 Bq/l<br />
• további kutatásra ad lehetőséget<br />
EU ajánlása: 100 Bq/l<br />
(ivóvíz)<br />
Felszín alatti vizek radon<br />
tartalma:10-500 Bq/l
Eredmények XIII.<br />
4. A vizsgált vizekben kimutatott 222 Rn tartalom értékelése más<br />
forrásterülethez képest<br />
• A Lukácsban mért legnagyobb érték (93 Bq/l) nem éri el a Rómaifürdő<br />
esetében tapasztalt maximumot (250,11 Bq/l).<br />
• A Rómaifürdőn kívüli források radonadatai kisebbek a Lukács-fürdő értékeinél.<br />
A Lukács-fürdő forrásainak és kútjainak radontartalma (Várhalmi M. 2004)
Eredmények XIV.<br />
5. A források jövőbeni hőhasznosításának mérlegelése hőpotenciál számítással<br />
Az észak-budai langyos források jelenlegi hasznosításának lehetősége<br />
a források és kutak vizéből nyerhető hőenergia.<br />
Erre a vizes hőszivattyús rendszerek teremtenek lehetőséget.<br />
Elvi hőpotenciál: ~123 TJ/év<br />
Komplex balneológiai és fűtési hasznosítás
Összegzés<br />
A munka jelentősége<br />
‣ Az észak-budai langyos források állapotértékelése a használat<br />
kezdettől napjainkig<br />
‣ Öt helyszín bemutatása, melyek a Budai Termálkarszt részét képezik<br />
‣ Korábban: sokoldalú, változatos vízfelhasználás<br />
‣ Jelenleg: nagyrészt hasznosítatlan elfolyás<br />
‣ Jövőben: fürdési célok mellett komplex fűtési hasznosítás<br />
A főváros tartalék ivóvízellátásban is lehetne szerepük
Köszönöm a figyelmet!
Hőpotenciál számítás<br />
H = c * m * T<br />
H: hőenergia<br />
c: a víz fajhője<br />
m: a víz tömege<br />
T: a hasznosítható hőmennyiség<br />
m = ρ * V<br />
m: a víz tömege<br />
ρ: a víz sűrűsége<br />
V: a víz térfogata
Change language