Patsch Ferenc SJ: Posztmodern kihívások:keresztény létforma a ...
Patsch Ferenc SJ: Posztmodern kihívások:keresztény létforma a ...
Patsch Ferenc SJ: Posztmodern kihívások:keresztény létforma a ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Posztmodern</strong> <strong>kihívások</strong>:<br />
<strong>keresztény</strong> <strong>létforma</strong> a<br />
globalizáció korszakában<br />
Bajót – Péliföldszentkereszt<br />
2008.<br />
júli. 5., 9.00-10.000 óra<br />
<strong>Patsch</strong> <strong>Ferenc</strong> <strong>SJ</strong>
Szükséges<br />
lehatárolások:<br />
-Nem vagyok szakember (sem közgazdász,<br />
sem politológus)<br />
- A történelemfilozófia sem szakmám…<br />
-A trendek viszont <strong>keresztény</strong> (teológiai)<br />
szempontból is értékelhetőek!
<strong>Posztmodern</strong> <strong>kihívások</strong>:<br />
<strong>keresztény</strong> <strong>létforma</strong> a<br />
globalizáció korszakában
Az előadás felépítése:<br />
1. A globalizáció korszaka<br />
2. <strong>Posztmodern</strong> <strong>kihívások</strong><br />
3. Egy alternatíva: a<br />
<strong>keresztény</strong> lét módjai és<br />
esélyei korunkban
1. A globalizáció korszaka<br />
Negatív aspektus:<br />
Űrszekerek (74.): Stratos<br />
bolygó<br />
és a<br />
trogliták<br />
sorsa<br />
– avagy: egy modern<br />
allegória korunkra
„Nyári teológia”: az élet és<br />
gondolkodás megváltozott,<br />
globális perspektívája<br />
Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból:<br />
Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások<br />
szemben a jövővel (2007).<br />
A világrend<br />
Világméretű apartheid<br />
Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága
Egy gyilkos világrend alapvető<br />
igazságtalansága<br />
b. Az „erősebb joga” elvére alapul;<br />
c. rejtett szélsőségesen rasszizmust tükröz;<br />
d. további egyenlőtlenség és nélkülözés forrása;<br />
e. megfoszt a munkalehetőségtől, az élelemtől és az<br />
ellátástól;<br />
f. az adósságtörlesztést a szegényekre terheli;<br />
g. elősegíti a túltermelést, a föld, a víz és a levegő<br />
szennyezését;<br />
h. sérül a szabad piac és a szabad költözési jog elve;<br />
i. ellentétben áll a vallások központi értékeivel;<br />
j. munkanélküliséget és migrációt generál.
Nyári teológia: az élet és<br />
gondolkodás megváltozott,<br />
globális perspektívája<br />
Teológia szokatlan (ázsiai) nézőpontból:<br />
Tissa Balasuriya, Kereszténység és vallások<br />
szemben a jövővel (2007).<br />
A világrend<br />
Világméretű apartheid<br />
Egy gyilkos világrend alapvető igazságtalansága<br />
A <strong>keresztény</strong>ség és a létező világrend
1. A globalizáció korszaka<br />
Pozitív aspektus:<br />
Kultur- és vallásközi<br />
találkozások:<br />
kognitív<br />
disszonancia<br />
– avagy: megszokott<br />
világunk kereteinek<br />
szétfeszítése
Gondolkodásbeli<br />
„stíluskülönbségek”<br />
Kelet és nyugat különbsége két vers tükrében<br />
Matsuo Bashō<br />
(1644-1694)<br />
„Jobban megnézem –<br />
Nazuna virágzik ott<br />
A sövény alján!”<br />
Alfred Lord Tennyson<br />
(1809-1892)<br />
„Virág a falrepedésben,<br />
f<br />
gyökerestül kitéplek én<br />
– kis virág, a kezemben<br />
tartalak, de ha meg<br />
tudnám érteni, hogy mi<br />
vagy, gyökerestül-<br />
mindenestül, egészen:<br />
Istent meg az embert is<br />
érteném.”
