Az üzleti kommunikáció lapja

More documents

Recommendations

Info

6 > Fejlesztési terv. Hamarosan megkezdik az érdemi munkát azok a szakértõk, akik a román-magyar közös kormányülés egyezménycsomagja alapján a két ország nemzeti fejlesztési tervét hangolják össze. > Sikeres bank. A legnagyobb kereskedelmi bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az idei elsô kilenc hónapjában közel 650 millió új lej (180 millió euró) adózott eredményt ért el, 20 millió euróval meghaladva a tavalyi egész év teljesítményét. Az elôzetes becslést ismertetve a bank elnöke azt jósolta, hogy az év egészében túllépik a 190 millió eurós nyereség-elôirányzatot. Tavaly az adózott eredmény 161 millió euró volt. Szeptember végén a bank mérleg fôösszege 28,7 milliárd lej (8 milliárd euró) volt. Október végén a bank már 350 fiókkal rendelkezett, és folytatja a terjeszkedést. A BCR piaci részesedése mintegy 26 százalékos Romániában. A BCR többségi része eladásáról még tartanak a tárgyalások a két befutó vevôjelölttel, az osztrák Erste Bankkal és a portugál BCP pénzintézettel. > Felszabaduló tôkepiac. A román tôkepiac teljes felszabadításának folyamatában január elsejétôl külföldiek is korlátozás nélkül kereskedhetnek a román pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokkal a másodlagos piacon, az elsôdleges forgalmazók közvetítésével – errôl fogadott el törvényjavaslatot a román kormány. > Olasz roham. Itáliaiak paradicsomává vált a Bánság. Temes megyében mintegy kétezer olasz érdekeltségû céget jegyeztek be az utóbbi tizenöt évben. A becslések szerint a térségben letelepedett olaszok száma meghaladja a tízezret. A romániai olasz munkáltatók szövetsége 18 ezer céget képvisel, amelyek 600 ezer munkahelyet hoztak létre az országban, s ez a román munkaerô piac 15 százalékát jelenti! A külföldi olasz befektetések 18 százaléka Romániába irányult, Temes megyét stratégiai földrajzi fekvéséért részesítik elônyben. Temesvár ugyanis öt európai fôvároshoz is közelebb van, mint Bukaresthez. > Gázszállítás. Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter benyújtotta a kormánynak a Nabucco gázvezeték megépítésére vonatkozó memorandum-tervezetet. A 3282 kilométer hosszú vezeték öt országon keresztül vezet majd, s ebbôl 450 kilométer található Románia területén, Bechet és Nagylak között. Az elképzelések szerint a költségek 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza. A 2011-ig megépülô, a Közép-Keletet és Nyugat-Európát összekötô gázvezeték romániai szakasza 750 millió euróba kerül és megépítésébe a Transgazt vonják be. A Nabucco évi gázszállítási kapacitása 25,5 milliárd köbméter lesz. > Távközlés és IT. Gyorsan fejlôdik Romániában a távközlési és az információs technológiai piac de még nagy az elmaradás az Európai Uniótól. A piac az idén várhatóan 4,15 milliárd eurós lesz, 14 százalékkal nagyobb a tavalyinál – közölte Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter. > Átlagbér. 24 százalékkal nôtt a nettó átlagbér Romániában tavaly szeptemberhez képest, derül ki a statisztikákból. Idén szeptemberben 736 új lej volt a nettó átlagbér, valós értékben azonban a fizetések 14%-kal nôttek. A legnagyobb béreket a pénzügyi szakemberek kapják, a legkevesebbet a faiparban dolgozók. Elismerés Halász Jánosnak, az ITDH bukaresti irodája vezetôjének a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedôen eredményes tevékenységéért miniszteri elismerést adott át Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára (képünkön). Az ünnepélyes eseményre Budapesten, 2005. november 4- én a tárca épületében került sor. Az államtitkár köszöntôjében a kitüntetett szakmai ismeretét, elkötelezettségét és motivációját emelte ki – közvetlen szavakkal, személyes élményeit is felidézve. Sorokban A HÍD c. lapunkat országhatáron innen és túl is érdeklôdéssel olvassák az üzletemberek. > Bôvülô hitelállomány. A nem kormányzati hitelállomány az elmúlt négy évben átlagosan évi 31 százalékkal bôvült, jelentette be a Román Nemzeti Bank alelnöke. A leginkább a lakossági hitelállomány növekedett, amely 2001-ben még csak a bruttó hazai termék 0,7 százalékát tette ki, de 2004-ben már 5 százalék körül mozgott, s idén meghaladhatja a 7 százalékot. > Faipari beruházás. Fél milliárd euró összértékû beruházásokra készülnek osztrák vállalatok a román