IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK KÉZISZÌTÊRA - Akadémiai Kiadó

I
IDEGEN SZAVAK
ÉS KIFEJEZÉSEK
KÉZISZÓTÁRA
A
AKADÉMIAI KIADÓ

III
BAKOS FERENC
IDEGEN SZAVAK
ÉS KIFEJEZÉSEK
KÉZISZÓTÁRA
A
AKADÉMIAI KIADÓ

IV
Készült az Akadémiai Kiadó Szótárműhelyében
Főszerkesztő
BAKOS FERENC †
Vezető szerkesztő
CSÁBI SZILVIA
Szerkesztők
ZIGÁNY JUDIT
KISS LÁSZLÓ
PÁLFFY ÉVA, ZOLTÁNNÉ FEKETE MÁRTA
ÁNYOS LÁSZLÓ, BARABÁS ÉVA, BARABÁS ZOLTÁN, DOROGMAN GYÖRGY
HIDALMÁSI ANNA, KULCSÁR ZSUZSANNA, PAPP ZSUZSANNA
Lektorok
BARABÁS ZOLTÁN, KOVÁCS TERÉZIA, BÍRÓ ENIKŐ, MOZSÁR ISTVÁN
Adatrögzítők
HAJCSÁK ILDIKÓ, LEX ZSUZSANNA, POÓR JUDIT
SZABÓ ZSOMBOR, TÖRÖK TÜNDE, TREPÁK MÓNIKA
Számítástechnikai munkatársak
Programozók: GÁL ZOLTÁN, KOTHENCZ ISTVÁN
Tördelő: DETRICH MIKLÓS
Borítóterv
MEDVE ZSUZSA/ART-AND
Termékmenedzser
KISS ZSUZSA
Nyomdai előállítás
Akadémiai Nyomda Kft., Martonvásár – Felelős vezető: REISENLEITNER LAJOS
ISBN 963 05 7875 1
Kiadja az Akadémiai Kiadó Rt.,
az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja
1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19.
www.akademiaikiado.hu
Első kiadás: 1994
Második, átdolgozott kiadás: 2002
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Rt. igazgatója
A szerkesztésért felelős: POMÁZI GYÖNGYI
© BAKOS FERENC jogutódja, AKADÉMIAI KIADÓ RT., 1994, 2002
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is.
A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában
(fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
A műben megjelenő áruk, árunevek mellett szokás szerint nem tüntetjük fel az azokhoz esetleg kapcsolódó
iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, származási jelzés, eredetmegjelölés)
tényét. Az ilyennemű utalás hiánya semmiképp nem értelmezhető oly módon, hogy az adott áru vagy név ne állana
iparjogvédelmi oltalom alatt.
Printed in Hungary

V
A KIADÓ ELŐSZAVA A MÁSODIK KIADÁSHOZ
Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára című munkája 1957 óta jelenik meg az
Akadémiai Kiadónál különböző változatokban. A 2002-es kiadást megelőző 1994-es mű újragondolt,
teljesen új szótárnak tekinthető.
2001-ben elérkezettnek láttuk az időt a felújításra. A munkát teljes egészében az Akadémiai
Kiadó Nyelvi Szerkesztősége vállalta magára, de az új kéziszótáron továbbra is Bakos Ferenc
neve szerepel, hisz a mű megszerkesztéséért őt és szerkesztőtársait illeti a dicséret és köszönet.
A mostani szótár három munkacsoport összehangolt munkájával jött létre, s ez az együttműködés
jelzi az eljövendő szótárak készítésének új, egyre kevésbé egyénhez kötődő módját is.
A három munkacsoport, amely oroszlánrészt vállalt az új szótár létrejöttében:
• a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja
• az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége és a szerkesztésben részt vevő külső munkatársak
• az Akadémiai Kiadó Informatikai és Adatbázis-karbantartó Munkacsoportja
Elsőként az Idegen szavak jegyzéke című, nyomtatásban meg nem jelent munkaanyagról kell
szólnunk. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízta az Akadémiai Kiadó Nyelvi
Szerkesztőségét idegen szavak és magyar megfelelőik új gyűjtésével. A jegyzékben az idegen
szavak magyar megfelelői javaslatként szerepeltek, korunknak megfelelő nyelvkorszerűsítő és
magyarítási tervezetként. A munkacsoport irányítója az MTA részéről Ritoók Zsigmond akadémikus
volt, szakmai tanácsadóként közreműködött Fábián Pál, a tudományok doktora. A kutatási
programnak a kiadó részéről felkért szakmai vezetője Tóth Etelka volt, a szervezés feladatait
Szekeres Ágnes, a kiadó munkatársa látta el. Az anyag szakmai szempontból való átvizsgálásában
az MTA Tudományos Osztályai is közreműködtek. A munka eredményeképpen létrejött
szójegyzék (Idegen szavak jegyzéke, MTA–Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999) a jelen szótár
munkálatai során a szerkesztők rendelkezésére állt.
Másodjára szólni kell a kiadói irányítással folyó szerkesztési munkálatokról. A kiadó által
kiadott új szótárak többségükben nem kutatóintézetekben és egyetemeken készülnek, hanem az
Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségének szellemi irányításával és számítógépes adatbázisának
segítségével.
Harmadjára, de nem utolsósorban a 21. századi szótárkészítés legfontosabb eszközéről kell
szólni: az adatbázisban tárolt nyelvi adatokról, a nemzetközi szabvány szerinti adattárolási
módról és a nyelvi adatokat kezelő szoftverről. Amikor a szótár munkálatait elkezdtük – 2001
szeptemberében – nem állt rendelkezésünkre a korábbi szótár elektronikusan rögzített állománya.
Egy év alatt az 1994-es szótárat gépre vittük, nemzetközi ISO szabvány szerinti XML
adattárolási formátumban rögzítettük, a szócikkek szerkezetét fastruktúrába rendeztük, és a
nyomtatott formához megfelelő tipográfiai utasításokat rendeltünk. Így egy hordozótól független
szótár jött létre, vagy úgy is mondhatjuk: egyszerre két szótár született: elektronikus és
könyv formátumú. Nehéz szétválasztani a kettőt: az igazán szellemi, szakmai munkának a szótár
megszerkesztése, új címszavak megírása, gyűjtése, a régiek javítása, új meghatározások
megfogalmazása, szakmai lektorálása tűnik. De az új, Gutenberg-korszak utáni világban, ami

VI
nincs digitalizálva, az nem létezik. Ráadásul a számítógépes programok nemcsak rögzítenek
egy íráshoz kötött tartalmat, hanem hozzájárulnak a tartalom rendszerezéséhez, kiegészítéséhez,
többféle formátumú felhasználásához, egyszóval jelentős többletértéket adnak az ily módon
tárolt műhöz.
A mostani szótár e három munkacsoport alkotó együttműködésével jött létre. A kiadó hálával
tartozik a kéziszótár alkotó szerkesztőjének, Bakos Ferencnek. Köszönet illeti az 1994-es mű
munkatársait, akiket a főszerkesztő előszavában egyenként felsorol; ezt az előszót a mostani kiadásban
is közzétesszük. A 2002-es szótár megjelentetésekor köszönetet mondunk a felújítás
munkálataiban résztvevőknek.
Reméljük, hogy az új Idegen szavak és kifejezések szótárában a felhasználók a 21. század
nézőpontjából tekinthetnek a régebbi és újabban nyelvünkbe érkező idegen szavakra, és a szótár
segít ezek értelmezésében és használatában.
Budapesten, 2002. július 25-én
Pomázi Gyöngyi

VII
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
Magyar szövegben a mindennapi használatban sűrűn, olykor ritkábban előforduló, jobbára még
ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyos fajta tulajdonnevek)
jegyzékét és magyarázatát tartalmazza ez a könyv. 1957 óta különböző terjedelemben,
részben más közönség számára több azonos tárgyú szótárt adtam ki. Ez a mű azonban ezeknek
nem egyszerű változata, hanem új szótárnak tekintendő. Csaknem negyven esztendő alatt bármilyen
szótári munka – még az átdolgozások, többszöri javítások, kiegészítések ellenére is –
elavul, de ráadásul ez alatt az idő alatt teljesen megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a
mi saját világunk is.
Egy idegen szavak szótára különösen érzékeny a nyelvi változások iránt, szavak elavulnak,
és tömegesen áramlanak be más, elsősorban nemzetközi szavak, kifejezések. Megváltozott a
szótár koncepciója is, amennyiben elődeihez képest is tovább közelítettük a kislexikon felé
anélkül azonban, hogy szótárjellegét ne tartottuk volna szem előtt. Már csak az új koncepcióból
kifolyólag ez a szótár eltekinthet a mai szóhasználatból szinte teljesen kiveszett szavak felvételétől
(így a régebbi városi kényeskedő szalonnyelv elemeitől), a jobbára Mikszáthnál vagy Jókainál
előforduló latinizmusoktól, továbbá az olyan szókészleti elemektől, amelyek éppen a gyakori
használat következtében idegen színezetüket már elvesztették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a
szótár címszavainak gyűjtőköre kitágult, bekerültek a szótárba a mai köznyelvbe is beáramlott
tudományos és nemzetközi terminusok, amelyeket főleg a fiatalabb korosztályok joggal keresnek
benne és amelyek magyarázatát elvárják tőle. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban
új szótári művet tart kezében az olvasó, olyat, amely lényegében már a 21. századot célozza
meg. Talán nem lenne felesleges, ha azok az olvasók, akiknek valamelyik régebbi ilyen szótár is
a birtokukban van, nem dobnák azt el, mivel a jelenlegiben nem szereplő több elemet is megtalálhatnak
benne. A fenti célkitűzések megvalósításához egy személy, a főszerkesztő munkaereje
és ismeretanyaga, a szakmai terminológiában való jártassága nem lett volna elegendő. Ez a
könyv igazi csapatmunka eredménye és ehhez az Akadémiai Kiadó Szótárszerkesztősége a tárgyi
feltételeket (szakkönyvek, lexikonok, egyes szakmák és szaktudományok idegen eredetű
szóanyagának kigyűjtése) és a szótár egységes voltának, kiegyenlítettségének érdekében tapasztalt
szótárszerkesztők közreműködését biztosította.
Külön meg kell köszönnöm a Szótárszerkesztőség vezetőjének, a szótár főmunkatársának,
Zigány Juditnak az odaadó munkáját, aki ennek a könyvnek a létrehozását személyes ügyének
tekintette, minden segítséget megadott. Belső szerkesztési munkákban hathatósan közreműködtek:
Kiss László, Pálffy Éva és Zoltánné Fekete Márta. Munkájukat ezúton is köszönöm.
Mind a címszavak kiválasztásában, mind magyarázatukban a szótár megbízhatóságát nagymértékben
növeli, hogy szakmájukat kiválóan ismerő kutatók közreműködését sikerült megnyerni.
Közülük többen azt is vállalták, hogy az 1973-as kiadáshoz az 1989-ben készült függelék
szakterületüket érintő címszóanyagát ellenőrzik és a most kiterebélyesedő szakmájuk új
szókincsének a szótárba kívánkozó anyagát összegyűjtik. Így kapcsolódott a munkába dr.
Brückner Huba (informatika); Csúcs Sándor, a nyelvtudomány kandidátusa (uráli nyelvek és
népek); Dupcsik Csaba (szociológia); Kiss Antal, a biológiai tudomány kandidátusa (biokémia);
Kozák Péter (sport); Rostás Sándor (csillagászat); Szabad János, a biológiai tudomány doktora
(genetika). Konzultánsként készséggel adott felvilágosítást: Bayerné dr. Mérei Éva, a filozófiai