Teológiai „stíluskülönbségek”<br />
„Az emberi természet lehet azonos mindenütt;<br />
csakhogy az emberek természetből és kultúrából<br />
állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)<br />
Euro-amerikai<br />
Bal agyféltekés<br />
Elvonatkoztatással<br />
Racionális<br />
Szisztematikus<br />
Fogalmak, ideák<br />
Aut-aut…<br />
(ellentmondás elv)<br />
„Objektív”<br />
Ázsiai<br />
Jobb agyféltekés<br />
Szimbolumokkal<br />
Immaginatív<br />
Koherens<br />
Elbeszélések<br />
Et-et… (holisztikus<br />
elv)<br />
„Interpretatív”
Teológiai „stíluskülönbségek”<br />
„Az emberi természet lehet azonos mindenütt;<br />
csakhogy az emberek természetből és kultúrából<br />
állnak” (M. Amaladoss, id. mű, 28. o.)<br />
Euro-amerikai<br />
Kizárólagos (exkl.)<br />
Elméleti-intellekt.<br />
Hitletéteményből<br />
indul ki<br />
Abszolutisztikus<br />
Dogmák<br />
Deduktív<br />
Főként rációval<br />
Ázsiai<br />
Bennfoglaló (inkl.)<br />
Gyakorlati-tapaszt.<br />
Hittapasztalatból<br />
indul ki<br />
Korrelatív<br />
Mítoszok<br />
Induktív<br />
Főként intuícióval
Ázsiai teológia<br />
„Stilisztikai” sajátosságok<br />
Példa az elbeszélésekből építkező teológiára:<br />
Férj: „Elhatároztam, hogy nagyon szorgalmasan<br />
fogok dolgozni, hogy egy napon gazdagok<br />
legyünk!” Feleség: „De hiszen máris gazdagok<br />
vagyunk, hisz’ megtaláltuk egymást. Egy napon<br />
pedig majd pénzünk is lesz…” (Antony de Mello)<br />
Létezik „ázsiai” mód<br />
Kontextuális teológia (az euro-amerikai<br />
absztrakt objektív gondolkodás ellentéte!)<br />
Értelmezés új tapasztalati horizonton: az<br />
egyház és a vallások modelljei<br />
Vallási sokszínűség, mint legfőbb ázsiai<br />
sajátosság: a kiegyensúlyozó jobb agyfélteke
Dalit- és törzsi teológiák,<br />
valamint az „út” és a<br />
harmónia teológiája<br />
„Dicsőség neked Isten, akit vallás ki nem<br />
sajátíthat!” (Guru Nána, a szikh hagyományból)<br />
„A rózsa sokkal több, mint zavart bocsánatkérés<br />
a tüskéiért” (Rabindranath Tagore)
A szolidaritás paradigmái:<br />
dalit- és törzsi teológiák<br />
Dalit: az 5. kaszt – „érinthetetlenek” (1.<br />
brahman (pap); 2. ksatria (harcos); 3. vaisya<br />
(kereskedő); 4. sudra (szolga).<br />
Az „ellenállás” teológiája, egy „alulról induló”<br />
kontextuális teológia, mely harcol a<br />
társadalmon belüli isteni igazságosságért.<br />
Lázadás a gyarmatosító „misszionáriusi<br />
teológia” (annak felsőbbrendűsége,<br />
technológiai fejlődés- és férfiközpontúsága,<br />
valamint Ige-központúsága) ellen.<br />
Kulcsfogalmak: emberi méltóság, gazdasági<br />
igazságosság, föld, béke, remény, megbocsátás
A harmónia szempontja a<br />
keleti gondolkodásban<br />
Keleti hagyományok: a kínai kozmológia<br />
(Confucius, Lao-Tze)<br />
Egy szimbólum és jelentése: az ellentétek<br />
kiegyenlítésének igénye (fent-lent, jó-rossz,<br />
férfi-nő, ég-föld, pozitív-negatív, világosságsötétség,<br />
hideg-meleg, kemény-lágy, erősgyenge,<br />
agressziv-befogadó, száraz-nedves,<br />
első-utolsó, isteni-emberi, igaz-nem-igaz, létnem-lét<br />
stb.)<br />
A „harmadik kizárásának elve” (architektonikus<br />
megközelítés) helyett egy új felismerés: a<br />
különbség – gazdagító (organikus<br />
megközelítés)!
