ÚTMUTATÓ - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási ...

ÚTMUTATÓ
AUTIZMUSSAL ÉLŐ
FELNŐTTEKNEK ÉS SZÜLEIKNEK
Autisták Országos Szövetsége 2010

Útmutató
autizmussal élő felnőtteknek és szüleiknek
Kézirat lezárása: 2009. december 30.
A kiadvány szerzői:
Dr. Altmann Anna, dr. Gurbai Sándor, Jónás Tünde, Kapronczay Stefánia, Széplaki Mirjam
Könnyen érhető szöveg: Dely Géza
Szakmai lektor: Dr. Szilágyiné dr. Erdős Erika
Szerkesztő: Ferenczy Ágnes
Illusztrációk: Feledi Attila és Bukits Ernő Barnabás
Felelős kiadó: Autisták Országos Szövetsége
Nyomdai munkálatok: PrimeRate Kft.
Borítóterv és tipográfia: Szabó Péter
A borító Bukits Ernő Barnabás rajzainak felhasználásával jött létre.
A kiadvány megjelenését az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus
és a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatta
ISBN 978-963-88590-2-0

NÉHÁNY GONDOLAT AZ
ÚTMUTATÓHOZ
Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) mint szülőszervezet
ezzel a kiadvánnyal a felnőtt autistákat
nevelőkhöz, az őket segítőkhöz szól. Segítséget szeretnénk
adni a felnőtté váló, illetve már nagykorú,
autizmussal élő gyermekük ellátása során felmerülő
nehézségek megoldásához.
Sokszor kilátástalanul hosszúnak, reménytelennek
ígérkezik egy-egy probléma megnyugtató megoldása.
Kiadványunk ezt az utat szeretné lerövidíteni:
biztosabb jogi ismeretekkel, sok-sok összegyűjtött
elérhetőséggel, hasznos információval.
Reméljük, az Útmutatót végiglapozva, átolvasva
biztosabb lesz a tudásuk, megtalálják a lakóhelyükhöz
közeli fejlesztő, ellátó, tanácsadó ill. segítő
szervezeteket. Azt is reméljük, hogy könnyebben
eligazodnak majd a szociális ellátások területén is.
Kiadványunk végén az egészségüggyel kapcsolatban
széleskörű ismereteket kapnak: az epilepsziáról,
ami gyak ran fordul elő autizmussal diagnosztizáltaknál;
arról, hogy mit tegyünk, ha orvoshoz
kell vinni a gyereket, ha gyógyszert kell szednie
stb. és arról, hogy milyen jogai vannak az egészségügyben
a betegnek.
Ezúton biztatjuk Önöket, hogy a folyamatosan induló,
szülőknek és/vagy szakembereknek szervezett
képzéseken vegyenek részt, hogy egyre jobban
tudják autizmussal élő felnőtt családtagjukat, tanítványukat
megérteni, segíteni!
Kiadványunk későbbi bővítéséhez, javításához
várjuk észrevételeiket, javaslataikat az AOSZ elérhetőségeinek
bármelyikén, melyek megtalálhatók
a következő fejezetben.
Köszönjük a Társaság a Szabadságjogokért és az
Autizmus Alapítvány segítségét, melyet a kiadvány
egyes részeinek elkészítéséhez nyújtottak.
Előszó
Az AOSZ vezetősége
3

TARTALOM
Tartalomjegyzék
AOSZ – Az Autisták Országos Szövetségéről 5
Az AOSZ tagszervezetei 8
Dr. Gurbai Sándor: Autizmus és diszkrimináció 13
Gondnokság, házasság, választójog 23
Ápolási díj, szociális szolgáltatások 35
Egyéb támogatások, jogosultságok 45
Fogyatékossági támogatás
Családi pótlék
Szociális járadékok
Személyi jövedelemadó-kedvezmény
Parkolási igazolvány
Közgyógyellátás
Gyógyászati segédeszközök
Utazási kedvezmények
Tankönyvtámogatás
Védendő fogyasztók
Kulturális kedvezmények
Oktatás 87
Felsőoktatás
Felnőtt- és szakképzés
Oktatási intézmények 61
Középiskolák (szakiskolák, szakközépiskolák, gimnáziumok)
Speciális szakiskolák
Nappali és bentlakásos intézmények 66
Nappali ellátások
Lakóotthonok autizmussal élőknek
Egyéb bentlakásos intézmények
Munkavállalás, foglalkoztatás 77
Szociális foglalkoztatás
Rokkantsági nyugdíj
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI)
Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek
Védett műhelyek
Támogató szolgálatok 87
Terápiák, fejlesztő módszerek 93
Hol tanulhatunk az autizmusról 102
Internetes oldalak, könyvajánló 105
Dr. Altmann Anna: Autizmus és epilepszia 115
Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia: Vény nélkül 121
Az autista emberek egészségügyi ellátásáról, a betegjogokról szülőknek
4

AOSZ
AZ AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉRŐL
Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ) szülők
alapították 1988-ban, Autisták Érdekvédelmi
Egyesülete néven. Az autizmus területén ez
Magyarország egyetlen ernyőszervezete: 2010 elején
58 tagszervezet és több mint 1300 magánszemély
a tagja, tagjainak száma dinamikusan nő.
TEVÉKENYSÉGEINK
Információ
Információs ügyelet: telefonos információnyújtás:
H–Cs 8.00 – 16.30, P 8.00 – 14.00 között. Kékszám
(helyi tarifával hívható): (06 40) 200 821).
• Elhelyezési, ellátási kérdések
• Jogosultságokkal, ellátásokkal kapcsolatos
információk
• Intézmények elérhetőségei
• Általános kérdések
• Jogsegélyszolgálat jogi kérdésekben ügyvéd
vezetésével
• Kommunikációs kártyák nyomtatása
gyógypedagógus segítségével (előzetes
egyeztetés alapján)
Honlap: www.esoember.hu – Az ország legnagyobb
közösségi portálja autizmus területén.
• Autizmussal kapcsolatos hírek
• Szakértő válaszol rovat: pszichológus és
egészségfejlesztő szakember válaszol szülői
kérdésekre
• Események, rendezvények, aktualitások
• Érdekvédelem – aktuális érdekvédelmi ügyek
• Országos programok, projektek
• Online elérhető Esőember-folyóirat
• AOSZ-tagszervezetek elérhetőségei
• Fórumok szülők és érdeklődők részére
Online adatbázis: www.autista.info.hu weboldal a
legnagyobb adatbázis a hazai autizmus területén.
• Intézmények, szakemberek, szervezetek címei,
telefonszámai
• Jogszabályok, jogi információk
• Hivatalok, hatóságok elérhetőségei
• Terápiák, módszerek leírása
• Nemzetközi szervezetek címei
• Rendszeres adatfrissítés
Esőember: az egyetlen folyóirat Magyarországon
az autizmus területén. Megjelenik negyedévente,
1000 példányban. Tagok számára ingyenes.
• Szakemberek írása, tanácsai gyermekneveléssel
kapcsolatban
5

AOSZ
• Autizmussal kapcsolatos hírek az egész
országból
• Külföldi tanulmányok fordításai, külföldi
beszámolók
• Szülői beszámolók
• Intézmények, szervezetek bemutatkozása
• Érdekvédelmi ügyek, programok leírása
• Minden, ami érdekes lehet…
Havi Hírlevél: hírek, információk, aktualitások.
Havonta: 600 főnek postán, közel 1200 főnek és 58
tagszervezetnek pedig e-mailen küldjük.
Szülősegítő kiadványok:
• Iránytű: „Úticsomag” frissen diagnosztizált
autista gyermekek szüleinek – információk a legfontosabb
ellátásokról, intézményekről, jogosultságokról
stb. Intézménylista, terápiák leírása, gyermekkort
érintő gyakori kérdések és válaszok.
• Faragó Ferenc: Auti kisszótár – kéziszótár
szülőknek olyan idegen szavak magyarázatával,
amelyeket gyakran hallanak autista gyermekükkel
kapcsolatban, de nincs mindig alkalmuk megkérdezni,
mit is jelentenek.
Kiadványok mindenkinek:
• Mi az autizmus – a szórólap röviden, érthetően
ismerteti a legfontosabb tudnivalókat az autizmusról
• Autizmus – plakát orvosi rendelőkbe az autizmus
legfőbb ismérveiről
• Olga Bogdashina: Valódi színek – Érzékelés és
észlelés az autizmus spektrumzavarokban
(a GeoBook Kiadóval közös kiadvány).
• Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia: Vény
nélkül – az autista emberek egészségügyi ellátásáról,
szülőknek is.
• Ellen Notbohm: Tíz dolog, amit minden autizmussal
élő gyermek szeretné, ha tudnál (a GeoBook
Kiadóval közös kiadvány)
• T. O. Daria: Dása naplója (a GeoBook Kiadóval
közös kiadvány)
• Autizmus – Tény – Képek (az Országos Autizmus
Kutatásról készült gyorsjelentés az AOSZ és a
Jelenkutató Alapítvány közös kiadásában.)
Érdekvédelem
• Nyílt levelek írása, tiltakozások, sajtónyilatkozatok
szervezése.
• Részt veszünk a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek
Tanácsa (FESZT), az Országos Fo gya tékosügyi
Tanács (OFT) és a Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) munkájában.
• Társszervezetekkel: szakértői teamek, munkacsoportok
szervezése az autizmus területéhez kapcsolódó
különböző feladatok megoldására, javaslatok
kidolgozására.
• Konferenciákon, rendezvényeken munkabizottságokban
képviseljük az autista és a fogyatékos
emberek és családjuk érdekeit.
• Rendszeres kapcsolattartás a szakminisztériumokkal:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium,
Ok ta tási és Kulturális Minisztérium, Egész ség ügyi
Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Országgyűlési
Biztos Hivatala.
Sajtómegjelenések: szükség esetén a sajtóhoz fordulunk
az autizmussal élő emberekkel kapcsolatos
problémák megismertetésére, országos jelentőségű
ügyekben nyílt leveleket, felhívásokat teszünk
közzé.
Projektek
Fogódzó – Szülőképzési program
Kétnapos szülőképzés azoknak, akiknek gyermeke
nemrég kapott diagnózist, vagy még nem vett részt
szülőképzésen. Autizmusról szóló alapismeretek,
szülőktől szülőknek adott praktikus tanácsok, érdekvédelmi
alapok elsajátítása. A képzést szakember–szülő
páros vezeti. A képzés megrendeléséről
az AOSZ elérhetőségein érdeklődhet.
Országos Autizmus Kutatás (2009)
Országos felmérés az autizmussal élők demográfiai
jellemzőiről, helyzetéről, az őket nevelő családok
problémáiról. A kutatás részletes eredményei 2010
év elejétől lesznek nyilvánosak, ill. letölthetők a
www.esoember.hu oldalról.
6

Országos Autizmus Stratégia
Az autista embereket érintő intézményrendszer
fejlesztési terve, amelyből 2010. elején kormányhatározat
született. A Stratégia letölthető a
www.esoember.hu oldalról.
ESŐ-ERNYŐ program
Az AOSZ országosan hat civil szervezet összefogásával
új regionális hálózatot szervezett, amely hatékonyabbá
teszi az információk áramlását a családok
és a szervezetek között. Az Eső-ernyő hálózat
tagjairól a www.esoember.hu oldalon olvashat.
Szexualitás, párkapcsolatok, autizmus – szülő- és
szakembertréning
A szülők és a szakemberek ismereteinek bővítése:
az autizmusspektrum-zavarral élő emberek hormonális
fejlődésével összefüggő viselkedésváltozások,
a szexuális érés és következményeinek modern
megközelítése a lehetőségek, szükségletek, eszközök
és módszerek tekintetében.
AOSZ
Egyéb
Autizmus Napja címmel minden év őszén konferenciát
tartunk, amelyen a szülőket és a szakmát
érdeklő kérdésekkel foglalkozunk.
Majorság-háló: e néven azokat a szervezeteket
fogjuk össze, amelyek autista majorsági ellátást,
vagy ahhoz közelítő lakhatást és foglalkoztatást
nyújtanak. (Bővebben: www.majorhalo.hu.)
Autism Europe (AE): az európai ernyőszervezetnek
2004 óta az AOSZ is tagja. 2008-tól Szilvásy
Zsuzsannát, mint az AOSZ delegáltját, elnökségi
tagjának választotta az AE
(www.autismeurope.org/portal).
7

AZ AOSZ
TAGSZERVEZETEI
8
Az Autisták Országos Szövetségének tagszervezetei
az ország számos pontján működnek helyi programokkal,
szolgáltatásokkal.
A lakóhelyhez legközelebbi szülőszervezet megkeresése
több szempontból is hasznos. A régebbi
tagok már sokéves tapasztalattal rendelkeznek,
ismerik a helyi lehetőségeket, azokról személyes
tapasztalatuk van, így elkerülhetünk jó néhány felesleges,
időrabló kísérletezést. Sok szervezet pedig
már jelentős szolgáltatási tevékenységet folytat,
amelyeket igénybe lehet venni, s ha már megismertük
a tagokat, gyermekeiket, magunk is kezdeményezhetünk
megvalósítandó feladatokat, új
programokat. Ilyen új feladat és egyben program
is lehet egy klub akár a szülőknek, akár az autista
fiataloknak.
Érdemes körülnézni, hogy lakóhelyünkön és környékén
milyen más szervezetek vannak, mert a
jelentkező igények hatására a más fogyatékosságot
képviselő szervezetek is vállalták az autisták
segítését.
AUTISTA SZERVEZETEK
Budapesten
AURA Autistákat Támogató Közhasznú
Egyesület
1112 Budapest, Nagyszalonta u. 45.
(06 70) 428 2686
auraegyesület@gmail.com
www.auraegyesulet.hu
Flóra Alapítvány
1032 Budapest, Gyenes utca 20.
(06 20) 398 9291
floraalapitvany@floraalapitvany
www.floraalapitvany.hu
MA Alapítvány
1061 Budapest, Dessewffy u. 15.
postacím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b
(06 70) 454 5899
info@maalapitvany.hu
www.maalapitvany.hu
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
(06 1) 363 0270
titkarsag@koraifejleszto.hu
www.koraifejleszto.hu
Mosoly Otthon Közhasznú Alapítvány
1123 Budapest, Alkotás u. 50/A/6
(06 1) 489 2300
info@mosolyotthon.hu
www.mosolyotthon.hu
Benedek Elek Általános Iskola Szülői
Munkaközössége
1138 Budapest, Népfürdő u. 21/b. X. em. 50.
(06 1) 359 2904

Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1146 Budapest, Csantavér köz 9–11.
(06 1) 363 0270
titkarsag@koraifejleszto.hu
www.koraifejleszto.hu
Álomvilág Közhasznú Alapítvány az Autista
Gyermekekért
1171 Budapest, Lepkeszeg utca 12.
postacím: Szabadi Imre, 1094 Budapest, Tompa u. 14.
(06 1) 215 7058
szabim.e@fre-mail.hu
Vidéken
BÁCS-KISKUN MEGYE
Autista Gyermekekért Egyesület
6000 Kecskemét, Dobó krt. 10.
(06 76) 327 318
agye@fibermail.hu www.agye.hu
BARANYA MEGYE
Autisztikus Gyermekekért Baranyában
Alapítvány
7625 Pécs, Surányi Miklós út 31.
(06 70) 234 4252
marasz.alice@citromail.hu
Élet-Esély Autistákat Segítő Egyesület
és az egyesület Fészek Otthona
7761 Kozármislény, Széchenyi u. 1.
(06 72) 370 773
info@eletesely.hu
www.eletesely.hu
BÉKÉS MEGYE
AUT-PONT Autista Gyermekekért és
Fiatalokért Alapítvány
5600 Békéscsaba, Kereki sikátor 11.
(06 66) 530 690
autpont@autpont.hu
www.autpont.hu
Kalán Néni Kiskulcsa a Pihenőkerthez Erdei
Közhasznú Autista Alapítvány
5920 Csorvás, Tanya 406. Pf. 294.
(06 66) 258 404, (06 30) 982 6686
kalaneni@globonet.hu
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 Vésztő, Toldi u. 9/b.
(06 66) 476 740,
serultgyerekek@freemail.hu
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Autista Gyerekek Oktatási Alapítványa
3529 Miskolc, Huba u. 46. 2/2
(06 46) 432 892
autizmus@freemail.hu
Felnőtt Autistákért Egyesület
3531 Miskolc, Vászonfehérítő utca 18. III/3.
postacím: 3526 Miskolc, Marek József utca 22.
(06 46) 352 537
Miskolci Autista Alapítvány
3533 Miskolc, Csermőkei u. 2/a.
(06 46) 532 476
miskolciautista2@free-mail.hu
autista.extra.hu
Az AOSZ tagszervezetei
Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány
7627 Pécs, Gesztenyés u. 2.
(06 72) 525 895
fax: (06 72) 525 894
kerekvilag@kerekvilag.sulinet.hu
www.kerekvilag.sulinet.hu
Szimbiózis Alapítvány
3527 Miskolc, Augusztus 20. út 12.
(06 46) 357 637
szimbiozis@szimbiozis.net
www.szimbiozis.net
9

CSONGRÁD MEGYE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Az AOSZ tagszervezetei
10
Autisták Foglalkoztatásáért Alapítvány
6771 Szeged-Szőreg, Magyar utca 70.
(06 62) 405 208
afa@autistasziget.hu
www.autistasziget.hu
Szivárvány Autizmus Egyesület
6724 Szeged, Csongrádi sgt. 114. IV/20.
(06 30) 355 1988
szivarvanyauti@freemail.hu
FEJÉR MEGYE
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete
8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 1.
postacím: 2490 Pusztaszabolcs, Virág u. 1.
(06 22) 786 788
mayacska@vnet.hu
Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete
2400 Dunaújváros, Martinovics u. 26.
postacím: 2400 Dunaújváros, Pf: 572.
(06 20) 471 8272
szentezsuzsi@fee-mail.hu
Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány
8000 Székesfehérvár, Móri út 16.
(06 22) 310 689,
autizmus@autizmus.org
www.autizmus.org
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
„Mit Tehetnék Érted” Autista Otthon
Alapítvány
9024 Győr, Bartók B. u. 38. I. em.
(06 96) 439 741
zakieri@freemail.hu
www.mittehetnek.hu
„Reménység” Autista és Autisztikus Sérültekért
Alapítvány
9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 97.
(0696) 576462
remenysegalapitv@freemail.hu
www.remenyseg.uw.hu
Ablak a Világra Alapítvány
4028 Debrecen, Ember Pál utca 8.
(06 52) 530 458
Angyalliget Közhasznú Alapítvány
postacím: 4024 Debrecen, Blaháné u. 5. 1/1
(06 30) 528 0994
fax: (06 52) 316 880
Autista Gyermekeink Mosolyáért Kh.
Alapítvány
postacím: 4024 Debrecen, Kandia u. 1
(06 52) 342 768
aut_mosoly@citromail.hu
HEVES MEGYE
Autista Segítő Központ (ASK)
3200 Gyöngyös, Barátok tere 2.
(06 37) 500 417; fax: (06 37) 500 418
ask@ofm.hu
www.ask.ofm.hu
Egri Autista Alapítvány
3300 Eger, Rozália u. 21.
(06 30) 907 9838
egriautista.alapitvany@chello.hu
Napsugár’67 Alapítvány
3035 Gyöngyöspata, Iskola u. 12.
(06 20) 213 2675
ebnergyula@vodafone.hu
www.napsugar.autista.hu
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Autista Segítő Központ Alapítvány
5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. III. 14/a
(06 20) 327 2907
Autisták Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Érdekvédelmi Képviselete
5700 Szolnok, Baross G. út 20. III/14.
(06 56) 497 287

AUT-INFO Alapítvány Autizmussal élő
gyermekekért és családjaikért
5310 Kisújszállás, Marjalaki u. 19.
(06 20) 589 5763
alapitvany@autinfo.net
www.autinfo.net
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Esőemberekért Egyesület
2890 Tata, Fürdő u. 24.
(06 34) 589 685
esotata@axelero.hu
www.esotata.fw.hu
PEST MEGYE
Élettér Alapítvány
2083 Solymár, Árok utca 5/b.
(06 26) 564 271 fax: (06 26) 564 271
autistak.elettere@tonline.hu
Felzárkózunk Alapítvány
2013 Pomáz, Mátyás király utca 4.
(06 26) 525 067
fax: (06 26) 525 067
felap@enternet.hu
SOMOGY MEGYE
Szív és Kéz Sajátos Nevelési Igényű
Gyermekekért Alapítvány
7431 Juta, Rákóczi utca 16.
(06 30) 299 1101
sziveskez@yahoo.com
www.sziveskez.hu
TOLNA MEGYE
Csiga-Biga Mozgás és Képességfejlesztő
Alapítvány
7100 Szekszárd, Bródy Sándor utca 21.
(06 20) 222 5485
csigabiga21@freemail.hu
www.csigabigaalappitvany.hu
VAS MEGYE
Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei
Autistákért
9700 Szombathely, Dózsa György út 6.
postacím: 9723 Gyöngyösfalu, Alkotmány út 38.
(06 30) 348 6593
esoemberke@gmail.com
VESZPRÉM MEGYE
Várpalotai Autista Világ Alapítvány
8100 Várpalota, Munkácsy M. u. 57.
(06 30) 301 6673
ZALA MEGYE
Autista Sérültekért Zalában Alapítvány
8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere J. tér 5/a
(06 92) 460 788
info@autistaserultekert.hu
www.autistaserultekert.hu
Keszthelyi Autistákért Alapítvány
8360 Keszthely, Zöldmező 2.
postacím: 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi u. 23.
(06 30) 979 4673
istvan.vas@eonhungaria.com
Az AOSZ tagszervezetei
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Szabolcsi Esőemberekért Alapítvány
4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 6/b
(06 42) 461 292
esoember@chello.hu
11

Az AOSZ tagszervezetei
ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI
SZERVEZETEK
Halmozottan Sérültek Szülőszövetsége
2132 Göd (Felsőgöd), IV. Béla király u. 16.
postacím: 2132 Göd, pf. 70.
tel./fax: (06 27) 345 351
info@haserulsz.hu
www.haserulsz.hu
Autisták Országos Szövetsége
1066 Budapest, Baross u. 28. II. 6/a
(06 1) 354 1073; (06 40) 200 821
fax: (06 1) 302 0194
info@esoember.hu
www.esoember.hu
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi
Közalapítvány
1051 Budapest, Akadémia u. 3.
(06 1) 225 3294,
postacím: 1122 Bp., Városmajor u. 48/b.
www.jogvedok.hu
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos
Szövetsége (MEOSZ)
1032 Budapest, San Marco u. 76.
(06 1) 388 2387, 388 5529
fax: (06 1) 454 1144
meosz@meoszinfo.hu
www.meosz.hu
Siketvakok Országos Egyesülete
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
postacím: 1111 Budapest, Kende u. 12.
(06 1) 209 5829
siketvak@gmail.com
www.siketvak.hu
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
(SINOSZ)
1068 Budapest, Benczúr u. 21.
(06 1) 351 0434; fax: 342 1989
sandor.judit@sinosz.hu
www.sinosz.hu
Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
1085 Budapest, Üllői út 14. I. em. 6.
tel./fax: (06 1) 411 1356
efoesz@efosz.hu
www.efoesz.hu
Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa
(FESZT)
1032 Budapest, San Marco u. 76.
(06 1) 388 2387; 388 5529
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége (MVGYOSZ)
1146 Budapest, Hermina út 47.
(06 1) 384 8440; fax: (06 1) 384 5028
titkarsag@mvgyosz.hu
mvgyosz.budapest.hu
12

Dr. Gurbai Sándor
AUTIZMUS ÉS
DISZKRIMINÁCIÓ
I. BEVEZETÉS
Az Autisták Országos Szövetsége és a Jelenkutató
Alapítvány 2009-ben jelentette meg az Országos
Autizmus Kutatás első eredményét, az Autizmus
– Tény – Képek kötetet. A kutatás keretében az
oktatási, nevelési, szociális és egészségügyi intézményekre
vonatkozóan feltett azon kérdésre, hogy
Ez az írás az autista emberekről szól.
Ez az írás a diszkriminációról szól.
A diszkrimináció azt jelenti: Valakinek nem
segítünk abban, hogy úgy élhessen, mint a
többi ember.
Az autista emberek viselkedése sok
mindenben különbözik más emberek
viselkedésétől.
Az autista embereknek nehéz más emberek
között élni, ha nem segítjük őket.
Magyarországon is élnek autista
emberek.
Őket segíti az Autisták Országos
Szövetsége.
Az autista gyerekeket gyakran nehezen
fogadják el az iskolákban.
Az autista gyerekeket gyakran csúfolják
és bántják az iskolában az osztálytársaik.
Az autista gyerekeknek gyakran a
tanárok sem segítenek.
érte-e valaha gyermekét autizmusa miatt diszkrimináció,
a személyesen megkérdezett szülők 35%-a
válaszolt igennel. A megkérdezett szülők az oktatás
területén találkoztak leggyakrabban a hátrányos
megkülönböztetéssel, elsősorban a pedagógusok
hozzáállását sérelmezték. Többen diszkriminatívnak
érezték, hogy az oktatási vagy szociális intézményből
eltanácsolták a gyermeküket. Hátrányos
megkülönböztetésként élték meg, hogy autizmussal
élő gyermeküket sértegetik, csúfolják, kinevetik.
Diszkriminatívnak tartják, hogy az egészségügyi
intézményekben megtagadják autizmussal élő
gyermekük ellátását. Sérelmezték továbbá, hogy
az oktatási intézményekben nem megfelelőek a
szakmai programok és bizonyos ellátásokat megtagadnak
az autizmussal élőktől, így pl. az autizmusspecifikus
vagy logopédiai ellátást. Az autizmussal
élők szülei hátrányos megkülönböztetésnek érzik
nemcsak a többi gyermek, az osztálytársak, de más
szülők hozzáállását is. 1
II. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD
ELVE ÉS A HÁTRÁNYOS
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
Az alkotmány 70/A. § (1) bekezdése értelmében „A
Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó
minden személy számára az emberi, illetve
az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politi-
1 Részletesebben lásd: Autisták Országos Szövetsége, Jelenkutató
Alapítvány: Autizmus – Tény – Képek. Budapest, 2009. 201–205. old.
13

Autizmus és diszkrimináció
14
kai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi
származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül.” Az egyéb helyzetbe
a fogyatékossággal élő személyek, így az autizmussal
élő emberek is beletartoznak.
Az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés
tilalmának az élet számos területét
érintő hatása van. Az autizmussal élő embereknek
– csakúgy, mint a társadalom többi tagjának – joguk
van
Magyarországon a törvény kimondja, hogy
minden emberrel ugyanúgy kell bánni.
Az autista emberekkel is ugyanúgy kell
bánni, mint másokkal.
Az autista embereknek joguk van ugyanúgy
élni, mint másoknak.
Az államnak segíteni kell, hogy az autista
embereket senki ne akadályozza meg abban,
hogy úgy éljenek, mint mások.
Az emberek gyakran nem fogadják el az
autista embereket.
Ha az emberek nem fogadják el az autista
személyeket, azt diszkriminációnak hívjuk.
Diszkriminációnak nevezzük azt, amikor:
– az autista személynek nem engedik, hogy
azt csinálja, amit mások, vagy
– az autista személyt bántalmazzák, vagy
megsértik, vagy
– az autista személynek nem engedik, hogy
együtt legyen a többi emberrel, vagy
– az autista gyerek nem járhat a többi
gyerekkel egy iskolába.
Diszkrimináció az is, ha egy ember arra
kér más embereket, hogy ne fogadják el az
autista személyeket.
Diszkrimináció történhet azokkal, akik:
– fogyatékos személyek, vagy
– autista személyek, vagy
– olyan személyek, akiknek fogyatékos
rokona van, vagy autista rokona van.
– az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához,
– a döntéseiknek önálló vagy a szükséges támogatáson
alapuló meghozatalához,
– az önálló életvitelhez, és a teljes körű társadalmi
részvételhez,
– az oktatáshoz,
– az egészségügyi ellátáshoz,
– a munkához,
– a politikai életben és a közéletben való részvételhez,
– a kulturális életben, a szabadidős és sporttevékenységekben
való részvételhez…
Mindenki – de elsősorban az állam – felelősséggel
tartozik azért, hogy az autizmussal élő emberek
ezen jogai érvényesülhessenek. Ez azt a kötelezettséget
jelenti, hogy tartózkodni kell az olyan magatartástól,
ami az autizmussal élő embereket másokhoz
képest hátrányosan megkülönbözteti.
III. A HÁTRÁNYOS
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS FORMÁI
Többféle módon érhet egy autizmussal élő személyt
diszkrimináció. Az egyenlő bánásmód követelményének
megsértését jelenti a közvetlen hátrányos
megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés,
a zaklatás, a jogellenes elkülönítés,
a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. 2
Mindezek mellett, jelen írásban a hátrányos megkülönböztetés
formái között kerül említésre az észszerű
alkalmazkodás hiánya is.
III. 1. Közvetlen diszkrimináció
Közvetlen diszkriminációnak minősül, ha egy autizmussal
élő személlyel szemben kevésbé kedvezően
járnak el, mint ahogy egy másik személlyel
szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak
vagy eljárnának. 3
Ahhoz, hogy a közvetlen hátrányos megkülönböztetés
megállapítható legyen, találni kell egy olyan
személyt, akinek a helyzete összehasonlítható azzal
az autizmussal élő személy helyzetével, akiről azt
2 Vö.: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 7.§ (1)
bekezdése.
3 V.ö.: A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő
bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK
Irányelv (a továbbiakban: Foglalkoztatási keretirányelv) 2. cikk (2)
a) pont és az: Ebktv. 8.§.

gondoljuk, hogy diszkrimináció érte. Nem olyan
személyt kell találnunk, aki ugyanolyan helyzetben
van, mint akiről azt gondoltuk, hogy diszkriminációnak
esett áldozatul, elég ha hasonló szituációban
vannak.
Abban az esetben, ha megállapítható, hogy egy autizmussal
élő személyt hátrányosabb bánásmódban
részesítettek, mint egy ugyanolyan vagy hasonló
helyzetben lévő másik, ilyen fogyatékossággal nem
rendelkező személyt, akkor nagyon nehéz kimutatni,
hogy ez a különbségtétel ténylegesen megengedhető,
jogszerű volt.
A kiskorú, sajátos nevelési igényű kérelmező jogi
képviselője útján panasszal fordult az Egyenlő
Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság)
egy alapítványi fenntartású általános iskolával
szemben azért, mert az álláspontja szerint fogyatékossága
miatt utasította el felvételi kérelmét, annak
ellenére, hogy alapító okirata szerint szakfeladatként
látja el a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek
integrált oktatását. A felvételi jelentkezést
elutasító döntést a felvételiztető osztálytanító telefonon
közölte a gyermek édesanyjával, hivatkozva
arra, hogy „nem akarnak gyogyós iskolát csinálni”,
és eleve nem vesznek fel olyan gyermeket, akinek
papírja van arról, hogy valami nincs rendben.
A Hatóság eljárás alá vonta az iskolát, amely elsősorban
azzal védekezett, hogy alapító okirata
tartalmaz egy 10%-os létszámkorlátot az egy osztályban
tanítható SNI-s gyermekek létszámára vonatkozóan.
Kérelmező olyan összevont osztályba
felvételizett, amelybe már járt egy tanulási nehézségekkel
küzdő gyermek, továbbá Kérelmezővel
egyidejűleg egy epilepsziás gyermek is felvételizett.
Az iskola szerint tehát Kérelmező felvételével
meghaladták volna a 10 fősre tervezett osztályban
az SNI-s gyermekek arányára vonatkozó, alapító
okiratba foglalt szabályt.
A Hatóság felhívására azonban az iskola elismerte,
hogy az általa hivatkozott tanulók egyike sem
rendelkezett a felvételi időpontjában a sajátos nevelési
igényt kimondó szakértői és rehabilitációs
bizottság által készített szakvéleménnyel.
A tárgyaláson ugyanakkor az is elhangzott, hogy
mind az iskola igazgatója, mind az osztálytanító
arra törekedtek, hogy csökkentsék az SNI-s gyermekek
számát, mert a településen olyan híre ment
az iskolának, ahová minden problémás gyermeket
felvesznek. Az osztálytanító elismerte ugyanakkor,
hogy mondhatott olyasmit a telefonban, hogy nem
akarnak „gyogyós iskolát”. A tárgyaláson fény
de rült arra is, hogy az epilepsziás, felvételt nyert
gyermek nem kezdte meg végül tanulmányait az
iskolában és az igazgató által hivatkozott másik
gyermek is teljesen egészséges, nincsenek tanulási
problémái.
A Hatóság elmarasztalta az iskolát, ugyanis
megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont
Kérelmező felvételét annak fogyatékossága miatt
utasította el annak ellenére, hogy a sajátos nevelési
igényű gyermekek integrált oktatását szakfeladatként
vállalta. Az eljárás folyamán minden
kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy sem
a felvétel idején már elindult első osztályban, sem
a 2008. szeptemberében indítandó osztályban nem
volt sajátos nevelési igényű gyermek. Másrészt
Kérelmezőt saját állapota – autisztikus, de nem autista
személyiségjegyei – sem tette olyan, az iskola
számára kezelhetetlen, problémás gyermekké, ami
eleve kizárta volna felvételét, hiszen kimondottan
az igazgató hivatkozott arra, hogy korábban volt
már autista tanulója az iskolának. A Hatóságnak
értékelnie kellett azt a körülményt is, hogy jelenleg
Kérelmező az egészséges gyermekekkel együtt, integráltan
tanul, anélkül, hogy állandó gyógypedagógus
felügyeletére szorulna.
A Hatóság tárgyi ügyben a jogsértő iskolát eltiltotta
a jövőbeni jogsértések tanúsításától annak
érdekében, hogy ne fordulhasson elő a jövőben
Kérelmező felvételi kérelmének elutasításához hasonló
jogsértés. A Hatóság a közvélemény minél
szélesebb tájékoztatása érdekében és a jövőben hasonló
jogsértések megelőzése céljából anonimizált
határozatát megküldte az eljárás alá vont iskolát
fenntartó alapítványnak, hogy a 362/2004. (XII. 26.)
kormányrendelet 16.§ (2) bekezdése alapján gondoskodjon
annak székhelyén történő nyilvánosságra
hozataláról. 4
A fogyatékosságon – jelen esetben az autizmuson
– alapuló hátrányos megkülönböztetés nem azt jelenti,
hogy magának a diszkrimináció áldozatának
kell fogyatékossággal élőnek lennie. A hátrányos
4 Lásd: http://www.egyenlobanasmod.hu/zanza/227-
2009.pdf
Autizmus és diszkrimináció
15

Autizmus és diszkrimináció
16
megkülönböztetés megvalósul akkor is, ha például
egy munkavállalót azért ér diszkrimináció, mert
fogyatékossággal élő gyermeket nevel.
S. Coleman 2001 januárja óta jogi titkárnőként
dolgozott egy londoni ügyvédi irodában. 2002-ben
fogyatékossággal élő gyermeke született, akinek az
egészségi állapota különleges és egyedi gondozást
igényel, amelyet nagyrészt S. Coleman végez.
2005. március 4-én S. Coleman elfogadta, hogy
létszám-leépítési listára tegyék, amely által megszűnt
a korábbi munkáltatójával fennálló munkaviszonya.
2005. augusztus 30-án, keresetet nyújtott
be a dél‐londoni munkaügyi bírósághoz, amelyben
sérelmezte, hogy munkaviszonyát kikényszerített,
jogellenes felmondással szüntették meg, és más
munkavállalókhoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban
részesült amiatt, hogy egy fogyatékossággal
élő gyermek fő gondviselője. Állítása szerint e
bánásmód miatt kényszerült arra, hogy megszüntesse
munkaviszonyát a korábbi munkáltatójánál.
Keresete alátámasztására megítélése szerint hátrányos
megkülönböztetésnek, illetve zaklatásnak
Közvetlen diszkrimináció akkor történik,
ha egy autista személynek nem engedik,
hogy azt csinálhassa, amit a többieknek
szabad.
Ha a boltban azért udvariatlanok veled, mert
autista vagy, az közvetlen diszkrimináció.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt az iskolában.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt az utcán.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt a munkahelyen.
Közvetlen diszkrimináció érheti az autista
személyt abban az intézményben, ahol lakik.
Az ilyen diszkriminációt az állam bünteti.
Van egy hivatal, ahol bejelentheted, ha
sérelem ért.
Úgy hívják: Egyenlő Bánásmód Hatóság.
A hivatal munkatársai kivizsgálják, hogyan
bántak veled.
minősülő különböző tényállásokra hivatkozott, mivel
hasonló körülmények között a nem fogyatékos
gyermekek szülei eltérő bánásmódban részesültek.
Többek között arra hivatkozott, hogy munkáltatója
nem engedélyezte számára, hogy a szülési szabadsága
után az addig betöltött állásába visszatérjen,
nem tette lehetővé, hogy rugalmas munkaidőben
dolgozzon, valamint mind rá, mind a gyermekére
vonatkozóan illetlen és sértő megjegyzéseket tett.
A dél‐londoni munkaügyi bíróság az Európai
Közösségek Bíróságához fordult az ügyben ún. előzetes
döntéshozatal céljából.
Az Európai Közösségek Bírósága megállapította,
hogy a Foglalkoztatási keretirányelvet úgy kell értelmezni,
hogy az általa előírt közvetlen hátrányos
megkülönböztetés tilalma nem korlátozódik azon
munkavállalókra, akik maguk fogyatékossággal
élők. Következésképpen, amennyiben valamely
mun kál tató a nem fogyatékossággal élő munkavállalót
kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti,
mint amilyenben más munkavállalót részesít hasonló
helyzetben, és bizonyítást nyer, hogy az e
munkavállalóval szembeni kedvezőtlenebb bánásmód
a munkavállaló gyermekének fogyatékosságán
alapul, akinek az állapota miatt szükséges
gondozását nagyrészt a munkavállaló maga végzi,
az ilyen bánásmód sérti a keretirányelvben előírt
közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A zaklatást illetően az Európai Közösségek
Bírósága azonos érvelést fogadott el, és megállapította,
hogy a keretirányelv erre vonatkozó rendelkezései
nem korlátozódnak azon munkavállalókra,
akik maguk fogyatékossággal élők.
Amennyiben bizonyítást nyer, hogy valamely, S.
Colemannel azonos helyzetben lévő munkavállalót
nemkívánatos magatartással folyamatosan zaklatnak,
úgy e zaklatás sérti a keretirányelvben előírt
zaklatás tilalmát. 5
A hátrányos megkülönböztetés nem feltétlenül
szán dékos magatartáson alapul. Előfordulhat, hogy
egy nem kellőképpen magalapozott feltevés miatt
bánnak hátrányosan egy autizmussal élő személylyel.
A diszkrimináció tehát elsősorban ténykérdés.
Az autizmussal élő Zsoltot azért nem veszik fel az
általa megpályázott munkahelyre, mert a cég ügy­
5 C-303/06. sz. ügy. A sajtóközleményt lásd: http://curia.
europa.eu/hu/actu/communiques/cp08/aff/cp080053hu.
pdf

vezetője úgy hallotta, hogy minden autizmussal
élő ember ön- és közveszélyes. Nem azért utasítják
el Zsoltot, mert fogyatékossággal él, hanem mert
– tévesen – azt gondolják, hogy a fogyatékossága
következtében biztosan agresszív módon fog viselkedni
a munkatársaival és önmagával szemben.
Abban az esetben, ha a cégvezető pontos információval
rendelkezett volna az autizmussal kapcsolatosan,
felvette volna Zsoltot, de így elutasította,
megvalósítva ezzel – noha nem szándékosan – a
hátrányos megkülönböztetést. Ebben az esetben
rendkívül fontos a munkáltató által a közvetlen
diszkrimináció igazolására előadott magyarázat.
III. 2. Közvetett diszkrimináció
Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll
fenn, ha egy látszólag semleges előírás, feltétel vagy
gyakorlat egy autizmussal élő személyt más személyekkel
szemben hátrányos helyzetbe hoz. 6
A közvetett hátrányos megkülönböztetés alóli kivétel
kritériuma, hogy az előírásnak, feltételnek vagy
gyakorlatnak törvényes cél által objektíve igazolhatónak,
a cél elérésére irányuló eszközöknek pedig,
megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük.
A közvetett hátrányos megkülönböztetést burkolt
diszkriminációnak is nevezik, mivel nem olyan nyílt
módon hoz hátrányos helyzetbe, amint azt a közvetlen
diszkrimináció esetében láthattuk. A köz vetett
diszkrimináció esetében látszólag minden rendben
van, és mégis hátrányos helyzetbe kerülnek – adott
esetben – az autizmussal élő emberek.
Franciaországban az autizmussal élő személyek
részt vehetnek az integrált oktatásban, vagy abban
az esetben, ha az autizmusuk súlyossága miatt ez
nem lehetséges, akkor speciális intézményben működő
speciális oktatásban.
Az autizmussal élők hátrányainak felszámolását
célzó 1995–2000-es felzárkózási terv nem érte el
a célját. Hasonlóképpen, a fogyatékossággal élő
gyermekekkel, fiatalokkal és felnőttekkel kapcsolatos
2001–2003-as terv – mely szintén foglalkozott az
autizmussal élőkkel – sem tudta behozni a lemaradást:
körülbelül 75 000 autizmussal élő személynek
(közülük 19 000 gyermeknek) lett volna szüksége
6 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2.cikk (2) b) pont és Ebktv. 9. §.
speciális oktatásra, de mindössze 10%-uk számára
volt ténylegesen hely, ami azt jelentette, hogy körülbelül
8 000 hely állt összesen rendelkezésre.
Az Autism Europe szervezet panaszt nyújtott be a
Szociális Jogok Európai Bizottságához (a továbbiakban:
Bizottság), mivel álláspontja szerint Franciaország
megsértette a Módosított európai szociális
karta II. része 15. cikkének 7 (1) bekezdését és a 17.
cikkének 8 (1) bekezdését, valamint a Módosított európai
szociális karta V. része E. cikkét 9 , mivel nem alkotta
meg a szükséges intézkedéseket az autizmussal
élő gyermekek és felnőttek oktatására vonatkozóan.
A panasz értelmében az intézkedések mennyiségi és
minőségi hiányosságai mind a hagyományos, mind
pedig a speciális iskolákat érintik.
A Bizottság megállapította, hogy a Módosított európai
szociális karta 15. cikke egyszerre tükrözi és
elősegíti azt az európai országokat jellemző jelentős
értékváltozást, ami az elmúlt évtizedek során
elősegítette, hogy a fogyatékossággal élő emberekre
ne mint a szánalom tárgyaira tekintsenek, hanem
mint egyenlő jogokkal rendelkező polgárokra.
A fogyatékossággal élő emberek egyenlősége elsősorban
a függetlenségük, a társadalmi integrációjuk
és a közösség életében való részvételük biztosításával
valósul meg.
A Bizottság megállapította azt is, hogy az oktatáshoz
való jog biztosítása a fogyatékossággal élő
gyermekek és felnőttek részére fontos szerepet játszik
az állampolgári jogaik érvényesülésének elősegítésében.
A Bizottság megállapította, hogy a Módosított európai
szociális karta 17. cikke az integráció modern
magközelítését foglalja magában, és előírja
az elégséges és megfelelő intézmények és szolgáltatások
létesítését és fenntartását az oktatás tekintetében
is.
A Bizottság megállapította továbbá, hogy bár a fogyatékosság
kifejezetten nem szerepel az E. cikkben
felállított listán, de az „egyéb állapot” magában
foglalja ezt a tulajdonságot is a diszkrimináció
tilalmával összefüggésben.
Az E. cikk tiltja mind a közvetlen, mind pedig a
közvetett hátrányos megkülönböztetést. Ez utób­
7 A fogyatékossággal élő személyek joga a függetlenséghez, a társadalmi
integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez.
8 A gyermekek és a fiatalok szociális, jogi és gazdasági védelemhez
való joga.
9 Mentesség a diszkriminációtól.
Autizmus és diszkrimináció
17

Autizmus és diszkrimináció
bi megvalósulhat az által, ha nem teszik meg – a
lényeges különbségekre tekintettel – a szükséges
és pozitív lépéseket, de megvalósulhat a közvetett
hátrányos megkülönböztetés abban az esetben is,
ha nem teszik meg a megfelelő lépéseket annak
érdekében, hogy a mindenki számára biztosított
jogok és a kollektív előnyök ténylegesen mindenki
számára hozzáférhetőek legyenek.
A Bizottság megállapította, hogy a tények alapján
Franciaország nem érte el a szükséges fejlődést az
autizmussal élő személyek oktatáshoz való jogának
elősegítése terén.
A Bizottság megállapította a kialakult helyzettel
összefüggésben a Módosított európai szociális
karta 15. cikke (1) bekezdésének és a 17. cikke (1)
A világban sokféle dologhoz kell
alkalmazkodni.
Amikor megmondják, hogy hogyan kell
viselkedni egy helyzetben, azt szabálynak
hívjuk. Vannak emberek, akik nem tudnak
alkalmazkodni bizonyos szabályokhoz.
Az autista emberek nem tudnak minden
szabályhoz alkalmazkodni.
Az autista embereknek segíteni kell abban,
hogy be tudják tartani ezeket a szabályokat.
Ha az iskolában vagy a munkahelyen, vagy
máshol, nem segítenek nekik, akkor azt
közvetett diszkriminációnak nevezik.
Amikor az iskolában nem segítenek nekik
a felnőttek a tanulásban, azt is közvetett
diszkriminációnak nevezik.
bekezdésének önálló, illetve az E. cikkel közös sérelmét.
10
III. 3. A zaklatás
Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot
sértő magatartás, amely az érintett személynek az
autizmusával függ össze, és célja vagy hatása valamely
személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges,
megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet
kialakítása. 11 A zaklatás is a diszkrimináció egyik
formája.
A zaklatás a legkülönbözőbb nemkívánatos magatartásokat
öleli fel. Ilyen lehet például a megalázó,
durva, sértő bánásmód, de idesorolhatjuk a rosszindulatú
megjegyzéseket és a gúnynéven szólítást is.
Annak érdekében, hogy például a munkahelyi
zaklatást megelőzze, vagy megfékezze egy munkáltató,
gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók
ismeretre tegyenek szert az autizmussal,
az autizmussal élő ember értékeivel, képességeivel,
problémáival kapcsolatosan. Fel kell hívnia a munkavállaló
figyelmét arra, hogy amennyiben bárkit
az autizmusa miatt zaklatás ér, akkor az diszkriminációnak
minősül.
– Hogy fogadták a(z autizmussal élő gyermekét a
gyerekek és a pedagógus (a többségi óvodában)
– Nem jól. Visszahallottam olyat, hogy ütögették
a fejét az óvónők, hogy egyen már: mert bizonyos
dolgokat evett meg akkor csak. Spagetti, kakaó. A
kakaó – mindennap egy liter. Csak ezt. Meg a joghurt.
Már most mindent megeszik. 12
18
A zaklatás is diszkrimináció.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt bántják azért, mert autista.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt megsértik azért, mert autista.
Zaklatás akkor történik, amikor az autista
személyt megfenyegetik azért, mert autista.
Zaklatás gyakran azért történik, mert az
emberek nem tudják, hogy mit jelent az,
hogy autista.
Az óvónő magatartása ebben az esetben alkalmas
arra, hogy megvalósítsa az autizmussal élő kisgyermekkel
szemben a fogyatékosságon alapuló
zaklatást.
10 Lásd: www.minorityrights.org/download.phpid=259
11 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2. cikk (3) bek. és Ebktv. 10.§
(1) bek.
12 Autisták Országos Szövetsége, Jelenkutató Alapítvány: Autizmus
– Tény – Képek. Budapest, 2009. 205. old.