VIII
tudomány kandidátusa (bankszakma); dr. G. Havas Katalin, a filozófiai tudomány doktora (filozófia,
logika); dr. Raskó József, ny. tud. főtanácsos (közgazdaságtan); dr. Somogyi Béla, a
nyelvtudomány kandidátusa (kártyázás). Valamennyiük önzetlen munkáját őszintén köszönöm.
Különösen hálás vagyok Dr. Kiss Lajosnak, az MTA Nyelvtudományi Intézete osztályvezetőjének
címszójavaslataiért, értelmezésbeli korrekcióiért és azért, hogy bonyolult etimológiai
kérdésekben mindig készséggel rendelkezésre állott.
Budapesten, 1994-ben
Bakos Ferenc

IX
A SZÓTÁR HASZNÁLATA
A SZÓTÁR CÉLJA
Nyelvünkben feltűnően sok a még ma is idegennek érzett szó, és talán nincs is e régiónak még
egy olyan nyelve, amelyen ilyen sok idegenszó-tár jelent meg.
Ennek a szótárnak is az a törekvése, hogy napjaink igényeihez igazodva összegyűjtse és bemutassa
a magyarba bekerült idegen szókészleti elemeket. Ezen felül tájékoztatást ad a nyelvünkben
szokásos írásmódjukról és kiejtésükről, számos szakmai és stílusbeli minősítéssel
megmutatja azokat a szövegkörnyezeteket, ahol helyesen és indokoltan használhatók. Bár a
könyv elsősorban a közművelődést és az ismeretterjesztést kívánja szolgálni, a nyelvművelésben
is lehet szerepe. Minderről az alábbiakban.
A SZÓTÁR CÍMSZÓANYAGA
A Duna-táj, amióta az emberiség történetét ismerjük, mindig is a népek országútja volt. Az itt
letelepedett magyarságot mind Nyugatról, mind Keletről jelentős hatások érték. Vonatkozik ez
nem utolsósorban műveltségére, anyagi és szellemi kultúrájára. Nincs mit csodálkoznunk rajta,
hogy a magyar nyelvet folyamatosan érték idegen nyelvi hatások. A nyelvbe bekerült idegen
elemek egy része teljesen beolvadt (pl. bója, mágnás, mágnes, paróka). Ezek – és hosszan
lehetne folytatni – könyvünkben már nem is szerepelnek.
Más elemek nem kevésbé magyarosodtak meg, de a nyelvi tudat ezeket mégis idegen szavaknak
tartja (pl. maszk, palánta).
Egy idegenszó-tár szerzőjének nincs tehát könnyű dolga, amikor arról kell dönteni, hogy
címszavai közé mely elemeket iktasson. Ehhez járul az is, hogy az idegen szavak között sok a
kérészéletű, a gyorsan kivesző, és a szorosan vett közszók szerepeltetése mellett elvárják tőle elterjedt
idegen szólások, kifejezések, intézménynevek és mitológiai fogalmak felvételét is. Figyelembe
kellett venni, hogy egy kéziszótár keretei a teljességet nem tudják befogadni, válogatni
kell. Szigorúbb szűrőt kellett alkalmazni a használatból kikopott szavak és egyes, még idegennek
érzett, de már beépült szavak esetén. Ezek a szótárból kimaradtak.
Ennek ellenére meglehetősen nagyszámú az olyan címszó, amely az idősebb nemzedékek
nyelvében még él, továbbá, amelyek a 19. század közepének irodalmában vagy a népköltészetben,
nyelvi hagyományban fennmaradtak (pl. lóding). Elavult szócsalád esetén mutatóba
meghagytuk egy-egy tagjukat, pl. matricida, de nincs matricidium.
Nem maradhattak ki továbbá bizonyos történelmi és művelődéstörténeti elemek, valamint
megnövekedett a mitológiával kapcsolatos nevek és kifejezések száma, nemcsak a görög–
latinoké, hanem általában a keleti műveltség elemeié is. Még ennél is jóval tágabb teret kapott a
modern és legmodernebb tudományoknak a közhasználatba mindinkább átkerülő szakszókincse
(atomfizika, biokémia, genetika, informatika, jog, közgazdaságtan, műszaki tudományok, szociológia
stb.), de még a terjedő küzdősportok terminológiája is. Itt a szubjektív szempontok kiküszöbölhetetlenek,
majd az idő dönt.
Különös figyelmet fordítottunk a nemzetközi szóhasználatban, elsősorban a tudományos
terminológiában sűrűn használt elő- és utótagok szerepeltetésére. Ezek a maguk ábécérendjének
megfelelő helyen szerepelnek.

X
Megmagyarosodása ellenére továbbra is címszó a maskara, mivel sajátos magyar fejlődést
mutat. Ilyen a televízió is, mert a magyarban kialakult egy második, ’televíziós készülék’ jelentés
is. Kimaradt a már magyar rádió, sport szó, de szerepelnek összetételeik (pl. rádiófrekvencia,
rádiógoniometria, rádiógram, sportmodellezés, sportsman).
Magyar származékokat nem közöl a szótár, ha a tőszóhoz képest nincs új jelentésük (pl.
precízen, riposztoz, strandol, zsugás), de ha az alapértelem mellett valami újat tartalmaz,
címszó lett, pl. a diszkózik, illuminált, precíziós, sakterol vagy zsinatol.
Esetleg nem szerepel az alapszó, de a származék címszó lett: rezignált. Néha a képzett alak
egy magyar szóval alkot általánosan elfogadott kifejezést: desztillált víz.
Egyes, a magyarba tulajdonképpen nem belekerült címszavak felvételének sajátos okáról
lásd alább A címszavak jelentésének megadása és magyarázata szakasz megfelelő helyét.
A SZÓCIKKEK SZERKEZETE
A szócikkek élén a magyaros vagy az idegen nyelvnek megfelelő írású címszó áll. Az idegenes
írásmód esetén szögletes zárójelben a magyarban szokásos kiejtés következik (pl. fait
accompli [e: fetákompli]). Ezt követi a szó származásáról való tájékoztatás. Ez dőlt betűkkel
van szedve és ugyanilyen szedéssel szerepelnek a szakmai és stílusbeli minősítések. E kategóriák
általában rövidített formában jelennek meg (ld. a Rövidítések jegyzékét). Ezután következik
a szócikk érdemi része, a magyarázat, amelyben a többjelentésű szavaknál az egyes jelentéseket
arab számok különítik el. Ha a címszó a magyarban több szófajhoz tartozó jelentésekkel
rendelkezik, az eltérő szófajokra római számok (I., II.) figyelmeztetnek (pl. animista, klasszikus).
A szócikk zárórészében, ha a szükség úgy kívánja, kiegészítő megjegyzések és utalások
(ld. még, vö.) vagy etimológiai megjegyzések kaptak helyet.
Ha az idegen szó mellett ennek magyaros változata is létrejött, kettős címszavakat vettünk
fel. Általában az első helyen a gyakoribb változat található.
A szótár nem bokrosít, azaz az idegen szócsalád minden tagja külön címszó. Szerepelnek
azonban szókapcsolatok, kifejezések is. Ilyenkor kétféle megoldás is lehetséges. A többjelentésű
címszavaknál ezek a megfelelő jelentéshez kerültek (pl. abszolút, organikus), és ide soroltuk
a címszó magyar toldalékos szókapcsolatait is (pl. egálban vannak, exet iszik). Ritkán ide
kerültek egyes összetételek.
A másik megoldás az, amikor az idegen szó és a magyar szó kapcsolata az alapszótól eltérő
jelentésű (pl. komplex szám). Az ilyenek önálló címszóként szerepelnek.
Mindebből következik, hogy szótárunkban külön címszó a nettó, a nettó kassza, a nettóregisztertonna,
de a nettó címszó alatt található a nettó ár és a nettó jövedelem szókapcsolat.
A CÍMSZÓ ÍRÁSMÓDJA ÉS EJTÉSE
A magyarban már teljesen meghonosodott címszók természetesen magyaros helyesírással szerepelnek
(pl. dzsembori, depresszió, parfüméria). A magyaros írásmód terjedő szokása az
oka annak, hogy a korábbi chagrin, joker, sex appeal stb. helyett most már a sagren, dzsóker,
szexepil stb. a címszó. A magyaros helyesírást illetően általában a Magyar Helyesírási
Szótár (Akadémiai Kiadó, 1999) gyakorlatát követtük. A magyaros írású szó kiejtését jelölni
felesleges, a q, w, x, y betűket a magyar ábécé elemeinek tekintettük.

XI
Az idegen írású szó ejtését szögletes zárójelben adtuk meg, mégpedig úgy, ahogy ez a magyarban
módosult. Bár a németben az ei kettőshangzó ejtése kb. áj, a magyarba átkerült elemekben
ez ej-nek hangzik (pl. reichsmark [e: rejhszmark]). A magyar kiejtés megjelölésében
nyelvünk hangrendszerének elemeivel éltünk, és tartózkodtunk olyan hangokat jelölő szimbólumok
alkalmazásától, amelyeket az illető nyelvet nem beszélő magyar anyanyelvű ember úgysem
tud kiejteni. Így felesleges művelteskedés lenne az indoeurópai illabiális a, a francia orrhangú
magánhangzók (pl. chambre) vagy az angol w és sva szimbolikus átírása (pl. west [e:
veszt], caterpillar [e: ketöpilö]). Másrészről óvakodtunk attól, hogy a pongyola és műveletlen
kiejtésnek (pl. fojer) teret engedjünk.
A rövidítések, betű- és mozaikszavak ejtésére vonatkozó elveinket lásd A rövidítések mint
címszók szakaszban.
A CÍMSZAVAK JELENTÉSÉNEK MEGADÁSA ÉS MAGYARÁZATA
A címszó magyarázatának a következő főbb típusai lehetségesek:
a) Az idegen szónak teljesen azonos értékű és gyakoriságú magyar megfelelője van (pl. balkon
… erkély; bicikli … kerékpár; emanál … kiárad, kisugárzik, kiáramlik). Az ilyenekből
még hosszú sorozatot lehetne összeállítani, tulajdonképpen már nem is tartoznának egy
idegenszó-tárba. Ha mégsem maradtak ki, ennek az az oka, hogy – bár szótárunk nem elsősorban
nyelvművelő jellegű – rámutassunk arra, hogy ezek a szavak elkerülhetők.
b) Van ugyan magyar megfelelő, de ez kevésbé használatos, mint az idegen szó. Ilyenkor a
szótárban kifejtő értelmezés van, és ettől pontosvesszővel elválasztva megtalálható a magyar
szó is (pl. rami …; hócsalán).
c) Van egyszavas magyar megfelelő, de ez nem ad teljes információt. Ilyenkor a magyar szó
került előre, de ettől pontosvesszővel elválasztva szerepel a kifejtő értelmezés (pl. pulp …
gyümölcsvelő; …).
d) Nincs magyar megfelelő. Ilyenkor teljes kifejtő értelmezést találunk.
Szócsalád esetén gyakori az a megoldás, hogy a kifejtő értelmezés a főnévnél található, az ige
már erre utal vissza (pl. valorizáció – valorizál … valorizációt hajt végre).
A meghatározásokban a tömörségre törekedtünk, az enciklopédikus és lexikonba való magyarázatokat
kerültük. Hogy ez mennyire sikerült, azt az olvasó megítélésére bízzuk.
A szakmai és stílusminősítések tulajdonképpen az értelmezéshez tartoznak, és megmutatják
azt a szövegkörnyezetet, stílusréteget, ahol az idegen szó használata nagyon is helyénvaló. Az
argó stílusminősítést nem alkalmaztuk a szótárban, mivel a régi argó szavak mára már a bizalmas
társalgási nyelvbe kerültek, vagy arrafelé tartanak, esetleg kivesztek, a mai argó elemei pedig
még nem értek meg a szótározásra.
Néhány esetben sajátos szempontokra voltunk tekintettel. Egyes nagyon elterjedt és több
szakmában, tudományágban is használt idegen szavak esetén első helyen ezeknek legáltalánosabb
jelentését még akkor is megadtuk, ha ebben a jelentésében a szó a mi nyelvünkben meglehetősen
ritka, viszont speciális jelentései ezen alapulnak (pl. inverzió, szilencium). Eléggé
sok az olyan címszavunk, amely a tulajdonképpeni magyar közbeszédben elő sem fordul, mégis
különféle forrásokban (irodalom, kereskedelem stb.) találkozhat vele az olvasó. Az ilyenekre a
magyarázat szövegében külön is felhívtuk a figyelmet; pl. padre … katolikus pap / szerzetes
megszólítása Olasz- és Spanyolországban; Pacific … a Csendes-óceán angol neve. Olyan esetekben,
amikor a címszónak Magyarországon egészen más a jelentése, mint az eredeti nyelvterületen,
és a külföldre látogató olvasót kellemetlen meglepetések érhetnék, külön pontban a kül-