2. <strong>Posztmodern</strong> <strong>kihívások</strong><br />
-Szókratész: klasszikus görög<br />
gondolkodás születése<br />
-Jézus: a <strong>keresztény</strong>ség születése<br />
-Galilei: a modern tudomány születése<br />
-Nietzsche: a posztmodern tudat születése
„Aki úgy véli…, hogy a tudomány az egyedül<br />
érvényes világértelmezés, az a modernitás<br />
álláspontját képviseli. Aki a tudományt<br />
hamis világmagyarázatnak tekinti, az<br />
premodern állásponton áll. Aki viszont<br />
azt állítja, hogy a kétségtelenül érvényes<br />
tudományos világértelmezés mellett más<br />
világmagyarázatok is lehetségesek és<br />
érvényesek, az már a posztmodernt<br />
képviseli” (Vajda Mihály)
Arról, hogy mi is az a<br />
posztmodern…<br />
MODERN<br />
a 17-18. századi<br />
felvilágosodás<br />
mozgalma<br />
az ipari forradalom<br />
(1769 – az első<br />
szövőszék)<br />
nagy francia<br />
forradalom – 1789<br />
(liberté, égalité,<br />
fraternité)<br />
Szekularizmus és<br />
szekularizáció<br />
POSZTMODERN<br />
a meta-elbeszélések és<br />
az erős racionalitás<br />
iránti bizalmatlanság<br />
„a meghaladás<br />
meghaladása” ” igénye<br />
fragmentáció,<br />
regionalizáció,<br />
dekanonizáció,<br />
hibridizáció,<br />
karnevalizáció,<br />
disszociáció,<br />
performance,<br />
de-konstrució
„A A Nyugat szellemtörténetét illetően sok<br />
általánosítást tehetnénk, ám ma mégis<br />
az tűnik ki leginkább, hogy a<br />
kezdetektől fogva mindvégig<br />
túlnymórészt a férfiakkal kal társítható<br />
jelenség: Szókratész, Platón,<br />
Arisztotelész, Pál, Ágoston, Aquinói<br />
Tamás, Luther, Kopernikusz, Galilei,<br />
Bacon, Descartes, Newton, Locke,<br />
Hume, Kant, Darwin, Marx, Nietzsche,<br />
Freud… A nyugati szellemi hagyományt<br />
szinte kizárólag férfiak hozták létre és<br />
kanonizálták. S így az főleg férfiak<br />
szemléletét tükrözi.
A Nyugat intellektuális történetének e<br />
férfidominanciájának bizonyára nem az<br />
az oka, hogy a nők a férfiaknál kevésbé<br />
intelligensek. Írhatjuk-e azonban<br />
kizárólag a nők társadalmi<br />
korlátozásának a számlájára Úgy<br />
gondolom, hogy nem. Véleményem<br />
szerint a magyarázat sokkal mélyebben<br />
[…] keresendő.”<br />
(R. Tarnas, A nyugati gondolat stációi,<br />
AduPrint, Budapest, 1995, 492. o.).
A posztmodern pozitív<br />
oldala: feminista<br />
gondolkodás, avagy: a nők<br />
felszabadítása<br />
a) egzisztenciális<br />
nézőpont<br />
b) antropológiai<br />
nézőpont<br />
c) biblikus<br />
teológiai nézőpont
Feminizmus: a nők<br />
felszabadítása<br />
Egy jogos társadalmi törekvés filozófiai és<br />
teológiai vetületei.
Feminista teológia<br />
A „feminista teológia” a kifejezés eredeti és<br />
hiteles értelmében:<br />
nem mellékes/kiegészítő résszempont;<br />
nem ráadás vagy kiegészítés, a hagyományos<br />
értelmezések mellőzhető kibővítése;<br />
nem is szokatlan, különös divatjelenség,<br />
hanem inkább:<br />
egyetemes szempont és kihívás a domináns<br />
férfiközpontú látásmóddal szemben;<br />
eleddig méltatlanul elhanyagolt horizont a<br />
teológia művelői számára;<br />
mellyel kapcsolatban azonban óvakodni kell az<br />
ideológiai egyoldalúságtól!
a) Egzisztenciális<br />
megközelítés<br />
A „férfi” és a „nő” viszonyfogalom: rendkívüli<br />
erejű szimbólumok (vö. Jung). Cél: az integráció!<br />
Egy élmény papszenteléskor…<br />
Pápaválasztás…<br />
Szentmise szerzetesnővéreknek…<br />
A megoldás iránya nem az „egyenlősdi”!<br />
A különbségek letagadása nem gyümölcsöző!<br />
(vö. baloldali ideológiák…)<br />
Szükséges előfeltevések: a férfi és a nő<br />
egyenrangú (antropológiai); a Bibliában vannak<br />
korhoz kötött tanítások (teol.); a szentírás és az<br />
egyházi hagyomány férfiközpontú (feminista).