faiparban. Suceava térségében az Eger és a Holz Industries cégek hoznának létre fafeldolgozókat, elsôsorban hulladékfa hasznosítására parkettagyártáshoz. Jelentôs faáru- igényüket részben importból elégítenék ki. > Földgázpiac. Romániában tovább liberalizálják a földgázpiacot, januártól 65 százalékra a mostani 50 százalékról. Jövô év közepén, júliustól 75 százalékra növelik a szabad ellátó-választással, piaci áron mûködô részt. A januári átállás után a beszerzés szabadságával és a szabad áralkuval a legalább évi 124 ezer köbmétert fogyasztók élhetnek. Becslések szerint számuk körülbelül 14 ezer Romániában. Jelenleg a piac 50 százalékos szabadsága 130 nagyfogyasztót jelent, ezek összesen évi 9,15 milliárd köbmétert fogyasztanak. > Gazdasági övezet: A Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtése egy fontos pillére lehet a gazdasági programnak – emelte ki Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivôje. Romániában 17 vállalkozásfejlesztési információs iroda mûködik, amelyek közül a borsi, három éves mûködése alatt, 30 céget mintegy 3,5 milliárd lejnyi pénzforráshoz juttatott. > Aranybányászat. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fôrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. bejelentése szerint mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni Romániában, miután hamarosan megszerzi a környezetvédelmi és régészeti engedélyt. > Transelektro-szerzôdés. Egy hónapon belül a második nagy értékû szerzôdését írta alá a Transelektro csoporthoz tartozó Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. a közép- és dél-európai régióban. Röviddel a tuzlai (Bosznia- Hercegovina) erômû 21 millió eurós felújításának elnyerése után most Romániában kötött megállapodást a zilahi erômû korszerûsítésére és bioüzemûvé alakítására. Az aláírt szerzôdés értéke 36,5 millió euró. A megrendelô a külön e célra létrehozott Bioenel Rt. projekttársaság, amelyben képviselteti magát Zilah város önkormányzata is. > Új ügyvezetô. Lapértesülések szerint Szalay Zsolt, aki eddig a MOL csoport marketing-igazgatói posztját töltötte be, januártól a MOL Románia ügyvezetô igazgatójaként tevékenykedik. Szalay 2002 óta töltötte be a MOL csoport marketing-igazgatói pozícióját, korábban pedig a Michelin közép-kelet-európai marketing-kommunikációs vezetôje volt, azt megelôzôen a Porsche Hungaria (PH) Audi marketing-vezetôjeként dolgozott.
7 Lehet a magyar kis- és középvállalatok számára pótlólagos exportlehetôségeket teremteni úgy, hogy közben segítjük a határon túli magyarok életfeltételeinek javítását, s ebbe – harmadik piaci együttmûködés keretében – nyugateurópai partnerek is bekapcsolódnak Magyar-bajor-román együttmûködés Környezetrôl, vízrôl a vásárvárosban A válasz egyértelmûen pozitív, amire igazolásul szolgálnak az októberben, az elsô magyar-román közös kormányülés elôtt néhány nappal a budapesti vásárvárosban az Öko-Tech szakvásár keretében rendezett magyar-bajor-román környezetgazdálkodási és vízügyi konferencia tapasztalatai. Bukaresti elôzmény A konferencia elôzményeihez tartozik, hogy június elején dr. Szanyi Tibor, a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára, a magyar kormánynak a Romániához fûzôdô gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs koordinátora vezetésével minisztériumi szakértôkbôl és üzletemberekbôl álló delegáció látogatott Bukarestbe. A delegációban, amely ott-tartózkodása alatt a román kormány valamennyi, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége által delegált miniszterével és államtitkárával találkozott, helyet kapott a GKM német ügyekben illetékes munkatársa is. A román kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kibontakozott egy olyan rendezvény, esetleg rendezvénysorozat gondolata, amelybe harmadik piaci együttmûködés keretében bevonhatóak lennének a magyar gazdasággal hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló, egyébként fejlett környezetvédelmi iparral rendelkezô Bajor Szabadállam üzleti körei, elsôsorban kis- és középvállalatai is. Az Öko-Tech keretében rendezett „háromlábú” workshop elôkészítésébe és lebonyolításába bekapcsolódott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, az Öko-Tech kollektív bajor megjelenéséért és lebonyolításáért felelôs Bayern International GmbH., valamint a Bayern Innovatív GmbH., a