III. 4. A jogellenes elkülönítés
Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás,
amely az autizmusa alapján egyes személyeket vagy
személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés
szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. 13
Az elkülönítés nem feltétlenül jogszerűtlen.
Jogszerű lehet az elkülönítés, például akkor, ha a
fertőző betegeket elkülönítik a meg nem fertőzöttektől.
Az elkülönítés akkor jogszerűtlen, ha nincs
objektíve igazolható, ésszerű indoka.
Egy internetes honlapon olvasható, hogy 2008 májusában
egy 12 éves szakmai múlttal rendelkező
floridai óvónő, W. P., megengedte a rábízott gyerekeknek,
hogy „kiszavazzák” az 5 éves autizmussal
élő A. B.-t az óvodai teremből, mivel a kisfiú magatartásproblémás
volt.
A cikkel kapcsolatos hozzászólások között olvasható
a következő írás:
Én magam nehezen alkalmazkodom a normális
helyzetekhez. Engem is ért olyan kemény diszkrimináció,
hogy utáltam magam. Volt egy tanárom,
aki azt mondta nekem, ha csendben lennék,
és nem idegesítenék senkit, akkor tovább engedne
az igazi szintemnek megfelelően. Azonban teljesen
elszakított minden lehetőségtől, hogy részt vegyek
az osztály munkájában azzal, hogy a terem hátsó
részébe ültetett, ahol én boldogan ültem, és továbbra
is próbáltam minden szavára odafigyelni. Az
édesanyám azon csodálkozott, hogy miért nem volt
soha házi feladat az osztályomban és azt gondolta,
hogy minden nap eldugtam előle az otthon végzendő
feladatokat. Én akartam tanulni, de senki sem
tudta, hogyan tanítson engem (…). 14
A jogellenes elkülönítés azt jelenti, hogy
az autista személynek nem engedik, hogy
együtt legyen a többi emberrel, csak azért,
mert autista.
Az nem jogellenes elkülönítés, ha az autista
személyt azért nem engedik együtt lenni a
többi emberrel, mert fertőző beteg.
Az óvónő és a tanár által tanúsított magatartás alkalmas
arra, hogy megvalósuljon az autizmussal
élő gyermekkel szemben a fogyatékosságon alapuló
jogellenes elkülönítés.
III. 5. Az ésszerű alkalmazkodás
hiánya
Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékossággal
élő személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása
céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni.
Ez a munka világát érintően azt jelenti, hogy a
munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az
adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal
élő személy számára lehetővé váljon
a munkához jutás, a munkában való részvétel,
az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve ha
az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a
munkaadóra. 15
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
ENSZ egyezmény 16 2. cikke (Meghatározások) értelmében:
„A jelen Egyezmény alkalmazásában:
(…) A »fogyatékosság alapján történő hátrányos
megkülönböztetés« a fogyatékosságon alapuló
bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást
jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi
emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos
alapon történő elismerésének, élvezetének vagy
gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele
a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a
civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez
a hátrányos megkülönböztetés minden formáját
magában foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás
megtagadását;
Az »ésszerű alkalmazkodás« az elengedhetetlen és
megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti,
amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan
terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák
a fogyatékossággal élő személy alapvető
emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit
megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.
(…)” 17
Autizmus és diszkrimináció
13 V.ö.: Ebktv. 10.§ (2) bek. A Foglalkoztatási keretirányelvben a
jogellenes elkülönítés a zaklatás alá tartozik.
14 Lásd: http://www.examiner.com/x-2195-Autism-
Examiner~y2009m6d12-Autism-and-the-double-standard-of-discrimination
15 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 5.cikk.
16 Magyarországon kihirdette a 2007. évi XCII. törvény.
17 Kiemelés tőlem: G. S.
19

Autizmus és diszkrimináció
Klára autizmussal élő hölgy, akit heti néhány órában
dolgozott egy iskolában. Klára alkalmazása
alapos figyelmet kívánt meg a felettese részéről.
Felettese nyugdíjba ment és a helyére érkező személy
visszautasította ennek a feladatnak az ellátását.
Az iskolaigazgató egészségügyi és biztonsági
okokra való hivatkozással hazaküldte Klárát.
Mintegy tíz hónap telt el, de a munkáltató nem
alkalmazta az ésszerű alkalmazkodás által megkívánt
feltételeket annak érdekében, hogy Klára
visszamehessen dolgozni. 18
III. 6. A hátrányos megkülönböztetésre
adott utasítás
A diszkrimináció alkalmazására adott utasítás attól
függetlenül megvalósítja a hátrányos megkülönböztetést,
hogy az utasítást az illető személy végrehajtotta-e
vagy sem.
Tamás autizmussal él és egy cégnél dolgozik. A cégvezető
kedveli őt, és meg van elégedve a munkájával.
Vezetőváltásra kerül sor a cégnél, és az új vezető
nem akarja tovább alkalmazni Tamást, ezért megkéri
a munkatársait, hogy sértegessék és közösítsék
ki őt, annak érdekében, hogy Tamás maga akarjon
elmenni a cégtől. Az új vezető ezzel a magatartásával
megvalósította a hátrányos megkülönböztetésre
adott utasítást.
Az autizmussal élő személyekkel szembeni hátrányos
megkülönböztetésre adott utasítást hátrányos
megkülönböztetésnek kell tekinteni. 19
Minden emberrel egyformán kell bánni.
Nem szabad megkülönböztetni őket
egymástól.
Az autista személyek nem tudnak minden
szabályhoz alkalmazkodni.
Ilyenkor olyan intézkedéseket, szabályokat
kell hozni, amelyeket az autista személy
is be tud tartani. Ezt nevezik ésszerű
alkalmazkodásnak.
Az ésszerű alkalmazkodás hiánya azt
jelenti, hogy a munkaadó nem figyel az
autista emberekre, és nem hajlandó a
szabályokon változtatni.
A hátrányos megkülönböztetésre adott
utasítás az, amikor egy ember arra biztat
másokat, hogy bántsák, vagy megsértsék az
autista személyt.
A hátrányos megkülönböztetés is
diszkrimináció.
III. 7. A megtorlás
Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az
egyenlő bánásmód követelményének megsértése
miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban
közreműködő személlyel szemben jogsérelmet
okoz, vagy erre irányul, avagy ezzel fenyeget. 20
A védelem ebben az esetben kiterjed azokra is,
akik maguk nem rendelkeznek valamely védett
tulajdonsággal – jelen esetben fogyatékossággal,
autizmussal –, de azért szenvednek hátrányt, mert
egy autizmussal élő személlyel szemben tanúsított
hátrányos megkülönböztetés miatt kifogást emeltek,
eljárást indítottak vagy abban közreműködtek.
A megtorlás következtében megvalósuló jogsérelem
a legváltozatosabb formákat öltheti: megvalósulhat
például a képzés vagy előléptetés megtagadásával,
kirekesztő viselkedéssel, folyamatos kritizálással,
sértő megjegyzésekkel.
A panaszos azzal kereste fel az ír Egyenlő Bánásmód
Hatóságot, hogy őt a munkáltató a felvételnél hátrányosan
megkülönböztette fogyatékossága miatt.
A Hatóság tisztviselője nem fogadta el jogosnak a
panaszt. Miután a panaszos nem került alkalmazásra,
a bepanaszolt munkáltató a következőket
írta a panaszosnak:
20
18 Az eredeti esetet (Disability Rights Commission DRC/02/4844.)
lásd: http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20040117111712/
http://www.drc-gb.org/thelaw/casedetails.aspid=269&category=sc
otland&subcat=scotland
19 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 2. cikk (4) bek.
„Tekintettel a hazug és megalapozatlan vádakra,
amelyeket Ön az Egyenlő Bánásmód Hatóság
20 V.ö.: Foglalkoztatási keretirányelv 11. cikk és Ebktv. 10.§ (3) bek.

előtt tett, a közeljövőben Öntől többet jelentkezést
semmilyen állásra nem fogunk elfogadni sem üzletünkben,
sem pedig a cég más ágazataiban.”
A Hatóság tisztviselője, aki korábbi határozatában
kimondta, hogy az alkalmazás megtagadása nem
volt diszkriminatív, ebben az esetben megállapította,
hogy a panaszos kérelme jogos, és a levél megtorlásnak
minősíthető. 21
IV. HOVÁ FORDULJUNK
DISZKRIMINÁCIÓ ESETÉN
Ha felmerül bennünk, hogy egy magatartás fogyatékosságon
alapuló hátrányos megkülönböztetést
valósít meg, akkor vegyük figyelembe, hogy minden
diszkriminációval kapcsolatos panasz során a
sérelmet szenvedett félnek valószínűsítenie kell,
hogy hátrány érte és azt, hogy a diszkrimináció
időpontjában valamelyik, védett tulajdonsággal
rendelkezők csoportjába – jelen esetben a fogyatékossággal
élők, az autizmussal élők közé – tartozott.
(Ha a gyanú fölmerül, fordulhatnak az AOSZ
jogászához, aki – ha szükséges – segít a megfelelő
lépések megtételében.) A másik személynek viszont
bizonyítania kell, hogy a sérelmet szenvedett fél által
valószínűsített körülmények nem álltak fenn,
vagy hogy az egyenlő bánásmód követelményét
megtartotta, illetve, hogy az adott helyzetben nem
volt köteles azt megtartani.
Az ilyen bizonyításnak objektívnek és ésszerűnek
kell lennie.
Arra vonatkozóan, hogy kiknek kell megtartani az
egyenlő bánásmód követelményét, és hogy mely
esetekben nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód
sérelméről, az Ebktv. 4–7.§-ai tartalmaznak rendelkezéseket.
Az Ebktv. értelmében az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítése jelenleg az alábbi területeken
lehetséges:
– oktatás és képzés,
– áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele.
Mindezek átgondolása után
21 Az esetet (A Complainant v. A Department Store) idézi Shivaun
Quinlivan. Lásd: Quinlivan, Shivaun: Megtorlás (Viktimizáció).
Képzés a fogyatékos személyek elleni hátrányos megkülönböztetés
európai uniós szabályozásáról. Közpolitikai Tanulmányok
Központja. CEU. Bp., 2006. március 27–29. 8–9. old.
– fordulhatunk bírósághoz,
– beadványt terjeszthetünk elő az Egyenlő Bánásmód
Hatóságnál 22 ,
– ha hatóság vagy közszolgáltatást végző szerv tevékenysége
ellen irányul a panaszunk, fordulhatunk
az állampolgári jogok országgyűlési biztosához
23 , vagyis az ombudsmanhoz,
Az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordulhat, ha
diszkrimináció éri.
Ha az autista személyt bántják, vagy
megfenyegetik azért, mert az Egyenlő
Bánásmód Hatóság nevű hivatalhoz fordult,
azt megtorlásnak hívjuk.
Az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordulhat, ha
diszkrimináció érte.
Ha az autista személy az Egyenlő Bánásmód
Hatóság nevű hivatalhoz fordul, azt
feljelentésnek hívjuk.
A feljelentés után a hatóság vizsgálatot indít.
A vizsgálatért nem kell fizetni.
Mielőtt az autista személy feljelentést tesz,
érdemes elmennie egy olyan emberhez, aki
az autista személyek jogaival foglalkozik.
Az autista személyt diszkrimináció érheti:
– a munkahelyén,
– az orvosnál,
– a lakóhelyén,
– az iskolában,
– a boltban,
– az utcán.
Az autista személyt diszkrimináció érheti
hivatalos ügyei intézésekor is.
22 Cím: Budapest 1024 Margit krt. 85. Levélcím: 1539 Budapest Pf.
672.. Telefon: (06 1) 336 7843, (06 1) 336 7851; fax: (06 1) 336 7445;
e-mail: ebh@ebh.gov.hu
23 Cím: Budapest 1051 Nádor utca 22. Levélcím: 1387 Budapest Pf. 40.
Telefon: (06 1) 475 7100; fax: (06 1) 269 1615; e-mail: panasz@obh.hu
Autizmus és diszkrimináció
21

Autizmus és diszkrimináció
– megkereshetjük valamelyik, autizmussal élő személyek
érdek- és jogvédelmét ellátó alapítványt
vagy egyesületet is.
Míg a bírósági út hosszadalmasabb és költségesebb,
addig az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az ombudsman
eljárásának igénybevétele gyorsabb és költségmentes.
Bárhová is forduljunk a panaszunkkal,
érdemes előtte felkeresni egy olyan szervezetet,
amelyik az autizmussal élő személyek jogvédelmében
jártassággal rendelkezik, és a segítségüket kérni
a vélt diszkriminatív helyzettel kapcsolatosan.
V. BEFEJEZÉS
Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés
tilalma nem alkalmas az összes létező
egyenlőtlenség megszüntetésére, amely az autizmussal
élő embereket éri/érheti. „A fogyatékos
személyek az őket mindenki mással egyenlően
megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé
tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges
módon előnyben részesüljenek.” 24 Ez azt jelenti,
hogy az autizmussal élő személyek tényleges
egyenjogúságának elérése érdekében pozitív diszkrimináció
alkalmazására van szükség. 25
Az autista személyeket segíteni kell.
Az autista személyek segítését
pozitív diszkriminációnak hívjuk.
22
24 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. törvény 3.§
25 V.ö.: Ebktv. 11.§

GONDNOKSÁG,
HÁZASSÁG,
VÁLASZTÓJOG
Kiadványunk e részében az alábbi témákkal foglalkozunk:
I. Gondnokság
II. Házasság
III. Választójog
Arra kérjük olvasóinkat, hogy kísérjék figyelemmel
a hiradásokat, hiszen nem tudjuk, mikor lép
életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), mely több
ponton változtat a gondoksággal illetve a választási
joggal kapcsolatos eddig jogszabályokon (is).
Elsőként a még érvényben lévő törvényeket ismertetjük,
majd ezt követően ismertetjük, hogy
(témánkkal kacsolatban) mi változott az új Polgári
törvénykönyvben, melyet már elfogadott az országgyűlés,
de hatályba még nem lépett.
I. GONDNOKSÁG
Az alábbiakban a nagykorú személyek cselekvőképességet
korlátozó, illetve kizáró gondnokság
alá helyezéséről olvashatnak a jelenleg hatályos
Polgári törvénykönyv alapján.
1. A HATÁLYOS PTK.
RENDELKEZÉSEI
A cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy
saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet
jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A törvény
főszabályként kimondja, hogy cselekvőképes
Vannak olyan szabályok, amelyeket
mindenkinek be kell tartani.
Ezeket a szabályokat törvényeknek hívjuk.
A törvényeket mindenkinek be kell tartani.
Az emberek 18 éves koruk után nagykorúak
lesznek.
Ha nagykorúak lettek, akkor joguk van
dönteni a saját ügyeikben.
Van olyan felnőtt ember, aki nem tud
egyedül dönteni.
A legtöbb autista személy nem tud egyedül
dönteni.
Vannak olyan autista személyek, akik csak
bizonyos dolgokban nem tudnak dönteni.
A bíróság mondja meg, hogy a nagykorú
autista ember helyett ki dönt és milyen
ügyekben.
Azt, aki az autista ember helyet dönt,
gondnoknak nevezik.
Azt az autista személyt, akinek segíteni kell
a döntésekben, gondnokság alá helyezik.
Egy autista személy gondnokság alá
helyezését kérheti az autista személy, vagy
kérheti az autista személy hozzátartozója.
23

Gondnokság, házasság, választójog
24
mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény
nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes,
maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen
az a nagykorú személy, akit a bíróság
ilyen hatállyal gondnokság alá helyez, továbbá a
cselekvőképtelenség állapota beállhat gondnokság
alá helyezés nélkül is.
Van, amikor egy autista személy, sok
dologban tud egyedül dönteni.
Amikor az autista személy helyett csak a
nehezebb ügyekben dönt a gondnoka, azt
korlátozó gondnokságnak hívják.
A bíróság dönti azt el, hogy a gondnoknak
miben kell segítenie az autista személyt.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
abban, mi legyen a vagyonával.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
arról, hogy milyen intézményben lakjon.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy csak a gondnokával együtt dönthet
abban, milyen orvosi vizsgálatokra kell
elmennie.
– Korlátozó gondnokság esetén az autista
személy a gondnoka nélkül dönthet arról,
hogy mire költi a fizetése felét.
– Ha az autista személy és a gondnoka
nem tudnak közösen dönteni, akkor az
önkormányzat segítségét kérhetik.
A bíróság 5 évente megvizsgálja, hogy
az autista személynek szüksége van-e a
gondnok segítségére.
Cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá helyezés
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a
bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a
pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége
miatt – általános jelleggel, illetve
egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan,
vagy időszakonként visszatérően, nagymértékben
csökkent [Ptk. 14.§ (1), (4)]. Ha a belátási képesség
korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt
minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot
tehet, amely ügycsoport tekintetében a
bíróság a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
Annak eldöntése, hogy mely ügycsoportokban indokolt
a cselekvőképesség korlátozása, azt a bíróság
dönti el.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának
érvényessége:
1. Érvényességük alakulása szempontjából négy
csoportba sorolható a jognyilatkozatok köre:
Főszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes
személy jognyilatkozata a gondnokság alá helyezés
általános jellege esetén minden tekintetben,
a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok
vonatkozásában pedig csak akkor érvényes, ha azt
a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával
tette. Ennek hiányában a Ptk. 215.§ (3)
bekezdése szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeit
kell alkalmazni.
2. A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka
közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot,
amelyre a jogszabály feljogosítja (például
eljárhat cselekvőképes személy képviseletében;
önállóan tehet házasságkötési nyilatkozatot,
közvégrendeletet; maga is felléphet személyhez
fűződő jogai védelmében);
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek
fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket (pl. kisebb bevásárlás);
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony
jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási,
szociális és munkanélküli ellátásból szár-

mazó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget
is vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel
kizárólag előnyt szerez.
Cselekvőképességet kizáró
gondnokság alá helyezés
Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezett. A
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság
azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés
állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan
teljes mértékben hiányzik [Ptk. 15.§ (1), (4)].
Cselekvőképtelen személy jognyilatkozata
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – egy
kivétellel – semmis; nevében gondnoka jár el. A
gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt
kívánságát, kéréseit – pl. a tartózkodási helyére
vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt
meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe
kell vennie.
A főszabály alóli kivétel: a cselekvőképtelen személy
maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű
szerződéseket, amelyek a mindennapi életben
tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást
nem igényelnek [Ptk. 15/A.§ (2)].
ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték
nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül
sor haszonélvezet alapítására (a rendelkezés értékhatártól
függetlenül vonatkozik minden ingatlantulajdoni
átruházásra és megterhelésre)
• a beszolgáltatási kötelezettség alá eső
vagyonára,
• vagyonának mértékétől függően a gondnokot
kirendelő határozatban megállapított összeget, de
legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára,
vagyoni értékű jogára vonatkozik
[Ptk. 16.§ (1)].
Gondnoknak hívják azt a személyt, aki segít
dönteni az autista személynek.
– Egy autista személy gondnoka lehet a
rokona, vagy
– egy autista személy gondnoka lehet egy
ismerőse, vagy
– egy autista személy gondnoka lehet egy
hivatali személy.
A gondnoknak kötelessége meghallgatni, és
minél jobban megérteni, hogy mit szeretne
az autista személy.
A gondnoknak mindig segítőkésznek kell
lennie az autista személlyel.
Gondnokság, házasság, választójog
A gondnokság alá helyezettekre
vonatkozó közös szabályok
A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott
cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy
és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez
a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a gondnokolt
• tartására (ebbe a körbe tartozik a rokonok eltartására
vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó
minden jognyilatkozat, valamint a tartási és
életjáradéki szerződés is),
• örökösödési jogviszony alapján megillető jogára
vagy kötelezettségére,
• ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely
módon történő megterhelésére vonatkozik,
Van, aki szinte semmiben sem tud egyedül
dönteni.
Amikor az autista személy szinte semmiben
sem tud egyedül dönteni a bíróság kizáró
gondnokság alá helyezi.
Amikor egy autista személy kizáró
gondnokság alatt van, akkor mindenben a
gondnoka dönt.
– A gondnok ír alá az autista személy
helyett.
– A gondnok kezeli az autista személy
pénzét.
– A gondnok intézi az autista személy
ügyeit.
25

Gondnokság, házasság, választójog
• ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja
(rész vényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni
hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó
mértékű kötelezettségvállalásához a gyámhatóság
jóváhagyását kell kérnie [Ptk. 20/D.§ (3)].
A gondnokság alá helyezésről
A gondnokság alá helyezés bírósági eljárása
A cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró
gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa,
bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona,
testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
A gyámhatósági jogkört a települési önkormányzat
jegyzője gyakorolja.
A gondnokság alá helyezési perben az alperes részére
a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot
kell kirendelni.
A felülvizsgálati eljárás
A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó
ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság
alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás
megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi,
mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt
év [Ptk. 14/A § (1)]. A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak
kell megindítania. [Ptk. 14/A.§ (2)].
Ha a gondnokolt állapotában utóbb változás következik
be, a gondnokság alá helyezés megszüntetésére
vagy módosítására per indítható.
*
Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen
az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez
szükséges belátási képessége – tartósan vagy
a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen
hiányzik. [Ptk. 17.§].
Ki lehet gondnok
A gondnokot a gyámhatóság rendeli ki [Ptk. 19.§
(1)]. A gondnokrendelés részletes szabályait a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) korm.
rendelet tartalmazza.
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek
közül a szülőket, illetve a szülők által – a
haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben
megnevezett személyt, ilyenek hiányában más
hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes
gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell részesíteni.
Ha a gondnok a fentiek alapján nem rendelhető
ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot
kell kirendelni.
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye
ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten
tiltakozik [Ptk. 19/A.§].
A gondnok tevékenysége
A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet
korlátozó ítéletben meghatározott
ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy
vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A
gondnok indokolt esetben a gondnokság alá helyezett
gondozását is ellátja [Ptk. 20.§].
A gondnokolt vagyonáról, felhasználásáról, külön
rendelkezik a törvény.
A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét
kell szolgálnia. A gondnok a vagyon kezeléséről
évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak.
Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója
és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes számadást
nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság
egyszerűsített számadást is engedélyezhet.
A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem
köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen
vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének,
nyugdíjának, egyéb járadékának havi
összege nem haladja meg a külön jogszabályban
meghatározott mértéket [Ptk. 20/D.§ (1)-(2)].
A gondnokság alá helyezés
megszüntetése, illetve módosítása
26
A gondnokra vonatkozó szabályok
A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság
megszünteti, ha elrendelésének oka már nem
áll fenn.
A gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül
kérhető:

– a cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén
az ügycsoportok módosítása;
– kérhető a gondnokság fajtájának megváltoztatása:
cselekvőképeséget korlátozó gondnokság alól
kizáró gondnokság alá; illetve kizáró gondokság
alól cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezés módosítása [Ptk. 21.§].
I. 2. Az új polgári törvénykönyv
sza bályai
A 2006. évi a Fogyatékossággal élő személyek jogairól
szóló ENSZ egyezményből fakadó nemzetközi
kötelezettségeknek eleget téve a Ptk tartalmaz új
szabályokat a cselekvőképesség vonatkozásában.
Ismertetjük a lényeges változásokat, ahol viszont
nem változott a szabályozás vagy a jelenleg hatályos
Ptk-hoz hasonló rendelkezéseket tartalmaz a
tervezet, arra csak utalunk.
Az ENSZ egyezmény 12. cikkének 2. és 3. pontja
alapján a fogyatékossággal élő személyeket az élet
minden területén másokkal azonos alapon megilleti
a jog-, illetőleg cselekvőképesség, továbbá a konvencióban
részes államok meghozzák a szükséges
intézkedéseket, hogy a fogyatékossággal élő személyek
cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen
szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.
A módosított Ptk. a főszabályon nem változtat:
cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét
a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést, vagy
tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképességet
korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat
semmis. [Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, I.
fejezet 2:8§].
2. 1. A nagykorú személy döntéshozatalának
elősegítése
[Ptk tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:15.§]
Fontos változás, hogy megszűnik a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezés. A fokozatosság
jegyében a törvény három jogintézménnyel
segíti elő a nagykorú személy jogainak védelmét,
Vannak olyan szabályok, amelyeket minden
embernek be kell tartani.
Ezeket a szabályokat törvényeknek hívjuk.
Az állam időnként új törvényeket hoz.
Azokat a törvényeket, amelyeket most
fogsz olvasni, még nem alkalmazzák a
bíróságokon.
Ezek a törvények az autista személyeket is
érintik.
Ez az új törvény megváltoztatja a
gondnoksággal kapcsolatos szabályokat.
A törvény megszünteti a kizáró
gondnokságot.
A kizáró gondnokság esetén az autista
személy semmiben nem dönthet önállóan.
Döntéseihez új módon kaphat segítséget az
autista személy.
Az autista személy elmondja egy ügyvédnek,
hogy mit szeretne.
Az ügyvéd leírja, hogy mit szeretne az
autista személy.
Ezt az írást hívják előzetes
jognyilatkozatnak.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy kik segítsenek neki
dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy kik ne segítsenek neki
dönteni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy szeretne intézménybe
költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy nem szeretne
intézménybe költözni.
Az autista személy ebben a nyilatkozatban
megmondhatja, hogy mit szeretne csinálni
a pénzével, vagy mit szeretne csinálni a
lakásával.
Gondnokság, házasság, választójog
27

Gondnokság, házasság, választójog
A bíróság elolvassa az autista személy
jognyilatkozatát.
A bíróság kijelöl egy embert, hogy segítsen
az autista személynek.
A bíróság az autista személy kérésére több
személyt is kijelölhet arra, hogy az autista
személynek segítsen.
A segítésre kijelölt személy a támogató.
A támogató segít dönteni az autista
személynek.
A támogató és az autista személy közösen
beszélik meg, hogy mi a legjobb döntés.
A törvény ezt hívja támogatott
döntéshozatalnak.
Támogató nem lehet az a személy, akinek
mások segítenek a döntésekben.
Támogató nem lehet olyan személy, aki
gondnokság alatt van.
Az új törvény a korlátozó gondnoksággal
kapcsolatban is változik.
Korlátozó gondnokságnak hívják azt, amikor
az autista személynek, csak a nehezebb
problémáknál segít dönteni a gondnoka.
károsodástól való megóvását, belátási képessége
csökkenése vagy hiánya esetén. Ezek a következők:
• előzetes jognyilatkozat
• támogatott döntéshozatal
• cselekvőképességet korlátozó gondnokság
Ezek a jogintézmények együttesen is alkalmazhatók.
2. 1. 1 Az előzetes jognyilatkozat
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:16.§–2:17.§]
A nagykorú személy – cselekvőképességének jövőbeli
korlátozása, vagy ennek hiányában is belátási
képessége csökkenése esetére – közokiratban,
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a
gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot
tehet vagyoni és egyes személyi viszonyai
rendezése érdekében, amelyben különösen a következőkről
rendelkezhet:
a) meghatározhatja azt az egy vagy több személyt,
aki támogatást nyújthat döntései meghozatalához,
b) kizárhat egyes személyeket a támogató személyek
és a gondnokok köréből,
c) kezdeményezheti vagy megtilthatja bentlakásos
szociális intézményben történő elhelyezését,
d) gyámot nevezhet meg, vagy meghatározott
személyt a gyámként rendelhető személyek köréből
kizárhat,
e) meghatalmazást adhat vagyoni ügyeinek kezelésére,
f) rendelkezhet ingó vagy ingatlan vagyontárgyai,
jövedelme kezelésének módjáról.
28
Az új törvény azt mondja, hogy senkit nem
lehet gondnokság alá helyezni csak azért,
mert nehezen értik meg, amit mondani
szeretne.
Az autista személyt gyakran nehezen értik
meg.
A gondnok köteles mindent megtenni azért,
hogy megértse, mit akar az autista személy.
Az új törvény kimondja, hogy egy gondnok
nem segíthet 20-nál több autista személynek
vagy fogyatékos személynek.
Az előzetes jognyilatkozat érvényességének feltétele
annak nyilvántartásba vétele.
A törvénynek megfelelően létrejött előzetes jognyilatkozat
hatályba lépéséről a bíróság határozatban
rendelkezik.
Az előzetes jognyilatkozat tartalmát a bíróság a
támogatott döntéshozatal, valamint a cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alkalmazása során
figyelembe veszi – néhány esetet kivéve.
Az előzetes jognyilatkozatban foglaltakat a nagykorú
személy bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja.

2. 1. 2 A támogatott döntéshozatal
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:18 §-2:21.§].
A bíróság a külön törvényben meghatározott eljárásban,
vagy a gondnokság alá helyezési eljárás
során hozott határozatával a valószínűsíthetően segítségre
szoruló cselekvőképes nagykorú személynek,
meghatározott ügyekben vagy ügycsoportokban
támogató személy vagy személyek (a továbbiakban
együtt: támogató) kinevezéséről határozhat,
kivéve azon ügyeket, ügycsoportokat, amelyekben
a cselekvőképesség korlátozása vált szükségessé.
A bíróság a támogató kinevezéséről, valamint azon
ügyekről és ügycsoportokról, amelyekben a támogatott
személy támogatásban részesül, a támogató
és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása
vagy az érintetteknek a gyámhatóság előtt, vagy a
gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság előtt
személyesen tett közös, a bizalmi viszony fennállását
tanúsító nyilatkozata alapján határoz. Ha a
bíróság több támogató kinevezéséről határoz, egyazon
ügycsoportra csak egy támogatót nevezhet
– kivéve, ha támogatott támogatóival eltérően nem
állapodott meg.
Nem lehet támogató:
a) aki maga is támogatott személy,
b) aki cselekvőképességet korlátozó gondnokság
alatt áll, vagy
c) aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya
alatt áll.
A támogató kinevezéséről szóló határozatot nyilvántartásba
kell venni.
A támogató kinevezése nem eredményezi a támogatott
személy cselekvőképességének korlátozását.
Ha a támogatott személy a támogató részvétele és
a jognyilatkozat megtételéről való tudomása nélkül
köt szerződést vagy tesz más jognyilatkozatot,
a támogató is jogosult a támogatott személy javára
eljárva a törvény szerinti megtámadási jog érvényesítésére.
A támogató kinevezését a bíróság vonhatja vissza.
Ezt a támogató vagy a támogatott személy is kezdeményezheti.
2.1.3 A cselekvőképességet korlátozó
gondnokság
[Ptk.-tervezet II. könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:22.§]
Korlátozottan cselekvőképes a nagykorú személy,
ha a bíróság ilyen hatállyal, meghatározott ügyben
vagy ügycsoportban gondnokság alá helyezi.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a
bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értelmi
képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége
miatt, valamint az ebből eredő, a társadalmi
részvételt akadályozó egyéb körülmények
hatására a vagyoni vagy egyes személyi ügyeiben
önállóan vagy segítséggel eljárni és döntéseket
hozni nem képes, és a cselekvőképesség korlátozásának
elmaradása károsodás veszélyét idézné
elő. 1 A cselekvőképesség korlátozására irányuló
határozatnak összetett – így orvosi, gyógypedagógiai
és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló
– szakértői véleményen kell alapulnia.
Nem lehet a cselekvőképesség korlátozásának oka
a személy kommunikációjának a módja.
A cselekvőképességében korlátozott személy – a
választójog kivételével – cselekvőképes mindazon
ügyekben vagy ügycsoportokban, amelyekre nézve
a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatára
vonatkozó általános szabályok
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:23.§]
A hatályos szabályokkal azonosan a gondnokság
alá helyezett korlátozottan cselekvőképes személy
jognyilatkozata a bíróság ítéletében meghatározott
ügyek, ügycsoportok tekintetében, a gondnok előzetes
beleegyezése, valamint utólagos jóváhagyása
esetén érvényes. A gondnok és gondnokolt közötti
vita esetén továbbra is a gyámhatóság dönt, de a
tervezet előírja a gondnokolt személyes, az akadálymentes
kommunikáció elvein alapuló meghallgatását.
Bizonyos esetekben eljárhat a gondnok a gondnokolt
helyett és nevében, de eljárását a gyámhatóság
elbírálja.
Gondnokság, házasság, választójog
1 A meghatározás pontosabb körülírása jól mutatja, hogy a cselekvőképességet
korlátozó gondnokság intézményét a törvény végső
eszközként szabályozza.
29

Gondnokság, házasság, választójog
30
A kommunikációra képtelen korlátozottan cselekvőképes
személy jognyilatkozatára irányadó
szabályok
[Ptk.-tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:24.§]
Kivételesen azon ügyben vagy ügycsoportban,
amellyel kapcsolatban a gondnokolt nem képes
kommunikációra, a bíróság feljogosíthatja a gondnokot,
hogy a gondnokolt helyett és nevében eljárjon
azt követően, hogy
a) a gondnok bizonyítható módon, a fogyatékos
személyekkel való kommunikáció terén járatos
szakember segítségével kísérletet tett a gondnokolt
véleményének kikérésére és ez a kísérlet
nem vezetett eredményre,
b) összetett szakértői vizsgálaton alapuló vélemény
alátámasztotta, hogy a gondnok a gondnokolttal
az adott üggyel vagy ügycsoporttal
kapcsolatban nem képes kommunikálni.
A korlátozottan cselekvőképes személy önálló
jognyilatkozatai
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:25.§]
Ez a rész teljes mértékben megegyezik a jelenleg
hatályos szabályokkal.
Jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatok
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:26.§]
A gyámhatóság jóváhagyásához kötött jognyilatkozatok
a hatályos szabályokhoz hasonló kört
fednek le. A hatályos szabályokkal megegyező
feltételekkel kérheti a gondnokolt a gyámhatóság
jóváhagyását leszármazója önálló háztartásának
alapításához, más fontos cél eléréséhez; valamint
az általa történő ajándékozáshoz, jogokról ellenérték
nélkül történő lemondásához, közcélra történő
felajánlást tartalmazó jognyilatkozatához.
Törvényben meghatározott egyes egészségügyi és
személyállapoti tárgyú ügycsoportokkal kapcsolatos
jognyilatkozatok érvényességéhez a külön
törvényben meghatározott szervezet, testület jóváhagyására
van szükség.
2. 2. Belátási képesség hiánya
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:40.§]
Semmis azon személy jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat
megtételekor olyan állapotban van,
hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége
átmenetileg hiányzik.
A végintézkedés kivételével mégsem lehet semmisnek
tekinteni a fenti személy jognyilatkozatát,
ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni,
hogy a jognyilatkozat megtétele egyébként
is indokolt lett volna.
2. 3. A gondnokrendelésre,
a gond nok jogaira és
kötelezettsé gére, valamint
a gondnokság meg szűnésére
irányadó szabályok
2. 3. 1. A gondnokság alá helyezés,
a gondnokrendelés
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:31.§-2.34.§]
A gondnokság alá helyezés iránti eljárás megindítására
vonatkozó szabályok nem változnak. A bíróság
a gondnokság alá helyezési eljárás során az
eljárásban részt vevők számára – az akadálymentes
kommunikáció szabályainak megfelelő módon – tájékoztatást
ad a támogatott döntéshozatal jogintézményéről,
annak alkalmazhatósága feltételeiről is.
A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezett személy részére – az eljárást kezdeményező
személy vagy a gyámhatóság javaslatára – a
bíróság rendel gondnokot 2 a gondnokság alá helyezést
elrendelő határozatában.
A gondnok személyére vonatkozóan, a helyettes
és többes gondnokrendelésre szintén a korábbiakhoz
hasonló szabályokat tartalmaz a tervezet.
Rendelkezik azonban arról, hogy a hivatásos gondnok
egyidejűleg legfeljebb húsz gondnokság alatt
álló nagykorú személy számára láthat el gondnoki
feladatokat.
2. 3. 2 A gondnok tevékenysége
[Ptk tervezet II könyv, I rész, 2. cím, III. fejezet 2:35.§-2.37.§]
A gondnok továbbra is a gondnokság alá helyezett
személy vagyonának kezelője és törvényes képvi-
2 Fontos változás, gyámhatóság helyett a bíróság rendeli ki a gondnokot.

selője, ha a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét
a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta.
A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a
gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja. A
gondnokolt halála esetén a gondnok kötelezettsége
az elhunyt végtisztességének megadásáról való
gondoskodás is.
Ha a gondnok álláspontja szerint a gondnokolt jelenlegi
vagy korábbi utasításai ellentétesek a gondnokolt
érdekeivel, kérheti a gyámhatóságot, hogy
mentse fel a gondnokolt véleményének figyelembevételének
kötelezettsége alól. Ha a gondnokolt
úgy véli, hogy a gondnok nem veszi figyelembe véleményét,
kérheti a gyámhatóságot, hogy kötelezze
a gondnokot utasításai követésére.
A gondnok tevékenységének felügyeletét továbbra
is a gyámhatóság látja el, a vagyonkezelésről szóló
számadás szabályai sem változnak.
2. 3. 3 A gondnokrendelés indokoltságának
felülvizsgálata, a gondnokság
megszűnése
[Ptk tervezet II. könyv, I. rész, 2. cím, III. fejezet 2:38.§-2.39.§]
A bíróság nemcsak a cselekvőképesség korlátozását
kimondó ítéletben, de a hivatásos támogató
rendeléséről szóló határozatban is rendelkezik a
kötelező felülvizsgálat megindításának időpontjáról,
amely továbbra sem lehet az ítélet jogerőre
emelkedésétől számított 5 évnél későbbi időpont.
Továbbra is a gyámhatóság indítja meg az eljárást.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, módosítása,
fenntartása iránt a hatályos szabályok szerinti
személyi kör nyújthat be kérelmet.
A gondnokság, gondnoki tisztség megszűnik, illetve
a bíróság a gondnokot tisztségéből felmenti, ha
a) a gondnokolt meghalt
b) a gondnok a felmentését kéri,
c) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a
gondnok kirendelésének is akadályát jelentette
volna,
d) a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti,
vagy olyan cselekményt követ el, olyan magatartást
tanúsít, amellyel a gondnokolt érdekeit
súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy
e) a gondnok meghal.
Felhasznált jogszabályok:
• 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről (a továbbiakban:
Ptk.)
Ptk. Complex Kommentár
• 2008. évi …. törvény a Polgári Törvénykönyvről, T/5949.
számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Ptk. tervezet
• 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban:
Pp.)
II. HÁZASSÁG
Van egy nagy szervezet, amelynek sok
ország a tagja.
Ezt a szervezetet az Egyesült Nemzetek
Szervezetének hívják, de mindenki csak így
emlegeti: ENSZ.
Magyarország is tagja az ENSZ-nek.
Az ENSZ országainak szakemberei sokat
tanácskoztak a fogyatékos emberekkel
kapcsolatban.
Amiben egyetértettek, azt írásban lefektették.
Ezt az írást úgy hívják: egyezmény.
Ebben az egyezményben az áll:
– az autista személynek és a fogyatékos
személynek joga van házasságot kötni, ha
nem túl fiatalok hozzá.
– az autista személynek és a fogyatékos
személynek joga van eldönteni, hogy akar-e
gyereket.
– az autista személynek és a fogyatékos
személynek joga van megismerni az
információkat arról, hogy hogyan születhet
gyereke.
Magyarország vállalta, hogy betartja az
ENSZ egyezményben foglaltakat.
Magyarországon a kizáró gondnokság alatt
élő személy nem köthet házasságot.
Magyarországon meg kell változtatni a
törvényt.
Gondnokság, házasság, választójog
31

Gondnokság, házasság, választójog
A 2006. évi Fogyatékossággal élő személyek jogairól
szóló ENSZ egyezményből eredő kötelességek:
A konvenció 23. cikke alapján a részes államok
minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek
a fogyatékossággal élő személyekkel
szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért
a házasság, a család, a szülői szerep és a
rokoni kapcsolatok terén, másokkal azonos alapon,
az alábbiak biztosítása céljából:
a) a házasság kötésére alkalmas korú fogyatékossággal
élő személyeknek a házasságkötéshez
és családalapításhoz való jogának elismerése a
házasságot kötni szándékozó felek szabad és teljes
egyetértése alapján;
b) a fogyatékossággal élő személyek jogának
elismerése, hogy szabadon és felelősségteljesen
dönthessenek gyermekeik számát és korkülönbségét
illetően, hogy hozzáféréssel bírjanak
az életkornak megfelelő információkhoz, a reproduktív
és családtervezési oktatás elismerést
nyerjen, valamint, hogy biztosítsák számukra e
jogok gyakorlását lehetővé tevő eszközöket;
c) a fogyatékossággal élő személyek, beleértve
a gyermekeket is, termékenységének másokkal
azonos alapon történő fenntartása.
A hazai szabályozás
képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat
pert a korlátozottan cselekvőképes jogosult is; ha a
jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzájárulására
nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alatt áll, a pert nevében
a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes
képviselője indíthatja meg. [Csjt. 16.§]
III. VÁLASZTÓJOG
Magyarországon az ország ügyeiben
emberek egy csoportja dönt.
Őket képviselőknek hívják.
Amikor a képviselők összegyűlnek, hogy
döntsenek, azt országgyűlésnek hívják.
Az országgyűlést parlamentnek is szokták
hívni.
Az országgyűlésben 386 képviselő dönt.
A képviselőket az emberek választják meg.
Amikor a képviselőket megválasztják, azt
választásnak nevezik.
Amikor az emberek választani mennek,
megszavazzák, hogy ki legyen az ő
képviselőjük az országgyűlésben.
A konvencióból fakadó kötelezettség ellenére a házasságról,
a családról és a gyámságról szóló 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 9.§-a alapján
érvénytelen annak a házassága, aki a házasság
megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság
alatt állott.
Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor
a teljes cselekvőképtelenség állapotában
volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem
állott.
A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs,
akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé
válása után a házasságot fennállása alatt
helybenhagyja. [Csjt. 11.§]
Nem mindenki választhat.
Nem választhat képviselőt az a személy, aki
még nincs 18 éves.
Nem választhat képviselőt az a személy, aki
gondnokság alatt áll.
Az autista személy és a fogyatékos személy
akkor vehet részt a választáson, ha nem áll
gondnokság alatt.
Ha a támogatott döntéshozatalt bevezetik
Magyarországon, akkor a fogyatékos és az
autista személyek közül sokan szavazhatnak.
32
A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak
személyesen kell megindítania. Törvényes

Van-e az autista felnőtteknek
választójoga
Az Alkotmány 70.§ (5) bekezdése alapján nincs
választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján
cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll. Az ilyen személy tehát
nem vehet részt az országgyűlési képviselők választásán,
a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán, az európai parlamenti
választáson, valamint az országos és helyi népszavazásban
és népi kezdeményezésben.
Az új Ptk. a fenti helyzeten a cselekvőképességet
kizáró gondnokság megszüntetésével változtatna,
és a támogatott döntéshozatal intézményének bevezetésével
elősegítené, hogy az autista felnőttek is
megfelelően gyakorolhassák választójogukat.
Gondnokság, házasság, választójog
Újsághír:
Egy gondnokság alá helyezett magyar állampolgár
pert indított hazánk ellen 2006. szeptember 1-jén
az Emberi Jogok Európai Bíróságán: választójogának
alkotmányos korlátozása ellen kért döntést.
Az ügyben még nem született határozat.
33

Ápolási Díj,
szociális szolgáltatások
I. Ápolási díj
II. Szociális szolgáltatások
II. 1. Szociális alapszolgáltatások
II. 2. Szakosított ellátások
II. 3. Intézményi jogviszony
II. 4. A személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézményekben ellátottak jogai [Sztv. 94/E.§]
II. 5. Egyes intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
II. 6. Térítési díj [Sztv. 114–119/B §]
I. ÁPOLÁSI DÍJ
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról [40–44. §.] rendelkezik arról,
hogy kik kaphatnak ápolási díjat.
Az ápolási díj jövedelmet pótló, illetve kiegészítő
támogatás a tartósan gondozásra, ápolásra szoruló
személyt ellátó hozzátartozó részére.
Az ápolási díj havi bruttó összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének
a) 100%-a, ha az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy
18 év alatti, tartósan beteg személy
b) 130%-a, ha az ápolt fokozott ápolást igénylő
súlyosan fogyatékos személy
c) legalább 80%-a, ha a hozzátartozó végzi a 18.
életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását,
gondozását (a települési önkormányzat képviselő-testülete,
az önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek fennállása esetén állapíthatja
meg).
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások
személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) a lakáson belül – segédeszköz igénybevételével
sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében
az a)-tól e) pontokban foglaltak közül legalább
három egyidejűleg fennáll.
A fenti feltételek fennállásáról a települési önkormányzat
jegyzője dönt az ápolt személy tartózkodási
helye szerinti illetékes módszertani intézmény
szakvéleménye alapján. Az ápolási díjban részesülő
személy az ellátás után nyugdíjjárulék (9,5%)
fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az
ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási
járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára
jutó járulék fizetésére kötelezett. Az ápolási díj időtartama
szolgálati időnek minősül.
Jogosult az ápolási díjra az a nagykorú hozzátartozó
– a jegyes kivételével – akkor, ha állandó és
tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását,
ápolását végzi.
Az autista gyermek súlyos fogyatékos személy, így
a hozzátartozó jogosult az ápolási díjra.
Megállapítható az ápolási díj akkor is, ha az ápolt:
a) közoktatási intézményben tanul, és az ott eltöltött
idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát
nem haladja meg, vagy
35

Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
b) napi öt órát meg nem haladóan óvodai vagy
nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátást
vesz igénybe, vagy
c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos
hallgatója és a felsőoktatási intézmény látogatási
kötelezettségének időtartama átlagosan az öt
órát nem haladja meg, vagy
d) ha az óvoda, a közoktatási, illetve felsőoktatási
intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást
nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak
az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével
valósítható meg.
Az ápolási díjra vonatkozó igényt a területileg illetékes
települési önkormányzat szociális ügyekkel
foglalkozó osztályán/irodáján kell benyújtani.
(A kérelemhez szükséges formanyomtatványok
itt szerezhetők be.) A kérelemhez csatolni kell: a
háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan
fogyatékos vagy tartósan beteg és arra vonatkozó
szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós
gondozásra szorul.
A jogosultsági feltételeket a helyi önkormányzatok
szabályozzák, így azok településenként jelentősen
eltérhetnek. Az ügyfél az első fokú határozat
ellen fellebbezhet.
II. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
A Szociális törvény (Sztv.) az állam, valamint az
önkormányzatok feladataként határozza meg a
szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást
nyújtó ellátás biztosítását. A személyes
gondoskodás magában foglalja
• a szociális alapszolgáltatásokat
• a szakosított ellátásokat [Sztv. 56.§]
Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési
önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulóknak,
akik saját otthonukban élnek. [Sztv.
59.§ (1)]. A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás
esetén vizsgálni kell [Sztv. 59/A.§ (1)].
Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama
alatt munkát vállalhat a következők szerint: nem
otthon végzett munka esetében maximum napi
négy órát, otthon végzett munka esetében az időtartam
nincs behatárolva.
Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó akkor, ha
a) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak
összege meghaladja az ápolási díj összegét, néhány
kivételtől eltekintve
b) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási
intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje –
a napi négy órát meghaladja (az otthon történő
munkavégzés kivételével).
Az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll,
ha az ápolási díjban részesülő személy részére
saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak
meg (ide tartozik a rokkantsági nyugdíj, az öregségi
nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a
rehabilitációs járadék), feltéve, hogy az ápolási díjat
a nyugdíj megállapításának időpontjában több
mint 10 éve folyósítják.
Ha életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális
helyzetük miatt a rászorult személyekről az
alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni,
a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek
megfelelő szakosított ellátási formában kell
gondozni [Sztv. 66.§ (1)].
A továbbiakban csak az autista személyeket érintő
szolgáltatásokat mutatjuk be.
II. 1. Szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés [Sztv. 62.§]
Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak
a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről
kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve
eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
nem képesek biztosítani, különösen fogyatékosságuk
miatt.
A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési
önkormányzat rendeletben határozza meg.
A jogosultság a jövedelmi helyzettől független.
36

Házi segítségnyújtás [Sztv. 63.§]
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást
igénybe vevő személynek saját lakókörnyezetében
kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához
szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
Az idős embereknek, a fogyatékos
embereknek, az autista embereknek gyakran
segítségre van szükségük otthon is.
Segítségre lehet szükségük, mert
– nem tudják egyedül elkészíteni az ebédet,
– nem tudnak bevásárolni,
– nem tudnak egyedül megfürdeni.
Az önkormányzat segít ezekben a
feladatokban.
Az önkormányzat dolgozói a település ügyeit
intézik.
A segítséget kérő személynek jelezni kell az
önkormányzatnak, hogy milyen segítségre
van szüksége.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy adjanak ebédet.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy bevásároljanak.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
abban, hogy kitakarítsanak.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
a fürdéshez.
– Lehet az önkormányzattól segítséget kérni
az utazáshoz.
– Lehet az önkormányzattól kérni otthonra
egy jelzőcsengőt, amellyel segítséget lehet
hívni.
– Az önkormányzat szervezhet napközit,
ahova minden nap el lehet menni.
– A napköziben lehet ebédelni.
– A napköziben sokféle program van.
A segítségért fizetni kell.
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott
és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek
megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek megelőzésében, illetve
azok elhárításában való segítségnyújtást.
A segítséget a szakvéleményben meghatározott
napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban,
de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
Ha ennél több időre lenne szükség, akkor az
intézményvezető tájékoztatja az igénylőt a bentlakásos
intézményi ellátás lehetőségéről.
A települési önkormányzat feladata a házi segítségnyújtást
igénylő személyek ellátásáról gondoskodni.
Családsegítés [Sztv. 64.§]
A családsegítés ugyan a krízishelyzetek megakadályozását,
megszüntetését célozza, de ennek szellemében
a törvény megfogalmazza, hogy az ellátás
keretében a fogyatékossággal élő személyeknek
tanácsadást kell biztosítani.
A veszélyeztetettség és krízishelyzet feltárására
jelzőrendszer működik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás [Sztv. 65.§]
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban
élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük
miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő
használatára képes időskorú vagy fogyatékos
személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az
önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek
elhárítása céljából nyújtott ellátás.
A fogyatékos személyek részére nyújtott jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás ellátója együttműködik
a támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele
szempontjából szociálisan rászorult többek
között:
• az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai
beteg személy, vagy
• a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti,
illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg
személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás
folyamatos biztosítását.
A 2010-es költségvetésben nem szerepel ennek a
támogási formának a finanszírozása.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
37

Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Támogató szolgáltatás
L. a Támogató szolgálatok című fejezetben.
Nappali ellátás [Sztv. 65/F.§]
A nappali ellátás hajléktalan személyek és többek
között elsősorban a saját otthonukban élő harmadik
életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben
képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre
szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére
biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra,
társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai
szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint
megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan
fogyatékos személyek részére is biztosítható, akinek
szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban
vagy ápolási díjban részesül.
sport- és szabadidős tevékenység végzését is.
A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten
rehabilitációs részleg is működtethető.
Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége
vagy fogyatékossága miatt önmagáról
gondoskodni nem képes személy is ellátható, ha
ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben
nem biztosítható.
Rehabilitációs intézmény [Sztv. 72–74/A §]
A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak
a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült
személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek
oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs
célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között
valósítható meg. Az intézmény előkészíti az
ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő
visszatérését, valamint megszervezi az intézményi
ellátás megszűnését követő utógondozást.
38
II. 2. Szakosított ellátások
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
[Sztv. 67–71/B.§]
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos
segítséggel képes személyek napi legalább háromszori
étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal,
illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról,
a külön jogszabályban meghatározott
egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a
továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást
nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve,
hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona,
a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek
otthona, a fogyatékos személyek otthona,
valamint a hajléktalanok otthona.
A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos
személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére,
foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi
keretek között van lehetőség.
A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását
úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának
megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított
legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani
kell a fogyatékosságának megfelelő, szinten
tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá
Lakóotthon [Sztv. 85/A §]
A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban
meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai
beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az
autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget
befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő
részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása
mértékének megfelelő ellátást biztosít.
A lakóotthonok egyik típusa a fogyatékos személyek
lakóotthona, amely rehabilitációs vagy ápológondozó
célú lakóotthon lehet.
Rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy
helyezhető el:
a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban
részt vett, és a vizsgálat alapján felvétele
indokolt
b) akinek a képességei fejlesztése és rehabilitációja
a családjában nem oldható meg;
c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra
legalább részben képes;
d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik
életévét már betöltötte, de a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el.
A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába
a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától füg-

getlenül elhelyezhető fogyatékos személy, figyelemmel
az előző bekezdés b)-d) pontjában meghatározott
rendelkezésekre. A nagykorú fogyatékos
személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú
lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a
benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával
lefolytatott alapvizsgálat elvégzése.
Akinek nagyon sok segítség kell, az
intézménybe költözhet.
Az autista személy az intézményben alhat.
Az autista személy az intézményben
étkezhet
Az autista személy az intézményben
dolgozhat.
Az autista személy az intézményben töltheti
a szabadidejét.
Az ilyen intézménynek különböző neve
lehet:
– lehet fogyatékos személyek otthona
– lehet rehabilitációs intézmény
– lehet lakóotthon
– lehet átmeneti intézmény.
Az autista személy elköltözhet lakóotthonba.
A lakóotthonban 8-12 ember lakik együtt.
A lakóotthonban segítők segítenek.
Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak
teljes körű ellátást biztosít.
A lakóotthoni ellátást igénybe vevő legfeljebb harminc
napot az intézményben tölthet, hogy megismerje
a lakóotthonban élőket és a lakóotthoni életkörülményeket
[9/1999. SzCsM rend. 17.§].
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
[Sztv. 80-85.§§]
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények többsége
ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra
teljes körű ellátást biztosítanak.
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények egyik
típusa a fogyatékos személyek gondozóháza, ahol
azok helyezhetők el, akiknek ellátása a családjukban
nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a
család tehermentesítése teszi indokolttá.
A személyes gondoskodás megszervezésére
köteles szervek [Sztv. 86.§]
A települési önkormányzat – lakosságszámtól függetlenül
– köteles biztosítani az étkeztetést, a házi
segítségnyújtást, valamint a többi szociális szolgáltatáshoz
való hozzáférést.
A kétezer főnél több állandó lakossal rendelkező
települési önkormányzat a családsegítést, a háromezer
főnél több állandó lakossal rendelkező települési
önkormányzat ezen felül az idősek nappali
ellátását köteles megszervezni. Tízezer főnél több
állandó lakos esetén kötelező feladat még: a nappali
ellátás; az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás
pedig harmincezer fő állandó lakos felett kötelező.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Az autista személy elköltözhet rehabilitációs
otthonba.
A rehabilitációs otthonban azt tanítják meg,
hogy hogyan lehet önállóan élni.
A rehabilitációs otthonban segítők segítenek.
Az autista személy elköltözhet átmeneti
otthonba.
Az átmeneti otthonban csak egy évig lehet
maradni.
Az átmeneti otthonban is segítők
segítenek.
II. 3. Intézményi jogviszony
Az intézményi jogviszony létrejötte
[Sztv. 93-94/D.§§]
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve
törvényes képviselője kérelmére, indítványára
történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen,
a kérelmet törvényes képviselője terjeszti
elő. A korlátozottan cselekvőképes személy
a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének
beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság
a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan
terjesztheti elő.
39

Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi
elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához
a gyámhivatal előzetes jóváhagyása
szükséges.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi
jogviszony keletkezését:
a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat
képviselő-testületének határozata,
b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó
végzése,
c) a bírói ítélet,
d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
esetében a gyámhivatal határozata,
e) az intézményvezető intézkedése,
f) az egyházi, illetve nem állami fenntartású intézménnyel
kötött megállapodás
alapozza meg.
Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes
gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti
kérelemről többnyire az intézményvezető dönt. Az
elutasító döntés ellen az értesítés kézhezvételétől
számított nyolc napon belül a fenntartóhoz lehet
fordulni.
Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi
önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel
ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés
hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra
irányuló kérelmet elutasítja, a közléstől számított
nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő
helyi önkormányzathoz, társuláshoz, illetve
állami szervhez fordulhat.
Az intézménybe való beköltözéshez
az autista személynek, vagy a szüleinek
kérelmet kell írni az intézmény vezetőjének.
Az intézménybe való beköltözéshez orvosi
igazolást kell vinni.
Ezek után az intézményvezető meglátogatja
az autista személyt.
Az intézményvezető a látogatás után eldönti,
hogy beköltözhet-e az autista személy az
intézménybe.
Az intézményi jogviszony megszűnése
[Sztv. 100–104.§]
Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről,
valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról
írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve
törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés
kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény
fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben
az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig
biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság
jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza
meg, a jogviszony megszüntetésére az előző
rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell,
azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata
szünteti meg.
Egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató,
intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik,
ha a megállapodást az ellátott, illetve törvényes
képviselője vagy a fenntartó felmondja.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló,
gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást
akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet
súlyosan megsérti.
A felmondási idő, ha az egyházi és nem állami
fenntartású szolgáltató, valamint az ellátott közötti
megállapodás másként nem rendelkezik,
a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.
Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét
az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat
vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy,
illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a
megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását.
Az ellátást változatlan feltételek mellett
mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős
határozatot nem hoz.
40

II. 4. A személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézményekben
ellátottak jogai [Sztv. 94/E.§]
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi
ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van
szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára
tekintettel a szociális intézmény által biztosított
Azokat az autista személyeket, akik az
intézményben laknak, lakóknak nevezzük.
Az intézményben, a házirendben írják le,
hogy mit szabad csinálni, és mit nem szabad
csinálni.
A házirendet mindenkinek be kell tartani.
Aki nem tartja be a házirendet, annak el kell
menni az intézményből.
Ha egy autista személynek problémája van,
akkor szólhat az intézmény vezetőjének.
A lakók időnként közösen beszélnek arról,
hogy mi történik az intézményben.
A lakók közös döntéseket hozhatnak.
A lakók a döntéseket elmondják az
intézmény vezetőjének.
Ha a lakók úgy érzik, hogy az intézmény
vezetője nem segít, akkor segítséget
kérhetnek mástól is.
Azt az embert, akitől a lakók segítséget
kérhetnek, úgy hívják, hogy ellátottjogi
képviselő.
Az intézmény vezetőjének az ellátott jogi
képviselő telefonszámát, nevét ki kell
függeszteni a falra, hogy mindenki lássa.
Az ellátottjogi képviselő telefonszámát meg
lehet nézni az interneten is, a
www.jogvedok.hu oldalon.
A lakók felhívhatják az ellátott jogi
képviselőt, és elmondhatják neki a
problémájukat.
Az ellátott jogi képviselő ilyenkor elmegy az
intézménybe és megpróbál segíteni.
teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei,
speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni
ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban
részesülőnek az igénybe vett ellátáshoz
kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános
vagy speciális jogokat is biztosítani kell.
A szociális szolgáltatások biztosítása során az
egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a
törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján
készült kormányrendeletben meghatározott
esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény
az általa biztosított szolgáltatást olyan módon
végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe
vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan
és teljes körű tiszteletben tartására, különös
figyelemmel
a) az élethez, emberi méltósághoz,
b) a testi épséghez,
c) a testi-lelki egészséghez
való jogra.
Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe
vevő személynek, törvényes képviselőjének joga
van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos
információk megismerésére.
A fogyatékossággal élő ellátottak speciális jogai
[Sztv. 94/F.§]
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése
érdekében figyelemmel kell lenni különösen
a) az akadálymentes környezet biztosítására,
b) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb
adatokhoz való hozzáférés biztosítására,
c) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve
az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek
megteremtésére,
d) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy
életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben
tartására,
e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más
személyekkel történő kapcsolat létesítésére,
kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások
igénybevételére, elérésére.
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
41

Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
Az intézményi ellátott igényérvényesítése
[Sztv 94/E.§ (13)-(14), 94/K.§]
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást
nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító
intézményi elhelyezést igénybe vevőnek, illetve
a szolgáltatásban részesülőnek ad segítséget jogai
gyakorlásában.
Az intézményben élők panaszaikkal, kifogásaikkal
az ellátottjogi képviselőhöz fordulhatnak, aki megkeresése,
illetve saját kezdeményezésére is se gít az
ellátottaknak. Nevét elérhetőségt ki kell függeszteni
az intézményben.
Az ellátottjogi képviselők névsora, illetékességi
területük, valamint fogadó óráik megtalálhatók a
http://www.jogvédők.hu/ internetes oldalon.
Az ellátottak érdekvédelme [Sztv. 97–99/A §]
Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor
a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend
egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a
házirendet az intézményben jól látható helyen ki
kell függeszteni.
A bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni
az intézményi jogviszonyban állók és az
ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum
(a továbbiakban: érdek-képviseleti fórum) megalakításának
és tevékenységének szabályait.
A nappali ellátást nyújtó és a bentlakásos intézményekben
az ellátottak ellátotti önkormányzatot
hozhatnak létre, amely ellátja az intézmény szervezeti
és működési szabályzatában, illetve házirendjében
meghatározott feladatokat.
II. 5. Egyes intézményekre vonatkozó
külön rendelkezések
A bentlakásos szociális intézmény
[Sztv. 105-109.§§]
A jogosult, kérelmére, legfeljebb hat hónapra ideiglenesen
is beutalható.
Ha az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott
időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam
még nem telt el, akkor a más intézménybe történő
áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője,
valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.
Rehabilitációs célú intézmény, rehabilitációs célú
lakóotthon [Sztv. 112–113.§]
Rehabilitációs intézményben, illetve rehabilitációs
célú lakóotthonban az ellátás időtartama – a határozatlan
idejű elhelyezést kivéve – nem haladhatja
meg a három évet.
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs
részlegére a rehabilitációs intézményre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az ellátás időtartama egy alkalommal, legfeljebb
két évvel meghosszabbítható meghatározott feltételek
esetén.
A rehabilitációs célú lakóotthonban az ellátott határozatlan
időre is elhelyezhető, ha a rehabilitációs
alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye
szerint az ellátott az önálló életvitel kialakítására
várhatóan csak részben lesz képes.
A rehabilitációs intézményben és a rehabilitációs
célú lakóotthonban minden esetben biztosítani kell
a) a lakhatást,
b) a textíliával való ellátást, és
c) a mentális gondozást.
Az otthon elhagyása után az intézmény utógondozást
biztosít, mely a társadalmi életben való részvétel,
a munkavállalás és az önálló életvitel elősegítése
érdekében nyújtott szolgáltatás. Az utógondozás
időtartama nem haladhatja meg a két évet.
II. 6. Térítési díj [Sztv. 114–119/B §]
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes
gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat
kell fizetni.
Ki kötelezett a térítési díj megfizetésére
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes
képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli
rokona, örökbe fogadott gyermeke,
örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy
főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése
mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének két és félszeresét
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
42

Az intézményekben a térítési díj összegét (a továbbiakban:
személyi térítési díj) az intézményvezető
konkrét összegben állapítja meg.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési
díjat megfizető személy a személyi térítési díj
összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy
elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított
nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
Egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított
személyi térítési díj vitatásánál, a bíróságtól
kérhető a térítési díj megállapítása.
A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának
megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres
havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a
jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet
kell figyelembe venni.
Felhasznált jogszabályok:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (a továbbiakban: Sztv.)
• 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást
nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
Ápolási Díj, szociális szolgáltatások
A bentlakásos intézményekben – kivéve a hajléktalan
személyek átmeneti szállását és az éjjeli
menedékhelyet – a jövedelemmel nem rendelkező
16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik
fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít.
A bentlakásos intézményben az ellátott által
fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy
részére legalább költőpénz visszamaradjon.
Az, hogy az intézményben van fűtés, van
villany, van víz, van étkezés az pénzbe kerül
az államnak.
Az, hogy az intézményben segítők vannak,
az is pénzbe kerül az államnak.
Az intézményben lakóknak is fizetni kell
azért, hogy az intézményben lakhassanak.
Azt az összeget, amit az intézményben a
lakóknak fizetni kell, térítési díjnak hívják.
Az intézményben minden lakó kap pénzt,
amiből vásárolhat magának.
Azt a pénzt, amit az intézményben lakó
vásárlásra kap, költőpénznek hívják.
43

EGYÉB TÁMOGATÁSOK
JOGOSULTSÁGOK
Fogyatékossági támogatás
Családi pótlék
Szociális járadékok
Személyi jövedelemadó-kedvezmény
Parkolási igazolvány
Közgyógyellátás
Gyógyászati segédeszközök
Utazási kedvezmények
Tankönyvtámogatás
Védendő fogyasztók
Kulturális kedvezmények
FOGYATÉKOSSÁGI
TÁMOGATÁS (Fot. 22.§. 23/F.§)
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos
személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő,
havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A
támogatás célja, hogy anyagi segítséggel járuljon
hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi
hátrányok mérsékléséhez.
A fogyatékos és az autizmussal élő emberek
sokféle támogatást kaphatnak.
A támogatást azért kapják, hogy könnyebb
legyen az életük.
A támogatást azért kapják, hogy ők is
hasonló módon élhessenek, mint a többi
ember.
Ez a fejezet azokról a támogatásokról
szól, amelyek segítik a fogyatékos
emberek és az autizmussal élő emberek
életét.
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött
súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének
időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár,
letelepedett, valamint bevándorolt jogállású
személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként,
illetve hontalanként elismert személy jogosult.
A jogszabály rögziti, hogy milyen mértékű fogyatékosság
megléte esetén kaphat fogyatékossági
támogatást:
• a látási fogyatékos
• a hallási fogyatékos
• az értelmi fogyatékos
• vagy az a személy, akinek állapota a személyiség
egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek
alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak
minősíthető
• a mozgásszervi fogyatékos
• a halmozottan fogyatékos: akinek az előzőekben
fölsorolt súlyos fogyatékosságok közül legalább
két fogyatékossága van és állapota tartósan vagy
véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem
képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából
a súlyos fogyatékosság akkor minősül
tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három
évig fennáll [141/2000. korm.rend. 2.§ (1)].
45

Támogatások, Jogosultságok
46
Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki
a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben
való részvételéhez szükséges tevékenységeket
fogyatékossága miatt még a szükség szerinti
A fogyatékossági támogatás olyan
pénzösszeg, amit fogyatékos és autista
emberek minden hónapban megkaphatnak
az államtól.
A fogyatékossági támogatást az kaphatja, aki:
– súlyosan fogyatékos személy, és
– fogyatékossága legalább 3 éven keresztül
megvan, és
– elmúlt 18 éves, és
– Magyarországon él.
Az orvosok vizsgálják meg, hogy valaki
fogyatékos-e.
– Súlyosan fogyatékos az, aki vak, vagyis
nem lát, vagy az, aki csak alig lát.
– Súlyosan fogyatékos az, aki siket, vagyis
nem hall, vagy az, aki csak alig hall.
– Súlyosan fogyatékos az, aki mozgássérült,
vagyis kerekesszékben ül, vagy nem tud járni.
– Súlyosan fogyatékos az, aki súlyosan
értelmileg akadályozott, vagyis nagyon
nehezen érti meg a dolgokat.
– Súlyosan fogyatékos az, aki halmozottan
sérült, vagyis több fogyatékossága is van.
– Súlyosan fogyatékos lehet az autista
személy is.
A súlyosan fogyatékos ember a legtöbb
dologban segítséget igényel:
– a súlyosan fogyatékos ember gyakran nem
lakhat egyedül egy lakásban
– a súlyosan fogyatékos embernek gyakran
segíteni kell a közlekedésben
– a súlyosan fogyatékos ember gyakran nem
tud a pénzzel bánni.
segédeszköz igénybevételével sem képes más
személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága
miatt állandó felügyeletet, irányítást
igényel, mivel nem képes egyedül élni anélkül,
hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt
ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri,
így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra
képtelen [141/2000. korm.rend. 2.§ (2)].
Fogyatékossági támogatásra nem jogosult
az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a) vakok személyi járadékában,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való
jogosultság, ha
a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem
jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja;
Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra
távozik az Európai Unió tagállamának vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államnak a területére, az ellátás
továbbra is megkapja.. A három hónapot meg nem
haladó tartózkodás esetén az ellátás folyósítása
szünetel.
A fogyatékossági támogatás mértéke a fogyatékosság
típusa szerint differenciált, autizmussal élő
személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 65%-a; ha az érintett személy
önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik,
akkor 80%-a.
A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló
kérelmet az Igénybejelentés fogyatékossági
támogatásra című nyomtatványon kell bejelenteni
a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál,
a fővárosban a Magyar Államkincstár
(MÁK) Budapesti és Pest Megyei Regionális
Igaz gatóságánál (a továbbiakban: Igazgatóság)
[141/2000. korm.rend. 4.§].
Az Igazgatóság honlapján megtalálhatók a regionális
igazgatóságok elérhetőségei.

Az igénybejelentőhöz mellékelni kell
az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben
élő esetén az intézmény orvosa által kiállított,
orvosi beutalók, valamint a fogyatékosságot
igazoló orvosi dokumentációt.
[141/2000. korm.rend. 9.§].
A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével
kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és
költségmentes.
Hogy ki kaphat fogyatékossági támogatást,
arról az orvosok döntenek.
Az autista személy is kaphat fogyatékossági
támogatást.
A fogyatékossági támogatás összege változó.
A fogyatékossági támogatás összege attól
függ, hogy mennyi az öregségi nyugdíj.
Az öregségi nyugdíjat sok év dolgozás után
az öreg emberek kapják az államtól.
A fogyatékossági támogatás igénylése
ingyenes.
A fogyatékossági támogatás igényléséhez
– ki kell tölteni egy kérelmet
– kell egy orvosi igazolás arról, hogy
súlyosan fogyatékos a kérelmező
– kell igazolást hozni a háziorvostól is
– be kell adni a kérelmet a Magyar
Államkincstár nevű hivatalhoz.
Lehet, hogy a kérelmezőt behívják újabb
orvosi vizsgálatra.
Aki megkapja a fogyatékossági támogatást:
– az kaphat utazási kedvezményt, vagyis
olcsóbban utazhat bárhová, és
– kaphat adókedvezményt, vagyis több pénzt
kap fizetéskor
– a súlyosan fogyatékos személy családja is
kaphat adókedvezményt.
Fogyatékossági támogatás megállapítása esetén a
jogosult kérelmére az Igazgatóság hatósági bizonyítványt
állít ki utazási kedvezmény igénybevételéhez,
illetve adókedvezmény megállapításához
[141/2000. korm.rend. 19.§].
A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos,
cselekvőképtelen személy fogyatékossági
támogatását az intézmény kapja, melyet az intézmény
költségvetésétől elkülönítetten kell kezelni,
és biztosítani kell személyre szóló felhasználását.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól
és esélyegyenlőségük biztosításáról (a továbbiakban: Fot.)
• 141/2000. (VIII. 9.) korm.rendelet a súlyos fogyatékosság
minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági
támogatás folyósításának szabályairól
CSALÁDI PÓTLÉK
E részben csak azokat a rendelkezéseket ismertetjük,
amelyek a 18. életévüket betöltő autista személyeket
érintik. A családi pótlékra vonatkozó
igény benyújtása a Családi pótlék igénybejelentés
kitöltésével történik. Az ellátás iránti kérelmet elbíráló
szerv a Magyar Államkicstár, vagy a külön
jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely.
A kérelem benyújtható, illetve minden változás bejelenthető
elektronikus úton:
http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/137.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy
esetében a magasabb összegű családi pótlék
igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti
igazolást.
A jogosultság szabályai [Cst. 4.§ f), 6–11.§]
A családi pótlék a családtámogatási ellátások egyik
formája.
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató
gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek
a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti
a 23. életévét.
Támogatások, Jogosultságok
47

Támogatások, Jogosultságok
A családi pótlék olyan pénzösszeg neve,
amit az állam fizet, hogy támogassa a
családokat.
A családi pótlékot az állam a gyermeket
nevelő családoknak fizeti.
A családi pótlékot minden hónapban
megkapják a családok.
Családi pótlékot kaphat még az a
gyermek is, aki nem a szüleivel lakik.
Ha egy család súlyosan fogyatékos vagy
autista gyermeket nevel, akkor több
támogatást kap.
Ezt hívják emelt összegű családi
pótléknak.
Ha csak az egyik szülő neveli a
fogyatékos gyermeket, akkor több családi
pótlékot kap.
Ha a súlyosan fogyatékos gyermek
felnő, akkor is kaphatja az emelt összegű
családi pótlékot.
Hogy kit nevezünk súlyosan fogyatékos
személynek, arról az orvosok döntenek.
Ők vizsgálják meg a gyerekeket és a
felnőtteket is.
Súlyosan fogyatékos az a személy:
– aki egyedül nem tud enni, öltözködni,
közlekedni. Mindig segíteni kell neki.
Az a gyerek vagy felnőtt is súlyosan
fogyatékos:
– aki tud öltözködni, egyedül enni, de
nem tud egyedül közlekedni
– aki nem igazodik el a mindennapi
életben, nem érti a szabályokat, és nem
tud alkalmazkodni a mindennapi élet
változásaihoz
– aki a fogyatékossága miatt nem tud
dolgozni.
Családi pótlékra jogosult többek között a 18. életévét
betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik
életévének betöltéséig magasabb összegű családi
pótlékot folyósítottak.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek
után vagy személy részére járó magasabb
összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig
jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság
fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint
igazolták.
Családi pótlékra jogosult saját jogán
a) a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve
súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána
tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb
összegű családi pótlékot folyósítottak 1
b) a közoktatási intézményben tanulmányokat
folytató, a 23. életévét még be nem töltött nagykorú
személy,
ba) akinek mindkét szülője elhunyt,
bb) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon,
nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője
elhunyt,
bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt
szűnt meg,
be) ha a szülői házat a gyámhivatal engedélyével
elhagyó gyermek esetén a családi pótlék a
nagykorúságát megelőzően is a részére került
folyósításra,
bf) aki szülőjével, nevelő szülőjével, hivatásos
szülőjével, gyámjával nem él egy háztartásban.
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály hogyan határozza
meg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
személy fogalmát!
1 Az itt meghatározott személyi kör akkor jogosult a magasabb
összegű családi pótlékra, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális
Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) elsőfokú szakértői bizottságának
szakvéleménye szerint a 18. életévének betöltése előtt
munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább
50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.
Az igénylő kérelmére vagy hivatalból indult eljárásban az igényelbíráló
szerv beszerzi az ORSZI szakvéleményét, és ennek alapján
dönt a jogosultságról.
Ha az igényelbíráló szerv a kérelmet elutasítja, az erről szóló határozat
alapjául szolgáló szakvéleményt – az igénylőnek a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül az igényelbíráló szervhez
benyújtott fellebbezése alapján – az ORSZI másodfokú szakértői
bizottsága vizsgálja felül.
48

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
az a 19 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban
meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága
miatt állandó vagy fokozott felügyeletre,
gondozásra szorul,
az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének
a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-
ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy
éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig
fennáll.
Ha a 18. életévét betöltött személynek rendszeres
jövedelme van, a rá tekintettel, vagy a részére
megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik
hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres
jövedelemmel rendelkezik.
Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra
távozik az Európai Unió tagállamának vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes más államnak a területére, az ellátást
továbbra is megkapja.
Csak olyan ember nevezhető súlyosan
fogyatékos személynek, akiről
az orvos ezt megállapította, hogy
munkaképességét legalább 67%-ban
elvesztette.
Ez azt jelenti, hogy nem dolgozik olyan
gyorsan, vagy ügyesen, mint mások.
Azt is jelentheti, hogy hamarabb elfárad,
és kevesebb munkát tud megcsináli, mint
a többiek.
A családi pótlék igénylése ingyenes.
A családi pótlék igényléséhez ki kell
tölteni egy kérelmet.
Emelt összegű családi pótlék
igényléséhez:
– ki kell tölteni egy kérelmet.
– kell egy orvosi igazolás arról, hogy a
kérelmező súlyosan fogyatékos.
Szünetel az ellátás, ha
a) a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba
távozik három hónapot meghaladó időtartamra,
b) a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő
személy részére az e törvény alapján ellátásra
jogosító gyermekre tekintettel külön jogszabály
alapján egyéb ellátást folyósítanak.
Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer,
hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították,
vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak
meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés
megállapításától visszafelé számított három éven
belül járó összeget ki kell fizetni.
Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos
valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (a
továbbiakban: Cst.)
• 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
• 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi
pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
SZOCIÁLIS JÁRADÉKOK
ROKKANTSÁGI JÁRADÉK
[83/1987. MT rend. 1–3.§]
Aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet illetékes szakértői bizottságának szakvéleménye
szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen
munkaképtelenné vált, illetve 80%-os vagy azt
meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett
és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást
nem állapítottak meg, az rokkantsági járadékra
jogosult.
A rokkantsági járadékot, a feltételek megléte esetén,
legkorábban annak a hónapnak az első napjától
lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18.
életévét betöltötte.
Támogatások, Jogosultságok
49

Támogatások, Jogosultságok
50
A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes
képviselője által írásban előterjesztett kérelem
alapján a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási
igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a
rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van
intézményben elhelyezve.
A rokkantsági járadék összege 2009. január 1-jét
követően megállapításra kerülő ellátás esetén havi
33 300 Ft.
Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, illetőleg
a felelősségre, a társadalombiztosításra vonatkozó
jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 387/2007. (XII. 23.) korm.rendelet az egészségkárosodott
személyek szociális járadékairól
• 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról
• 242/2008. (X. 1.) korm.rendelet a nyugdíjszerű rendszeres
szociális ellátások 2008. évi kiegészítő emeléséről
Aki dolgozik, annak a munkájáért
kapott fizetéséből levonnak egy bizonyos
pénzösszeget.
Ezt hívják adónak.
Az adóból az állam fenntartja az
iskolákat, a kórházakat, utakat épít és
még sok egyéb dolgot.
A súlyosan fogyatékos személy
adókedvezményt kaphat.
Ez azt jelenti, hogy ha a súlyosan
fogyatékos személy dolgozik, akkor
kevesebb pénzt vonnak le a fizetéséből.
Így a súlyosan fogyatékos személynek
több pénze marad.
A súlyosan fogyatékos személy orvosi
igazolással kaphat adókedvezményt.
A súlyosan fogyatékos személy családja
is kaphat adókedvezményt.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ-
KEDVEZMÉNY [Szja tv. 40.§]
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan
fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás
alapján havonta az adóév első napján érvényes
havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
Az összevont adóalap adójából a jogosult a kedvezményezett
eltartott után családi kedvezményt
érvényesíthet.
A családi kedvezmény, kedvezményezett eltartottakként
és jogosultsági hónaponként, 4000 forint,
feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak
létszáma a három főt eléri.
Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról
szóló törvény szerint, valamint bármely EGTállam
hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot,
illetőleg más hasonló ellátást folyósítanak,
b) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
c) a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában
(fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Felhasznált jogszabályok:
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (a
továbbiakban: Szja tv.)
PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY
I. A jogosulti kör [218/2003. korm.rend. 2.§]
• a 164/1995. (XII. 27.) korm. rendelet 1.§-a (3) bekezdésének
a) pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak
minősül,
• a 141/2000. (VIII. 9.) korm. rendelet 1. §-ának (1)
bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3)
bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak;
(4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5)
bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak
minősül,
• 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítették
• az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú
melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak,
mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak
vagy autistának minősül
A fenti jogosultságot igazolni kell.
*

Az igazolványra, valamint az igazolvánnyal
kap csolatos eljárásokra vonatkozó szabályok
[218/2003. korm.rend. 3–6.§]
A parkolási igazolvány közokirat. Az igazolvány
kiadására, meghosszabbítására, visszavonására,
cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban
első fokon az okmányirodák kijelöléséről és
illetékességi területéről szóló kormányrendeletben
meghatározott települési, a fővárosban a fővárosi
kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban:
körzetközponti jegyző) jár el. Az eljárás kérelemre
indul. Az igazolvány kiadására irányuló eljárásban
a jogosult személyesen jár el, kivéve ha nem képes
a hatóság előtt személyesen megjelenni. Ebben az
esetben meghatalmazottja is eljárhat.
Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pótlására
irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány
Ha autóval közlekedsz, és megállsz valahol,
akkor sok helyen fizetni kell ezért. Amikor
így üresen várakozik az autó, azt nevezik
parkolásnak.
A súlyosan fogyatékos embereknek nem kell
fizetni a parkolásért.
Ők parkolási igazolványt kapnak. Ezzel
igazolják, hogy nekik nem kell fizetni.
A parkolási igazolvány segíti a fogyatékos
embereket.
Parkolási igazolványt kaphatnak a súlyosan
mozgássérült személyek.
Parkolási igazolványt kaphatnak a vakok.
Parkolási igazolványt kaphatnak az értelmi
fogyatékos személyek.
Parkolási igazolványt kaphatnak az autista
személyek.
A legtöbb fogyatékos ember nem tud autót
vezetni.
A szülei vagy a barátai vezetik az autót.
A parkolási igazolványt csak akkor szabad
használni, ha az autóban a fogyatékos
személy is ott van.
kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.
Az igazolvány cseréjére irányuló kérelem benyújtása
esetén a régi igazolványt egyidejűleg le
kell adni.
Az elveszett, ellopott vagy megsemmisült igazolvány
visszavonását a körzetközponti jegyző a
nyil vántartásba bejegyzi, körözését elrendeli és
egyidejűleg a jogosult részére új igazolványt állít
ki – ha a jogosultság továbbra is fennáll.
Érvényességi időtartam [218/2003. korm.rend. 7.§]
Az igazolvány érvényességének időtartama – főszabály
szerint – a kiállítás napjától számított 3
év. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat,
ellenőrző vizsgálat időpontjaként 3 évnél rövidebb
időtartamot határoz meg, az igazolvány érvényességének
időtartama megegyezik a szakvélemény
érvényességének időtartamával.
A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány
érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve
a szakvélemény érvényességének megfelelő
időtartamra meghosszabbítható.
A jogosult részére 5 éves időtartamra kell kiállítani
az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény
szerint a mozgásában korlátozott személy
állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az
igazolvány érvényessége további 5 évvel újabb szakvélemény
bemutatása nélkül meghosszabbítható.
Az igazolvány használatára vonatkozó szabályok
[218/2003. korm.rend. 8.§]
Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott
személyt szállító jármű szélvédője mögött
úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség
és a jogosultság ellenőrzésekor látható legyen. Az
igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására
át kell adni.
Ha az igazolvány elveszett, azt be kell jelenteni
(nyolc napon belül) az igazolványt kiállító körzetközponti
jegyzőnek.
Az igazolvány nem adható át használatra másnak.
Az igazolvány birtokosát megillető jogosultságok
[Az 1/1975 (II. 5.) a közúti közlekedés szabályairól
szóló KPM-BM együttes rendelet 51/A. §-a alapján]
• gyalogos, illetve gyalogos és kerékpáros övezetben
is közlekedhet és várakozhat
• egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom ellenére
behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt
úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg.
Támogatások, Jogosultságok
51

Támogatások, Jogosultságok
• a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a
megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi
meg
• járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt
várakozást jelző tábla tiltja,
• ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése
nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási
övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt rakodóhelyre
vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozottat
szállító járműre is vonatkozik.)
Az igazolvány érvénytelensége
[218/2003. korm.rend. 9.§]
Érvénytelen az igazolvány, ha
a) a jogosult meghalt;
b) érvényességi ideje lejárt;
c) a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó
adatok megállapítására alkalmatlan;
d) meghamisították;
e) a körzetközponti jegyző a visszavonását a
nyilvántartásba bejegyezte.
Parkolási igazolványt az okmányirodán
kell igényelni.
A parkolási igazolvány igényléséhez
– a fogyatékos személynek kell elmenni az
okmányirodára
– vinni kell egy orvosi igazolás arról, hogy a
kérelmező súlyosan fogyatékos
– és kell egy fénykép a fogyatékos
személyről.
A parkolási igazolványt az autóvezető elé
kell kitenni az autó ablakába.
VÁRHATÓ MÓDOSÍTÁSOK
Az országgyűlés határozatában felkérte a kormányt,
hogy 2009. július 31-ig rendeletben szabályozza
újra a parkolási igazolványra vonatkozó rendelkezéseket.
A Kézenfogva Alapítvány, az Autisták
Országos Szövetsége és a Szimbiózis Alapítvány
által működtetett „Ne hagyd magad! II.” jogvédelmi
program jogászbizottsága a javaslat szövegéhez
észrevételeket fogalmazott meg a megfelelő szabályozás
megalkotása érdekében.
A képviselői indítványban
javasolt fontosabb módosítások, szigorítások:
• A és B típusú igazolványt különböztet meg a javaslat.
A típusút a 18 év feletti és alatti súlyosan
fogyatékos, illetőleg súlyos mozgáskorlátozott személyek
részére, míg a B típusú a nem súlyosan, de
fogyatékos, illetőleg a nem súlyos, de mozgáskorlátozott
személyek részére szólna,
• differenciált szabályozást javasol az A és B típusú
igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok tekintetében,
utóbbihoz legfeljebb 2 órás parkolási időtartam-korlátozás
hozzárendelését tanácsolja,
• a parkolási igazolvány alapjául szolgáló szakvélemény
kiállítását független orvostestület, vagy az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
hatáskörébe utalná, és 2010. január 1-jétől egy erre a
célra kifejlesztett vizsgálati eljárást vezetne be,
• a visszaélések megakadályozására a parkolási
igazolványok ellenőrzésébe a parkolási ellenőrök
bevonását javasolja.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott
személy parkolási igazolványáról
• 1/1975 (II. 5.) a közúti közlekedés szabályairól szóló KPM-
BM együttes rendelet
A parkolási igazolvánnyal ingyen lehet
mindenütt parkolni.
A parkolási igazolvánnyal ott is meg lehet
állni, ahol más nem állhat meg.
52
Ha eltűnik a parkolási igazolvány, akkor azt
be kell jelenteni az okmányirodán.

KÖZGYÓGYELLÁTÁS
A közgyógyellátás hozzájárulás a szociálisan rászoruló
személy egészségi állapotának megőrzéséhez és
helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentéséhez.
Az erre jogosult közgyógyellátási igazolványt
kap, amelynek birtokában ingyenesen jogosult egyes
egészségügyi ellátásokra. Ezek a következők:
a) gyógyszerek, egyes tápszerek – a gyógyszerkerete
erejéig. Lényeges tudni, hogy a gyógyszerkeret
két részből áll: az egyéni gyógyszerkeretből,
amelyet azoknak állapítanak meg,
akik állapotuk, fogyatékosságuk miatt rendszeresen
kénytelenek gyógyszereket szedni. Az
egyéni havi rendszeres gyógyszerköltség – ideértve
a különleges táplálkozási igényt kielégítő
tápszereket – a 2009. évben legfeljebb 12 000 Ft/
hó lehet. A másik az eseti keret, amiből az akut
(heveny, sürgős) megbetegedés esetén szükséges
gyógyszereket lehet megvenni. Az eseti keret
összege 2009-ben évi 6000 Ft. Minden évben az
adott év költségvetési törvényében határozzák
meg az egyéni és az eseti gyógyszerkeret öszszegét.
b) egyes gyógyászati segédeszközök,
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető
gyógyászati ellátások.
Utóbbi két esetben a közfinanszírozás alapjául elfogadott
ár erejéig vehető igénybe térítésmentesen az
ellátás, az efölötti árat a jogosultnak kell kifizetni.
A közgyógyellátás három jogcímen biztosított
támogatás:
1) alanyi jogcím: mások mellett az, aki, vagy aki
után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi
pótlékban részesül.
2) normatív jogcím: akinél a havi rendszeres
gyógyító ellátás térítési díja – melyet a területileg
illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási
pénztár elismert – az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve,
hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem
nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét, egyedül élő esetén 150%-át.
3) méltányossági jogcím: ennek alapján az a szociálisan
rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra,
akinél a települési önkormányzat rendeletében
meghatározott feltételek fennállnak.
A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító
ellátásokról szóló igazolást a háziorvos tölti ki.
Ezen kívül:
a) alanyi jogcím esetén igazolni kell valamelyik,
ezen jogcímhez szükséges feltétel fennállását
b) normatív és méltányossági jogcím esetén
csatolni kell a jövedelemigazolásokat, illetve
az utóbbinál igazolni kell a rendeletben foglalt
egyéb feltétel fennállását.
A háziorvosi igazolást a kérelmező nevének és
TAJ-számának feltüntetésével, zárt borítékban kell
csatolni a kérelemhez.
Ügyintézés: a települési önkormányzat szociális
ügyekkel foglalkozó osztályán.
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására
irányuló kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint
illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelemhez
formanyomtatványt kell használni, amelyet az
önkormányzat ügyfélszolgálati vagy szociális irodáján
lehet beszerezni. A háziorvosi igazolást a kérelmező
nevének és TAJ-számának feltüntetésével,
zárt borítékban kell csatolni a kérelemhez.
A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző
dönt. A jogosultságot két évre állapítja meg az
alanyi jogon járó támogatás esetében. A másik két
jogcím alapján egy évre szól a támogatás. A gyógyszerkeret
csak az igazolvány érvényességi ideje
alatt használható fel. A közgyógyellátásra való
jogosultságot megállapító jegyzői határozat ellen
fellebbezésnek van helye.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (Sztv. 49–53.§)
• 63/2006. (III. 27.) korm.rendelet a pénzbeli és természetbeni
szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint
folyósításának részletes szabályairól 35–49.§
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK,
PELENKA
Egyszer használatos nadrágpelenka: 3 hónapra 270
db nappali és 90 db éjszakai, vagy 270 db azonos
méretű éjszakai nadrágpelenka írható fel. A közgyógyellátott
részére térítésmentes. Sebész, neurológus,
onkológus, nőgyógyász, gyermeksebész,
Támogatások, Jogosultságok
53

Támogatások, Jogosultságok
54
urológus, rehabilitációs szakorvos, pszichiáter írhatja
fel. A szakorvostól kért javaslatra 6 hónap
után a háziorvos is felírhatja. Ha a mennyiség nem
elegendő, a többlet pelenkára engedélyt kell kérni
az illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól.
UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK
A fogyatékos személyek négy csoportja és egy fő
kísérőjük 90%-os utazási kedvezményt vehetnek
igénybe a helyközi közlekedésben, a helyi közlekedést
pedig ingyenesen vehetik igénybe. A súlyosan
fogyatékosok számára egyúttal 90%-os bérletkedvezményt
is bevezettek.
Ez a négy csoport:
• a vakok személyi járadékában részesülők és a
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
arcképes igazolványával rendelkezők;
• a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
arcképes igazolványával rendelkezők;
• a magasabb összegű családi pótlékban részesülők
• a fogyatékossági támogatásban részesülők.
Utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető
igénybe.
A Magyar Államkincstár Igazgatósága a magasabb
összegű családi pótlék, valamint a fogyatékossági
támogatás megállapításával egyidejűleg hatósági
bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények
igénybevételéhez.
A súlyosan fogyatékos személy utazási
kedvezményt kaphat.
Ingyen utazhat a városon belül: buszon,
villamoson, trolibuszon, metrón, HÉV-en.
Nagyon olcsón utazhat a városok és a falvak
között: vonaton, buszon, kompon.
(A komp olyan hajó, amely autókat és
embereket is szállít a folyók, tavak egyik
oldaláról a másikra.)
Aki fogyatékossági támogatást, vagy emelt
összegű családi pótlékot kap, az kaphat
utazási kedvezményt is.
*
Felhasznált jogszabályok:
• 85/2007. (IV. 25.) korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási
utazási kedvezményekről 1. számú melléklet
NORMATÍV TANKÖNYVTÁMOGATÁS
Bár a most ismertetett jogszabály a közoktatásra vonatkozik,
úgy véljük, hogy olvasóink között is lehetnek
érintettek. A felsőoktatásban résztvevők után
járó támogatást (fejkvóta), az egyetem osztja el.
Az iskola igazgatója minden év november 15-éig
Az iskolába járó autista fiataloknak
segítenek megkapni a tankönyveket.
Az autista fiatalok kikölcsönözhetik a
tankönyveket az iskolai könyvtárból.
Az autista fiatalok olcsóbban vehetik meg a
tankönyveket.
Ezt hívják normatív
tankönyvtámogatásnak.
A normatív tankönyvtámogatást az
iskolában kell kérni.
köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a
tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából
történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben,
tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való
hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt
tankönyvet vásárolni. E felmérés során a szülőket
tájékoztatni kell arról, hogy várhatóan kik jogosultak
normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának
lehetősége van, további kedvezmény nyújtására,
milyen feltételekkel lehet azt igénybe venni.
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához
a következő okiratok bemutatása szükséges:
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb
életkor elérése miatt megszűnt
ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,
c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői
és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
esetén az erről szóló határozat.

Az iskola november 30-ig kezdeményezi a tankönyv-
és tanszerellátás támogatásának megállapítását
a települési önkormányzatnál azoknak, akiknek
a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás
rendszere nem tudja megoldani.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás,
a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről 22.§
A VÉDENDŐ FOGYASZTÓKAT
MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK
A lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná válás
megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi
körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek.
Az Európai Unió előírásai alapján került
bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye
a villamosenergia (2008. január 1-jétől), illetve
a gázszolgáltatás (2009. január 1-kétől) tekintetében.
Ezen belül két kategóriát: a szociálisan rászoruló
és a fogyatékossággal élő fogyasztók csoportját
különítik el a jogszabályok:
I. Szociálisan rászoruló fogyasztónak
azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy
akinek a háztartásában élő személy:
• időskorúak járadékában részesül,
• aktív korúak ellátására jogosult,
• lakásfenntartási támogatásban részesül,
• ápolási díjban részesül,
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
• otthonteremtési támogatásban részesült (a támogatás
megállapításától számított 3 éven keresztül),
• nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában
neveli a gondozásába helyezett átmeneti
vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.
IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK:
1. Fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési
haladék)
• a kedvezmény igénybevételének időtartama alatt
elfogyasztott energia ellenértékét, a tartozás részöszszegeit,
illetve a tartozás halasztott összegét határidőben
ki kell egyenlíteni
• 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérhető
• részletfizetés: az igénylést megelőző 12 hónap
átlagfogyasztásához igazodik (1 havi fogyasztás ellenértékét
meg nem haladó tartozásnál 2 hónap, 3
havi alatt: 5 hónap, 3 havin túl 6 hónap)
• fizetési haladék: időtartama legfeljebb 30 nap
2. Előrefizető mérő
A kártyás mobiltelefonokhoz hasonlóan működő
fogyasztásmérő, amely a fogyasztást csak az ellenérték
előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé.
Jogosultsági feltételei:
• a fizetési kedvezmények biztosítása mellett a szolgáltatónak
fel kell ajánlania az előre fizető mérő
felszerelésének lehetőségét;
• amennyiben a védendő fogyasztó a fizetési kedvezmények
ellenére sem rendezi a tartozását (vagy
a megállapodásban foglaltakat nem tartja be), a további
vételezést a szolgáltató ilyen mérő felszereléséhez
kötheti;
Kikapcsolási védelem: A védendő fogyasztót fizetési
késedelem vagy nem fizetés esetén csak akkor
lehet az energia-ellátásból kikapcsolni, ha a speciális
mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve
annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza
vagy meghiúsítja;
A szolgáltatásból már kikapcsolt fogyasztó a nyilvántartásba
történő felvételével egyidejűleg kérheti
az előre fizető mérő felszerelését, melynek költségeit
a szolgáltató fizeti.
II. Fogyatékossággal élő fogyasztónak
minősül az, aki
• fogyatékossági támogatásban részesül,
• vakok személyi járadékában részesül,
• (vagy aki után szülője vagy eltartója) magasabb
összegű családi pótlékban részesül.
Támogatások, Jogosultságok
55

Támogatások, Jogosultságok
Igénybe vehető kedvezmények:
– különleges bánásmód a méréssel, leolvasással,
számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, ha nincs
a háztartásban fogyatékossággal élőnek nem minősülő
személy (pl. készpénzben történő számlakiegyenlítés
a felhasználási helyen, az általánostól eltérő
mérőhely kialakítása, a számla értelmezéséhez
nyújtott egyedi segítség stb.),
– szükségáramforrás (a tervezett üzemszünet idejére),
illetve szünetmentes áramforrás (váratlan
üzemzavar következményeinek megelőzésére)
A kikapcsolási védelem és az előrefizető mérő e fogyasztókat
is megilleti.
III. Hogyan lehet igényelni a
kedvezményeket
Az igénylés alapvető feltétele, hogy a szolgáltató az
érintett fogyasztót saját kérelmére nyilvántartásába
felvegye. Ehhez adatlapot kell kitölteni, melyet
a regisztrációhoz szükséges adatlap fogyasztóra
vonatkozó a védelemre jogosító ellátást megállapító
igazgatási szervvel is ki kell töltetni (jellemzően
a települési önkormányzat jegyzője, illetve a
Magyar Államkincstár).
A nyilvántartásba vételhez, illetve annak meghoszszabbításához
használatos adatlap hozzáférhető a
szolgáltatók ügyfélszolgálatain, letölthető honlapjukról.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (64–65.§)
és végrehajtási rendelete: 273/2007. (X. 19.) korm.rendelet
(30–37.§)
• 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (65–66.§) és végrehajtási
rendelete: 19/2009. (I. 30.) korm.rendelet (56–62.§)
KULTURÁLIS KEDVEZMÉNY
194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a muzeális intézmények
látogatóit megillető kedvezményekről.
1.§ E rendelet hatálya valamennyi olyan múzeumra,
közérdekű muzeális gyűjteményre és kiállítóhelyre
(a továbbiakban együtt: muzeális intézmény)
kiterjed, amelyik a nemzeti kulturális
örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter)
által kiadott működési engedéllyel rendelkezik.
Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket
bármely nyitvatartási napon (2.§ 1):
• a kiskorúak általános iskolai tanulmányaik megkezdéséig;
• a 65 éven felüli nyugdíjas magyar állampolgárok;
• a mozgássérültek és más fogyatékosok, valamint
kísérőik (jogosultanként legfeljebb 1 fő).
Díjtalan a belépés minden hétvége egyik – a mu -
ze ális intézmény által meghatározott – pihenőnap
ján a 18 éven aluli gyermekek és az őket
kí sé rő, legfeljebb 2 hozzátartozó [Ptk. 685.§ b)
pont], va la mint a 18 éven felüli, diákigazolványnyal
rendelkező tanulók és hallgatók részére.
Az intézmény fenntartója vagy vezetője a látogatók
meghatározott körének, illetve egyes
kiállítások esetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon
túl további kedvezményeket is adhat.
A kedvezményekre való jogosultságot felhívásra
igazolni kell. (3.§)
56

OKTATÁS
Az autista személyeknek és a fogyatékos
személyeknek joguk van a tanuláshoz.
Törvény mondja ki, hogy az autista
személyeket és a fogyatékos személyeket
segíteni kell a tanulásban.
Az autista személyek és fogyatékos
személyek középiskolába is mehetnek.
Az autista személyek és fogyatékos
személyek egyetemen vagy főiskolán is
tanulhatnak.
Az iskolának segítséget kell adnia az
autista személyeknek és a fogyatékos
személyeknek, hogy ugyanúgy tudjanak
tanulni, mint a többiek.
Az egyetemen és főiskolán a tanulók
vizsgáznak.
A vizsga azt jelenti, hogy a tanuló elmondja,
amit tud.
Az iskolában, az egyetemen és a főiskolán
senki sem kerülhet hátrányba azért, mert
autista személy, vagy fogyatékos személy.
Az egyetemen és főiskolán hosszabb ideig
tanulhatnak ingyen az autista személyek és
a fogyatékos személyek.
Az egyetem és főiskola segítőt ad az autista
személyek és a fogyatékos személyek mellé.
A segítőt úgy hívják, hogy koordinátor.
Az egyetem és főiskola pénzbeli támogatást
is adhat az autista személyeknek vagy a
fogyatékos személyeknek.
Az egyetem és főiskola által adható pénzbeli
támogatást úgy hívják, hogy ösztöndíj.
I. FELSŐOKTATÁS
A New Yorkban, 2006-ban született Fogya tékossággal
élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény
24. cikk 5. bekezdése szerint a részes államok
(így Magyarország is) biztosítják, hogy a
fo gyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetés
nélkül és másokkal azonos alapon
férjenek hozzá az általános felsőfokú oktatáshoz, a
szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és az élethosszig
tartó tanuláshoz (ENSZ egyezmény 24. cikk 5. bek.)
A felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésből
senki nem zárható ki és képességei alapján
mindenkinek hozzáférhető a felsőoktatás, ennek
alapján a kormány előnyben részesítési kötelezettségeket
állapíthat meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal
kapcsolatban.
A fogyatékos személyeknek a középiskolai oktatás
során biztosított, és a felsőoktatásban is megillető
kedvezmények a következők:
• a sajátos nevelési igényű tanuló 1 részére az állami
vizsgákon biztosítani kell az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből, az illetékes szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleménye alapján az értékelés
és a minősítés alóli mentesítést,
• illetve a tanuló az érintett tantárgyak helyett másik
tantárgyat választhat az érettségi vizsgán,
• az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
időt,
• írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai
1 A Közoktatási törvény (Kötv.) a fogyatékossággal élő személyt
sajá tos nevelésű igényű tanulónak nevezi
57

oktatás
58
tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, például
a számítógép használatát,
• szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló helyett
a szóbeli beszámolót, szóbeli beszámoló helyett
pedig az írásbeli beszámolót kell biztosítani.
[Kötv. 30.§ (9) és Complex Kommentár].
A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési
helyén 50 többletpontra jogosult [237/2006.
korm.rend. 25.§ (3)]. A felsőoktatási intézmények
kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkezőnek
a felvételi eljárásban való részvétel
feltételeit. Ha a felvételhez egészségügyi, pályaalkalmassági
vagy szakmai alkalmassági vizsgálatra
van szükség, a fogyatékossággal élő jelentkezőt
a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik
meg kedvezmények, illetve felmentések
[237/2006. korm.rend. 30.§ (1), (3)].
A felvételi eljárás során nyújtott kedvezmény vagy
mentesítés nem vezethet a felvételhez szükséges
alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes
felmentéshez [237/2006. korm.rend. 30.§ (4)].
A hallgató egyéni jogai közé tartozik többek között,
hogy állapotának, személyes adottságának,
fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön
[Ftv. 46.§ (3) f)], tehát az ilyen helyzetben lévő
hallgatónak meg kell adni azt a segítséget, amely
kiegyenlíti a helyzetéből adódó hátrányokat. Az
oktatónak is kötelessége, hogy tevékenysége során
figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, fogyatékosságát
[Ftv. 95.§ (5) b)].
Ha a fogyatékossággal élő hallgató államilag támogatott
képzésben folytat tanulmányokat, illetve
felsőfokú szakképzést végez, támogatási ideje 4 félévvel
meghosszabbodik, tehát 12 félév helyett 16
félév [Ftv. 55.§ (2)].
Kedvezmények a felsőfokú
képzésben
A fogyatékossággal élő hallgatónak biztosítani kell
a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást,
továbbá segítséget kell nyújtani neki ahhoz,
hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából
eredő kötelezettségeit.
• Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak,
tantárgyrészek tanulása, vagy a beszámolás
kötelezettsége alól.
• Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga,
vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.
• A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a
segédeszköz (írógép, számítógép stb.) használatát,
szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval
vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval
történő felváltását.
A fent felsorolt mentesítések köre nem vezethet a
bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez
szükséges alapvető tanulmányi követelmények
alóli felmentéshez [Ftv. 61.§ (1)].
A fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos
intézményi feladatok végrehajtásának rendjét a
felsőoktatási intézmény szervezeti és működési
szabályzata határozza meg [Ftv. 61.§ (2)], a részletszabályok
tehát innen ismerhetőek meg, például
személyi és technikai segítségnyújtás és egyéb szolgáltatások.
Érdemes minél előbb áttanulmányozni
az adott intézmény szervezeti és működési szabályzatát,
és ha kell, akkor igénybe venni az intézmény
által kijelölt koordinátor segítségét.
Az előnyben részesítési követelmények meghatározása
során a jogszabály úgy rendelkezik, hogy
az autista hallgató jogosult mindazon kedvezményekre,
amelyek mozgáskorlátozott, hallássérült,
látássérült, valamint beszéd- és más fogyatékos
hallgatótársait megilletik [részletszabályokat lsd:
79/2006. korm.rend. 18.§].
Kormányrendelet szabályozza a felsőoktatásban
részt vevő hallgatók által igénybe vehető juttatásokat,
amelyek közül számos az előnyben részesítési
kötelezettséget valósítja meg. A rendelet 2.
§ (1) d) pontja értelmében fogyatékossággal élő
vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató:
az a hallgató, aki
– fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre,
gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága
miatt rendszeresen személyi és/vagy
technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra
szorul.