XII
földi jelentést is felvettük; pl. bár ang 1. éjszakai táncos mulatóhely 2. Európa sok országában
és egész Amerikában: a pultnál ételeket, italokat, kávét, édességeket árusító falatozó, büfé.
Az idegen szóra általában azért van szükség, mert a vele jelölt fogalom köre nem egészen
esik egybe a magyar szavak jelentésárnyalatával. Ugyanakkor azonban, ha az idegen szó használati
körét egyes szövegkörnyezetekre bontjuk le, igen sokszor tökéletes magyar megfelelők
kínálkoznak. A címszónak vagy a jelentésnek ilyenkor egész sor magyar szó felel meg; ezeket
bő választékban soroljuk fel, és szakmai rövidítésekkel, illetve zárójelbe tett, inkább a szűkebb
használati körre, mint magára a jelentésre vonatkozó kiegészítő magyarázattal hívjuk fel a figyelmet
arra, hogy milyen szövegkörnyezetben melyik magyar megfelelővel lehet az idegen
elemet helyettesíteni, pl. capitulum [e: kapitulum] lat 1. műv oszlopfő 2. irod fejezet 3. vall
káptalan.
A CÍMSZAVAK SZÁRMAZÁSA
Az idegen szavak szótárának tulajdonképpen nem feladata, hogy a címszavak származásáról
felvilágosítást adjon. A hagyományok alapján azonban az olvasó ezt is igényli. A nemzetközi
szavak vándorlásának nyelvi országútját nagyon kevés esetben lehet pontosan megjelölni. Erre
vonatkozólag ez a szótár igyekszik minél több tájékoztatást adni, mégpedig az alábbi főbb típusok
szerint:
a) A legbonyolultabb, de egyben a legtöbb szót érintő csoport a latin és a görög. Ha ezek a
klasszikus nyelvállapotból kimutathatók, a lat vagy gör rövidítés utal erre. Ahol a görög szó
már az ókori latinba is bekerült, és így vált az európai nyelvek közös kincsévé, erre a gör–
lat vagy lat–gör utal. Más esetekben a szó ilyen természete teljesen világos, de később keletkezett.
Ilyenkor lat el., ill. gör el. szerepel. Újabb csoport, amikor a két nyelv csaknem
változatlan formában valamely élő nyelvben jelenik meg. Ha azonban a műszóban mindkét
nyelvből vett elemek találhatók, az előtag és az utótag sorrendjének megfelelően mindkét
nyelv rövidítése szerepel, tehát lat+gör és gör+lat. Ráadásul nagyon sok címszónál, amelynek
a töve görög vagy latin, ezeknél a latinról vagy a görögről utalunk az élő nyelvre. Csak
egyetlen példa: az organo- és összetételeiben forrásnyelvként a görög (gör) áll. Az ugyanazon
tőből fakadó organi- azonban már latin (lat). A kérdést tovább bonyolítja, hogy összetételekben
az összetétel tagjai részben görög, részben latin eredetűek (pl. organoleptika
gör–lat). Ráadásul nagyon sok címszónál, amelyek töve görög vagy latin, ezek nem az
ókorból valók, hanem valamely élő nyelvben alkották őket. Ezért: organikus gör–lat;
organopátia gör el. Azon elemek esetében, amikor pontos tudomásunk van arról, hogy a
szó melyik nyelvben keletkezett, első helyen ez áll a szótárban, de utána kerek zárójelben
utalás történik arra a nyelvre, amelyből átvettük: pl. organizáció fr(

XIII
f) Akadnak olyan címszavak is, amelyeknél nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen
eredetűek. Ilyenkor a teljesen ellenőrizhetetlen feltevések helyett jobbnak láttuk az
ered. ism., azaz „eredete ismeretlen” rövidítés beiktatását, pl. slambuc.
g) Közvetítő nyelvet elsősorban akkor tüntetünk fel, ha valamely vándorútra kelt szó egy másik
nyelvben jellegzetes módosulásokat szenvedett, és mi onnan vettük át, így a kasu etimológiában
maláji→fr. A → arra utal, hogy a maláji eredetű szót francia formájában vettük
át. Az -íroz végződésű igéknél, pl. sokíroz fr→ném, az eredeti nyelv megadása után a nyíl
a német -ieren képzővel bővült alak átkerülését jelöli. Ilyen megoldást választottunk akkor
is, ha az eddigi kutatás a címszó közvetlen átadó forrását már tisztázta, pl. az abszint szó
végső fokon görög eredetű, de a magyarba a németből került át, ezért a címszó után
gör→ném etimológia szerepel.
Akkor, amikor a címszó keletkezése magából az értelmezésből kiderül, az értelmezésnek a megfelelő
részét szedettük dőlt betűkkel, pl. ABC-háború atombombával, baktériumokkal és vegyi
(chemiai) fegyverekkel folytatott háború. Tulajdonnevekből lett közneveknél vagy tulajdonnév
és köznév kapcsolatából alakult címszavainknál a szócikk elején etimológia nem szerepel, de a
szócikk végén közöljük, hogy a címszó vagy az abban szereplő tulajdonnév milyen nemzetiségű
és foglalkozású személy nevéből származik, pl. watt … (J. Watt angol mérnök-fizikusról …);
Mach-szám … (E. Mach osztrák fizikusról …).
Kivételek akadnak: a magyaros írású sziluett francia közszóból származik, de ez magában
az eredeti nyelvben a Silhouette tulajdonnévre megy vissza.
Az etimológiai megjegyzés a szócikk végén található egyes betűszók és a szóösszevonások
esetében is: pl. pozitron … (pozitív + elektron); stagfláció … (stagnáció + infláció).
Etimológia megadása nélkül szerepel a szótárban több címszó is. Ennek különféle okai lehetnek.
A leggyakoribb az az eset, amikor egy eredeti idegen szóból, általában főnévből, magyar
képzéssel jött létre az ige; pl. a komissiózik mellett nem szerepel etimológiai természetű rövidítés,
mert ez a lat eredetű komissió magyar származéka. Ugyanez a helyzet a cirkáló esetében,
amely a lat eredetű cirkál melléknévi igeneve. Nem adtunk etimológiai jelzést azon igekötős
igék mellett sem, amelyeknek igekötő nélküli alakja is megtalálható a szótárban, pl. a kispekulál-ról
világos, hogy ez a spekulál magyar fejleménye. Végül mellőztük az erőltetettnek
ható etimológia megadását számos összetett szó esetében, ahol az elő- és utótag önmagában is
eléggé ismert, és nemzetközi voltuk folytán nemigen lehet megállapítani, hogy az összetétel milyen
nyelvben jött létre, pl. elektronrelé, nátrium-klorid stb.
AZ UTALÁSOK RENDSZERE, UTALÓSZÓK
A szótár forgatójától nem várható el, hogy ismerjen öt-hat nyelvet, ezeknek betű- és hangmegfeleléseit.
Ő viszont éppen azért fordul a szótárhoz, hogy az olvasottakról vagy hallottakról
gyors és könnyen megtalálható tájékoztatást kapjon. Éppen ezért könyvünkbe többféle utalást
is beépítettünk. Több helyen és módon hívjuk fel a figyelmet a hang- és betűmegfelelésekre.
Az Előszót követi egy részletes táblázat a betű- (betűcsoport) és hangmegfelelésekről, illetve
egy utaláslista az írásváltozatokról, amely a többféle írásmódú címszavak kereshetőségét segíti
elő. Számos esetben, ahol jellegzetes betűcsoportok idegenes és magyaros helyesírással megosztva
szerepelnek, vagy régebbi keletű írásos művekben csak idegen formájukban fordulnak
elő, ezekre külön is felhívtuk a figyelmet (pl. cl- ld. még kl-, chloro- ld. még kloro-). Olyankor,
amikor az azonos hangzású címszavak mindkét helyesírással, de megosztva találhatók, erre

XIV
mind a két helyen utalunk (pl. sequ- ld. még szekv- és szekv- ld. még sequ-; ez utóbbi megoldás
eléggé gyakori a tudományos terminológia nemzetközi használatú előtagjainál).
A magyaros helyesírással írott címszavak nagy része régebben még az átadó nyelvnek megfelelően
íródott. Tulajdonképpen ezek az utalás tipikus esetei (pl. delicatesse → delikatesz,
jamboree → dzsembori), melyek a szótár címszavai között találhatók meg.
Vannak olyan esetek, amikor ugyanannak a szónak több nyelvből származó változatai is átkerültek
a magyarba. Ilyenkor csak az egyiknél adunk teljes magyarázatot, míg a másik az eltérő
etimológia megadásával csak utalószó lesz: pl. maszkarád fr → maskarádé, notturno ol →
nocturne. Nem egy esetben a teljesen azonos jelentésű szó két, egymástól távoli nyelvből is átkerült
hozzánk. Ilyenkor az egyikük, az etimológia feltüntetésével csak utalószó lesz: pl.
jacaranda [e: zsakaranda] indián → paliszanderfa, panax gör → gin(s)zeng.
Számos idegen szó kiejtése nem is emlékeztet az írásmódjára. Hogy hallás után is meg lehessen
találni ezeket a szavakat, szögletes zárójelben címszóként szerepeltetjük a kiejtést és utalunk
az írásmódra: [aptudét] → up to date, [hunta] → junta.
A RÖVIDÍTÉSEK MINT CÍMSZÓK
Címszóként szerepelnek a szótárban fizikai mértékegységek és matematikai fogalmak rövidítései,
vegyjelek stb. Ilyen, egy-, legfeljebb hárombetűs címszók után röv jelzés áll. Ezek tulajdonképpen
utalószavak és a kifejtő magyarázat a teljes alaknál található. Ha több egységre vonatkoznak,
a megoldás rendszerint a következő: p röv 1. zene → piano 2. fiz → piko- 3. fiz
→ pond 4. atom → proton. Az ilyenekben a szakmai minősítés is megjelenhet. Vegyjeleknél
a szótár ilyen formulát ad: Fe röv a vas (ferrum) vegyjele.
Az utóbbi évtizedekben egyre szaporodnak a betű- és mozaikszavak a nemzetközi gyakorlatban.
Sajnálatos módon hazánkban ilyen tárgyú, nagyobb terjedelmű szótár még nem jelent meg,
ezért könyvünkbe meglehetős számban vettünk fel ilyeneket. Általában a rövidített alaknál közöljük
feloldásukat, a teljes alakot és a magyarázatot is. Előfordul az is, hogy a teljes alak az elterjedtebb:
pl. NB. röv → nota bene!. Ekkor a teljes alaknál szerepel a kifejtés, de feltüntetjük
a rövidítést is.
Ezeknek az elemeknek a magyar kiejtése meglehetősen eltérő típusú. Nincs probléma, ha a
betűszót magyarnak tekintjük. Ilyenkor így is ejtjük: pl. CGS-rendszer, NAFTA, de előfordul
hasonló ejtés meg nem honosodott idegen betűszókban is: pl. CH. Nem okoz nehézséget az az
eset, amikor a címszó eredeti ejtése szokásos nálunk is: pl. OECD [e: ó-í-szí-dí], CGT [e: szézsé-té].
Olyan esetekben, ahol a magyar ejtés is él az eredeti ejtés mellett, csak az idegen nyelvi
ejtést adtuk meg, az eredeti idegen nyelvre hivatkozva: pl. IMF [angolosan: áj-em-ef].

