PDF formátumban - Magyar Nyelvtudományi Tanszék - Debreceni ...

szeírás egy másik helynévi szórványában: „ultra stagnum, quod dicitur Euren”
(PRT. 10: 510). Az Örén(y) víznév az örény ’örvény, halászóhely’ szóból származik,
amelyet idővel az örvény főnév magához hasonított (vö. FNESz. Örvénytó).
Ebben az esetben tehát a helyfajtát figyelembe véve (stagnum) talán inkább
az örmény ~ örvény ’vízforgás, forgó’ jelentésével számolhatunk.
Megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy az Örményes ~ Örvényes helynevek kialakulásában
nem játszott szerepet az örmény népnév, amint erre már MELICH
JÁNOS is rámutatott: „e régi örmény bevándorlásnak az Örményes nevű helyek
nem emlékei. E helynevek a m. örmény : örvény, örménylik : örvénylik szóval
függnek össze” (1909: 301). MELICH az örmény szót török jövevényszónak tartotta,
amely a honfoglalás táján, esetleg a honfoglalás előtt került nyelvünkbe
(1909: 303). BÁRCZI GÉZA véleménye szerint is ugyanannak az őr- igei tőnek a
származéka, mint az őröl, ez pedig valamely török nyelvből való (SzófSz.). A
TESz. a közvetlen török származtatást nem tartotta valószínűnek, az ugor egyeztetését
tévesnek látta, s az őr- igei tő és a -vény/-mény deverbális névszóképző
összekapcsolásával létrejött szónak tekintette (TESz. örvény). D. BARTHA KA-
TALIN emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a -vány/-vény képző alakulásának
módja, alkotóelemeinek mibenléte erősen vitatott (1958: 85–86).
Az Örvényes településnév -s helynévképzővel alakult, amelynek szerepe az
ellátottságot kifejező és a gyűjtőnévképző funkcióból fejlődhetett ki másodlagosan
(vö. SZEGFŰ 1991: 255, BÉNYEI 2010).
5. Zeleus [sz(lÈs ~ sz(lős] ~ Zeuleus [szÈlÈs, szőlős]
Az 1211. évi birtokösszeírásban több helyen ugyanazzal a Szőlős névvel jelölt
település szerepel: „in villa Zeleus” (12. birtok, PRT. 10: 506), „in villa
Zeuleus ultra Bocon” (16. birtok, PRT. 10: 507), „in villa Zeuleus (Zeleus) iuxta
Balatin” (18. birtok, PRT. 10: 507), „in villa Zeuleus” (36. birtok, PRT. 10: 516).
Amint a fentiekből kiderül, a Tihanyi összeírás csupán két Szőlős nevű — a
Balaton melletti, illetve a Bakonyon túl fekvő — települést próbál más helyhez
való viszonyuk alapján megkülönböztetni, amely a lokalizálásban nagy segítséget
nyújt. Az összeírásban a 12. birtokként említett villa Zeleus és a 36.-ként szereplő
villa Zeuleus lokalizálásakor azonban nehézségekbe ütközünk. Ez utóbbiról
is csupán annyit tudunk, hogy minden szolgálattevőjével és tartozékával
együtt a Horozcueh-i Szent Miklós egyházához tartozott 2 (vö. SZENTGYÖRGYI
2009). Az, hogy az oklevél megfogalmazója nem használt semmilyen megkülönböztető
jelzőt vagy más viszonyítási pontot a két Szőlős helynév megadása-
2 E faluval kapcsolatban ERDÉLYI LÁSZLÓ megjegyezte, hogy „valószinüleg ő [tudniillik egy
Orosz nevű nemes ember, K. É.] adta Kövesd szomszédságában azt a kis-szőlősi birtokot is, a melyet
az 1211. évi összeírás Horozcueh vagyis Orosz-köve Szent Miklós egyházának birtokául említ”
(PRT. 10: 136).
30