Szociális juttatások
Diákhitel
Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók
különböző tanulmányi vagy szociális alapon
járó ösztöndíjakat kaphatnak. Ezeket a hallgató intézménye
az állam által biztosított normatívákból
fedezi.
A költségtérítéses intézményekbe járók is kaphatnak
kedvezményeket (pl. részletfizetési kedvezmény,
halasztás vagy mentesség).
A szociális juttatások kérelem alapján adhatók.
Kedvező feltételek mellett adott kölcsön a tanulmányok
ideje alatt (nem kell jövedelemigazolás,
sem kezes hozzá). Aki igényli, és megfelel a jogosultsági
feltételeknek az megkapja a hitelt (összege
szabadon választható), ami bármire elkölthető. A
kölcsön törlesztése a hallgatói jogviszony megszűnése
után, legkésőbb a 40. életév betöltését követő
negyedik hónap első napjától kell fizetni. [86/2006.
(IV. 12.) korm.rend.].
Rászorultsági alapon adható juttatások
Alaptámogatás, a rendszeres és rendkívüli szociális
ösztöndíj, a Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati
ösztöndíj.
A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének
mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói
normatíva 20%-a, ha a hallgató:
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota
miatt rászorult, vagy
b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.
II. FELNŐTT- ÉS SZAKKÉPZÉS
Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a
költségvetési törvényben meghatározott mértékű
normatív támogatást nyújthat, aminek keretében
a fogyatékkal élők számára díjmentesen biztosítja
a felnőttképzést folytató intézményben a szakmai,
nyelvi és általános képzést [Fktv. 22.§ (1)]. Az
autista személyek általános célú képzésére nem
vonatkozik az a korlátozás, amely alapján a fogyatékkal
élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott
képzésben vehet részt, és három naptári év alatt
legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési
normatív támogatás [Fktv. 22.§ (5)].
oktatás
Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme
alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói
kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell
hozni.
A szakképzés keretében rehabilitációs képzés
nyújt ható, amely a fogyatékossággal élő személy sajátos
képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szakmai
képzés, át- és továbbképzés. [Szktv. 54/B§ 15.].
A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe
kell venni
– a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget
kell fordítania különleges eszközök beszerzésére
és fenntartására, speciális utazási szükségleteire,
valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács
igénybevételére,
– a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak
számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott
gyermekek számára,
– az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával
járó költségeket [51/2007. korm.rend. 21.§ (1)].
A szakképzés során nyújtandó kevezmények:
• A fogyatékossággal élő személynek a szakmai
és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai
Az autista személyeknek és fogyatékos
személyeknek lehetőségük van többféle
szakmát megtanulni.
Sokféle szakma van.
Az autista személyek több szakmát is
megtanulhatnak.
A vizsgákon senki sem kerülhet hátrányba
azért, mert autista személy vagy fogyatékos
személy.
59

oktatás
alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az
egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével
biztosítani kell a fogyatékossághoz
igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget
kell nyújtani ahhoz, hogy teljesíteni tudja
kötelezettségeit.
• A fogyatékosság alapján mentesíteni kell egyes
tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása
és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén
mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa,
illetőleg szintje alól.
• A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési
időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a
segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását,
szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval
vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval
történő felváltását.
A mentesítés nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított
szakképesítés megszerzéséhez szükséges
követelmények alóli felmentéshez [Szktv. 11.§ (6)].
*
Felhasznált jogszabályok:
• 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív
jegyzőkönyv kihirdetéséről (a továbbiakban: ENSZ egyezmény).
• 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (a továbbiakban:
Ftv.).
• 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről (a továbbiakban:
Szktv.).
• 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (a továbbiakban:
Fktv.).
• 79/2006. (IV. 5.) korm.rendelet a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.
• 237/2006. (XI. 27.) korm.rendelet a felsőoktatási intézmények
felvételi eljárásairól.
• 51/2007. (III. 26.) korm.rendelet a felsőoktatásban részt
vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes
térítésekről.
60

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
1. Középiskolák
2. Speciális szakiskolák
KÖZÉPISKOLÁK (SZAKISKOLÁK,
SZAKKÖZÉPISKOLÁK,
GIMNÁZIUMOK)
BUDAPEST
ADDETUR Alapítványi Gimnázium
és Szakképző Iskola
1022 Budapest, Marczibányi tér 3.
(06 1) 212 5704) 233
BÁCS-KISKUN MEGYE
Türr István Gazdasági Szakközépiskola
6500 Baja, Bácska tér 1.
(06 79) 524 670
BÉKÉS MEGYE
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium
5600 Békéscsaba, Deák u. 6.
(06 66) 321 145
Gyermekház Általános Iskola, Gimnázium,
Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
1062 Budapest, Bajza u. 26.
(06 1) 321 5675
Kézműves Szakiskola és Alapfokú
Művészeti Iskola
5600 Békéscsaba, Orosházi út 32.
(06 66) 325 598
Közgazdasági Politechnikum Gimnázium
és Szakközépiskola
1096 Budapest, Vendel u. 3.
(06 1) 215 4900
Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari
és Informatikai Szakközépiskola
1101 Budapest, Salgótarjáni u. 53/b
(06 1) 261 2615
Jankó János Általános Iskola és Gimnázium
5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2.
(06 68) 462 069
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Martin János Szakképző Iskola
3529 Miskolc, Áfonyás u. 18/a
(06 46) 562 200
MIOK József Nádor Gimnázium
és Szakképző Iskola
1139 Budapest, Hajdú u. 18–24.
(06 1) 320 3524
Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola
és Kollégium
3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. u. 13.
(06 49) 540 096
61

Oktatási intézmények
Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
3600 Ózd, 48-as út 6.
48) 569 371
Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági
Szakképző Iskola és Kollégium
3980 Sátoraljaújhely, Kossuth u. 26.
(06 47) 523 340
FEJÉR MEGYE
Rosti Pál Gimnázium, Általános
és Szakképző Iskola
2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér 2-4.
(06 25) 510 600
Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és
Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium
2481 Velence, Ország u. 19.
(06 22) 472 270
Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola
8000 Székesfehérvár, Budai u. 7.
(06 22) 506 162
Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium
8060 Mór, Dózsa György u. 2.
(06 22) 407 023
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Tiszaparti Gimnázium és Humán
Szakközépiskola
5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 4.
(06 56) 510 890
Klapka György Szakközép- és Szakiskola
5100 Jászberény, Hatvani u. 2.
Intézményvezető: Tamás Zoltán
(06 57) 502 750
Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági
és Informatikai Szakközépiskola
5123 Jászárokszállás, Deák Ferenc u. 59.
(06 57) 433 31
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium,
Szakközépiskola és Szakiskola
2800 Tatabánya, Béke u. 8.
(06 34) 512-340
Színes Iskola – Személyközpontú Óvoda,
Általános Iskola és Gimnázium
2890 Tata, Fényes fasor 1.
(06 34) 487 643
62
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Piarista Általános Iskola és Középiskola
9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.
(06 96) 576 475
Eötvös József Evangélikus Gimnázium
és Egészségügyi Szakközépiskola
9400 Sopron, Deák tér 51.
(06 99) 311 767
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Bocskai István Gimnázium
4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 12.
(06 52) 229 368
NÓGRÁD MEGYE
Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola
3100 Salgótarján, Arany J. u. 12.
Intézményvezető: Varga Judit
(06 32) 411 353
PEST MEGYE
Fészek Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2083 Solymár, József Attila u. 26.
(06 26) 360 306
I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola
és Karacs Teréz Kollégium
2600 Vác, Géza király tér 8.
(06 27) 504-245

SOMOGY MEGYE
2. SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK
Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium
7400 Kaposvár, Szondi u. 3.
(06 82) 511 627
VAS MEGYE
Szent-Györgyi Albert Középiskola
9700 Szombathely, Pázmány Péter krt. 28/a
(06 94) 501 325
VESZPRÉM MEGYE
Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális
Szakiskola és Kollégium
8105 Pétfürdő, Hősök tere 10.
(06 88) 476 211
Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
8400 Ajka, Bródy Imre u. 4.
Intézményvezető: Mihályfi László
(06 88) 508 240
Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium
8420 Zirc, Alkotmány u. 16.
(06 88) 595 010
BUDAPEST
Gyermekház Általános Iskola, Gimnázium,
Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola
1062 Budapest, Bajza u. 26.
(06 1) 321 5675
Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai
Önkormányzat, Komplex Óvoda, Általános
Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és
Szakszolgáltató Központ
1107 Budapest, Gém u. 5–7.
(06 1) 261 7691
Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda
és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
1119 Budapest, Fogócska u. 4.
(06 1) 208 5814
Budapest Főváros XV. Kerületi Rákospalota,
Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Száraznád
Nevelési-Oktatási Központ, Óvoda, Általános
Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat
és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató
1156 Budapest, Pattogós u. 6–8.
(06 1) 418 2458
Oktatási intézmények
ZALA MEGYE
Apáczai Csere János Általános
Művelődési Központ
8900 Zalaegerszeg, Apáczai Csere János tér 5.
(06 92) 511 211
Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola,
Előkészítő Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
1164 Budapest, Szabadföld u. 7.
(06 1) 400 0503
Budapest, XVIII. kerületi SOFI (Óvoda, Általános
Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény)
1181 Budapest, Kondor sétány 4.
(06 1) 291 8978
Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
1201 Budapest, Magyarok nagyasszonya tér 22.
(06 1) 283 0377
63

BARANYA MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Oktatási intézmények
Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola
és Kollégium
7621 Pécs, Építők útja 9.
(06 72) 255 161
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális
Szakiskola és Kollégium
6000 Kecskemét, Hunyadi J. tér 2.
(06 76) 480 744
Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
6000 Kecskemét, Nyiri út 30.
(06 76) 328 075
Martin János Szakképző Iskola
3529 Miskolc, Áfonyás u. 18/a
(06 46) 562 200
FEJÉR MEGYE
Hild József Szakközépiskola, Szakiskola,
Speciális Szakiskola és Kollégium
2400 Dunaújváros, Bercsényi u. 8.
(06 25) 400 530
Arany János Általános Iskola, Speciális
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
8000 Székesfehérvár, Szegfű Gy. u. 6.
(06 22) 504 674
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai
Óvodája, Általános Iskolája, Speciális
Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai
Módszertani Intézménye és Gyermekotthona
6500 Baja, Barátság tér 18.
(06 79) 322 599
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium
és Különleges Gyermekotthon
9023 Győr, Bárczi Gusztáv u. 2.
(06 96) 419 022
BÉKÉS MEGYE
„Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola,
Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó
5600 Békéscsaba, Vandháti út 3.
(06 66) 328 064
Doborjáni Ferenc Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános
Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium,
Gyermek otthon, Utógondozó Otthon
és Pedagógiai Szakszolgálat
9400 Sopron, Brennbergi u. 82.
(06 99) 512 730
Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium,
Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény és Kollégium
5630 Békés, Hőzső u. 39.
(06 66) 411 577
Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény, Általános Iskola és
Speciális Szakiskola
9400 Sopron, Petőfi tér 3.
(06 99) 508 245
64
Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény, Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és
Kollégium
5700 Gyula, Szent István út 38.
(06 66) 561 420
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készségfejlesztő
Speciális Szakiskola és Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
5000 Szolnok, Liget u. 10.
(06 56) 421-103

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György
Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,
Diákotthon és Gyermekotthon
5310 Kisújszállás, Bajcsy-Zsilinszky u. 37.
(06 59) 520 614
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája,
Diákotthona és Gyermekotthona
2890 Tata, Új u. 21.
(06 34) 587 470
Oktatási intézmények
PEST MEGYE
Cházár András Óvoda, Általános Iskola,
Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon,
Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat
2600 Vác, Március 15. tér 6.
(06 27) 502 186
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Bárczi Gusztáv Általános Iskola,
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola,
Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat
4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 10.
(06 42) 422 003
VESZPRÉM MEGYE
Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő
Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
8500 Pápa, Balla Róbert tér 14.
(06 89) 313 849
65

NAPPALI ÉS BENTLAKÁSOS
INTÉZMÉNYEK
66
NAPPALI ELLÁTÁSOK
BUDAPEST
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
1026 BUDAPEST, Orsó u. 55.
(06 1) 394 2215
orsoeno@enternet.hu
Óbuda Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ
– ÉNO
1033 BUDAPEST, Benedek E. u. 1–3.
(06 1) 430 0290
onodi.agnes@freemail.hu
Józsefvárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok
Napközi Otthona
1082 BUDAPEST, Vajdahunyad u. 4.
(06 1) 334 1380
Autizmus Alapítvány és Autizmus Kutatócsoport
Módszertani Központ
1089 BUDAPEST, Delej u. 24-26.
(06 1) 314 2859
aaakcs@autizmus.hu • www.autizmus.hu
Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona
(TERÉZÉNO)
1065 BUDAPEST, Podmaniczky u. 18. I. em. 6.
(06 1) 311 2230
terezeno@enternet.hu
Segítőtárs Szociális Nonprofit Közhasznú Kft.
1078 BUDAPEST, István u. 20. III. 40.
(06 1) 352 8200
info@segitotars.hu
www.segitotars.hu
Gond-viselés Szociális Foglalkoztató Szolgáltató
és Kereskedelmi Közhasznú Társaság
1096 BUDAPEST, Thaly Kálmán u. 40. fsz.
(06 1) 323 0313; (06 1) 323 0312
info@gondviselohaz.hu
www.gondviseles.hu
Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány
1116 BUDAPEST, Rátz László u. 73.
(06 1) 208 1793
Az Értelmi Fogyatékosok Fejlődését Szolgáló
Magyar Down Alapítvány
1116 BUDAPEST, Szalóki út 53.
(06 1) 208 5622
napkozi@downalap.axelero.net
www.downalapitvany.hu) dowwnkorai.hu
Budapest-Hegyvidék XII. kerületi
Önkormányzat Fejlesztő Napközi Otthon
1126 BUDAPEST, Tóth Lőrinc u. 24.
(06 1) 355 1964
ejudit56@freemail.hu
www.feno.atw.hu

Budapest XIII. kerületi Önkormányzat
Frim Jakab Szociális Intézmény
1138 BUDAPEST, Újpalotai út 9–11.
(06 1) 329 0248
PasztorMarta@bp13.hu
Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat
Egyesített Szociális Intézmény
1157 BUDAPEST, Árendás köz 4–6.
(06 1) 418 9631
Óvoda, Általános Iskola és Módszertani
Intézmény
1161 BUDAPEST, Érsekujvár u. 5–7.
(06 1) 405 4214
tj18kos@citromail.hu
www.cinkota16.finet.hu
Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente
Önkormányzata, Egyesített Szolgáltató Központ
1173 BUDAPEST, Újlak u. 106.
(06 1) 256 3003
viragoskertno@eszk.net
Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat
1193 BUDAPEST, Kisfaludi u. 46.
(06 1) 282 9501
segitokez@kispest.hu
XXII. ker Önkormányzat Szociális Szolgálata
„Napraforgó” Fogyatékosok Klubja
1223 BUDAPEST, Kód u. 2–4.
(06 20) 395 3963
BARANYA MEGYE
Fogd a Kezem Alapítvány
7634 PÉCS, Kovács Béla u. 10.
(06 72) 252 322
fogdk@enternet.hu
www.fogdkezem.uw.hu
BÁCS-KISKUN MEGYE
Platán Otthon – Értelmi Fogyatékosok
Napközi Otthona
6000 KECSKEMÉT, Csongrádi u. 26.
(06 76) 328 010
Nefelejcs Szakosított Otthon
6400 KISKUNHALAS, Baycsy-Zs. u. 26.
(06 77) 423 460
napkozi@emitelnet.hu
Cédrus Egyesített Szociális Intézmény
6500 BAJA, Pokorny u. 1–3.
(06 79) 321 544
BÉKÉS MEGYE
AUT-PONT Alapítvány Autista Gyermekekért
és Fiatalokért Alapítvány
AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali
Intézménye
5600 BÉKÉSCSABA, Kereki sikátor 11.
(06 66) 530 690; (06 30) 555 9345
autpont@autpont.hu
Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi,
Rehabilitációs és Módszertani Központ
5600 BÉKÉSCSABA, Degré u. 59.
(06 66) 530 220
modszertan@fago.bhn.hu
www.fago.hu
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete
Napraforgó Közösségi Centrum
5600 BÉKÉSCSABA, Kölcsey u. 27.
(06 66) 452 202
one@mkbme.hu
www.mkbme.hu
Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ
„Derűs ház”
5630 BÉKÉS, Kossuth u. 11.
(06 66) 411 850
www.bvszszk.hu
„Reménysugár” Alapítvány a Down-kórral és
Fogyatékkal Élőkért
„Dr. Altorjay István” Fogyatékosok Nappali
Intézete
5700 GYULA, Ecsedi u. 8.
(06 30) 305 2495
remenysugaralapitvany@t-online.hu
nappali és bentlakásos intézmények
67

nappali és bentlakásos intézmények
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
MÁON Református Szeretetotthon
3529 MISKOLC, Szilvás u. 39.
(06 46) 431 552
maon@maon.axelero.net
Miskolci Autista Alapítvány
3533 MISKOLC, Csermőkei út 2/a.
(06 46) 532 476
miskolciautista2@freemail.hu
www.autista.extra.hu/index.html
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 VÉSZTŐ, Táncsics u. 40.
Telephely: 5530 VÉSZTŐ, Iparoskert u. 1.
(06 20) 991 2870; (06 20) 991 2541; (06 20) 991 2870
serultgyerekek@freemail.hu
www.vsgye.extra.hu
CSONGRÁD MEGYE
Egyesített Szociális Intézmény
9200 MOSONMAGYARÓVÁR, Lengyári u. 2.
(06 96) 206 220
naposhaz@enternet.hu
Sopron Megyei Jogú Város Szociális
Szolgáltató Intézmény
„Virágfüzér” Fogyatékosok Napközi Otthona
9400 SOPRON, Kossuth u. 10.
(06 99) 506 414
szocialisszolgsopron@upcmail.hu
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye
4032 DEBRECEN, Böszörményi u. 148.
(06 52) 412 033; (06 52) 532 269
E-mail: vcsaba.fei@freemail.hu
Telephelyek:
Fogyatékos személyek nappali intézményei:
Mester u. 22. és Ifjúság u. 2. sz.
Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete
Dr. Altorjay István Fogyatékos Gyermekek
Nappali Intézete
6725 SZEGED, Felhő u. 1/b.
(06 62) 444 897
szma@ngo.hu
HEVES MEGYE
Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálat
3000 HATVAN, Bajcsy Zs. u. 69.
(06 37) 342 025
ugk@szivarvany60.t-online.hu
68
FEJÉR MEGYE
Frim Jakab Képességfejlesztő Szakosított Otthon
8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, Széna tér 2.
(06 22) 506 255
frimj@t-online.hu
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Nyugat-dunántúli Regionális Központ
9024 GYŐR, Kálvária utca 2.
(06 96) 319 888
lajko.zsuzsa@malta-nydregio.hu
www.maltai.hu és www.maltai-nydregio.hu
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény
9028 GYŐR, Páva u. 29.
(06 96) 418 404
Autista Segítő Központ
3200 GYÖNGYÖS, Barátok tere 2.
(06 37) 500 417
ask@ofm.hu
www.ask.ofm.hu
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
3200 GYÖNGYÖS, Visonta u. 2.
(06 37) 311 164
eno.gyongyos@chello.hu
www.gyongyosikisterseg.hu
Családsegítő Intézet Értelmi Fogyatékosok
Napközi Otthona
3300 EGER, Ifjúság u. 9.
(06 36) 318 199

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
„Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló,
Gondozó Otthona és Nappali Intézménye
5000 SZOLNOK, Liget u. 8.
(06 56) 426 080
Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ,
Törökszentmiklós
5200 TÖRÖKSZENT MIKLÓS, Kossuth Lajos u. 126.
(06 56) 395 949
fogynapin@mailbox.hu
Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás
5300 KARCAG, Püspökladányi út 33.
(06 59) 311 006
karcagcssgk@csaladsegitokozpont.axelero.net
Egymást Segítő Egyesület – Alemany Erzsébet
Segítő Ház, Fogyatékosok Nappali Intézménye
2117 ISASZEG, Nap u. 2/b.
(06 28) 582 425; (06 28) 582 426
aesh@invitel.hu
www.egymast-segito.hu
Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete
„Szederfa Otthon”
2181 IKLAD, Szabadság 75.
(06 28) 578 530
turba@szederfa.hu
www.szederfa.hu
Bárka Alapítvány
2330 DUNAHARASZTI, Mindszenthy u. 3.
(06 24) 516 265
muhely@larche.hu
nappali és bentlakásos intézmények
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
ESZI Szt. József Szociális Szolgáltató Központ
Fogyatékos Gyermekek Otthona
2800 TATABÁNYA, Kőrösi Cs. u. 14.
(06 34) 511 892
e.n.o.bacsokata@freemail.hu
NÓGRÁD MEGYE
Salgótarján Megyei Jogú Város Egészségügyi
Szociális Központ
Félsziget Napközi Otthon
3100 SALGÓTARJÁN, Forgách Antal u. 88.
(06 32) 311 217
sumegiilona.alapitvany@chello.hu
PEST MEGYE
IRMÁK Kht.
2014 CSOBÁNKA, Margitliget
(06 26) 320 055
irmak2@t-online.hu
www.irmak.hu
Városi Napos Oldal Szociális Központ
2085 PILISVÖRÖSVÁR, Rákóczi u. 5.
(06 26) 330 310
www.pilisvorosvar.hu/onkormanyzati_intezmenyek_naposoldal.php
Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona
2370 DABAS, Kossuth László u. 1.
(06 29) 363 324
fogyatekosok.orszagkozepe@gmail.com
Vác Város Önkormányzata Bölcsődék
és Fogyatékosok Intézménye
Fejlesztő napközi otthon
2600 VÁC, Kölcsey u. 4
(06 30) 633 4891
bolcsodek.es.fogy@invitel.hu
Fogyatékosok Napközi Otthona
2600 VÁC, Tabán u. 28.
(06 30) 633 4893
bolcsodek.es.fogy@invitel.hu
Humánszolgáltató Központ
2750 NAGYKŐRÖS, Szolnoki u. 65.
(06 53) 552 275
human.sz.kp@invitel.hu
SOMOGY MEGYE
Gyöngyfa Napközi Otthon
7400 KAPOSVÁR, Rippl-Rónai J. u. 11.
(06 82) 424 292
sandorildiko@kapos-net.hu
69

nappali és bentlakásos intézmények
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Nyíregyháza-Kertváros Református
Egyházközösség
Irgalmas Samaritánus Gyülekezeti Szociális
Módszertani Központja
4400 NYÍREGYHÁZA, Kazinczy u. 4.
(06 42) 504 636
postmaster@irgalmas.t-online.hu
Mentálhigiénés Központ
Oázis Napközi Otthon
4400 NYÍREGYHÁZA, Őz u. 14–16.
(06 42) 438 600
cssknyh@chello.hu
pszichiátriai közösségi ellátás
4400 NYÍREGYHÁZA, Sarkantyú u. 30–36.
(06 42) 506 165
cssknyh@chello.hu
VESZPRÉM MEGYE
Éltes Mátyás Értelmi Fogyatékosok Nappali
Intézménye és Gondozóháza
8200 VESZPRÉM, Gábor Áron u. 2/a.
(06 88) 409 856
kramliida@invitel.hu
Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai
Betegek és Fogyatékosok Otthona
8318 LESENCETOMAJ, Kossuth u. 95.
(06 87) 436 111
www.balatone.hu) szocialis
Molnár Gábor Műhely Alapítvány
8400 AJKA, Móra F. u. 30.
(06 88) 213 844
mgmalapitvany@invitel.hu
www.mgmalapitvany.hu
70
Szent Kamill „Életet az Éveknek” Közhasznú
Alapítvány
4405 NYÍREGYHÁZA, Tallér út 20.
(06 42) 491 946
kamil@enternet.hu
Szent Rita Pszichiátriai, Szenvedélybetegek
és Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye
4432 NYÍRSZŐLŐS, Izabella u. 48.
(06 42) 470 277
szentrita@netra.hu
Rókahegyi Agapé Alapítvány
4481 NYÍREGYHÁZA-SÓSTÓHEGY, Sövény utca 3.
(06 42) 596 917
agape2@t-online.hu
Városi Bölcsőde és Rehabilitációs Napközi Otthon
4600 KISVÁRDA, Tompos úti ltp. 1.
(06 45) 410 172
rehab1@freemail.hu
TOLNA MEGYE
„Reménység” Napközi Otthona
7200 DOMBÓVÁR, Kinizsi u. 37
(06 74) 565 539
remenyseg@remenyse.t-online.hu
Regionális Szociális Forrásközpont Kht.
9700 SZOMBATHELY, 11-es Huszár u. 116.
(06 94) 509 694
www.rszfk.hu
ZALA MEGYE
Gyimesi Lajos Fogyatékkal Élők Nappali
Intézménye
8900 ZALAEGERSZEG, Kiss u. 8.
(06 92) 312 541
kocsmarne@zalaszam.hu
BENTLAKÁSOS ELLÁTÁSOK
LAKÓOTTHONOK
AUTIZMUSSAL ÉLŐKNEK
Angyalliget Közhasznú Alapítvány
Angyalliget Lakóotthon, Balmazújváros
Postacím: 4024 Debrecen, Blaháné u. 5. 1/1
(06 30) 528 0994
fax: (06 52) 316 880

Autista Segítő Központ (ASK)
Boróka Majorság, Karácsond
3200 Gyöngyös, Barátok tere 2.
(06 37) 500 417; fax: (06 37) 500 418
Karácsond: (06 37) 322 867
www.autista.hu
Autista Sérültekért Zalában Alapítvány
Autista Védőotthon (ápoló-gondozó otthon)
8992 BONCODFÖLDE, Dózsa u. 18.
(06 92) 460 788
info@autistaserultekert.hu
www.autistaserultekert.hu
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete
Csókakői Auti Farm
Székhely: 8000 Székesfehérvár, Pityer u 46.
Iroda: 8000 Székesfehérvár, Száva u 52.
Postacím: Pásztor Viktorné, 2490 Pusztaszabolcs,
Virág u. 1.
Központi telefonszám: (06 22) 786 788
lipthay.sandorne@chello.hu
www.autifarm.hu
Esőemberekért Egyesület
Szent Gergely Lakóotthon
2890 TATA, Fürdő u. 24.
(06 34) 589 685
esotata@t-online.hu
www.esotata.hu
Kalán Néni Pihenőkertje Autista Alapítvány
Kalán Néni Kuckója Lakóotthon
5920 CSORVÁS, Rákóczi u. 8.
(06 66) 258 404
kalanneni@globonet.hu
Miskolci Autista Alapítvány
Autisták Családi Otthona (ápoló, gondozó otthon)
3533 MISKOLC, Csermőkei út 2/a.
(06 46) 532 476
miskolciautista2@freemail.hu
www.autista.extra.hu/index.html
Mit Tehetnék Érted Alapítvány
Autista Lakóotthon
9098 MINDSZENTPUSZTA, Ady Endre u. 3.
(06 30) 469 6527
zakieri@freemail.hu
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
Csillagház Lakóotthon
5530 VÉSZTŐ, Toldi u. 9/b.
(06 66) 476 740
serultgyerekek@freemail.hu
www.vsgye.extra.hu
EGYÉB BENTLAKÁSOS
INTÉZMÉNYEK
nappali és bentlakásos intézmények
Esőemberke Alapítvány a Vas Megyei
Autistákért
Holnap Háza Lakóotthon
9700 SZOMBATHELY, Dózsa Gy. u. 6.
Postacím: 9723 Gyöngyösfalu, Alkotmány u. 38.
(06 30) 348 6593
esoemberke@gmail.com
„Híd a Jövőbe” Értelmi Sérülteket Segítő
Alapítvány – Márton Lakóotthon
9082 NYÚL, Táncsics u. 174
(06 96) 540 133
info@martonlakootthon.hu
www.martonlakootthon.hu
BUDAPEST
Az alábbi címlista a Kézenfogva Alapítvány adatbázisa
alapján készült
(http://www.kezenfogva.hu/q=node/119). Az alábbi
intézmények már fogadtak autizmussal élő személyt.
Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon
1029 BUDAPEST, Báthori u. 8.
(06 1) 391 8005
sarepta@axelero.hu
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephelyek: 1064 BUDAPEST, Izabella u. 82.
1144 BUDAPEST, Ond Vezér út 5–7.
(06 1) 239 6690
lampas92@freemail.hu
71

nappali és bentlakásos intézmények
Értelmes Életért Alapítvány
1151 BUDAPEST, Gubó u. 8.
(06 1) 271 1018
eea@freemail.hu
Otthon XVI. Alapítvány – Szivárvány
Lakóotthon
1161 BUDAPEST, Érsekújvári u. 7–13.
1) 405-5201; 1) 401 0063
biszand@enternet.hu
www.szivarvanyotthon.hu
Reménysugár Habilitációs Intézet
1223 BUDAPEST, Kápolna u. 3.
(06 1) 424 0812
remenysugar@rhi.hu
Nefelejcs Szakosított Otthon
6400 KISKUNHALAS, Nefelejcs u. 9.
(06 77) 422 740
nefelejcs@emitelnet.hu
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Szakosított Szociális Otthona
6455 KATYMÁR, Sándor tanya 20.
(06 79) 568 011
szakszockatymar@freemail.hu
Jelenünkért és Jövőnkért Alapítvány
„Foglalkoztató Ház”
6522 GARA, Kossuth L. u. 130.
(06 79) 456 614
pasilon@freemail.hu
72
BARANYA MEGYE
Mohács Város Önkormányzat
Pándy Kálmán Otthona
7700 MOHÁCS, Újváros u. 10.
(06 69) 322 345
pandyk@invitel.hu
Élet-Esély Autistákat Segítő Egyesület
„Fészek” Fogyatékosok Otthona
7761 KOZÁRMISLENY, Széchenyi u. 1.
(06 72) 370 773
eletesely@eease.t-online.hu
Web: www.eletesely.hu
Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos
Személyek Otthona
7932 MOZSGÓ, Mátyás király u. 1.
(06 73) 544 900
intezmeny@foszemo.hu
Web: www.foszemo.hu
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kalocsa Város Önkormányzata Egyesített
Szociális Intézménye – Értelmi Fogyatékosok
Otthona
6300 KALOCSA, Malom u. 5.
(06 78) 462 157
BÉKÉS MEGYE
Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi,
Rehabilitációs és Módszertani Központ
Ápoló-gondozó Otthona
5600 BÉKÉSCSABA, Degré u. 59.
(06 66) 530 220
modsz.int.bcsaba@fago.hu
Web: www.fago.hu
Békés Megyei Hajnal István
Szociális Szolgáltató Centrum
5630 BÉKÉS, Farkas Gyula u. 2.
(06 66) 411 044
hajnalotthon@globonet.hu
www.netplakat.hu\nefelejcs
Békés Megyei Fogyatékosok
és Pszichiátriai Betegek Otthona
5667 MAGYARBÁNHEGYES, Tanya 37.
(06 68) 480 012
szocialisotthon@alfold.net
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Gondoskodás Alapítvány – Add a Kezed
Lakóotthon
3400 MEZŐKÖVESD, Dohány út 8.
(06 49) 500 224
gondoskodasa@freemail.hu

CSONGRÁD MEGYE
Csongrád Megyei Önkormányzat Ápoló Otthona
6621 DEREKEGYHÁZ, Köztársaság tér 9.
(06 63) 453 009
szothon@invitel.hu
Dr. Waltner Károly Otthon
6723 SZEGED, Agyagos u. 45.
(06 62) 480 780
waltner@tiszanet.hu
FEJÉR MEGYE
Fejér Megyei Ápoló-gondozó Otthon
2060 BICSKE, Szent László u. 48.
(06 22) 565 127
gazd.bicske@int.fejer.hu
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephely: 8045 BAKONYKÚTI, Petőfi.u. 12.
(06 22) 421 861
lampas92@freemail.hu
Fény Felé Alapítvány – Lakóotthon
4225 DEBRECEN, Függetlenség u. 4.
(06 52) 433 183
info@fenyfele.hu
www.fenyfele.hu
HEVES MEGYE
Heves Megyei Önkormányzat Idősek,
Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete
3346 BÉLAPÁTFALVA, Petőfi út 25.
(06 36) 554 310
modsz.int.belapatfalva@t-online.hu
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
„Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló,
Gondozó Otthona és Nappali Intézménye
Lakóotthon
5000 SZOLNOK, Liget u. 12.
(06 56) 421 286
Ápoló-Gondozó Intézmény
5000 SZOLNOK, Liget u. 27.
(06 56) 421 410
liget@externet.hu
nappali és bentlakásos intézmények
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
NapSzak Integrált Intézmény
9423 ÁGFALVA, Ágfalva-Liget
(06 99) 506 091
agszoc@axelero.hu
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
Debrecen Megyei Jogú Város Terápiás Háza
Fogyatékosok Otthona
4031 DEBRECEN, Kishegyesi u. 88.
(06 52) 478 338
terapiashaz@levele.hu
Kiskorú Fogyatékosok Otthona és Nappali
Intézménye
Ápoló-gondozó Intézmény és Lakóotthon
4032 DEBRECEN, Böszörményi u.148.
(06 52) 412 033
bodnarne.kifoni@freemail.hu
„Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Fogyatékosok Otthona
5300 KARCAG, Zöldfa u. 48.
(06 59) 400 264
karcag@golyafeszekotthon.hu
„Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Fogyatékosok Otthona
5349 BÁNHALMA, Tanya 34.
(06 59) 528 042
fenyvesotthon.banhalma@axelero.hu
Szivárvány Ház Fogyatékosok Református
Otthona
5350 TISZAFÜRED, Temető u. 1.
(06 59) 511 381
szivarvany_haz@t-online.hu
73

nappali és bentlakásos intézmények
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Szent Rita Fogyatékosok Otthona
2500 ESZTERGOM, Dessewffy u. 20.
(06 33) 413 862
szentrita@invitel.hu
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Fogyatékosok Otthona
2532 TOKODALTÁRÓ, József A. u. 4.
(06 33) 466 448
fogyotthontokodaltaro@juropnet.hu
Dunaalmási Református Szeretetház
2545 DUNAALMÁS, Jókai u. 16.
(06 34) 450 025
pfonyad@axelero.hu
ESZI Szt. József Szociális Szolgáltató Központ
Fogyatékos Gyermekek Otthona
2800 TATABÁNYA, Kőrösi Cs. u. 14.
(06 34) 311 897
szocszolgkozpont.fogyatekosgyermekekotthona@
chello.hu
NÓGRÁD MEGYE
Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon
és Rehabilitációs Intézet
3188 LUDÁNYHALÁSZI, Rákóczi út 71–73.
(06 32) 456 004
ludanyrehab@xmail.profinter.hu
PEST MEGYE
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
1131 BUDAPEST, Tomori u.23.
Telephelyek:
2114 VALKÓ, Arany J. u. 6/ b; (06 28) 484 736
2114 VALKÓ, Arany J. u. 15.; (06 28) 484 736
2132 GÖD, Pesti út 200-202.
2141 CSÖMÖR, Széchenyi u. 137.
(06 1) 239 6690
lampas92@freemail.hu
IRMÁK Kht. – Kraxner Alajos Speciális
Foglalkoztató Otthon és Intézményei
2014 CSOBÁNKA, Margitliget
(06 26) 320 055
Tovább Élni Egyesület
2074 PERBÁL, Fő u. 1.
(06 26) 370 340
tovabbelni@freemail.hu
TOPHÁZ Speciális Otthon
2132 GÖD, Munkácsy M. u. 2.
(06 27) 532 275
tophaz@dunaweb.hu
Egyenlő Esélyekért! Alapítvány
Ápoló-gondozó Otthon
2141 CSÖMÖR, Ibolya u. 13-19.
(06 28) 445 725
otthon01@invitel.hu
Lakóotthon
2141 CSÖMÖR, Tompa u. 10.
(06 28) 445 163
otthon01@invitel.hu
Juhász Zsófia Református Szeretetotthon
Fogyatékosok Ápoló és Gondozó Intézménye
2162 ŐRBOTTYÁN, Kvassay telep 1.
(06 28) 564 010
gyotthonorb@vnet.hu
Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete
„Szederfa Otthon”
2181 IKLAD, Szabadság 75.
(06 28) 578 530
turba@szederfa.hu
Web: www.szederfa.hu
Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat
Frim Jakab Szociális Intézménye
2184 VÁCEGRES, Hámán Kató u. 25.
(06 28) 578 630
PappZoltan@bp13.hu
74

Bárka Alapítvány Lakóotthon
2330 DUNAHARASZTI, Mindszenty utca 3.
Telephelyek:
Forrás Lakóotthon, 2820 DUNAHARASZTI,
Arany János u. 45., (06 24) 516 275
Akácvirág Lakóotthon, 2330 DUNAHARASZTI,
Akácfa u. 2) a., (06 24) 516 255> (06 24) 516-265
lakootthon@larche.hu
Irsai Mentáhigiénés Ápolási Központ,
Szociális Szolgáltató Kht.
2730 ALBERTIRSA, Köztársaság u. 115.
(06 53) 342 047
irsaiintezmeny@irmak.hu
Web: www.irmak.hu
SOMOGY MEGYE
Gondviselés Szociális Otthon
7562 SEGESD, József Attila u. 1.
(06 82) 733 190
gondviseles@somogy.hu
„Együtt – Egymásért” Szociális és Gyermekotthon
7570 BARCS, Táncsics M. u. 24.
(06 82) 463 372
eeszocobarcs@vnet.hu
www.gyerekobarcs.vnet.hu
Drávakastély Szociális Otthon
7979 DRÁVATAMÁSI, Fő u. 41/a.
82) 466 979
info@dkastely.t-online.hu
Fővárosi Önkormányzat Értelmi
Fogyatékosok Otthona
8713 KÉTHELY, Magyari u. 35.
(06 85) 339 211
szocotth@szocotth.t-online.hu
SZABOLCS-SZAT MÁR-BEREG MEGYE
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Önkormányzat Ápoló-gondozó Otthona
4352 MÉRK, Hunyadi u. 183.
(06 44) 554 030
merkapol@axelero.hu
Nyíregyháza-Kertváros Református
Egyházközösség Irgalmas Samaritánus
Gyülekezeti Szociális Módszertani Központja –
Anna Református Szeretetotthon
4400 NYÍREGYHÁZA, Kazinczy u. 4/a.
(06 42) 504 636
postmaster@irgalmas.t-online.hu
Magdaléneum Fogyatékosok Református
Ápoló-gondozó Otthona
4400 NYÍREGYHÁZA, Korányi Frigyes u. 160.
(06 42) 443 000
refeu@enternet.hu
Lakóotthon
4400 NYÍREGYHÁZA, Lengyel u. 71.
(06 42) 443 000
refeu@enternet.hu
Patrónus Egyesület
4400 NYÍREGYHÁZA, Közép út 19.
(06 42) 500 155
patronus.e@freemail.hu
www.patronusegyesulet.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló-gondozó Otthona
4752 GYŐRTELEK, Kossuth u. 141.
(06 44) 557 070
szocigyortelek@freemail.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló-gondozó Otthon és Lakóotthon
4644 MÁNDOK, Ady Endre út 73.
(06 45) 435 013
apolo.otthon@axelero.hu
nappali és bentlakásos intézmények
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Önkormányzat Ápoló-gondozó Otthona
4325 KISLÉTA, Pócsi u. 52.
(06 42) 385 555
agoleta@freestart.hu
75

nappali és bentlakásos intézmények
TOLNA MEGYE
Tolna Megyei Önkormányzat
Fogyatékosok Otthona
7042 PÁLFA, Alkotmány u. 20.
(06 75) 339 015
palfint@freemail.hu
Tolna Megyei Önkormányzat
Mechwart András Otthona
7061 BELECSKA, Petőfi telep 2.
(06 74) 406 106
belecska@t-online.hu
Árpádházi Szent Erzsébet Otthon
7150 BONYHÁD, Schweitzer tanya 51.
(06 74) 451 844
bszocott@enternet.hu
VAS MEGYE
Johanneum Evangélikus Diakónia Központ
9700 SZOMBATHELY, Középhegyi u. 1.
(06 94) 501 041
Fővárosi Önkormányzat Értelmi
Fogyatékosok Otthona
9919 CSÁKÁNYDOROSZLÓ, Fő u. 11.
(06 94) 542 200
csakdor@kx.hu
www.csakdor.kx.hu
Vas Megyei Szakosított Otthon
9931 IVÁNC, Kossuth L. u. 1-3.
(06 94) 542 037
igazgato@szakotthon-ivanc.t-online.hu
ZALA MEGYE
Zala Megyei Önkormányzat Integrált Szociális
Intézménye Fogyatékkal Élők V. sz. telephelye
8900 ZALAEGERSZEG, Külsőkórház u. 6.
(06 92) 599 290
kffo@zelkanet.hu
76

MUNKAVÁLLALÁS,
FOGLALKOZTATÁS
1. Szociális foglalkoztatás
2. Rokkantsági nyugdíj
3. Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézet (ORSZI)
4. Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló,
2006-ban, New York-ban elfogadott ENSZ
Egyezmény 26. cikkének megfelelően, a Magyar
Köztársaság is, részes államként elismeri a fogyatékossággal
élő személyek munkavállaláshoz
való jogát, másokkal azonos alapon. A fogyatékos
személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában
védett foglalkoztatásra jogosult [Fot. 15.§ (1)].
Ennek megfelelően a munkavállalás történhet
1) intézményen belüli foglalkoztatással intézményi
jogviszonyban álló személyek esetében
[Sztv. 99/B.§ (1)],
2) akkreditált foglalkoztatónál, munkáltatónál.
Az akkreditációs szervezetek akkreditációs eljárás
során akkreditációs tanúsítványt szereznek,
amelynek típusai: alap, rehabilitációs, kiemelt
és feltételes tanúsítvány; az utóbbi kétféle tanúsítvánnyal
rendelkezők védett foglalkoztatónak
minősülnek. 176/2005. (IX. 2.) korm.rend. 2.§ (1)
a), b); 4.§ (1), (2)],
3) nyílt munkaerőpiacon jelenlévő munkáltatónál
(akkreditációval nem rendelkeznek.)
1. SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁS
Az intézményen belüli foglalkoztatást a törvény
szociális foglalkoztatásnak nevezi, amelynek két
formája van: munka-rehabilitáció, valamint fejlesztő-felkészítő
foglalkoztatás.
A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs
alkalmassági vizsgálatának elvégzése,
amelynek eredménye alapján az intézmény vezetője
dönt a foglalkoztatásról.
Munkarehabilitáció
Intézményi jogviszony keretében kerül rá sor, az
ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet
kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes
képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás
alapján.
Munkarehabilitációnak minősül például az intézmény
környezetében végzett kisegítő, kiegészítő
jellegű, a karbantartással, a külső-belső környezet
rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
A munkarehabilitáció szolgálati időre jogosít, ha az
előírt nyugdíjjárulékot befizetik.
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani
kell, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek elsajátíthassák azt a tudást és azokat a
technikákat, amelyek segítik őket a nyílt munkaerőpiacon
történő elhelyezkedésben. A fejlesztőfelkészítő
foglalkoztatás a Munka törvénykönyve
szerinti munkaviszonynak számít.
77

Munkavállalás, foglalkoztatás
A foglalkoztatás egy évre szóló határozott idejű
mun ka viszony keretében történik, amely az ellátott
és az intézmény, vagy az intézménnyel az ellátottak
foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet
között jön létre [Sztv. 99/E.§ (2)]. A jogviszony
tartalmára a következő korlátozásokat tartalmazza
a törvény:
a) a 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható,
b) a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja
meg a napi 8 órát és a heti 40 órát,
A legtöbb ember munkát végez, vagyis
dolgozik.
Az emberek a munkájukért fizetést kapnak.
Az emberek olyan munkát végezhetnek,
amit megtanultak.
Sok embernek nehéz munkát találni.
Az autista személynek is van lehetősége
dolgozni.
Aki nagyon jól dolgozik, az sokféle
munkahelyre mehet dolgozni, mint bárki más.
Aki segítséggel tud dolgozni, az védett
munkahelyre mehet dolgozni.
A védett munkahelyen autista, illetve
fogyatékos emberek is dolgoznak.
Aki segítséggel tud dolgozni, az abban az
intézményben is dolgozhat, ahol él.
Aki nem tud dolgozni, az abban az
intézményben ahol él, különböző
programokban vehet részt.
A munkahelyen minden dolgozónak jár az
egyenlő bánásmód.
Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy
– mindenkit el kell fogadni,
– mindenkivel ugyanúgy kell bánni,
– mindenkinek ugyanannyi lehetőséget kell
adni, akkor is, ha kicsit más, mint a többiek.
Az egyenlő bánásmód jár az autista
személyeknek és a fogyatékos személyeknek is.
c) munkaidőkeret nem alkalmazható,
d) ha a munkavállaló napi munkaideje a négy
és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc
munkaközi szünetet kell biztosítani,
e) a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli
és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre
nem vehető igénybe,
f) a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre
vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók
[Sztv. 99/E.§ (4)].
Mivel a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkaviszony
keretében történik, a jogalkalmazói gyakorlatban
felmerült az az elméleti kérdés, hogy a cselekvőképességet
kizáró gondnokság alatt álló nagykorú
személy köthet-e munkaszerződést. A Munka törvénykönyve
(a továbbiakban: Mt.) nem szabályozza
a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt
álló nagykorú személyek munkajogi jogalanyiságát,
ezért az egyik álláspont szerint ez a személyi
kör is köthet munkaszerződést, a másik álláspont
szerint ebben az esetben a Polgári törvénykönyvet
(a továbbiakban: Ptk.) kell alkalmazni, mint az Mt.
háttérjogszabályát. A Ptk. rendelkezése szerint a
cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis,
nevében gondnoka jár el – kivéve azokat a csekély
jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi
életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb
megfontolást nem igényelnek [Ptk. 15/A § (1)-(2)].
Az egyik regionális közigazgatási hivatal állásfoglalása
szerint a gondnok nem írhatja alá a gondnokolt
munkaszerződését. A Szociális és Munkaügyi
Minisztériumnak az az álláspontja, hogy a munkaviszony
tartalma, a munkavállalótól megkövetelt,
folyamatosan fennálló felelős magatartás miatt
cselekvőképtelen személy nem állhat munkaviszonyban.
Jól érzékelhető tehát, hogy ez a kérdés még megoldásra
vár. Ennek során olyan értelmezés lenne elfogadható,
amely a munkaviszony létrehozása során
nem tesz különbséget a fogyatékosság alapján.
Az új Polgári törvénykönyv tervezete megoldást
kínál azáltal, hogy a cselekvőképességet kizáró
gondnokság kategóriáját megszünteti.
78

Terápiás célú munkavégzés
A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő
képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében
szociális foglalkoztatásnak nem minősülő,
szocioterápiás foglalkozásokat szervez [SzCsM
rend. 55.§]. Ezek formái:
• Munkaterápia: azok az ellátottak vehetnek részt,
akik nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében
történő munkavégzésre. Célja a munkaképesség
fejlesztése, hogy az ellátott alkalmas legyen
a szociális foglalkoztatásban való részvételre
[SzCsM rend. 56.§ (2)-(3)].
• Terápiás és képességfejlesztő foglalkozás: célja a
megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása.
A terápiás foglalkozás szervezhető az intézmény
környezetében, foglalkoztató helyiségben és az intézményen
kívül is. A terápiás és képességfejlesztő
foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgásés
játékterápiák is szervezhetőek [SzCsM rend.
57.§ (1), (2), (4)]
• Képzési célú foglalkozás: abban a rehabilitációs
intézményben kell szervezni, ahol az ellátást igénybe
vevő eredményes rehabilitációjához az szükséges. A
képzési célú foglalkozás biztosításánál figyelemmel
kell lenni a rehabilitálandó személy képességeire,
illetve arra, hogy az a lakóhelyi környezetébe való
visszatérését szolgálja [SzCsM rend. (1)-(2)].
A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai
közé tartozik a munkavégzés lehetőségének
szervezése [SzCsM rend. 77.§ (1) e)]. Ha az ellátást
igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást
nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból
származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel
legalább ötven százalékát az ellátást igénybe
vevő részére ki kell adni [SzCsM rend. 78.§ (1)].
A lakóotthontól is igényelhető munkajellegű
foglalkoztatás megszervezése [SzCsM rend. 95.§
(1) b); (2)].
Ápoló-gondozó célú lakóotthonban személyre szóló
foglalkoztatást kell biztosítani. Ilyen típusú lakóotthonban
elhelyezhető az az autista személy, aki önellátásra
nem képes, illetve folyamatos tartós ápolást,
felügyeletet igényel [SzCsM rend. 99/A.§ (1); (2) b)].
Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a
Mt. vonatkozó rendelkezéseit, az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani. Ha ezt megsértik,
akkor a következményeit megfelelően orvosolni
kell, ami nem járhat más munkavállaló jogainak
megsértésével, illetve csorbításával [Mt. 5.§].
A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel
rendelkező szakszervezet – ha az nincs, akkor az
üzemi tanács – együttesen, meghatározott időre
szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el.
Fontos tudni:
A munkavállalónak – kérelmére – a tartós (előreláthatólag
harminc napot meghaladó) ápolásra
vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni
ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb
két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot
köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást
személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és
annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy
kezelőorvosa igazolja [Mt. 139.§ (1)].
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli
rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az
örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az
örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér,
valamint az élettárs [Mt. 139. (2)].
*
Felhasznált jogszabályok:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról (továbbiakban: Sztv.)
• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól
és esélyegyenlőségük biztosításáról (továbbiakban: Fot.)
• 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről (továbbiakban:
Mt.)
• 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást
nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük
feltételeiről (továbbiakban: SzCsM rend.)
• 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek
jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív
jegyzőkönyv kihirdetéséről
• 176/2005. (IX. 2.) korm.rendelet a megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának,
továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének
szabályairól
• 177/2005. (IX. 2.) korm.rendelet a megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési
támogatásáról
Munkavállalás, foglalkoztatás
79

Munkavállalás, foglalkoztatás
2. ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ
A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint
rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) esetében az egészségkárosodás:
aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50–79 százalékos mértékű, de rehabilitációja
nem javasolt (aa és ab együtt: rokkant), és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik,
és
c) az egészségkárosodás következtében
ca) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
cb) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal
alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző
négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme
havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, életkor szerint
meghatározott szolgálati időtartamok 2008.
január elseje után is változatlanok maradtak (Tny
24-25.§).
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati
idő [Tny. 24. § (1)]
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22–24 éves életkorban 4 év,
25–29 éves életkorban 6 év,
30–34 éves életkorban 8 év,
35–44 éves életkorban 10 év,
45–54 éves életkorban 15 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év.
2009. január elsejétől az 50–79 százalékos egészségkárosodást
elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatár
alatti rokkantsági nyugdíjas jogosultsága megszűnik,
ha már nem rokkant, vagy a havi nettó (adóval
és járulékokkal csökkentett) jövedelme, 6 hónap
átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíja alapját
képező havi átlagkeresete kilencven százalékát,
illetve annak a megállapítást követően a rendszeres
nyugdíjemelések mértékével növelt összegét,
de legalább a minimálbér összegét.
*
Felhasznált jogszabály:
• A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény, illetve annak módosításai
3. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS
ÉS SZOCIÁLIS
SZAKÉRTŐI INTÉZET (ORSZI)
Az intézményben élő (lakóotthon, állami benlakásos
otthonok), vagy a napppali ellátásban részesülő
személyek (ÉNO) munkát is végezhetnek. A szociális
foglalkoztatásra való alkalmasság vizsgálatát az
Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
(ORSZI) végzi. A munkavégzés lehet: munkarehabilitáció
vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás.
Az ORSZI feladat- és hatásköre
[213/2007. korm.rend. 4–5.§]
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői
Intézetnek a fentieken kívül egyéb, fontos feladatai
is vannak. Írásunk azokat a feladatokat ismerteti,
amelyek az autista személyeket is érintik.
Szakértői tevékenysége körében szakvéleményt ad
a) az egészségkárosodás mértékéről,
b) a szakmai munkaképességről,
c) a rehabilitálhatóságról, annak irányáról stb.
időtartamról;
d) a fogyatékosságról és az önkiszolgálási képességről,
e) a tartósan beteg állapot fennállásáról,
Szociális szakértői szervként szakvéleményt ad
a) az ápolási/gondozási szükséglet mértékéről,
b) a szociális intézményben történő elhelyezési
rászorultságról,
c) a szociális ellátást megalapozó orvosi igazolások
felülvizsgálatáról.
Módszertani feladatai körében
a) közreműködik a rehabilitációs és szociális ellátások
iránti szükségletek felmérésében,
b) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság,
a szakmai munkaképesség vizsgálati és
véleményezési rendszerét,
c) javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális
ellátásokra való jogosultság megállapításához
szükséges szakértői tevékenység fejlesztésére.
80