XV
MINŐSÍTÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
a. m. annyi mint
afrikaans afrikaans
afrikai afrikai
akkád akkád
albán albán
áll állattan
amerikai ang amerikai angol
ang angol
arab arab
arab el. arab elem(ek)ből
arámi arámi
ásv ásványtan
atom atomfizika
átv átvitt értelemben
ausztrál ausztrál
babiloni babiloni
bantu bantu
baszk baszk
bengáli bengáli
biok biokémia
biol biológia
biz bizalmas
bolgár bolgár
burmai burmai
cigány cigány
csagatáj csagatáj
cseh cseh
csill csillagászat
dán dán
délszláv délszláv
dipl diplomácia
divat divat
dravida dravida
e: ejtsd
egyiptomi egyiptomi
ép építészet
ered. ism. eredete ismeretlen
eszkimó eszkimó
észt észt
etióp etióp
fényk fényképezés
fil
film
finn
finnugor
fiz
földr
fr
gazd
gen
geod
geol
germán
gót
gör
gör el.
grúz
gúny
hajó
hawaii
héber
hindi
hindusztáni
holl
horvát
hottentotta
ill.
illír
ind
indiai
indián
indonéz
inf
ír
iráni
irod
isk
ivrit
izlandi
filozófia
filmezés
finn
finnugor
fizika
földrajz
francia
gazdaság, kereskedelem,
pénzügy
genetika
geodézia
geológia
germán
gót
görög
görög elem(ek)ből
grúz
gúnyos
hajózás
hawaii
héber
hindi
hindusztáni
holland
horvát
hottentotta
illetve
illír
ind, óind
indiai
indián
indonéz
informatika, számítástechnika,
híradástechnika, kommunikáció,
távközlés
ír
iráni
irodalom, irodalomtudomány
iskola(i)
ivrit
izlandi

XVI
jakut jakut
japán japán
játék játék
jiddis jiddis
jog jogtudomány, jogrendszer
kat katonaság, hadtudomány
kelta kelta
kémia kémia
kínai kínai
kirgiz kirgiz
koh kohászat
konyha konyhaművészet, gasztronómia
kopt kopt
koreai koreai
körny környezetvédelem
közl közlekedés
lat latin
lat el. latin elem(ek)ből
l. lásd
l. még lásd még
lengy lengyel
magyar magyar
maláji maláji
malgas malgas
maori maori
mat matematika
melanéziai melanéziai
met meteorológia
mezőg mezőgazdaság
mit mitológia
mongol mongol
műsz műszaki
műv művészetek
ném német
nép népies
nepáli nepáli
népr néprajz, etnográfia
norvég norvég
növ növénytan
nyelvt nyelvtudomány
nyomd nyomdászat
óegyiptomi óegyiptomi
óind óind
óiráni óiráni
óizlandi óizlandi
ol olasz
óprovanszál óprovanszál
or
orv
óskandináv
pejor
perzsa
pol
polinéz
port
provanszál
pszich
rég
rep
ritk
román
röv
sémi
skandináv
sp
sport
sumer
svéd
szamojéd
szanszkrit
szerb
szingaléz
szính
szír
szláv
szlovák
szlovén
szoc
szuahéli
tamil
tatár
text
thai
tibeti
tkp.
török
tört
tréf
t sz
tud
tunguz
türkmén
ukrán
uráli
űrh
orosz
orvostudomány, egészségügy
óskandináv
rosszalló, elítélő, pejoratív
perzsa
politika
polinéz
portugál
provanszál
pszichológia
régies
repülés
ritkán használatos
román
rövidítés
sémi
skandináv
spanyol
sport, torna
sumer
svéd
szamojéd
szanszkrit
szerb
szingaléz
színház
szír
szláv
szlovák
szlovén
szociológia
szuahéli
tamil
tatár
textilipar
thai
tibeti
tulajdonképpen
török
történettudomány
tréfás
többes szám
tudományos nyelv
tunguz
türkmén
ukrán
uráli
űrhajózás

XVII
v. vagy (szóközt tartalmazó
elemek közti választhatóság)
vál választékos, emelkedett, ün-
nepélyes
vall vallás, egyház
vasút vasút
vietnami
vill
vö.
zene
zulu
vietnami
villamosság, elektronika
vesd össze
zene, zenetudomány,
zeneművészet
zulu
JELMAGYARÁZAT
/ vagy (szóközt nem tartalmazó elemek közti választhatóság)
→ lásd (másik címszóra vagy jelentésre való utalás)
( ) elhagyható rész
| cezúra (a tő végét jelöli)

XVIII
A LEGGYAKORIBB BETŰ- ÉS HANGMEGFELELÉSEK
TÁBLÁZATA
Magyar hangok jelölése eltérő idegen írásjegyekkel
c = z k = c, ch, qu
cs = c, ch kv = qu
dzs = j, g ö = oe
e = ae r = rh
f = ph, v s = ch, sch, sh
g = gh, gu sz = c, s
gi = gui t = th
gv = gu u = ou
h = ch v = w
i = y z = s
j = i, y zs = g, j
Idegen írásmódok jegyeinek eltérő magyar hangmegfelelése
ae = e; é (Caesar); á (Baekeland) ph = f
c = cs, k, sz qu = k, kv
ch = cs, h, k, kh, s rh = r
ex = eksz, egz s = sz, z
g = dzs, zs sch = s; szh
gh = g sh = s
gu = g, gv th = t
gue, gui = gi, gi y = i, j
i = j v = f
j = dzs, zs w = v
oe = ö; u, ú (holland ejtés) z = c; sz
ou = u

XIX
ÍRÁSVÁLTOZATOK
-ábilis → -bilis
ath- l. még atabs-
l. még absz-
-atio → -áció
absz- l. még abs-
-átria → -iátria
abyss- → abissz-
auc- l. még aukac-
l. még ak-, akk-
aut- → autoacc-
l. még akc-
ay- l. még ajachr-
→ akr-
-ázis → -iasis
acqu- l. még akv-, aqu-
azo- → azotoact-
l. még akc-, akt-
bact- → baktactino-
l. még aktino-
bak- l. még bacae-
l. még e-
bakk- l. még bacc-
-aemia → -émia
bary- l. még bariaequ-
l. még ekv-, equ-
bas- l. még bazaesth-
→ eszt-
bath- l. még batak-
l. még ac-, akk-
bou- l. még buakc-
l. még act-, act-
bu- l. még bouakk-
l. még ac-, ak-
c- → ch-, cs
akt- l. még act-, akc- Č- → C-, c-
akv- l. még acqu-, aqu-
ca- l. még kaamph-
l. még amf-
caco- → kakoan-
l. még a-
cae- l. még ce-
-ana → -iána
-cardia → -kardia
anach- l. még anak-
cardi(o)- → kardi(o)-
anaf- l. még anaph-
caryo- → karioanalys-
→ analiz-
cata- → kataanaph-
l. még anaf-
cath- → kathant-
l. még anth-
ce- 1 l. még cs-, k-, szanth-
l. még ant-
ce- 2 l. még se-, sze-
-ánus → -iánus
-cefál → -cephal
ap- l. még app-
-cefália → -cephalia
aph- l. még af-
-cele → -kele
apoph- → apof-
centrifugál- → centrifugális
app- l. még ap- ch- l. még c, cs-, h-, k-, s-
aqu- l. még acqu-, akv-
cha- l. még sa-, szaaqua-
l. még akva-
chalcho- → kalkoarc-
l. még ark-
chemo- → kemoarchae-
→ arche(o)-, archi-
chi- l. még ki-, quiarche(o)-
l. még archae-, archi-
chiro- → kiroarchi-
l. még archae-, arche(o)-
chl- l. még cl-, klarh-,
arhe-, arheo-, arhi- → arch-,
chlor- l. még klórarche-,
archeo-, archi-
chloro- l. még kloroarth-
l. még arthro-
cho- l. még co-, koas-
l. még asz-
choreo- → koreo-
-ase → -áz
chr- l. még cr-, kr-
-asis → -ázis
chromo- → kromoass-
l. még assz-
chrono- → krono-
-áter → -iáter
chrys- l. még kriz-

XX
ci- 1 l. még cyci-
2 l. még ci-, csi-, ki-, si-, szi-
-cita → -cyta
cl- l. még chl-, kl-
-clasta → -klaszta
co- l. még kocoe-
l. még cöcoll-
l. még kollcomp-
l. még kompconc-
l. még konkconi-
l. még konjcons-
l. még kons-, konsz-, konzconst-
l. még konstconve-
l. még konvecosmo-
→ kozmocou-
l. még cu-, kucoup-
l. még kupcr-
l. még krcranio-
→ kranio-
-crata, -cratia → -krata, -krácia
crea- l. még kreacroq-
→ krokcrou-
→ krucry-
→ kricu-
l. még cou-, kucumulo-,
cumulus → kumulo-, kumulusz
cy- l. még cicyne-
→ kinecs-
l. még c-, chdec-
l. még dekdecl-
l. még dekldek-
l. még decdekl-
l. még decldepos-
l. még depozdermo-
l. még dermatodes-
l. még desz-, dezdesz-
l. még des-, dezdez-
l. még des-, deszdiaph-
→ diafdichr-
→ dikrdiesel-
→ dízeldin-
l. még dyndinam-
→ dinamodipht-
→ diftdis-
l. még disz-, dysdisp-
l. még diszpdist-
l. még disztdisz-
l. még dis-, dysdiszp-
l. még dispdou-
l. még dudu-
l. még dou
dyn- l. még dindys-
l. még dis-, disze-
→ execto-
→ ekto-
egz- l. még exeksz-
l. még exekt-
l. még ectekv-
l. még aequ-, equenkephalo-
→ encefaloento-
l. még endoeph-
l. még efequ-
l. még ekveritro-
l. még erythroesc-
l. még eszkeszk-
l. még esceth-
l. még etex-
l. még egz-, ekszexc-
l. még exkexk-
l. még excexo-
l. még egzoexp-
l. még exspfac-
l. még fakfact-
l. még faktfae-
l. még fefals-
l. még falzfar-
l. még pharfaring-
→ pharyngfasc-
l. még faszcfeder-
→ föderfilo-
→ filfleb-
→ phlebfoe-
l. még föfou-
l. még fufö-
l. még foefranco-
→ frankofrequ-
→ frekvfric-
→ frikfu-
l. még fougast-
l. még gasztgel-
l. még zselgen-
l. még zsengéni-
l. még zsenigh-
l. még g-
gi- l. még dzsi-, gui-, zsigli-
l. még glu-, glüglotto-
l. még glossoglu-
l. még gli-, glügluko-
l. még glikoglü-
l. még gli-, gluglüko-
l. még glikogly-
l. még gli-, glu-
-goga → -agoga
gono- → gongouv-
l. még guvgrae-
l. még gre-
-gramma → -gram
-graph, -graphia → -gráf, -gráfia
gre- l. még graegu-
l. még g-, gou-, gv-