tartományi kormány innovációs szervezete, román(iai) részrôl pedig – az ITD Hungary helyi képviselete közremûködésével – a bukaresti környezetvédelmi és vízügyi minisztérium. A rendezvényen tartott bevezetô elôadásában dr. Szanyi Tibor – egyebek között – egy olyan jelzálog intézmény közeljövôben esedékes létrehozásáról adott tájékoztatást, amely fôként a magyar kis- és közepes vállalkozások romániai üzleti szerepének növelését segíti elô. Kétségtelen, hogy Romániában még nincs nagy hagyománya a jelzálog alapú hitelezésnek. A jelzálog társaság alapvetôen magyar magánbefektetôi tôkével indul majd, de külföldi részvétel is lehetséges, s az intézmény elsôsorban környezetvédelmi és más ipari beruházások, technológiai fejlesztések finanszírozásával foglalkozik majd. A GKM államtitkára elmondta, hogy a három ország környezetvédelmi együttmûködése egy évvel ezelôtt indult. A bajor cégek erôteljesen érdeklôdnek a romániai környezetvédelmi fejlesztések iránt. Jó üzleti lehetôséget kínál, amennyiben ezekben a munkákban szerepet kaphat a magyar kapcsolati, technológiai, valamint tudás-tôke – hangsúlyozta dr. Szanyi Tibor. Kiemelte: a környezetvédelmi ipar iránt komoly, tartós az érdeklôdés nemzetközi szinten. A környezetvédelmi fejlesztések ügye Magyarországon is a kormányzati prioritások között szerepel. A rendezvényen részt vett és a magyar környezetvédelmi politika aktuális helyzetérôl és célkitûzéseirôl tartott elôadást dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kóródi Attila román környezetvédelmi és vízügyi államtitkár elôadásában egyebek között arról szólt, hogy a csatlakozásra való magyar környezetvédelmi felkészülés tapasztalatait Romániában eddig is eredményesen hasznosították. A szomszédos országban 2018-ig 29 milliárd eurót kívánnak a környezetvédelmi jellegû beruházásokra költeni. Ebbôl a víz és csatorna beruházások 19 milliárd eurót tesznek ki, az ipari, lakossági szemét környezetbarát elhelyezése, 4 milliárd eurót igényel. Ez komoly piaci és együttmûködési lehetôségeket kínál az érdeklôdô magyar és bajor cégeknek egyaránt. A rendezvényen részt vett Gabriel von Lengyel-Konopi, a Bayern Innovatív GmbH. osztályvezetôje, aki a bajor kormány innovációs szervezete tevékenységének és a Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetségéhez fûzôdô sok éves eredményes kapcsolatának bemutatásán túlmenôen kezdeményezte a magyar-bajor együttmûködésnek a környezet-gazdálkodásra való kiterjesztését úgy, hogy abba harmadik partnerként a román fél is bekapcsolódhat. Konkrét javaslatként felvetette egy 2006-ra Passauba tervezett workshop elôkészítését és megrendezését, melyrôl dr. Gombos András politikai államtitkárral külön is egyeztetett. Kedvezô tapasztalatok Sokféle lehetôség A rendezvény további részében a többek között Aradról és Kolozsvárról érkezett résztvevôk röviden bemutatták az általuk javasolt együttmûködési projekteket, melyet követôen – részint a bajor, részint a magyar kiállítók standján – lehetôség nyílt az elsô, a kapcsolatok felvételét szolgáló megbeszélésekre. A magyar-bajor-román környezetgazdálkodási konferenciával kapcsolatos elsô tapasztalatok összességében kedvezôek. Az elhangzott elôadások információs értékén túlmenôen kiemelésre érdemesek azok a kapcsolatok, melyek a különbözô intézmények, továbbá a romániai projektgazdák, valamint a magyar és a bajor vállalati képviselôk között jöttek létre. Megalapozottnak látszik az a javaslat, hogy kerüljön sor egy hasonló, ún. „háromlábú” rendezvényre az április elsô felében szintén a Hungexpo Rt. által megrendezésre kerülô Construma szakvásáron is. Lapzártakor megkezdôdtek a rendezvény létrejöttéhez, elôkészítéséhez és lebonyolításához szükséges egyeztetések, melyek – remélhetôen – pozitív eredménnyel zárulnak. Juhász Imre
Page 1: 2005•5 Az üzleti kommunikáció
Page 4 and 5: 4 Célkeresztben Románia Kereskede
Page 8 and 9: Az EU házhoz jött Gérnyi Gáborr
Page 10: 10 nak kihasználható lehetôsége
Page 13 and 14: 13 Szabó-Galambos Kft. Telefon: (+
Page 15 and 16: 15 Kárpátok beszállítói klaszt
Page 17 and 18: 17 kereslet nagyobb arányú egymá
Page 19 and 20: 19 elérni a mezôgazdaságilag mû
Page 21 and 22: 21 Segítik az exportot - Az Eximba
Page 24: CÉLIRÁNYOSAN SZERETNE REKLÁMOZNI

Az üzleti kommunikáció lapja

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?