Az autista személyeket és a fogyatékos
személyeket időnként orvosok és orvosi
bizottságok vizsgálják meg.
Az orvosi bizottságban több orvos
dolgozik együtt.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy
az autista személy, vagy a fogyatékos
személy tud-e önállóan élni.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy az
autista személy, vagy fogyatékos személy
mennyire tud dolgozni.
Az orvosi bizottság megvizsgálja, hogy az
autista személy, vagy fogyatékos személy
mennyire tud új dolgokat megtanulni.
Az orvosi bizottság megállapítja, hogy
az autista személynek vagy fogyatékos
személynek miben van szüksége
segítségre.
Az orvosi bizottságok munkahelye az
Országos Rehabilitációs és Szociális
Szakértői Intézet.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen iskolában
tanulhat.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen intézményben
lakjon.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy milyen munkahelyen
dolgozhat.
A vizsgálat eredménye alapján állapítják
meg, hogy az autista személy, vagy a
fogyatékos személy kaphat-e fogyatékossági
támogatást vagy rokkantsági járadékot,
vagy más pénzbeli támogatást.
Az ORSZI hatáskörébe tartozó egyes
eljárások szabályai
[92/2008. korm.rend.1–2.§, 5–8.§]
2009. július 1-jétől az ORSZI kirendeltségének szakértői
bizottságai végzik az alábbi vizsgálatokat: 1
• a fogyatékos személyek otthonában, illetve ápológondozó
célú lakóotthonában történő elhelyezésre
kerülő nagykorú fogyatékos személy alapvizsgálatára
(a továbbiakban: alapvizsgálat),
• az ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthonban ellátott nagykorú
fogyatékos személy, illetve BNO 10 kódkönyv F
diagnóziskóddal rendelkező ellátott felülvizsgálatára
(a továbbiakban: gondozási felülvizsgálat),
• a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztatni
kívánt, illetve foglalkoztatott, nappali intézményben,
ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthonban elhelyezésre
kerülő, illetve elhelyezett ellátott rehabilitációs alkalmassági
vizsgálatára és felülvizsgálatára (a továbbiakban:
szociális foglalkoztatási alkalmassági
vizsgálat, illetve felülvizsgálat),
• rehabilitációs intézményben vagy rehabilitációs
célú lakóotthonban elhelyezésre kerülő, illetve
elhelyezett személy rehabilitációs alkalmassági
vizsgálatára és felülvizsgálatára (a továbbiakban:
átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve
felülvizsgálat).
A vizsgálatot
a) az intézményi elhelyezést megelőzően az ellátott
lakóhelye, illetve tartózkodási helye,
b) az intézményi elhelyezést követően az intézmény
székhelye, telephelyen történő ellátás
esetén telephelye szerint az ORSZI illetékes kirendeltségének
vezetője által kijelölt szakértői
bizottság folytatja le.
Az alapvizsgálatot és az átfogó rehabilitációs alkalmassági
vizsgálatot az intézményvezető
a) az előgondozás I. szakaszában,
b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény vagy
ápoló-gondozó célú lakóotthon és rehabilitációs
intézmény vagy rehabilitációs célú lakóotthon
között történő áthelyezés esetén az áthelyezés
kezdeményezését követő nyolc napon belül kezdeményezi.
1 2008. július 1-je és 2009. június 30-a között a regionális módszertani
intézmények által működtetett szakértői bizottságok végezték a
vizsgálatokat
Munkavállalás, foglalkoztatás
81

Munkavállalás, foglalkoztatás
A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot
az intézményvezető kezdeményezi az elhelyezési
kérelem beérkezése után, de még a foglalkoztatás
tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal.
A szakértői bizottság a vizsgálat eredményét
szakvéleményben foglalja össze. A szakvéleményt
meg kell küldeni az ellátottnak, törvényes képviselőjének
és az intézményvezetőnek.
A vizsgálat eredményére hivatkozva – ha az Szt. kivételt
nem tesz – az ellátottal kötött megállapodás
egyoldalúan nem módosítható, és nem szüntethető
meg. Az intézményvezető a szakvélemény alapján
megtett, illetve kezdeményezett intézkedésekről
tájékoztatja az ellátottat és törvényes képviselőjét.
A szakvélemény kézhezvételét követő tizenöt napon
belül az ellátott, illetve törvényes képviselője és
az intézményvezető – az ok megjelölésével – 2000
forint megfizetése mellett kérheti a szakvélemény
felülbírálatát, melyet az ORSZI illetékes regionális
igazgatóságának szakértői bizottsága végez.
Alapvizsgálat és gondozási
felülvizsgálat
[92/2008. korm.rend. 9.§]
Az alapvizsgálat és a gondozási felülvizsgálat célja
az ellátott mentális, fizikai és egészségi állapotának
felmérése, és annak megállapítása, hogy az ellátottnak
mely ellátási típus és forma a megfelelő, valamint
az egyéni gondozási, illetve fejlesztési terv
elkészítésének segítése.
Az intézményvezető a vizsgálat eredménye alapján
a) gondoskodik az egyéni fejlesztési terv elkészítéséről,
illetve az egyéni gondozási, illetve
fejlesztési terv módosításáról,
b) kezdeményezi az intézményi jogviszony megszüntetését,
illetve az ellátott más intézményben
történő elhelyezését, ha ezt a szakvélemény
alapján indokoltnak látja.
retében történő munkavégzésre, illetve alkalmassága
esetén, mely szociális foglalkoztatási forma
és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő
számára.
Felhasznált jogszabályok:
*
• 213/2007. (VIII. 7.) korm. rendelet az Országos Rehabilitációs
és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes
szabályairól
• 92/2008. (IV. 23.) korm. rendelet a fogyatékos személyek
alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról,
továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának
felülvizsgálatáról
Az ORSZI regionális igazgatóságai
és illetékességi területük
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe: Közép-magyarországi régió
(Főváros és Pest megye)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe: Közép-dunántúli régió (Fejér
megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém
megye)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe: Észak-alföldi régió (Hajdú-
Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Győr
Illetékességi területe: Nyugat-dunántúli régió (Győr-
Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)
82
Szociális foglalkoztatási alkalmassági
vizsgálat és felülvizsgálat
[92/2008. korm.rend. 10.§]
A szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat
és felülvizsgálat célja az ellátott mentális, fizikai és
egészségi állapotának, illetve készségeinek, képességeinek
felmérése, és annak megállapítása, hogy
az ellátott alkalmas-e szociális foglalkoztatás ke-
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe: Északmagyarországi régió
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye,
Nógrád megye)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe: Dél-dunántúli régió (Baranya
megye, Tolna megye, Somogy megye)

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság
Székhelye: Szeged
Illetékességi területe: Dél-alföldi régió (Csongrád
megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye)
4. MUNKAERŐ-PIACI
SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ
SZERVEZETEK
TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS
A Támogatott Foglalkoztatás (TF) elnevezésű szolgáltatást
a Salva Vita Alapítvány honosította meg
hazánkban. A TF olyan speciális munkaközvetítés,
munkába állítás, amely a munkavállaló és a munkaadó
elvárásait kölcsönösen figyelembe véve felkészíti
a munkavállalót a munkahely elvárásaira,
segít a beilleszkedésben és a munkafolyamat elsajátításában.
FEJÉR megye
Esélyegyenlőség Alapítvány
8000 Székesfehérvár, Budai u. 68.
http://www.befogadas.hu/
(06 22) 503 040
GYŐR-MOSON-SOPRON megye
Szent Ciril és Method Alapítvány
9025 Győr, Kossuth Lajos u. 63.
(06 96) 529 555
TOLNA megye
Kék Madár Alapítvány
7100 Szekszárd, Bartina u. 12/a
http://www.kek-madar.hu/
(06 74) 512 048
VESZPRÉM megye
Munkavállalás, foglalkoztatás
BUDAPEST
Salva Vita Alapítvány
1073 Budapest, Erzsébet krt. 13. III/3.
http://www.salvavita.hu/
(06 1) 323 1256
BARANYA megye
Fogd a Kezem Alapítvány
7621 Pécs, Rákóczi út 55.
http://www.fogdakezemalapitvany.hu/
(06 72) 251 125
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye
Szimbiózis Alapítvány
3527 Miskolc, Augusztus 20. u. 12.
http://www.szimbiozis.net/
(06 46) 357 637
Életet Segítő Alapítvány
8200 Veszprém, Tüzér u. 44.
http://eletetsegito.hu/
(06 88) 422 495
REHABILITÁCIÓS INFORMÁCIÓS
CENTRUM (RIC)
A megváltozott munkaképességű, egészségi problémával
rendelkező személyek számára széleskörű
információt nyújtó hely. Az ügyfelek a rehabilitációs
tanácsadó segítségével szerezhetnek információt
a rehabilitációs foglalkozásokról, a foglalkozások
egészségügyi tényezőiről, rehabilitációs foglalkoztatókról,
célszervezetekről, munkahelyekről,
munkaerő-piaci, jogi, szociális, érdekvédelmi stb.
szabályokról. A RIC-ek minden szempontból akadálymentesek.
A munkaügyi központ munkatársai felvilágosítást
adnak, hogy hol találhatók a RIC-ek, de az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat honlapján is megtalálhatják
őket: http://www.afsz.hu.
83

VÉDETT MŰHELYEK
Védett műhelyekben azokat a fogyatékos és megváltozott
munkaképességű embereket foglalkoztatják,
akik nem tudnak integráltan, a nyílt munkaerő-piaci
feltételek között dolgozni. Az ilyen
szervezeteket az állam, pályázat útján, anyagilag
támogatja. A védett műhelyek nyilvántartását az
Állami Foglalkoztatási Szolgálat végzi, amely ellenőrzi,
hogy a munkahelyen a személyi és tárgyi
feltételek megfelelnek-e az előírásoknak, ha nem,
akkor a „védett munkahely” igazolást, az akkreditációt
(mely az állami támogatás előfeltétele), viszszavonják.
BÁCS-KISKUN MEGYE
Centrál-Mentál Szociális Szolgáltató
és Munkarehabilitációs Nonprofit Kft.
6435 KUNBAJA, Major központ 0193/44 hrsz.
(06 79) 471 221
BÉKÉS MEGYE
LAZARUS Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
5630 BÉKÉS, Kert u. 2.
(06 66) 413 773
BUDAPEST
INTER WOOD PLUSS Ipari, Kereskedelmi,
Szolgáltató
Pénzügyi Tanácsadó és Befektető Kft
1106 BUAPEST, Gyakorló u. 4/A. 10. em. 41.
(06 1) 341 764
Angyalföldi Szociális Egyesület
1138 BUDAPEST, Szekszárdi utca 34.
(06 1) 329 8029
Alfa Rehabilitációs Közhasznú Társaság
1139 BUDAPEST, Lomb u. 22.
(06 1) 329 5273
Budafok-Tétény Szociális Foglalkoztató Kht.
1221 BUDAPEST, Leányka u. 1/A.
(06 1) 229 2370
REHABIL Rehabilitációs és Foglalkoztató Kft.
5630 BÉKÉS, Kossuth utca 20.
(06 66) 448 142
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
SZOCIO-PRODUKT Szociális Foglalkoztató Kft.
3526 MISKOLC, Blaskovics u. 22.
(06 46) 325 011
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Esély Győri Rehabilitációs és Foglalkoztatási
Közhasznú Társaság
9024 GYŐR, Lajta u. 38.
(06 96) 426 229; 418 785; 517 635
85

HAJDÚ-BIHAR MEGYE
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
„KREKK-INFO” Reklám, Terjesztési
és Szolgáltató Bt.
4031 DEBRECEN, Balmazújváros út 11.
(06 52) 530 417; 419 655
START Rehabilitációs Foglalkoztató
és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft
4400 NYÍREGYHÁZA, Bujtos utca 32.
(06 42) 411 433
védett műhelyek
CREDIT-UP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
4032 DEBRECEN, Kosztolányi D. utca 28. és
4032 DEBRECEN, Mikszáth Kálmán utca 22. fszt. 1.
(06 52) 537 555
HEVES MEGYE
Hatvani Vegyesipari-Centrum Kft.
3000 HATVAN, Bajcsy-Zsilinszky út 52.
(06 37) 341 060
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
„TELJES ÉLETÉRT” Nonprofit Közhasznú Kft.
5000 SZOLNOK, József Attila u. 83.
(06 56) 412 759
HORIZONT TEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
4400 NYÍREGYHÁZA, Gádor Béla u. 61.
(06 30) 610 450
VAS MEGYE
LUX-REHAB Foglalkoztató Non-Profit Kft.
9700 SZOMBATHELY, Szövő u. 100.
(06 94) 501 480
LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató Kft.
9700 SZOMBATHELY, Zanati u. 27. C. ép.
(06 1) 299 0205
CONTACT MUNKAREHABILITÁCIÓ
Foglalkoztató, Kereskedelmi és Szolgáltató
Nonprofit Közhasznú Kft.
5000 SZOLNOK, Tószegi út 43.
(06 56) 521 012
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
RELABOR Foglalkoztatási Rehabilitációs Kft.
2500 ESZTERGOM, Dobogókői út 31/A.
(06 33) 401 377; 401 376; 312 912
PEST MEGYE
FÉBÉ Szociális és Rehabilitációs
Szolgáltató Közhasznú Társaság
2081 PILISCSABA, József Attila utca 7–9.
(06 26) 373 423
86

TÁMOGATÓ
SZOLGÁLATOK
A szociálisan rászorultak részére, a szociális alapszolgáltatás
részeként, a támogató szolgáltatást az
állam, valamint az önkormányzatok biztosítják [a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
törvény, a továbbiakban: Sztv. 56.§ (1), 57.§ (1) h)].
A támogató szolgáltatás 2009. január 1-jétől nem
kötelező önkormányzati feladat, de mint törvényben
meghatározott tartalmú szociális szolgáltatás
továbbra is megmarad, finanszírozásuk valamenynyi
fenntartó számára egységes módon, a tényleges
szükségletek figyelembevételével, pályázat útján
valósul meg [Sztv. 86.§ (3) és Complex kommentár].
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek
lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban
a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének
segítése, valamint életvitelük önállóságának
megőrzése mellett, a lakáson belüli speciális segítségnyújtás
biztosítása révén [Sztv. 65/C.§ (1)].
Ezt különösen a következő szolgáltatásokkal biztosítják:
a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való
hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás,
szállító szolgálat működtetése),
b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság
jellegének megfelelő egészségügyi,
szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez
való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek
biztosítása,
c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a
tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést
segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás
biz tosítása,
d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének
biztosítása,
e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének
javításához, családi kapcsolatainak
erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban
való részvételükhöz,
f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok
biztosítása a fogyatékos személyek speciális
szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi
integrációjának megvalósulásához, valamint
a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős
kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez
szükséges feltételek biztosítása,
h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását
segítő szolgáltatások elérhetőségének,
igénybevételének elősegítése [Sztv. 65/C.§
(3) a) h)].
Ki veheti igénybe a támogató szolgáltatást
A támogató szolgáltatás igénybevétele szempontjából
szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos
személy. Ez a meghatározás a Sztv. 65/C.§
(5) bekezdése alapján három személyi kört fed le:
1) a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban,
2) vakok személyi járadékában,
3) illetve a magasabb összegű családi pótlékban
részesülő személyt.
87

támogató szolgálatok
A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni,
hogy annak tevékenysége az ellátási területen
élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó
személyre kiterjedjen, és szolgáltatásai az egyéni
szükségletekhez igazodjanak [SzCsM rend. 39/A§
(2)]. Ugyanakkor az ellátottak körét a támogató
szolgálat szakmai programja tartalmazza [SzCsM
rend. 39/B.§ (1) b)], tehát nem biztos, hogy valamennyi
szolgálat az autizmussal élőknek is ellátást
biztosít.
Ha a településén nem talál ellátást, kérjük, tájékozódjon
a helyi önkormányzatnál, vagy a
www.autista.info.hu honlapunkon, ahol az összes,
2009-ben pályázatnyertes támogató szolgálat listája
elérhető. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat
honlapján, pedig részletesen, településre bontva, a
szolgáltatás alapján keresheti meg a működő támogató
szolgálatokat: http://szocialisregiszter.afsz.hu/
EngedelyesOsszetettKereses.aspx.
Nem minden szolgálat biztosít ellátást az autizmussal
élő személyeknek. A Kézenfogva Alapítvány
adatbázisa alapján az alábbi támogató szolgálatok
látnak el autizmussal élőket.
BUDAPEST
Aranyeső Integrált Támogató Szolgálat
1032 Budapest, San Marco utca 76.
Szolgáltatás: III. kerület
(06 1) 205 317; (06 70) 455 5479
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány
1055 Budapest, Honvéd utca 22.
Szolgáltatás ezekben a kerületekben: V., VII., IX.,
XI., XIII.
(06 1) 317 3431; 317 8438; 318 9920; 317 4417
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik
Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
1051 Budapest, Október 6. utca 22.
Szolgáltatás: XI. kerület
(06 1) 374 0304
Budapest Főváros XVII. Rákosmente
Önkormányzata Egyesített Támogató Szolgálat
1173 Budapest, Újlak u. 106.
Szolgáltatás: XVII. kerület
(06 1) 258 7869; (06 20) 455 0812
Csepeli Gondozási Központ
1212 Budapest, Völgy u. 82.
Szolgáltatás: XXI. kerület
(06 1) 278 2887
XXII. kerületi Önkormányzat Szociális Szolgálat
1221 Budapest, Köd u. 24.
Szolgáltatás: XXII. kerület
(06 1) 229 2983
BARANYA MEGYE
Pándy Kálmán Otthon
7700 Mohács, Újváros 10.
Szolgáltatás: Mohácsi kistérség
(06 69) 322 345
PMJV Önkormányzatának Életminőségfejlesztő
Szolgáltatások Intézménye
7633 Pécs, Endrész György utca 21–23.
Szolgáltatás: Pécsi kistérség
(06 72) 251 994; (06 30) 641 6452
Kerek Világ Jóléti Szolgálat – Támogató Szolgálat
7627 Pécs, Gesztenyés utca 17.
Szolgáltatás: Pécsi kistérség
(06 72) 525 895; (06 20) 520 9761
BÁCS-KISKUN MEGYE
Kolping Alapszolgáltatási Központ és Támogató
Szolgálat – Felsőbácskai Kisrégió
6521 Vaskút, Kossuth L. utca 142.
Szolgáltatás: Bajai kistérség
(06 79) 472 639; (06 20) 573 8929
Cédrus Egyesített Szociális Intézmény
Cédrus Támogató Szolgálat
6500 Baja, Pokorny utca 35.
Szolgáltatás: Bajai kistérség
(06 79) 322 360
88

BÉKÉS MEGYE
CSONGRÁD MEGYE
Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület
5530 Vésztő, Toldi utca 9/b.
Szolgáltatás: Szeghalomi kistérség
(06 66) 476 740; (06 20) 991 2188
Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ
5630 Békés, Kossuth u. 11.
Szolgáltatás: Békési kistérség
(06 66) 411 850
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete
5600 Békéscsaba, Kölcsey utca 27.
Szolgáltatás: Békéscsabai, Orosházi kistérség
(06 66) 452 202; (06 70) 334 6159
ÉFOÉSZ Támogató Szolgálat
6721 Szeged, Teleki utca 3.
Szolgáltatás: Szegedi kistérség
(06 62) 541 975
FEJÉR MEGYE
Viktória Rehabilitációs Központ
Támogató Szolgálat
8000 Székesfehérvár, Erzsébet utca 20.
Szolgáltatás: Székesfehérvári kistérség
(06 22) 333 110
HAJDÚ-BIHAR MEGYE
támogató szolgálatok
Reménysugár Alapítvány a Down-kórral
és a Fogyatékkal Élőkért
5700 Gyula, Lahner György utca 9. 2/11
Szolgáltatás: Gyulai kistérség
(06 30) 305 2495
Speciális Szükségletűekért Alapítvány
Támogató Szolgálat
4028 Debrecen, Kórház utca 12/f/3.
Szolgáltatás: Debreceni kistérség
(06 52) 315 147
AUT-PONT Autista Gyermekekért
és Fiatalokért Alapítvány
5600 Békéscsaba, Kereki sikátor 11.
Szolgáltatás: Békéscsabai kistérség
(06 66) 530 690
Hajdúhadház Városi Önkormányzat Szociális
Gondozási Központ Támogató Szolgálat
4242 Hajdúhadház, Kazinczy u. 2.
Szolgáltatás: Hajdúhadházi kistérség
(06 52) 277 279
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Szent Erzsébet Hívei Egyház Miskolc
és Körzete Támogató Szolgálat
Miskolc, Dóczy József u. 8.
Miskolc: (06 46) 348 325
Sajóvámos: (06 46) 397 158
Sátoraljaújhely: (06 47) 322 207; 321 293
Edelény: (06 48) 702 326
Sárospatak: (06 47) 511 126
Szorgoskert Oktatási, Nevelési
és Szociális Nonprofit Kft.
3527 Miskolc, Augusztus 20. út 12.
Szolgáltatás: Miskolci kistérség
(06 46) 657 637
Újvárosi Támogató Szolgálat
4060 Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 57.
Szolgáltatás: Balmazújvárosi kistérség
(06 52) 240 126
HEVES MEGYE
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
3200 Gyöngyös, Fő tér 7.
Szolgáltatás: Gyöngyösi kistérség
(06 37) 311 164
Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó
Alapítvány
3325 Noszvaj, Szomolyai út 0214/18 hrsz.
Szolgáltatás: Egri kistérség
(06 36) 563 320
89

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
SOMOGY MEGYE
támogató szolgálatok
„Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek”
Alapítvány
5000 Szolnok, Csokonai u. 34.
Szolgáltatás: Szolnoki kistérség
(06 56) 514 141
NÓGRÁD MEGYE
ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesülete
2660 Balassagyarmat, Óvári tér 26.
Szolgáltatás: Pásztói kistérség
(06 35) 300 737; (06 20) 311 5353
PEST MEGYE
Katolikus Karitász Szakápolási és
Fogyatékosokat Támogató Szolgálat
2626 Nagymaros, Vasút utca 15.
Szolgáltatás: Szobi kistérség
(06 27) 354 272
Humánszolgáltató Központ
2750 Nagykőrös, Bajcsy-Zs. út 4.
Szolgáltatás: Ceglédi kistérség
(06 53) 552 275
MSE „Napsugár” Egyesített Támogató Szolgálat
7400 Kaposvár, Iszák utca 42.
Szolgáltatás: Kaposvári kistérség
(06 82) 427 621
Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei
Egyesülete
„Fészek” Kistérségi Támogató Szolgálat
7500 Nagyatád, Dózsa György utca 6.
Szolgáltatás: Nagyatádi kistérség
(06 82) 450 043
Kolping Támogató Szolgálat – Kaposvár
és kistérsége
7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14.
Szolgáltatás: Kaposvári kistérség
(06 82) 418 048
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Ápoló Gondozó Otthona
4234 Szakoly, Hunyadi utca 2.
Szolgáltatás: Nagykállói kistérség
(06 42) 705 306
Irmák Kht. Kraxner Alajos Speciális
Foglalkoztató Otthon és Intézményei
2014 Csobánka, Margitliget
Szolgáltatás: Szentendrei kistérség
(06 26) 320 073
Szent Kamill „Élet az Életnek” Közhasznú
Alapítvány
4400 Nyíregyháza, Tallér út 20.
Szolgáltatás: Nyíregyházi kistérség
(06 42) 491 946; (06 70) 770 3095
Kolping Támogató Szolgálat – Vecsés
2220 Vecsés, Lőrinczi út 14.
Szolgáltatás: Gyáli kistérség
(06 29) 350 423
Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
2132 Göd, Mátyás utca 34.
Szolgáltatás: Gödöllői, Dunakeszi kistérség
(06 70) 948 5495
Szalmaszál Fogyatékos Embereket Segítő
Szolgálat
4484 Ibrány, Hősök tere 24.
Szolgáltatás: Ibrány – Nagyhalászi kistérség
(06 42) 200 232
Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális
és Egészségügyi Alapellátási Intézmények
4700 Mátészalka, Szalkai L. utca 2/a.
Szolgáltatás: Mátészalkai kistérség
(06 44) 300 655
90

Mentálhigiénés Központ
4400 Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30–36.
Szolgáltatás: Nyíregyházai kistérség
(06 42) 506 165
Szociális Támogató, Családsegítő
és Gyermekjóléti Szolgálat
4564 Nyírmada, Kossuth Lajos út 49.
Szolgáltatás: Baktalórántházai kistérség
(06 45) 492 509
ÉFOÉSZ Támogató Szolgálat
4400 Nyíregyháza, Szarvas út 10–12.
Szolgáltatás: Nyíregyházai kistérség
(06 20) 334 9115
TOLNA MEGYE
Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága
7030 Paks, Kishegyi út 46–48.
Szolgáltatás: Paksi kistérség
(06 75) 310 717
VAS MEGYE
Regionális Szociális Forrásközpont Kht.
9700 Szombathely, 11-es huszár út 116.
Szolgáltatás: Szombathelyi kistérség
(06 94) 511 802; 511 803
VESZPRÉM MEGYE
Életet Segítő Alapítvány
8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10.
Szolgáltatás: Veszprémi kistérség
(06 88) 422 495
ZALA MEGYE
Kolping Támogató Szolgálat – Letenye
8868 Letenye, Petőfi Sándor u. 40
Szolgáltatás: Letenyei kistérség
(06 93) 343 350
Kolping Támogató Szolgálat – Zalaegerszeg
8900 Zalaegerszeg, Külsőkórház utca 6.
Szolgáltatás: Zalaegerszegi kistérség
(06 92) 311 951; (06 30) 380 7447
Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata
Pacsa – Zalaegerszeg – Zalaszentgrót
8900 Zalaegerszeg, Október 6. tér 19.
Szolgáltatás: Zalaegerszegi,
Zalaszentgróti kistérség
(06 92) 596 761
támogató szolgálatok
91

TERÁPIÁK,
FEJLESZTŐ MÓDSZEREK
Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk a Magyarországon
is ismert, vagy alkalmazott terápiás
mód szereket, fejlesztéseket. Bár az autizmus a tudomány
mai eszközeivel sajnos nem gyógyítható,
olyan tudományosan igazolt, a gyakorlatban
kipróbált hatékony fejlesztési módszerek állnak
rendelkezésre, amelyek alkalmazásával a gyermek
erősségeire építve a hiányok kompenzálhatók, a
tünetek csökkenthetők.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bár igen sokféle
megközelítés, módszer, kezelés létezik, ezeknek
minden esetben meg kell felelniük az adott gyermek,
fiatal vagy felnőtt sajátosságainak, egyéni
igényeinek.
A szakemberek az egyén képességeinek részletes
és alapos feltárásával állítják össze a komplex és
egyénre szabott fejlesztési programot, amelynek
kitartó követésével rövidebb vagy hosszabb távon
várható eredmény.
A végső cél az egyén képességeihez mérten elérhető
legmagasabb szintű társadalmi beilleszkedés,
az alkalmazkodóképesség, a szociális-kommunikációs
készségek fejlesztése és a lehető legnagyobb
fokú önállóság kialakítása. Mindezek elősegíthetik
a megfelelő életminőség elérését.
Nagyon fontos, hogy felvegyük a kapcsolatot az
adott módszert jól ismerő szakemberrel, akiben
megbízunk, aki nyomon követi a gyermek fejlődését
és kérdéseinkre megnyugtató választ tud adni.
Egyetlen módszer sem csodaszer. Az autizmus
kezelésére alkalmazott terápiák közös jellemzője,
hogy minél hamarabb elkezdődnek, annál jobb
eredmények várhatók. A sikeresség szempontjából
fontos a legalább heti 15-20 órás fejlesztés, minimum
hat hónap, egy év időtartamig (ez egy adott
fejlesztési módszer esetében javasolható, de fontos
tudni, hogy az érintettek többsége egész életében
igényel valamilyen fejlesztést, támogatást). Fontos
a megfelelő terapeuta és az autizmussal élő gyermek
vagy felnőtt aránya (ez gyakran 1:1 arányt
jelent) és a család bevonása.
Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az
Autizmus Alapítvány és a Pszichiátriai szakmai
Kollégium, elkészítette az autizmus ellátás protokollját
1 , ami segít a sokféle terápiás módszer közötti
eligazodásban. A korrekt tájékoztatás érdekében
az alább felsorolt terápiák, módszerek után
1 Az irányelv megtalálható az Egészségügyi Minisztérium honlapján:
http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/pszichiatria.
Az oldalon az Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól
linkre kell kattintani. A dokumentum elolvasható az Egészségügyi
Közlöny 2008. 10. számában is.
93

Terápiák, Fejlesző módszerek
94
jelezzük az irányelv szerinti minősítését. E szerint
a terápiák hatására vonatkozó tudományos ismeretek
alapján a módszerek három kategóriába
sorolhatók:
1. „erős evidenciákkal alátámasztott”, azaz tudományosan
igazolt autizmusspecifikus hatás;
2. „gyenge evidenciákkal alátámasztott”, azaz
tudományosan nem igazolt, de nem ártalmas;
3. „nincs mögötte evidencia”, azaz hatása tudományosan
cáfolt, kifejezetten veszélyes.
TERÁPIÁK ÉS BEAVATKOZÁSOK
A terápiás közeg
A fejlesztés első lépése a megfelelő közeg kialakítása,
ami leginkább a fejlődési zavar jellemzőihez, s
az adott gyermek egyéni szükségleteihez alkalmazkodik.
Ez a közeg a külső szemlélő számára lehet,
hogy túl „mesterségesnek” tűnik, a gyermekeknek
azonban mankót jelent. Jellemzője a strukturáltság,
átláthatóság, vizuális segítségek alkalmazása és a
fölösleges, vagy az egyén számára zavaró ingerek
kerülése.
A cél megtervezése
Ezután a fejlesztés egyénre szabott célját kell pontosan
meghatározni. A legfőbb és legtávolabbi cél
természetesen az, hogy mások segítségére nem
szoruló, független és kompetens emberként tapasztalhassák
meg magukat. Ehhez eljutni a szociális-kommunikációs
deficit kompenzálásával –
amelynek egyik alapvető módja a szociális és kommunikációs
készségek tanítása –, a rugalmasabb
viselkedés és gondolkodás fejlesztésével, az önállósági
és szabadidős készségek fejlesztésével lehet.
A fentiekben kiemelt területek mellett természetesen
egyénre szabottan további területek fejlesztése
is szükséges, pl. a motorikus funkciók fejlesztése.
Sokszor a viselkedési problémák megelőzése, kezelése
is megoldandó feladat lehet. Fontos tudnunk,
hogy a viselkedésproblémák nem szükségszerű velejárói
az autizmusdiagnózisnak.
TEACCH
(Treatment Education of Autistic and Related Communication
Handicapped Children –Autisztikus és
azzal összefüggő kommunkációs fogyatékosságot
mutató gyermekek oktatása és kezelése)
Rendkívül magas szinten kifejlesztett, alaposan
meg vizsgált, és széleskörű befolyást gyakorló
program, mely az autizmussal kapcsolatos tudományos
kutatások eredményeire támaszkodik. A
beavatkozás során viselkedés- és kognitív terápiás
eljárásokat alkalmaznak egyénre szabottan.
A megközelítés Észak-Karolinából származik, de
Erich Schopler és Gari Mesibov erőfeszítései révén
egész Európában elterjedt. 1977-ben egyetemi kutatási
projektként indult. Az eredeti program kezdeményezői
Schopler és Reichler. Ők a gyermekek
szüleire úgy tekintettek, mint potenciális erőforrásokra,
társterapeutákra. Szerintük az autizmus
gyógyítására nem számíthatunk, jelentős javulására
azonban igen.
A program készségorientált, és az egész életútra
kiterjeszti a fejlesztést. Bár a program arra törekszik,
hogy többségi iskolákban állítsanak fel osztályokat,
azonban a tipikus gyerekek közé történő
beillesztés nem tartozik elsődleges céljai közé. A
modell meghatározó eleme az adaptált környezet,
amelyet valóban nagyon speciálissá tesz az, hogy
az autizmussal élők egyéni szükségleteinek felel
meg. A környezet fizikai elrendezési módja lényeges.
A különféle tevékenységeknek például strukturált,
külön területek vannak kijelölve. Világosan
elkülönülnek a játékra, a szabadidőre vagy a tanulásra
használt területek, mivel az autizmussal élő
személyek így a látványból is megérthetik az egyes
terek funkcióját. Ez megkönnyíti a kontextusnak
és a helyszínnek megfelelő viselkedések megtanulását.
A módszertan része az egyéni foglalkozások
biztosítása.
E modell másik alapvető módszertani eljárása az
egyénre szabott vizuális környezeti támpontok alkalmazása.
Kutatások bizonyítják, hogy általában
az autizmussal élő személyek erőssége a konkrét,
nem tűnékeny, látható információk feldolgozása,
értelmezése. A vizuális környezeti támpontok
egyik jól ismert példája a napirend használata. A
napirend láthatóvá és konkréttá teszi a láthatatlan
időt, világossá teszi a nap lefolyását, a tevékenységek,
események sorrendjét, helyét, idejét.
A TEACCH modell sikere azon alapul, hogy az
egyéni felmérésen és fejlesztési terven alapul és az

autizmusban minőségileg sérült területeken tűz ki
fejlesztési célokat. A megközelítés alkalmazása segít
megelőzni és csökkenteni az autista gyerekek
viselkedésproblémáit, és értelmes, önálló tevékenységekbe
vonja be őket.
PECS
(Picture Exchange Communication System –
Képkártyacserés kommunikációs rendszer)
A PECS-et eredetileg olyan autizmussal élő gyermekek
számára dolgozták ki A. Bondy és munkatársai,
akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon
kevéssé beszéltek. A módszer lényege: alternatív
augmentatív kommunikációs rendszer kialakítása,
képcserés kommunikációs módszerrel. A fő cél,
hogy hatékony, jelentésteli, funkcionális kommunikáció
alakuljon ki az autizmussal élő gyermek
és az őt körülvevő személyek között. A kommunikáció
sikerének reményében a rendszert úgy
építették föl, hogy a gyerekek motiválttá váljanak,
megértsék a kommunikáció hatalmát és funkcióit,
s így gyorsan megtanuljanak mások felé fordulni
és önállóan kezdeményezni.
A rendszer képkártyákra épül, amelyek az adott
gyermek számára fontos, motiváló, érdekes dolgokat
ábrázolnak, hiszen motiváció és érdeklődés
nélkül nincs valódi kommunikáció. A képkártyák
a gyermek által legbiztosabban értett szimbólumszinten
készülnek, így előfordulhat, hogy tárgyakat
csomagolunk be, vagy élethű fotókat használunk,
de alkalmazhatunk rajzokat, piktogramokat is. A
terapeuták először a szülők közreműködésével kiválasztják
azokat a motiváló tevékenységeket vagy
tárgyakat, amelyekről a felmérés alapján tudják,
hogy az adott gyermeket érdeklik. Ez után megtanítják
a gyermeknek, hogy hogyan cserélheti ki a
képet arra a tárgyra, tevékenységre, amire vágyik.
Lényeges, hogy a sikeres cseréhez a gyermeknek
nem szükséges megszólítania a kommunikációs
partnert, nem kell a szemébe néznie, elég, ha a képet
a kezébe adja. Az egyszerű csere fázisa után
a gyermek más személyekkel, különböző helyzetekben
általánosítja tudását, majd megtanulja megkülönböztetni
a képek jelentését. Később a kérésen
kívül egy sor további kommunikációs funkciót tanul,
illetve mondatokat állít össze a szavakból. A
módszer kidolgozóinak kutatásai szerint a korán
megkezdett PECS tréning elősegítheti a beszéd kialakulását.
A PECS tréning az egyik komplex autizmusspecifikus
megközelítés. A módszer a TEACCH programhoz
hasonlóan kognitív-viselkedéses megközelítést
alkalmaz és a strukturált oktatásra és vizuális segítségekre
épül.
Vizuális támogatás
Számos olyan, autizmusra kidolgozott módszertan,
technika létezik, amely a vizualitásra épül,
mivel a vizualitás általában az autizmussal élők
erőssége.
Ilyen módszerek például:
– napirend
– képregények
– szociális történetek
– feladatlisták
– folyamatábrák
– stb.
ABA
(Applied Behavior Analysis – Alkalmazott viselkedéselemzés)
Kognitív viselkedésterápia. Viselkedésproblémák
megelőzését, kezelését célozza. Strukturált környezetben
zajlik.
Elemei: a viselkedés elemzése, a környezeti tényezők
elemezése, gyermek viselkedésének kondicionálása.
LOVAAS – LOVAAS-FÉLE BEHAVIORISTA
INTENZÍV MEGKÖZELÍTÉS
A behaviorista (a magatartással kapcsolatos) módszerek
tanulási elméleten alapulnak, amelynek során
a terapeuta olyan tanulási rendszert hoz létre a
gyermek számára, amelyben minden pozitív viselkedésmódot
megjutalmaz, a negatívakat azonban
figyelmen kívül hagyja vagy bünteti. Napjainkban
a büntetés már nem része a korszerű viselkedéses
beavatkozásoknak. A módszer a problémát az autizmussal
élők idegrendszere és az átlagos környezet
össze nem illésének tekinti. Azt javasolja, hogy
a terápiát az ébren töltött órákban folyamatosan
biztosítsuk. A hatvanas évek óta egyre nagyobb
Terápiák, Fejlesző módszerek
95

Terápiák, Fejlesző módszerek
érdeklődés mutatkozott arra, hogy behaviorista
irányvonalak szerint együtt dolgozzanak a szülőkkel.
(Ez főként hat év alatti gyermekekre irányult.)
A károsodott viselkedésmódok közé tartozik a figyelem
nagymértékű hiánya, a rosszul kialakult
szociális viselkedésmódok, a szokásos emocionális
viselkedésmódok hiánya.
A program nagy része tulajdonképpen azon alapul,
hogy a gyermek megtanuljon utánozni. Ez
általában a nonverbális (szavak nélküli) utánzás
tanításával kezdődik, aminek során a terapeuta a
gyermeket testmozgásainak leutánzására tanítja.
A kívánt viselkedés utánzására a gyermeket fizikálisan
ösztönzik, vagy étellel, vagy szociális jutalmakkal
megerősítve. A nonverbális utánzást
kiterjesztik a játékszerrel való játékra is. A terápia
fokozatosan halad a verbális utánzásra való
képzés felé. Kezdetben egyszerű hangokat, majd
hangkombinációkat, később szavakat, végül kifejezéseket
és rövid mondatokat utánoznak. Az imitációs
készségek szándékos tanítása Lovaas szerint
végül képessé teszi a gyermekeket arra, hogy normál
óvodában tanuljanak. A normál óvodába való
beszoktatás fokozatos. A viselkedéses programok
egyik érzékeny pontja az – amit gyakran ér kritika
–, hogy az ilyenfajta programok egyszerű szinten
hatékonyak az irányított utánzás létrehozásában,
az önállóan kezdeményezett rugalmas viselkedés
megteremtésére azonban kevésbé alkalmasak.
számukra elviselhetetlen, ami azután oka lehet önagressziónak
és dührohamoknak is. A terápia napi
kétszer félóra, és tíz napon keresztül zajlik, amelyből
legalább ötöt egymást követő napokon kell
megtartani. A páciensnek nem kell semmit sem
tennie a kezelés közben. A gyakorlat kidolgozója a
Franciaországban, Annecyban élő dr. Guy Berard.
A terápia lényeges eszköze a Berard által kifejlesztett
audiokinetron készülék, amelyhez lemezjátszót
és fülhallgatót csatlakoztatnak. Ez a berendezés
modulálja intenzitásban és időben a hangot, frekvenciahurok
segítségével. A program megkezdése
előtt, félidőben és a végén, audiogramot készítenek.
A félórás gyakorlatok során egy audiokinetron készülék
által modulált zenét játszanak.
A berendezés véletlenszerűen módosítja a magas
és alacsony frekvenciákat, és így küldi a hangokat
a fejhallgatón keresztül a terápia alanyához. Ha az
audiogramon csúcsokat találnak, akkor az adott
frekvenciát részben, vagy teljesen kiszűrik. A tréning
végén az összes frekvencián normális hallást
kellene tapasztalni.
A program hatásosságának mérésére a program
megkezdése előtt és befejezése után kérdőívet töltenek
ki a viselkedés jellemzőiről.
Hátránya: csak egyetlen lehetséges tünetre fókuszál,
ami nem is jellemző minden autizmussal élő
személyre.
Lovaas maga is figyelmeztet arra, hogy nincs okunk
azt hinni, hogy a jelenleg alkalmazott viselkedéses
intervenció minden autisztikus gyermek esetében
jó szolgálatot tehet. A viselkedéses kezelés legfőbb
hátrányaként azt is elmondja, hogy a normál
működést elérő gyermekek esetét kivéve az elért
eredmények a kezelés befejeztével visszaesnek.
FLOOR TIME
A „floor time” (jelentése kb. idő a padlón, azaz játék
a padlón) olyan speciális program, ami fejleszti
a szimbolikus és képzeleti képességeket és a szociális-kommunikációs
készségeket az autizmussal
élőknél. A módszer lényege, hogy a gyermeket játék
közben fejlesztjük, Ez tehát egyfajta játékterápia.
96
AIT
(Auditory Integration Training – Hallási integrációs
gyakorlat)
Az AIT „modulált” zenét alkalmazó kezelési módja
az autizmus egyik gyakori tünetének. Sok autizmussal
élő személy túl érzékeny bizonyos hangfrekvenciákra:
ezeket hangosabban hallják, mint
a normál hallású ember. A nekünk elviselhető zaj
Előnyeként említik, hogy minimális tréning után a
szülők otthon tudják alkalmazni, illetve azt, hogy
a szülők végre élvezhetik szülői szerepüket autista
gyermekükkel. A „floor time” arra alapoz, hogy
bármilyen oda vagy vissza, illetve oda-vissza irányuló
reakció a gyermek és a szülő közt – legyen
az verbális vagy nonverbális – a gyermek szociális
képességeit fejleszti.

Magyarországon ma már ismert módszer, bár kevés
helyen elérhető. Több információ találha tó róla
angolul:
http://autism.about.com/od/treatmentoptions/p/
floortimetips.htm, magyarul pedig itt olvashatnak
és érdeklődhetnek a módszerről:
http://www.cseperedo.hu/.
Még nem tanulmányozták a módszertanát egyetlen
összehasonlító tanulmányban sem, így hatékonyságáról
nehéz nyilatkozni.
Itt lehet érdeklődni:
Nemzetközi Cseperedő Alapítvány
(06 30) 234 6602
info@cseperedo.hu
http://www.cseperedo.hu/
HIGASHI – HIGASHI ISKOLA –
A MINDENNAPI ÉLET TERÁPIÁJA
A terápiát Japánban és az Egyesült Államokban
gyakorolják, Magyarországon kevéssé ismert és
nem hozzáférhető. A hangsúly a csoportos tevékenységeken
van. Tanári felügyelet mellett a gyermekeket
katonás napirend alapján intenzív fizikai
tevékenységbe vonják be. Nem engedélyezik a
gyermekeknek, hogy a feladatokból kiszálljanak és
visszahúzódjanak autisztikus tevékenységeikbe. Az
eljárást Tokióban fejlesztette ki dr. Kiyo Kitahara.
Elméletét a bostoni Higashi Iskolában kezdte alkalmazni
1987-ben. Az iskola legfőbb alapelve, hogy
olyan csoportfolyamatok segítségével, amelyek
legnagyobb része fizikai úton valósul meg, a megfelelő
életritmust kell kialakítani a gyermekben. A
terápia csoporthelyzetben történik, iskolai órák,
esetleg bentlakásos környezet keretében. A keleti
filozófia ötvöződik benne a japán pedagógia alapelveivel.
A terápia a problémákkal kapcsolatban sikeres, de
kommunikációs (szociális) és intellektuális téren
nem olyan hatásos.
A terápia céljai:
– A gyermek gyenge érzelmeinek stabilizálása.
– A gyermek testi és önellátással kapcsolatos
kész ségeinek javítása, a csoport utánzásának
segítségével.
– A szellemi fejlődés normalizálása utánzásos ismétléssel.
Ez a módszer sok esetben ellentmond annak, amit
a pedagógusok az autista gyermekkel való foglalkozás
alapelvének tekintenek, vagyis hogy a gyermeknek
egyéni figyelemre és személyes szabad
programokra van szüksége. A személyzet aránya
tanítási időben 1:3-tól 1:5-ig terjed. A kétszemélyes
helyzetben való foglalkozást nem értékelik, ezért
leginkább arra alkalmazzák, hogy a problémás
gyermeket visszatérítsék a csoportfolyamathoz.
A nevelők visszaterelő tevékenysége kevés, vagy
szinte semmilyen verbális, illetve érzelmi reakcióval
nem jár együtt.
A gyermekeket az iskolába lépéskor és rendszeres
időközönként gondosan és alaposan mérik. A felmérések
alapján azonban nem hoznak létre egyéni
programokat. Mivel a csoportteljesítmény az ideál,
nem törekednek arra, hogy az egyes gyermeket a
saját szintjéhez képest fejlesszék. Csupán arra figyelnek,
hogy a külső, fizikai megjelenési formákhoz
alkalmazkodjanak a gyerekek; nem nagyon
próbálják meg ellenőrizni, megértik-e a csoport
tevékenységét.
A fizikai jellegű képzés és a csoportszokások a
Higashi-program központi részét jelentik. Ennek
értelmében az iskola tanmenetet állít össze. A tanítást
a gépies tanulás és az utánzás jellemzi.
A módszer legnagyobb eredménye a sztereotip és
problémás viselkedések ellenőrzése, önellátással
kapcsolatos készségek kifejlesztése. A szociális interakció
terén azonban gyakran visszaesést mutatnak
a gyerekek. Valószínű, hogy a csoport ritmusa
szerinti irányítás nagyban eltér a valódi szociális
utánzástól. Valódi utánzás nem mehet végbe olyan
egyéni, személyes módszer nélkül, amelyik nem
veszi figyelembe a gyermekek eltérő szükségleteit.
Nem lebecsülendő azonban az az eredmény, amelyet
a módszer az izgatott és problémás gyermekek
megnyugtatásában ért el.
A módszer tudományos értékelése a mai napig
várat magára. Magyarországon nem érhető el.
Terápiák, Fejlesző módszerek
97

Terápiák, Fejlesző módszerek
SON-RISE
A Son-Rise módszert szülők dolgozták ki. Otthon
végezhető, gyermekközpontú. A Son-Rise program
abban hisz, hogy a gyermek legnagyobb erőforrása
a szülő, hiszen senki sem ismeri annyira a gyermeket,
mint saját szülei. Az intézetben a szülőkkel
is dolgoznak. A szülők kezébe konkrét eszközöket
adnak, így segítséget kapnak ahhoz, hogy gyermekük
legeredményesebb tanárai és terapeutái
legyenek. Legfontosabb eleme a gyermek iránti
szerető, elfogadó magatartás. A szülők egy ingerszegény
szobában (az „igenszobában”) játszanak a
gyermekkel úgy, hogy a gyermek irányít. Ezáltal a
gyermek bizalmat nyer az emberek iránt és látja,
hatással tud lenni a számára oly gyakran zűrzavaros
világra.
A módszer azon az elven (reményen) alapul, hogy
ha az autizmussal élő végre fölfigyel a környezetére,
amit ő befolyásolhat, akkor nagyon lassan hajlandó
lesz fordított interakcióra is.
Alapja a folyamatos, éveken keresztül végzett intenzív,
egyénre szabott fejlesztés, egész éven át
azonos terapeutával. Célja, hogy a gyermeket hoszszú
távon, lehetőleg véglegesen családban tartsák,
az együttélést megkönnyítsék, a család tehermentesítésének
szem előtt tartásával.
Az alapítvány a fölvett gyermek fejlesztését heti
egy, maximum két alkalommal tudja vállalni.
Itt lehet érdeklődni:
Flóra Alapítvány
1032 Budapest, Gyenes utca 20.
floraalapitvany@floraalapitvany
www.floraalapitvany.hu
(06 20) 398 9291
A minisztériumi autizmus irányelv nem tesz említést
a módszerről.
KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIÁK
98
Itt lehet érdeklődni:
Ma Alapítvány
Levelezési cím: 1013 Bp. Krisztina krt. 59/b
(06 70) 454 5899
info@malapitvany.hu
www.maa.hu
SPELL
Kifejezetten oktatási módszer, a NAS (Angol Nemzeti
Autizmus Szövetség) által kidolgozott tanterv.
Nemzetközi weboldalakon megtalálható a szakirodalma.
Alapelvei a TEACCH módszerhez hasonlóak.
A SPELL célja, hogy megfontolt, rugalmas tantervvel
áthidalják és csökkentsék az autizmusból eredő
sérülés hatását a három ismert károsodott fejlődési
területen.
Bővebben: http://www.nas.org.uk/nas/jsp/polopoly.jspd=528&a=3362
BÁNFFY-MÓDSZER
A módszer az Ausztriában élő dr. Bánffy Eszter nevéhez
fűződik. A komplex érzékelést (látás, hallás,
mozgás, tapintás, ízlelés és ezek összekapcsolódását),
valamint az észlelés, figyelem és gondolkodás
fejlesztését célzó terápia.
A kiegészítő terápiák nem helyettesítik az autizmusspecifikus
fejlesztő terápiákat, de új teret adhatnak
a tanításhoz, a gyakorláshoz.
Így például a hippoterápia, a különböző szenzomotoros
tréningek szárazföldön és vízben, vagy
a zenei interakciós tréning, amelyek nemcsak a
mozgásos vagy zenei készségek fejlesztésének kitűnő
eszközei, hanem alkalmat teremtenek például
a kommunikációs és szociális készségek fejlesztésére
is.
Mielőtt bármilyen kiegészítő terápiába kezdene,
feltétlenül konzultáljon a gyermeket jól ismerő
szakemberrel!
DAN – KÍSÉRLETEK AZ AUTIZMUS
BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSÉRE
Az autizmus biológiai szempontú megközelítése
szerint az autizmussal élő személyek szervezetében
alapvető problémák vannak a sejt „energiagazdálkodási”
rendszerében, néhány életfontosságú
vegyület sejtszinten történő, kellő mennyiségű
előállításában és a toxikus hatású anyagok megfelelő
ütemű kiválasztásában, eltávolításában. Addig,
amíg egy gyermek egészségesnek látszik, a szervezet
képes a veleszületett hátrányait – az őt érő
hatásokkal szemben – kompenzálni. Az egyensúly

felborulásának jeleit a legérzékenyebb szervrendszer,
a központi idegrendszer tüneteiként látjuk.
E megközelítés szerint a kellő időben elkezdett és
megfelelő ideig alkalmazott, kombinált, egyénre
szabott orvosi kezelés eredményeképpen az autizmussal
élő személyek állapotában javulás érhető el.
Az erre nyitott szülők, kutatók, orvosok, szakemberek,
a Defeat Autism Now! (Győzd le az autizmust
most!) röviden a DAN mozgalomban dolgoznak
együtt. A kezelés része többek között a glutén- és
kazeinmentes diéta, vitaminkúra, a méregtelenítés.
(A diétákról bővebben szól: Széplaki Mirjam
– Kapronczay Stefánia: Vény nélkül – Az autista
emberek egészségügyi ellátásáról, szülőknek című
írása, amely kiadványunk végén található.)
A biológiai kezeléssel kapcsolatos álláspontok
különbözőek az egész világon, ezért az AOSZ állásfoglalást
kért az Autism Europe-tól, az európai
autista civil alapítványokat, egyesületeket tömörítő
nemzetközi szervezettől. Válaszuk szerint az
Autism Europe-nak nincs hivatalos állásfoglalása
a DAN protokollról, de a Gyermek és Serdülő
Pszichiátria és Szövetséges Szakmák Nemzetközi
Szövetségének ajánlása alapján közlik, hogy az
autizmusspektrum-zavarok körében a DAN projekt
módszerei nem a leginkább ajánlott beavatkozások,
tekintettel arra, hogy hatásosságukra tudományos
bizonyíték nem áll rendelkezésre.
Szövetségünk nem hivatott egy tudományos vita
eldöntésére, de fontosnak tartjuk leszögezni az
alábbiakat:
– az autisták fejlődése szempontjából alapvető a
korán megkezdett és az egész életen át tartó autizmusspecifikus
és egyénre szabott fejlesztés, ami
mással nem helyettesíthető;
– az autizmus a tudomány jelenleg elfogadott álláspontja
szerint nem gyógyítható állapot, de a
megfelelő beavatkozások eredményeként jelentős
javulás érhető el;
– a folyamatos orvosi kontroll elengedhetetlen;
– a kezelések megkezdését, annak szükségességét
alapos orvosi kivizsgálásnak kell megelőznie.
A minisztériumi irányelvek szerint a nagydózisú
vitaminok esetleges toxikus, távlati hatása még
nem ismert, autizmusspecifikus hatásukra vonatkozó
tudományos evidencia nincs, különböző
súlyosságú veszélyeik viszont vannak.
Érdeklődni lehet:
MA Alapítvány
Levelési cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b
(06 70) 454 5899
info@malapitvany.hu
www.maa.hu
További információ:
www.autismresearchinstitute.com
SZENZOROS INTEGRÁCIÓS (AYRES)
TERÁPIA
Anna Jean Ayres, amerikai neveléspszicholó gus és
agykutató alakította ki a szenzo ros integrációs teszteket
és terápiát. El méle tén, leegyszerűsítve, azt értjük,
hogy bizonyos tanulás- és viselkedészavarok
oka az idegrendszer éretlensége, ami az érzékszervek
által felvett információk integrációjának alacsony
színvonalában nyilvánul meg. Szemléletében
újdonság, hogy a problémás viselkedést kompenzációs
tevékenységnek fogja fel. Véleménye szerint
a gyerekek viselkedésében megfigyelhető zavarok
a fejlődés hiányára utalnak, de egyúttal a fejlesztés
útját is kijelölik. Fontos szempont, hogy a terápia
során a fejlesztést arról a szintről kezdjük, amelyik
szinten a fejlődés elmaradt, vagy amelyik roszszul
működik. Például a néhány hónapos gyermek
életében nagyon fontos a kúszás-mászás ahhoz,
hogy idegrendszere megfelelően fejlődjön. Ha ez
kimarad, később pl. tanulási nehézségek jelentkezhetnek;
ilyenkor a fejlesztő szakember a fejlesztést
a kúszás-mászás „szintjétől” kezdi el. A terápia
hely- és eszközigényes.
A terápiával megcélzott fejlesztési területeken az
autizmussal élő gyermekek szinte kivétel nélkül
fejlődési zavart mutatnak. A módszer természetéből
adódóan csökkenthetők a viselkedészavarok,
illetve elfogadható formába alakíthatók át. A terápia
eredményeként alakul ki, vagy fejlődik a testilelki
én, amely az éntudathoz és a személyiségfejlődéshez
vezető út legfontosabb állomása.
Fontos tudni, hogy a pedagógiai szakszolgálatok,
nevelési tanácsadók számára jogszabályi előírás az
Ayres terápiás eszköztár megléte.
Terápiák, Fejlesző módszerek
99