XXI
guv- l. még gouv-
-gün l. még -gin
gva- l. még guagy-
l. még gi-
-gyn → -gin
hae- l. még hehaem-
l. még hemhaemato-
l. még hematohaemo-
l. még hemo-, haemato-, hematohe-
l. még haehem-
l. még haemhema-
l. még haema-, h(a)emato-, h(a)emohemato-
l. még haematohemo-
l. még haemo-, h(a)ematohidr-
l. még hidrohidro-
l. még hydrohiero-
→ hierhip-
l. még hyphiper-
l. még hyperhipo-
l. még hüpo-, hypohiszt-
1 l. még hysthiszt-
2 → hisztohisztio-
→ hisztohomoio-
l. még homeohomöo-
→ homeohüp-
l. még hip-, hyphüpo-
l. még hipo-, hypohy-
l. még hi-, hühyd-
l. még hidhyp-
l. még hip-, hüphyper-
l. még hiperhypno-
→ hipnohypo-
l. még hipo-, hüpohyst-
l. még hiszt-
-iális → -ális
-ibilis → -bilis
-ica → -ika
-icum → -ikum
inc- l. még inkink-
l. még incinkv-
l. még inquinqu-
l. még inkvins-
l. még insz-, inzinsz-
l. még ins-, inzinterc-
l. még interkinterk-
l. még intercinth-
l. még intinz-
l. még ins-, insziso-
→ izo-
-itia → -ícia
iu- l. még ju-
-izáció → -áció
-izibilis → -bilis
j- l. még dzs-, zs-, y-
jatro- → iatro-
ju- l. még iujusto
… → iusto …
ka- l. még cakallo-
→ kallikarbon-
→ karbokat-
l. még kathkath-
l. még kat-
-kefál → -cephal
-kefália → -cephalia
kefalo- → cephalokemi-
l. még kemo-
-kephal → -cephal
kh- l. még k-
khalko- → kalkoki-
l. még chi-, quikl-
l. még cl-, chlklavi-
l. még clavi-
-klázis → -clasis
kloro- l. még chloroko-
l. még co-, chokole-
l. még cholekomp-
l. még compkondr(o)-
→ chondr(o)-
konj- l. még conikonk-
l. még conckons-
l. még cons-, konsz-, konzkonst-
l. még constkonsz-
l. még cons-, kons-, konzkonz-
l. még cons-, kons-, konszkortik(o)-
→ cortic(o)-
kr- l. még cr-, chrkrom-
→ kromokromato-
→ kromoku-
l. még cou-, cukup-
l. még coupkv-
l. még q(u)-
kvadri- l. még quadrikvant-
l. még quantkvart-
l. még quartky-
→ ci-, külact-
→ laktlájb-
l. még leiblaryng-,
laryngo- l. még laring(o)-
lect- l. még lektleuco-
→ leukoli-
l. még lylimf-
l. még lymphlimfo-
l. még lympholip-
→ lipoliqu-
l. még likv-
-lith → -lit
loc- l. még lokloco-
l. még lokolog
→ logoloko-
l. még loco-

XXII
ly- l. még lilys-
→ liz-
-lysis → -lízis
mac- l. még makmacro-
→ makromae-
l. még memahi-
→ machimak-
l. még macmatro-
→ matrimau-
l. még momegalo-
→ megamelan-
→ melan(o)-
mens- l. még menzmeph-
→ mefmes-
l. még mesz-, mezmesz-
l. még mes-, mezmeth-
l. még metmetro-
→ metrmez-
l. még mes-, meszmezzo-
→ mezzami-
l. még my-
-micétész → -mycetes
-micin → -mycin
micro- l. még mikromikro-
l. még micromio-
l. még myomis-
l. még misz-, mizmisz-
l. még mis-, mizmixo-
l. még myxomiz-
l. még mis-, miszmon-
→ monomorph-
l. még morfmos-
l. még mozmou-
l. még mumuco-
→ mukomus-
l. még muz-, muzsmuz-
l. még mus-, muzsmuzs-
l. még mus-, muzmy-
1 l. még mimy-
2 → my(o)-
myco- → mikomyo-
l. még miomyso-
→ mizonecro-
→ nekronefr-
l. még nephrneph-
l. még nefneuro-
→ neurnitr-
→ nitronozo-
→ nosony-
l. még ni-
-nym → -nim
occ- l. még okc-, okkoct-
l. még oktodo-
→ hodooe-
l. még ö-
ofio- l. még ophiooft-
→ ophtokc-
l. még occ-, okkokk-
l. még occ-, okcokto-
→ oktole-
→ oleoolig-
→ oligoom-
l. még omoonco-
l. még onkooniro-
→ oneiroophthalmo-
→ ophth(a)-
orchest- → orkesztorph-
l. még orfortho-
l. még orto-
-ose → -óz
-osis → -ózis
osmo- → ozmooss-
l. még osszoste-
l. még osteooszteo-
l. még osteoot-
l. még otoov-
→ ovoovi-
l. még ovoox-
→ oxioxy-
→ oxi-
-ozmia → -osmia
pacc- l. még pakpae-
l. még pepai-
l. még pepalaeo-
→ paleopanto-
→ pánparaph-
l. még parafpass-
l. még passzpath-
→ patpers-
→ persz-, perzph-
l. még f-
phaen(o)- → fen(o)-
-phag, -phagia → -fág, -fágia
pharm- l. még farm-
-phil, -philia → -fil, -fília
-phob, -phobia → -fób, -fóbia
phon- l. még fon-
-phon → -fon
photo- → foto-
-phrenia → -frénia
phy- l. még fi-
-phyta → -fita
phyto- → fitopi-
l. még pü-, pypic-
l. még pikpik-
l. még picpiqu-
→ pikpir-
l. még pyr-
-pirin → -pyrin
pirrh- → pirr-

XXIII
-plasm(a) → -plazm(a)
plasm(o)- → plazm(o)-
plazm- → plazmo-
-plexia → -plegia
pneumato- l. még pneumopoe-
l. még pöpoli-
l. még polypoly-
l. még polipos-
l. még posz-, pozposz-
l. még pos-, poszposzt-
l. még postpou-
l. még pupoz-
l. még pos-, poszprae-
l. még prepraes-
l. még prezpre-
l. még praeprez-
l. még praespro-
→ preproso-
→ prozoprot-
→ protopsy-
l. még pszipsycho-
l. még pszichopszich-
→ pszichopü-
l. még pi-, pypy-
l. még pi-, püpyr-
l. még pirpyrrh-
→ pirrpyth-
l. még pitqu-
l. még k-, kvquadro-,
quadru- → quadriquant-
l. még kvantquart-
l. még kvartqui-
l. még chi-, kiquint-
l. még kvint-
-rama → -oráma
rec- l. még rekrect-
l. még rektrek-
l. még recrekt-
l. még rectrekv-
l. még requrequ-
l. még rekvres-
l. még resz-, rezresz-
l. még res-, rezretou-
→ returez-
l. még res-, reszrh-
l. még r-
rheo- → reorhino-
→ rino-
-rhiza, rhizo- → -riza, rizorou-
l. még rurö-
l. még reru-
l. még rousa-
l. még cha-, szasacchar-
l. még szacharsachar-
→ szachar-
sacr- l. még szakrsaec-
l. még szeksan-
l. még chansanc-
l. még szanksapro-
→ szaprosc-
l. még sk-, szc-, szkscato-
→ szkatosch-
l. még s-
schi- l. még szkischiso-
→ szkizoschizo-
l. még szkizosclero-
→ szklero-
-scop, -scopia → -szkóp, -szkópia
se- l. még ce-, szesemi-
→ szemisens-
l. még szenzsep-
l. még szepsequ-
l. még szekvsex-
l. még szeksz-, szexsext-
→ szextsh-
l. még s-
si- l. még schi-, szisidero-
→ sziderosim-
l. még sym-, szimsin-
l. még syn-, szin-, szünsk-
l. még sc-, szc-, szksl-
l. még szlsm-
l. még szl-, szmso-
l. még szosomato-
→ szomatosomn(o)-
→ szomn(o)-
-sor → -or
sou- l. még su-, szusp-
l. még szpspektro-
→ spektrálsph-
→ szfst-
l. még szt-
-stat → -sztát
-staticus → -sztatikus
-statikus → -sztatikus
steno- l. még sztenostereo-
→ sztereostil-
l. még styl-, sztil-
-stych(i)on → -sztich(i)on
styl- l. még stil-, sztil-
-stylos → -sztülosz
su- l. még sou-, szusub-
l. még szubsucc-
l. még szukcsulf(o)-
l. még szulf(o)-
super- l. még szupersupra-
l. még szuprasy-
l. még ci-, szisym-
l. még sim-, szimsympath-
→ szimpat-

XXIV
syn- l. még sin-, szin, szün
sza- l. még cha-, sasza-
l. még saszachar-
1 → szacharoszachar-
2 l. még saccharszaharo-
→ szacharoszakr-
l. még sacrszalp-
→ salpszank-
l. még sancszc-
l. még sc-, sk-, szksze-
l. még ce-, seszek-
l. még saecszeksz-
→ szex-, sexszekv-
l. még sequszenz-
l. még sensszep-
l. még sepszex-
l. még sex-, szekszszi-
l. még ci-, si-, syszim-
l. még sim-, symszin-
l. még sin-, syn, szün
sziszm- → szeizmszk-
l. még sc-, sch-, sk-, szcszkén-
l. még szcenszo-
l. még soszocio-
→ szociálszp-
l. még spszpaszmo-
→ spasmoszt-
l. még st-
-sztázis → -stasis
szteno- l. még stenosztil-
l. még stil-, stylsztomat-
l. még stomatsztrat-
→ sztratoszu-
l. még sou-, suszub-
l. még subszuper-
l. még superszün-
l. még sin-, syn-, szintacheo-
l. még tachi-, tachotachi-
l. még tacheo-, tachotacho-
l. még tachi-, tacheotachy-
l. még tachi-
-takszis → -taxis
tal- l. még thalteo-
l. még theoterm-
→ termotert-
l. még terc-
testo- → tesztoth-
l. még t-
thanato- → tanatotheo-
l. még teothermo-
→ termothio-
→ tio-
-thym → -tim
-tikus → -otikus
tireo- l. még thyreotop-
→ topo-
-tor → -or
-tórium → -órium
tou- l. még tutrai-
l. még trétrans-
l. még transz-, tranztransz-
l. még trans-, tranz
tranz- l. még trans-, transztroph-
→ troftu-
l. még tou-
-túra → -úra
ty- l. még ti-
-typia → -típia
ur- l. még uro-, uruureo-
→ urouro-
l. még ur-, uruuru-
l. még ur-, urov-
l. még w-
vac- l. még vakvari-
→ variovaso-
l. még vazovazo-
l. még vasovers-
l. még verzverz-
l. még versvis-
l. még vizvoc-
l. még vokvok-
l. még vocxant-
→ xantoxil-
→ xiloxyl-
→ xilz-
l. még c-, s-
zim- → zim(o)-
-zív → -ív
-zor → -or
zy- → zizs-
l. még j-, g-
zsiro- → giro-

a.a. röv 1. → anno 2. → atto- 3. a gyorsulás
(akceleráció) jele
a-a-, an- gör a tagadást, ill. vminek a hiányát jelzi
idegen (görög) szavak elején; -talan, -telen
A röv → amper
à [e: á] fr, gazd (ármegjelölésben) darabja, darabonként;
-ként; -val, -vel
Å röv → angström
a.aa. röv → ana
abab 1. latin elöljáró; jelentése: -ból, -ből, -tól, -
től; fogva, óta, nélkül 2. gazd az áru átvételére
meghatározott hely neve előtt áll
abadabad perzsa város; főleg földrajzi nevekben, pl.
Haiderabad
abaeternoab aeterno [e: ab éternó] lat öröktől fogva
abakuszabakusz gör 1. ép az oszlop-, ill. pillérfőnek a
terhelést átvevő (négyzetes/kerek) záróeleme
2. írásra/számolásra szolgáló négyszögletes
lap az ókori görögöknél
abandonabandon ang–fr, hajó 1. hajó elhagyása a tengeren
2. gazd az út elmaradása/félbeszakítása
vis maior miatt, de amiért a már kifizetett fuvardíjat
nem kell visszafizetni 3. gazd a kifizetett
kártérítés ellenében a hajó/rakomány átengedése
a biztosítónak
abasiabasia [e: abázia] lat, orv járásképtelenség
abat-jourabat-jour [e: ábázsúr] fr 1. lámpaernyő; ellenző
2. ép rézsűsablak
abatonabaton gör, vall 1. az ókori görögöknél a templomkerületnek
azon elzárt része, ahova avatatlanok
nem léphettek be 2. a görögkeleti templom
szentélye
ababba arámi, vall 1. az Újszövetségben Isten
megszólítása 2. a keleti egyházban a papok
megszólítása (a. m. atya, úr)
AbászidaAbbászida tört középkori arab uralkodócsalád
(750–1258) tagja (Abbász, Mohamed próféta
nagybátyjáról)
abauabbau ném, biz leépítés; a termelés mennyiségének
csökkentése
abéabbé fr(