) Antropológiai<br />
megközelítés<br />
1. A (jogi vagy emberi méltóság tekintetében<br />
való) „egyenlőség” nem egyenlő a (biológiai vagy<br />
pszichés tulajdonságokat illető) „azonossággal”<br />
vagy „egyformasággal”! 2. A nemek „mássága”<br />
nem jelenti, hogy „jobb” vagy „rosszabb”!<br />
Agyunk méhen belüli beidegződése és<br />
hormonjaink hatása határozza meg, hogy<br />
miként gondolkodunk és viselkedünk.<br />
A férfiak és a nők egyenlősége politikai vagy<br />
erkölcsi kérdés, a köztük lévő különbségek jó<br />
része azonban természettudományos jellegű.<br />
Jobbára már agyunk szoftverével együtt látjuk<br />
meg a napvilágot.
„A Bibliát kritikus szemmel és teremtő<br />
fantáziával kell olvasni.” (Denise Jornod: A<br />
feminista megközelítés, in: A viszály könyve,<br />
Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1996,<br />
59. o.)<br />
A Biblia egésze, patriarchális kulturális<br />
környezete miatt, férfiközpontú (példák: 1. az<br />
1Kor 15,6-8-ban Pál apostol a feltámadás<br />
tanúinak felsorolásakor kihagyja Mária<br />
Magdolnát; 2. a Kol 4,15 különböző<br />
szövegvariánsai közül egyesek „Nymphát” mint<br />
nőt, mások mint férfit jelölik!).<br />
Férfias istenkép: Király, Úr, Hitelező, Mester<br />
(szemben a nőivel: jelenlét, lélek, bölcsesség).<br />
c) Biblikus teológiai<br />
megközelítés
c) Biblikus teológiai<br />
megközelítés<br />
Egy példa: a Márk 6,30-44 magyarázata<br />
A nők meg vannak fosztva a számba vétel<br />
jogától is (Mt 14, 13-21 nem is említi őket!).<br />
Pedig ez egy esemény a „nők birodalmában”…<br />
Jézus úgy gondoskodik a sokaságról, mint egy<br />
édesanya.<br />
1. Az élet értelme és 2. a kenyér iránti éhség<br />
megelégítése (utalás a harmadik/negyedik<br />
világgal szembeni felelősségünkre!).<br />
Ide kapcsolódik még: a szír-főniciai asszony<br />
története (Mk 7,24-30): az állhatatosság segít<br />
áttörni a korlátokat.
c) Biblikus teológiai<br />
megközelítés<br />
Még egy példa: az egyiptomi Hágár története<br />
Egy asszony az idegenségben, az<br />
elhagyatottságban, a kétségbeesésben (más<br />
kultúrából, más vallásból, más etnikai<br />
háttérrel!)…<br />
A próbatétel alkalmával Isten valószínűtlen<br />
közelsége (a legszebb teofániák egyike!)…<br />
„Isten hallotta a csecsemő sírását”…<br />
Egy szimbólum a kultúrára: a vízhordó<br />
asszonyok törékeny cserépedénye…
3. Egy alternatíva: a<br />
<strong>keresztény</strong> lét módjai és<br />
esélyei korunkban<br />
A „válasz” személyes<br />
szinten:<br />
- kevés fogyasztás<br />
- a TV és a reklámok<br />
kerülése<br />
- alternatív életmód<br />
és gondolkozás<br />
A „válasz” kollektív<br />
/társadalmi/ szinten:<br />
- szolidaritás<br />
- ökológiai érzékenység
Közlekedés<br />
autóval és<br />
repülővel<br />
Zsíros,<br />
kalóriadús<br />
húsalapú étrend<br />
Palackozott víz<br />
és üdítők<br />
fogyasztása<br />
Eldobható<br />
termékek<br />
Imázs-központú<br />
öltözködés<br />
Közlekedés<br />
kerékpárral,<br />
tömegközl.<br />
„Gabonaneműek,<br />
zöldségfélék,<br />
kevés hús<br />
Tiszta víz, kevés<br />
kávé és tea fogy.<br />
Csomagolatlan<br />
áruk, reciklált<br />
Célszerű hu.<br />
öltözködés<br />
Közlekedés<br />
gyalog v.<br />
szamárháton<br />
Táplálkozástani<br />
hiányos étrend,<br />
éhezés<br />
Szennyezett víz<br />
ivása<br />
Elhanyagolható<br />
hulladéktermelés<br />
Rongyok<br />
viselése
Profán kontextus: a globalizáció és<br />
mai <strong>keresztény</strong> értékelése<br />
David C. Korten az Emberközpontú Fejlesztési<br />
Fórum (People-Centered Development Forum)<br />
alapítója (vö. Id., Tőkés társaságok világuralma)<br />
Igazságosság: minden ember alanyi joga, hogy anyagi,<br />
szellemi és lelki igényeit megfelelő szinten kielégíthesse.<br />
Ez a társadalmi, szellemi és lelki élet életminőséget<br />
tükröző mutatóival mérhető.<br />
Részvétel: minden embernek joga van arra, hogy<br />
elismert és méltányolt módon részt vegyen az életét<br />
alakító döntésekben.<br />
Fenntarthatóság: az emberi fogyasztás egyensúlyban<br />
tartása a többi élő igényeivel és az ökoszisztmák<br />
regeneratív képességével.
