Link 10. Zitate aus Dokumenten zur Herkunft von ... - Draheim, Horst

5
Auf Seite 47:
Draheym Vilmos. I. Lipót. Wien, 1659. január 22. Kh. 1659. április 28. (f. 397-398.)
In: CSALÁDTÖRTÉNET.
Abauj- és Tornavármegye nemeseinek összeírásai
Mindinkább távolodunk azon időktől, midőn a nemesi rend, mint külön társadalmi osztály a maga
kiváltságaival, előjogaival fennállott s mig lassanként a régi nemesi családok ivadékai kezdik
feledni őseiket, addig a történelem a multak hű őreként virraszt mellettök. A nagy átalakulások a
nemességet beleolvasztották a többi osztályokba s a mai viszonyok között szinte csodálkozva
nézzük, hogy kiváltságos állását oly sokáig fenn tudta tartani. Mert bizony régente a nemesség
képviselte a nemzetet; a politikai és társadalmi életben egyaránt ő vitte a vezérszerepet. Vele
szemben a jobbágyság nagy tömege - mint másutt is - csak szolgasorsban élő néposztály volt s a
közéletbe nem folyt be. Csak akkor jött számba, ha megadóztatásáról, terheinek kirovásáról volt
szó. A nemességen kivül csupán a polgári osztály érvényesült; de csak városa életében, melynek
falai közé zárkózva féltékenyen őrizte szabadalmait. A nemesek felsőbbségét és vezetőképességét
biztosították kiváltságos jogai. Werbőczy István Hármaskönyve szerint ezen kiváltságok négy fő
pontba foglalhatók:
1. A nemes ember előzetes megidézés nélkül le nem tartóztatható.
2. Csak királya hatalma alatt áll.
3. Ment mindennemű adózástól.
4. A "ius resistendi" értelmében alkotmányellenes királya ellen fegyvert foghat. Mindezzel szemben
csak a honvédelem kötelezettsége hárul reá.
Ezeket az állapotokat a kor szelleme hozta magával és tartotta fenn. A haladó idővel azonban a
nemesség lépésrőllépésre kénytelen volt a fejlődés egyre hatalmasabb hullámverései alatt többet és
többet feladni régi kiváltságaiból. Le kellett mondania 1687-ben az "ius resistendiről s a
közteherviselésből is egyre fokozottabb mértékben kellett kivennie a maga részét; mig végre
megérett az idő, mely kiváltságai fölött meghúzta a lélekharangot. Valamint az ország sorsának
intézése az országgyűléseken, épen ügy a vármegyei élet irányítása a vármegye közgyűlésein a
nemesség kezében volt. Vármegyei tisztviselő is csak nemes ember lehetett. Ezért nemcsak tisztán
genealógiai szempontból, hanem vármegyénk múltjának teljesebb felderítése szempontjából is
kívánatos az itt élt nemes családok megismerése. E tekintetben kiváló szolgálatot tesznek a
különböző nemesi összeírások, melyek vagy adókivetések, nemesi felkelések szervezése, vagy
hivatalosan elrendelt nemesi nyomozatok alkalmával készültek. Ez utóbbiak csak a XVIII.
században kezdődnek. Az alábbiakban különböző korszakokból néhányat be fogunk mutatni a
nemesi jogok fennállásának utolsó idejéig úgy Abauj-, mint a régi Tornavármegyéböl. Ezzel módot
fogunk nyújtani annak a megállapítására is, hogy a különböző korszakokban nőtt-, vagy fogyott-e
vármegyénkben a nemesek száma s mely családok tűntek el akár kihalás, akár elköltözés miatt
megyénkből. Abaujvármegye nemesi összeirásai. Az első abaujvármegyei nemesi összeírás, melyet
felfedeznünk sikerült, 1646-ból való; tehát azon időből, mikor a tömeges nemesítés már javában
folyik. Kár, hogy nem áll rendelkezésünkre korábbi jegyzék, mely a vármegye legrégibb, törzsökös
nemeseit külön is bemutatná. Mindamellett ez is nagy becscsel bir, mert külön adja a birtokos és
külön az armalista nemeseket; még pedig amazokat járásonként, ezeket még községenként is.
Szembetűnő ezen összeírásban a névsor gazdagsága. Nem csalódunk ha azt mondjuk, hogy
az országban aligha van sok olyan vármegye, mely kiterjedéséhez arányitva a XVII. században
annyi nemest számlált volna kebelében, mint Abaujvármegye.
I. Az 1646. évi nemesi összeírás
Stand: 23.07.2011
Recherchiert von Horst Draheim • E-Mail: horst.draheim@web.de