abhorreszkál 2 ab ovo
A abhoreszkálabhorreszkál lat, rég 1. undorodik vmitől 2.
elutasít magától
abimopectoreab imo pectore [e: ab ímó pektore] lat lelke
mélyéből, szívből
abinitioab initio [e: ab iníció] lat kezdettől fogva
abinstantiab instantia [e: ab insztanciá] lat, jog bizonyítékok
hiányában felment
abintestatoab intestato [e: ab intesztátó] lat, jog végrendelet
nélkül
abinvisisab invisis [e: ab invízisz] lat látatlanban, látatlanul
abiogénabiogén gör el., biok abiogenezis útján keletkezett
(anyag)
abiogenezisabiogenezis gör el. 1. ősnemzés; az élő anyag
keletkezése élettelen anyagokból 2. biok szerves
vegyület keletkezése szervetlenből kozmikus/ibolyántúli
sugárzás hatására
abiotikustényezőkabiotikus tényezők biol az élettelen természetnek
az élőlények életműködését befolyásoló
tényezői (pl.hőmérséklet, légnyomás stb.)
abIoveprincipiumab Iove principium [e: ab jóve princípium] lat
kezdjük a fő dolgon, a legfontosabb személyen
(tkp kezdjük Jupiternél)
abiózisabiózis gör el., biol 1. élettelenség 2. életképtelenség
abiratoab irato [e: ab irátó] lat felgerjedve, haragosan,
indulatosan
abiszálisabisszális gör–lat, geol mélytengeri, tengerfenéki
abiszikusabisszikus gör–lat, geol 1. nagy mélységben
levő, mélységi;abisszikus kőzet mélységi kőzet
2. mélytengeri; abisszikus mélység atenger
felszíne alatt igen mélyen fekvő tengerfenék,
domborzati elem
abitúriumabitúrium lat, isk, rég érettségi vizsga
abjurációabjuráció lat, vall megtagadás, visszavonás; valamilyen
nézetnek/tannak esküvel való megtagadása
ablációabláció lat 1. geol a földfelszín felületi pusztulása,
mállási termékeknek szél, víz stb. általi
elhordása 2. geol a napsugarak, az eső és az
olvadékvizek által a gleccser tömegében előidézett
csökkenés 3. orv eltávolítás, leválasztás
4. leválás
ablaktációablaktáció lat 1. orv szopós csecsemő elválasztása
az anyától 2. az emlő tejkiválasztó
működésének megszűnése/megszüntetése
ablativusablativus [e: ablatívusz] lat, nyelvt általános
határozó eset a névszóragozásban
ablativusabsolutusablativus absolutus [e: ablatívusz abszolútusz]
lat, nyelvt határozói mellékmondat szerepét
betöltő igeneves szerkezet (főleg a latin
nyelvben)
ablautablaut ném, nyelvt egyes indoeurópai nyelvekben
a szótő magánhangzójának váltakozása
mint a ragozás egyik eszköze; pl. a németben:
binden, band, gebunden
ablegátusablegátus lat 1. küldött, megbízott 2. dipl a
pápa külön megbízottja vmely ügy megtárgyalására
ablúcióablúció lat, vall a liturgia előírása szerinti mosakodás
ABM-szerződésABM-szerződés a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról
szóló szerződés (az angol Anti
Ballistic Missile ’rakétaelhárító rakéta’ kifejezés
kezdőbetűinek rövidítéséből)
abnakiabnaki népr I. 1. az USA Maine [e: mén] államában
és Kanada Québec [e: kébek] tartományának
déli részén élő indián nép 2. e népnek
az algonkin nyelvek közé tartozó nyelve 3. e
néphez tartozó személy II. e néppel/nyelvvel
kapcsolatos, rá vonatkozó
abnegációabnegáció lat, rég 1. lemondás, áldozatkészség
2. eltagadás, letagadás
abnormisabnormis, abnormális lat 1. a szokottól, a
normálistól eltérő; rendellenes, szabályellenes
2. fonák, visszás 3. torz, természetellenes; beteges
abnormitásabnormitás lat 1. rendellenesség, szabálytalanság
2. fonákság, visszásság 3. eltorzulás; abnormális,
beteges jelenség
abolícióabolíció lat, jog 1. megsemmisítés; törvény/határozat
hatályon kívül helyezése 2. per megszüntetése,
büntetőeljárás kegyelem útján vagy magánindítvány
hiánya miatt történő megszüntetése
abolicionistabolicionista lat el. I. az abolicionizmus híve
II. az abolicionizmusra jellemző, vele kapcsolatos
abolicionizmusabolicionizmus lat el. 1. tört a rabszolgaság eltörlését
célzó mozgalom, főleg az USA-ban a
19. sz.-ban 2. vminek (pl. a prostitúciónak, a
halálbüntetésnek) az eltörlését célzó társadalmi
mozgalom
abonálabonál fr, rég 1. előfizet (étkezésre, folyóiratra
stb.); járat, megrendel (újságot stb.) 2. bérel
(páholyt)
abordabord fr, hajó kikötés
aborigineab origine [e: ab orígine] lat akezdetektől, eredendően
abortabort ném, biz árnyékszék
abortálabortál lat 1. orv elvetél 2. inf (működő számítógépes
program) váratlanul befejezi a működését
abortívabortív lat el., orv enyhe lefolyású, teljes kifejlődése
előtt gyógyulással végződő (betegség)
abortívumabortívum lat, orv magzatelhajtó szer
abortuszabortusz lat, orv 1. vetélés 2. a terhesség megszakítása
[e: ab ovó] lat elejétől fogva, eleve, eredendően
abovoab ovo

ab ovo usque ad mala 3 absztrahál
abovousqueadmalab ovo usque ad mala [e: ab ovó uszkve …]
lat elejétől végéig (tkp atojástólazalmáig;a
rómaiak az étkezést tojással kezdték és almával
fejezték be)
abrakadabrabrakadabra gör→lat 1. varázsige, bűvös jel
2. titokzatos, értelmetlen irkafirka
abrázióabrázió lat 1. geol a tengerek és a tavak hullámainak
felszínalakító munkája a partoknál 2.
fiz áramló cseppfolyós/légnemű közegben lebegő
szilárd anyag felületkoptató hatása 3. orv
lekaparás, horzsolás
abrazívabrazív lat el. a vele érintkező felületeket erősen
koptató (anyag)
abrogációabrogáció lat, jog, rég jogszabály teljes terjedelmében
való hatályon kívül helyezése
abruptabrupt lat 1. szaggatott, összefüggéstelen 2. hevenyészett
3. átmenet nélkül(i), hirtelen (vö.
ex abrupto)
ABSABS [e: á-bé-es, a-bé-esz] röv Antiblockierungssystem
[e: antiblokírungszzüsztém] ném,
műsz blokkolásgátló (autón) (angolul: Antilock
Braking System)
abscesusabscessus [e: abszcesszus(z)] lat, orv tályog
absenceabsence [e: abszansz] fr, orv rövid eszméletvesztés
absitme!absit me! [e: abszit mé] lat távol álljon tőlem!,
isten ments!
absnicliabsnicli ném, rég, biz levágott felvágottvégek
abszciszabszcissza lat, mat 1. a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben
a vízszintes tengely 2.
vmely pontnak a függőleges tengelytől mért
távolsága
abszenciabszencia lat 1. távollét, hiányzás 2. isk, rég
egyetemi óra mulasztásának bejegyzése
abszentizmusabszentizmus lat el. 1. vmitől való tartózkodás
2. tartózkodási politika 3. rég a nagybirtokosoknak
az a szokása, hogy az év nagyobb részében
külföldön, ill. birtokaiktól távol tartózkodtak
abszintabszint gör→ném legalább 50% alkoholtartalmú,
ánizsmaggal ízesített, zöldes színű ürmöspálinka
abszolúcióabszolúció lat 1. jog felmentés 2. vall feloldozás,
bűnbocsánat
abszolútabszolút lat 1. teljes, tökéletes; abszolút alkohol
szinte teljesen vízmentes, tiszta alkohol;
abszolút igazság fil a világot hűen visszatükröző
ítélet, amely felé a megismerés halad 2.
feltétlen, semmitől sem függő 3. korlátlan,
egyeduralmi; abszolút monarchia → monarchia
4. nem viszonyított, önmagában tekintett;
abszolút érték mat vmely számnak az
előjeltől független értéke; abszolút szolmizáció
zene a hangokat hangnembeli szerepüktől
függetlenül jelölő szolmizáció 5. minden
mástól, külső hatástól független; abszolút hallás
zene az a képesség, hogy egy hangot minden
külső viszonyítás nélkül meghatározzunk;
abszolút nulla fok fiz –273,15 °C; abszolút
zene minden nem zenei ihletéstől mentes zene
(a programzene ellentéte) 6. vmely kiindulási
alaptól függő; abszolút magasság földr atengerszint
feletti magasság; abszolút nyomás fiz
a vákuumtól számított nyomás; abszolút
többség az 50%-ot meghaladó többség
abszolúteabszolúte lat 1. teljesen, tökéletesen 2. (tagadó
szerkezetben) egyáltalán
abszolutisztikusabszolutisztikus lat el. 1. önkényes, zsarnoki
2. önkényuralmi; az abszolutizmusra jellemző,
azon alapuló
abszolutizálabszolutizál lat eltúloz, a jelentőségénél nagyobb
fontosságot tulajdonít vminek
abszolutizmusabszolutizmus lat el. önkényuralom
abszolutóriumabszolutórium lat, isk egyetemi, főiskolai végbizonyítvány
abszolútumabszolútum lat, fil mindentől független, a létezőt
önmagában megtestesítő és azt létrehozó
örök, tökéletes és változatlan szubjektum; Isten
abszolválabszolvál lat 1. elvégez, befejez (feladatot) 2.
isk elvégez, befejez; záróvizsgát tesz, végez 3.
vall, rég feloldoz, felment
abszorbeálabszorbeál lat, fiz, kémia elnyel, felszív; a molekuláris
erők hatására gázokat/oldott anyagokat
a felületén megköt
abszorbensabszorbens lat, fiz, kémia gázokat, gőzöket felszívó,
megkötő anyag
abszorberabszorber ang(