Terápiák, Fejlesző módszerek
100
A minisztériumi irányelv szerint autizmusspecifikus
hatására vonatkozó tudományos bizonyíték
nincs, de nem ártalmas, kellemes.
ZENETERÁPIA
A zeneterápia a zene erejével történő fejlesztés: a
mozgás, a figyelem, koncentráció és a kommunikáció
területén, egyéni vagy csoportos foglalkozás
keretében. A foglalkozások segítik a közösségbe
való könnyebb beilleszkedést, a kortárskapcsolatok
kialakulását.
Az autista gyerekek jellemző tulajdonsága, hogy
nem tudnak a másik emberrel kapcsolatot teremteni.
Az eredendő sérülést a zeneterápia sem gyógyítja,
de tapasztalatot ad arról, hogy az autista ember is
képes ráhangolódni a másikra. Javulhat az állapota,
jobban képes a környezetével együtt lenni, viselkedészavara
csökkenhet, erősíti az énélményt. A foglalkozásokon
az improvizálás mellett mindig más és
más kommunikációs gyakorlatokat is végeznek.
Autisták esetében is sikeresen alkalmazzák az
Ulwila módszert. Heinrich Ullrich német gyógypedagógus
szembeszállt azzal az elterjedt véleménynyel,
mi szerint „az értelmi fogyatékosok nem képesek
dallamhangszeren játszani”. Olyan módszert
dolgozott ki, amely nem igényel komplex gondolkodásmódot,
csak a színek azonosításának képességét.
A hagyományos kottaolvasás megtanulása
valóban bonyolult még az egészséges kisgyerek
számára is, de ez a speciális, színes kottarendszer
és a hozzátartozó egyszerű és könnyen áttekinthető
hangszercsalád, hatalmas sikerélményt ad az így
zenélni megtanuló sérült embereknek.
Zeneterápiára egyre több intézményben van lehetőség.
A minisztériumi irányelv szerint önmagában,
nem komplex program részeként, bár nem bizonyítható
a hatása, de nem ártalmas, kellemes.
Érdeklődni lehet:
„A Zene Mindenkié” Egyesület
1102 Budapest Füzér utca 27/a.
Telefon: (06 1) 261 5445
Postacím: Erdős Katalin elnök
2000 Szentendre, Deli Antal utca 36/1
(06 26) 319 263; (06 30) 954 0381 www.parafonia.hu
HRG FEJLESZTÉS
A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszere
1994 óta levédett, magyar rehabilitációs eljárás.
Langyos vízben alkalmazható 370 mozgásfeladata
két-három év alatt megtanítható a (rászoruló)
gyermekeknek.
Jellemzői: minden HRG fejlesztést alapos neuro-
és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg.
Ennek segítségével a gyermek idegrendszeri érettsége
százalékosan megadható, illetve a hiányosságok
és a meglévő készségek, részképességek profilja
is ismertté válik. A HRG tréningeket ezeknek
az adatoknak a figyelembevételével tervezik meg.
A HRG módszer és feladatok rendszeres és kellően
intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg
alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív
hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez
és a kognitív funkciók (észlelés,
emlékezet, gondolkodás) végrehajtásához szükséges
agykérgi sémák is „bejáratódnak”, amelyek
elősegítik, hogy a sérült idegsejtek feladatait más
idegsejtek át tudják venni (transzferhatás).
A mozgás, a figyelem, a „szófogadás”, a beszéd, a
beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen
megfigyelhető javulása jelzi a HRG terápia
sikerességét és hatékonyságát, bár nem autizmusspecifikus
terápia.
Információk a működésről, a módszerekről:
BHRG Alapítvány
Jelentkezés vizsgálatra:
(06 1) 326 1583; (06 30) 443 0515
http://www.bhrg.hu/
TERÁPIÁS ÚSZÁS
Az egyensúlyi rendszert serkentő gyakorlatokkal a
gyerekek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke,
mozgásos motivációja jelentősen fejlődik, izomtónusuk
szabályozottabbá válik, testtartásuk javul,
súlypontjuk stabilizálódik.
A manipulációfejlesztést célzó gyakorlatok célja a
szem-kéz koordináció javítása, a tárgyért nyúlás,
fogás, megtartás, elengedés gyakorlása, a kéz finommozgásának
fejlesztése.
A vízi környezethez való alkalmazkodás olyan
szintet érhet el, hogy merüléssel összekötött gya-

korlatokat is képesek végrehajtani. Víz alatti tájékozódó
képességük fejlettségére jellemző, hogy a
gyerekek a medence aljáról céltárgyakat tudnak
felhozni, átbújnak a deszka alatt. Ezzel légzésfunkciójuk
javul, vitálkapacitásuk nő, fontos önmentő
képességük is jobban működik.
A vízben végzett irányított játékkal, gyakorlattal
a testtudatuk, énképük javul, öntudatuk fejlődése
jobban befolyásolhatóvá válik. Figyelmük, koncentrációjuk,
emlékezetük javul.
Szerencsére a terápiás úszás a viszonylag könnyen
elérhető terápiák közé tartozik, és egyre több intézményi
ellátó biztosítja ezt a lehetőséget az autista
gyermekeknek. Orvosi indokoltság esetén anyagi
támogatás is szerezhető a költségek mérséklésére.
LOVASTERÁPIA
A lovasterápia is azon lehetőségek közé tartozik,
ami viszonylag széles körben elérhető az autista
embereknek. A lovasterápiának több ága van:
1. A hippoterápia
A hippoterápia mozgásszervi rendellenességek,
tartás- és mozgási funkciók hibája esetén használatos
terápiás eljárás.
2. Gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglás.
A gyógypedagógiai célú vagy fejlesztő lovaglást
és lovastornát a szakemberek elsősorban pszichés
problémák, kommunikációs, viselkedésbeli, tanulási
zavarok, valamint értelmi fogyatékosság,
autizmus esetén javasolják. Lehet egyéni vagy
csoportos foglalkozás lovasterapeuta végzettségű
gyógypedagógus vagy pszichológus vezetésével.
A gyógypedagógiai lovaglás során az ember–ló
együttműködése eredményeképpen létrejövő pszichológiai
értékek kerülnek előtérbe az egyén fejlesztése
érdekében. A terápia során a legfontosabb
a lóval való közvetlen kontaktus, testének melege,
puhasága, járásának ringatása, amelyek segítenek
kikapcsolni a káros külső és belső ingereket.
A ló közelségének pozitív hatása miatt a kezelések
nemcsak lovaglásból, hanem a foglalkozások előtti/
utáni simogatásokból, lóápolásból is állnak. A terápia
során a résztvevők egyre magabiztosabbak, bátrabbak
lesznek, határozottságuk, felelősségérzetük
nő, csakúgy, mint egészséges társaiknak. A terápia
szerves része a ló gondozása, ápolása, ami komoly
pedagógiai hatást vált ki, hiszen növeli a gyermek
felelősség- és kötelességtudatát, fejleszti szociális
érzékét.
Az autizmussal élők körében tapasztalható érzékelési
sajátosságok miatt minden esetben figyelembe
kell venni az egyéni szempontokat.
3. Akadályozottak sportlovaglása
Az akadályozottak sportlovaglása (parasport) a
szabadidő kellemes és hasznos eltöltését, valamint
a sportolási lehetőség kiszélesítését szolgálja.
A minisztériumi irányelv szerint a hippoterápiának
autizmusspecifikus hatására vonatkozó tudományos
evidencia nincs, de nem ártalmas.
*
A felsoroltakon kívül még sok egyéb terápiás módszer
létezik, ezek igénybevétele függ a gyermektől,
az elérhetőségtől és sajnos nem utolsó sorban
anyagi teherbírásunktól. Mindenképpen érdemes
tájékozódni a szakemberektől, böngészni az interneten,
állandóan keresni, figyelni a lehetőségeket.
Végül tájékoztatásul közöljük az Egészségügyi
Minisztérium szakmai irányelvei alapján, a következő
módszerek autizmusspecifikus hatását
tudományos evidenciák cáfolják, alkalmazásuk
kifejezetten kontraindikált, veszélyes:
1. Kombinált védőoltások elutasítása,
mint megelőzés.
2. Facilitált kommunikáció.
3. Holding vagy ölelésterápia.
Terápiák, Fejlesző módszerek
101

HOL TANULHATUNK
AZ AUTIZMUSRÓL
Az ország sok pontján, több intézményben, civil
szervezeteknél gyakran szerveznek előadásokat,
beszélgetéseket, illetve a különféle segítő-szakemberek
képzésében is egyre többször fordul elő, hogy
egy-egy óra témája az autizmus. A következőkben
azokat a képzéseket, tanfolyamokat, tréningeket
ismertetjük, amelyek kizárólag az autizmussal
foglalkoznak, korszerű és elmélyült ismereteket
kínálnak. Az alábbi lista korántsem teljes, a tájékozódáshoz
kínál fogódzót.
Érdemes a térségükben lévő szülő- és érdekvédelmi
szervezetek programjait is figyelemmel kísérni,
hiszen gyakran meghívnak szakembereket, hogy
tartsanak előadásokat az autizmusról és az ahhoz
kapcsolódó problémákról.
Gyógypedagógusoknak és más szakembereknek szóló, magasabb szintű
– haladó –, illetve nagyobb óraszámú képzések
Szakirányú továbbképzés:
Autizmus spektrumzavarok pedagógiája
3 féléves posztgraduális képzés
Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs
készségeinek fejlesztése
30 órás, haladó szintű, akkreditált tanfolyam
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Kar
1097 Budapest, Ecseri út 3.
(06 1) 3585 500; www.barczi.hu
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Pedagógusokat felkészítő oktatási program autizmussal
élő óvodás gyermekek szakszerű ellátásához.
120 órás akkreditált tanfolyam
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
(06 1) 363 2070; www.koraifejleszto.hu
102

Tanfolyamok a diagnózissal, a felismeréssel kapcsolatban
Autizmus Diagnosztikus Interjú – javított változat Autizmus Alapítvány
(ADI-R) alkalmazása
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
4 napos képzés
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma (ADOS) Autizmus Alapítvány
alkalmazása
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
4 napos képzés
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
A védőnők szerepe az autizmussal élő gyermekek Autizmus Alapítvány
gondozásában, az érintett családok támogatásában 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
3 napos képzés
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Segítőknek, pedagógusoknak, szakembereknek szóló, alapszintű tanfolyamok
Hol tanulhatunk az autizmusról
Bevezetés az autizmussal élő gyermekek ellátásának
elméletébe és gyakorlatába.
30 órás, akkreditált tanfolyam
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Autizmussal élő személyek szociális
ellátásának elméleti és gyakorlati alapjai.
60 órás
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Tanfolyam autizmussal élő felnőtteket segítő
munkatársak számára.
3 napos tanfolyam
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
Bevezetés az autizmussal élő gyerekek ellátásának
elméletébe és gyakorlatába.
30 órás, akkreditált képzés
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
(06 1) 363 2070; www.koraifejleszto.hu
Autizmus és szexualitás – kétnapos képzés autizmussal
élő felnőtteket segítő munkatársak számára
Autisták Országos Szövetsége
1085 Budapest, Baross u. 28.
(06 1) 354 1073
www.esoember.hu
Tanfolyamok, tréningek szülőknek
FOGÓDZÓ
képzés autista gyermeket nevelő szülők számára
Autisták Országos Szövetsége
1085 Budapest, Baross u. 28.
(06 1) 354 1073; www.esoember.hu
Szülőtanfolyamok és home-trainingek
Autizmus Alapítvány
1089 Budapest, Delej u. 24–26.
(06 1) 210 4364; www.autizmus.hu
103

Hol tanulhatunk az autizmusról
Earlybird Program – autizmussal frissen dignosztizált
gyerekek szüleinek (részben csoportos, részben
egyéni otthoni helyzetekben) - 3 hónapos képzés
Szülői tréning
Autizmus és szexualitás
kétnapos képzés autista gyermeket
nevelő szülőknek
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
1115 Budapest, Bártfai u. 34/A
(06-1) 363-2070; www.koraifejleszto.hu
Vadaskert Alapítvány
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
(06 1) 392 400;
www.vadaskertalapitvany.hu
Autisták Országos Szövetsége
1085 Budapest, Baross u. 28.
(06 1) 354 1073
www.esoember.hu
104
A lista összeállítását az Autizmus Alapítvány segítette,
amiért ezúton is köszönetet mondunk.
*
Az alábbiakban a Fogyatékos Személyek Esélyegyen
lőségéért Közalapítvány által, a TÁMOP
5.4.5. kiemelt projektben kidolgozott képzéseket
ismertetjük.
Bevezetés az autizmus spektrumzavar alapismereteibe
Szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek
(15 óra) – érzékenyítő program
Autizmus spektrumzavarral
élő gyermekek
Alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek
(45 óra) – gyermekellátásban dolgozóknak
Autizmus spektrumzavarral
élő felnőttek
Alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek
(45 óra) – felnőttellátásban dolgozók számára
A képzések akkreditációja folyamatban van.
Jelenleg a szociális továbbképzési rendszerben a
fentiek közül kettőt már akkreditáltak:
Autizmus spektrumzavarral élő gyermekek –
gyermekellátásban dolgozóknak
44 továbbképzési pontértékkel
Autizmus spektrumzavarral élő felnőttek – a felnőtt
ellátásban dolgozóknak
45 továbbképzési pontértékkel 2010 tavaszán az
egészségügyi, a pedagógus és a felnőttképzési rendszerekben
is akkreditáltatni fogjuk a képzéseket. A
képző intézmények a megvalósításhoz 2010 őszén
pályázhatnak az ESZA Kft-nél
(www.esza.hu ). A programokról aktuális információ
a projekt honlapján lesz található:
www.hozzaferes.hu.
E képzések még nem kezdődtek meg, ezért arra kérjük
érdeklődő olvasóinkat, hogy kísérjék figyelemmel
az AOSZ honlapját is (www.esoember.hu), ahol
minden induló képzésről napra készen hírt adunk.
A képzésekre hívják föl a figyelmét azoknak, akik
autista személyekkel foglalkoznak.

Internetes oldalak,
könyajánló
Ebben a fejezetben könyveket, néhány filmet és autizmussal
kapcsolatos honlapokat ajánlunk, valamint
néhány állami hivatal, intézmény címét, ahol
tájékozódhat és/vagy segítséget kaphat az autizmussal
élő személyekkel (is) kapcsolatos kormányzati
tervekről, döntésekről, hivatalos ügyekről.
KORMÁNYZATI PORTÁLOK
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI
MINISZTÉRIUM
www.szmm.gov.hu • A szociális ügyekkel foglalkozó
minisztérium irodát tart fenn, ahol személyesen,
illetve telefonon lehet érdeklődni:
Telefonon, illetve interneten lehet fölvenni velük a
kapcsolatot.
Dr. Info: (06 40) 374 636; (06 40) DR INFO
www.dr.info.hu
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK
HIVATALA
1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
(06 1) 473 7097
oktatasi.biztos@om.hu
www.oktbiztos.hu
ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOS HIVATALA
1051 Budapest, Nádor u. 22.
(06 1) 475 7100; fax: (06 1) 269 1615
Ügyfélszolgálat:
Személyesen:
Budapest, V. Hold u. 1.
Hétfő–csütörtök: 9–15 óráig
Péntek: 9–13 óráig
Telefonon:
Szociális ügyek: (06 1) 428 9944
Munkajog: (06 1) 428 9941
Fogyasztóvédelem: (06 1) 428 9848
Munkajog: (06 1) 475 5860
E-mail a minisztérium honlapjáról küldhető:
http://www.szmm.gov.hu/main.phpfolderID=837
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
www.eu.gov.hu • Az információs szolgálatnál a
gyógyszerekkel, a változásokkal stb. kapcsolatos
in formációkat közlik.
Állampolgári jogok biztosa
panasz@obh.hu
Levélcím: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1387 Budapest Pf. 40.
A panasziroda nyitva tartási ideje:
hétfő: 9–18 óra között
kedd-csütörtök: 09-16 óra között
péntek: 9–12 óra között.
MÁS, FONTOSABB
INTÉZMÉNYEK
1. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI
FELÜGYELET
Ha az egészségügyi intézmények munkájával, a
gyógyítás minőségével kapcsolatban akar informá-
105

Internetes oldalak, könyajánló
ciót szerezni, vagy netán panasza van ezen intézmények
munkájával kapcsolatban, akkor hozzájuk
fordulhat:
1132 Budapest, Váci út 30.
Levélcím: 1398 Budapest, Pf. 572.
(06 1) 237 2222 • fax: (06 1) 239 6171
www.ebf.hu
Ügyfélfogadás:
Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–12 óráig
Szerda: 14–17 óráig
info@ebf.hu; ugyfelszolgalat@ebf.hu
2. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS
SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET
1071 Budapest, Damjanich u. 48.
(06 1) 462 6400
orszi@orszi.hu
www.orszi.hu
3. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR
Család- és fogyatékossági támogatásokkal kapcsolatban
itt szerezhetők be a folyósításhoz szükséges
iratok.
Központi cím: Budapest, Hold u. 4.
(06 1) 327 3600
Telefonos ügyfélszolgálat:
Budapesti ügyfelek hétfőtől csütörtökig 8–16.30 és
pénteken 8–14 óráig a (06–1) 452 2910 telefonszámon
érdeklődhetnek.
Az egész ország területéről, hálózaton belüli díjjal
hívhatók a (06 30) 344 0045, (06 70) 460 9005 és a
(06 20) 881 9535 telefonszámokon.
www.allamkincstar.gov.hu
Autizmus Levelező Fórum (ALF)
A listán olyan szülők beszélik meg gondjaikat, adnak
egymásnak sok hasznos, gyakorlati tanácsot,
akik autizmusspektrum-zavarral, pervazív fejlődési
zavarral küzdő gyermeket nevelnek.
Jelentkezés: alf-feliratkozás@primlista.hu
Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport
www.autizmus.hu
Vadaskert Kórház Alapítvány
www.vadaskertalapitvany.hu
Kézenfogva Alapítvány
www.kezenfogva.hu
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
www.koraifejleszto.hu
Fogyatékosüggyel, így autizmussal is foglalkozó
honlapok, portálok
www.fogyatekosugy.hu
www.startlap.hu
www.gyogylovaglas.lap.hu
http://www.kozelkep.hu/
Információ, ügyintézés,
ügyfélszolgálat az interneten:
www.magyarorszag.hu
A kormány hivatalos portálja. Közli a jogszabályváltozásokat,
letölthetők róla a különféle juttatásokhoz
szükséges formanyomtatványok, de személyesen
is kapcsolatba lehet lépni az ügyfélszolgálattal
a 189-es telefonszámon.
106
Az Ügyfélfogadás rendje menüpont alatt megtalálhatók
a területileg illetékes irodák ügyfélfogadási
ideje, telefonszáma, e-mail címe.
HASZNOS WEBOLDALAK
Autisták Országos Szövetsége
www.esoember.hu
www.autista.info.hu
Információs portál az autizmusról
www.autizmus.lap.hu
Nonprofit Információs Központ Alapítvány
www.niok.hu
Nyitóoldalán számos hasznos civil szervezet oldalának
címe található.
Érdeklődőknek ajánljuk, hogy a kereső programba,
nyelvtudásuknak megfelelően, írják be az autista
vagy az autizmus, illetve autism (angol), autismus
(német) szót, és a weben hatalmas mennyiségben
jelennek meg honlapok, cikkek, autizmussal foglalkozó
szervezetek címei.

FONTOSABB KÜLFÖLDI
ÉRDEKVÉDELMI
ÉS SZÜLŐI SZERVEZETEK
The National Autistic Society (Nagy-Britannia):
www.nas.org.uk
Autism Europe (európai ernyőszervezet):
www.autismeurope.org
Autism Society of America:
www.autism-society.org/site/PageServer
Autismus Deutschland – Bundesverband zur
Förderung mit Menschen mit Autismus
www.autismus.de
Balázs Anna: Az autista gyermek az óvodában
és az iskolában – Gyógypedagógiai alapismeretek
629–654. oldal (2000; szerk. Illyés Sándor)
A cikk elsősorban gyógypedagógus hallgatók számára
tartalmazza az autizmus spektrumzavarokkal
kapcsolatos legfontosabb alapismereteket, különös
tekintettel az érintettek lehetséges útjára a hazai
közoktatási rendszerben.
Balázs Anna: Az autizmus korszerű szemlélete
Kapocs, Budapest, 1997
A tömör, elméleti jellegű összefoglaló írás elsősorban
orvosoknak nyújt eligazodást. (Mivel a kiadvány
1997-ben jelent meg, ezért a tudományos
kutatások frissebb eredményeit már nem tartalmazza.)
Internetes oldalak, könyajánló
Rainman’s Home (Ausztria):
www.rainman.at
OLVASMÁNYOK AZ
AUTIZMUSRÓL
A következőkben a magyar nyelven elérhető, autizmussal
foglalkozó olvasmányok, szakirodalmak
listáját közöljük. Mivel egyre több írás jelenik meg
nálunk is e témáról, az itt közölt felsorolás nem
lehet teljes. Ugyanakkor igyekeztünk minél több
olvasnivalót csokorba szedni, s egyben arra is törekedtünk,
hogy röviden kommentáljuk az egyes
írásokat. Ez utóbbi egyrészt azért fontos, hogy
az érdeklődők könnyebben megtalálják azokat a
könyveket, cikkeket, amelyek az őket foglalkoztató
témákban íródtak, másrészt a kommentárok
segítik a tájékozódást, a színvonalas és a kevésbé
megalapozott művek közötti eligazodást.
A könyvek megrendeléséről érdeklődjön a legközelebbi
könyvesboltban, vagy valamelyik internetes
könyváruházban (pl. www.bookline.hu), vagy
nagyobb könyvtárakban, és ha sehol sem talál egy
kiadványt, hívja az AOSZ-t.
Attwood, T.: Különös gyerekek
Animus Kiadó, Budapest, 2008
A kötet az Asperger-szindrómáról nyújt átfogó,
gyakorlatcentrikus információkat a felismeréstől a
legkorszerűbb terápiás megközelítésekig.
Balázs Anna – Őszi Patrícia – Prekop Csilla:
Pedagógiai irányelvek – Kapocs, Budapest, 1997
A szerzők az autisztikus tanulók speciális szükségleteinek
összefoglalása mellett azokat az elveket,
célokat, módszereket tárgyalják, amelyek az
érintett tanulók pedagógiai fejlesztésének alapjait
jelentik.
Baron-Cohen S., – Bolton, P.: Autizmus – Osiris,
Budapest, 2000
A tudományos igényű, de közérthető kötet elsősorban
az érintett családoknak nyújt tájékoztatást
az autizmust érintő legfontosabb kérdésekben. A
könyv mindazoknak ajánlható, akik az autizmus
spektrumzavarokkal kapcsolatos alapkérdésekről
szeretnének képet kapni.
Bogdashina Olga: Valódi Színek. Érzékelés és
észlelés az autizmus spektrum zavarokban –
az AOSZ és a Geobook Kiadó közös kiadványa,
Szentendre, 2008
A szerző, aki szülőként és szakemberként egyaránt
széleskörű tapasztalattal rendelkezik, ebben
a kötetben az autizmussal élő emberek érzékelési
és észlelési problémáiról és a terápiás megközelítés
lehetőségeiről nyújt gyakorlatcentrikus leírást.
Bös, M.: Gyermeklélek – Kláris, Budapest, 2004
A könyv a szerző és egy autizmussal élő kislány terápiás
kapcsolatának történetét mutatja be. Sajnos
a könyvben bemutatott terápiás eljárások (a facili-
107

Internetes oldalak, könyajánló
108
tált kommunikáció és a holding terápia) bizonyítottan
alkalmatlanok az autizmus kezelésére, alkalmazásuk
súlyos etikai problémákat vet föl.
Clements, J. – Zarkowska, E.: Viselkedés problémák
és autizmus spektrum zavarok – Kapocs,
Budapest, 2007
A kötet a viselkedésproblémák megközelítésének
legkorszerűbb, tudományos kutatásokon alapuló
elméleti és gyakorlati módszertanát ismerteti.
Minden e témával foglalkozó szakembernek hasznos
segítség.
Davis, J. – Balázs A.: (1998) Autista a testvérem!
– Kapocs, Budapest, 1998
A kötet hatékony segítséget nyújt az autizmussal
élő gyermeket nevelő családoknak abban, hogy a
testvérek számára jól érthető, tényszerű, praktikus
és az érzelmi feldolgozást is megkönnyítő magyarázattal
szolgáljanak e fejlődési zavarról.
De Clercq, H.: Mama, ez itt ember vagy állat
Könyv az autizmusról – Kapocs, Budapest, 2007
A könyv a világhírű szülő-szakember személyes
tapasztalatait és gondolatait mutatja be a részleteken
keresztül történő gondolkodásról, mely az
autizmussal élő emberek gondolkodásának egyik
jellemző sajátossága.
Delacato, C. H.: Miért „más” az autista gyermek
– Élmény ’94 Bt., Hajdúhadház, 1997
A könyv eredetileg 1974-ben jelent meg, sem elméleti
alapvetése, sem a gyakorlati módszer hatékonysága
nem nyert tudományos bizonyítást. A
könyv erénye azonban, hogy rendkívül érzékletesen
mutatja be az autizmussal élő gyermekek jellegzetes
viselkedési képét.
Frith, U.: Autizmus. A rejtély nyomában – Kapocs,
Budapest, 1991
A rendkívül érdekfeszítő, olvasmányos kötet szülők,
szakemberek, és az emberi viselkedés és gondolkodás
iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt
ajánlható. Ez a szakmai „alapmű” az autizmus
történetének legfontosabb mérföldköveit és a fejlődési
zavar megértése szempontjából meghatározó,
kognitív pszichológiai kutatások eredményeit tárja
az olvasó elé.
Grandin, T. – Scariano, M.: Segítség! Autizmus! –
Kapocs, Budapest, 2004
A világhírű szerző rendkívül jó képességű, szakterületén
tudományos fokozattal rendelkező autizmussal
élő hölgy. Önéletírásából elsősorban
gyermekkora meghatározó élményeit ismerhetjük
meg.
Haddon, M.: A kutya különös esete az éjszakában
– Európa, Budapest, 2004
Ennek a fordulatos, izgalmas regénynek (kriminek)
a főszereplője egy autizmussal élő fiú. Az olvasó
elsősorban az ő beszámolóján keresztül ismeri
meg a cselekményt. A szerző minden bizonnyal
komoly háttértudással és megértéssel rendelkezik
az autizmusról, hiszen a szépirodalmi mű teljes hitelességgel,
szakszerűen ábrázolja az autisztikus
gondolkodás és viselkedés jellegzetességeit.
Haselfux PÉTER: A félelem nem úr. A remény
nem csal meg – Effó, Budapest, 2008
A könyv a szerző önéletrajzának két kötetét tartalmazza.
(A félelem nem úr című kötet első kiadása
1995-ben jelent meg.) Haselfux Péter maga
is autizmussal él, leánya szintén érintett a fejlődési
zavarban. A megkapóan őszinte, rendkívül hiteles
önéletírás segít megérteni mindazokat a különleges
élményeket, problémákat, amelyekkel autizmussal
élő embertársaink szembesülnek.
Havasi Ágnes: Vizuális segítség autizmussal élő
személyek kommunikációjának fejlesztésében –
Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, Budapest
A szerző rövid, elméleti bevezető után részletesen
vázolja a kommunikációs készségek fejlesztésének
autizmusspecifikus módszertanát a felméréstől a
beavatkozásig. A kötetben két esettanulmány is olvasható,
melyek szintén segítik az elméleti részek
megértését.
Howlin, P.: Autizmus – Felkészülés a felnőttkorra
– Kapocs, Budapest, 2001
A kötet nélkülözhetetlen alapmű mindazoknak,
akik autizmussal élő gyermekekkel és felnőttekkel
foglalkoznak. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek
utánkövetéses vizsgálatokon alapuló igen
markáns iránymutatást kapnak arról, mely területek
fejlesztése a legmeghatározóbb a felnőttkor

szempontjából. A felnőttekkel foglalkozó szakemberek
pedig átfogó, minden területet felölelő módszertani
útmutatóként támaszkodhatnak erre a kiváló
szakkönyvre.
Howlin, P. – Baron-Cohen, S. – Hadwin, J.: Miként
tanítsuk az elme olvasását autizmussal élő gyermekeknek
– Kapocs, Budapest. 2007
A kötet tanári kézikönyvként és egyben a szociális
tudás elsajátításának egyik alapvető tananyagaként
szolgál. A rövid, elméleti bevezető után lépésről
lépésre mutatja be, hogy miként lehetséges
egyénileg felmérni, majd célzottan fejleszteni az
elmeolvasás képességét.
Howlin, P. – Rutter, M.: Az autisztikus gyermekek
kezelése. A nyelvi fejlődés előmozdítása –
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány az 1987-ben megjelent, Az autisztikus
gyermekek kezelése c. kötet egy fejezetét tartalmazza.
Segítségével megismerhetjük a nyelv és a
kommunikáció fejlesztésének néhány igen hasznos
gyakorlati stratégiáját, de fontos figyelembe venni,
hogy a mű születése óta sokat finomodott és bővült
a lehetséges fejlesztési módszerek köre.
Howlin, P. – Rutter, M.: Az autisztikus gyermekek
kezelése. A szociális fejlődés előmozdítása –
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány az 1987-ben megjelent, Az autisztikus
gyermekek kezelése c. kötetnek a szociális fejlesztés
módszertanát bemutató fejezetét tartalmazza.
Mivel az eredeti mű kiadása óta több mint 20 év
telt el, a bemutatott módszerek némelyike elavult.
Joliffe, T. – Landsdown, R. – Robinson, C.: Egy
személyes beszámoló – Kapocs, Budapest, 1997
A kötet első szerzője maga is autizmussal él. Saját
élményű beszámolója az autizmus természetének
olyan, mára tudományos kutatásokkal is alátámasztott
hiteles leírását nyújtja, mely nagyban segíthet
megérteni a tünetek hátterében álló okokat.
Jordan, R: Autizmus társult értelmi sérüléssel –
Kapocs, Budapest, 2007
A világhírű, lenyűgöző elméleti tudással és gazdag
gyakorlati tapasztalattal rendelkező szerző ezúttal
az autizmusban súlyosabban érintett, az alapsérülés
mellett értelmi fogyatékossággal is küzdő gyermekek
és felnőttek speciális szükségleteit, a beavatkozás
legfontosabb területeit és módszertanát
tárja elénk. Az általános módszertani leírásokat az
esettanulmányok gazdag gyűjteménye teszi hozzáférhetőbbé
a szülők és a szakemberek számára.
Jordan, R. – Powell, S.: Autisztikus gyermekek
speciális tantervi szükségletei. Tanulási és gondolkodási
készségek – Kapocs, Budapest. 1997
A kiadvány alapvető iránymutatást nyújt az autizmus
területén dolgozó pedagógusoknak az egyéni
fejlesztési terv kidolgozásához. A szerzők felvázolják
az autizmussal élő gyermekek közös speciális
szükségleteit, különös tekintettel a tanuláshoz
szükséges területekre, majd az egyes kulcsterületekhez
kapcsolódó legalapvetőbb stratégiákat is
ismertetik.
Kanizsai-Nagy I. – Kiss Gy. – Szaffner É. – Vígh K:
Munkahelyi készségek kialakításához szükséges
szociális kogníciót fejlesztő csoportos tréningek
FOKA, Budapest, 2003
Ebben a gyakorlatcentrikus módszertani kiadványban
a szerzők olyan korszerű módszereket
ismertetnek, amelyek a szociális készségek célzott,
autizmusspecifikus fejlesztését szolgálják, és amelyeket
ők maguk is hatékonyan alkalmaznak mindennapi
munkájuk során.
Kiss Gy. – Tóth K. – Vígh K.: Szociális történetek
I. – Kapocs, Budapest, 2004
A gyűjtemény szociális történeteket tartalmaz különböző,
a mindennapi élethelyzetek megértésének
és megfelelő kezelésének tanításához autizmussal
élő gyermekek és felnőttek számára. A történetek
két változatban készültek, nyelvileg egyszerűbb,
illetve komplexebb megfogalmazásban. A történetek
feldolgozhatók egyéni és kiscsoportos keretek
között, de akár mintául is szolgálhatnak szakembereknek
és szülőknek ahhoz, hogy ők is hasonlókat
készíthessenek konkrét problémák megoldására.
Internetes oldalak, könyajánló
Kiss Gy. – Tóth K. – Vígh K.: Szociális történetek
II. – Kapocs, Budapest, 2007
A gyűjtemény a 2004-ben kiadott Szociális történetek
I. című kötet folytatása, melyből újabb témakörökhöz
választhatunk feldolgozandó történeteket.
109

Internetes oldalak, könyajánló
Lord, C. – Rutter, M.: Autizmus és pervazív fejlődési
zavarok – Kapocs, Budapest, 1996
Ez az „Autizmus füzet” egy igen korszerű gyermekpszichiátriai
kézikönyv autizmusról szóló fejezete.
Rövid, tömör, átfogó leírást nyújt az autizmussal
kapcsolatos alapvető tényekről, elsősorban
szakembereknek.
Matthews, P.: Az autista farm működésének irányelvei
és eljárásrendje – ASK, Gyöngyös, 2003
A könyv ismerteti a farmok (majorságok) működésének
valamennyi fontos aspektusát, beleértve
az általános működési elveket, a pénzügyeket, a
könyvvitelt stb. Rendkívül sok hasznos tudnivalóval
szolgál.
Mesibov, G. B. – Shea, V. – Schopler, E.: Az autizmus
spektrum zavarok TEACCH szemléletű megközelítése
– Kapocs, Budapest, 2008
Az összefoglaló mű rendkívül részletesen mutatja
be az egyik legrégebbi, leghatékonyabb és világszerte
leginkább elterjedt autizmusspecifikus
komplex megközelítést. Különösen nagy hangsúlyt
fektet az érintett emberek és családjuk támogatásának
szükségességére és lehetőségeire.
Park, C. C.: Autista a kislányom – Budapest, White
Golden Book, 2001
Érdekes és értékes írás egy autizmussal élő gyermeket
nevelő édesanya tollából.
Schopler, E.: Életmentő kézikönyv szülőknek
krízishelyzetek megoldásához autizmusban és
hasonló állapotokban – Kapocs, Budapest. 2002
Az igen hasznos, szakemberek számára is „életmentő”
gyűjteményes kötet 350, szülők által kimunkált
és a mindennapokban jól bevált gyakorlati stratégiát
mutat be különböző, az autizmusban gyakran
előforduló viselkedésproblémák kezelésére. Az
összegyűjtött egyedi, családi megoldások mellé
minden esetben részletes szakmai magyarázatot
fűz a szerző, ami segít megérteni a problémás viselkedések
oki hátterét, és azt, hogy miért válhattak
be a bemutatott szülői stratégiák.
Schopler, E.: Szakemberek és szülők kiképzése
autisztikus gyermekek tanítására
Kapocs, Budapest, 1997
A szerző a TEACCH program legfontosabb alapelveit
mutatja be rövid összefoglalójában.
Segar, M.: Életvezetési útmutató Aspergerszindrómában
szenvedő emberek számára
Kapocs, Budapest, 1997
Az Asperger-szindrómával élő szerző különleges,
egyedülálló könyvével nem csupán sorstársainak
ad valódi segítséget gyakorlati tanácsaival a társas
életben való eligazodáshoz, hanem mindannyiunk
számára érthetőbbé és átélhetőbbé teszi az autizmussal
élő emberek mindennapi küzdelmeit, nehézségeit.
110
Rutter, M.: Autizmus – A kutatás és a klinikum közötti
kétirányú kölcsönhatás – Kapocs, Budapest,
2007
A gyakran a modern gyermekpszichiátria „atyjaként”
aposztrofált Sir Michael Rutter munkássága
az autizmus területén is úttörő. Tanulmányában az
1990-es évek végéig tárgyalja az autizmus kapcsán
a kutatás és a klinikai munka közötti kétirányú
kölcsönhatást, bemutatva az autizmus történetének
legfontosabb tudományos mérföldköveit.
Sacks, O.: Antropológus A Marson
Osiris, Budapest, 1999
Az ismert neurológus közérthető, izgalmas esetleírásait
olvashatjuk a kötetben, amelynek két fejezete
autista, kiemelkedően tehetséges személyeket
mutat be.
Seth F. Henriett: Autizmussal önmagamba zárva
Kapocs, Budapest, 2005
Az autizmussal élő fiatal nő igen sokoldalúan mutatja
be tehetségét, gondolatait, élményeit. Könyve
az önéletrajzi írások mellett rajzait, festményeit és
fotóit is tartalmazza.
Sutherland School: Autisztikus gyermekek viselkedésproblémáinak
kezelése
Kapocs, Budapest, 1997
A kiadvány egy autizmusra specializálódott angliai
iskola szakembereinek gyakorlati tapasztalatait
összegzi. A viselkedésproblémák kezelésének alapvető
szemlélete sok szempontból ma is korszerű, a
gyakorlati tanácsok egy része jól alkalmazható, de
a bemutatott módszerek némelyike már elavult, sőt
etikai problémákat is felvet.

Süveges Julianna: Együtt is távol
Jel, Budapest, 2005
A pedagógus végzettségű szerző egy autizmussal
élő kislány fejlődését mutatja be, és azokat a nagyszerű
eredményeket, melyeket a rendszeres, szisztematikus
fejlesztéssel elértek. A kötet különösen
nagy értéke, hogy érinti a felnőtté válás problémakörét
is.
Székely Margit – Dr. Weis Mária: Autisztikus
kórképek diagnosztikája és terápiája
Tanszertár Bt., Budapest, 1994
A szerzők a hazai autizmus ellátás neves, úttörő
szakemberei. Bár a könyv szemléletmódja jelentősen
eltér a nemzetközi autizmuskutatás vezető
irányzataitól, és az elmúlt évtizedek jelentős kutatási
eredményei nem is jelennek meg benne, a mű
fontos szerepet játszik az autizmussal kapcsolatos
alapvető ismeretek hazai elterjesztésében.
Peeters, T.: Autizmus. Az elmélettől a gyakorlatig
Kapocs, Budapest, 1997
A kötet jól érthető magyarázatokkal és számos
gyakorlati példa bemutatásával fekteti le az autizmusspecifikus
beavatkozás megtervezésének és
kivitelezésének legfontosabb elveit. Alapmű.
Tóth K. – Vígh K.: Autizmussal és értelmi sérüléssel
élő felnőttek munkakészségének fejlesztése
és munkába állításuk feltételrendszere
FOKA, Budapest, 2003
A szerzők az autizmussal és értelmi sérüléssel élő
felnőttek speciális szükségleteinek taglalása után
konkrét, gyakorlatban is megvalósított példákat ismertetnek
a munkakészségek és munkaviselkedés
kialakításával kapcsolatban.
Williams, Donna: Léttelenül – egy autista nő
naplója – Animula, Budapest, 1999
Williams, Donna: Autizmus – egyes szám első
személyben – Pannonica, Budapest, 2001
Donna Williams önéletrajzi kötetei világhírűek,
és más, autizmussal élő szerzők önéletrajzaihoz
hasonlóan, igen fontos forrásai az autizmus megismerésének,
és az érintettek problémáinak, gondolkodásmódjának
megértésének. Fontos szem
előtt tartanunk azonban, hogy a szerző általános,
az autizmusra vonatkozó megállapításai és terápiás
tanácsai nem feltétlenül igazak minden autizmussal
élő személyre, és nem minden esetben igazoltak
tudományosan.
AZ AUTIZMUSRÓL MÁSKÉPPEN
T. O, Daria: Dása naplója – Az AOSZ és a Geobook
Kiadó közös kiadásában, Szentendre, 2009
Dása, a macska, naplót ír, amiben „macskaperspektívából”
írja le az autista személyek érzékelésmódját,
belső világát. A humorral, szeretettel és szakértelemmel
megírt könyv úgy vezet be az autista emberek
világába, hogy olvasása közben el is feledkezünk
arról, szakkönyvet tartunk a kezünkben.
Gottlieb, Daniel: Drága Sam! – Egy nagypapa levelei
unokájához szeretetről, veszteségről és az
életről – Park Könyvkiadó, 2009
A szerző pszichológus és családterapeuta. Autista
unokájához írt leveleiből tanulságos könyv született,
amiből a szülők megtanulhatják, hogyan kéne
okosan beszélni a problémás (és problémátlan)
gyerekekkel az élet áttekinthetetlennek tűnő, zavaros
és nehéz kérdéseiről, a gyerekek pedig megtanulhatják
azt, hogyan törődhetnének jobban a
szüleikkel.
Dr. Halmos Szilvia – Dr. Gazsi Adrienn: Esetjogi
tanulmányfüzet
Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2008
A kötet a Ne hagyd magad antidiszkriminációs
projekt tanulságait összegzi. A programot és a kötet
megjelenését három szervezet: a Kézenfogva
Alapítvány, az AOSZ és a Szimbiózis Alapítvány
közös, nyertes pályázata tette lehetővé. Ez a könyv
erőt adhat az autista gyermeket nevelő szülőknek,
akik azért küzdenek, hogy a törvények biztosította
jogok a mindannapokban érvényesüljenek.
Háy János: A Gézagyerek
novella, in: Élet és Irodalom 1999. december 22.
Háy János: A Gézagyerek
színdarabok; Palatinus Kiadó, Budapest, 2005
A novella, és a belőle írt színdarab főhőse Géza,
autista, anyjával él együtt egy kis faluban. Garaczi
László író, kritikus írja a színdarab kapcsán: „Géza
tragédiájának oka humorérzékének teljes hiánya.
Internetes oldalak, könyajánló
111

Internetes oldalak, könyajánló
112
Számára a dolgok egyértelműek, nincs érzéke a tréfához,
a világ igenekből és nemekből áll, nincsenek
is-isek, átmenetek. Nem értelmezhető az olyasmi
például, hogy mondok valamit, és a modalitással,
vagyis ahogy mondom, jelzem, hogy valójában éppen
az ellenkezőjét gondolom.”
Moon, Elisabeth: A sötét sebessége
Metropolis Media Group, Budapest, 2009
Az írőnő főhősét a fiáról mintázta, és azt a morális
kérdést rejti el a történetben, hogy ha hatalmunkban
áll (ti. a modern orvostudománynak), hogy
az autistát meggyógyítsuk, kényszeríthetjük-e őt
az eljárásra. Ha pedig szabadon dönthet az autista
személy, akkor mi szól ellene és mi mellette. A
könyv Nebula-díjat kapott, amelyet az Egyesült
Államokban a legjobb tudományos-fantasztikus
irodalomnak adományoznak.
Moor, Julia: Hogyan játsszunk és tanuljunk autista
gyermekünkkel – Ötletek és tapasztalatok
szülőknek és nevelőknek
Animus, Budapest, 2009
A szerző tanított tanulási prooblémákkal küzdő
felnőtteket (köztük autista embereket is), és autista
gyermeke van. Könyvének előszavában ezt írja:
„Remélem, ez a könyv nem pusztán ötletgyűjteményül
szolgál, hanem abban is segít, hogy a gyermekük
viselkedésével küzdő szülők módot találjanak
az önbizalmat és a kapcsolatokat újraépítő közös
játékokra.”
Notbohm, Ellen: Tíz dolog, amit minden autizmussal
élő gyermek szeretné, ha tudnál
Az AOSZ és a Geobook Kiadó közös kiadásában,
Szentendre, 2009
A szerző egyik gyermeke autizmussal él. Könyvét
útikönyvnek nevezi, amire szüksége van minden
szülőnek, ha el akar igazodni autista gyermeke világában:
„Ez a könyv iránytű lehet olyan kereszteződésekben,
ahová valószínűleg meg fogtok érkezni,
de a könyv segítségével könnyebb lesz tájékozódni.
Az út kevésbé lesz ismeretlen, így kevésbé
lesz ijesztő.”
Stevens, Ch. – Stevens, N.: Egy kisfiú
Gabo Kiadó, Budapest, 2009
David autista, szülei közös könyve az ő történetét
mutatja be, azt, hogy milyen egy olyan gyermeket
fölnevelni, aki örökké kisfiú marad. Az autista
gyermeket könnyű szeretni, de sokkal nehezebb
vele élni, mint azt elképzelnénk. A szeretettel megírt
könyv bemutatja az autizmus szívszorító és
meglepően örömteli oldalát is.
Seth F. Henriett: Autizmus – egy másik világ
Új Galaxis – Tudományos, fantasztikus antológia,
8. szám, 2006
A szerző maga is autizmussal él, és a Sethu nevű
szereplőben valószínűleg sajátmagát jeleníti meg.
Elolvasva megtudhatjuk, hogy milyen lehet az autisták
olykor magukba zárt, érzékeny világa.
Sacks, Oliver: Antropológus a Marson
Osiris Kiadó, Budapest, 2004
A neves idegyógyász professzor olyan eseteket ír
le, amikor az idegrendszer sérülése folytán a személyek
élete új irányt vesz: festőművész, aki nem
lát színeket; autista, aki kitűnő kutatóvá válik; vak
masszőr, aki visszanyeri látását, de ezzel mégsem
tud élni; egy bölcs megvilágosodott, akinek valójában
agydaganata van.
Tarnai Balázs: Földi Paradicsom – A Loyaltown
tábor, avagy az integrált nevelés csodája és kötelessége
– ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Szervezete, 2001
A szerző önkéntes segítőként vett részt a táborban.
A legnehezebb, nem beszélő, nem szobatiszta autistákkal
foglalkozott. Ott szerzett tapasztalatait, életrő
szóló élményeit írta meg e könyvben. A szerző
azóta is az autizmussal élő személyekkel foglalkozik,
jelenleg az Egyesült Államokban tanít.
FILMEK
Esőember (Rain Man)
rendező: Barry Levinson
színes, amerikai (USA) játékfilm, 140 perc, 1988
A film négy Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film
díját. Magyarország e filmből ismerte meg mi az
autizmus, és ma is sokan hiszik azt, hogy minden

autista ember olyan, mint az Asperger-szindrómás
Raymond, akit Dustin Hoffman játszik zseniálisan.
Raymond intézetben él, létezéséről testvére,
Charlie (Tom Cruise) csak apjuk halála után szerez
tudomást. Charlie jóformán semmit nem örököl, a
sok pénz, a hárommillió dollár, az eddig nem ismert
bátyé: Raymondé. Charlie útra kel a szintén
örökölt régi autóval, hogy megismerje őt, és megszerezze
a pénzt.
.
A nappali álmodozók
rendező: Bánki Róza
színes, magyar dokumentumfilm
86 perc, 1996
A filmben szakemberek és szülők beszélnek az autizmusról
és a terápiás lehetőségekről.
Röpködő mozdulatok
(Láthatatlan állampolgár)
rendező: Tanos Miklós
színes magyar dokumentumfilm
Pax Televízió, 50 perc, 2004
A film a meglévő intézményes keretekről (Autizmus
Kutatócsoport Módszertani Központja, Kísérleti
Iskolája) tudósít. Szülők, gyerekek és érdekvédők
beszélnek örömeikről, nehézségeikről, aggodalmaikról.
Mami blue
rendező: Szekeres Csaba
színes, magyar dokumentumfilm, 55 perc, 2002
Edina magára marad. Nemcsak akkor, amikor férje
halálhíréről értesül, már sokkal korábban: amikor
megtudja, hogy kétéves kisfia, Karcsika autista.
A film igyekszik emberi oldalról a lehető legteljesebb
képet rajzolni egy olyan problémáról, aminek
a puszta létezését is tagadták régebben egyes
„szakemberek”.
Bennek azonban van egy terve, ami egy szóban
foglalható össze: gyilkosság. De aztán Ben az interneten
megismerkedik Scarlite-tel. A lány felborítja
eredeti elképzeléseit.
Modern társadalmunkban a fiataloknak egyre több
kihívással kell szembenézni – a főszereplő autizmusa
lényegében ezen problémák metaforája.
Utolsó idők
rendező: Mátyássy Áron
színes, magyar filmdráma, 90 perc, 2009
Mátyássy Áron első nagyjátékfilmje, az Utolsó
idők Priskin Iván (Kádas József) és autista nővére,
Eszter (Vass Teréz) történetét mutatja be. 1997-ben
egy ukrán határ menti faluban él a két testvér, akik
elvesztették szüleiket. Iván autószerelő, és gázolajat
hoz át a határon. Nővére, Eszter a mindennapi
rutinnak él. Otthonuk egy nyomasztó falu, ahonnan
szinte lehetetlen kitörni.
A film elnyerte a Filmszemle legjobb filmjének járó
díjat 2009-ben.
Simi sosem kért enni
rendezte: Arányi Vanda
színes magyar riportfilm, 9 perc, 2009
A rövid riportfilm egy gyermekét nevelő édesanya
szempontjából mutatja be autista gyermekét,
mindennapjaikat. A kisfilm érthetően, de szakszerűen,
szülői szempontból beszél az autizmusról.
Folyamatosan letölthető az IndexVideo-ról: http://
index.indavideo.hu/video/Simi_sosem_kert_enni)
Internetes oldalak, könyajánló
Ben X
rendező: Nick Balthazar
színes, feliratos, belga-holland filmdráma
93 perc, 2007
Ben különleges fiú. Autista. Az életét furcsa rituálék
szerint éli. A saját világában él, ami egyben
egy internetes szerepjáték világa is. Ben valódi
élete ugyanis valóságos pokol: az iskolában két
fiú zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent neki.
113