a) Globális gondolkodás: a<br />
jelenkori teológia új<br />
hermeneutikai horizontja<br />
Teológiai hermeneutika: „teológiai<br />
ökoszisztéma”-kutatás (ökoszisztéma=az emberi<br />
életközösségekből és a környezetünket képező<br />
abiotikus faktorokból felépülő „fizikai” rendszer).<br />
Mint minden gondolkodás, a<br />
kinyilatkoztatásról való gondolkodás is mindig<br />
környezetébe ágyazott (kontextuális/szituált)<br />
(kérdésfelvetéseit nem légből kapja, és<br />
válaszainak megértése is feltételekhez kötődik!).<br />
Az értelmezési horizont ma: az alapvetően<br />
megváltozott (globalizált/-ódó) világ kontextusa.
Világegyházban:<br />
az ázsiai teológia ébredése<br />
Nemeshegyi Péter, „Krisztus egyháza Ázsiában”,<br />
in Szolgálat 68 (1985), 18-31 o.; Michael<br />
Amaladoss, „C’è un modo asiatico di fare<br />
teologia Introduzione [Létezik ázsiai módja a<br />
teológia művelésének Bevezetés]”, in Teologia<br />
in Asia, Queriniana, Brescia, 2006, 17-41. o.<br />
Kegyelmi idő egy nép életében: Kórea<br />
A beláthatatlan lehetőségek hazája: Kína<br />
Ázsia <strong>keresztény</strong> nemzete: Fülöp-szigetek<br />
A felforgatott bölcső: Közel-Kelet<br />
A jövő misszionáriusainak termőföldje: India<br />
Kisebbségben: Sri Lanka, Indonézia, Vietnám<br />
Cseresznyevirágzás és jégverés: Japán
Hogyan legyünk vallásosak vallásközi<br />
módon Globális etika, és ami azon is<br />
túl van:<br />
a határátlépés lelkisége<br />
Peter C. Phan: kísérlet a hagyományos missziófogalom<br />
átértelmezésére (Id., „Párbeszéd a<br />
kultúrák és vallások között mint kihívás a<br />
<strong>keresztény</strong> misszió számára” [2006]).<br />
Az inkulturáció (mely nem adaptáció, nem<br />
inkarnáció és nem akkomodáció) helyes lépései:<br />
1. interakció; 2. asszimiláció; 3. transzkulturáció.<br />
A jelenlét lelkisége<br />
A kenózis lelkisége<br />
A harmónia lelkisége<br />
A teljesség lelkisége
4. A férfiasság felfedezésének<br />
három aspektusa<br />
A férfiasság felfedezése…<br />
- mint a „nő” felfedezése<br />
- mint folyamat és<br />
életfeladat („két utazás”)<br />
- mint elszakadás az<br />
anyától<br />
Tiziano Vecellio:<br />
Keresztelő Szent János
5. . Örömhír: az integráció<br />
lehetséges<br />
A kiegészülés: az animus<br />
és az anima<br />
harmonikus<br />
egyesülése<br />
A szemlélődő életforma:<br />
követelmény!<br />
Szemlélődő ima:<br />
hagyom,<br />
hogy Isten<br />
Assisi Szent<br />
alakítson, próbálok<br />
együttműködni. <strong>Ferenc</strong>
Irodalom:<br />
R. Rohr<br />
Imádság
Change language