absztrakció 4 Achilles-ín
A
absztrakcióabsztrakció lat 1. elvonatkoztatás, elvonás; a
leglényegesebb tulajdonságok kiemelése és általánosítása
2. elvont fogalom
absztraktabsztrakt lat I. 1. elvont 2. elméleti, gondolati;
absztrakt irodalom a valóság összefüggéseivel
nem törődő, a szokásos kifejezési formákat
megbontó irodalom; absztrakt művészet
→ nonfiguratív művészet 3. elvontsága miatt
nehezen érthető II. ritk az absztrakt művészet
irányzatához tartozó művész
abszurdabszurd lat 1. képtelen, lehetetlen 2. értelmetlen,
esztelen
abszurdrámabszurd dráma irod az egzisztencialista filozófia
hatására létrejött drámai irányzat, amely azt
kívánja érzékeltetni, hogy az elidegenedett, értelmetlenné
és félelmetessé vált világban az
ember magányos és kiszolgáltatott
abszurditásabszurditás → abszurdum
abszurdumabszurdum lat 1. képtelenség, lehetetlenség
(vö. ad absurdum) 2. értelmetlenség, esztelenség
abteilungabteilung [e: aptejlung] ném, rég, biz 1. osztály,
rész 2. kat osztag, különítmény
abuabu arab atya; arab nevekben megtisztelő előnév,
pl. Abu Hasszán
abuliabulia gör–lat, orv kóros akarathiány
abundanciabundancia lat 1. bőség, bővelkedés vmiben 2.
növ vmely faj egyedeinek viszonylagos gyakorisága/sűrűsége
egy társuláson belül 3. áll az
egységnyi területre/térfogatra jutó átlagos
egyedsűrűség
ad particulare [e: ab univerzálí
ad partikuláre] lat az egyetemesről arészlegesre,
az általánosról az egyedire (következtetni)
abuniversaliadparticulareab universali
aburbeconditab urbe condita [e: … konditá] lat, tört aváros
(ti. Róma) alapítása óta (azaz i. e. 753-tól;
arégirómaiidőszámítás kiindulópontja, röv
→ a. u. c.)
abúzusabúzus lat 1. visszaélés, túlzott használat 2.
jogtalanság
AbwehrAbwehr [e: apvér] ném, tört a német katonai
kémelhárítás (különösen a II. világháborúban)
ac.a c. röv → a conto
a.c.a. c. röv → anni currentis
AcAc röv az aktínium vegyjele
acapitefoetetpiscisa capite foetet piscis [e: á kapite főtet
piszcisz] lat fejétől bűzlik a hal
acapiteusqueadcalcema capite usque ad calcem [e: á kapite uszkve
ad kalcem] lat tetőtől talpig
acapela cappella [e: á kapella] ol, zene hangszeres kíséret
nélküli, tisztán énekes
acapricioa capriccio [e: á kapriccso] ol, zene szeszélyesen;
az előadó tetszése szerint (adandó elő)
AcariAcari gör, Acaridea [e: aka...] gör el., áll atkák;
a pókszabásúak osztályának egyik rendje
acelerandoaccelerando [e: accselerandó] ol, zene gyorsuló
ütemben (adandó elő)
acentaccent [e: akszan] fr → akcentus
aceptatioacceptatio jog beszámítás
acesaccess [e: ökszesz] ang, inf hozzáférés, elérés,
belépés
acountaccount [e: ökáunt] ang, inf számítógép-hálózatot
v. elektronikus postafiókot használó személy
azonosítására szolgáló bejegyzés
acusativusaccusativus [e: akkuzatívusz] lat, nyelvt tárgyeset
a névszóragozásban
-aceae-aceae [e: áceé] lat, növ növénycsaládok nevének
képzője (pl. Rosaceae)
acetaldehidacetaldehid kémia szúrós szagú, színtelen folyadék,
két szénatomos aldehid
acetátacetát lat el. 1. kémia ecetsav sója/észtere 2.
fényk ez mint a film alaprétege, az emulzió
hordozója
acetátselyemacetátselyem kémia, text facellulózból acetilezéssel
előállított műszál
acetilcsoportacetilcsoport kémia az ecetsav savmaradéka;
számos vegyület alkotórésze
acetilénacetilén lat el., kémia két szénatomos, nyílt
szénláncú telítetlen szénhidrogén; színtelen,
szagtalan, fénylő lánggal égő gáz
acetilkoenzim-Aacetilkoenzim-A gör el., biok az ecetsav nagy
energiatartalmú észtere, az anyagcsere-folyamatok
fontos közti vegyülete
acetil-kolinacetil-kolin lat+gör, biok ideg- és izomsejtek
kapcsolatánál ható ingerületátvivő anyag
acetil-szalicilsavacetil-szalicilsav kémia, orv láz- és fájdalomcsillapító
hatású vegyület
acetobaktériumacetobaktérium lat el., kémia az alkohol ecetsavas
erjedését kiváltó baktérium
acetonaceton lat, gör, kémia jellegzetes szagú, színtelen,
tűzveszélyes folyadék; fontos oldó- és hígítószer
acetumacetum [e: acétum] lat, kémia ecet
achájacháj → akháj
achátachát [e: ahát] gör→ném, ásv drágakő; szalagosan
vörösre, barnásra és sárgásra színezett,
mikrokristályos kovasav-/kvarcváltozat
AcheronAcheron → Akherón
acheulikultúracheuli kultúra [e: asöli ...] geol az őskőkorban
élt ember egyik kultúrája (a franciaországi
Saint Acheul helységről)
AchileaAchillea [e: akhillea] lat, növ cickafark; a fészkesek
családjába tartozó növénynemzetség
AchilesAchilles lat → Akhilleusz
Achiles-ínAchilles-ín [e: ahillesz-…] orv az alsó lábszár
hátsó részén, a sarokról tapadva felfelé húzódó
erősín

Achilles-sarok 5 adaptáció
Achiles-sarokAchilles-sarok [e: ahillesz-…] valakinek a legérzékenyebb,
legsebezhetőbb pontja (Achilles
= Akhilleusz görög hősről, aki a monda szerint
csak a sarkán volt sebezhető)
a.Chr.(n.)a. Chr. (n.) röv → ante Christum (natum)
acidimetriacidimetria lat+gör, kémia térfogatos elemzési
módszer, sav töménységének megállapítása;
savmérés
aciditásaciditás lat 1. savasság, savtartalom 2. savanyú
kémhatás
acidofilacidofil lat+gör 1. növ savanyú talajon termő
(növény) 2. savat kedvelő; savra festődő
acidózisacidózis lat–gör, orv a szervezet sav-bázis
egyensúlyának megbomlása, eltolódás a savasság
irányában; savbőség
acidumacidum lat, kémia sav
aciklikusaciklikus gör–lat 1. növ nem körben, hanem
spirálisan felépített (virág) 2. kémia → alifás
-áció-áció lat a magyar -ság, -ség; -ás, -és-hez hasonló
funkciójú, elvont jelentésű főnevek képzője
(pl. deklaráció)
àconditionà condition
[e: á kondiszion] fr feltételesen;
feltéve, ha (röv à cond.)
AconitumAconitum [e: akonitum] gör–lat 1. növ sisakvirág,
a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség
2. kémia abelőle kivont méreg,
ill. gyógyszeranyag
acontoa conto
[e: akontó] ol, gazd 1. előleg 2. törlesztés
(a. m. számlára röv → a c.)
acquitacquit [e: aki] fr, gazd nyugta, elismervény
(váltóösszeg felvételéről)
acreacre [e: ékr] ang földmérték Angliában és É-
Amerikában; 4047 négyzetméter, 1125 négyszögöl,
0,70 katasztrális hold
actacta [e: akta] lat folyóirat (vö. akta)
actadiurnacta diurna [e: akta …] lat, tört a római császárok
által kiadott, a napi eseményekről szóló
tudósítás, az újságok ókori őse
actaestfabulacta est fabula [e: akta eszt …] lat vége a komédiának
ACTHACTH [e: ácétéhá] röv adrenokortikotrop
hormon biok a mellékvesekéreg hormontermelését
szabályozó, az agyalapi mirigy elülső
lebenyében termelődő hormon
ActiniariaActiniaria [e: aktiniária] gör–lat, áll tengeri rózsák;
a hatosztatú virágállatok alosztályának
egyik rendje
actino-actino- l. még aktino-
ActinomycetalesActinomycetales [e: aktinomicetálész] gör–
lat, növ sugárgombák (rendje); a talajban élő
mikroorganizmusok, számos fajuk antibiotikumokat
termel
actioactio jog a római jogban: cselekvés, cselekedet,
ügy elintézése, tárgyalás, per, kereset, vád,
vádirat, vádelven alapuló eljárás; → akció
ActioCatholicaActio Catholica [e: akció katolika] lat a katolikus
egyháznak az egyház céljaiért tenni is kész
híveket tömörítő szervezete
ActionFrançaiseAction Française [e: ákszion franszez] fr, tört
jobboldali, királypárti szervezet Franciaországban
(1898 és 1936 között)
actiongratuiteaction gratuite [e: ákszion gratüit] fr logikai
és lélektani szempontból indokolatlan, megmagyarázhatatlan
cselekedet
actionpaintingaction painting [e: eksn pénting] ang, műv a
nonfiguratív művészet egyik irányzata az
1930-as években, főleg az USA-ban
actionresearchaction research [e: eksn riszőcs] ang, szoc a
kutató aktív részvételét, a vizsgált jelenségbe
való nyílt, tudatos beavatkozását igénylő szociológiai
megközelítés
actiopopularisactio popularis [e: akció populárisz] lat, jog
római jogi jogintézmény, a közvád korai formája;
közvádlói intézmény nem lévén, meghatározott
tiltott cselekmények esetén bármely
állampolgár által indítható eljárás
activumactivum [e: aktívum] lat, nyelvt az indoeurópai
nyelvek rendszerében az igék cselekvő módja
ActofParliamentAct of Parliament [e: ekt av palömönt] ang az
angol parlament által hozott törvény
actoractor jog a római jogban a felperest, annak képviselőjét,
az örökség gondnokát, büntetőügyben
a vádlót jelentette, a mai szerzői jogban:
szerző
adad latin elöljáró; jelentése: -hoz, -hez, -höz; -ra,
-re; -ig
ad.a d. röv → a dato
a.D.a. D. röv → anno Domini
adabsurdumad absurdum [e: ad abszurdum] lat a képtelenségig
(visz/vezet vmit)
adactad acta [e: ad akta] lat 1. (véglegesen) félre
(tesz vmit) 2. a hivatali nyelvben: irattárba helyezendő
AdadAdad → Hadad
adagioadagio [e: ádádzso] ol, zene I. lassú, bensőséges
hangulatú zenemű, ill. ilyen tétel II. (igen)
lassan (adandó elő)
adagiumadagium lat bölcs mondás, közmondás; példabeszéd
adamitadamita vall, tört különféle középkori eretnek
szekták tagja; vagyon- és nőközösséget hirdettek,
ruhát nem viseltek (a bibliai Ádámról)
adamzitadamzit kémia abőrt és a légutakat megtámadó
harci gáz (az amerikai feltaláló, R. Adams nevéről)
adanalogiamad analogiam lat vminek a mintájára, hasonlóságára
adaptációadaptáció lat 1. biol, orv alkalmazkodás a lét
feltételeihez 2. adaptálás irod átalakítás, átdolgozás;
vmely írásműnek egy meghatározott
A