114

Dr. Altmann Anna
AUTIZMUS ÉS EPILEPSZIA
A gyermekkori epilepszia sokkal gyakoribb, mint
ahogyan az a köztudatban szerepel. A 0–15 évesek
korcsoportjában a diagnosztizált epilepszia eléri
az 1 százalékot, az alkalmi rosszullétet okozó
előfordulása pedig 4-5 százalékos arányú is lehet.
Irodalmi adatok alapján az autizmus formakörbe
tartozó gyermekek egyharmadának van epilepsziás
rosszulléte, ami a fiatal felnőttkor küszöbéig manifesztálódik,
leggyakrabban négyéves kor körül.
Sajnos, sokakban még a régi, hagyományos beidegződés
él erről a betegségről, az epilepsziát fogyatékosságnak,
egyfajta elmebetegségnek tekintik. Ez
a nézet az ismeretek hiányából fakad. Sokan csak
a súlyos nagyroham ijesztő tüneteit ismerik, mely
eszméletvesztéssel, bizarr mozdulatokkal, nyálcsorgással,
bepisiléssel jár. Így aztán nemegyszer
a szülők nem ismerik fel az epilepsziás rosszullétek
egyéb tüneteit, vagy félve a diagnózistól, szinte
maguk előtt is titkolják a gyanújukat. Különösen
fontos, hogy az autista gyermekek szülei minél
többet tudjanak az epilepsziás betegségről, a rohamok
sokszínűségéről, hiszen nagyszámú vizsgálat
alapján, az autizmusspektrum miatt kezelt betegek
60%-ban találhatunk az EEG vizsgálat során valamilyen
epileptiform paroxizmális eltérést, amelyek
egy részében nincs klinikai tünetekkel járó epilepsziás
betegség. A klinikai tünetek észlelése és helyes
értékelése autista gyermekek esetében sokszor
nagyon nehéz, csak ismételt, sokszor provokált,
máskor videó EEG vizsgálatokkal tudjuk a helyes
diagnózist felállítani. Ebben lehet nagy segítségünkre,
ha a szülőtől pontos információt kapunk a
roham lefolyásáról, ami csak akkor lehetséges, ha a
szülőnek széleskörű ismerete van erről a betegségről.
Ebben szeretnénk segítséget nyújtani.
Mi az epilepszia
Az epilepsziás roham hirtelen fellépő, átmeneti
idegrendszeri állapot, melynek hátterében nagytömegű
idegsejt egy időben történő kóros kisülése
áll. Bármelyik agyi területről kiindulhat, így a
tünetek is nagyon szerteágazóak lehetnek. A roham
érintheti az izmokat, az érzékszerveket, de a
magasabb rendű idegműködéseket (gondolkozás,
figyelem, tempó) is. A klinikai jelenségek lehetnek
izgalmi jellegűek (pl. izomrángás, kóros mozgás),
de a roham járhat különböző agyi funkciók kiesésével
is (beszédképtelenség, beszűkült tudatállapot,
végtagok átmeneti bénulása). A roham hirtelen
kezdődik, és többnyire hirtelen szűnik meg
A gyermekkori epilepszia leggyakoribb
formái és jellemző tünetei
Az epilepszia betegség nem tekinthető egységes korképnek,
hiszen sokféle kiváltó oka lehet, szerteágazó
klinikai tünetekkel járhat és a rohamok lefolyása
is igen változatos. Az ok nem minden esetben tisztázható,
a háttérben legtöbbször az agy strukturális
elváltozása vagy genetikai tényezők állnak. Ennek
megfelelően az epilepszia betegséget két csoportra
osztjuk: tüneti és idiopátiás. Tüneti epilepsziáról akkor
beszélünk, amikor ismerjük a kiváltó okot. Az
idiopátiás epilepszia hátterében genetikai faktorok
szerepét valószínűsítjük. Az epi lep szia osztályozása
két szempont szerint történik. Rohamformák
szerint megkülönböztetünk generalizált és fokális
115

autizmus és epilepszia
116
rohamokat. Generalizált roham esetén az egész
agyfelszín bevonódik a rosszullétbe, a fokális roham,
ezzel szemben az agynak csak egy meghatározott
területét érinti. Ennek megfelelően a klinikai
tünetek is nagyon különbözőek lehetnek.
Idiopáthiás generalizált absence
epilepszia
Gyermekkorban a második leggyakoribb epilepsziaforma.
Leginkább óvodás-, kisiskolás korban,
az ötödik és a hetedik életév között fordul elő. A
kiváltó ok nem ismert, általában egyébként teljesen
egészséges gyermekeknél találkozunk vele. Az
esetek 20-40%-ban a családban előfordul epilepsziás
betegség vagy lázgörcs.
Tünetek
Az egyszerű „kisrohamra” a tudat pillanatnyi beszűkülése,
az akaratlagos mozgás hirtelen felfüggesztése
jellemző. A roham alatt a szemek mereven
előrenéznek, a tekintet üres, a szemhéjak kissé
csüngenek, mind két szemgolyó finoman felfelé
fordul. A roham rendszerint csaknem észrevehetetlenül
enyhe és rövid. Leggyakrabban 10 másodpercen
belül magától oldódik. A gyermek ezután
folytatja a korábban megkezdett tevékenységét,
mintha mi sem történt volna. Az esetek jelentős
részében a gyermek nem is tud arról, hogy rosszullét
zajlott, máskor „filmszakadás” élménye van. A
szülők általában a kontaktus pillanatnyi kieséséről,
máskor bambulásról számolnak be. A rosszulléthez
társulhat a szemhéjak vagy a fej, ritkábban a törzs
megrándulása is. Kezeletlen kisgyermekkori absence
epilepszia esetén akár napi több száz rosszullét
is előfordulhat.
Ebben az epilepszia formában az éberségi szint változása
jelentősen befolyásolja a rohamkészséget.
Éber figyelmi állapotban a rohamok nem jelentkeznek,
a monotónia állapotában és főleg álmos, szendergő
állapotban a rohamkészség nagymértékben
fokozódik.
Az absance-os rohamok, a klinikai tünetek és az
igen jellegzetes EEG eltérés alapján, egyértelműen
diagnosztizálhatók. Az időben elkezdett gyógyszeres
kezelés mellett az esetek 75-80%-ában teljes
gyógyulás érhető el, és néhány éves gyógyszerszedés
(3-5 év) után az esetek jelentős részében a
gyógyszert is el lehet hagyni.
Kora gyermekkori mioklónusosasztatikus
epilepszia
Az esetek 95%-ban ötéves kor előtt előforduló epilepsziaforma.
A családi halmozódás gyakori. A
betegség hátterében korábbi agyi károsodás nem
mutatható ki, gyakran a rohamok megjelenéséig
teljesen egészségesen fejlődő gyermekeknél találkozunk
ezzel a betegséggel. A kiváltó ok pontosan
nem ismert, de ezt az epilepsziás rohamot bizonyítottan
rontja a fényingerlés (tévé, villanó fény) és
a hirtelen megrettenés. Ez nem azt jelenti, hogy ha
egy egészséges kisgyermek mondjuk, megijed egy
kutyától, akkor ez epilepsziás betegséget válthat ki
(sok tévhiedelem van erről). De az igaz, hogy az
ebben az epilepszia formakörben szenvedő gyermeknél
aktuálisan rosszullétet tud provokálni.
Tünetek
A rosszullétek jelentkezését gyakran megelőzi a
lázgörcs Az epilepsziás roham mindkét kar ütemes
megrándulásával kezdődik, majd a lábak tónusának
csökkenése miatt, összecsuklik a gyermek. Az
esetek egyharmadában a rosszullétek halmozott
formában jelentkeznek, ami miatt a beteg alig ébreszthetővé
válik. Máskor a rosszullétek eszméletvesztéssel
és az egész test rángásával is járhat.
Benignus centrotemporalis
epilepszia (BCTE)
A BCTE az egyébként egészséges gyermekekben
elő forduló leggyakoribb, jóindulatú epilepsziaforma.
Általában 4-10 éves korban kezdődik és 2-3 év
alatt teljesen meggyógyul. Erre a formakörre jellemző,
hogy mind az EEG eltérések, mind az epilepsziás
rosszullétek életkor függőek. A betegség
kialakulásában genetikai tényezőket feltételezünk.
A betegek egészséges családtagjaiban is nagyon
gyakran megtalálhatjuk az erre a formára jellemző
EEG eltéréseket.
Tünetek
A roham jellemzően az arc területére lokalizálódó
(száj, nyelv, fogíny) zsibbadásérzéssel kezdődik.
Gyakran társul nyáladzással, beszédmegállással.
Az azonos oldali arcizmok vagy a kar rángása is kísérheti.
Az esetek jelentős részében a gyermek tudata
tiszta, érti, hogy mi zajlik körülötte, a történtekre
a roham lezajlása után pontosan emlékszik. A

osszullétet a fáradtság, álmosság provokálja, ezért
gyakran a reggeli vagy esti órákban jelentkezik,
vagy amikor a gyermek monoton tevékenységet
folytat vagy unatkozik. A fokozott aktivitás gátolja
a rosszullétek kialakulását.
A felületes alvás idején (elalvás után, ébredés előtt)
előfordulhatnak eszméletvesztéssel, az egész test
rángatózásával járó úgynevezett „nagyrohamok” is.
A jellegzetes klinikai kép és a speciális EEG eltérés
alapján a benignus centrotemporalis epilepszia diagnózisát
viszonylag könnyen fel lehet állítani.
Juvenilis mioklónus epilepszia
A mioklónus rövid, akaratlan izom-összehúzódást
jelent. Az epilepszia ezen formája 12-18 éves egészséges
serdülőkön jelentkezik. Az izom-összehúzódások
lehetnek az epilepsziás rohamok részjelenségei,
vagy egyéb idegrendszeri betegségek tünetei is,
de jelentkezhetnek teljesen egészséges emberben is
(pl. elalváskor, megijedéskor). A pontos diagnózis
EEG segítségével történik. Prognózisa jó: a legtöbb
esetben a gyógyszeres kezeléssel teljesen tünetmentes
állapotot lehet elérni. A gyógyszerek elhagyása
azonban a tünetek visszatérését eredményezi.
Az epilepszia ezen formájának hátterében igazoltan
genetikai tényezők állnak Legjellemzőbb tünet
a reggeli órákban, felkelést követően, gyakran a
fürdőszobában vagy reggelizés közben, máskor
az esti „álmos” órákban jelentkező villámszerű
izom-összehúzódások, legtöbbször a karokban. Ezt
a betegek gyakran elektromos áramütésként élik
meg, máskor magát a rángást nem is észlelik. Ha
a mioklónus a lábakban jelentkezik, hirtelen, látszólag
minden ok nélküli elesést eredményezhet. A
rosszulléteket a fényingerlés aktiválhatja. A mioklónusos
roham alatt a tudat megtartott, a gyermek
utólag el tudja mondani a tüneteket.
A fenti rosszullétek gyakran évekig felismeretlenül
maradhatnak, mivel a hirtelen izom-összehúzódást
gyakran csak sorozatosan jelentkező ügyetlenségnek
tekintik: a gyermek kilötyköli a teát, fogmosáskor
elkenődik a fogkrém a szája körül stb.
Sokszor csak az első ébredést követő nagyroham
után, visszamenőleg derül ki, hogy esetleg már
hosszabb ideje jelentkeznek a rosszullétek.
Tüneti, focalis epilepsziák
Mint a bevezetőben említettük, a tüneti focalis epilepsziákban
a rohamokat az egyik agyi félteke egy
bizonyos területének kóros működése, vagy működéskiesése
okozza. Ezért a klinikai tünetek attól
függenek, hogy a roham az agy melyik területéről
indul ki, illetve a roham lezajlása során mely területek
vonódnak be (homloklebeny, halántéklebeny
stb.
Tünetek
Az egyszerű lokalizációhoz kötött epilepsziákra
jellemző, hogy vagy csak tisztán motoros (pl.
végtagremegés), vagy csak tisztán szenzoros (pl.:
zsibbadásérzés) vagy magasabb kérgi (pl. „olyan
érzés mintha álmodna”) funkciókat érintő tünetek
jelentkeznek. A gyermek ezekre a rosszullétekre
emlékszik és el is tudja mondani, mit érzett.
A komplex fokális epilepsziás rosszullétek általában
néhány percig tartanak. Az esetek egy részében
a gyermek előre megérzi, hogy rohama lesz.
Ezt az érzést hívjuk „aurának”: a gyermek sokszor
nem tudja ugyan pontosan meghatározni, hogy mit
érez, de azt igen, hogy kellemes vagy kellemetlen-e
az érzés. Mivel azonban ezek az érzések minden
roham előtt azonosak, a gyermek tudja, hogy várhatóan
rohama lesz, és ilyenkor biztonságba tudja
helyezni magát (leül, lefekszik, szól a szüleinek),
esetleg el is tudja kerülni a rosszullétet. Az „aura”
leggyakrabban a hasi területektől származó kellemetlen
érzés, máskor hallási, látási hallucináció,
vagy különböző szag, ízérzés formájában jelentkezik.
A rosszullét alatt a tudatállapot mindig érintett,
de előfordulhat, hogy a kontaktus részlegesen
fennmarad. Ilyenkor a beteg bizonyos mértékben
befolyásolható. A rosszullét lezajlása után hosszabb
rövidebb idő alatt teljesen a rendeződik a gyermek
állapota. A roham alatt esetleg furcsa, bizarr mozgásokat,
tevékenységeket végezhet a gyermek: céltalanul
mászkál a szobában, levetkőzik stb. Ezért a
focalis epilepsziás rohamokat gyakran elmebetegséggel,
máskor „holdkórossággal” keverik össze.
autizmus és epilepszia
117

autizmus és epilepszia
118
Diagnózis menete
Epilepsziás roham esetén első lépésben azt kell
eldöntenünk, hogy valóban epilepsziáról vagy alkalmi
rosszullétről van-e szó. A pontos anamnézis
többnyire egymagában is lehetővé teszi az alkalmi
roham diagnosztizálását.
A kórtörténet felvétele néhány egyszerű kérdéssel
kezdődik:
– milyen körülmények között jelentkezett a roszszullét;
– milyen tünetekkel indult;
– milyen volt a roham lefolyása, hogyan oldódott
a rosszullét;
– milyen volt a gyermek tudatállapota, reagált-e a
külső környezet ingereire (hozzászólásra, simogatásra
stb.)
Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az epilepszia
formakör tisztázásához, a rohamok kiindulásának
és terjedésének meghatározásához. Mivel az orvos
a rosszullétet csak ritkán látja, hasznos segítség lehet
a rohamról készített videofelvétel is.
A panaszok és a tünetek alapján kialakul az orvosban
egy kép, hogy milyen epilepsziaformáról lehet
szó, és ez alapján tervezi meg a pontos diagnózis
felállításához szükséges további vizsgálatokat.
Elektroencephalogram
Az elektroencephalogram (EEG) az agyi ideg sej tek
elektromos aktivitásának grafikus regisztrátuma.
Az EEG-t a hajas fejbőrre helyezett kis ellenállású
elektródákkal regisztrálják. Az EEG alapja, hogy
az idegsejtek elektro mos impulzusok segítségével
kommunikálnak egymással. Egy adott agy te rületről
érkező impulzusokat összegyűjtve és felerősítve
vizsgálni lehet a ke let kező agyhullámokat és
következtetni lehet az azokat generáló idegsejtek
állapotára. Az EEG megváltozása diagnosztikai
jelentőségű, segít az epilepsziás betegségek, fejsérülések,
tumorok, fertőzések, neurológiai ill. pszichiátriai
tünetek felismerésében (leírásában).
EEG lehetőségeink
Rutin EEG: A vizsgálat éber állapotban történik,
15-20 perces felvétel készül. Sokan azt
gondolják, hogy ezzel az egy vizsgálattal biztos
diagnózishoz juthatunk. Ez nem így van!
Mint ismert, a gyermekkori epilepsziák közel felében
az első EEG vizsgálat nem mutat eltérést. Fordítva
is igaz, epilepsziára jellemző EEG eltéréseket egészséges
gyermekek vizsgálatakor is láthatunk, és mint
korábban említettem, az autista gyermekek 60%-
ban. Így válik érthetővé, hogy a pontos rohamleírás,
anamnézis miért olyan fontos. Nagyon lényeges,
hogy a klinikai tüneteknek megfeleljen az EEG-ben
talált elváltozás, mert a korrekt diagnózis csak így
állítható fel egyértelműen. Ismert néhány olyan
epilepszia forma, melyben annak ellenére, hogy epilepsziás
betegséggel állunk szemben, nem látunk az
EEG-ben kóros összetevőt. Ezekben az esetekben
elsősorban a pontos anamnézisre támaszkodunk.
Amennyiben gyanúnk az epilepsziás betegségre
az első EEG alapján nem igazolódott, vagy
az epilepszia formakör nem egyértelműen
bizo nyít ható, további, úgynevezett provokált
vagy long term EEG (órákon keresztül történik
ilyenkor a felvétel) vizsgálatokat végzünk.
Erre egyrészt akkor van szükség, amikor a
gyer mek panaszai nem egyértelműen epilep sziás
eredetűek. Ilyenkor sokat segít, ha a tünetek
alatt EEG regisztrálás történik. .
Másrészt bizonyos epilepszia formakörök az alvás
idején jellegzetes EEG eltéréseket mutatnak.
24 órás kazettás EEG készülékünk segítségével
spontán alvásvizsgálatokat tudunk végezni.
Ezzel a walkman méretű, kis, vállra akasztható
magnóval a gyermek az otthoni, a megszokott körülmények
között figyelhető meg. A gyermek számára
szinte észrevétlenül folyik a vizsgálat. A szülő,
illetve nagyobb gyermek esetén maga a beteg,
egy naplóba feljegyzi, mikor mit csinált, ha esetleg
jelentkezett a panasz, annak is a pontos idejét.
A legtöbb epilepsziacentrumban alváslabor is működik.
A különböző alvásvizsgálatokra akkor van
szükség, ha a fenti vizsgálatokkal az epilepszia formaköre
még mindig nem tisztázható, ha a panaszok
alvásban jelentkeznek. Egyes esetekben gyógyszerelhagyás
előtt is nélkülözhetetlenek. A rosszullétek
típusától, a gyermek életkorától, életmódjától
függően különböző napszakokban végezzük az

alvásvizsgálatokat. Mint ismert, az alváshiány epilepsziás
rosszullétet, ezzel együtt EEG eltéréseket
is provokálhat. Ezt a tényt használjuk ki úgy, hogy
a gyermeket hajnalban (életkortól függően különböző
időben) felébresztetjük, nem hagyjuk a vizsgálatig
aludni. Ezzel a módszerrel sikerül elérnünk,
hogy még az idősebb gyermekek is elaludjanak.
Sokszor okoz gondot, autista gyermekeknél különösen,
hogy különböző fintorok, mozgások
stb. epilepsziás eredetűek-e. A számítógépes videó-EEG
segítségével választ kaphatunk erre
a kérdésre. A vizsgálat során egy időben történik
a beteg videofelvétele és EEG vizsgálata.
A rohamregisztrálás segítségével el tudjuk különíteni
a valós epilepsziás rosszulléteket a nem epilepsziás
eredetűektől, a rosszullétek pontos kiindulása,
terjedése is megállapítható.
hagyjuk magára, folyamatosan kövessük minden
mozdulatát, így el tudjuk kerülni a másodlagos sérüléseket.
Ha az első rosszullét eszméletvesztéssel
és rángatózással jár, fordítsuk a gyermeket oldalra,
hogy nyála ki tudjon folyni, nyelve előbukjon. A
gyermek szájába ne dugjunk soha semmit, se az ujjunkat,
se egyéb tárgyat.
A roham általában csupán néhány percig tart. Az
ennél hosszabb ideig fennálló epilepsziás rosszullét
esetén rektális diazepam (Diazepam desitin vagy
Stesolid) adása javasolt. A roham elmúltával fektessük
le a gyermeket, mert a rosszullét után szüksége
van a pihenésre.
autizmus és epilepszia
Két fajta készülékünk és a különböző típusú EEG
vizsgálatok segítségével a pontos diagnózis felállítása,
az esetleg szükséges gyógyszer beállítása,
valamint az évekig tartó gondozás mind ambuláns,
mind otthoni körülmények között, kórházi
bennfekvés nélkül kivitelezhető.
Tapasztalataim szerint autista gyermekeknél legtöbb
esetben elvégezhetők a fenti vizsgálatok, ha
gyermeket előtte felkészítjük arra, hogy mi fog vele
történni. A szülővel minden esetben megbeszéljük,
hogy milyen vizsgálatot tartunk szükségesnek, és
szerinte gyermekénél ezt hogyan tudjuk kivitelezni.
Az epilepszia pontos diagnózisának felállításához
gyakran különböző képalkotó vizsgálatokat (MR,
SPECT, PET stb) is végzünk, amelyek gyakran altatásban
történnek.
Mit tegyünk epilepsziás roham
esetén
Fontos, hogy a roham során próbáljunk meg nyugodtak
maradni. Ha a gyermek nem veszítette el
az eszméletét, vegyük ölbe, néhány bátorító szóval,
simogatással nyugtassuk meg a rémült gyermeket.
Ha van a szájában valami, azt vegyük ki,
nehogy félrenyelje. A rosszullét alatt a beteget soha
ne fogjuk le, durván ne gátoljuk a mozgásában, de
vigyázzunk, hogy ne tegyen kárt sem magában,
sem a környezetében. Alapszabály, hogy soha ne
119

120

Széplaki Mirjam – Kapronczay Stefánia
VÉNY NÉLKÜL
AZ AUTISTA EMBEREK
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁRÓL, A BETEGJOGOKRÓL SZÜLŐKNEK
Széplaki Mirjam vagyok.
Most az én írásomat olvasod.
Már régóta kórházban dolgozom.
Ápolom a betegeket.
Van 3 gyermekem.
Az egyik gyermekem autista.
Tudom, hogyan lehet segíteni az autista
gyerekeknek, felnőtteknek.
Ez az írás arról szól, hogy hogyan lehet
segíteni az autista személyeknek, amikor
betegek lesznek.
Ez az írás az autista gyerekekről szól.
Ez az írás a szülőknek szól, hogy mit
tegyenek, ha orvoshoz kell vinni az autista
gyermeket.
Milyen az, aki autista
Az autista ember nehezen barátkozik.
Az autista ember nem szereti, ha
megváltoznak a dolgok körülötte.
A legtöbb autista ember keveset beszél.
A legtöbb autista ember nehezen érti meg,
amit mondanak neki.
Vannak olyan autista emberek, akik soha
nem beszélnek.
Ha egy autista gyermek vagy felnőtt beteg,
gyakran nem mondja meg, ha fáj a feje, a
hasa vagy más testrésze. Nehéz megtudni,
hogy mi a baja az autista személyeknek.
ELŐSZÓ
Több mint harminc éve dolgozom az egészségügyben,
nagyrészt az intenzív terápia területén.
Végzettségeim: intenzív terápia, diplomás ápoló,
az egyetemen egészségfejlesztő pedagógián diplomáztam.
Három gyermekem közül a középső fiam
súlyos, nem beszélő autista.
Jelenlegi munkám döntően agysérültek intenzív
terápiás ellátása, ennek ápolási nehézségei sokban
azonosak az autista páciensekével. Emellett, a
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán,
az autista kliensek ellátását oktatom a leendő egészségügyi
dolgozóknak, orvostanhallgatóknak és az
utóbbi időben már fogorvostan-hallgatóknak is.
A fentiek miatt is van némi rálátásom a magyar
egészségügy jelenlegi problémáira, belülről és kívülről
is, az oktatástól a gyakorlati nehézségekig
egyaránt. Munkámat szülők is segítették. Itt szeretnék
köszönetet mondani annak a 66 családnak,
akik mindennapi nehézségeik ellenére, véleményükkel,
tanácsaikkal és biztatásukkal segítettek.
Célom ezzel az írással, hogy az autizmus spektrumzavarral
élő emberek egészségügyi ellátását
segítsem, egymáshoz közelítsem az egészségügyi
személyzet és a hozzátartozók szempontjait, elvárásait,
megkönnyítsem együttműködésüket.
Bízom abban, hogy a következő oldalak segítséget
nyújthatnak Önöknek.
Széplaki Mirjam
121

véNy nélkül
122
A köznyelvben „hagyományos” orvoslásnak nevezett
tudomány eredményeit manapság divat félresöpörni,
résztudásra támaszkodva bírálni. Tény,
hogy nincs varázsvesszőnk, nem tudunk megoldani
minden problémát.
A gyógyítás mai eredményei több száz éves tapasztalatokra,
megfigyelésekre, kísérletekre, többszörösen
ellenőrzött és megismételt kutatásokra
épülnek. Az egészségügyben hatalmas tudásanyag
halmozódott fel, mely napjainkban is gyarapodik,
változik. A természetgyógyászok módszereinek jó
részét is a hagyományos orvoslás fejlesztette ki, és
mi magunk is sok természetgyógyászati módszert
használunk, pl. az intenzív osztályos munka során,
a gyógynövények használatától kezdve a terápiásan
használt testhelyzetek alkalmazásán át, egészen
a páciensek pszichés támogatásáig.
Véleményem szerint ezt figyelmen kívül hagyni és
misztikus vagy zavaros elméletekre támaszkodva
„vajákolni”, veszélyes és nem célszerű. Fokozottan
igaz ez az autizmusra, aminek gyógyítására jelenleg
valóban nincs lehetőség, ezért a kétségbeesett
érintettek minden lehetőséget megpróbálnak. Ezzel
nincs is semmi baj egészen addig, amíg nem lépik
túl a józan ész határait.
Az első dolog, amit egy autista gyermek szüleinek
meg kell tanulnia: a mérlegelés képessége. Az
egyik serpenyőben a lehetséges veszélyek, a befektetett
energia, idő, a páciensnek és a családnak
okozott terhelés kerül, a másikban az a bizonyított
(!) eredmény, amit várunk. Nagy aránytalanság
esetén bele sem szabad kezdeni.
A gyermek jóléte mindig a szülő felelőssége, ez
alól semmi nem ment föl. A döntések a szülők
kezében vannak, ezzel tudni kell felelősen élni.
Gyermekeink nem kísérleti nyulak, nem tehetjük
ki őket mindennek.
Emellett persze eljöhet még az az idő, amikor valós
orvosi megoldás születik az autizmus problémájára.
Erre reményt adhat akár az agykutatók által nemrég
megtalált tükörsejtek rendszere, amelyeknek
inaktivitását az autizmussal élőknél, MRI vizsgálattal,
több kutatócsoport is igazolta. De amíg az elméleti
kutatásokból a gyakorlatban is használható
eredmények születnek, addig nekünk kell vigyázni
gyermekeink, családunk és saját magunk egészségére
és boldogságára. Mert egy autista ember is lehet
boldog, egészséges; adjuk meg nekik ezt az esélyt.
1. ÚTBAN AZ ORVOSHOZ
A legtöbb család a legszükségesebbre korlátozza az
orvosi látogatások számát. Ennek okát főleg abban
látom, hogy az utazás egy autista gyerekkel, fiatallal
mindig stresszt jelent, különösen akkor, ha az út
végén orvosi vizsgálat vár rá. Ezért a szülők minden
gondot inkább maguk próbálnak megoldani, és
csak akkor mennek orvoshoz, ha feltétlenül szükséges,
ez pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.
Bár a családok általában nem jó anyagi helyzetűek,
sokan tartanak autót, ha nincs, akkor a gyermek
szállításához barátok, rokonok segítségét kérik. Az
ismert autót az autista gyermek otthonához tartozónak
tekinti, ezért jól szállítható, de akadnak olyanok,
akiknek így is nagy nehézséget jelent az utazás.
Ha a család vonatra, buszra szorul, a helyzet sokkal
nehezebb. A szülő és a gyerek fáradtan, idegesen,
megalázva érkezik a vizsgálat helyére. Sok
szülő említi, hogy anyagilag is nagy teher a szállítás
megszervezése. Mégse halogassuk az orvosi
vizsgálatot, mert ezzel gyermekünk egészségét veszélyeztetjük.
Ha lehetőségünk van rá, olyan járművel menjünk
a vizsgálatra, amit a gyermek már ismer,
elfogadott. Ha ez nem megoldható, ismerkedjünk
az új járművel, hogy az autista gyermek ne az
induláskor találkozzon azzal először.
Az orvoshoz el kell menni a beteg autista
gyermekkel.
Fontos, hogy az orvos megvizsgálja az
autista gyermeket.
Az autista gyermek nem szeret utazni.
Nem szeret utazni vonaton, metrón, buszon,
villamoson.
Az autista gyermek csak olyan járművel
utazik szívesen, amit jól ismer.
Az autista gyermek legszívesebben a szülei
autójával utazik.
Sok családnak nincs autója.
Ha a szülők türelmesek, az autista
gyermeknek könnyebb az utazás.

2. VÁRAKOZÁS
Minden autista nehezen tűri a várakozást. A nyugtalanná
vált gyerek vizsgálata gyakran lehetetlenné
válik, kár ezt provokálni. Ezért mielőtt bármilyen
vizsgálatra megyünk, feltétlenül jelentsük be
előre, hogy autistát viszünk, és kérjük: több időt
szánjanak ránk, mert a vizsgálat nehézkesebben
fog haladni. Ugyanakkor ne beszéljünk túl sokat,
szorítkozzunk a lényegre, ne fecsegjünk. Az orvos
és az asszisztens szoros időbeosztással dolgozik,
fölöslegesen ne tartsuk fel őket. Ha hajlamosak vagyunk
az elkalandozásra, akár előre leírhatjuk magunknak
a legfontosabbnak tartott információkat,
amiket közölni akarunk, így könnyebb a lényegnél
maradni.
Feltétlenül kérjünk időpontot, hogy a várakozást
minimalizáljuk.
Ugyanakkor gyakran szükséges időt adni arra,
hogy a gyermek megszokja az idegen környezetet,
vagy a vizsgálat előtt pihenhessen egy kicsit, ha
erre az adott esetben szükség van. Ezt kalkuláljuk
bele a menetidőnkbe.
Kérjünk előre időpontot és jelezzük, hogy ennek
betartása számunkra különösen fontos.
Az előzetes egyeztetéskor mondjuk el, hogy
gyer mekünk autista, s azt is, hogy ez az orvosi
vizsgálatnál milyen várható következményekkel
járhat.
Adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermek megismerkedjen
a környezettel.
Az autista gyermeknek fontos, hogy előre
tudja, hova megy.
Az autista gyermeknek fontos, hogy legyen
ideje megismerni az új helyet.
Az autista gyerekek nem szeretnek sietni.
Az autista gyerekek nem szeretnek
várakozni.
Ha a szülő pontosan elindul, azzal segít az
autista gyermeknek.
3. A VIZIT IDŐTARTAMA,
LEFOLYÁSA
Az autisták merev rutinokhoz való ragaszkodása
segítségünkre lehet. A tapasztalat azt mutatja,
hogy a számukra kényelmetlen dolgokat is jól tűrik,
ha az beépült a rutinjukba. Az az autista gyermek,
aki kezdetben még attól is pánikba esik, hogy
a gyermekorvosnál le kell vetkőzni, jó együttműködésre
bírható, ha a vizsgálatok rendszeresek, a
tevékenységek sorrendje, helye mindig ugyanaz,
vagyis beépül a rutinba.
Ha a rutin már kialakult, a gyermek ismerősként
kezeli a helyzetet, a merevségen lazítani lehet, de
lehetőség szerint egyszerre több dolgon ne változtassunk.
Ezzel a technikával esélyünk van arra,
hogy a továbbiakban – komolyabb nehézségek, és
időveszteségek nélkül – az autista páciens ugyanúgy
ellátható legyen, mint a többi beteg. Gyakorlati
példával élve: egy új gyermekorvos, egy új rendelő,
amit a továbbiakban esetleg rendszeresen látogatni
kell, megszokható: ha kezdetben rendszeres időpontokban
megyünk, és a gyermek tudja, hogy pl. először
a hátát hallgatják meg és sóhajtani kell, aztán
a mellkasát, belenéznek a torkába, le kell feküdni és
megtapogatják a hasát stb. – és ez mindig pontosan
ugyanúgy zajlik. Bár a mi gondolkozásunknak ez
nehezen érthető, de nekik ez igen nagy segítség.
Arra is számítani kell, hogy a kezdeti néhány alkalom
igen nehéz lesz!
Mindezt az első alkalommal megbeszélhetjük az
orvossal, esetleg a gyermek ottléte nélkül is, így
kevésbé stresszes a beszélgetés. Persze jó, ha erre is
időpontot kérünk, ne csak két másik páciens között
„essünk be” a rendelőbe. Kérjünk pontos felvilágosítást
a vizsgálat menetéről, a használt eszközökről,
esetleg a vizsgálathoz szükséges testhelyzetről. Ez
esetenként döntő fontosságú lehet, pl. egy autista
lány nőgyógyászati vizsgálata már a vizsgálóasztalra
fektetésnél elbukhat.
Az orvossal egyeztessék előre a vizsgálat menetét,
s kérdezzenek rá a részletekre is!
Tájékozódjanak a vizsgálatok sorrendjéről, a
használt eszközökről, esetleg a vizsgálathoz
szükséges testhelyzetről.
Beszéljék meg a vizsgálat során felmerülő lehetséges
problémákat és azok megoldási módját.
vény nélkül
123

véNy nélkül
124
Az autista gyerekek többsége mindentől fél, ami
új, szokatlan. Az eszközök nagyon félelmetesek
számukra. Gyakran segít, ha előtte eljátsszuk, néhányszor
elpróbáljuk, mi fog történni, esetleg megfoghat
egy-egy műszert. Ehhez szükséges a pontos
információkérés. Nekem is eltartott egy ideig, amíg
felismertem, hogy az autista beteget többnyire nem
a vérvétel ténye hozza pánikba, hanem a stranguláló
gumi szorítása, amit előzőleg a karjára teszünk.
Ha ezt a vérvétel előtt otthon többször gyakoroljuk,
nagyobb az esélyünk, hogy atrocitás nélkül esünk
túl rajta.
A legtöbb gyerek a vizsgálóasztalra nem mer lefeküdni.
Állva több mindent eltűr. Talán úgy érzi, így
könnyebb menekülni, ha szükséges Erre is felhívhatjuk
a figyelmet, bár tudnunk kell, hogy vannak
olyan vizsgálatok, amiket csak fekve lehet végezni
(pl. akut vakbélgyulladás gyanúja esetén).
A fogorvosi vizsgálat a legnehezebben kivitelezhető
feladatok egyike, de jó hozzáállással megoldható.
Itt is nagyon fontos, hogy a gyermek megszokja
a környezetet.
A legsikeresebbnek az a megoldás bizonyult, amit
egy speciálisan értelmi fogyatékosokat és autistákat
ellátó fogászaton tapasztaltam. A vizsgálat
elején hagyták, hogy a gyermek azt csináljon, amit
akar. Bárhová bemehetett, mindent megnézhetett,
az asszisztensek kedvesek, segítőkészek voltak.
A fogorvos be sem jött a rendelőbe. A gyermek
és kísérője többször is eljátszották a vizsgálat menetét.
Le-föl lifteztek a székben, a mama tükörrel
„vizsgálta” a gyermek fogait. Később a fogorvos
is bejött, fokozatosan átvette a mama szerepét.
Pánikroham és rövid altatás nélkül majdnem minden
alkalommal sikerült megoldani a komplett
Az autista gyermek nem szereti az új
dolgokat.
Nagyon türelmesnek kell lenni, ha az autista
gyermekkel először megyünk orvoshoz.
A szülő segít az autista gyermeknek, ha
előre megbeszél mindent az orvossal.
Az autista gyermek nem fél, ha az orvosi
vizsgálat mindig ugyanúgy zajlik.
fogorvosi vizsgálatot. S amit alig hittem el: az ott
dolgozó fogorvosokat még soha nem harapta meg
fogyatékossággal élő gyermek!
Gyakorolják otthon az autista gyermekkel/felnőttel
a vizsgálat mentét.
A rutin kialakítása nagyon fontos!
A rutin kialakítása rendszeres gyakorlást, sok
türelmet és kitartást igényel.
Segít az autista gyermeknek, ha otthon
megbeszéljük, mi történik majd az orvosnál.
Segít az autista gyermeknek, ha otthon
eljátsszuk az orvosi vizsgálatot.
Jó, ha minden orvosi vizsgálat ugyanúgy
zajlik.
Az autista gyermekek a fogorvostól félnek a
legjobban.
Van egy nagyon kedves fogorvos.
Segíteni akar az autista gyerekeknek.
A vizsgálat előtt az autista gyerekek
játszhatnak az orvosnál.
Ennél az orvosnál nem sírnak az autista
gyerekek.
Nyugodtan kérdezzünk rá a részletekre, de ne
legyünk túl aggodalmaskodók. Ne feltételezzük,
hogy szerencsétlenkedő ügyefogyottakkal van dolgunk.
Az egészségügyben sokat tanult, és tapasztalt
emberek dolgoznak, akik sokkal több extrém
dolgot láttak már, mint az átlagember. Saját szakterületükön
általában igen sok mindent tudnak.
A helyzetet úgy kell kezelnünk, mint két szakember
konzultációját. Mi végtelen sok mindent tudunk
saját autista hozzátartozónkról, ők pedig végtelen
sokat tudnak az adott egészségügyi probléma megoldási
lehetőségeiről. Együtt kell dolgoznunk a cél
elérése érdekében, mert ez a hasznos.
Lehetőséget kell biztosítani az autista személynek,
hogy édesanyja segítségével ismerkedjen a
hellyel, műszerekkel s a jelenlévőkkel.
Az autista gyermekek/felnőttek állva sokkal több
minden eltűrnek, amíg nem szükséges, ne fektessék
le őket!

A szülők sokat tudnak autista
gyermekükről.
Az orvosok segítőit nővéreknek hívjuk.
Az orvosok és a nővérek sokat tudnak a
betegségekről.
Fontos, hogy a szülők és az orvosok mindent
megbeszéljenek.
Az autista gyerekek nem szeretik, ha le kell
feküdniük egy asztalra az orvosi vizsgálaton.
Az autista gyerekeket állva jó megvizsgálni.
4. KOMMUNIKÁCIÓS
PROBLÉMÁK
Gyakori hiba, hogy a nem beszélő gyermekhez
nem beszélnek. Leküzdendő problémának tekintik
a vizsgálatot, aminek nem közreműködője, hanem
csak alanya a gyermek. Nem beszélő autista gyermekek
néha komoly meglepetéseket tudnak okozni.
Vészhelyzetben (és nekik az orvos gyakran ezt
jelenti) sok mindent megértenek. „Ki tudják húzni
a fiókot az agyukban, ahol a megfelelő szó van”, és
megértik, amit mondanak neki.
Nem beszélő autista gyereknek is érdemes elmondani,
mi fog történni. Ne hazudjunk. Ha valami fáj,
akkor kedvesen, nyugodtan mondhatjuk: „Fájni
fog, de csak egy kicsit”. A felvilágosítás szóljon a
gyereknek akkor is, ha látszólag nem figyel, vagy
nem érti a szavakat. Legyen egyszerű, a lényegre
szorítkozó, és többször ismételjük el.
A beszélő autisták gyakran szó szerint értik a dolgokat,
ezért óvatosan kell fogalmazni.
Az alternatív kommunikációs eszközök (tárgyas,
képes stb.) segítségünkre lehetnek, ha a gyermek
használ ilyeneket. (Peeters, 1997)
A beszélő és a nem beszélő autistának egyaránt
el kell mondani, hogy mi fog történni vele a vizsgálat
során.
Fogalmazzunk pontosan és egyértelműen, ismételjük
el többször is a mondandónkat.
5. SZÉLSŐSÉGES VISELKEDÉS
Az orvosi ellátás szempontjából nagyon fontos az
extrém viselkedés gyakorisága, mértéke, hiszen
döntően befolyásolja a gyermek megítélését és elláthatóságát.
A viselkedését viszont mi befolyásoljuk.
A várakoztatás, az az érzés, hogy valamit várnak
tőle, de nem tudja hogy mit, hogy nem felelt meg
a várakozásnak, hogy nem fogadják el olyannak
amilyennek egyedül képes lenni, fokozza az agresszivitást.
Sok autista megérzi, ha nem fogadják
el, de nem képes ellene tenni.
Nemcsak az autista gyermek viselkedését, hanem a
környezet viszonyulását is befolyásolhatjuk.
Ha a betegtársak és a hozzátartozók azt látják, mi
demonstratív módon, természetesen fogadjuk el a
legfeltűnőbb furcsaságokat is, ezzel viselkedési mintát
adunk az esetleg zavarban lévő környezetnek.
Törekedjünk arra, hogy a gyermek megértse, mit
fognak vele csinálni, mert ha ez sikerül, néha meglepően
együttműködő.
A figyelemelterelő manőverek gyakran sikertele-
Sok autista gyermek nem beszél.
Az autista gyermekek hallják, amit
mondanak nekik.
Minden autista gyermeknek el kell mondani,
hogy mi fog történni velük az orvosnál.
Az autista gyerekeknek segíthet, ha
képekben is megmutatjuk, mi fog történni
velük.
Az autista gyerekek néha kiabálnak,
lökdösődnek, elszaladnak.
Sok ember nem érti, hogy az autista
gyermek miért viselkedik így.
Az autista gyermek azért viselkedik
nyugtalanul, mert fél attól, hogy mi fog
történni vele.
Az autista gyermekkel szeretettel
viselkedjünk akkor is, ha nyugtalanul
viselkedik.
Ha látják, hogy az autista gyermeket
szeretjük, az emberek is könnyebben
elfogadják.
vény nélkül
125

nek, sőt felkelthetik a gyanút a gyerekben, hogy
valami galádságra készülünk. Az okosabb autisták
többsége eléggé gyanakvó.
Nagyon beválik itt is, hogy a gyereknek jutalmat
ígérünk, de csak akkor, ha érdekli a jutalom! Ezt
is érdemes a személyzettel előre megbeszélni. Jó,
ha a szülő magával hozza azt a legjobbat, aminek a
gyerek örül. (Ez néha furcsa, szokatlan dolog lehet,
de ezt is kezeljük természetes könnyedséggel.)
előkészítésével. Korábban beszéltünk a kommunikációt
segítő képes rendszerekről. Ezekhez hasonló
a képes vagy szöveges naptár és a napirend, a napirendi
kártyák használata. Ha a nem beszélő gyermeknek
időben jelezzük, mikor, milyen orvoshoz
megyünk (és ezt meg is érti!), akkor a napirendjéből
pontosan tudja, mikor indulnak, így van ideje
felkészülni. Az egészséges felnőtt is rosszul tűri, ha
hirtelen ide-oda rángatják.
véNy nélkül
126
Törekedjünk arra, hogy a gyermek megértse, mit
fognak vele csinálni, mert ha ez sikerül, néha
meglepően együttműködők.
A képes napirendi kártyák, naptárok sokat segítenek
az orvosi vizsgálatra történő felkészülésben.
Az autista gyermekeknél a figyelem elterelése
legtöbbször gyanakvást szül.
A gyermek számára értékes jutalom motiválóan
hat, erről tájékoztassuk a személyzetet is.
Az a legjobb, ha nem kell őt lefogni semmihez. Az
autisták nagyon pánikba esnek ettől, nagyon erősek,
és ijedtükben könnyen átlépnek határokat.
Az életükért harcolnak, legalábbis azt hiszik. Egy
„dulakodás” során könnyen lehet, hogy az autista
beteg győz, és ebből akár súlyos probléma is lehet.
Minden hozzáértés és jóindulat ellenére gyakran
nincs más út, mint a gyermek rövid altatása. Ez
különösen indokolt lehet a fogászati vagy akut baleseti
ellátás esetében. Ha az orvos ezt látja célszerűnek,
ne vitatkozzunk. Egy rövid altatás veszélye
lényegesen kisebb, mint esetleg egy súlyos vérzés
ellátásának a késlekedése.
A pánikot néha megelőzhetjük a páciens megfelelő
Van olyan autista gyermek, aki nagyon fél
az orvostól.
Ezért nem akarja, hogy megvizsgálják.
Ilyenkor lehet, hogy az autista gyermek
megüti, vagy megharapja az orvost.
Fontos előre szólni az orvosnak, hogy legyen
nagyon türelmes vele.
Ha az autista gyermek nagyon fél a
vizsgálattól, akkor az orvos elaltatja, és úgy
vizsgálja meg.
A szélsőséges, hetero- vagy autoagresszív viselkedés
nem könnyű kérdés. Ha ilyen rendszeresen
előfordul, ne tagadjuk le! Komoly nehézséget okozhat,
ha ez a személyzetet váratlanul éri. Ne felejtsük
el, hogy az orvosi szakmák többsége manuális
készségeket kíván, a kezet érő harapás egész életre
munkaképtelenné tehet egy orvost vagy ápolót. Az
emberi állkapocs hihetetlen erőkifejtésre képes, és
az autisták egyik gyakran használt védekező-támadó
módszere a harapás. Tekintettel kell lennünk
az ellátó személyzetre is, ha előre tudnak ennek lehetőségéről,
képesek ellene védekezni.
Föl kell készíteni a személyzetet az agresszív viselkedésre,
s arra, hogy azt hogyan lehet kezelni.
A legjobb, ha a beteget nem kell lefogni semmihez,
mert ettől az autisták legtöbbször pánikba
esnek, és az ellátás még nehezebbé válik.
A környezetet befolyásolhatjuk saját viselkedésünkkel,
azzal, ahogy autista gyermekünk felé
fordulunk.
Kötelességünk az egészségügyi személyzet tájékoztatása
az olyan körülményekről, ami a testi épségüket,
egészségüket veszélyeztetheti. Érdemes
tapasztalatainkat megosztani a kórházi dolgozókkal,
így is segítve a gördülékeny ellátást.
6. KÓRHÁZI ELLÁTÁS
Betegség esetén a felborult napirend komoly nehézségek
forrása lehet, ez kórházi kezelésnél tovább
erősödik. Az orvosi kezelések szempontjai nagyjából
ugyanazok, mint a járóbeteg ellátásnál.
Az új nehézségeket a folyamatos benntartózkodás
jelenti. Ez három fő területen koncentrálódik:
– étkezés
– higiénés szokások
– pihenés, aktivitás módja.

A kórházi felvételkor minden páciensről ápolási
anamnézist vesznek föl, ami feltérképezi az aktuális
ápolási problémákat. Ezt általában az éppen
szolgálatban lévő szakápoló végzi. Nyugodtan
szóljunk, hogy külön betétlapon írják össze azokat
a lényeges információkat, amelyek szükségessé
válhatnak a speciális ápolási tevékenység során. A
betegnek benntartózkodása alatt ennie kell, ezért
nagyon fontos az adott autista étkezési „mániáiról”
tudni. A mosakodás, a WC használata is komoly
problémává válhat – erről is beszélnünk kell. Az
autista beteg felborult alvási rendje a többi beteget
is zavarhatja a gyógyulásban, pihenésben, ezért
ilyen esetben megoldást kell találnunk.
A legjobb természetesen az, ha külön kétágyas szobát
kaphatunk, ahol a hozzátartozó is a beteggel
maradhat, erre már sok kórházban van lehetőség.
Ha úgy látjuk, hogy a személyzet nélkülünk is jól
boldogul, nem kell feltétlenül ott maradnunk napi
huszonnégy órában. Ha kicsit lazítunk, miközben
gyermekünket jó kezekben tudjuk, attól még jó
szülők maradunk.
Itt is nagyon fontos az együttműködés, de ne fontoskodjunk
állandóan. Amiben csak tudunk, segítsünk,
de hagyjuk a csapatot dolgozni.
Sürgősségi ellátás esetén merőben más a helyzet.
Ilyenkor nincs idő hosszas előkészítésre, megbeszélésre.
A lehető legtömörebben közöljük a legfontosabb
információkat, ajánljuk fel a segítségünket,
hogy itt vagyunk, ha szükségük van ránk, és
vonuljunk a háttérbe, ne legyünk láb alatt. A sürgősségi
ellátás önmagában is elég stresszes munka,
nagy odafigyelést és gyorsaságot igényel, ne várjuk,
hogy még a mi lelkünkkel is törődjenek. Az
ráér később.
A folyamatos kórházi benntartózkodás óriási változást
jelent. Felborul a napirend, az étkezés, a
higiénés szokások, a pihenés, aktivitás módja.
Amennyire csak lehet, próbáljuk ezt a változást
mérsékelni.
Betegfelvételkor szóljunk, hogy írják össze azokat
a lényeges információkat, amelyek szükségesek lehetnek
az autista gyermek/felnőtt ápolása során.
Tájékoztassuk a személyzetet az autista gyermek
étkezési, higiénés, pihenési szokásairól!
Sürgősségi ellátás esetén a lehető legtömörebben
közöljük a legfontosabb információkat.
vény nélkül
Nagyon nehéz az autista gyermeknek, ha
kórházban kell feküdnie.
Ilyenkor az autista gyermek semmit nem tud
a megszokott módon csinálni.
Az autista embereknek gyakran vannak
furcsa szokásaik:
– lehet furcsa az, ahogy esznek,
– lehet furcsa az, ahogy mozognak,
– lehet furcsa az, ahogy mosakodnak,
– lehet furcsa az, ahogy a WC-t használják.
Ezeket a szokásokat el kell mondani az
orvosoknak, a nővéreknek és a többi
betegnek is.
Sok autista embernek nagyon fontos, hogy a
kórházban külön szobában legyen.
Ha az autista gyermek még nem múlt el
18 éves, akkor a kórházban állandóan vele
lehet az egyik szülője.
7. OTTHONI ÁPOLÁS,
GONDOZÁS
Betegség esetén a legtöbbször otthon látjuk el a beteget.
A családnak ez gyakran nehéz probléma.
Minden ápolási feladat, gyógyszer beadása harccá
fajulhat. Ezért nagy türelemre és ötletességre van
szükségünk. Az alapelv itt is az, hogy soha ne siessünk!
A kapkodásra az autista gyerekek vagy fiatalok
fokozottan érzékenyek, mert időre van szükségük
ahhoz, hogy a helyzetet feldolgozzák.
Általános szabály lehet, hogy ha lehetőség van rá,
a feladatokat inkább ülve vagy állva végezzük, és
ne fekve.
Megpróbálkozhatunk a páciens „lekenyerezésével”.
Ha jól választjuk meg a jutalmat, és ezt következetesen
megadjuk minden alkalommal, a jövőre
nézve is megalapozhatjuk az együttműködést, mert
egy autista ember néha évekre visszamenőleg is
képes emlékezni egy-egy ilyen alkalomra.
127

véNy nélkül
7. 1 Gyógyszerbevétel
A gyógyszereket semmiképpen ne próbáljuk meg
álcázni, kedvenc ételbe belekeverni! Ezzel csak az
egyébként is meglévő étkezési problémákat növelnénk.
A gyógyszerek beadása legyen egyértelmű,
de azért bevételét megkönnyíthetjük.
A gyógyszerszirupokkal nincs túl jó tapasztalatom.
Nem autista gyermekek is utálni szokták, az autisták
pedig már azelőtt képesek kihányni, mielőtt
lenyelnék.
Ha mégis ilyet kell alkalmaznunk, célszerű fecskendővel
beadni, nem adagoló kanállal, így a
mennyiség kimérése is pontosabb. Kérjünk hozzá
az orvostól műanyag fecskendőt, de vannak olyan
készítmények, amelyeket a gyártó már fecskendővel
csomagol, nem kanállal.
Én inkább a tablettákat javasolom, némi trükkel.
Ebben az esetben is fontos azonban tudnunk, hogy
ha kényszerrel próbálunk lenyeletni valamit, nagy
a félrenyelés veszélye. Ha az egész tablettát nyeli
félre, elakadhat a légútban, ezért ezt soha ne kíséreljük
meg!
Anatómiai okok miatt a legkönnyebben a folyadékot
nyeljük félre, de ez kis mennyiségben nem
okoz légúti elzáródást, és a köhögő reflex kiüríti.
De kellemetlen élmény, ezért kezdetben ne folyadékkal
adjuk be a gyógyszert. A legkönnyebben
lenyelhető anyagok gél állapotúak, ezért ezeket
használhatjuk „csúsztatónak”. Ilyenek a krémes
állagú anyagok, pl. puding, sűrített tej, méz, kefir.
Kezdetben a gyógyszert törjük apróra és kanállal,
a csúsztató anyagba szórva adjuk be. Fontos, hogy
mindig ugyanazt az anyagot használjuk, és csak
gyógyszerbeadáskor adjuk, máskor nem!
Ahogy kialakult a rutin, a gyógyszerdarabok egyre
nagyobbak lehetnek, majd megpróbálhatjuk egészben
is csúsztatni.
A gyógyszert semmiképpen ne próbáljuk álcázni,
kedvenc ételbe belekeverni! A krémes állagú,
édes anyagok (pl. puding, joghurt) segítik a tabletták
lenyelését. Fontos, hogy mindig ugyanazt
az anyagot használjuk, és csak akkor adjuk, máskor
nem!
A jól megválasztott, következetesen, minden alkalommal
adott jutalom a jövőre nézve is megalapozza
az autista gyermekkel való együttműködést.
7. 2. Inhalációs szerek
Az inhalációs szerek (pl. asztmapumpa) beadása
néha nehézséget okoz, mert együttműködést kíván
a betegtől. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor megoldhatjuk
a csecsemők részére tervezett, egyirányú
szeleppel ellátott „evohaller” segítségével. Ha
a gyermek nagyobb, felnőtt méretű maszkot kell
kérni hozzá. Ez receptre felírható, közgyógyigazolványra
ingyenes.
128
Minden ember nehezen viseli, ha beteg.
Az autista gyermekek nem szívesen veszik
be a gyógyszert.
Meg kell beszélni az autista gyermekkel,
hogy a gyógyszert be kell venni.
Az autista gyermeknek segíteni kell bevenni
a gyógyszert.
Az autista gyermek könnyebben veszi be a
gyógyszert krémes ételbe keverve.
Krémes étel a puding, a joghurt, a méz.
Mindig ugyanazzal a krémes étellel kell
bevenni a gyógyszert.
Az autista gyermek könnyebben veszi be a
gyógyszert, ha a gyógyszer bevétele után
jutalmat kap.
7. 3. Kúpok
A kúpok nagy ellenállást szoktak okozni. Beadás
előtt mindig kenjük be a végbélnyílást és a kúp csúcsát
vazelinnel. A kúp beadása akkor a legkevésbé
kellemetlen, ha oldalfekvésben, a behajlított térdet
homlok felé közelített testhelyzetben tesszük fel.
A kúpok, infúzió, injekció beadása akkor sikeres,
ha minél kevesebb csatával jár. Az autisták jó része
képes ezeket a kellemetlen beavatkozásokat
is elfogadni, de ilyenkor nagyon szükséges a hozzátartozók
ottléte.
Lehetőleg ne kapkodjunk, az autisták fokozottan
érzékenyek erre! Időre van szükségük, hogy a
helyzetet feldolgozzák.