adaptál 6 ad futuram memoriam
A
igényű közönség ízléséhez való átformálása;
színpadra, filmre stb. való alkalmazás 3. műsz
vmely készüléket, gépet az eredetitől más célra
is alkalmassá tevő kis alkatrész utólagos beillesztése
adaptáladaptál lat 1. alkalmassá tesz, átalakít, átformál
2. irod, film, szính átdolgoz 3. műsz valamilyen
gépet, készüléket eredeti rendeltetésétől
eltérően más célra is alkalmassá tesz
adapteradapter lat el. 1. műsz átalakító berendezés/készülék
2. műsz csatlakozó berendezés, amely
vmely gép, készülék használhatóságát kiterjeszti
3. inf illesztő elem; olyan segédberendezés,
amelynek segítségével két nem azonos
működési elvű szerkezet összekapcsolható
adapterkártyadapterkártya inf illesztőkártya
adaptívadaptív lat el. 1. műsz átalakító, az egész
automatikát átállító (rendszer) 2. biol amegváltozott
életkörülményekhez alkalmazkodó
adaptivitásadaptivitás lat el. alkalmazkodóképesség
adarma!ad arma! lat fegyverre!, fegyverbe!
adastrad astra [e: ad asztra] lat dicsőségre, sikerre törekedve
(tkp a csillagokig)
adatbankadatbank inf adatgyűjtemény
adatbázisadatbázis 1. egymással összefüggő adatállományok
szervezett összessége 2. inf az adatok
és információk gyors keresését, rendezését, és
módosítását lehetővé tevő számítógépes tárolási
mód (vö. adatbank)
adatoa dato [e: adátó]lat a keltezéstől, a kiállítás
napjától számítva (röv → a d.)
adaudiendumverbumad audiendum verbum lat idézés a feljebbvaló
elé dorgálásra, feddésre (a. m. a szó meghallgatására)
adbeneplacitumad bene placitum lat tetszés szerint
ADCADC [é-dí-szí] röv Analog / Digital Converter
[e: enelóg didzsitl kanvötö] → analóg / digitális
átalakító
adcalendasGraecasad calendas Graecas [e: ad kalendász
grékász] lat, tréf sohanapján (ti. a görög naptárban
nem volt calendae)
adcirculandumad circulandum [e: ad cirkulandum] lat körözésre;
olvasd el és add tovább! (utasítás ügyiraton)
adeliberandumad deliberandum lat lássa véleményezés végett
(utasítás ügyiraton)
adendaddenda lat függelék, pótlás, kiegészítés
adepositumad depositum [e: ad depozitum] lat megőrzendő
(utasítás ügyiraton)
adetur!addetur! [e: addétur], adde! lat adassék/adj
hozzá!
adícióaddíció lat 1. kémia folyamat, amelynek során
két vagy több molekulából egy új anyag
egyetlen molekulája keletkezik 2. mat összeadás,
összegezés
adiesvitaead dies vitae [e: ad diész víté] lat élethossziglan
adioaddio [e: addío] ol Isten vele(d)
Adison-kórAddison-kór [e: edizn-…] orv bronzkór, a mellékvesekéreg
csökkent működése, ill. pusztulása
(jellegzetes tünete a sárgás-barnás bőrszín)
(Th. Addison angol orvosról)
aditívadditív lat el. 1. összegező 2. összeadódó 3.
összeadó, összetevő
ad-oncardadd-on card [e: eddon kad] ang, inf bővítőkártya,
amelynek a számítástechnikai eszközbe
helyezése annak szolgáltatási kínálatát növeli
adresaddress [e: ödresz] ang, inf cím, címzés
adresbokaddress book [e: ödresz buk] ang, inf címjegyzék,
címlista
aduaddu → hadad
aduktoradduktor lat, orv (a test középvonala irányában)
közelítő izom
aduktumadduktum lat, kémia két telített vegyületből, ill.
vegyületből éselemből keletkező anyag
adekdotázikadekdotázik gör anekdotá(ka)t mesél, adomázik
adekvátadekvát lat 1. egyenlő értékű, vminek teljesen
megfelelő 2. tud a lényeget pontosan tükröző
àdemià demi [e: á d(ö)mi] fr félig
adeninadenin gör el., biok a nukleinsavakat alkotó
purinvázas szerves bázisok egyike
adenitiszadenitisz gör el., orv mirigygyulladás
adeno-adeno- gör, orv előtagként a mirigyekkel való
kapcsolatot jelöli; mirigyes, mirigyadenoidadenoid
gör, orv mirigyes, mirigyszerű
adenomadenoma gör, orv mirigyhámból kiinduló jóindulatú
daganat
adenozinadenozin lat+gör, biok az adenin nukleozidja
adenozin-difoszfátadenozin-difoszfát gör el., biok az élő szervezetek
sejtjeiben található nukleotid (röv →
ADP)
adenozin-trifoszfátadenozin-trifoszfát gör el., biok adeninból,
ribózból és három foszforsavmaradékból álló,
nagy energiatartalmú vegyület, a sejt energiaháztartásának
központi jelentőségű anyaga
(röv → ATP 1 )
adeptusadeptus [e: adeptusz] lat 1. vmely vallás, tan
stb. titkaiba beavatott személy 2. vmely tan,
eszme buzgó híve 3. tudós híve, tanítványa
àdeuxà deux
àdeuxmainsà deux
[e: ádő] fr kettesben, kettecskén
mains [e: ádő men] fr, zene két kézre
(írt zenedarab)
[e: ad egzemplum] lat például,
szemléltetésként
[e: ad eksztrémum] lat a végletekig
(hajszolni vkit/vmit)
memoriam [e: ad futúram memóriam]
lat az utókor emlékezetére (emléktáblákon,
szobrokon szokásos felirat)
adexemplumad exemplum
adextremumad extremum
adfuturamemoriamad futuram

ad Graecas calendas 7 admittancia
adGraecascalendasad Graecas calendas → ad calendas
Graecas
ADHADH röv → adiuretin
adhézióadhézió lat 1. fiz tapadás, tapadóképesség, ill.
az ezt létrehozó erő 2. orv kóros összenövés,
összetapadás
adhocad hoc [e: ad hok] lat 1. alkalmi, egyszeri; egy
bizonyos célra való 2. ideiglenes, átmeneti,
pillanatnyi
adhominemad hominem lat magára az illető személyre vonatkozóan,
őtérintően (érvel, vitatkozik)
adhonoresad honores [e: ad honórész] lat tiszteletbeli (állás,
tisztség)
adhortatioadhortatio [e: adhortáció] lat, rég intés; vallásos
buzdítás
adiabatadiabata gör, fiz hőcsere nélküli térfogat- és
nyomásváltozás közötti összefüggést kifejező
matematikai egyenlet/görbe
adiabatikusadiabatikus gör–lat, fiz hőcsere nélküli
adiabáziadiabázia gör–lat, fiz olyan térfogat- és nyomásváltozás,
amelynek során a változó anyagi
rendszer nem ad le hőt, de a környezetből fel
sem vesz
AdibudhaAdibuddha ind, vall az őseredeti Buddha
adiea die lat attól a naptól
adiectivumadiectivum [e: adjektívum] lat, nyelvt melléknév
adieuadieu [e: agyő] fr isten vele(d)
adigeadige népr I. 1. a Kubán alsó/középső szakasza
vidékén élő, ÉNY-kaukázusi nyelvet beszélő
nép 2. e nép nyelve 3. e néphez tartozó személy
II. e néppel/nyelvvel kapcsolatos, rá vonatkozó
adinferosad inferos [e: ad inferósz] lat az alvilágba, a
pokolba (ti. kíván vkit)
adinfinitumad infinitum [e: ad infinítum] lat a végtelenségig,
vég nélkül
adinterimad interim lat ideiglenesen, átmenetileg
adip-adip-, adipo- lat előtagként a zsírral való kapcsolatot
jelöli; zsíradipinsavadipinsav
lat el., kémia hat szénatomos, alifás,
kétbázisú karbonsav; a műanyaggyártás egyik
kiindulási anyaga
adipositasadipositas [e: adipozitász] lat el., orv elhájasodás,
elhízás
àdiscrétionà discrétion
[e: á diszkrészjon] fr tetszés szerint,
szabadon
aditonaditon gör, ép, műv csak a naoszból megközelíthető
belső szentély az ókori görög templomokban
adiuretinadiuretin gör–lat, orv a vizeletkiválasztásban
közreműködő hormon (röv → ADH)
adjudikációadjudikáció, adjudikálás lat, jog, rég megítélés,
odaítélés
adjunkcióadjunkció lat, mat algebrai bővítés; bizonyos
elemek hozzátétele egy test elemeihez úgy,
hogy ismét testet kapjunk
adjunktusadjunktus lat 1. isk egyetemi/főiskolai oktató,
a tanársegédnél egy fokozattal magasabb beosztásban
2. orv kórházi főorvos helyettese
adjusztáladjusztál lat→ném 1. felszerel 2. megigazít,
átalakít, alakra szab (főként egyenruhát) 3.
gazd tetszetősen csomagol 4. biz üt, ver, elpáhol
adjusztírungadjusztírung ném, biz 1. ruha, öltözék 2. felszerelés
3. csinosítás, kikészítés
adjutánsadjutáns lat, kat 1. segédtiszt 2. hadsegéd
adjuvánsadjuváns lat I. kémia a gyógyászatban használt
szerek (gyógyszer, vakcina) hatásnövelő alkotóeleme
II. segítő, erősítő
adlátusadlátus lat, rég 1. vki mellé rendelt fontos beosztású
személy 2. kat a vezénylő tábornok
helyettese
adlibitumad libitum lat tetszés szerint
adliminalátogatásad limina látogatás vall vmely ország püspöki
karának ötévenkénti kötelező megjelenése a
pápa színe előtt
adliteramad litteram lat betű szerint, betűhíven
admaioremDeigloriamad maiorem Dei gloriam [e: ad majórem dei
glóriam] lat, vall Istennagyobbdicsőségére (a
jezsuita rend jelmondata; röv → AMDG)
admanuspropriasad manus proprias [e: ad mánúsz própriász]
lat saját kezébe
admaximumad maximum lat legfeljebb
adminimumad minimum lat legalább
adminisztrációadminisztráció lat 1. adminisztrálás igazgatás,
ügyintézés, ügykezelés 2. a közigazgatás,
ill. annak vmely szerve és működése 3. vállalatnak,
intézménynek az ügyintézést végző
osztálya 4. az USA-ban és Nagy-Britanniában:
a kormányzat
adminisztráladminisztrál lat igazgat; (ügyet) intéz, kezel;
jól adminisztrálja magát ügyesen, jól forog;
saját személyét (többnyire érdemek nélkül) az
előtérbe tolja
adminisztratívadminisztratív lat 1. ügyintézéssel kapcsolatos
2. ügyintézést végző 3. közigazgatási úton
történő
adminisztrátoradminisztrátor lat 1. ügykezelő, ügyintéző 2.
vall katolikus/görögkeleti egyházmegye/egyházközség
ideiglenes vezetője 3. tört 1844–
1847 között az ellenzéki főispánok mellé rendelt
császári biztos
admirábilisadmirábilis lat csodálatos, csodálatra méltó
admirálisadmirális arab→fr tengernagy
admiralitásadmiralitás arab→ném 1. tengernagyi hivatal
2. haditengerészeti hivatal
admiszióadmisszió lat, műsz bebocsátás; az az ütem,
amikor az üzemanyag a gőzgép/robbanómotor
hengereibe kerül
admitanciadmittancia ang(

ad multos annos! 8 advantage
A
admultosanos!ad multos annos! [e: ad multósz annósz] lat
sokáig éljen! (a. m. sok évig)
adnormamad normam lat valaminek példájára, szabálya
szerint, mintájára
adnotamad notam [e: ad nótam] lat 1. valaminek a dallamára
2. tudomásul (szolgál); ad notam vesz
tudomásul vesz; feljegyez, előjegyez
adoculosad oculos [e: ad okulósz] lat szemmel láthatóan,
világosan, kézzelfoghatóan
AdonájAdonáj héber, vall Isten megszólítása a zsidó
vallásban (a. m. uram)
AdóniszAdónisz gör 1. mit csodálatos szépségű ifjú,
akibe Aphrodité beleszeretett és akit szeretője,
Arész hadisten vadkan képében féltékenységből
megölt; szerelmese kérésére Zeusz megengedte,
hogy az év egyik felében visszatérjen a
Földre 2. férfiszépség
adóniszisoradóniszi sor irod egy daktilusból és egy spondeusból/trocheusból
álló időmértékes verssor
adopcióadopció lat, jog örökbefogadás
adoptációadoptáció, adoptálás lat, jog örökbefogadás
adoptáladoptál lat, jog örökbe fogad
adorációadoráció lat hódolat, imádás, bálványozás
adoransadorans [e: adoránsz] lat, műv Krisztus/Mária
lábánál térdeplő, hozzájuk imádkozó alak
ADPADP [e: á-dé-pé] röv → adenozin-difoszfát
adperpetuamreimemoriamad perpetuam rei memoriam [e: ad perpétuam
rei memóriam] lat örök emlékezetül
adpersonamad personam [e: ad perszónam] lat személy
szerint, személyt illetően
adprotocolumad protocollum [e: ad protokollum] lat a jegyzőkönyvbe
(kell venni)
adrectificandumad rectificandum [e: ad rektifikandum] lat helyesbítés
céljából (utasítás ügyiraton)
adreferendumad referendum lat jelentéstétel végett (utasítás
ügyiraton)
adremad rem lat 1. a dologra, a dologhoz (tartozik), a
dolog érdemébe (vág) 2. a tárgyra (tessék térni)
adrémadréma 1. villamos címíró gép 2. automata
címnyomó gép (a német Adressiermaschine
szóból)
adrenalinadrenalin ang(