7. 4. Szem- és orrcseppek
A szemcseppentés, különösen egy súlyos autistánál,
kész kaland. Többnyire mindig erőszakoskodnunk
kell. Első és legfontosabb, hogy ne sértsük
meg, vagy ne nyomjuk meg a szemgolyót!
A szem feltárását hanyattfekvő helyzetben, egyenesen
rögzített fejjel végezzük. Hüvelykujjunkat a
járomcsonton, mutatóujjunkat a szemöldökcsonton
támasztva húzzuk szét a szemrést, és cseppentsünk.
Ha olyan erővel védekezik a gyerek, hogy ezt
biztonságosan nem vagyunk képesek kivitelezni,
ismét cselhez kell folyamodnunk. Behunyt, összeszorított
szembe is lehet cseppenteni.
Mossuk meg a gyerek kezét.
Fektessük hanyatt (ez esetben muszáj), és terpeszben
térdeljünk fölé úgy, hogy térdeinkkel leszorítjuk
a felsőkarját. Egyik kezünkkel leszorítjuk a fejét,
a másik kezünkkel a szemzugba cseppentünk.
Ezután rögtön felengedjük a kezét, mire ő öklével
bedörzsöli a szemébe a gyógyszert. Ez persze kevésbé
hatékony, de jobb a semminél.
A gyógyszer azért van, hogy a beteg gyerek
vagy felnőtt meggyógyuljon.
Az orvos mondja meg, hogy milyen
gyógyszer kell annak, aki beteg.
Sokféle gyógyszer van.
Van olyan gyógyszer, amit le kell nyelni, ez
a tabletta.
Van olyan gyógyszer, amit a bőrre kell
kenni, ez a kenőcs.
Van olyan gyógyszer, amit a popsiba kell
dugni, ez a kúp.
Van olyan gyógyszer, amit szembe kell
cseppenteni, ez a szemcsepp.
Van olyan gyógyszer, amit orrba kell
cseppenteni, ez az orrcsepp.
Az autista gyermekek gyakran nehezen
veszik be a gyógyszereket.
Az autistaa felnőttek között is van, aki
nehezen veszi be a gyógyszert.
Nagyon fontos, hogy az autista gyerekek és
felnőttek bevegyék a gyógyszert.
Kisgyerek esetén ügyeljünk arra is, hogy rá ne üljünk
izgalmunkban a gyerekre!
Az orrcseppentés leghatékonyabb módja, ha a beteget
úgy fektetjük hanyatt az ágyon, hogy a feje
lelógjon. Egyenes fejtartással cseppentünk az egyik
orrlyukba, várunk öt-hat másodpercet, majd a
cseppentett oldal irányába fordítjuk a fejet, és ismét
várunk öt-hat másodpercet. Ezután az ellenkező oldalra
is megismételjük a műveletet.
Természetesen minden sokkal könnyebb, ha ketten
vagyunk a feladatokhoz.
7. 5. Lázcsillapítás
Az autistát minden zavarja, ami megbontja a testképét.
Ilyen a hóna alól kiálló lázmérő is. Beválhat,
ha a lázmérőt az ülő paciensnek hátulról tesszük a
hóna alá, így jobban eltűri. Gyors és jól használható
a digitális hőmérő.
A láz a szervezet védekező mechanizmusa, ezért a
hónaljban mért 38 ˚C-ig hasznos. E fölött azonban
már árt. A magas, vagy nagyon magas lázat (39-40
˚C felett) a lehető leggyorsabban csillapítani kell!
Ennek legjobb módja a fizikai hűtés, amelynek hatékonysága
a hűtött felület nagyságával nő. Vagyis
a homlokra, csuklóra tett vizes ruha hatástalan, az
egész testfelületet kell hűteni. Előfordulhat, hogy
az autista nem tűri a hűtőfürdőt. Ilyenkor langyos
zuhannyal próbálkozhatunk, ami után nem töröljük
meg.
Az alkoholok, gyors párolgásukkal, igen sok hőt
képesek elvonni. Ezért nagyon magas láz esetén, a
testre kent, vagy a hűtőfürdőbe öntött sósborszesz,
vagy a gyógyszertárban kapható mentolos alkohol
jó elsősegély. Természetesen ilyenkor is hagyjunk
időt a párolgásra, ne töröljük le a gyerekről azonnal.
Ezzel párhuzamosan a gyógyszeres lázcsillapítást
is el kell kezdeni. Magas láz esetén mindenképpen
hívjuk ki az ügyeletes orvost!
vény nélkül
129

véNy nélkül
A beteg embernek gyakran láza van.
Akinek láza van, annak a megszokottnál
melegebb a teste.
A nem nagyon magas láz segíti a gyógyulást.
A 38 fokos láz még nem nagyon magas.
A 39 fokos láz nagyon magas.
A magas láz nagyon veszélyes.
Akinek magas láza van, annak a testét le
kell hűteni.
A testet legkönnyebben vízzel lehet lehűteni.
Az ilyen hűtést hűtőfürdőnek nevezzük.
Ha magas a beteg láza, akkor mindig orvost
kell hívni.
bár akkor is ott van a másik probléma: milyen formában
pótoljunk egyéb fontos tápanyagokat Ha
azonban az egyetlen biztosan elfogadott étel sokkal
bonyolultabban állítható elő, akkor már komoly
idő- és energiarabló feladat elé állítja a családot.
Ha a gyermek nehezen etethető, megemlítek néhány
eddig bevált módszert. Ennek több haszna is
van: megtörténhet, hogy az ajánlott módszer beválik,
de talán ennél is fontosabb, hogy tudatosul
bennünk, nem vagyunk egyedül, az ilyen étkezési
zűrzavar természetes velejárója az állapotnak, és
erőt ad egyéni megoldások kereséséhez. Az autista
emberek nem mindig a megszokott ízhez ragaszkodnak,
előfordul, hogy az étel színe, formája,
vagy tálalási módja fontos a számukra.
130
8. NÉHÁNY SZÓ A
GONDOZÁSI FELADATOKRÓL,
A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL
8. 1. Étkezés
Egészséges gyermeket nevelő anyáknak is fontos
kérdés, vajon megfelelően, egészségesen táplálják-e
gyermekeiket. Ebben a speciális helyzetben
azonban nagyon sok akadályt kell legyőzni.
Az élet minden területén megnyilvánuló rigiditás
egyes autistáknál az étkezésben szinte kicsúcsosodik.
Előfordulhat, és nem csak gyermekeknél,
hogy hónapokon keresztül, sőt néha évekig csak
egyfajta ételt fogad el. Ha ez az étel könnyen előállítható,
pl. fagyasztott halrudacska gyorsrizzsel,
vagy tejföl zsemlével, még valahogy tolerálható,
Az autista gyermekeknek furcsa étkezési
szokásai lehetnek.
Van, amikor az autista gyermekek sokáig
nem akarnak enni.
Van, amikor az autista gyermekek mindig
enni akarnak.
Van, amikor az autista gyermekek sokáig
csak egyféle ételt esznek meg.
Ha az autista gyermek több napig nem akar
enni, akkor orvoshoz kell vinni.
Először is, írjunk fel minden egyes ételt, amit egyszer
már elfogadott. Külön azokat, amiket mindig
megeszik, és külön listára, amiket néha. Jó, ha ezt a
konyhában tároljuk, jól látható helyen.
Egy idő után a lista mindenképpen növekedni
fog, egyes ételek átkerülhetnek a „néha megeszi”
oszlopból a „mindig megeszi” oszlopba, és ez megnyugtató.
Ezen kívül ötleteket is ad a menü összeállításához.
Ne próbáljuk a gyereket „kiéheztetni”, abból kiindulva,
hogy ha nagyon éhes, akkor majd megeszi, amit
mi akarunk! Ez náluk egyszerűen nem működik.
Inkább adjuk neki a számára elfogadható ételeket,
mint hogy ilyen drasztikus módszerhez folyamodjunk.
Ha nem eszi meg, csak például a piros ételeket
(elég gyakori „mánia”), üsse kő, adjuk neki azt!
A szélsőséges válogatás akkor válik veszélyessé, ha
az autista egy egész táplálékcsoportot utasít vissza,
pl. egyáltalán nem eszik gyümölcsöt, zöldséget. Ez
már beavatkozást igényel.
Új ételek bevezetését fokozatosan próbálhatjuk
meg. Kis falatkákkal indítunk, amit ha bekapott,
megeheti a kedvencét. A „falatkák” mennyiségét
apránként növeljük, míg megszokja az új ételt. A
gyümölcsöket kicsavart gyümölcslével kezdjük, itt
is használhatunk fecskendőt, és fontos hogy lássa,
miből készítjük, így egy idő után esetleg elérhetjük,
hogy magát a gyümölcsöt is megegye.
Nem vagyunk egyedül, az ilyen étkezési zűrzavar,
előtte utána, velejárója az állapotnak. Az
autista emberek nem mindig a megszokott ízek-

hez ragaszkodnak. Előfordul, hogy az étel színe,
formája, vagy tálalási módja fontos számukra.
Írjunk föl minden ételt, amit egyszer már elfogadott.
Külön azokat, amiket mindig megeszik, és
külön listán, amiket néha. Jó ha ezt a konyhában
tároljuk, jól látható helyen.
Jó, ha tudjuk, hogyha gyermekünk pszichiátriai
gyógyszereket szed, az szinte mindig hatással van
az étvágyra is. Egyes gyógyszerek, főleg a hiperaktivitásra
adott szerek, csökkenthetik, míg mások,
pl. a Risperidon típusúak, növelhetik az étvágyat.
Ha pl. gyógyszer-mellékhatás következtében megnő
az étvágy, néha nagyon nehezen uralható. Ha
megszorítással próbálkozunk, a gyermek akár a
szemétből is kiszedheti a maradékot, vagy elveszi
mástól, esetleg az utcán kivesz egy szatyorból
kenyeret, mert éhes. Ennek ellenére, igyekeznünk
kell megfelelő étrend összeállításával megelőzni az
elhízást. Ha fontos, hogy a gyermek sokat ehessen,
csak kevés kalóriát vigyünk be. A joghurtokba kevert
búzakorpa, müzli némileg csökkenti az étvágyat,
ha az autista hajlandó elfogadni azt.
Ha egy autista gyermek meghízik, csak tovább szaporítjuk
a nehézségeket, igyekezni kell ezt elkerülni.
Fordított esetben, ha figyelembe vesszük, hogy az
állapotnak egyébként is gyakran velejárója az étkezési
rigiditás, akkor kórházi ápolás, vagy intézeti
elhelyezés esetén még az is előfordulhat, hogy
a gyermeket napokig nem sikerül megetetni, szélsőséges
esetben itatni sem. Ilyenkor a legjobb, ha a
gyermek pszichiáterétől, vagy dietetikustól kérünk
sürgős segítséget.
8. 2. Diéták
Régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen
összefüggést lehet találni az autizmus és az emésztés,
étkezés között.
Az utóbbi években több próbálkozás is volt, mely
diéták alkalmazásával igyekezett javítani a tüneteken.
Az interneten, autizmussal foglalkozó folyóiratokban
jelentek meg közlemények az étkezés, és az
autizmus tüneteinek összefüggéséről, és egyes enterális
betegségek, vagy enzimek szerepéről. Néha
jelentős javulást írtak le, egy-egy diéta alkalmazásakor.
A probléma az, hogy ezek az eredmények
nem mindig reprodukálhatók, és az sem tisztázott
milyen típusú diéta okozta a javulást, mert egyszerre
több élelmi anyag kihagyásával járt.
Az autizmus, közvetlen közelről megtapasztalva,
még enyhe formájában is elég megrázó és érthetetlen.
Kiszolgáltatva érezzük magunkat, és ez végre
egy olyan pont, ahol úgy véljük, mi magunk is tehetünk
valamit a javulás érdekében, saját laboratóriumunkban,
a konyhában.
Mint oly sok mindenben, itt sincs minden kétséget
kizáró bizonyítékunk. A diétát javasló és ellenző
szakemberek között éles frontvonal húzódik. De
mi szülők vagyunk, az elméleti vitákat hagyjuk a
tudósokra, mi maradjunk a józan ész talaján.
Évekkel ezelőtt nekem sem volt merszem nem kipróbálni
egy ígéretesnek tűnő diétát.
Az első nehézségem a csokival adódott, amit ez
a diéta szigorúan tiltott, de a fiam élt-halt érte.
Kegyetlenségnek éreztem megvonni tőle, ezért
megkerestem egy táplálkozáskutató barátomat,
hogy megtudjam, fehér csokit adhatok-e Akkor
nem tudott egyértelmű választ adni, így hát adtam
a gyermekemnek fehér csokiból készült húsvéti
tojást, mikulást, hogy legalább ünnepeken ne maradjon
ki a jóból. Azóta tudom, hogy a szerotonin
előanyaga ebben is benne van, vagyis dietetikai hibát
követtem el.
Ehhez a diétához orvos által javasolt, receptre felírt
gyógyszerezés is járt. Ezt az anyagot eredetileg más
célra fejlesztették ki, a mi esetünkben a szer mellékhatásait
próbálták a diéta támogatásához kihasználni.
Csakhogy, éppen komoly mellékhatásai miatt,
ezt a gyógyszert hirtelen kivonták a forgalomból,
egyik napról a másikra hozzáférhetetlenné vált.
Fokozatos leállásról szó sem lehetett, igen komoly
visszacsapással, megvonási tünetekkel kerültünk
szembe. Ráadásul a diéta nem váltotta valóra reményeinket,
a tünetek nem enyhültek.
Komoly tanulság volt ez a számomra, azóta is furdal
miatta a lelkiismeret.
Hogy mások elkerüljék ezeket a csapdákat, fontosnak
tartom, hogy néhány alapelvet ismerjünk.
A gyógydiéták az orvoslás nagyágyúi. Használatukkal
egyes betegségekben teljes tünetmentességet,
vagy gyógyulást lehet elérni, gyakran életmentőek.
A diéta komoly beavatkozás az emberi
szervezet működésébe.
vény nélkül
131

véNy nélkül
132
Ebből adódóan a rosszul vezetett, szigorú és tartós
diéták ártalmai is nagyon komolyak lehetnek,
ráadásul alattomosak, mert néha csak évek múlva
jelentkeznek a hatások.
Másik probléma az, hogy nem is mindig tudjuk,
amit megeszünk, abban milyen anyagok vannak.
Így előfordulhat, hogy komoly energia-befektetéssel
előállított diétánk nem is működik.
A tartós diétáztatás szakembert, dietetikust igényel!
A felnőtt ember tartalékai nagyok, bátran kísérletezhet,
de ez nem igaz a kisgyermekekre.
Diétának nevezik azt, amikor bizonyos
ételeket nem eszünk meg.
Vagy azért nem esszük meg, mert fáj tőle a
gyomrunk, vagy kiütéseink lesznek tőle.
Ha bizonyos ételeket nem ehetsz meg, akkor
diétázol.
Diétázol akkor is, amikor elrontottad a
gyomrod, mert valamiből túl sokat, vagy túl
zsírosat ettél.
Vannak gyógydiéták is, amikor az orvos írja
elő a betegnek, hogy mit szabad enni és mit
nem.
Ilyenkor biztosan segít a diéta.
Vannak szakemberek, akik úgy gondolják,
az autista emberek állapota diétával
javítható.
Ne egyenek például tejes ételeket.
Tejcsokit sem, mert abban is tej van.
Az autista embereknél nem tudjuk, hogy
segít-e vagy sem.
Sok szülő próbálkozik a diétával, mert
szeretné, ha autista gyermeke állapota
javulna.
Ha az autista személy diétázik, akkor
mindennap föl kell írni, hogy mit evett.
Azt is fel kell írni, hogy van-e javulás az
állapotában.
Kéthetente át kell nézni a följegyzéseket, és
dönteni arról: folytatják-e a diétát vagy sem.
A diétát nehéz betartani.
A korai gyermekévekben építjük fel a szerveinket,
amiket egy életen át használunk, és töltjük fel a
raktárainkat. Ebből az építkezésből kilopni a téglákat
rizikós.
Jó példa erre a vegetáriánus étrend. Felnőtt ember
sokáig károsodás nélkül alkalmazhatja, a kisgyermek
azonban megsínyli az állati eredetű esszenciális
aminosavak hiányát, amit az emberi szervezet nem
tud előállítani. Ennek oka az, hogy a természet vegyes
táplálkozásra tervezett minket. Jól látható bizonyíték
erre a gumós fogazat. Amit nem látunk még
fontosabb: bélrendszerünk és enzimeink is erre vannak
berendezkedve. Nem túl jó ötlet ezt felülbírálni.
Diéták kipróbálásakor legjobb segédeszközünk a
diétás napló vezetése.
Egyik oldalra írjunk fel mindent, amit a gyermek
aznap megevett, másik oldalra a tapasztalt tüneteket,
esetleges javulást, vagy annak hiányát.
Két hét múlva tekintsük át a feljegyzéseket. Ha
pontosan, korrektül vezettük, akkor valós képet
kaphatunk az eredményről.
Ennek fényében döntsünk a folytatásról.
A megavitaminok használatánál is a józan ész legyen
a tanácsadónk.
Igaz ugyan, hogy a vízben oldódó vitaminok a vizelettel
távoznak a szervezetből, s ezért a túladagolás
veszélye nem áll fenn, de a veséknek nem mindegy,
hogy hónapokon, éveken át mekkora terhelést
kell elviselniük. Fokozott a vesék túlterhelésének
lehetősége, ha a készítmény ásványi anyagokat is
tartalmaz. Ennek csökkentésére mindenképp iktassunk
be szüneteket, hetente egy-két napot, s mindvégig
gondoskodjunk a bő folyadék bevitelről!
A diéták előállítása sok időt és munkát igényel,
ráadásul fokozhatja a család izoláltságát. Ezek a
ráfordítások ritkán vannak arányban az eredménynyel.
Ezért néha, többéves kemény munka után,
felhagyunk vele.
Ne legyen emiatt lelkiismeretfurdalásunk, ha valami
nem jött be, fogadjuk el.
A diéta komoly beavatkozás az emberi szervezet
működésébe. A rosszul vezetett diéták ártalmai
na gyon komolyak lehetnek, ráadásul alattomosak,
mert néha csak évek múlva jelentkezhetnek a
hatások. Diéták kipróbálásakor vezessenek diétás
naplót! A tartós diétáztatás szakembert, dietetikust
igényel.

8. 3 Védőoltások
A fentiekhez kapcsolódva szeretném megemlíteni
azokat az újra és újra felröppenő híreket, melyek
a kötelező védőoltások autizmust okozó hatásáról
tudósítanak. Elsősorban az MMR oltást, mint kombinációt,
és a DiPerTe oltásból a pertussis összetevőt
gyanúsítják. Bár semmilyen konkrét bizonyíték
nincs ezekre a feltevésekre, a szülők egy része
mégis ellenzi a védőoltások kötelező jellegét.
Az oltások bűnbakká válása érthető, ha arra gondolunk,
hogy az első, jól megfigyelhető tünetek épp
az MMR oltás idejére esnek, a gyermek 15 hónapos
korára.
Az is igaz, hogy a diagnosztizált autisták száma növekszik.
Szakemberek szerint ez több mindenből adódhat.
Egyrészt a diagnosztikus módszerek fejlődése több,
eddig más kategóriába sorolt autisztikus eltérést
tár fel. Többen azt is feltételezik, hogy az enyhébb
esetek, a fejlődő gyógypedagógiai ellátás hatására
jól kompenzálhatóvá válnak, és így több a családot
alapító autista, és a hajlam öröklődhet.
Komolyabb vizsgálódás hatására az az eredmény
adódott, hogy azokon a területeken, ahol az MMR oltás
ajánlott volt, majd kötelezővé tették, ugyanolyan
arányban növekedett az autizmusos esetek száma,
mint ahol nem volt változás az oltási rendben.
Emellett az is figyelemre méltó, hogy az autizmus
esetek száma nőtt ugyan, de nagyobb mértékben,
mint az oltások száma.
Még a szakemberek sem tudják, hogy miért
lesz valaki autista.
Sokan úgy gondolják, hogy a védőoltásoktól.
A védőoltás is gyógyszer.
A védőoltások a fertőző betegségektől védik
meg a kisbabákat és a kisgyerekeket.
A fertőző betegségektől a többi kisgyerek is
megbetegszik.
A kutatóorvosok bebizonyították, hogy
a védőltásoknak nincs köze az autizmus
kialakulásához.
Ha megkapja az autista gyermek a
védőoltást, akkor sem ő, sem más gyerek
vagy felnőtt nem lesz beteg.
A keletkezett aránytalanság (a többlet) mindenképp
az MMR oltás és az autizmus összefüggését
cáfolja.
Japán vizsgálatok ennél is egyértelműbbek. Ott fordított
volt a helyzet, kötelező oltásokat tettek át az
ajánlott kategóriába. És az autizmusos esetek előfordulása
ugyanolyan mértékben nőtt, mint bárhol máshol,
függetlenül az oltások számának csökkenésétől.
Nem ígérhetjük azt, hogy a védőoltások 100%-ban
biztonságosak, és soha semmilyen tartós mellékhatásuk
nincs. Mert az életben általában sincs teljes
biztonság. A veszélyeket mérlegre kell tennünk, és
e szerint véleményt alkotni. Az oltások elhagyása
nagyságrendekkel súlyosabb károkat okozhat,
mint az esetleges, igen ritka mellékhatások. Ezen
kívül, az oltások fejlesztésével a lehetséges mellékhatások
esélye folyamatosan csökken.
Azt is tudnunk kell, hogy az oltások megtagadásával
nemcsak saját gyermekünk biztonságát, de a
közösségét is veszélyeztethetjük. A teljes populáció
védettségéhez 95%-os átoltottság az ideális.
8. 4. Alvás
Komoly nehézség az autisták felborult alvási rendje.
Ez azzal jár, hogy a családtagoknak „ügyeletet” kell
tartania éjszakánként. Gyakoriak az éjszakai kószálások,
ilyenkor az autista gyermek játszik, eszik,
gyakran zajong, mintha nappal lenne. Ez sokszor
konfliktushelyzetet okoz a szomszédokkal is.
Felnőtt autista emberrel talán meg lehet értetni,
hogy ha ő ébren is van, ne csapjon zajt, és ha elég
megbízható, nem kell mellette lenni. A kisgyermekre
azonban mindig felügyelni kell. Gyakori,
hogy a családtagok beosztják egymás között az éjszakákat.
Ha a család nagyon kimerült, érdemes a
gyermek pszichiáterétől tanácsot kérni: van nyugtató,
ami segítheti a nyugodt alvást.
Akármit is teszünk, két fontos szempontot kell figyelembe
venni:
– Az autista gyermek nem maradhat felügyelet
nélkül, az éjszaka bármelyik részében felkelhet,
csendben tevékenykedni kezdhet, és ha nem veszik
észre, balesetet okozhat.
– Mindenképpen el kell érni, hogy a családtagok
pihenhessenek, el kell kerülni a kimerülést.
Megnyugtató lehet az a tudat is, hogy a későbbiekben
az alvási problémák enyhülhetnek.
vény nélkül
133

véNy nélkül
134
8. 5. Szobatisztaság
Mentális fogyatékosságok gyakori velejárója a szobatisztaság
késése, néha tízéves kor felett is pelenkázni
kell. Autista gyermekeknél akkor is késhet
a szobatisztaság, ha a hólyag és bélműködés alkalmas
lenne rá, mert nem alakul ki a gyermek belső
igénye. Mivel a folyamat igen lassú és nehéz, előfordulhat,
hogy a szülők feladják a próbálkozást,
pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a kitartó gyakorlás
majdnem mindig sikeres, még nagyon reménytelennek
látszó esetekben, idősebb korban is.
A kialakult szobatisztaság nagy könnyebbség a
gondozásban. Minden olyan trükk és módszer, ami
az egészséges kisgyermekeknél beválik, itt is megpróbálható.
A rutinok, rítusok kialakítása ebben az
esetben is fontos módszer.
Külön, csak ebben az esetben adott jutalom ösztönző
lehet, de mindig csak rögtön az eredményes
bilihasználat után adjuk! Ha ez például egy falatka
csoki, de előtte még kezet mosni szaladunk, akkor
lehet, hogy a gyermek a kézmosáshoz fogja kötni
a jutalmat, nem a bilihasználathoz. Előfordul az is,
hogy a gyermek csak otthoni körülmények között
szobatiszta, idegen környezetben nem, vagy székletét,
vizeletét hosszú ideig képes visszatartani,
egészen hazaérkezésig. Idegen helyen „lépésről lépésre”
próbálható meg az eredmény elérése. Pl. az
otthoni gyermek vécéülőke magával vitele, azonos
vécéztetési időpontok stb.
A szobatisztaság elérése az esetek egy részében
emberpróbáló feladat. Sok kínos helyzet, takarítás,
mosás jár vele, ezért a szülőknek is lelkileg jól felkészülten
kell belevágni. A szobatisztaság problémájához
tartoznak a hozzátartozók számára gyakran
igen kínos extrém szokások. Előfordul, hogy
komoly nehézséget jelent a széklet szándékos viszszatartása,
a naponkénti székletürítés biztosítása.
Vannak esetek, amikor csak két-háromnaponkénti
beöntéssel, vagy kúppal lehet a gondot megoldani.
Más esetben a széklettel, vizelettel való játék, a tárgyakra,
falakra való kikenése, kóstolgatása okoz
idegőrlő perceket, állandó stresszhelyzetet.
Az ilyen szokások szinte mindig a család izolálódását
eredményezik.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok
gyakorlással, következetességgel javulás érhető el.
Néha pedig a gyermek fejlődésével ezek a szokások
maguktól elmúlnak.
8. 6. Agresszió
Fontos megértenünk, hogy az autista emberek agresszivitása
csupán következmény. Az események
megjósolhatatlansága folyamatos stresszt eredményez.
Gondoljunk bele, milyen félelmetes lenne az
életünk, ha bekötött szemmel, minden magyarázat
nélkül rángatnának minket ide-oda, ha sosem tudnánk,
mit akarnak velünk tenni, akár vacsorázni
megyünk, akár oltást kapunk. Az agresszív indulatok
magának az autistának is szenvedést okoznak,
a környezete számára pedig szinte élhetetlenné
teszi az életet. Ezért az a véleményem, hogy az agressziót,
akár auto-, akár heteroagresszió, mindenképp
meg kell előzni.
Kisgyermek esetén ez könnyű, egyszerűen lefogjuk,
odébb visszük stb., erővel oldjuk meg a problémát.
És itt követjük el a hibát. A gyermek fejlődik,
és igen gyorsan elérünk egy olyan pontot, amikor
már olyan erős és ügyes, hogy nem tudjuk megfékezni.
Ebben az időszakban már súlyos sérüléseket
okozhat magának vagy másoknak. Ezzel a problémával
jóval korábban el kell kezdenünk foglalkozni,
mielőtt még idáig jutnánk. Autista gyermekkel
igen ritka, hogy meg tudjuk beszélni ezt a gondot,
ezért más megoldást kell keresnünk.
Első és legfontosabb a kommunikáció megoldása,
lehetőségeink szerint az előreláthatóság biztosítása.
A gyógypedagógusok erre jól használható módszereket
alkalmaznak. Minden autistának van kedvenc
„értelmetlen” időtöltése. Órákig képes nézni
egy forgó ventillátort, az utca forgalmát, vagy a patakot,
ahogy folyik. Esetleg ül egy széken, dünnyög
magában, és előre-hátra himbálódzik, vagy betekeri
magát szorosan egy takaróba. Nem hiszem, hogy
mindenképpen le kellene beszélnünk erről. Ne zaklassuk,
ne neveljük állandóan, tiszteljük a magánéletét!
Nekem úgy tűnik, az autista gyermek vagy
fiatal ilyenkor jól érzi magát, biztonságban van,
visszakapja a lelki nyugalmát, ha valami felzaklatta.
Adjunk neki erre időt! Kiskorban vezessük
rá arra, hogy ilyen módon maga is enyhíteni tud-

ja a feszültségét. Persze ha szükséges, pszichiáter
javasolta feszültségoldó gyógyszer (nem nyugtató)
sokat segíthet.
Legfontosabb a kommunikáció biztosítása, lehetőségeink
szerint a megjósolhatóság biztosítása.
Ne zaklassuk, ne neveljük állandóan, tiszteljük a
magánéletét.
ÖSSZEFOGLALÁS
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy az autista
emberek súlyos kommunikációs és szociális fogyatékossága,
és a rugalmas gondolkodás sérülése
komolyan megnehezíti egészségügyi ellátásukat.
Mind az autisták, mind családtagjaik komoly
frusztrációt élnek át az ellátás során.
Ugyanakkor az ellátó személyzet is igen nehéz helyzetbe
kerül, mert feladataikat nem tudják maradéktalanul
ellátni. Ez a helyzet nagyban javítható, ha
felvilágosító munkát végzünk az egészségügyi személyzet
és a hozzátartozók körében, hogy együttműködésüket
zavartalanabbá tegyük. Speciális pedagógiai
módszerekkel maguk az autisták is jól előkészíthetők
a vizsgálatokra és a beavatkozásokra.
A családok terheit nagyban csökkenthetjük, ha az
egészségügyben dolgozók pontos képet kapnak a
mindennapokban előforduló nehézségekről, és ennek
tudatában segítik a családok életét.
Vannak olyan autista gyerekek és felnőttek,
akik nem tudják elmondani, hogy mi a
bajuk, mi bántja őket.
Ilyenkor dühösek lesznek, és másokat vagy
önmagukat bántják.
Ezt a bántást agressziónak nevezzük.
A szülőknek sokszor ki kell találniuk,
hogy mi bántja autista gyermeküket. Néha
nem betűvel írjuk le, mit akarunk, hanem
lerajzoljuk.
Ha rajzot vagy képet használunk, azt
képkártyának nevezzük.
Az az autista ember, aki képkártyát használ,
meg tudja mutatni, hogy mi a baja.
A szülő ilyenkor segíteni tud.
A családtagok körében előforduló esetleges mentális
problémák is jobban uralhatók, ha kezdettől
fogva érzik, hogy nem hagyják őket magukra.
Végezetül egy figyelmeztetés: ne felejtsük el, hogy
az autista gyermek is elsősorban gyermek, és csak
másodsorban autista.
Szakirodalom:
BALÁZS ANNA – ŐSZI PATRICIA – PREKOP CSILLA:
Pedagógiai irányelvek – Budapest, 1997, Kapocs Kiadó
(Autizmus füzetek)
DALES L – HAMMER SJ – SMITH NJ: Time trends in
autism and in MMR immunization coverage in California
JAMA 2001
JULIE DAVIS – BALÁZS ANNA: Autista a testvérem!
Budapest, 1998, Kapocs Kiadó (Autizmus füzetek)
CARL H. DELACATO: Miért „más” az autista gyermek
Hajdúhadház, 1997, Élmény ’94 Bt.
SIMON BARON-COHEN – PATRICK BOLTON: Autizmus
Budapest, 2000, Osiris Kiadó
HARDT MUT R. P. JANETZKE: Autizmus – Budapest, 1995,
Élmény Kiadó
UTA FRITH: Autizmus – A rejtély nyomában – Budapest,
1991, Kapocs Kiadó
THEO PEETERS: Autizmus – Az elmélettől a gyakorlatig
Budapest, 1997, Kapocs Kiadó
SZEKERES CSABA: Mami, blue – dokumentumfilm, 2002
DONNA WILLIAMS: Léttelenül – Egy autista nő naplója
Budapest, 1999, Animula Kiadó
vény nélkül
135

véNy nélkül – Betegjogok
136
E fejezet írója, Kapronczay Stefánia, a Társaság a
Szabadságjogokért (TASZ, www.tasz.hu) betegjogi
programvezetője. Írása tartalmazza mindazokat
az információkat, amelyek segíthetnek megvédeni
magunk és gyermekeink jogait az egészségügyi ellátások
során. A tanulmány megírásához nyújtott
segítséget ezúton is köszönjük a TASZ-nak.
BETEGJOGOK
Amikor egészségügyi ellátást veszünk igénybe jó,
ha nem felejtjük el, hogy egy szolgáltatást veszünk
igénybe, tehát a törvények bizonyos jogokat biztosítanak
nekünk. Ezeket szeretném most bemutatni.
Az egészségügyi ellátásához való jog
Ez talán a legfontosabb jogunk az egészségüggyel
kapcsolatban, hiszen ez biztosítja, hogy megkapjuk
az ellátást. A többi jog érvényesítésére csak akkor
kerülhet sor, ha az egészségügyi ellátáshoz hozzáfértünk.
Alapvetően kétfelé oszthatjuk ezt a jogosultságot,
egyrészt sürgős szükség esetén mindenkinek joga
van meghatározott ellátásokhoz, ez elsősorban az
életmentésben és a súlyos károsodás megelőzésében
merül ki. Másrészt jogszabályban meghatározott
feltételekkel (például biztosítás), mindenkinek
joga van „az egészségi állapota által indokolt, megfelelő,
folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő
bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi
ellátáshoz”. Mit is jelentenek ezek a szavak
Az ellátás akkor megfelelő, ha megfelel azoknak
a szakmai és etikai szabályoknak, irányelveknek,
amelyek a betegellátásra vonatkoznak. Tehát ez a
jog nem merül ki abban, hogy szakmailag megfelelő
az orvosunk, jogunk van olyan orvoshoz és ellátáshoz,
ami megfelel az orvosi etika szabályainak.
Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, ha a kórház
nem zár be éjszakára, van ott orvos, aki képes ellátni,
tehát ha az ellátórendszert heti hét napon,
napi 24 órában igénybe vehetjük. Kiemelendő az
egyenlő bánásmód követelménye, ami semmiképpen
sem jelenti azt, hogy az autista gyermekkel
ugyanúgy kellene a kezelőorvosnak bánnia, mint
egy nem autista gyerekkel. A tényleges egyenlőség
sokszor éppen a nem szó szerint értelmezett egyenlő
bánásmóddal valósulhat meg, ami lehet például
hosszabb vizsgálati idő, eltérő módszerek, bármi,
ami biztosítja, hogy mindenki az állapotának megfelelő
ellátást kapjon.
Ezen felül az egészségügyi ellátáshoz való jog magában
foglalja a szabad orvosválasztást: jogunk
van ahhoz, hogy olyan orvos vizsgálja meg gyermekünket,
aki erre szakmailag felkészült. Ez sajnos
nem azt jelenti, hogy mindenhol lehet ilyen
orvost találni, azt viszont jelenti, hogy nem kell a
„körzeti” orvoshoz járni, ha ismerünk olyan orvost,
aki megfelelő tudással rendelkezik.
Az emberi méltósághoz való jog
A méltóság joga mindenkit megillet, ez magában
foglalja, hogy a beteg mozgásában csak sürgős
szükség esetén, illetve akkor korlátozható, ha mások
életét, testi épségét veszélyezteti, s ilyenkor is

csak az orvos rendelheti el. Ezért jogunk van az
ellen tiltakozni, ha gyermekünket automatikusan
le akarják kötözni, vagy el akarják altatni a vizsgálathoz
– ez az emberi méltóság durva megsértése.
Természetesen, ha gyermekünknél gyakran
előfordul szélsőséges viselkedés, akkor az veszélyeztetheti
az ápolószemélyzetet, illetve elképzelhető
olyan helyzet, amikor jobb megoldás a rövid
altatás. Azonban fontos, hogy merjünk tiltakozni,
ha úgy érezzük, hogy az orvos vagy az ápolók túlzásba
esnek. A kommunikáció rendkívül lényeges
lehet ilyen helyzetben, fontos, hogy a megfelelő
tájékoztatást megadjuk az orvosnak a jobb döntés
meghozatalához, illetve képesek legyünk tiltakozni
olyan beavatkozás ellen, amivel nem értünk egyet:
mondjuk el, hogy mit szeretnénk, miért tartjuk azt
jobb megoldásnak.
A méltósághoz való jog része a kellő udvariasság
és a szeméremérzet tiszteletben tartása is. A vizsgálatokon
való jelenlétre később még visszatérek.
A kapcsolattartás joga
Ez a jog nemcsak azt foglalja magában, hogy a
fek vőbeteg-gyógyintézetben lévő személy látogatót
fogadhat, telefonálhat vagy levelezhet, hanem
meghatározott esetekben a betegnek joga van ahhoz,
hogy valaki folyamatosan mellette legyen. Ha
a gyermek még nem múlt el 18 éves, tehát kiskorú,
akkor a szülei mellette lehetnek, vagy akár egy
olyan személy is, akit ő vagy szülei jelöltek ki. A
beteg jogosult saját ruháinak, személyes tárgyainak
használatára, tehát ha gyermekünk ragaszkodik
egy bizonyos tányérhoz, pólóhoz stb., akkor ezt
használhatja a kórházban. Természetesen, mindez
addig érvényes, amíg a többi beteget nem zavarja,
de korlátot szab az adott kórház házirendje is.
Tartanunk kell magunkat a házirendhez, ami hozzáférhető
kell, hogy legyen. Ha nincs kifüggesztve,
kérjünk meg valakit, hogy mutassa meg nekünk.
Ezzel elkerülhetjük a felesleges konfliktusokat,
vagy ha előre tudunk a kórházi kezelésről, előre
beszerezhetjük a házirendet, s ennek megfelelően
készülhetünk a kórházban töltendő napokra.
A gyógyintézet elhagyásának joga
Jogunk van ahhoz, hogy elmenjünk a gyógyintézetből,
ha már nem látjuk szükségét az ottlétnek
vagy más ok miatt, erről ne felejtsük el a kezelőorvost
értesíteni. Ugyanígy elvihetjük gyermekünket
is, de ilyenkor mindig szóljunk a kezelőorvosnak.
E jog másik oldala, hogy előzetesen tájékoztatást
kell nyújtania az ápolószemélyzetnek a gyógyintézetből
való elbocsátásról, lehetőleg egy nappal a
tervezett elbocsátás előtt.
A tájékoztatáshoz való jog
A tájékoztatással kapcsolatosan a legalapvetőbb
kívánalom, hogy annak érthetőnek kell lennie.
Nem érvényesül a tájékoztatáshoz való jog, ha nem
kapunk érthető tájékoztatást, ha az nem kellőképp
részletes, ha nem tudunk kérdezni. Az ehhez szükséges
feltételeket a kórháznak biztosítania kell. A
tájékoztatás nemcsak akkor illeti meg a beteget,
amikor a beleegyezése szükséges a vizsgálathoz,
hanem minden esetben, és minden kérdést föl lehet
tenni, ami az ellátással kapcsolatos.
Ha van kérdésünk, nyugodtan tegyük fel, az orvos
és a nővérek dolga a válaszadás. Nem kell megelégednünk
a felületes, szakszavakkal teli – s így nem
érthető – tájékoztatással!
Az önrendelkezéshez való jog
Az önrendelkezéshez való jog tulajdonképpen azt
jelenti, hogy nem végezhető el rajtunk vagy gyermekünkön
olyan beavatkozás, amihez nem adtuk
beleegyezésünk. Az ún. invazív (alapvetően a műtétek)
beavatkozásokhoz nem elég szóban belegyezni,
ezekhez írásbeli beleegyezés szükséges.
Ha gyermekünk még nem múlt el 14 éves (vagy
el múlt, de cselekvőképességet kizáró gondokság
alatt van), akkor elsősorban a törvényes képviselője
– legtöbb esetben a szülője – jogosult a beleegyezés
megadására. (Ennek hiányában másodsorban a
beteggel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók,
harmadsorban pedig az egy háztartásban nem
élő közeli hozzátartozók jogosultak a beleegyezés
megadására.) Ez a gyakorlatban az idősebb autista
gyermeknél is a szülő joga.
Azonban a beteget lehetőség szerint és állapotának
megfelelő módon be kell vonni a döntéshozatalba,
tehát egy beszélő, együttműködésre képes autistát
is érdemes bevonni a döntésbe. Ez mindig az adott
helyzet kérdése, de mivel mi ismerjük legjobban
gyermekünket, érdemes az orvost beavatni, hogy
szerintünk mennyire vonható be a gyermek. Úgy
vélem, minden esetben megkönnyíti a helyzetet, a
véNy nélkül – Betegjogok
137

véNy nélkül – Betegjogok
138
vizsgálatot, ha a gyermek tudja, hogy mi történik
vele és miért.
A beleegyezés megadása nem azt jelenti, hogy lemondunk
a döntés jogáról, a beleegyezést bármikor,
indoklás nélkül visszavonhatjuk! Ha új vizsgálatokra,
vagy az előbbiek kiterjesztésére van
szükség, ahhoz ismét beleegyezésünket kell kérnie
a kórháznak, kivéve a következőkben említett sürgős
beavatkozásokat.
Bizonyos, halaszthatatlan beavatkozások esetén
vélelmezik a beleegyezést, tehát úgy tekintik, mintha
az megtörtént volna, ez elsősorban a késedelemmel
járó magas kockázatok elkerülése miatt van.
Például, ha a beteg nincs olyan állapotban, hogy
belegyezését adhatná, és az erre (helyette) jogosult
elérése olyan hosszú időt venne igénybe, hogy az
időveszteség súlyos következményekhez vezetne.
Az ellátás visszautasításának joga
Az előbbi, az önrendelkezéshez való jogból következik,
hogy a beteg vissza is utasíthatja az orvosi
ellátást. Eltérően gyakorolható ez a jog a különböző
típusú ellátások esetén. Alapesetben, ha ez nem
veszélyezteti mások életét, az ellátás visszautasítása
alakiságoktól mentes formában, a beleegyezés
meg nem adásával is megtehető. A fenti szabályok
(pl. a döntés visszavonása) itt is érvényesek.
Más a helyzet, ha az ellátás elmaradása várhatóan
súlyos vagy maradandó károsodáshoz vezetne: az
ilyen ellátásról nem lehet érvényesen lemondani 18
éven aluli gyermek esetén (illetve, ha ennél idősebb
személy cselekvőképességet érintő gondokság alatt
áll). Az a 18 éven felüli, aki nem áll ilyen gondokság
alatt – szigorú formai követelményeknek megfelelve
– visszautasíthat ilyen ellátást, de ebben az
esetben saját maga teheti ezt meg. Súlyos vagy maradandó
károsodáshoz vezető ellátások miben léte
az adott helyzetben ítélhető meg, de általában ilyen
hatással jár például a vérátömlesztés is.
A harmadik a passzív eutanázia, olyan életfenntartó
vagy életmentő ellátásokról való lemondás,
amelyek elmaradása a betegség természetes lefolyásának
utat engedve rövid időn belül halálhoz
vezet. 18 éven aluli személy esetében (illetve, aki 18
évnél idősebb, de cselekvőképességet érintő gondnokság
alatt áll) a beteg nyilatkozatát az ellátásvisszautasításról
a bíróság pótolhatja. 18 éven felüli
és gondokság alatt nem álló személy ilyen jellegű
ellátást csak többször megismételt nyilatkozattal,
orvosi vizsgálatok sora után utasíthat vissza.
Az egészségügyi dokumentáció
megismerésének joga
Mindenkinek joga van arra, hogy az őt érintő, rá
vonatkozó orvosi dokumentumokat, leletet, orvosi
véleményeket, röntgenfelvételeket stb. megismerje,
és saját költségére másolatot kérjen róluk. Ez
fontos lehet, ha új orvost választunk, de máskor is.
Ez a jog elválaszthatatlan a tájékoztatáshoz való
jogtól. A törvény előírja, hogy amikor valakit elbocsátanak
a kórházból zárójelentést kell készíteni
számára, ami összefoglalja a kapott ellátást, a végzett
beavatkozásokat. Ezek nagyon fontosak lehetnek
a következő orvosi vizsgálatoknál.
Ha úgy gondoljuk, hogy a kapott információ hiányos
vagy pontatlan, jogunk van annak kiegészítését,
kijavítását kérni.
A 18 év alatti gyereket érintő dokumentációba a
szülőknek is joga van betekinteni, ugyanígy ha
idősebb a beteg, de cselekvőképességét érintő gondokság
alatt áll. (14 év alatti valamint a kizáró vagy
korlátozó gondokság alatt álló személy egészségügyi
dokumentációjába az önrendelkezési jognál
leírtak szerinti jogosultak tekinthetnek be, tehát
elsősorban a törvényes képviselő, a szülő.)
Az orvosi titoktartáshoz való jog
Ez a jog nem csak azt jelenti, hogy az orvosnak és
az ápolószemélyzetnek bizalmasan kell kezelnie a
tudomásukra jutott információkat, hogy fokozott
védelem illeti az egészségügyi adatokat. A betegnek
ahhoz is joga van, hogy csak azok legyenek
jelen ellátása, vizsgálata során, akiknek jelenléte
szükséges, illetve, hogy ezekre olyan körülmények
között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül
mások ne láthassák, hallhassák.
Ez a jog szorosan összefügg a méltósághoz való
joggal. Ha a nyitott ajtó zavar minket, kérjük meg,
hogy csukják be, húzzák el a függönyt. Nem szükséges
beleegyeznünk, hogy olyanok legyenek ott,
például medikusok, akiknek jelenlétét megalázónak
érezzük. Megkérhetjük az orvost, hogy menjenek
ki ezek a személyek, s a vizsgálat egész ideje
alatt ne jöjjenek vissza, vagy annak egy bizonyos
részén térhetnek vissza.

A beteg jogainak érvényesítése
Ha jogainkat sérelem érte több lehetőségünk is van
arra, hogy érvényt szerezzünk nekik a kórházon
belül.
A beteg panaszainak kivizsgálása
Panasszal fordulhatunk mind az egészségügyi intézményhez,
tehát a kórházhoz, mind a fenntartóhoz,
azaz általában az önkormányzathoz. A részletes
szabályokat a szolgáltató, a kórház határozza
meg. Az, hogy panasszal élünk, nem zárja ki, hogy
más úton is ne próbáljunk meg érvényt szerezni jogainknak.
A betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő az, akitől tájékoztatás kérhető
a betegjogokról, illetve adott esetben ellátja
a beteg jogainak védelmét. Elérhetőségük és nevük
a kórházakban megtalálható, de vannak olyan
megyék, ahol csak egy ilyen képviselő jut az egész
megyére, illetve működésük hatékonysága erősen
kérdéses.
Megyénkénti lebontásban a következő honlapon
kapható információ a betegjogi képviselőkről:
http://www.jogvedok.hu/
A közvetítői tanács
A tanács a viták peren kívüli megoldását segítheti
elő.
A beteg kötelezettségei
Végül néhány szó a beteg kötelességeiről, amelyek
sok esetben fontosak lehetnek a vizsgálat gördülékeny,
stresszmentes lefolyása szempontjából, s ez
mindkét fél érdeke.
Mint már említettem, a betegnek és hozzátartozóinak
is tiszteletben kell tartaniuk az orvosi intézmény
rendjét, a házirendet. Emellett a jogok gyakorlása
nem sértheti más beteg és az egészségügyi
dolgozók jogait sem. Ezek betartása egy autista
gyerekkel néha nehéz lehet, de lehetőség szerint
törekedni kell erre. Itt is ki szeretném kiemelni,
hogy az egyenlőség megvalósulása megkívánhatja
a szó szerinti értelemben nem egyenlő bánásmódot,
tehát a jó szakemberek részéről nagyobb megértésre
és toleranciára kellene számítanunk a szabályok
betartásával kapcsolatban.
Ezen kívül a beteg vagy hozzátartozó kötelessége
megadni azokat az információkat, amelyek a gyógyításhoz
szükségesek, és képességei és ismeretei
szerint a következő pontokon köteles együttműködni:
1. Tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat
mindazokról az előzményekről, amelyek ismerete
szükséges lehet a kórisme megállapításához,
a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és
a beavatkozások elvégzéséhez. Így különösen
minden korábbi betegségről, gyógykezelésről,
gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről,
egészségkárosító kockázati tényezőiről.
2. Tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozókat
– a saját betegséggel összefüggésben – mindarról,
amelyek mások életét vagy testi épségét veszélyeztethetik,
így különösen a fertőző betegségekről
és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről
és állapotokról.
3. Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendeletében foglalt fertőző
betegségek esetén megnevezni azon személyeket,
akiktől a fertőző betegséget megkaphatta,
illetve akiket megfertőzhetett.
4. Tájékoztatni az egészségügyi dolgozókat minden,
az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban
tett jognyilatkozatáról.
5. A gyógykezelésével kapcsolatban az egészségügyi
dolgozóktól kapott rendelkezéseket betartani.
6. A gyógyintézet házirendjét betartani.
7. A jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni.
8. A jogszabályban előírt személyes adatait hitelt
érdemlően igazolni.
Ne felejtsük el, hogy az egészségügyi ellátásban
a beteg az úr, az ő döntéseinek megfelelően kell
annak lezajlania. Fontos, hogy udvarias formában,
de ki merjük fejezni nemtetszésünket. Az együttműködő,
a jogaival tisztában lévő és azokkal élő
beteg segíti a gyógyító tevékenységet is. A betegek
jogainak érvényesülése mind a betegek, mind az
ápolószemélyzet érdeke.
*
Felhasznált jogszabályok:
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
• Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007.
(VI. 22.) EüM rendelet
véNy nélkül – Betegjogok
139